Nógrád. 1981. szeptember (37. évfolyam. 204-229. szám)
1981-09-16 / 217. szám
Fogyó határ Ui utakon Romhány kan Lopakodó földfoglalók A föld, úgy is, mint min- deh gazdasági és társadalmi tevékenység alapja, minden bizonnyal megbír néhány ezer villanyoszlopot, vagy képes különösebb gond nélkül magába rejteni néhány száz kilométernyi kábelt, vagy vezetéket. A baj akkor kezdődik, amikor a termőföldön zajló munkák túlságosan el- húzódanak, esetleg a megbolygatott földet nem sikerül olyan állapotban visszaadni a mezőgazdasági üzemnek, mint korábban volt. Kivonás és időJeges igénvbevétel Mezőgazdasági rendeltetésű, nagyüzemi műveléssel hasznosítható földet termelésből kivonni csak előzetes engedéllyel szabad. Hála a vonatkozó jogszabályoknak, illetve a megszegőkre vonatkozó szankcióknak ezzel a kérdéssel nincs is sok baj. Nógrádban az elmúlt öt esztendő alatt 1796 hektárnyi mezőgazdasági területet vontak ki a művelésből. Ennek is nagy részén erdőt telepítettek. Idén például 148 hektáron hagytak fel a mezőgazdasági termeléssel, de ebből 105 hektáron erdősítettek. A jelenlegi ötéves terv időszakában mintegy 1000—1200 hektárral csökken a mezőgazdasági terület a megyében a tervek szerint. Mivel a kivonásért fizetendő térítés a föld aranykorona-értékének kilencezerszeresét is elérheti, a beruházók általában meggondolják igénybe vegyenek-e jó minőségű földeket. Ha engedély nélkül történik minden, az aranykorona szorzója 12 ezertől 45 ezerig terjedhet. Csak érdekességként: eddig a legtöbb, amit egy hektár „illegálisan” kivont termőföldért fizettek, 3 millió forint volt! Igaz, nem a megyében. Időleges az igénybevétel, ha a más célú használat — tehát nem mezőgazdasági — öt éven belül megszűnik, és a földet eredeti állapotában, helyreállítva a mezőgazdasági termelés szolgálatába visszaállítják. Ehhez is engedély szükséges, így ez is kézben van tartva és általában a mezőgazdasági területen munkálkodó kutatók, fúrók, ásók és fektetők igyekeznek mielőbb levonulni. Kivételek persze akadnak. Legalább egv nyomon Az ÉMÁSZ — a korábbi évek tapasztalataiból okulva — jól felkészült, mezőgazdászok körében nem mindig népszerű feladatának ellátására. Alkalmaznak egy mező- gazdasági mérnököt, igazságügyi műszaki szakértőt, aki le- lohasztja a kis- és nagyüzemek képviselőit, ha túlzott igényekkel lépnek fel az áramszolgáltatókkal szemben. Az igazságügyi szakértőnek — „hála” az ÉMÁSZ némelykor ugyancsak túlburjánzó tevékenységének, bőven akad dolga. A néhány száz forintos „tyúkpertől” egészen 70—80 ezer forintos kártérítésekig. Mert Juli néni (ugyanúgy kártérítést követel és jogosan — ha az uborkaföldjébe állítják a villanyoszlopot, mint például a varsányi termelő- szövetkezet a neki okozott zöldkárért. Az előbbi 400 forintot, az utóbbi csaknem 73 ezret kapott. Ezzel a számla mindkét esetben kiegyenlítettnek tekinthető. Áramra szükség van, a vezeték nem kacskaringózhat az úttal párhuzamosan, mert legrövidebb az egyenes, így azután a villany- oszlopokból néha jobb a termés, mint a gabonából... Félreértve a rosszmájúságot, mint Kapás János, az ÉMÁSZ beruházási csoportvezetője mondotta, az utóbbi években sokkal több figyelmet fordítanak a vezetékek ki- és átépítésére, a munkák jobb szervezésére és így sokkal kevesebb kárt is okoznak a mezőgazdasági terményekben. Igyekeznek a munkákat akkor végezni, amikor a termény betakarítása megtörtént, mint például most Buják térségében. Igaz erre nincs mindig lehetőségük. Ilyenkor azután taposnak, bár mostanában már el-el- kapkodják gépkocsivezetőiket, ha nem képesek ugyanazon a nyomon végigmenni, hanem mellé másikat is csinálnak. A dolgozóik által előállított termelési értékből pedig levonják a kártérítés ösz- szegét. így ennyivel többet kell nekik teljesíteni. Ha nem is fognak ezután az ÉMÁSZ szakemberei lábujjhegyen járni a búzaföldön, bizonyára igyekeznek minél kevesebb kárt okozni. Keserű káriérités Mindenki tudja, vízre, elektromos áramra, gázra és így tovább szükségünk van. Akkor is, ha a vezetékek netán mezőgazdasági területeken húzódnak. Akad azonban olyan, semmivel nem magyarázható nemtörődömség, hanyagság, amely miatt nagy területek válnak, hosszú időre hasznavehetetlenné. Mint például a tolmácsi termelő- szövetkezet banki részén, ahol két esztendeje kiásott nyomvonal keseríti a szövetkezet vezetőinek szája ízét. Igaz, az OVIBER fizetett már kártérítést, kisajátítást, de ebből sem neki, sem a termelőszövetkezetnek. de még a népgazdaságnak sincs haszna. Ettől még sem cukorrépából, sem burgonyából nem lesz több. Attól függetlenül, hogy a felek a lovagiasság szabályai szerint jártak el. Ez túl nagy vigaszt nem jelent a gazdálkodók számára. Csakúgy mint a kisterenyei termelőszövetkezetnek, ahol bányát keresnek, vizet kutatnak, vezetéket fektetnek. A nagyüzem vezetőit viszont nemigen kutatja senki, hogy rendezzék az ilyenkor szokásos anyagiakat. Előzetes bejelentésről meg azután végleg nincs szó. Úgyis meglátja az elnök, ha kinéz az ablakon... A pásztói termelőszövetkezet tari területén árokásás miatt műveletlenül maradt 8—10 hektárnyi szántó, a kártalanítás most van folyamatban. A kazári termelőszövetkezet mizsétfai területén valakik árkot ásnak és így tovább. A lista korántsem teljes és alig hihető, akad egy mező- gazdasági nagyüzem a megyében, ahol nem bolygatják a földet okkal, vagy anélküL Földtörvényünk is van, jogszabályok is vannak, olyanok is akik felelősek a termőföldek használatáért. Csak éppen a földünk fogy. Nem gyorsan, látványosan. Csak úgy. apránként. Zilahy Tamás Miért a kompozíció? Horváth Sándor iparművészt, a Romhányi Építési Kerámiagyár műtermének vezetőjét, ottjártunkkor sürgős munkával látták el: készülnie kellett az őszi Budapesti Nemzetközi Vásárra. Ennek ellenére szakított egy kis időt, hogy közelebbről megismertessen azzal az elképzeléssel, amelynek megvalósítása során, újabb, meghatározó lépés következik be a gyár termékszerkezetének fejlesztésében. Ugyanis bizonyos mértékig kilépnek a technika és technológia kiszolgálásának megcsontosodott bűvköréből. Másképpen szólva megmozgatják a műszakiak fantáziáját, olyan színvallásra késztetik őket, amelynek során minden tekintetben megmérettetnek. if — Lehet, hogy véletlen, lehet hogy a mi szamárságunk, amikor túlságosan elhittük, hogy a világ nem változik. A nálunk megvalósított nagyberuházás során elsődleges szempont volt a technika, technológia fejlesztése, hogy a piacon jelentkező mennyiségi igényeket kielégítsük. De már ekkor is gondot jelentett a tőkéspiacokra való-betörés, mivel egyszerű mintázatú csempéket gyártunk. Rá kellett jönnünk, hogy a világ változásával együtt a technológia elsődlegességét fel kell váltania a piaci igényekre való termelésnek. Én ezt úgy értelmezem, hogy külföldön, a tömegárukkal mi nem, vagy csak igen kis mértékben versenyezhetünk. Ezért valami mást kell csinálni, másképpen kell gondolkodni — mondja Horváth Sándor. — A kompozícióban való megoldásokra, s ennek megfelelő termelésre gondol? — Igen, mégpedig azért, hogy a befektetett munka az eddiginél többszörös nyereséget hozzon. — Kicsit furcsának tűnik, hogy az iparművész közgazda- sági kategóriákban, műveletekben gondolkodik? — Ez a kor parancsa. Nekem is sokoldalúan kell megközelítenem a megoldás lehetőségeit, elfogadva és tudomásul véve a kompromisszumokra irányuló készséget is. Tudomásul kell venni, hogy az egész világban megváltozott az embereknek a tárgyakhoz való viszonya. Ezt nem érzékelni, figyelembe venni, ehhez igazodni — komoly veszélyeket jelent. A tömeggyártás uniformizálta azokat a tárgyakat, amelyek az emberi kapcsolatoknak a kifejezői. Az előbbieken kívül praktikus szempontok is megkívánják, hogy feldolgok természetéből fakad,1 hogy a rutinszerű munkákat könnyebben elvégzik. Az új dolog a feladatok természetéből adódóan másfajta gondolkodást kíván Aki nem egészen érti ezt, vagy ragaszkodik ahhoz a konzervatív helyzethez, amihez én is hozzájárultam, az önmaga fejlődését egy zsákutca felé tereli. Annyit már sikerült elérnem, hogy egyre többen állnak mögém, támogatják, fogadják el azt a gondolatom, mely szerint termékeinknek közvetlenebb kapcsolatban kell lenni a világgal, a lakossággal. Ezt olvasva egyesek talán még azt is megjegyzik: minek jött ide ez a művész. Eddig is megvoltunk nélküle. Minek erőszakolja, amit mi nem tudunk megvalósítani — próbálja érzékeltetni a meglevő állapotokat Horváth Sándor. A művész azonban hajthatatlan. Így cselekszik, mert jól érzékeli a ma valóságát, látja a oldjuk a fürdőszobák zártságát, megoldáshoz vezető utat. Ehhez olyan kompozíciójú a — A kompozícióban való csempékre van szükség, ame- gondolkodás csak nálunk új lyek motivációjukkal, jelen- — veszi vissza a szót —, majd téstartalmukkal, jelképrend- így folytatja. — Nyugaton már szerükkel előremutatnak, rej- gyakorlat. Remélem, belátható tett, még meg nem született időn belül nálunk is így lesz. igényeket elégítenek ki. Az — Mi jogosítja fel a bizakoelőbbieket kizárólag gépi dásra? technikai eszközökkel meg- — Először szembenéztünk valósítani nem lehet. Kézi önmagunkkal, ami természe- munkára is szükség van. Utób- tesen összeütközésekkel zaj- bi révén, a jelenleginél jóval lőtt le. Másodszor, lépésről lé- nagyobb haszon is elérhető, pésre megszervezzük az anyag- Véleményem szerint ez az útja bázist, amire az egész terme- annak is, hogy a nyugati pia- lést fel tuduk építeni. Harcokon, a felsőbb régiókba is be madszor, a műteremben adott tudjunk törni, azaz az ottani az induló létszám, az ő sorai- luxusigényeket is ki tudjuk kát kell újabb tehetséges em- elégíteni. berekkel gyarapítani. Negved— Az előbbiek milyen vál- szer, egyes nyugati vevőink az tozást jelentenek a művész elkészített munkakollekciók munkamódszerében, munka- alapján már megismerkedtek stílusában? elképzeléseink egy részével. A — Lényegesen közvetlenebb kompozíciós termékekért kedlesz a kapcsolat a lakossággal, vező árat ajánlanak. Ha már Szűkülnek a technikai korlá- itt tartunk, hadd mondjam el tok. Egy csempe tervezése he- azt, ami nekem nagyon fáj: az lyett felületben, térben kell árképzésben nálunk ma még gondolkodni. Nem lehet a tér- az esztétikai megjelenést igen vezést az asztalnál a gyárban alacsonyra értékelik, megvalósítani. Ki kell menni a i? természetbe, ahol a számtalan Végül az iparművész verseny-- élmény hatása alatt sokkal társai kerülnek szóba, meghatározóbbá válik a mű- — Mint tervező, eddig még vész szubjektumának szerepe sohasem jártam kint külföldön,' a kompozícióba!!. Óriási bele- csupán a különböző kiállítá- érzőképesség kell ehhez, mivel sok előkészítésében vettem nem ismert terek sokaságáról részt. Ha sikerült egy kis időt van szó. Az elképzeléseknek szakítanom, akkor megpróbál- összhangban kell lenniök a tam körülnézni. A kiállítások' többi tárgyakkal. megnyitása előtt azonban min— Elképzeléseihez miként dig hazajöttem — mondja ke- tudta felzárkóztatni a kivite- sernyés szavakkal Horváth lezésben kizárólagos szerepet Sándor. játszó műszakiakat? Búcsúzóul ismét megerősíti — Gyárunkban nagyon jó művészi hitvallását: nem ha- műszaki-szellemi kapacitás gyom magam, illetve nem hagyván. Szerintem a mainál lé- juk magunkat! nyegesen többre képesek. A (venesz) »*«»***♦»* »'* h**r* »<>>> «0**0 <r »»»*** * » trkhirlr'tHrirértr-tr* ♦ ««♦«««»< Kelyhek belföldre A salgótarjáni öblösüveggyár kettes és hármas festőüzemének Farkas Bertalan Szocialista Brigádja az első féléves tervéi 113 százalékra teljesítette. Jelenleg a belföldi piacra festett kelyheket készítenek az ügyes kezű asszonyok. Exporthitel melléktevékenységhez A NEMESFÉM- ÉS IGAZGYÖNGY-KERESKEDELEM, a kőolaj- és mélyművelésű bányafeltárás, a repülőgépgyártás mellett tételesen még 21 olyan tevékenység van, amit egy kormányrendelet megtilt a tsz-melléküzemeknek. Ezek a tilalmak azonban nem gátolják a téeszek gazdaságos működését. A „maradék” melléktevékenységből származik ugyanis a közös gazdaságok árbevételének 40 százaléka. Köztudott, hogy a tsz-mel- léküzemek elsősorban a nagyipari vállalatok számára gazdaságtalan termékek gyártásával foglalkoznak. Ez, a jobb kifejezés híján, megtűrt tevékenység a háttéripar fejlesztési igénye miatt most az adminisztratív korlátozások csökkentésével polgárjogot nyert. Az alkatrész-, részegység-, félkésztermék-gyártás, egyszóval a háttéripar fejletlensége nemegyszer gazdaságtalanná teszi a késztermékek exportját. Eltekintve, most a háttéripar fejlesztése, különböző szervezeti kérdéseinek részletes elemzésétől, a megoldási lehetőségek között helyett kapott a tsz-melléküzem is. Ezek a méreteikben kis-, vagy középüzemek jelenlegi technikai szintjükön is alkalmasak, vagy alkalmassá tehetők a viszonylag alacsony feldolgozottságú — szaknyelven szólva — háttéripari termékek előállítására. Méreteiknél fogva rövid átfutási idővel, gyorsan és rugalmasan tudnak alkalmazkodni a mindenkori kereslethez. A viszonylag kisebb eszközter- hek miatt termelési költségeik is alacsonyak. A tsz-melléküzemek háttériparrá változtatása azonban bonyolultabb mint azt hinnénk. Ahhoz például, hogy a tsz-melléküzemek egyáltalán tudják, mivel foglalkozzanak, az egyes iparágaknak az igényelt termékekről cikklistákat kell összeállítani és közreadni. Mindezt azonban fejlesztésnek kell megelőznie, mert a tsz-melléküzemekben bármennyire is egyszerű körülmények között dolgoznak — egy kalapáccsal és egy reszelővei —, azért mégsem lehet mindent megcsinálni. A fejlesztés pénzkérdés. És hiába a legcsábítóbb lehetőség, ha egy tsz-nek választania kell, hogy traktort vegyen a szántáshoz vagy melléküzemet nyisson, a traktort választja. A Magyar; Nemzeti Bank állásfoglalása szerint azonban az importhelyettesítést szolgáló tsz-melléküzemek éppen olyan kedvezményes exporthitelt kaphatnak, mint az export bővítését szolgáló mező- gazdasági vállalkozások. A kedvezményes hitelnyújtás feltétele elsősorban az, hogy a fejlesztés tartós és gazdaságos megtakarítást tegyen lehetővé, és a gyártott termék korszerű, fedott esetben még exportálható is legyen. Egyebekben a kedvezményes hitel feltételei azonosak az export- kapacitások fejlesztésére nyújtható hitel feltételeivel. Ezek szerint a racionális importgazdálkodást, magyarán az importhelyettesítést szolgáló melléküzemek létesítésére, bővítésére vagy korszerűsítésére a bank abban az esetben nyújt kedvezményes hitelt, ha a teljes befektetés a nettó devizahozamból maximum 3 év alatt megtérül. A feltételeknek azonban ezzel még korántsincs vége. A megtérülésnél ugyanis számításba kell venni az importált gépek amortizációját, valamint a világpiaci áron számított energiafelhasználást. További feltétel, hogy a termelés és értékesítés mind a vállalat, mind a népgazdaság számára gazdaságos, a népgazdasági egyensúly szempontjából kedvező legyen. MINDEZEK ALAPJÁN LÁTSZIK, hogy a bank nem fut a tsz-ek után hitelajánlatokkal, de a megalapozott döntéseket kész korrektül támogatni ! Persze ezek a lehetőségek nem azt jelentik, hogy a téeszek melléküzemei megoldhatják a háttéripar fejlesztésének gondjait, de a feszültségeken nagymértékben enyhítenek. És már ennek is óriási a népgazdasági jelentősége ! B. P. Hálókban tenyésztik a halat Sem a jégtáblák, sem a viharok nem ártanak az Ohotsz- ki-tenger partvidékén mesterséges ívóhelyeken tenyésztett heringivadékoknak. A természetes ívóhelyek alkalmatlanná váltak az Ohotsz- ki-tengerben levő hering számára: a partok mentén kevés moszat marad az ikra megtartásához. A halak azonban évszázadok során kialakult ösztönüket követve mégis minden tavasszal rajokban érkeznek ide ívásra. Az ívóhelyek helyreállítására szolgáló kísérleti telep az Aldoma-öböl lett. Az apály idején az öböl egyharmadáról nagyjából levonul a víz, ezért itt kényelmesen lehet a mo- szatokat utánzó hálókkal kísérletezni. Amikor a halikra ellepi a hálókat, motorcsónakokkal kivontatják őket a mély vízre, ahol kikel a halivadék. A mesterséges ívóhelyek létesítése része a Vosztok tudományos-technikai programnak, amelynek célja a halállomány helyreállítása és szaporítása, az -óceán ajándékának ésszerű kihasználása. NÓCRÁD - 1981. szeptember 16., szerda 3
