Nógrád. 1981. szeptember (37. évfolyam. 204-229. szám)

1981-09-27 / 227. szám

A múzeumok és a közönség szorosabb kapcsolatáért Ismét a múzeumok és a műemlékek ünnepé re készülünk. Jóllehet, a múzeumokban folyó munka, vagy a műemlékvéde­lem folyamatos tevékenységet feltételez és jelent, a múzeumi, és műemléki hónap mégis nagy jelentőséggel bír, hiszen fo­kozottan irányítja a figyelmet Ismételten ezen Intézmények­re, a hagyományok ápolásának fontosságára, amelynek sze­repe mind a szocialista hazaílségra, mind a proletár interna­cionalizmusra való nevelésben vitathatatlan. • A múzeumi és műemléki hónapra készülve dr. Horváth Istvánnal, a Nógrád megyei Múzeumok Igazgatósága igaz­gatójával beszélgettünk. Az elhangzó előadások, ame­lyeket egyrészt Baranyi Ferenc költő, pályatárs és barát, más­részt Farkas László tart, érté­kes részét képezheti irodalmi gyűjteményünknek, A közön­ség ezen kívül ez alkalommal láthatja a Petőfi Irodalmi Mú­zeumban őrzött Gerelyes-ha- gyaték legszebb darabjait, kéziratokat, egyéb dokumen­tumokat. S a megyei könyv­tárban egy lehető legteljesebb — Idén külön Is előtérbe ke- pet vállalt. A kiindulás az, hogy bibliográfia készül Gerelyes rül a múzeumok és a közönség az országban sok múzeum mel- Endre életművéről. Más jel­kapcsolata. Miben nyilvánul lett működnek múzeumbarát- legű rendezvény, de szintén a ez meg Nógrád megyében az körök, s ez a kapcsolat megle- nyitottság gondolatköréhez tar- októberi ünnepi programban? hetősen sokszínű. Ezért szűk- tozik, hogy a Nógrádi Sándor séges, hogy a tapasztalatokat Múzeumban bemutatkozik a — Természetesen, mindig kicseréljük, a munkát jobban miskolci Herman Ottó Múze- Is nagy gondot fordítottunk e összehangoljuk. A találkozó um. kapcsolat szorosabbá tételére, során elsősorban tájékoztató például az üzemekkel, a szó- előadások hangzanak el és ta- — A múzeumi és műemléki cialista brigádokkal, az isko- pasztalatcgerére kerül sor a hónap programja, természete- lákkal és a különböző intézmé- baráti körök képviselői között, sen, lényegesen sokrétűbb lesz, nyekkel kötött együttműködé- Szó van arról is, hogy várha- az események felsorolására ez- si szerződéseink, a múzeumok- tóan megalakuljon a múzeumi úttal nincsen mód. Az említet- han folyó' közművelődési te- közösségek országos vezetésé- teken túl, hagyományos mú- vékenység élénkítésére tett ge, amelynek központja Szé- zeumi események egész sora erőfeszítéseink is jelzik ezt. csény lenne. S remélhetőleg zajlik majd. Végezetül említ- Továbbó, jelzi az a múzeum- lehetőség nyílik arra is, hogy tünk néhányat ezek közül is. barát-köri tevékenység, amely a már működő múzeumbará- _ Először azt említem, hogy m ind gazdagabban bontako- tok világszövetségéhez is a műemléki jellegről sem fe- zlk ki Szécfeényben, Balassa- csatlakozni tudunk. ledkeztünk meg. Balassa­gyarmaton és Salgótarjánban. ... , _ gyarmaton a szocialista bri­A múzeumok pártolók és tá- — Megyénkben különösen az gádok vetélkedőjének egyik mogatók nélkül nem tudnak «többi években érzékelhető- témája Nógrád megye műem- létezni. Éppen ezért az idei en súlyt fektettek a múzeumok lékeihez kötődik. Ezen kívül múzeumi és műemléki hónap nyitottságának fokozására. Mi diaprogram keretében mutat- egyik fő gondolata a múzeumi szolgálja ezt a törekvést a mu- jyk műemlékeinket. A mű- adományok, ajándékok, hagya- zeumi hónap programjában? emlékvédelemmel összefüggő tékák körül forog. A múzeu- _ e törekvés jegyében állí- időszerű feladatokról előadás mok és a közönség kapcsolatát tották össze mindenekelőtt a hangzik el. örvendetesnek az adományok révén hozzánk balassagyarmati Palóc Múze-' tartjuk, hogy múzeumainkban került tárgyak, dokumentu- um előadásait. A magyar nép- már polgárjogot nyert a ze- mok kiállításával kívánjuk rajzi tájakról hangoznak majd ne. A zenei programokból ér- külön is kifejezni Nógrád me- el színes és értékes előadások, deklődésre tarthat számot a gyében is. Ezért nyílik a sál- például az' Ormánságról, a grazi vonóshármas hangver- gótarjáni Nógrádi Sándor Sárközről, Göcsejről, az őrség- senye a Nógrádi Sándor Mú- Múzeumban például a Régé- ről. a helyi történeti hagyó- zeumban, valamint a Takács— szeti be jelentések-adomány ok mányok feltárására szintén Nagy vonósnégyesé a Kubinyi című kiállítás. De ezt a gondo- változatlanul gondot fordí- Ferenc Múzeumban. Salgótar- latot fejezi ki a szécsényi Ku- tunk, s az új eredményekről a jánban újra indul a Vasárnapi binyi Ferenc Múzeumban már közönséget szeretnénk tájé- kórusmuzsika-sorozatunk is, korábban megnyitott, a Ml- koztatni. Így irodalmi és tör- szeptember 27-én a megyei hályft-hagyatékot bemutató ténetl — mindenekelőtt re- művelődési központ kamara­tárlat is, amely válogatott formkorl — hagyományainkról kórusa ad hangversenyt. • anyagot mutat be, hogy csak hangzik el előadás Szécsény- Fontosnak tartjuk a salgó- gzeket említsem. Egyébként, a ben és Salgótarjánban. Hagyó- tarjóni Budapesti úti iskolában már említettekkel együtt öt mányunkhoz híven a cseszt- október 1-én megnyitandó Pe- tárlatot nyitunk Nógrád mú- vei Madách Imre Emlékmúze- tőfalvi Lajos-kiállításunkat, zelimaiban a múzeumi hónap- umnál koszorúzással tisztel- Petőfalvi, aki a KMP bányász­ban. günk a költő szobra előtt. S bizottságának tagja volt, Zagy­külön kiemelem salgótarjáni vapálfalván született < és — A tárlatokon tál, milyen rendezvényünket, amely több Dachauban halt meg. Életéről jellegű programok erősítik még szempontból is figyelemre ugyanezen a napon Döme Pi- e gondolat jelenlétét az idei méltónak Ígérkezik. A Nógrá- roska tart előadást, aki Pető- múzeumi hónapban? di Sándor Múzeumban október falvi illegális kapcsolata volt __ A közönséggel, a múze- végén Gerelyes Endre tévé- Természetesen, azokat a fia­im barátokkal való kapcsolatéi kenységéről, életútjárő! era- gyományos formákat Is meg­válóban több oldalról kíván- lékezünk meg. Ezt az estet tartottuk, amelyek mór jól juk megközelíteni. E témakör- három intézmény, a megyei beváltak. így a szocialista bri- ből elsősorban ki kell emelni Balassi Bálint Könyvtár, a gádoknak tárlatvezetéseket a Szécsényben, illetve 'Salgó- Palócföld szerkesztősége és a tartunk, történelemórák soro- tarjánban megrendezendő mu- múzeum közösen szervezi. Ez- zatát szervezzük Szécsényben, zeumi közösségek első orszá- zel kapcsolatban említendő, Balassagyarmaton és Salgótar- gos találkozóját, a Művelődé- hogy az 1945 utáni irodalmi jánban és így tovább. Remél- si Minisztérium és a Hazafias hagyományokat a továbbiak- jük, az idei múzeumi és mű- Népfront honismereti bízott- ban. méltóképpen akarjuk fel- emléki hónap minden réteg- ságának támogatásával, En- dolgozni múzeumi szempont- nelc gazdag választási lehető­nek létrehozásában a múze- bői is, s ez lesz az első alkalom, séget kínál, s tovább erősíti a umi szervezet — ezen belül a hogy ilyen jellegű rendez- múzeumok és a közönség kap- szécsényl Kubinyi Ferenc Mú- vényt tartunk, s megkezdhetjük csolatát zeum — kezdeményező szere- a gyűjtemény gyarapítását T. E. S OSZTAKOVICS az emberiség nevében szói Dmltrij Sosztakovlcs Dmitrij Sosztakovlcs ti- lerne, amely gyermekkorától megtámadta a Szovjetuniót a zeneszerző minden erejével a megszállók ellen harcolt Leningrád ostroma idején, a hlokád hónapjai alatt tűzoltó osztag tagjaként a zeneakadé­mia tetején őrködött. Aa ostromlott városban szüle­tett Sosztakovlcs világhírűvé vált VII., Leningrádi szimfó­niája. Ugyancsak hatalmas siker* volt a zseniális VIII. szim­fóniának is, amely a Soszta- kovlcs-szimf óniák tragikus vonulatának legkiemelke­dőbb darabja. A mű zenei poéma, amely arról a végter len fájdalomról, mérhetet­len szenvedésről szól, ame­lyeket a fasizmus okozott az emberiségnek. A zeneszerző ezt az alkotását Jevgenyij Mravinszkijnak, a kiváló zenöt szimfóniát, ugyaneny- fogva nevelte Sosztakovicsot”. szovjet karmesternek aján­lotta. A háború után Sosztakovlcs a béke egyik legaktívabb har­cosa lett. Kilencedik szimfó­niáját a békeharc eszméje hatja át. A Dal az erdőkről munkájának Dmitrij Sosztakovlcs és Jevgenyij MravlnszkiJ ««■■MnaiiNSisiMMinanaiBi» Palóc mesék gyű/tő/e Nem szabadna elfelejteni őket — Kisgyermekkoromat a hangulatot, amit egy kis kö- közeli Zabaron töltöttem, zösség teremthet. S nem pó- Apám gyári munkásként he- tolhatja az élőbeszéd közvet­lenként csak egyszer járt ha- lenségét. za, nagyrészt férfi nélkül élt a család'. Esténként fonóházzá alakult a házunk, a falurész fiataljai nálunk énekeltek, me­Nagy •' ideje a — Milyen a jó mesemondó? — Valóságos művész, ragyo­strrífnízeheí!ígŰbesS' “3* visszanő flguÄTa séltek. Egy kisgyerek tud fi- szuggesztív erejű ember, aki p,'lIVa cigány, a kóntor’ az dományosan így hiteles és az gyeim, mindent elragadtatás- szint; varázslóJja közv’etlcn élőbeszédet őrzi meg az utó­sal hallgattam, még azokat a környezetének Hallaatósáaa nyccskc’ az eí!VÜRyű legény, palóc etnikum nép- vaskos, tréfás történeteket is, áhítattal figyeli minden mól — Tudna valamit említeni Nagy Zoltán Zoltán tanárt; hosszú sál hallgattam, még azokat • a költészeti alkotásainak gyűjtő- amiket az éjszakába nyúló dulatát arc/nak rezd(ilósét A * JK/Í*6'S°ját0S jeUe°' lom meg őket. Számomra az jeként ismerik Nógrád megye- orak alatt mondogattak. Azt •• zatessáriaihöl? letett 1930-ban, Salgótarján- az alvást, s még jobban he- ban 1949-től él. Gyűjtéseinek gy ezt ük a fülünket, mint a egy részét „'Nógrádi bányász- tündérmeséknél. Ekkor ivó­ládi iszogatásra­dalok”, „Nógrádi summásda- lok" és „Nógrádi népballa- dák” címmel a Nógrád megyei Múzeumok Igazgatósága segít­ségével adta közre a korábbi években. dott belém a mesék, a nép- költészet szeretete. — Vannak még mesemon­dók? — Nagyon kevesen. A haj­dani estéken a mese funkci­Üjabban népmeséket gyűjt, ója, többi között, a szórakoz­mélyben hallhatjuk a mese­mondót, aki nólafa is. A me­— Kit tart Nógrádban most se közben felhangzó dallamok a legjobb mesemondónak? élénkítik az előadást. Egyéb­— Gajdár Bólúnét Zagyva- ként „A magyar népzenetára" rónán. Környezetében szinte egyik következő kötetében kü- szégyenli < a inesemondást. lön a dalbetétes mesék meg- Nincs