Nógrád. 1981. szeptember (37. évfolyam. 204-229. szám)

1981-09-08 / 210. szám

Élénk munka a mezőgazdasági nagyüzemekben Véget ért a repce vetése — Szedik a cukorrépát és a burgonyát — Beérett az a’ma és a szőlő A Magyarnándori Állami Gazdaság földjein erőteljesen végzik az őszi mélyszántást. Ké­pünkön Kackodák Ferenc — aki már 20 esztendeje látja el traktorosteendőit — Rába Steiger erőgép vontatta ekével, tárcsával lazítja a talajt — kulcsár — VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÖLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP NOG RÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA • XXXVII. ÉVF., 210. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1981. SZEPTEMBER 8., KEDD Kevesebb újfelvételes Váltakozó eredmények a bátonyi üzemekben Megyeszer te nagy lendület­tel, szervezetten zajlanak az őszi munkák a határban, gyü­mölcsösökben, szőlőkben. A földeken a nagy teljesít­ményű erőgépek a szántással és egyéb talajmunkákkal bir­kóznak. Szedik a burgonyát, a már megművelt területeken szórják a műtrágyát és a szer­ves trágyát. Befejeződött a megyében a repce vetése. Az idén a gaz­daságok alig több mint 1200 hektáron vetették el ezt a nö­vényt, mert a több éves ta­pasztalat szerint termesztése kockázatosabb a többinél. Kü­lönösen érvényes ez a rétsági járásra, ahol egy szálat sem vetettek belőle. Két nagyüzemben — a pa- lotási és a kállói termelőszö­Jó néhány évvel ezelőtt a megye üzemegészségügyét taglalva még csak tervekről, elképzelésekről adhatott szá­mot a krónikás. Hiszen idő kellett ahhoz, hogy a gyárak, üzemek vezetői, irányítói el­ismerjék: az üzemorvosi te­vékenység és az egészséges munkaerő szoros összefüggés­ben áll egymással. De idő kellett ahhoz is, hogy az üzemorvosi állást vállalók felismerjék az e területben rejlő számtalan lehetőséget; a megelőző, gondozó, gyógyí­tó munka sokrétűségét. Ma már általánosan elfo­gadott nézet, hogy az üzem­orvosnak egy kicsit mérnök­nek, technikusnak, gazdasá­gi embernek is kell lennie. Hiszen csak az egyes mun­kahelyek teljes ismeretében valósulhat meg a foglalkozá­si betegségek csökkenése, a termelés biztonságát szol­gáló technikai feltételek meg­teremtése, az üzemi dolgozók egészségének védelme. Per­sze a fent felsoroltakhoz nél­külözhetetlen az üzemegész­ségügyben dolgozók jó kap­csolata a vállalat vezetőivel; az együttes cselekvés a közös célokért. Üzemorvosaink nagy része rendszeresen megjele­nik a terme'ési tanácskozáso­kon, műszaki értekezleteken, vetkezetben — megkezdődött a cukorrépa szedése és ugyan­ebben a térségben megtörtént a napraforgó előkészítése a betakarításra. A betakarításnál maradva; legjobban a burgonya szedé­se haladt előre az elmúlt na­pokban, hiszen több mint egy­negyede került be a földek­ről, s jó termés van kilátás­ban. A pásztói termelőszövet­kezetben is túljutottak a szü­retelés első felén. Igaz, a ter­més jóval kevesebb a terve­zettnél, bár a minőség kivá­ló. Eddig két vagonnal szü­reteltek az irsai fajtából. Élénk munka jellemzi a gyü­mölcsösöket is, ahol az alma­szedés jelenti a legnagyobb feladatot ezekben a hetekben. A termésnek jót tett a nem­ahol szó esik a közös gon­dokról, a dolgozók egészségét befolyásoló munkakörülmé­nyekről. Sok helyütt a vál­lalatok anyagi támogatást ad­nak a műszervásárláshoz, a feltételek javításához is. Örvendetes tény, hogy az ipari üzemek, vállalatok mel­lett több termelőszövetkezet­ben is található üzemorvos. S a rövid közvélemény-kutatás­ból kiderült, hogy a mezőgaz­daságban dolgozók örülnek a helyben adódó lehetőségnek, mert nem kell félnapokat a körzeti orvosnál, vagy a szak­rendelőben várakozni. A rend­szeres szűrővizsgálatokkal pedig sok-sok betegség előz­hető meg. Az üzemegészségügyi szol­gálat fontos feladatai közé tartozik a táppénzesfegye­lem erősítése, a megváltozott munkaképességű dolgozók­kal való törődés, az egészség­nevelő munka. Nógrádban 46 munkahelyen működik üzemorvosi rende­lő: tíz főfoglalkozású és 39 részfoglalkozású üzemorvos biztosítja a dolgozók speciális ellátását. Hogy eredményeik tovább növekedjenek, szük­séges a műszerezettség, a tárgyi feltételek javítása, s a gazdasági vezetőkkel való további jó együttműködés. régiben hullott csapadék, amelytől hízásnak indult a gyümölcs. Sokat segítenek eb­ben a fontos munkában a ta­nulók, akik több ezren dol­goznak a mezőgazdasági nagyüzemekben szeptember első heteiben. Jól halad a silókukorica betakarítása is. A termés —, amely az eddigiek alapján több a tavalyinál — mintegy 20 százalékát sílózták be a megyében. A vetőszántás 55—60 száza­lékát végezték el eddig a me­gye nagyüzemeiben és a ter­vezett terület 20 százalékán már megtörtént a mélyszán­tás. Ez azt jelenti, hogy a gazdaságok többsége csak­nem tíz nappal előbbre van a tavalyinál. A kishatyáni termelőszö­vetkezetben is megkezdték tegnap a sílózást E nagy munkával párhuzamosan vég­zik a műtrágyázást és a mély­szántást. Eddig 20 százaléká­val végeztek. A pásztói termelőszövetke­zetben a vártnál kevesebb munkát ad a szőlő szüretelá- se. Így csak a közös gazda­ság dolgozói vesznek részt benne. Jó ütemben végzik a vetőszántást. Ennek mintegy 30 százalékával végeztek és kedvez az időjárás a többi mezőgazdasági munkának is. A békés egymás mellett élésnek, a nemzetközi gazda­sági kapcsolatok ' fejlesztésé­nek jegyében nyitotta meg kapuit vasárnap délelőtt Lip­csében a hagyományos vásár. Az idei seregszemlén három- százezer négyzetméternyi ki­állítási területen 46 ország és Nyugat-Berlin csaknem hat­ezer kiállítója mutatja be termékeit. A KGST-ben tömörült szo­cialista országokat egyúttal az a cél is vezérli, hogy szem­léltessék az egyre átfogóbb nemzetközi együttműködés és szakosítás előnyeit és ered­ményeit. A házigazda Német Demok­ratikus Köztársaság vállala­tai ezúttal több mint ötezer újdonsággal jelentkeztek. Számos erőfeszítést tesznek a tervünk valóra váltásáért a nagybátonyi üzemek. Bonyo­dalmas gazdasági viszonyaink közepette egy nagyközségen belül mind a vártnál kisebb, mind a vártnál lényegesen na­gyobb eredményt elérő egy­ség is található. A FÜTÖBER nagybátonyi gyáregysége a hivatalos elő­irányzatnál kevesebbet ter­melt idén a második fél év eddig eltelt két hónapjában. Ennek okát főként a kelleté­nél kisebb létszámban látják az illetékesek.. Január 1-én a „nyitó” munkáslétszám még hétszázhét volt. E napokban natszázhatvanötnél áll a mu­tató. Az elvándorlás csak a szokásos mértékű, inkább az a gond, hogy új emebrek nem jelentkeznek a munkaügyi osztályon. Kiváltképp a kör­nyező üzemek, valamint kül­földi munkavállalási lehető­ségek jelentenek nagy csáb­erőt a környékbeli munkások­nak. Gondot okoz még, hogy régóta gyártott termékeik iránt megszűnt, illetve csök­kent a kereslet. Konvektort úgyszólván nem gyártanak. Ventillátort, hőcserélőt a ko­A gyűlés szónoka Kapolyi László ipari minisztériumi ál­lamtitkár volt. Felidézte a 200 éves dorogi szénbányá­szat fejlődésének jelentősebb állomásait. Mint elmondta, 1781-ben kezdődött meg a medence kincsének a rend­szeres hasznosítása, s viszony­lag gyorsan terjedt el a bá­nyászkodás az egész vidéken. A két évszázad alatt több A szocialista országok kö­zül a legjelentősebb kiállító a Szovjetunió, amelynek 12 000 négyzetméternyi területén 25 külkereskedelmi vállalat 8 ezer termákét mutatja •, be. Magyarország 2800 négyzet- méternyi területen 25 válla­lat termékeivel vesz részt a lipcsei vásáron. A legjelentő­sebb kiállító a MOGÜRT, amely nemcsak hagyományos termékeivel jelent meg is­mét, hanem számos újdonság­gal is meglepte a látogatókat. A MOGÜRT pavilonját va­sárnap délelőtt felkereste Erich Honecker az NSZEP KB főtitkára, az NDK állam­tanácsának elnöke, Willi Stoph miniszterelnök, vala­mint az NSZEP Politikai Bi­zottságának több más tagja. rábbitól jóval kisebb mérték­ben állítanak elő, mert eze­ket nem rendelik tőlük. Tapasztalhatók kedvezőbb jelenségek is a gyáregység­ben. Lemezvezetékekből és porleválasztó ciklonokból a tervtől mérhetően többet gyártottak, kihasználva az adódó lehetőségeket. Ügyne­vezett könnyű lemezvezeték­ből — paksi megrendelésre — egymillió forint körüli érték­ben készítettek a bátonyiak. Nehéz lemezvezetékekből há­rommillió forint értékűt szál­lítottak ki az NDK-ba. Szin­tén az .NDK-ba vitték a por­leválasztó ciklonokat is: meg­közelítőleg egymillió forintot érő mennyiséget. Jól kezdődött a második fél év a megyénkben bányavál­lalat nagybátonyi gépüzemé­ben. Júliusban és augusztus­ban a tervezett huszonkilenc- millió forint árbevétel helyett nem kevesebb, mint harminc- nyolcmillió forintot értek el. Ennek az áll a hátterében, hogy — amellett, hogy a fél­évi tervet megvalósították — nagymennyiségű befejezet­len termékük halmozódott föl, mint 90 millió tonna szén ke­rült felszínre az aknákból. A régi dorogi bányák szénva- gyona ugyan már kimerülő­ben van, de az eocénprqgram új távlatokat nyitott a doro­gi szénbányászat számára is. A dorogi vállalat építi fel az eocénprogramban készülő négy új akna egyikét. Ezen a vidéken ugyanis még nagy- mennyiségű és kiváló minősé­A vendégeket dr. Szalai Béla berlini magyar nagykövet üd­vözölte. Erich Honecker igen elis­merően szólt a magyar ter­mékek kiváló minőségéről. A berlini MOGÜRT-iroda ve­zetője bemutatta és a válla­lat ajándékaként átadta a magyar kiállítás egyik leg­újabb termékét, egy hordoz­ható autódiagnosztikai ké­szüléket, amellyel könnyű­szerrel lehet ellenőrizni a gépkocsik villamossági be­rendezéseit. Megtekinthető a kiállításon a MOGÜRT új szervizállomása (ilyenek már üzemelnek az NDK-ban) és az Ikarus gyárral közösen épült mozgó szemészeti ambulan­cia. A TECHNOIMPEX cipő­ipari, s a Pannónia Vállalat így júliusban és augusztusban „megugrott” náluk az áruki­bocsátás. A legnagyobb mennyiségű árut — összesen tizenhárom­millió forintot érő motoral­katrészeket — a GANZ Vil­lamossági Műveknek készítet­tek és szállítottak el. Ugyan­csak nagy arányt foglal el — hétmillió forint értéket — a Budapesti Közlekedési Válla­lat számára végzett munka: villamosmotorok javítása. A hányadot tekintve kisebb, ám jelentőségét tekintve rangos a kivitel: villanymotor-forgó­részeket gyártottak egy drez­dai megrendelőnek hárommil­lió forint értékben. Sikernek könyvelik el a gépüzem illetékesei a külszí­ni szénfeladó-szerkezet átépí­tését is. Ezt a munkát au­gusztus első három hetében átlagosan harmincöt ember oldotta meg, hétszázezer fo­rint költséggel. A munkálatok befejezésekor mintegy egy­ötöddel nagyobbodott a szén­feladó-szerkezet kapacitása, így a külszínről érkező — a tervezettnél egyébként több — szén vagonba rakása gör­dülékenyebben oldható meg. Megnyílt a lipcsei vásár Huszonöt magyar vállalat a bemu'a ón Ünnepi gyűlés Dorogon Havasi Ferenc köszöntötte a jubiláló bányászokat Hármas évforduló jegyében emlékeztek meg az idén a bányásznapról a dorogi szénmedence dolgozói: kétszáz év­vel ezelőtt kezdődött meg ezen a vidéken a szénbányá­szat és ugyanebben az évben ünnepli a település is fenn­állásának 800. évfordulóját. Az ünnepet és az évfordulókat köszöntő gyűlést vasárnap Dorogon, a társadalmi munkával épített új jubileumi téren tartották meg. Részt vett a gyű­lésen Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Marjai József, a Minisz­tertanács pinökhelyettese, Jakab Sándor, a SZOT főtitkár- helyettese. Ott voltak Komárom megye párt- és állami ve­zetői. Népes küldöttségek érkeztek az ünnepi gyűlésre a szénmedence minden bányatelepüléséről, eljöttek a szovjet, a csehszlovákiai és az NDK-beli bányászok képviselői is. konfekcióipari gépekkel vesz részt a vásáron és számos ter­mékét mutatja be Lipcsében a magyar textilipar, az élel­miszeripar és a gyógyszer- ipar is. „Célunk — mondotta Ködmön Ferenc, a berlini ma­gyar kereskedelmi kirendelt­ség tanácsosa , hogy fel­mérjük: milyen lehetősége­ink nyílnak kereskedelmi kapcsolataink fejlesztésére és így megalapozzuk az 1982- es esztendőt. Alkalmat ad a lipcsei vásár arra is, hogy új információkat szerezzünk, áttekintést kap­junk az egész világról. Ezt segítik elő üzletembereink ta­lálkozói a külföldi partne­rekkel” — mondotta. A vásár szeptember 12-ig várja látogatóit. (MTI) gű szén rejlik a föld mélyé-' ben, is ezt a népgadzaság te­herbíró képességének arányá­ban fokozatosan ki is aknáz­zák. Kapolyi László ünnepi be­széde után Havasi Ferenc, a Központi Bizottság és a kor­mány üdvözletét, jókívánságát tolmácsolta a jubiláló dorogi bányászoknak. Elismeréssel szólt munkasikereikről, a me­dencében meghonosított új műszaki megoldásokról, amellyel rangot és hírnevet szereztek a magyar bányá­szok nagy családjában. Kapolyi László kitüntetése­ket adott át a legeredménye­sebben dolgozó bányászoknak. Haracska Ferenc üzemvezető, a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta. Az ünnepi gyűlés a 200. év­forduló tiszteletére emelt bá­nyászemlékmű megkoszorú­zásával ért véget. Egészséges munkaerő fl3emoryo5ok a megyében

Next

/
Thumbnails
Contents