Nógrád. 1981. augusztus (37. évfolyam. 179-203. szám)
1981-08-11 / 187. szám
Megdöbbentő A világ valamennyi hírügynöksége gyorshírben jelenítette, hogy Reagan elnök elrendelte a neutronfegyver gyártását és felhalmozását — „egyelőre az Egyesült Államokban”. (A Fehér Ház szóvivője szerint az új fegyvert „csak válság esetén” szállítják át Nyugat-Eu répába.) A döntés jellegére és horderejére jellemző, hogy azzal még a nem éppen megfontoltságáról ismert Haig külügyminiszter is szembeszállt, mondván: a határozat tovább növeli az amerikai fegyverkezési politikával kapcsolatos nyugateurópai aggályokat. A neutronfegyver — mondják a szakértők — afféle miniatürizált hidrogénbomba; hőhatása és robbanóereje viszonylag kicsi és a pusztító energia aránytalanul nagy része sugárzás formájában szabadul fel. Hatása ennek folytán az, hogy aránylag kis károkat okoz a fegyverzetben, épületekben, szóval tárgyakban és — kimondani is ördögien groteszk — „jobbára csak az élőlényeket pusztítja el”. Sajnos, van ennek a fegyvernek egy másik, hosszabb távon nem veszélytelenebb, potenciális hatása is. Amerikai érvelés szerint a viszonylag „kordába szorított pusztító erő” azt jelenti, hogy a neutronlövedék nem hadászati (stratégiai), hanem harcászati fegyverként fogható fel. E „logika” szerint tehát bevetéséhez viszonylag alacsonyabb szintű döntés is elég, nem feltétlenül szükséges hozzá a Fehér Ház (jóváhagyása. Ezt a lehetőséget nem csak a szocialista országokban, hanem világszerte lágy értékelik, mint az „atomfegyver-bevetési küszöb” életveszélyes leszállítását, vagyis az általános atomháború kitörési lehetőségének növelését. Ezért fogalmaz úgy a TASZSZ hírügynökség, hogy „a Reagan-kormányzat rendkívül veszélyes lépést tett a fegyverkezési hajsza fokozása és egy atomháború előkészítése felé”. A döntés — tette hozzá a moszkvai rádió kommentárja — kihívás az egész világ közvéleményével szemben”. Ez a közvélemény jól emlékszik arra, hogy, vagy három esztendeje a Carter-ka- Ibinet állt elő a neutronfegyver gyártásának és felhalmozásának tervével. Leonyid Brezs- nyev akkor leszögezte: a Szovjetuniónak i— természetesen — szintén módja lenne ilyen fegyver előállítására, de ehelyett szívesen fogadna egy olyan megállapodást, amelyben mindkét kormány kötelezné magát arra: lemond a neutronfegyverek gyártásáról. Washington ugyan a higgadt szovjet reagálás és a nemzetközi tiltakozás hatására kénytelen volt felfüggeszteni a döntést, de sem akkor, sem azóta nem volt hajlandó érdemben tárgyalni a kérdésről. A Szovjetunióban akkor félintézkedésnek minősítették az amerikai meghátrálást — és e fogalmazás pontossága most látványosan beigazolódott. Oly annyira így van ez, hogy a New York Times szerint „voltaképpen most csak össze kell szerelni a már legyártott (!) alkatrészeket”. Leonyid Brezsnyev már 1978 tavaszán hangsúlyozta, hogy „a neutronfegyverek gyártásának további sorsa az amerikai magatartástól függ”. A jelenlegi helyzetben ez értelemszerűen azt jelenti, hogy szovjet részről is nyilván megteszik az elkerülhetetleh ellenintézkedéseket. A történtek után az sem lep meg senkit, hogy Moszkvában erősen kételkednek annak az amerikai ígéretnek a hitelében, amely szerint a legyártott neutronfegyvereket „csak válság esetén” telepítenék át Nyugat- Európába. Ez a kitétel nyilván megpróbálja legalábbis csökkenteni az amerikai fegyvter- kezési politikával szemben amúgyis • meglevő és erősödő nyugat-európai tiltakozást. Ez a tiltakozás a kontinens szinte minden országára kiterjed és nem egy helyen — például Dániában és Norvégiában — kormányszinten is megtörtént. Mindössze néhány kabinet reagált az amerikai döntésre egyértelmű helyesléssel, köztük az angliai Margaret Thatcheré és — nem meglepő — a Kínai Népköztársaságé... Ugyanakkor Japánban —, ahol éppen most emlékeztek meg a Hirosima és Naga- szaki ellen végrehajtott atomtámadás áldozatairól — hírügynökségi jelentések szeript „döbbenettel,” fogadták a Fehér Ház közlését. A döbbenet nemcsak Japánra vonatkozik. Reagan döntése újabb része annak az amerikai koncepciónak, amely „adott esetben” éppen Nyugat-Európát tenné nukleáris lőtérré. Miközben a világ reménykedve várt a Washington által is megígért őszi tárgyalásokra a közép-hatótávolságú nukleáris rakéták ügyében a Potomac partjáról a fegyverkezési hajsza új szakasza előtt villantották fel a „zöld fényt”. Iszonyú fény ez; azt bizonyítja, högy az Egyesült Államok új vezetése milyen felelőtlenül teszi kockára az emberiség jövőjét. Harmat Endre A Szolidaritás tanácskozása Gdanskban hétfőn délelőtt megkezdődött a Szolidaritás szakszervezet országos egyeztető bizottságának ülése. Az ülésre Gdanskba érkezett a lengyel kormány küldöttsége, amelyet Stanislaw Ciosek, a szakszervezetekkel való együttműködéssel megbízott miniszter vezet. ENSZ-konferencia Nairobiban Hétfőn Nairobiban a Ke- nyatta konferenciaközpontban megnyílt az Egyesült Nemzetek Szervezi ének az új és megújítható energiaforrásokról rendezett konferenciája. A rendezvényen, amelynek megnyitóját Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára mellett Indira Gandhi india, Pi- erre-Elliott Trudeau kanadai, Thorbjöm Fälldin svéd és Edward Seagaa jamaikai mi- Waldheim arról szólt, hogy a számos ország csaknem 4000 küldötte vett részt. A konferenciát Daniel Arap Moi, a Kenyai Köztársaság elnöke nyitotta meg. Beszédében reménytélennélf' nevezte a legszegénygb országok, helyzet, amelyek éálutabfevé teleik 50 százalékát kénytelenek olajvásárlásokra fordítani. A miniszterelnöki felszólalásokat követően Kurt niszterelnök is jelen volt. Vasárnap kezdődtek térségében. Hadgyakorlat — erőfitogtatás hadgyakorlatok telezett emberrablók fogsá- a Karib-tenger gából”. ' A hadmozdulato- A kis sziget ellen a héten kát a NATO „Ocean Venture helikopterekkel légitáma- ’81.” fedőnevű hadgyakorlata- dást hajtottak végre a nem- riak keretében hajtják végre, zeti gárda egységei, majd amely — nyugati katonai amerikai és holland kétéltű szakértők szerint — a legna- harci járművek intéztek tá- gyobb haditengerészeti gya- madást az Amber névre ke- korlat lesz a II. világháború resztéit fiktív szigetállam el- óta. len. A hadgyakorlat részeA karib-tengeri . erőfitog- ként tengerészgyalogosok tatás nyitányaként a három- szállnak partra a Kuba terü- ezer kilométerre levő Kalifor- létén levő Guantanamo ame- niából — 12 darab C—141 rikai haditengerészeti tátápusú szállítórepülőgépek maszponton. nyolcórás megállás nélküli Az amerikai, brit és hol- repülése után — háromszáz- land hadihajók augusztus 20- húsz rohamosztagost dobtak án csatlakoznak az „Ocean lé ejtőernyővel a Puerto Rico Ventura ’81.” hadgyakorlatmelletti Vieques szigetére, nak az Atlanti-óceán északi ahol a katonák „30 amerikai részén tartandó szakaszához, túszt szabadítanak ki a félté- (MTI) Folytatódik az éhségsztrájk Űjabb személy csatlakozott Michael O’Leary, az Ír Közhétfőn a Belfast melletti Ma- társaság miniszterelnök-he- ze-börtönben éhségsztrájkot lyettese vasárnap az ír rádiófolytató IRA-tagokhoz. A hu- nak adott nyilatkozatában szonhárom éves Patrick élesen bírálta a brit kor- Sheehant egy Belfastban el- mányt az éhségsztrájkolókkal követett bombamerénylet mi- szeinben tanúsított magatar- att tizenöt ev börtönbüntetés- .. ,.... , ... re ítélték. tasáért. Kijelentette, hogy Az Ír Köztársasági Hadse- kormánya a nemzetközi közreg bejelentése szerint a szer- vélemény mozgósításával kivezetnek több mint ötven, sérli majd meg rákényszeríte- börtönbüntetését töltő tagja . , áll készenlétben, hogy csatla- 111 a Thatcher-kormanyt egy kozzon az éhségsztrájkot foly- kompriomisszumos megol- tatokhoz. dás elfogadására. (MTI1 2 NQGRÁD - 1981. augusztus 11., kedd konferencia célja a nemzetkö' zi együttműködés előmozdítása egy olyan területen, amely rendkívül társadalmi és gazdasági jelentőséggel bír mind a fejlett, mind' pedig a fejlődő országokban, valamint olyan kezdeményezések megtétele, amelyek segíthetik a világban meglévő nemzetközi feszültségek és válságok alapvető okainak felszámolását. A konferencia 11 napig tart és résztvevői összesen tíz ENSZ-tanulmányt vitatnak meg az új és megújítható energiaforrásokról, így egyebek között a szél, a tengerek, a nap- illetve az állati- és növényitermékek energia- forrásként történő hasznosításáról. Az úi iráni elnök Egy igazi Mohammad Ali Radzsai a teheráni parlamentben leteszi a hivatali esküt. Mohammad Ali Radzsai, az lamint az iráni egyházi veze- lom első pillanatától kezdve a vallási vezetésnek kötelez- alakja, te el magát. A papi vezetés vezette, alatt álló Iránban ő volt az a civil, tehát nem egyházi politikus, aki minden feltétel Iráni Iszlám Köztársaság új elnökének személyében — tés egyik leghaladóbb, azóta elhunyt, kiemelkedő mint Teheránban mondják — Taleghani ajatollah egy igazi „maktabi” foglalta el az államfői pozíciót. A jelenlegi iráni politikai szóA mozgalomban végzett szervezői munkája mellett Radzsait a sah hírhedt titkos- nélkül elismerte a főpapi urahasználatban ezzel a jelzővel szolgálata, a SAVAK kétszer lom felsőbbségét és annak illetik az olyan mélységesen elkötelezett iszlám harcosokat, akik „minden kérdés nélkül követik Khomeini imám is letartóztatta és bebörtönöz- szolgálatába állott. A sah bukása után Radzsai rövid ideig oktatási miniszter, majd a főpap uralmat megte: 1974-ben és 1978-ban. Amikor 1978 végén a már ingadozó császári rendszer egyik politikai vonalvezetését”. Az kormánya amnesztiát hirde- testesítő Iszlám Köztársasági új államelnök megválasztása tett, kiszabadult a börtönből Párt egyik vezető tagjaként szék- és Khomeini mozgalmához csatlakozott. Mohammad Ali Radzsai előtt a miniszterelnöki ben, sőt egész életével és politikai pályafutásával bebizonyította, hogy rászolgált erre kezdettől fogva a jelzőre.. Radzsai 1933-ban az Irán északnyugati részén fekvő Kazvin városában. Maazoktól a „civil «ViiiptoH tói, akik Khomeinit körülvették. Amikor Khomeini, mint ő hajtotta végre a közoktatás és a kultúra „iszlámositását”, amely végül az egyetemek ég különbözött főiskolák mindmáig tartó be- politikusok- zárásához vezetett. A konzervatív papi vezetés iránti megbízhatósága emelte 1980 a sah uralmának megdönté- augusztusában a minisztereltematikai és fizikai diplomát s^rt küzdő mozgalom elis- nöki székbe. Ettől kezdve az szerzett, majd a pedagógiai _ mert vezetője iraki száműze- iszlám elkötelezettségű pollf őiskolát is elvégezte és^az tését a Politikailag aktív pá- tikusok és a főpapság képviselői ötvenes években különböző rizsi száműzetéssel cserélte közötti harc jórészt az elnök és fel, vendéglátója és bizalma- a kormányfő, Baniszadr és Rad.sa elsősorban Baniszadr, teheráni főiskolákon tanított. Politikai pályafutása volta- .. képpen 1963-ban kezdődött, közelmúltban abban az évben, amely a sah ’ * A~‘ rendszerével szemben kibontakozó ellenállás egyik lega zsai párviadalaként jelentkelemondatott zett a nyilvánosság előtt; köztársasági elnök volt. Ba- Amikor 1981 derekán Kho- niszadr és a hatalomból már meini elfogadta az Iszlám jóval korábban kiszorított tár- Köztársasági Párt és Behestj harcosabb és legfeszültebb sal az iszIám elkötelezettséget ajatollah érvelését, és Báni- esztendeje volt- Radzsai ak- összhangba próbálták hozni a ßzadr „trónfosztása” mellett kÓFW „Irán Szabadságáért -európai polgári libe- döntött, már világos volt: Küzdő Mozgalomhoz” "csatla- rallzmus> illetve szociálde- csakis Radzsai lehet az a nem kozott. Khomeini " ajatollah mokrácia eszméivel. Radzsai, egyházi személy, aki a főpap-' már száműzetésben volt. Az aki Iránt sohasem hagyta el sá8 bizalmából elfoglalhatja; említett szervezetet a haladó polgári elveket iszlám elköteés minden nem vallási jelle- az államelnöki széket, miköz- gfl eszmei áramlatot (a pol- hen továbbra is Khomeini te-' gári liberalizmustól a marxiz- kinthető az ország szellemi lezettséggel ötvöző Bazargan musig) a legmélyebb gyanak- ás politikai vezetőjének. vással utasított el, a forrada(későbbi* miniszterelnök), vaI. E. Iránból elutazott a franciák egy csoporttá Hétfőn a déli órákban repülőgéppel elhagyta Iránt az ott élő francia állampolgárok első, 57 fős csoportja. Távozásuk azért vált szükségessé, mert Baniszadr elmozdított, iráni elnök Franciaországba történt befogadása nyomón feszültté vált Párizs és Teherán viszonya. Az iráni légitársaság gépe —, mint a repülőtéri hatóságok közölték — „műszaki okokból” némi késedelemmel indult el. Két — más források szerint három — utazni szándékozó francia állampolgár közelebbről meg nem határozott „pénzügyi okokból”, illetve a kiutazó vízum hiánya miatt nem szállhatott föl a gépre A távozók közül 23 a teheráni francia nagykövetség munkatársa volt. Az Iránban élő mintegy 150 francia állampolgárt MitSzé'es körű együttérzés a repülésirányítók sztrájkjával Az Egyesült Államokban a repülésirányítók sztrájkjának kezdete óta 10 balesetben öszesen 22 személy vesztette életét repülőgép-szerencsétlenség következtében. A hírt a Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) szóvivője Fred Farrar erősítette meg vasárnapi nyilatkozatában. Drew Lewis közlekedési miniszter — habár ismételten hangsúlyozta, hogy a légiközlekedés az Egyesült Államokban „maximálisan biztonságos” — kénytelen volt elismerni: csaknem két évre van szükség a normális forgalom helyreállításához. Az amerikai kormány véleményét távolról sem osztja a kanadai légirányítók szakszervezete, amely vasárnapi rendkívüli elnökségi ülésén döntést hozott: hétfőn reggeltől tilalmat rendeltek el az Egyesült Államokból érkező és oda induló gépekre. A kanadai szakszervezet bejelentése sze- vezet a liszaboni amerikai rint amerikai sztrájkjának kezdete óta eddig 41 esetben alakult ki veszélyhelyzet a két ország határa menti légtérben, és ebből kilencszer a pilóták kénytelenek voltak eltérni az eredeti iránytól. Bill Robertson kanadai szakszervezeti vezető kijelentette: „reméljük ezzel az akcióval elszigeteljük kollégáik nagykövetséghez intézett levelében kijelentette: leállít' ják az összes járatot, ameny- nyiben kiderül, hogy az amerikai irányítószemélyzet nem rendelkezik megfelelő képzettséggel feladata ellátásához. A holland hivatalos szervek megfigyelő bizottságot küldtek a tengeren túlra a helyzet tisztázására, és a szakországunk egét az amatőr szervezet a hétfőn ismeretesamerikai légirányítási kísérletektől és visszaállíthatjuk a maximális biztonságot az utasok számára Kanadában.” A francia légirányítók 67 százalékát képviselő két legnagyobb szakszervezet vasárnapi közös felhívásban fordult tagjaihoz, ne foglalkozzanak az Egyesült Államokba induló gépekkel. Több, az Egyesült Államokba tartó járat nem kapta meg az engedélyt, hogy francia légtérbe lépjen. A portugál szakszersé váló jelentés alapján dönt majd a további lépésekről. A svájci légiirányítók vasárnaptól csak az Egyesült Államok légterének határáig kisérik figyelemmel a járatokat. A 61 ország szakszervezeteit képviselő légiirányítók nemzetközi szövetsége csütörtökre háromnápos rendkívüli vezetőségi ülést hívott össze az Egyesült Államokban kialakult helyzet megvitatására. terrand elnök múlt szerdán szólította föl a hazautazásra. Ezek egy csoportja csütörtökön már el is ak arta hagyni az országot, de ezt a helyi hatóságok ekkor megakadályozták. Guy Georgy nagykövet ezután bement az iráni külügyminisztériumba, ahonnan távoztában már közölhette az első csoport elutazásának napját. A franciák második csoportja várhatóan szerdán távozik. Velük hagyja el Iránt maga a nagykövet is, akit Teherán „nem kívánatos személynek” minősített. Egyébként Mitterrand utasítása értelmében a teheráni nagykövetségen csak minimálisra csökkentett létszámú diplomáciai személyzet marad. Párizsban a kormány képviselői —, mint a hírügynökségi jelentésben megfogalmazták — „megkönnyebbült sóhajjal” fogadták az első csoport elindulásának hírét, ám az érdemi nyilatkozatoktól tartózkodtak. Hétfőn az iráni rádió újabb részleteket közölt a hatóságoknak a kormányellenes erők ellen lefolytatott legutóbbi akcióiról. Eszerint az iszlám gárdisták rajtaütöttek a Modzsahedin Khalk nevű „baloldali” iszlám szervezet harminc teheráni rejtekhelyén. Eközben rábukkantak a szervezet „halállistájára” —, azaz azoknak a személyeknek a névsorára, akiket a mod- zsahidok el akartak tenni láb alól. A listán többek között parlamenti képviselőkés iszlám gárdisták szerepeltek. • ÍMTI)