tudatóbah képességé- jelenése várható. Ezt a Ma- nek, pedig a legjobbak közül gyúr Tudományos Akadémia eddig mintegy 150 mesét si- tatás volt- Ma ezt a tömeg- való. Emlékezőtehetsége kifo- adja ki, s ebben már benne került hangszalagra vennie, kommunikációs eszközök pó- gástalan, meséi soha nem lesznek az általam gyűjtött palóc gyerekek kezébe adni. elsősorban 'Salgótarján köz- tolják. Látszólag nincs is szűk- csonkák, kitűnő színészi adott- dalbetétes mesék is, Ennek a vétlen környékéről. Ezzel az ség már az esti összejövete- anyaggal az országos népraj- lekre, az ízes történetek hall- zi pályázaton 1980-ban első gatására. Valójában talán díjat nyert- szükség lenne rájuk, hiszen a — Mi ösztönözte a mesék technika nem pótolhatja a gyűjtésére? személyes együttlétet, azt a NÓGRÁD - 1981. szeptember 27., vasárnap ságaí vannak, a párbeszédeket mesélési módnak Bartus Jó- élethűen megjeleníti és sok zsefné herencsényi parasztasz- mesét tud. Csizmadia István szony a legnagyobb mestere, nógrádsipeki mesemondót már — Korábban gyűjtöttek-e szárnyára kapta a hír, nagy- már mesét ezen a vidéken? lemeze jelent meg, a nópmű- — Szinte hihetetlenül hang- vészet mestere lett. ö a tré- zik, de lényegében nem. He- fás, pikáns mesék előadásának vés megyében volt komolyabb nagymestere. gyűjtés, hiszen például ott nyi kvartettet, triót, kvin­tettet alkotott. Komponált Nem sokkal később meg­ezenkívül két zongora- két születtek • a híres Sosztako­hegedű-, két csellóversenyt, vícs-operák, amelyek szenve­egy oratóriumot, melynek cí- délyes vitákat váltottak ki. Az me: Dal az erdőkről, húszon- orr szatirikus hangvételű, a négy zongoraprelúdiumot Katyerina Izmaljova a mű­és -fugát, szonátákat, dal- vészre jellemző humanista ciklusokat és számos film- szemléletet, az emberi együtt-. c{m<j oratórium ugyanazt a zenét. Leginkább a szimfo- g0”™át ?,?°.laltatja témát folytatja, már a szov­mkus és a kamarazenéhez me8- Ez utóbbit a világ szá- ... v onzódott, de a színpadi ze- mos operaháza bemutatta, Jet nép alkotó neművek is érdekelték. Ez játszották Moszkvában, Le- bemutatásával, utóbbiak közé tartozik a Gogol- ■ - . . '■ i 1 ■ . 1 '■ ; elbeszélésből született víg­opera, Az orr, a Leszkov-kis- regény operaváltozata, a- Ka- ■tyerina Izmajlova, három ba­lett, egy operett. „SZIMFÓNIÁM TÉMÁJA A SZEMÉLYISÉG KIALAKULÁSA” Sosztakovlcs Leningréd- ban született. Apja vegyész- mérnök volt. Kilencéves ko­rában kezdett zongorázni édesanyja felügyelete alatt zeneiskolában, majd konzer­vatóriumban folytatta tanul­mányait 1923-ban sikerrel el­végezte a zongora szakot Le- onyid Nyikolajev osztályá­ban, majd 1925-ben a zene­szerzői szakot is, Makszimi- llan Stejnberg osztályának növendékeként. 1927-ben in­dult az első nemzetközi Chopin-zongoraversenyen, nlngárdban, New Yorkban, A zeneszerző háború utá-' ahol dicsérő oklevelet kapott Londonban, Prágában, Zü- ni művészete káprázatosán 1928. május 28-án tartották richben, Stockholmban. sokrétű. Tizedik és tizenötö­Sosztakovics I. szimfóniáié- A humanizmus eszméjéhez dik szimfóniáját mély pszi- nak ősbemutatóját. A mű a » művész egész életén át hű citológiai tartalom jellemzi, fiatal zeneszerző diploma- maradt. Ötödik azimfóniájá- A XI, és a XII. szimfónia az munkája volt és világhírt rél például így beszélt: 1905-ös és az 1917-es orosz­szerzett alkotójának. Olyan „Szimfóniám témája a sze- országi forradalmak témájá- karmesteregyéniségek tűzték mélyiség kialakulása. Mű- hoz kapcsolódik. E művek műsorukra, mint Bruno Wal- vem alapmotívuma az ember egy hőseposz lapjai, ahol az tér, Leopold Stokowsky, Ar- egész benső világa". előtérben a nép és a forra­turo- Toscanini. O. Dawns « i? a dalmi harc áll. A XIII. és a kritikus ezt írta róla a New SZIMFÓNIÁK A FASIZMUS . XIV. szimfónia vokális és York Times hasábjain: „Ezt z.ul.c,n operai elemeket is tartalmaz, a partitúrát valóban áthatja Attól a pillanattól kezdve, A XIII. szimfónia szövege a forradalmi Oroszország szel- hogy a fasiszta Németország Jevgenyij Jevtusenko egyik verse, a Tizennegyedik szim­fónia szövege több költő — így Garcia Lorca, Guillome Apollinaire, Vilgelm Kjuhel- beker (Puskin barátja), Rai­ner Maria Rilke 'műveiből állt össze. A komponista szavai­val élve, ez az alkotás a sze­relem, az élet és a halál örök témáiról szól. Élete utolsó éveiben Sosz- takovics figyelme a vokális zene felé fordult. Kiséret nélküli \kórusműveket, dalcik­lusokat és románcokat írt. Kiemelkedő jelentőségű az Alekszandr Biok verseire komponált dalciklus. A szim­fóniák alkotója, a tragikum, a hősi pátosz művésze itt mint a finom líra ihletett megszó- laltatója jelenik meg. Súlyos betegen, de akarata és alkotóereje teljében szüle­tett utolsó, XV. szimfóniá­ja és a tizenötödik kvartett­je. A Michelangelo szövegé­re írt vokális szvit szinte ösz- szefoglalta legfontosabb témá­it: ismét felhangzik az igaz­ságtalanság elleni tiltakozás, újra megszólal az alkotásnak, az embereknek szentelt élet gondolata. Az utolsó előtti rész címe: Halál, az utolsóé: Halhatatlanság. Sosztakovlcs 1975-ben halt meg. Lev Danyilevica — Alilyen fajta mesék ma­radtak leginkább élők? — A tréfás mesék élnek ma is a nép ajkán a legszi- vósabban. Rövidek, tele van­nak erotikus vonásokkal, csat­•zületett Berze Nagy János, aki szülőfalujában, Besenyő- telken gyűjtötte a legtöbb me­séjét. Néhány mesegyűjtemé­nye a könyvtárakban minde­nütt megtalálható­— Hogyan gyűjt? — A magnetofon megkőny- nyítette a gyűjtök munkáját. Sok olyasmit is visszaad, amit nem lehet leírni. Visszaadja az élőbeszéd teljességét. Min­dent szó szerint írok le a sza­tanójuk hangos nevetésre ^l^y^tlen“ mondatot “s£n szabad megváltoztatni, ez tű­kor számára, Keresem a me­semondókat és nehezen talá jeKent ismerne ínogTau megye- oia«. aiaia monuogauan «zv jó mesemoncló a társaság kö- zetesse0elböl? lenne a legnagyobb ajándék, ben E tevekenyseget tizenkét hitték hogy mi gyerekek már róppontjai réRen őt h(vfák a , “ * paó“k nagyon érté- ha valakl jeletkezne nálam le­?Vt f‘aÄt]a- ZÄn^' ^ a» legszívesebben fonóba, kuko- ^ dfj^tót^,rSélk„ej' VB' v«^n (cimem: Salgótarján, .............. ricafosztásra. téli estéken csa- LÓ “ Arany János út 21.), hogyme­sékat tud. Elmennék' hozzá a legeldugottabb tanyára is- Csali olyan mesét mondjon, amit nem könyvből tanult. — Mi a terve ezekkel a mesékkel? — A legszebbekből évek múlva egy kötetre valót sze­retnék összeállítarti s ezt a Lássák, hogy szüleiknek, nagy- szüléiknek milyen szép törté­neteik voltak, milyen merész volt a képzeletük, a humoruk milyen csillogó volt. Lássák, hogy ma sokan milyen szegé­nyesen beszélünk, s nekik mi­lyen gazdag volt a s~ 'kincsük. Nem szabadna elfelej eni őket. Tóth Elemér

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents