Nógrád. 1981. szeptember (37. évfolyam. 204-229. szám)

1981-09-16 / 217. szám

Beszélünk róla, de nem éljük? „Nem vágyó): elkeseredett ember. Nem akarom, nem fo­gom »bedobni a törülközőt-«. Ha hiszek valamiben, kiéllek mellette, még ha a kisebbség pártján vagy egyedül is kép­viselem a véleményt. Ám már többen mondták, a humorom, a jókedélyem nem a régi...” „őszintén mondom: kelleme­sen csalódtam. Szorongással tele jöttem ebbe a tantestület­be — befogadnak-e, hagynak-e dolgozni, megtalálom-e a he­lyem, feladatom. Érzem olyan jól magam, mint Nógrádme- gyerben (pedig ott igazán jó kollektíva volt, megértettük egymást)...” X X X X Részlet a szécsényi II. Rá­kóczi Ferenc Általános Iskola pedagógus pártalapszervezeté- nek évzáró beszámolójából: „Az összevonás utáni máso­dik esztendőben elmondhat­juk, hogy kialakulóban van az egységes szemléletű, bátor, ha­tározott, de még mindig bírál­ni nem merő tantestület, amely nem érzi énég minden esetben a demokratizmust a vezetés ré­széről. . Jó adag ellentmondás rejlik a fentiekben. Ha bátor, akkor miért nem mer bírálni (vagy inkább nem akar ?) ugyanez áll a határozottságra. Vagy az egész arra vezehető vissza, hogy nem érzi még minden esetben a demokratizmust a vezetés részéről? X X X X Lassan az „ezresek klubjá­nak” tagja ez az iskola, idén 970 tanulója van, 56 fős tantes­tülettel. Nevelési-oktatási ered­ményeikkel sosem kellett szé­gyenkezniük. Az innen kikerülő gyerekek (azaz a korábbi két iskola, a Mikszáth és a II. Rákóczi diákjai) megállják a helyüket a továbbtanulásban. Emlékszem legutóbbi beszél­getésünkre Juhász Lajos igaz­gatóval. A tehetséggondozás­ról volt szó — ezernyi formát, lehetőséget, pedagógiai elkép­zelést és gyakorlatban megva­lósított dolgot említett. A bő­ség zavarával küszködtem, amikor az iskola külső kapcso­latairól, a nyitottságát igazoló együttműködésekről írtam. A mostani látogatást az­zal kezdem, mi szél hozott er­re. Az izgat, miként valósul­hat meg egy ilyen nagy tantes­tületben a demokrácia. Juhász Lajos igazgató arcán látom, bármilyen más témáról szí­vesebben beszélgetne, mint a két éve összevont intézmény munkahelyi demokráciájáról. — Nem könnyű téma — vol­tak róla vitáink. Én elmon­dom, hogyan látom a kérdést, de ugye természetes, másokat is megkérdez? Erős kezű, határozott veze­tőnek ismerem Juhász Lajost. Olyannak, aki az intézményért nagyon sokat tesz, az új elől nem zárkózik el. Persze az irányító munka nem csak a helyes célkitűzések követését, jó szervezést jelent: ott van az „emberi tényező” is. Ez a még elég friss összevonás után, 56 pedagógus esetén nem kevés problémát hozhat. — Ha röviden, tömören aka­rom megfogalmazni a vélemé­nyemet, alapvetőnek tartom: rend, fegyelmezettség nélkül nincs demokratizmus, csak anarchia. A parttalanságot hi­bának tartom, mert szerintem az még nem elég a demokra­tizmushoz, hogy mindenki min­denről elmondja a véleményét. Vannak keretek, határozatok, szabályozók, amiket be kell tartani. Ha egy jelentést, tan­menetet 15-ig kell leadni, ak­kor erről nem lehet vitatkoz­ni, ha rendelet van az étkez­tetésre, az megköt. Amiről le­het ék kell is vitát indítani: mi kerüljön be a végleges mun­katervbe, milyen módszerekkel leghatékonyabb a tanítás. So­kan aztán fölvetik: az ő véle­ményük nem érvényesült, kár volt elmondani -— de hiányoz­nak, illetve kisszámúak a lé­nyegi dolgokat érintő javasla­tok. X X X X Gál Lóránt, az iskola peda­gógus pártalapszervezetének titkára 16 esztendeig Benczúr- falván tarkított korábban, 1—4-es összevonásban. Hal­lottam hírét önállóságra ne­velő, kitűnő magnós óráinak, mondták, azon kevesek közé tartozik, aki megszállottja hi­vatásának. — A demokráciáról az a vé­leményem, hogy sok esetben csak beszélünk róla, de nem éljük. Mintha félnének vala­mitől az emberek, pedig nem kellene. Nem jó érzés, ha va­lakire rásütik: örök szemben­álló, notórius vitatkozó — de lapulni, elfáSüíhi, rutinból csi­nálni a dolgokat rosszabb! Én a párttitkárság mellett igazga­tóhelyettes is vagyok. Néha összeütközik a kettő: a 23 párt­tag véleményét képviselve el­lent kell mondanom az igaz­gatóságnak, máskor sikerül kompromisszumot kötnöm. A párttaggyűlésünkön olyan ér­tékelés született, hogy a tan- testületi légkört, a vezetés stí­lusát még javítani kell. Tud­juk, dönteni kell, az egysze­mélyi felelősség elveit is elis­merjük, de.., — az emberek véleményét jobban igényivé, figyelembe véve! Hogy a de­mokratizmus az alapja a haté­kony munkának, már elcsépelt­nek hangzik, ám mélyen igaz. Ha az embereket nem vonják be a munkatervkészítésbe, csak az értekezleten szólítják föl: kérjük, egészítse ki min­denki javaslataival, észrevé­teleivel! — akkor elmegy a kedvük az egésztől. Itt a gyö­kere a hibáknak. X X X X Szenográdi Ferencné földrajz— rajz szakos, újsütetű csapat- vezető. — Arról tudok beszélni, ami velem, körülöttem, történt. Az igaz, kicsit visszafogtam ma­gam, ne mondják, hogy új még itt, de mindenbe beleszól; de komolyabb konfliktusom nem volt még sem a testülettel, sem az igazgatóval. Minden elkép­zelésemre jóváhagyást, segít­séget kaptam: földrajzverse­nyek szervezése, az úttörőcsa­pat kapcsolatainak alakítása, eszközök vásárlása. Ha lát­ják az igyekezetei, tenniaka- rást, lehet kérni is, nem tű­nik követelőzésnek. Nem va­gyunk egyformák: vannak ne­velők, akik azt várják, szólja­nak nekik, kérjék fel őket, mások maguk mennek az el­képzeléseikkel. Ennek a tan­testületnek a többsége aktivi­zálható. Egy bizonyos feszültsé­get én is érzek, az igaz. X X X X Az elmúlt tanév végén Sze- nográdiné és Gál Lóránt egy­aránt a jutalmazottak között volt. Erzsiké a tanórán kívül vállalt pluszmunkákért, Gál Lóránt a tantestületi demokrá­cia fejlesztése érdekében vég­zett tevékenységért kapta. Vibrálnak még feszültségek, de a közös munkában formáló­dik az egységes szemlélet. Há­rom évvel ezelőtt, a „fúzió” küszöbén sokkal rosszabb volt a légkör, közel az anarchiához. Most? Közelebb, kialakulóban a demokrácia — de ez nem megy viták nélkül. Sem hall­gatással ! G. Kiss Magdolna Úttörő" MSZBT-sek // Szó szerint és átvitt érte­lemben egyaránt úttörő MSZ- BT-tagok a salgótarjáni Ga­garin Általános Iskola diákjai. Amikor 1971-ben elhangzott a felhívás, hogy kollektívák tag­csoportként lépjenek be a Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság táborába, az iskola a me­gyebői elsőként jelentkezett. Akkoriban ünnepelték az első űrhajós, Gagarin repülésének 10. évfordulóját — névadójuk révén már korábban is sokat foglalkoztak a Szovjetunióval, a szovjet emberek életével. Két rajból, azaz két osz­tályból alakítottak klubot — most a 6. a és a 7. d, a Barátság raj és a Benedek Elek raj irányítja az MSZBT- s tevékenységet. Ujlaky Ist­vánná ügyvezető elnök java­solja, kopogjunk be a hato­dikosokhoz, éppen osztályfő­nöki órájuk van, pár perc jut a beszélgetésre. Milyen élményeket adott eddig ez a klub, mik a ter­vek az idei tanévre és a va­kációra? — erről faggatom a lányokat, fiúkat. Nem kéretik nagyon magukat, sok kéz lendül a levegőbe. Gomez Diána elmondja, hogy sok címet kaptak, angol és orosz nyelven egyaránt ír­hatnak. ö már meg is fogal­mazott egy levelet, csak még nem adta postára. Vojtarek Vera arról szól, tudnak a budapesti szovjet kollégium­ról, ahol a Magyarországon dolgozó szovjet szakemberek gyerekei laknak, szeretnének innen barátokat szerezni. Koncz Gabi már a gyakorlati oldalát is kifejti: el fogják hívni őket Salgótarjánba,, megismertetik velük a város minden nevezetességét. Sőt, még a magyaros konyhát is szeretnék bemutatni a ven­dégeknek. Verbovszki Mária a szovjet Barátság táborról be­szél — már az osztályból is van olyan szerencsés, aki járt ott, Bán Eszter a nővérével, amikor a barátságvonattal kimentek a nyáron. Pataki Edit arról mssél, mit tesztek azért, hogy az csztá,y és az iskola többi tanulója rninrl többet tu.ij>n a Szovjetunió ról. Sznrgí* nasar gyüj. K íz anyagokat, kiámtást szerelné­nek csinálni, vetéikedőt hir­detnek. Bű’-.kén említi osz­tálytársa, Divéki Éva az egy­re mélyülő túrái kapcsolatot. Bizonyára még sok minden­ről tudták volna szólni a gye­rekek, de nem akarok vissza­élni az osztályfőnöki órából lecsípett idővel, a tanárnő türelmével. Ujlakyné elmond néhány jó ötletet a másik raj programjából is. Barátunk a könyv és a film címmel szov­jet művekkel ismerkednek, erről vetélkedőt terveznek. Bátor vállalkozásuk, hogy iskolatársaiknak orosz dalokat tanítanak meg. Az is erdetes tervnek tűnik, hogy felku'at- nak a városoan olyanokat, akik a Szovjetunióból jöttek ide és nősülés vagy férjnez- menés révén salgótarjáni la­kosok lettek. — Iskolánkban immár 10 éves hagyománya van az MSZBT-s munkának. A régi kapcsolatok erősítése, az ed­digi formák mellett törekszünk újabbak keresésére is. Ügy érzem a gyerekek körében sokszínű, tartalmas tevékeny­ség folyik, szívesen csinálják. Ami gondunk: a felnőttek kö­zött kevesebbet tudunk meg­valósítani. Pedig, hogy tag­csoportos iskola a miénk, azt jelenti mindenki tagja az MSZBT-nek! Voltunk ugyan közösen a Szovjet Kultúra Házában, neatünk meg szov­jet filmeket, a VEGYÉPSZER- rel együttműködve szervez­tünk vetélkedőt, de ennél töb­bet szeretnénk. Jó lenne megismerni más tagcsoportok életét, ők hogyan csinálják. £_s még egy bánatunk van: tőlünk még soha nem küldtek senkit barátságvo­nattal, jutalomból a Szovjet­unióba. A kislányok saját költségen mentek. Pedig szí­vesen vennénk, ha valaki ki­jutna — az iskola is hozzá­járulna. G. K. M. Várrom ősrengetegben Az alcsuti kastély föhomlok zata 1945 előtt. Akik szeretik a történelmi nevezetességű helyeket, a ro­mantikus, természeti szépsé­gekben gazdag tájakat, azok­nak az alcsuti kastély és ős­park különleges élményt nyújthat. A Bicskétől mindösz- sze 15 kilométerre fellelhető kastély valaha a Habsburg fő- hercegi uradalom központjá­ban épült Pollack Mihály ter­vezésében. A terület gazdája, József nádor támogatta a klasszicista építészetet. így nem csoda, hogy kastélya — barokkos stílusjegyeket is magán viselve — a korabeli építészet remekei közé tarto­zott. A XIX. század elején egy régi prépostság helyére épített, majd a II. világhábo­rú alatt leégett kastélyból je­lenleg romos állapotban bár, de a legszebb rész, a hom­lokzat látható. Az épületmaradványokat kö­rülölelő őspark vetekszik a vácrátóti botanikus kert ren­dezett szépségével. Az épület mögött József nádor valaha ;l' I KjijHtftWjtttl' «• *e**. angolkertet létesített. Ennek, természetesen, tervszerű gon­dozás híján ma már csak em­lékei lelhetők fel. Az óriási park egésze azonban igen ér­dekes és lenyűgöző példája a természet sajátos fejlődéstör­vényeket kialakító erejének. A megszámlálhatatlan díszcserje, díszfa, különleges bánásmódot igénylő egzotikus növény kö­zül igen jelentős rész az idők folyamán hozzáalakult termé­szeti-éghajlati viszonyainkhoz és gondozás hiányában egé­szen egyedi, sajátos képződmé­nyeket alakított ki. Aki szere­ti a természeti különlegessé­geket, nem hiányolja a tudo­mányos feliratokat az egyes látnivalókhoz, az igazi, vadon élő, gazdagon burjánzó, igen különleges összefonódásokat mutató, őserdei hangulatot idéző parkban sétálhat. A Dunántúlra oly jellemző változatosság jóvoltából Al- csuttól nem messze észak felé mintegy félórás—órás autózás­sal meglátogathatja a kalan­dos történetű várgesztesi vá­rat. E rendkívül szép helyen épült várunkat 10—15 évvel ezelőtt rekonstruálták, termei­ben turistaszálló létesült. A vár hatalmas erdőség közepén, magas, kúp alakú domb tete­jén épült a XV. században, mint királyi erődítmény. Va­laha a környék 51 községe tar­tozott hozzá, kalandos törté­nete nagy történelmi nevek fényét sugározza. Eredetileg a Hohenzollern család tulajdona volt, a továbbiakban aztán ré­szint fegyveres harcok, részint családi örökségképpen igen sokféle tulajdonban volt. Hogy csak a legfontosabbakat em­lítsük: birtokolta a Rozgonyi család, Kanizsai György, két ízben is török uralom alá ke­rült, majd a felkelés alatt Bocskai hatalmában volt, vé­gül a csákvári Eszterhózy csa­lád következett. Magyar vá­rainkhoz méltó, küzdelmes év­századai során több ízben szenvedett súlyos károkat, majd hosszas romos állanotá- ból az 1960-as években állítot­ták helyre eredeti szépségében! Ha valaki elsősorban mégis a táj, a természet szépségei­nek csodálatánál akar ma­radni, akkor Alcsuttól dél fe­lé kanyarodva szinte ugyan­ennyi idő alatt eljut Válra. A Vajda János költőnk által oly páratlan gazdagsággal meg­örökített hatalmas váli erdő hazánk legszebb, legrégibb és legnemesebb anyagú erdei kö­zé tartozik, melyet tudatos fej- lesztéssel-gondozással tett pá­ratlan értékké a járási erdő- gazdaság. Vajda János egyko­ri házában, mely az erdőség legszebb helyén fekvő egysze­rű parasztház. emlékmúzeu­mot rendeztek be. Révy Eszter ’ A balassagyarmati Palóc Múzeumban a látogatók megismerkedhetnek a falvakban év­századokkal ezelőtt élt emberek egykori használati eszközeivel, melyeket a környezet adta anyagokból ősi tapasztalataik, a gyakorlat alapján készítettek. NÚGRAD - 1981. szeptember 16., szerda Ari/v^w\AVVV\Azywwyzvvvvvwwi wvwwwwwwwwwv. at\a^vwwvvvvvvwvvwv^.vvvvvv A fele (se) tréfa Nők és férfiak — A női szépség titka a kö­vetkező. Először: egy szerel­mes férj. Másodszor: a sze­relmes férj fizetése. — Meghívják az embert va­csorára. Ruha, fodrász, smink, taxi. A tizenhat főre terített asztalnál külön kis táblács­kákon a nevek. Már ettől majd frászt kapni! ráadá­sul az étkezés kellős köze­pén kiesik a kezünkből a vil­la. bukfencezik egyet a tér­dünkre simuló különleges szö­veten, s az asztal alá poty- tyan. Mégsem tehetjük meg, hogy letérdelünk, s az asz­tal alatt csúszunk-mászunk utána. Ehelyett viss :amosoly- gunk az asztal túloldalán né­zegető férfira, s megengedjük neki. hogy hevesen udvarol­ni kezdjen. Amikor már se lát, se hall a lelkesedéstől, egy óvatlan pillanatban el­emeljük a villáját, s végre nekilátunk a habostortának. — „Minden férfi egyfor­ma”! — szokták mondogatni a nők. Csak az a kérdés ezek után, hogy * hol teremnek „azok a csodálatos férfiak', akikről szintén szoktak ejte­ni egy-két szót. Filozófia és gyakorlat — Szemlélet: ha valami nem eladó, annak nincs ára, de ha így van, akkor értéke sincs, Tehát értéktelen. A rövidség édestestvére a tehetségnek. De nem az egyet­len. .. — Az éhezés gyógyhatású­ról mégiscsak helyesebb ebéd után elmélkedni. — Minél élőbb hangzik cl egy közhely, annál frissebb­nek hat — Tudna egyáltalán Sziszi- fuszról a világ, ha sikerűit volna a hegytetőre felguríta­nia azt a bizonyos követ? Napi feljegyzések — Egyes eladók még a jó szót is pult alá rejtik. — Kedves nászutasok, ne túl hangosan kovácsoljátok családi boldogságotokat... — Udvarias levél: „Kedves Szaklárs! Engedje meg, hogy minden ezután következő szü­letésnapja és névnapja alkal­mából a legjobbakat kíván­jam önnek. Hasonlóképpen a legjobb kívánságaimat sze­retném kifejezni más évfor­dulók alkalmából is. De en­gedje meg, hogy ne áruljam el. mit kívánok Önnek a levelében feltett kérdéssel kapcsolatban.” — Elázhat' vajon az ember, ha csak száraz Martinit iszik7 — Ha nem követsz cl hibát, hogyan gondolod, hogy . ki tudsz mászni belőle? — Érdemes mondani vala­miről valamit, amikor ugyan­arról és ugyanakkor hallgat­ni is lehet? — Érdekes, hogy egyesek­nek — ahhoz, hogy megért­sék őket — csak meg kell szólalniok. Másoknak pedig csak elhallgatniok... — Van piros tinta is, kék is, zöld is, sőt még sárga is, de mindegyikkel alaposan be lehet feketíteni az embert. — Ás erdőben is csak ak­kor lélegzik könnyen az em­ber. ha történetesen több a levegő, mint a fa. — Ha gyakran megdobnak kövei, építs a kövekből nya­ralót. — A bolha nagy érték, ne lékozoljátok el! Elefántot le­het csinálni belőle — Lányok, ne bolondítsatok magatokba addig lírikust, amíg meg nem tudjátok, hogy tehetséges-e. (összegyűjtötte és oroszból fordította: Konczek József)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents