Nógrád. 1981. szeptember (37. évfolyam. 204-229. szám)

1981-09-01 / 204. szám

Melyik szerződés jobb? U- jól emlékszem, az idén még nem lát- 18 S3 hátiunk filmriportot a tv-híradóban arról, hogy két vagy több vállalat „szocia­lista szerződést” kötött volna egymással. Ez persze nem jelenti azt, hogy a vállala­tok közötti kapcsolatrendszer normalizáló­dott, azaz megszilárdult a szállítási fegyelem. Előbb-utóbb persze láthatunk majd a képer­nyőn ünnepélyes aláírókat, akik „szocialista” jelzővel díszített, külön szerződésben ígérge­tik egymásnak mindazt, amit egyébként — polgárjogi szerződéseik birtokában — nem teljesítenének. De miért nem? Miért hagyja cserben az egyik vállalat a másikat, miért olyan laza a szállítási fegyelem? (Mert annyira laza, a vállalatok közötti kapcsolatokat olyan mér­tékű fegyelemezetlenség jellemzi, hogy e témával — időről időre — még a kormány­nak is foglalkoznia kell...) A szakemberek véleménye megoszlik. Van­nak, akik a mindenkori — és tagadhatatla­nul erőfölényben levő — szállítókra muto­gatnak, mondván, hogy ők az okai minden­nek. Mások szerint az erőfölény nem állan­dó, tehát a szállító is kiszolgáltatottjává vál­hat vevőjének. Némelyek amiatt háborognak, hogy a monopolhelyzetben levő szállító, kénye-kedve — pontosabban: pillanatnyi érdekei — sze­rint játszadozhat a megrendelőivel. Megint mások viszont úgy tartják, hogy a monopol­helyzetnek is vannak hátrányai: mindenek­előtt szerződéskötési kötelezettséggel jár együtt, ami bizonyos értelemben a termelő kiszolgáltatottságát is jelenti. Akik pedig az érdekeltségi rendszert vitatják, többnyire az­zal érvelnek, hogy a késedelmes szállítások miatti kötbér-, illetve kártérítési igények érvényesíttetése semmit nem old meg. A szállító viszonylag könnyedén kifizeti az esetleges kötbért, vagy a bírságot; a megrendelőnek pedig még ezután az összeg után is adózni kell — s nem is keveset. Előfordul, hogy — éppen az adófizetési kö­telezettségek miatt — inkább lemondanak a kötbérigényekről, mert hogy az adott hely­zetben „többe kerülne a leves, mint a hús...” Arról nem beszélve, hogy minden ilyen kötbér-, illetve kártérítési ügy meglehető­sen hosszadalmas és körülményes. Sokan már csak ezért is mellőzik, megfeledkezve arról, hogy ily módon ugyan megspórolják a befolyt pénzek utáni adót, de elveszí­tik a kártérítésből származó teljes bevé­telt. A dolgok tehát szorosan összefüggnek egy­mással, ám ha valaki nem hajlandó min­dennek az áttekintésére és elemzésére, ak­kor persze, hogy az egyszerűbbnek kínál­kozó megoldást választja! Az egyik lehetőség: sírni, panaszkodni a „felsőbb hatóságnál”. Kedvezményeket kér­ni arra hivatkozva, hogy szállítóink sodor­tak bennünket bajba, s tessék rajtunk segí­teni, de azonnal! A másik megoldás: nem panaszkodni, nem vitázni, hanem a fegyelemezetlenség gazda­sági következményeit csendben, majdhogy­nem észrevétlenül áthárítani a vevőkre — az árak szolid, de állandó emelésével. S vÁnííl harmadik lehetőség: a szőri­vé q Ls i ahsta szerződés. Nem tudni mennyit ér, de akármennyit is, az azért mégiscsak elképzelhetetlen, hogy a szállítá­si, együttműködési szerződéseknek azon nyomban elkészítsék a „szocialista” variá­cióját is. Bár, ki tudja? Ha a különmegálla- podásoknak netán mégis van valamiféle eredményük, akkor ez csak azt bizonyítja, hogy a felsorolt anomáliák ellenére is el­képzelhető viszonylag tisztésséges, s a meg­szokottnál fegyelmezettebb vállalati együtt­működés. Talán azért, mert e különmegál- lapodásokon alapuló kapcsolatokat nemcsak a szabályozók, nemcsak a jog, nemcsak a könnyen torzítható érdekeltségi viszonyok és szempontok regulázzák, hanem a tisztességes emberi magatartás is. Hogy ne mondjam: a tisztességes vállalkozói magatartás. Ami ugyan nem közgazdasági kategória, de enél- kül elképzelhetetlen a gazdálkodás. Vértes Csaba Stációk az anyaggazdálkodásban Összesítik, majd összesítik „Itt van például egy fillé­res dolog: ötös alátét. Négy darab kell egy daruhoz, hát annyit szállítanak Pestről... lehetséges, de nem is szük­séges, hogy a gyártás meg­kezdésekor az utolsó szögig minden együtt álljon egy híd Akár el is kallódhat útköz- vagy egy daru anyagából, ben... És készül róla egy öt- Csak a kezdéshez kellő dara- anyagutalvány! bök nélkülözhetetlenek, atöb­példányos Maga a papírmunka szinte többe kerül, mint az anyag...” »Mandiner" nélkül Évente mintegy tonnányi vasat és acélt dol­goz föl a Ganz-MÁVAG mát- ranováki gyáregysége. Súly­ban a legnagyobb aránya a bi a munka előrehaladtával párhuzamosan érkezik No- vákra. Ha minden jól megy. Előfordul, hogy néhány le­mezféle vagy kötőelem hi- négyezer ányzik, mert különböző ok­ból nem érkezett meg a prog­ram szerint. Ilyen esetben elképzelhető, hogy valami­lyen apró-cseprő alkatrész különféle vastagságú lerne- miatt vesztegel egy behemót zeknek és idomvasaknak van, de se szeri, se száma, a ki- sebb-nagyobb kötőelemek­nek. Hidakat, acélszerkeze­teket készítenek belőlük; jelenleg éppen az Árpád- híd elemeinek összeállításá­val, és Paksra szánt, nagy­méretű munkadarabok ké­vasszerkezet gyártása. Ko­runk gazdasági viszonyai kö­zött, amikor is a elsőrangú üzleti szinte létkérdés: milyen se­besen tudnak egyes bonyo­dalmakat megoldani. A mát- ranovákiak ilyen szempont­ból nem kis nehézségekkel tézkedni tudnak. Novákróla vasszerkezeti ágazat anyag­gazdálkodási osztályához ér­kezik a lajstrom. Itt össze­sítik a többi egységből beér­kező jegyzékekkel, és ezt to­vábbítják. Nem a gyártókhoz, hanem a — belső berkekben „aszfő”-ként emlegetett — anyaggazdálkodási és szállítá­si főosztályra. Itt megint ösz- szesítik az egész vállalat igé­nyét, és továbbítják a gyártó vállalatokhoz. Azoknál — al­kalmasint — szintén keresz­tülmegy néhány állomáson az igénylés. Tehát egy gyáregy­ségi visszajelzést kétszer is „összesítenek” még g vállala­ton belül, mielőtt kijut a ter- gyorsaság méket előállító gyárakhoz. szempont, Könnyíteni 1 Gyorsítani 1 szítésével foglalkoznak, ezen- néznek farkasszemet, kívül több fajta darut gyár­tanak a novákiak. Felelős megítéléssel nem mondható, hogy a termékeik­hez kellő anyagok, alkatré­szek mindig zökkenőmente- szevetésével az anyagbiztosító sen és idejekorán megérkez- - - - ................ n ek a gyáregységbe. Nekik nincs külön anyaggazdálkodó csoport deríti föl a hiányokat. Ha a következő időszakra beprogramozták azokat a apparátusuk; a nagyvállalat munkákat, amihez a meg nem ugyanis összevonja az anyag­rendeléseket, s a fővárosi rak­tárában gyűjti össze a fél­kész cikkeket. Onnan külde­nek szét mindent a ténylege­sen fölhasználó termelőegy­ségekhez. Az utóbbi időben már tért hódít az a gyakorlat is. hogy az úgynevezett vagontételű megrendeléseket a henger­művekből közvetlenül a gyáregységekbe szállítják, az­az elejét veszik a fővárosi ki- és berakodásnak. Novákra évenként mintegy háromszáz tonnányi anyag érkezik így: „mandiner” nélkül. Ennek a „bizonylatolása” kissé bonyo­dalmas, mert „csak”, a szállí­tás egyszerűsödik. Papíron ugyanúgy el kell végezni Pes­ten a raktári „bevételezést” és kiadást, mintha az anya­gok is megjárták volna a fő­várost. De mára szállítás egy­szerűsítése is bizonyos rugal­masságról tanúskodik. Vaskos paksamé'ák Egy-egy gyártmány készí­tése — terjedelmes vaskolosz- szusok lévén — heteket, sőt, hónapokat igényel. Ezért nem önálló anyaggazdálkodásra áttérni nem volna szerencsés a gyáregység szempontjából. Nincs hozzá és a velejáró te­vékenységekhez apparátusuk^. Egyébként se volna hasznos egy olyan gyáregységet, amely a vállalati termelési értéknek kevesebb, mint 10 százalékát állítja elő, kiemelni az egy­séges anyaggazdálkodás szer­, , .. , , ,, , , kezetéből. Mégsem volna ér­erkeaett anyagok kellenének, demtelen bizonyos módosítá svlr.lr/'M» 11 cf\rr\ oírzv-rort hiomrioffu- . .. . “ Egy-egy anyag vagy alkat­rész hiányát még a gyártás előtt észlelik a gyáregység­ben. Az anyagszükségleti jegyzék és a szállítólevél ösz­akkor úgynevezett hiányjegy­zéket állítanak össze. Az érdekesség kedvéért megemlíthető, hogy az idei második fél évre készített hi­ánylista két vaskos paksamé- tába fér bele. Az acélszerke­zeti hiányjegyzék, tizenhat oldalas, a gépészeti pedig en­nek több mint kétszeresére: harmincnégy oldalra terjed. Ilyenkor jól jön, ha a visz­sokkal könnyíteni, gyorsíta­ni, rugalmasabbá tenni az anyagellátást. Hiszen — mint Marjai József a Népsza­badság újévi cikkében írja — „Az új korszakra való átté­rés meggyorsítása megköve­teli, hogy az irányítás min­den szintjén, a legfelsőbb gaz­daságirányítástól a közvet­len termelésirányításig vál­toztatásra képes és kész em­szajelzés minél hamarabb oda berek dolgozzanak.” fut be, ahol ténylegesen in­Molnár Pál őszinte, szívélyes . eszmecserét folytattunk Interjú a kemerovói szakszervezeti küldöttség vezetőjével A baráti, elvtársi kapcsola­tok erősítése, a kölcsönös ta­pasztalatok kicserélése, egy­más munkájának jobb megis­merése, a jó módszerek át­adása, átvétele céljából rend­szeresek a szakszervezeti de­legációcserék megyénk és a szibériai Kemerovo megye kö­zött. Augusztusban kemerovói szakszervezeti küldöttség járt megyénkben. Vezetője, Nemiro Vera Ülj an óvna, a szakszer­vezet megyei titkára. Elutazá­suk előtt válaszolt kérdései- inkre. — Először arra kérem, hogy ismertesse a delegáció célját, azokat a területeket, amelyek­kel itt-tartózkodásuk során részletesebben megismerked­tek. — Önök, üzemlátogatásaik során nemcsak vezetőkkel, ha­nem dolgozókkal is találkoz­tak, beszélgettek, érdeklődtek. Milyennek ítéli meg ezeket az eszmecseréket? — Valamennyi eszmecserénk munkajellegű volt. Az igaz­gatók, szakszervezeti titkárok szívesen beszélgettek velünk. Részletesen megismerhettük munkájukat, képet kaptunk munkamódszereikről, munkai stílusukról. Részletesen ér­deklődtünk a szakszervezet új szervezeti felépítéséről. Beszél­gettünk szocialista brigádve­zetőkkel, szakszervezeti bizal­miakkal, munkásokkal. Ügy ítéljük meg, hogy ezek a be­szélgetések szívélyesek, őszin­ték voltak. Jólesett, hogy nem­csak a mi kérdéseinkre vá­laszoltak, hanem érdeklődtek a mi életünk iránt is. A ta­pasztalatokból, ami átvehető, azt a mi viszonyaink között alkalmazni fogjuk. — Azért jöttünk Nógrád me­gyébe. hogy tapasztalatokat szerezzünk a szakszervezeti munkában. Mindenekelőtt a ken, ahol sok nő dolgozik, mi- Szakszervezetek "Nógrád me- lyen ésszerűen szervezik meg gyei Tanácsának irányító te- a műszakot. Korán kezdenek vékenységére voltunk kíváncsi- azzal a céllal, hogy a nők, el­ak, de tanulmányoztuk a bányá- sősorban az édesanyák jelen- szók, a mezőgazdasági ésava- tős szabad időhöz jussanak, sasszakszervezetek munkáját amit a családjukkal, gyer- is. Úgy ítéljük meg, hogy utazá- mekeikkel tölthetnek el. En­sunk teljes egészében elérte a' nek során ellenőrizhetik és _______.. , . ,, , c élját. Az SZMT vezető titká- segíthetik iskolás korú gyerme- Yv.rX®zetl t>iz°ttsaga az SZKP ra nagyon alapos, minden keiket. Ez egyúttal azt is bi- XXVI” vaIamint a szakszer-j részletre kiterjedő tájékoztatót zonyítja — ami nekem na­adott. Külön köszönetünket fe- gyón különösen tetszett — Befejezésül kérem szól­jon a kemerovói testvérmegye szakszervezeti mozgalmának jelenlegi feladatairól. — A kemerovói terület szak-’ vezetek XVI. kongresszusa ha-' Ruiuuuocu reuten _ tározata alapján most azt a j ezzük ki azért, hogy az Önök hogy az édesanyák iránt fo- tGzte maga elé, hogy emel-' megyei pártbizottságának első kozott figyelmet tanúsítanak. * k a szovjet nép jóletet, élet- titkára is nagy figyelmet ta- Pozitívnak tartom a kapcsolat- ®mvonala‘' Államunk: hatal- núsított irántunk, készsége- tartást a gyesen levő kisma- ^ a lakas^ sen fogadott bennünket. Az el- mákkal. Jó dolog a rendszeres telt rövid idő alatt megismer- tájékoztatásuk, a részvételük kedtünk a Salgótarjáni Ruha- rendezvényeken, találkozásuk a kólák, különböző tanintézetek létesítésére, kultűrházak lét­amit gondjaik enyhítéséhez & ’ a , 1 kapnak. Erről győződtünk meg t„es,é.re; A J6“* ««2*1** “»- galo terveinket 1990-ig kidől-’ goztuk. Az abban foglaltak gyár, a Magyarnándori Állami brigádokkal, s az a segítség, behozására, szanatóriumok épíu Gazdaság, a drégelypalánki amit m-mdiait «mvhítécóhov tesere> az üdültetés kiszelesi-j Szondi Termelőszövetkezet és az Ipolyvidéki Erdőgazdaság a Salgótarjáni Ruhagyárban, szakszervezeti bizottságainak Nagyra becsüljük az állam­munkájával, életével. Voltunk nak és -a vállalatoknak azt a bányában és két vasasüzem- segítségét, amit a dolgozók la- ken- kásgondjainak tapasztalatokat adrLak- Tapasztalataink szerint ságok irányításával most ab- minden lehetséges módon se- b®11 versenyez, hogy a fela-j gítenek: fuvarral, építőanyag- datok jó végrehajtásával kö-;- Nagyon tetszett az a mun- gal, szakmai tanáccsal. Nagyon kerülf XvílV° srakszer^ezeti ka’ a szakszervezeti bi- jólesett azt tapasztalni, hogy kongresszusunkat — fejezte be sikeres megvalósítása érdeké­ben az egymillió-ötszázhúsz- , ,, ezer fős szakszervezeti tagsá-’ megoldásához gunk a szakszervezeti bizott­— Milyen szereztek? a szakszervezeti zottságok végeznek a szociá' lis feladatok megoldásában. Külön öröm volt számunkra, gondoskodnak hogy azokon a munkahelye- egészségének védelméről is, fejezte be bizottságok a beszélgetést Nemiro Vera dolgozók Uljaaovna. Venesz Károly Auléparádé az őszi BNV-n A szeptemberi őszi BNV-n Az autóparádén megtekint- magyar alkatrészekért Zaszta- ismét megrendezik az imm0rä hetők a szovjet Lada gépko- va gépkocsikat kapunk. A hagyományos autóparádét. A esik, a csehszlovák Skodák, az szocialista országok járműipa- járműiparnak ez a kiállítása NDK-beli Trabant és Wart- rai a gépkocsikon kívül ha- a fedett pavilonokból most is- burg autók is. Ez utóbbi új, szonjárműveket, motorkerék- mét a szabadtéri bemutató módosított változatával ismer- párokat és mopedeket is kiál- színhelyére költözik. A kiállí- kedhet meg a nagyközönség. , tás igazi szenzációját minden Nagy érdeklődés előzi meg a bizonnyal az 1100 köbcenti- jugoszláv Zasztava bemutat- A nyugat-európai autógyá- méteres, háromajtós japán kozását, hiszen a közelmúltban rak közül találkozhatunk1 majd Mazda 323 tipusu gépkocsi jött létre a két ország jármű- az NSZK-beli B"\IW, ugyne- képviseli majd. Az autót _ a . közöu az els5 autóipari vezeti ötös szériamodelljeivel, budapesti vasárt megelőzően , es az Opel gyár négy tipusa­Lipcsében is kiállítják, az ot- szerződés. Ennek részéként a Val. Kiállít az őszi vásáron a tani őszi vásáron. jövőben, sőt már az idén is francia Renult cég is. Őszi átvételi árak A MÉM — az Országos bözetet, amely országosan több Anyag- és Árhivatallal egyet- mint 20 millió forint, a későb- értésben — közzétette az őszi bi időpontban az átvételi ár érésű téli alma és a burgonya emelésére használják fel. A idei átvételi árát. Hungarofruct által felaján­Az elmúlt évhez képest az átvételi ár egyébként az alma kilójáért általában 40 iüén szeptemberben a külön- fillérrel többet ad a külke- Jeges minőségű osztályban ki- reskedelem. A belföldön for- lónként 7,40 forint, az első galomba hozott gyümölcsért osztályú almánál kereken 5 szintén többet adnak, mintegy forint, 1982 áprilisában ugyan­évvel korábban; az áremelés ezért a minőségi osztályért mértéke mintegy 7 százaié- ma.r 10,10 forintot, illetve 7,60 kos. A téli alma tájékoztató forintot fizetnek, árát, amelytől a felvásárló Az almaexport egyébként szervezet és a termelő meg- az idén a 291 tagot számláló egyezésével föl-, illetve lefe- exporttársaság keretében bó­lé 15 százalékkal^ térhetnek el; nyolódik le. Az idén alakítot- az elkövetkező hónapokra nem ták meg az almatermelők, -fel­egységesen, hanem hét rész- vásárlók és -forgal­időszakra bontva állapították mazók együttes szerveze- meg. Természetesen azért, tét, amely lazább érdek­mert ahogy előrehalad majd a közösségként működik. A je- tél, illetve eljön a tavasz, nö- lenleg meghirdetett árak vekszik az áru értéke. A hely- mindenképpen mérvadóak a bentartást anyagilag is ősz- társaság keretében is, viszont tönzik, éspedig úgy, hogy pél- _ amiról a társaság alapsza- dául a Hungarofruct az átvé- báiya intézkedik —, amennyi- teli időszak eleden kilónként ben a külföldi értékesítésnél 10 fillérrel alacsonyabb árat kedvezőbb árakat sikerül el- kinál azzal, hogy ezt a külön- érni, úgy a taggazdaságok a szezon végi elszámolásnál ár­visszatérítést, úgynevezett visz- szaosztást kapnak majd. Min­den egyes termelő érdeke te­hát, hogy a lehető legjobb mi­nőségű áruval jelentkezzen, a visszatérítés ugyanis értékará­nyos lesz. Az őszi érésű burgonya tá­jékoztató áránál a felvásárló szervezet és a tprmelő a meg­hirdetett ártól közös megegye­zéssel fölfelé és lefelé leg­feljebb 20 százalékkal térhet el. Az I. fajtacsoportért 100 kilónként 360 forintot, a II. csoportra pedig 300 forint át­vételi árat hirdettek meg. A 10 ezer vízesés vidéke A sziklás tájakban, vízesések-’ ben, patakokban, szebbnél szebb vadvirágokban gazdag Kumgang- Szan-hegy vidéke szinte minden pontján kínál a turistának, a ter­mészet szerelmesének látnivaló­kat. Ezek közé tartozik a Man- Ppk-Dong és a Paegun-Dae kü­lönlegesen szép, vadregényes er­dő- és hegyvidéke. A természet alkotta alakzatok mellett ember­kéz teremtette ősi emlékek is láthatók ezen a tájon, így példá­ul a VII. század végén a Szilla- királyság korszakából való Pjo- hun-templom, amely mellett el-7 haladva, hatalmas sziklakapun keresztül érkezünk el a Manpok- Dong-hegység meredek szikláihoz, vízeséseihez. A sziklatömeg is méter szélességben és 200 méter hosszan húzódik, szebbnél szebb kék színárnyalatokat mutatva. Ezt a vidéket egyébként a tíz­ezer vízesés vidékének nevezik, méltán. A kristálytiszta kis he­gyipatakok, vízesések egész sorá­val gyönyörködtetik a turistákat. Másutt ismét egy ősi kolostor romjai, majd tengerszemszerű, sziklamélyedésekbe ágyazott ta­vacskák szakítják meg a hegyek sorát. Különösen érdekes látványt nyújt a nagy hegység egy másik vonulata, a Manmulszang. A sza- kadékos sziklák, a különleges sziklaalakzatok, természet alkot­ta köszobrok regényes világát ta­láljuk itt. A Manmulszangnak 12 000 csúcsát tartják számon, amelyek mindegyike régi idők óta ismert, és szinte mindegyikhez legendák fűződnek. A gránit szik­lacsúcsok tövében fenyőerdők hú­zódnak ; vadcseresznye-, magnó­lia- és liliomligetek teszik illa­tossá a levegőt. Talán ősszel a legszebb ez a táj, amikor a kar­mazsin színű juharfák a zöld fe­nyővel és a fölöttük függő hó­fehér kőszirtekkel igen érdekes kontrasztot alkotnak. Egy régi költő azt tartotta, hogy a Man­mulszang a világegyetém min­den szépségét magába gyűjti. | NÓGRÁD - 1981. szeptember 1.# kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents