Nógrád. 1981. szeptember (37. évfolyam. 204-229. szám)
1981-09-13 / 215. szám
Délutáni csevegés a tehénfogat mellett Molnár Aladár vízmű gépész, a tisztítóberendezéseket ellenőrzi „Arrafelé is jó lenne, ha a patak medrét tisztogatnák!” — mutatja Nyerges Miklósné Suli után hazafelé Itt aztán nincs sok gond a néveredettel: a Mihály ép- úgy puszta személynév átvitele a helységre, mint a Ger- ge (a Gergely becézett alakja), a szomszédos Egyházas- gergéhez meg legfeljebb1 azt érdemes hozzátenni, ha már szóba került a társközség is, hogy az egyházas bizony nem egy házból álló települést, hanem templommal rendelkező falut jelez a nevében is. Amilyen híresen szép műemlék az egyházasgergei templom a maga öt évszázados eredetével — olyan fiatal a mai mihálygergei szentély, s ha már éppen kisasszony napján jártunk a ' községben, idézzük Varga nénit a Lenin útról, aki így vélekedik: — — Fiatal a mi templomunk, az egyházasiaké meg nagyon régi. De a mienk is szép belül, igaz, csak valamikor a harmincas években épült... Igazán nem szívesen, mutat rá a krónikás az igen nagyra becsült etimológus, Kiss Lajos feltételezhető tévedésére — hogy a nevek körüii rejtelmeket végképp tisztázzuk —, aki párját ritkító munkájában (Földrajzi nevek etimológiai szótára) Mihálygerge néveredetét egészíti ki: Mihály és Gerge községek egyesüléséből alakult..,. Gyakorta így történnek a dolgok valóban. De már a helyi „tudomány” mást mond: 1936-ig Liptagerge és Kisgerge néven álltak itt a települések, azok egyesültek Mihálygerge néven. Ezzel aztán le is tudhattuk volna a nevek körüli érdekességek számbavételét, ha szóba nem kerül Szántó Gyula tanácselnök elbeszélése nyomán más is ami meg a közeli Ka- rancskeszi történetéhez tartozik, de részben meg éppen- hogy ide, a „két Gergére”. Kisparaszti gazdaságok éltek a felszabadulás előtti időkben Mihálygergén. Az egykori uradalmi földeket jóval előtte felvásárolták apránként az eladósodó dzsentriktől maguk a parasztok. Paulovits- és Mo- csáry-birtok volt itt ötszázötszáz kataszteri hold. A földosztáskor tehát nem is volt ványt nyújt, hogy nehezen mit osztanni, hiszen a leg- szabadul tőle az ember. Legtöbbnek legfeljebb nyolc-tíz szívesebben csónakba ülne, holdja ha volt, s arra gya- vízbe merülne, de legfeljebb korta három-négy gyerek is... némi horgászásra lehet alkal- Tíz holdat itt helyben osztot- ma. Azért él ott a bázison, a tak, az egyházasgergeieknek gátőr Szabó Gyula és felesé- meg már a keszi határhoz ge, hogy ügyeljen mindenre, tartozó Bányapusztán kellett hiszen itt érthetően nagyon ötven holdat kimérni... Nos, szigorúak az előírások. Elnéz- ott rejtőzött el a fasiszták zük a tengernyi vizet, affie- elől minden idők egyik leg- lyet még a nap süt, a szél Mihálygerge nagyobh magyar versmondója, Ascher Oszkár, egészen a fel- szabadulásig. De mindvégig, míg élt, gyakorta visszajárt egykori bújta tói, barátai tár-/ saságát becsülve. A „két Gerge valahogy mindig együtt említődik. Sorolja is szívesen az egyházasgergei születésű (volt egy időben tanácsi vezető is) mihálygergei tanácselnök, Szántó Gyula, a neveket, a dűlők, he- gyek-dombok, erdők-rétek történetét és kicsit a hangulatát is megőrző elnevezéseket Néhol azért mihálygerge- it is kever beléjük: Bata- hegy, Páskom, Vrgés, Táblaakácos, Mocsolyakút, Czinege- kút, a Lükéhez közeli Kilenc- fenyő, meg az itteni Ravaszlyuk... Az utóbbi bekerült a közelmúlt történelmébe. Ott sáncolták el magukat a németek elől az ellenállók, köztük volt Varga Pál, aki ma a szövetkezetben mezőőr. Fegyveres összetűzésre is sor került halottja is volt az összecsapásnak, a németek be- omlasztották a földet, abenn- lévök más irányba ásva kerültek ki a Ravaszlyukból™ De hiszen lehetne a neve Vizesgerge is! Mert a víznek úgy faluja a .község, hogy éppen itt működik a megye- székhelyt jó vízzel ellátó Ipoly menti vízkiemelő-táro- zó-tisztító-továbbító rendszer két fontos állomása. A tározó a Komra völgyében olyan látfodroz, hogy később a helybeli vízmű közreműködésével (oldalakat lehetne csupán arról írni, milyen, hogyan működik) a tarjániak poharába kerüljön. De jut a környező községeknek is. így alakult meg a Dobroda vízműtársulás három esztendeje ezen a vidéken. Mihálygerge is azok között van, ahol már karnyújtásnyira folyik a jó minőségű ivóvíz (házanként 12 ezer forint volt a hozzájárulás) és egyre többen vezetik be lakásukba az utcai hálózatról. Bár az Ipoly kicsit „arrébb folyik”, ahogy errefelé mondják, mégis a palóc folyó mentén élőknek tartják magukat a mihálygargeiek is. A szövetkezet neve éppúgy Ipoly, mint a jóhírű tánccsoporté, amelyet nagy hozzáértéssel, nem kisebb lelkesedéssel dr. Egyed Ferdinánd vezet. Zséky Csaba KISZ-titkár, Leukó Alfrédné neve is éppen így kerül szóba, de mondhatnánk a tanácselnök nevét is ebben a sorban, hiszen ő is, és Leukóné is, jó régen megkapta a Szocialista kultúráért kitüntetést. Eljárásban-bejárásban akár világbajnokok is lehetnének, hiszen a munkaképes korúak majd 95 százaléka útnak ered naponta a tarjáni üzemekbe. „Erős divat” az Alföldre járás is. Ez utóbbit egy időben megyeszerte szigorú rendelettel szabályozni, fékezni kellett. De hát' kell a munkáskéz délen is. Hagyománya van az odajárásnak. Hiszen a rossz földek nem kedveztek az egykor volt kisgazdaságoknak sem. Az iparba, bányába járás is ötven éve ismert ezen a tájon. Van olyan mihály- fjergei, aki nyolc-kilenc alkalommal megy munkára az Alföldre minden évben és nem csak az Alföldre, eljutnak le egészen Bajáig, vagy a balatoni borvidékre. A lé- lekszám egy ideje állandó, de például a társközség Egyhá- zasgerge jó százhússzal többet mutat! Mihálygergén hihetetlenül olcsón adják a házhelyek négyszögölét (20— 50 forint) és ez mutatja azt is, hogy fekvése, elhelyezkedése, városhoz mért távolsága nem éppen kedvező. Pedig itt aztán minden megtalálható (beleértve a jó vizet is), amit az urbanizáltság alatt emlegetni szoktunk... Mindezek ismeretében különös értéke van annak, hogy jelenleg (hó eleji adat!) a megye legnagyobb járásában élen állnak a társadalmi munka végzésében. És csak úgynevezett „apró munkákból” tették össze azt a mintegy 2,6 millió forintot képviselő értéket, amelyet az év végéig még tovább gyarapítanak. Egyszer már nyertek így százezret, aminek most is ezer helye lenne. A fejlesztési bevételek még hét esztendeig a vízzel kapcsolatos kiadások kölcsöneinek visszafizetésére kellenek a tanácson. A „két Gerge” majd hárommilliója úgyszólván karbantartási munkákból kerül ki; a meglévő értékek megőrzésében, a közterületi tisztaság fenntartásában és más, nagyon sokféle apró munkában testesül meg. Iparba, Alföldre járás mellett mégis csak ez a legerősebb gergei hagyomány. Amibe gond, újabb igény, vita is keveredhet — csak a hasznát nem vitathatja el senki a gergeiektől. T. P. L. Képek: Kulcsár József Szabó Gyula és felesége a gát Srházban, a megyeszékhelyt ivóvízzel ellátó víztározóra ügyel Csendesek a délutánok Mihálygergén
