Nógrád. 1981. október (37. évfolyam. 230-256. szám)

1981-10-01 / 230. szám

MSZMP W O G » AJO M t->MZ MEGYEI TA N A CS LA P J XXXVII. ÉVF., 230. SZÁM ARA: 1.40 FORINT 1981. OKTÓBER 1., CSÜTÖRTÖK VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Töbii szén, kevesebb kohászati lennék Vállalatok háromnegyed évi gyorsmérlege A vállalatok előzetes össze­gezései arra utalnak, hogy az első háromnegyed évben ál­talában szerény mértékben nőtt az ipari termelés, ami részben összefügg azzal, hogy sok üzem mérsékelte a nem eléggé gazdaságos termékek gyártását, de azt is jelzi, hogy a struktúraváltás még mindig nem eléggé gyors, viszonylag kevés az olyan versenyképes, jó áron értékesíthető cikk, amellyel bővíthetik piacukat, lendületesebben növelhetik termelésüket. . Főként azokban az ágaza­tokban, vállalatoknál növe­kedtek nagyobb mértékben az eredmények, ahol a hagyomá­nyos cikkek iránt is megnőtt az igény. Közismerten nagy szükség van energiahordozók­ra, ezért a szénbányászok erre az évre 300 ezer tonna szén kitermelését vállalták terven felül, s ebből a háromnegyed évben 250 ezer tonnát teljesí­tettek. Különösen a Thorez külfejtés, az oroszlányi bá­nyák, a mecseki és a nógrádi üzemek dolgozói értek el a tervezettnél jóval nagyobb eredményt. A széntöbblet még nagyobb lenne, ha a Borsod megyei feketevölgyi akna­üzem és a várpalotai bányák geológiai akadályok miatt nem maradtak volna adósak. A lakosság számára jó tyír, hogy a brikettgyárak az egész évre felajánlott 110 ezer ton­nából 100 ezer tonnát már át­adtak terven felül, fokozottan segítve a téli tüzelőellátást. Figyelemre méltó, hogy a bá­nyászok a csökkentett mun­kaidő részleges bevezetése el­lenére érték el jó eredményü­ket. A nyolc bányavállalat közül hatnak legalább egy-két üzemében már az év közepén áttértek a 40, illetve a 42 órás munkahétre, s ez sehol sem okozott visszaesést a terme­lésben. A tapasztalatokat most sokrétűen elemzik, mielőtt ál­talánosan kiterjesztik a bányá­szatban a csökkentett munka­időt. A kohászatban távolról sem ilyen kielégítő a helyzet, ezt fejezik ki a Diósgyőri Lenin Kohászati Művek nehézségei is. Nagymértékben csökkent az acél világpiaci ára, viszont drágult a koksz és a többi energiahordozó, így kénytele­nek voltak csökkenteni az ex­portot, fő termékeikből mér­sékelni a termelést. A kedve­zőtlen hatások ellensúlyozá­sára a hengerdékben dolgozók­nak egy részét a kovácsüzem­be, a húzóüzembe és a csavar­gyárba csoportosították át, hogy ezekből az értékesebb ter­mékekből gyárthassanak töb­bet. Veszteségüket azzal is mérséklik, hogy a hazai üze­mek számára a háromnegyed év alatt több mint 15 ezer ton­na olyan továbbfeldolgozott félkész terméket gyártottak, amit azelőtt csak külföldről szerezhettek be. Űj vállalko­zásként a meglevő műhelyek­ből egyedi gépgyárat létesítet­tek, ahol nagy mennyiségű gé­pet és acélszerkezetet állítot­tak elő az LKM új acélműve részére, sokkal olcsóbban, mintha ezeket máshonnan sze­rezték volna be. A Fűzfői Nitrokémia a pi­aci igényeknek megfelelően hat új gyomirtó szer gyártását kezdte meg az idén, amely rendkívül kelendő, s csupán Heves és Nógrád megyei tanácsi szakemberek Balassagyarmaton Szabálysértési ügyintézések és tepssztsisie!!: ezzel a vállalkozással több mint félmilliárd forint bevételhez jut az idén. A zavartalan át­állásra ösztönzőbb bérrend­szert vezettek be, amely körül­belül ezer embert érint. A nö- vényvédőszer-gyártásban ki­emelkedő eredményeket elérő üzemrészek, munkacsoportok, más területeken pedig a taka­rékosságban jeleskedők között a megtakarított béralap 40 százalékát osztják ki. — A Ganz-MÁVAG három­negyed évi termelési eredmé­nyei csak megközelítik, de nem érik el a tavalyi szintet, aminek elsősorban az az oka, hogy elhúzódott az Űj-Zéland számára készülő motorvona­tok gyártása. A vállalattól ka­pott tájékoztatás szerint a kooperációs partnereknek egy része csak késve tudta szállí­tani az új követelményeknek megfelelő alkatrészeket, ká-. beleket, égésbiztos burkola­tokat, e termékek kifejlesztése a tervezettnél hosszabb időt vett igénybe. A Ganz-MÁVAG más területeken viszont igye­kezett meggyorsítani munká­ját, hogy összességében mér­séklődjék a kiesés. Előnyre tettek szert az Árpád-híd épí­tésénél: most szereltek be újabb két hídelemet az eddi­gi 12 mellé a Pest—Magritsziget közötti szakaszon, így ott már csak a záróhídelem építése van hátra. A napokban meg­kezdték a Marsitsziget—Buda ao^otti 'időszakasz eiememek gyártását is. A tanácstörvény végrehaj- ásáról szóló kormányrende­let lehetőséget nyújt arra, hogy egy-egy járásban a köz­ségi tanácsok végrehajtó bi­zottságai meghatározott fel­adatok ellátására együttesen 'kalmazott személyt bízza­nak meg. Ennek szellemében Nógrádban 1979-ben kidol­gozták az egyes szabálysérté­sek körzeti ügyintéző által történő elbírálásának prog­ramját. Azzal a céllal, hogy a helyi tanácsokon növeked­jék a szabálysértési eljárások színvonala, egységesebbé vál­janak a büntetések, szaksze­rűbb, gyorsabb legyen az ügyintézés. Először Nagybá- tonyban körzetesítették a szabálysértések ügyintézését, majd kialakították e rend­szert Nógrádkövesden, ör- halomban, Szécsényben, Szügyben, Pásztón. A tapasz­talatokról a Heves és Nógrád megyei tanácsok igazgatási bizottságait tegnap a Balas­sagyarmaton megtartott együttes ülésen dr. Farkas Imre, a Nógrád megyei Ta­nács igazgatási osztályának vezetője tájékoztatta. Egyebek között elmondotta, hogy a kezdeti kedvező jeleken felbuzdulva, idén újabb há­rom körzetet alakítottak ki a rétsági járásban, a nagybá- tonyi körzetet pedig újabb településekkel bővítették. A megyei tanács igazgatási bi­zottságának tagjai a közel­múltban a helyszíneken győ­ződtek meg, milyen eredmé­nyekkel járt a kezdeménye­zés. Általános tanulság, hogy a körzetesítés csökkentette a községi végrehajtó bizottsá­gok titkárai és az apparátus leterheltségét. A vb-titkárok kellő segítséget nyújtanak az ügyintézőknek az elkövetők körülményeinek, a községek sajátosságainak ismertetésé­vel. Ami a legfontosabb: nö­vekedett a községekben az ügyintézés színvonala. Az úgy­nevezett speciális szakértelmet igénylő ügyek elbírálásánál ez különösen szembetűnő, hi­szen megfelelő felkészültségű, sok tapasztalattal rendelkező ügyintézők tevékenykednek. Egységesebbé vált a bünte­téskiszabási elvek alkalmazá­sa. A szabálysértési ügyinté­zők többsége jogpropaganda­munkát is végez, ami fontos feltétele a megelőzésnek. A lakosság kedvezően fogadta a szabálysértési ügyintézés kör­zetesítését. A tanácskozáson elnöklő dr. Körmendy Jó­zsef, a Nógrád megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottságé­nak titkára a tapasztalatokról elismeréssel szólt, s felhívta a figyelmet néhány további fel­adatra. Ezt követően dr. Petrik János, a Balassagyarmati vá­rosi Tanács Végrehajtó Bi­zottságának titkára adott tá­jékoztatást a Heves és Nóg­rád megyei szakembereknek a tanácson egy esztendeje kezdődött kísérletről, amely­nek középpontjában az ál­lamigazgatás korszerűsítése szerepel. A bizottságok tagjai délután Szécsénybe és Holló­kőre is ellátogattak. A Szolnoki Mezőgép Válla­lat még nem birkózott meg a külpiaci nehézségekkel, ex­portja csökkent, viszont élén­kült a hazai piac, ahol 25 százalékkal több gépet érté­kesítettek a tervezettnél. A zöldtakarmány betakarításá­nak időszakában többet ad­tak el a hazai gazdaságoknak az amerikai Hesston céggel kooperációban gyártott óriás körbálázóból, s számottevő mennyiséget értékesítettek az NSZK-beli Claas cég licence szerint készülő kaszálógépből. Az elmaradt valutabevételnek egy részét a vállalat azzal el­lensúlyozta, hogy a korábban tőkésországokból importált alkatrészeknek egy részét ha­zaival helyettesítette. A válla­lat háromnegyed évi mérlege összességében kedvező, s erő­feszítéseket tesz, hogy az or­szág külkereskedelmi mérle­gének javításához is hozzájá­ruljon. Az NSZK-ban keres­kedelmi képviseletet létesí­tett a vállalat, hogy termékei­nek újabb piacot. szerezzen. iiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiriiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiaiitiiiiüiiiiiiiiKiiiiMiiiiiiiiiiiiut Nógrádi műszaki hónap A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövet­ségének Nógrád megyei szervezete és tagegyesületei októ­ber 1. és 29. között tizenegyedik alkalommal rendezik meg a műszaki hónap rendezvénysorozatát. Az idei műszaki hónap vezérgondolatául a „A tudo­mány, mint termelőerő” nagyon is aktuális mottóját válasz­tották a tudományos egyesületek. A műszaki hónap ren­dezvényeit e gondolatkörbe állítva megvizsgálják, hol tar­tanak Nógrád megyében a tudományoknak a termelő- munka szolgálatába állításával, hogy a tudományos kuta­tások és eredmények mennyire segítik a termelést, miként könnyítik meg és teszik egyúttal termelékenyebbé az embe­rek munkáját; a gyakorlat, hogyan hasznosítja és igényli a tudományos eredményeket, a szellemi termékeket. Ugyanakkor a gazdag programba foglalt rendezvények­nek az is célja, hogy általuk megvizsgálhassuk, hogy a mű­szaki, közgazdász értelmiség szerepének fokozódása milyen mérvű, s ez, hogyan nyilvánul meg megyénk gazdasági és társadalmi életében, s milyenek a tudományos egyesületi munka társadalmi elkötelezettségének eredményei és ta­pasztalatai. A XI. nógrádi műszaki hónap eseménysorozatában mint­egy 80 külöínféle rendezvényt látogathatnak meg az érdeklő­dő szakemberek. A változatos témakörökben 60 tudományos előadást/, több kiállítást, ankétet, filmvetítést, szakmai és árubemutatót, valamint üzemlátogatást rendeznek. A prog­ram előkészítésében és lebonyolításában az MTESZ me­gyei szervezetén, s a csaknem 20 tagegyesületen kívül részt vállal a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat is. Az idei műszaki hónap rendezvénysorozatának is jel­lemzője — s ez az utóbbi évek törekvéseinek kedvező ered­ménye —, hogy a programot nem csak a megyeszékhelyen, illetve a megye két városában rendezik meg, hanem hét má­sik településén is. Pásztón, Nagybátonyban, Kisterenyén, Szécsényben, Endrefalván, Varsányban és Romhányban. A XI. nógrádi műszaki hónap megnyitóját ma rende­zik meg ünnepélyes keretek között Salgótarjánban. A TIT- székházban rendezendő előadás keretében Szikszai Béla, az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályveze­tő-helyettese a gazdasági fejlesztés, tudományos kutatás problémakörével foglalkozik. A központi gondolathoz kapcsolódnak olyan rendezvé­nyek mint a Magyar Agrártudományi Egyesület, a megyei tanács és három termelőszövetkezet szervezésében a Melio­ráció a megye mezőgazdaságában című rendezvény; a Pa­pír- és Nyomdaipari Műszaki Tudományos Egyesület által rendezendő kétnapos előadás- és üzemlátogatás-sorozat, amelynek keretében áttekintik a hazai nyomdászat techni­kai fejlődését és távlatait. Több rendezvény témaköre lesz a most annyira időszerű energiagazdálkodás, de foglalkoz­nak az értékelemzés problémakörével, az agroökonómia szerepével, az agrárpolitikában, a Dolgozz Hibátalanul mun­karendszerrel, s környezetvédelmi kérdésekkel. Bizakodunk, hogy az idei műszaki hónap tudományos előadásai hozzájárulnak mérnökeink, technikusaink, ag­rármérnökeinek, közgazdászaink — s minden érdeklődő — gondolkodásának megtermékenyüléséhez, s ráhangolják a szakembereket a központi témakör iránti nagyobb ér­deklődésre, s az ebből adódó feladatok eredményes megol­dására. Szüret a Muzslán Augusztus közepe óta tart a szüret a pásztói Béke Ter­melőszövetkezetben. A Muzsla-hegy oldalában levő 87 hek­tárnyi ültetvényen gyűjti a szemeket Sándor Katalin, aki az elmúlt esztendőben a salgótarjáni Bolyai' Gimnáziumban érettségizett, s a középiskola elvégzése után e közös gazda­ságot választotta munkahelyéül. — kulcsár — Reklámitéj» — városkép Reklámszakemberek Salgótarján „berendezéséről" Salgótarján újjáépült köz­pontja szép megjelenésével, használhatóságával méltán tett szert hírre. A neves építészek azonban csak a városmag vá­zát formálták meg: felöltözte­tése, belakása ránk maradt, akik benne élünk. A városközpont „bebútoro­zásának” egyik kiváló lehető­sége az építészethez illő rek­lámkép kialakítása. Erről a reklámképről beszélgettek teg­nap a megyeszékhelyen a Ma­gyar Reklámszövetség Nógrád megyei Szervezetének tagjai Levenda József né, a • városi tanács osztályvezetője vitain­dítója alapján. A terítékre került reklámkép messze elmarad a kívánalmak­tól- Egyetlen mozgó fényrek­lám látható a „CASCO-s ház” tetején. Világító reklám­mal dicsekedhet még a Cent­rum Áruház, ezeken kívül csak egyszerű, dobozformájú betűkből kirakott feliratok „díszítik” a város központját. Sajnos ezek tekintélyes része is szűkszavúbb a kelleténél: a szolgáltatóház tetején levő KSZ azon túl, hogy rejtélyes, helytelen is, hiszen kisipari szövetkezetek már régen nem léteznek. Az épületek kevéssé alkalmasak a mutatós felira­tok elhelyezésére, s hasonló­képpen szűkös teret nyújtanak a városképet erőteljesen for­máló kirakatoknak, melyek nemcsak esztétikai, hanem üzleti szempontból is fonto­sak. Ez mennyire így van, mi sem bizonyítja jobban, hogy készül már a Pécskő Üzletház átalakításának terve. Megva­lósításával kirakatokat nyit­nak az utcára. Kevés, összesen két vitrin képezi a városközpont „bú­torzatát”. Az utcai reklámosz­lopok rendkívül szegényesek, rajtuk sok esetben idejétmúlt, ronggyá szakadt plakátok ék- telenítik a környezetet- A ke­reskedelmi vállalatok reklám­munkája általában elfogadha­tó: akciós reklámjaik kimon­dottan ötletesek, ilyenkor va­lósággal új ruhába öltözik a város. Kirakataikat nem árta­na gyakrabban felfrissíteni, nem is szólván a szezonvégi­ekről, amelyek inkább lo- hasztják, mint élénkítik a vá­sárlói kedvet. Konkrét ötleteket is hallot­tunk a reklámszakemberek tegnapi klubfoglalkozásán, például az utcai árusítás — mert igény van rá — szerve­zettebb megoldására, illendő köntösben való megjelenésé­re. Vagy a városi üzemek be­mutató- és árusítótermének létrehozására, mely nemcsak esztétikus, hanem hasznos is lesz. Jó tipp a vásárcsarnok szabadtéri részének egy rek­lámpalánkkal való takarása, de ettől is jobb talán a la­kossági szolgáltatásokat végző kisiparosok név- és címjegy­zékének központi helyen és esztétikus formában való ki­rakása. Az elgondolások egyike-má- sika jelentős összeget igényel, s több gazda összefogásával van remény a kivitelezésre. Csakhogy mellékvágányra te­reli a kérdést, ha minden pontjánál forintokban gondol­kodunk- A szép városkép ki­alakulása nemcsak az építé­szek, nemcsak a reklámszak­emberek dolga, hanem leg­alább ennyire múlik a város­lakók igényességén, a rendet- tisztaságot megőrző gondossá­gán. Egy várost kulturáltan használni, berendezni és „be­lakni” csak akkor lehet, női lakói magukénak vallják.

Next

/
Thumbnails
Contents