Nógrád. 1981. szeptember (37. évfolyam. 204-229. szám)

1981-09-12 / 214. szám

Múzeumok a világban Kis múzeológia A z ember: múzeumláto­gató élőilény. Gyűjti a skalpokat: láttam a Mona Lísát, a Guernicát, á British Múzeumot, az Ermi- tázst... A régi görögök se gondolták volna, hogy a mú­zsáknak szentelt helyeket —- a museionokat — egyszer majd ezer és ezer láb tapod- ja, mindenféle „szedett-vedett nép”. Hát még azt, hogy utó­daik egyik legfontosabb pénz­bevételi forrása éppen az lesz, amit ők emeltek az istenek­nek — például az Akropolisz. Hát kissé megváltozott a vi­lág. A múzsák helye (persze) ma is szent, csak egy kissé más értelemben. A nemzetek tör­ténetének szent helyei. Ami­kor 1802-ben Széchenyi Fe­renc megalapította a Magyar Nemzeti Múzeumot és vele együtt a nemzeti könyvtárat, a legmagasztosasbb célt tűzte ki: őrizzük meg múltunk em­lékeit. mutassuk meg ma­gunknak, a világnak, mennyit érünk. Politikai tett volt, szembeszállás a Habsburgok­kal. 1802-ben — ezelőtt 179 év­vel. Nem kell szégyenkez­nünk a nagyvilág előtt, hi­szen lássuk csak, mikor ala­kultak a világ múzeumai. Az elsőket a középkor vé­gén, a reneszánsz szelleme hívta életre Itáliában. Az Es­ték, a Mediciek, a pápák ké­peket, gemmákat, érméket gyűjtöttek, hogy ezzel is emel­jék palotáik pompáját, gaz­dagságát. A Mediciek gyűjte­ményük számára 1580-ban kü­lön palotát emeltettek Firen­zében, az Ufíizit. Ez a világ legrégibb galériája. Értékel szinte fölbecsülhetetlenek. Itá­lia már csak azért is szeren­csés helyzetben volt, mert a régi római birodalmat örö­költé, a földet szánté csak meg kellett egy kicsit bolygatni, s márványcsodák bukkantak föl belőle: gyönyörű félkarú nők, istenek stb. Itáliai föl­dön pedig zseniális művészek teremtek: Botticelli, Michel­angelo, Leonardo da Vinci meg a többiek. Másutt talán elvesztek volna. De Itáliában? Itália akkor boldog ország volt. Ahogy terjedt a reneszánsz szelleme, úgy terjedt a gyűj­tési szenvedély. Még Magyar- országra is elhatolt, pedig Ja­nus Pannoniusunk még dider­gő kis mandulafának érezte magát a fagyos Pannóniában. Mátyás király leghíresebb gyűjteménye a Corviniana Bibliotheca volt. Századának elejéről még egy neves magyar művészetszeretőről kell meg­emlékeznünk: II. Lajos özve­gyéről. Képeit II. Fülöp spa­nyol király örökölte, s a Pra- dóba kerültek. Mátyás király hagyatéka prédául esett. Amer­re nem jártak törökök, ott szüntelenül gyarapodott a ké­sőbbi nagy állami múzeumok elődje, általában a királyi családok képtára. Franciaor­szágban, Németországban, Svédországban, Oroszország­ban, a Németalföldön, szerte Európában. A nagy múzeumalapítások kora azonban a XVIII. század. Addigra úgy fölszaporodnak a képek, szobrok, érmék, műtár­gyak, hogy elérkezik a szám­bavétel, a tanulmányozás, a rendszerezés ideje. Együtt, egy helyen tárják föl a kincseket, s fölmerül egy másik, mégpe­dig egy nagyon is modern igény: láthassa őket a közön­ség is. Az első nyilvános múzeumot Angliában alapították: 1753- ban a parlament törvényt ho­zott, hogy az állam vásárolja meg házastul Sir Sloane gyűj­teményét. Hat esztendő múlva, 1759-ben Londonban megnyi­tották a későbbi British Múze­um ősét. Franciaországban a jakobinus diktatúra intézke­dett: rá tette a kezét' a király Louvre nevű palotájára, s 1793-ban múzeumot (képtárat) nyitott meg benne. Aztán jött Napóleon. Gyorsan elnevezte Napóleon-múzeumnak, ügy­nökeit elküldte katonáival Egyiptomba, Európába, s te- lisde-teli tömte fantasztikus­nál fantasztikusabb kincsek­kel. A Szent Szövetségnek ép­pen elég dolgot adott, hogy ossza széjjel a zsákmányt, vagy hogyan juttassa vissza ré­gi gazdáihoz. A Louvre-ot be­járták. Egy újabb forradalom •nyitotta meg ismét, a párizsi kommün. Ma már világjárók százezrei nézik meg minden évben a föld talán leghíresebb asszonyát, a Mona Lisét.. I Közben Olaszországban is történt valami. Ismét a XVIII. században vagyunk. II. Kata­lin cárnő uralkodik. Megépít­teti a Téli Palotát, s építtet mellé egy palotácskát is, ame­lyet Rousseau-imádatában Er- mitázsnak (remetelaknak) ke­resztel. Ugye, Ismerős név? Itt helyezi el a cári család kép- gyűjteményét. A tárat csak­nem egy évszázad múlva, 1852- ben nyitották meg, de csak az „előkelő közönség” számá­ra. Hogy 1756-ban a vatikáni múzeumot is csak a kiválasz­tottaknak nyitották meg, kis­sé még érthető, hiszen a nyil­vánosság a burzsoázia, a pol­gárosodás új eszméje, de hogy 1852-ben is ez történt, az csak a cárlzmussal magyarázható. Igaz, még mindig a XIX. szá­zadban vagyunk. Északon, Svédországban, egy ugrásra Pétervártól, sem sok­kal jobb a helyzet. A Svéd Ki­rályi Múzeum ugyan fnár 1794- ben megnyílt, de még a XIX. század közepén is lehetett egy olyan pénztárosa, - bizonyos von Röök, aki azért akart be­lépődíjat szedetni, hogy „azt a népséget, amely csak piszkot hagy maga után”, távol tart­sa tőle. A XIX. század a múze­umalapítás másik klasz- sztkus korszaka. Ma­gyarország, a többi szegé­nyebb, elmaradottabb állam mind-mind ekkor lép az alap­kőlerakók sorába. Végezetül még egyetlen országra vessünk pillantást, az európai civilizá­ció bölcsőjére, Görögország­ra. Tragikus, hogy előbb volt múzeuma Londonban, Párizs­ban, Berlinben, mint saját földjén, otthon. Például a XVIII. század végén a kons­tantinápolyi angol követ, Lord Elgin, szabályosan kifosztotta az Akropoliszt, a legszebb szob­rokat behajózta Angliába, s ráadásul pénzért adta el a British Múzeumnak. Az athéni nemzeti múzeumot több ki­sebbnek az összevonásával 1889-ben alapították. Ideke­rült a német Schliemann tró­jai és mükénéi ásatásainak anyaga. Egyelőre ennyi mu- zeológiát. Ha az ásatások to­vább folytatódnak, talán újabb leletekre bukkanunk. Győri László Honfoglalók a megyeszékhelyen Néhány nap telt el az is­kolakezdés óta, s lassanként minden a rendes kerékvágás­ba terelődik. Az iskolapadok­kal szinte egyidőben foglal­ták el salgótarjáni szállásukat azok a közép- és főiskolás di­ákok, akik a megyeszékhelyen tanulnak, de a paponként! bejáráshoz messze laknak. Négy diákotthonban érdeklőd­tünk a „honfoglalás” iránt. A Furák Teréz nevét vise­lő középiskolai leánykollégi­um, kilenc iskola tanulóinak ad otthont minden tanévben. A négyágyas szobák mind­egyike megtelt. Kétszázhet- venketten vannak. Sajnos minden jelentkezőt nem tud­tak elhelyezni. Tizenöt diák­lány, kénytelen más szállás után nézni. Az új tanév első heteiben nyolcvanöt elsős is­merkedik a diákotthon házi­rendjével és korszerű felsze­reléseivel. A Stromfeld Aurél Fiúkollé­giumban negyvennégy elsős, harmincnyolc másod- és har­madéves, és harminchét vég­zős középiskolás lakik az új tanéveben. Minden jelent­kezőt felvettek, s négyágyas szobákban helyeztek el. Azon­ban vannak még szabad, hat­ágyas szobáik, tíz-tizenöt fiút még fel tudnának venni. így viszont kényelmesebben van­nak, birtokukba vehetik a frissen festett, kisebb-nagyobb javításokon átesett diákszállót. A 211. számú ISZ1 három­száz férőhelyes modern kollé­giuma még nem zárta be ka­puit az új jelentkezők előtt. Pillanatnyilag százhárom el­sős, hatvannyolc másodikos és negyvennyolc harmadikos él­vezi a kollégium adta lehe­tőségeket. Ez a szám azonban nem végleges. A beköltözés folyamatos. A nyári felújítá­sokkal nem végeztek egészen, de a hiányosságok nem befo­lyásolják, nem zavarják a diá­kok életét. A Pénzügyi és Számviteli Fő­iskola kollégiumában még nagy a mozgás, új lakók ér­keznek, már bent lakók men­nek el. Jelenleg százkilettc- vennégyen vannak. A beköltö­zés után a polcra felkerül a kedvenc könyv, a kabala, esetleg egy terítő. A szállás­helyből egy tanévre ismét ott­hon lesz. 126 éves a Tretyakov Képtár 4 NÖGRAD - 1981. szeptember 12., szombat Amikor 1856-ban Pavel Tre­tyakov moszkvai gyáros és mecénás megvásárolta Nyi- kolaj Silder Csábítás című képét, sem ő, sem rokonai és barátai nem sejthették, hogy ez a vászon első darabja lesz a majdani híres Tretyakov- galériának, mely hna az orosz és soknemzetiségű szovjet képzőművészet legnagyobb gyűjteménye. Pavel Tretyakov a 70—80- as években megvásárolta Re­pin, Szurikov, Kramszkoj, Jarosenko, Perov. Levitan, Szavraszov és más orosz festők számos vásznát. 1381- ben gyűjteménye megnyílt a nagyközönség _ számára. Tizenegy esztendővel később Pavel Tretyakov átadta kép­gyűjteményét Moszkva' '.'áro­sának, hogy „hozzájárul­Idegenforgalmi kaleidoszkóp (3.) Megkérdeztük az utazási irodákat Hová meniünk kirándulni hosszú hétvégeken? két alakítottak ki ahol egy munkatársuk állandó ügyele­tet tart. (Elérhető a Ferihegyi repülőtér telefonszámán: 140-400.) Ebből adódik, hogy a szolgáltatást többféleképpen is-meg lehet rendelni: a kül­földi MALÉV-irodákban, a repülőjegy megvásárlásakor, aki pedig már Budapesten, az elhelyezett táblák olvastán kap kedvet, a MAT-alkalma- MALÉV AIR TOURS: A A tranzitprogram lebonyolí- zottnál készpénzben (valutá- MALÉV AIR TOURS prog- tésára úgynevezett MAT-desz- ban) fizethet, ramjai, hétvégi túrái már jól ismertek; kedveltek az uta­zóközönség előtt. Újdonság azonban a július 1-től beve­zetett tranzitprogram-szol- gáltatás. Az új szolgáltatást azok a tranzitutasok vehetik igénybe, akik legalább négy órát töl­tenek el hazánkban. Számuk­ra a MALÉV AIR TOUÄS in­tézi a belépést, a transzfert — erre a célra vásároltak két mikrobuszt és két Volvo Kombit —, továbbá az ide- ‘ genvezetést bármelyik világ­nyelven. Aki igényli, — és ideje is engedi —, a szolgál­tatást kiterjeazheti by nyght- programra, egész napra, s ha „megjött a kedve”, szállodába is mehet. Átutazó külföldieknek: tranzítprogram a könyvtárban A kisterenyei járási-nagy- A legszorgalmasabb látoga- Most még csak minden mé- községi könyvtárban már évek tők az alsósok — idén sze- sodik szombat szabad az álta- óta tudatosan törekednek a retnék a nagyobbakat is több- lános iskolában, jövőre min- fiatal olvasók megnyerésére, szőr fogadni. Igaz, mindkét degyik az lesz. A nyitvatar- az olvasóvá nevelésre. Az el- iskolának van saját könyvtá- tás igazodik a lehetőséghez, múlt tanévben együttműködő- ra, de az itteni állomány meg- hogy itt tölthessék a szabad si szerződéseket kötöttek az ismerése, a könyvtárhaszná- óráikat a tanulók. Hiszen fél általános iskolával és a gim- lat elsajátítása és a könyv- tíztől délután négyig fogad- náziummal, amely rögzíti, mit tár közművel,pdési program- ják minden szombaton a lá- ad és mit vár mind az okta- jai jól kiegészíthetik az ott togatókat. Eddig nem túl nagy tási intézmény, mind a könyv- folyó tevékenységet. Mind az volt az érdeklődés. . . Terve- tér a közös munkában. általános, mind a középisko- zik, hogy klubszerű formában A hónap közepén, amikor Iában az évnyitó tantestületi biztosítanak programot, hogy befejeződik a kéthetes nagy tanácskozáson szó esett az ideszokjanak a gyerekek, leltározás, újra megnyitja aj- együttműködés idei terveiről Szívesen látott vendégek a táját az intézmény, megkez- — az elsőn a könyvtárigazga- legkisebbek, a nagyközség dődik a hivatalos együttmfl- tó, Kecskés Andrásné is részt óvodásai. Leggyakrabban a ködés második éve, szeret- vett és hozzászólt. Folytatni Hámán Kató úti óvoda ne- nék tovább szélesíteni a kap- szeretnék a gimnazistáknak veltjei járnak ide és termé- csolatokat. V hirdetett Ismered-e Nógrád szetesen a szomszédban levő Tavaly a napközis csopor- megyét? című vetélkedősoro- intézményből. Mesefilmek, tokkal — alsósokkal főként zatot. Az úttörőcsapat tagjai diafilmek, meseletnezek, já­_ kialakított közös tévé- közül többen vállalták, hogy tékos foglalkozások várják a k enység volt a legtartalma- az idős embereknek házhoz kicsiket. Nem lehet elég ko- sabb. A csoportokat vezető visznek jó könyveket; ezt a rán elkezdeni az olvasóvá ne- pedagógusok minden hónap- szép kezdeményezést sem velést, a könyv, az irodalom ban egyszer eljöttek a könyv- akarják abbahagyni. megszerettetését! tárba, hogy Medve Ilona köl­csönző könyvtárossal egyez­tessék az igényeket, elképze­léseket. Vetélkedők, temati­kus foglalkozások, megemlé­kezések (Bartók Béláról, Jó­zsef Attiláról többek között) szerepeltek a kihelyezett napközis foglalkozásokon. De terítékre került sok minden, ami az iskolai anyagból kü­lönösen érdekelte a diákokat, amiről többet akartak tudni — a környezetismeret témái, az állatvilág, az évszakok. Természetesen az élőszó mel­lett film- és diavetítés is szí­nesítette a könyvtári órákat. Rendeztek szavaló- és rajz­versenyeket. jón a művészet felvirágozta­tásához Oroszországban.” A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom után a képtá­rat állami kézbe vették. Az államosításról szóló dekrétu­mot Vlagyimir Iljics Lenin írta alá. Lenin arról ábrán­dozott, hogy a széles néptö­megek számára hozzáférhe­tőbbé kell tenni á halhatat­lan művészetet. Tretyakov életében a képtárat évente mintegy kilencezer látogató nézte meg, ma kétmillió. 1918-ban a galériában min­dössze négyezer darabot őriz­tek, ma ötvenhétezer fest­ményt, szobrot, grafikát. A tárlatvezetéseken kívül rend­szeresen tartanak Itt előadá­sokat. szakköri foglalkozáso­kat szerveznek ifjú művészek számára. A Tretyakov Képtár kincse­it jól ismerik világszerte, gyűjteményéből több mint hatvan kiállítást rendeztek a világ számos országában. TRÉFÁK Meier úr hosszabb idő után A fiatal elefánt szerelmes­ismét elmegy a borbélyhoz, pár ormynyt ormányba ült­aki így szól: „Ügy látszik, ve sétál az állatkertben, ritkább lett a haja. Egyálta- Az elefántlány hirtelen fel- ián, használja még a hajvi- kapja a fejét és mélyen az zünket?” „Nem" «— válaszol- elefántfiú szemébe néz: ja Meier úr — „magától hűl- „ügye nem vezetsz az őr­lőit ki". romnál fogva?" A kazári pávakör rendszeresen fellép a megye különböző helyiségeiben. A közelmúltban a hollókői szabadtéri színpa­don vendégszerepeltek, ahol sikert arattak a közönség előtt. AIR TOURS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents