Nógrád. 1981. augusztus (37. évfolyam. 179-203. szám)
1981-08-08 / 185. szám
A magyar iparművésze! kezdetei Idegenforgalmi kaleidoszkóp (V.) 125 éve született Radisics Jenő „...A LAKAs mindenkor az Illető világnézetének és műveltségének, s az ezekből folyó igényeknek leghívebb és legjellemzőbb kifejezése volt, régente is épp annyira, mint ahogy ma is az, és hogy talán sohasem mozgunk biztosabb talajon, mint amikor a lakásból következtetünk valamely kor sajátságaira, valamely nemzet tulajdonságaira, az egyes ember jellemére, műveltségére, kiváltképp pedig az ízlésére.” Ezek a gondolatok közel százévesek. 1893-ban Radisics Jenő írt cikket a MŰVÉSZI IPAR című folyóiratba A modem lakások címmel, ebből való az idézet. Ha a szavak, a szófordulatok régiessége tükrözi is a kort amelyben íródott, a gondolatok máig érvényesek, „modemek”. Radisics az emberi, hajlékok történetét követő, nagy szenzációt keltett párizsi bemutató kapcsán gondolkodott a modem lakásról. A látottak két jellemző mozzanat kiemelésére késztették: első a gyakorlati funkció, a „szükség szülte védekezés” az elemi csapás, a támadás, a természeti jelenségek ellen. A másik az esztétikai szempont; „az ember öntudatlanul módokat keres, miképp hozza létre lakóhelyében azon kellemes érzést, amelyet megszokott, ha a szabad természetben tartózkodik: az ember utánoz, gyönyörködni kíván még akkor is, amidőn magát elszigeteli, azaz hajlékába vonul.” Máig kevesen fogalmazták meg ilyen szépen a lakberendezkedés alapelveit! Dehát ki is volt Radisics Jenő, a magyar iparművészet kezdeteinek tanúja, cselekvő résztvevője? 1858-ban született, éppen 125 esztendeje. Műtörténész volt, az Iparművészeti Múzeum igazgatója, műegyetemi tanár, a Művészi Ipar című folyóirat társszerkesztője, könyvet írt — társszerzőként — az ötvösség remekeiről. a magyar koronázási jelvényekről, s a Magyar- országon található műkincsekről. És — talán mindenekelőtt — lelkes publicista volt, a magyar iparművészet eseményeinek krónikása, értékeinek jó szemű észrevevő- je, feltérképezője. CSAKHOGY. „Előbb volt Iparművészeti Múzeumunk, mint az európai szinthez mérhető gyáriparunk” — állapítja meg Vadas József a korról. Az Iparművészeti Múzeum köré szerveződik az iparművész-oktatás, és mellette keletkezik a modern iparművészet is. Radisics a párizsi, bécsi, sőt amerikai példákra hivatkozva szorgalmazza az oktatás ilyen megszervezését. Messzire vezetne az okok vizsgálata, hogy miért nem sikerült mégsem a modem szemlélet meggyökeresítése. Egyik fő oka például az Ausztriától függő ipar, másik a magyar kézművesség ragaszkodása a történelmi stílusok továbbéltetéséhez. Mindez azonban Radisics személyes ügybuzgalmából semmit nem von le. A hajdani folyóiratszámok tudósítanak előadásairól, az Iparművészeti Társulat üléseiről, amelynek bizottsági tagja, tanulmányairól, igyekezetéről, amellyel a külföldön szerzett tapasztalatokat szinte felkínálja az itthoniaknak, elveiről, gondolatairól. 1891. április 13-án például ülést tartott a Műbarátok Köre. Itt fölolvasást tartott Radisics Jenő a legyezőről. Elmondja, egy szó sem igaz a legyező keletkezésének franciás, mitikus legendájából. „Tartok tőle — mondja —, hogy a kecses eszköz a pusztában született meg, amidőn a pásztort forró délben a legyek, napnyugtakor a szúnyogok akadályozták...” S példákat idéz az irodalomból, kiterjedt tájékozódásra, tájékozottságra vallón, majd bemutat legyezőket, a keletkezésük idejének megfelelően. A példák: grófnők, bárónők legyezői, nem is lehettek volna máséi a múlt század utolsó negyedében. Ezek a legyezők egyetlen kiállításra gyűltek össze. Radisics költői fordulattal futó meteorhoz hasonlítja a tárlatot. Majd így folytatja: „Ha meteor volt, én látni vélem a szikrát melyet gyújtott... s lesz idő, nem is sokára, amikor itt is, ott is szép legyezőt látunk, rajta e felirattal: honi ipar”. Mert minden tevékenységében, tanulmányában ezzel a céllal, a művészi magyar ipar megteremtésével, jelentőségének öregbítésével foglalkozott. Szenvedélyesen harcolt érte. Talán tudatában volt a sziszifuszi küzdelem eredménytelenségének is. Mégis bízott és cselekedett, ahol tehette. Tudta art is, hogy minden lépés számít. Vagy ahogy legyező-előadását befejezte: „NE FELEDJÜK, hogy a termékeny eső is csak csep- pekből áll.” Radisics tevékenysége ilyen termékeny eső volt a magyar iparművészet történetében. i Torday Aliz Tanfolyamok, továbbképzések könyveseknek ' X Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése az 1981/82-es oktatási évben is több tanfolyamot indít a könyvterjesztésben dolgozók számára. Ezek között szerepel a könyvesbolti eladó szakmunkásképző tanfolyam, a vidéki tagozaton ’981 októbere és 1982 júniusa között, 11 hetes időtartamban, 2-3 hetes konferenciák és 3-3 napos, területi központokban szervezett konzultációk formájában. A tanfolyam a tagozaton 1982. júniusában szakmunkásvizsgával zárul. Munkáltatói támogatással azok jelentkezhetnek, akik érettségi bizonyítvánnyal, vagy a középiskola 4. osztályának eredményes elvégzését igazoló bizonyítvánnyal rendelkeznek. A jelentkezési határidő szeptember 1. Lehetőség van szakmunkás- vizsga letételére egyénileg felkészülök számára is, akiknek 1982 őszén szerveznek szakmunkásvizsgát. A szakmunkásvizsgára és az azt megelőző, kötelező tárgyi vizsgára hét, egyenként háromnapos előkészítő konzultációt szerveznek, amelyek idén novemberben kezdődnek. Erre is szeptember 1-ip lehet jelentkezni. Ezeken túl szakelőadói tanfolyamok is indulnak. Folytatódik az antikváriumi szakelőadói tanfolyam, amely idén januárban indult. Ida már nem fogad el új jelentkezést az oktatási osztály. Lehet viszont jelentkezni, szintén szeptember 1-ig a zenemű-szakelőadói tanfolyamra. Azok jelentkezhetnek, akik „könyvesbolti eladó” szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkeznek. E tanfolyamok szakeladói vizsgával zárulnak.' A vidéki tagozaton is folytatódnak az idén megkezdett könyvesbolt-vezetői tanfolyamok. Ide már nem lehet jelentkezni. Űj tanfolyam előreláthatóan jövő ősszel indul. Lesznek még egyéb formák is, közöttük továbbképzés könyvesboltvezetőknek. Valami elkezdődött Varsányi Az elmúlt év őszén Járja József, Varsányi közös községi Tanács elnöke arról panaszkodott, hogy annyira árva a művelődési házuk, hogy még vezetője sincs. Az állást meghirdették, de minimális az esélyük, hogy képesített népművelőt kapjanak. Lakást nem tudnak biztosítani; a havi 2000 forint sem az az ösz- szeg, amiért a végzett népművelők sorban állnának. — Az érzésem jó volt. Egyetlen érdeklődő, jelentkező levelet sem kaptunk a postán. Ezért január l-től_ képesítéssel nem rendelkező fiatalra bíztuk a művelődési ház vezetését. Kiss Erzsébet a társközségben, Nógrádsipe- ken él. Így az az előnye megvan, hogy jól ismeri a varsányi embereket, a helyi lehetőségeket. — A személyi kérdést úgy, ahogy megoldották. Milyen a községben a közművelődés tárgyi feltétele? — Őszintén meg kell mondanom, hogy rossz. A művelődési házra jóindulattal sem lehet ráfogni, hogy a látogatás községben a kultúra fellegvára. Régi, ódon épület. Helyiségei: egy nagyterem, ahol 110 ülőhely van, egy kis színpadtér és egy még kisebb öltöző. A VI. ötéves tervben felépül az új klubkönyvtár, amely megoldja gondjainkat. Viszont addig sem ülhetünk ölhetett kézzel. Az adott körülmények között kell a lehető legjobban dolgozni. — Tudom, hogy a közművelődési életben egy fél év tapasztalatszerzéshez, a lehetőségek és igények felméréséhez is kevés. Ennek ellenére megkérdezem, milyen változás tapasztalható a község kulturális életében, a művelődési otthon vezetőjének munkába állításával? — Mi azzal tisztában vagyunk, hogy ilyen rövid idő alatt nem lehet minden területen, mindenben előbbre lépni. Rendszeressé váltak a gyermekfoglalkozások. Jól összefogja és megszervezte a vegyes kórust, amelynek vezetője Bablena Ferenc. A fiataloknak több szórakoztató. tavalyinál minden bizonnyal eredményesebben ' szerepelünk a Palóc szőttes kulturális napon. Azzal tisztában vagyunk, hogy tartalmasabb közművelődési életet lehetett volna teremteni. Viszont a tárgyi körülményeket és azt a tényt, hogy fiatal képesítés nélküli, kezdő népművelő, nem szabad elfelejteni. Lelkesedésével, jó szándékával, tudom, hogy ez önmagában kevés, de sok mindent pótolhat. Kiss Erzsébet így vall az első fél év munkájáról, tapasztalatairól. — Legnagyobb problémám az volt, hogy a kiscsdportok foglalkozására alkalmas helyiséggel nem rendelkeztünk. Rendbe hoztuk az öltözőt, s most ott tartjuk az ilyen ösz- szejöveteleket. Legkönnyebben a gyermekekhez és az idősebb korosztályhoz találtam meg az utat. A „játszó- ház”-összejövetelek rendszeresek és a nyári szünetben is programot biztosítunk a gyerekeknek. Örülök, hogy a felnőtt vegyes kórusunkat sikerül megszervezni. A faluból a fiatalok zöme kijár dolgozni. Ezért csak a hét végét töltik itthon. Többen azt mondták, hogy sok a táncos rendezvény. Még mindig jobb. ha a kultúrházba jönnek be táncolni, mint ha a kocsmában ülnének. Előbb csak táncolni jönnek be. Később már táncos műsort • szervezett. A 4 NOGRÁD - 1981. augusztus 8., szombat Megkérdeztük az utazási irodákat Mit ígérnek az utószezonra? Az Őrségben VOLÁNTOURIST: Dunántúli tájakra hívjuk a turistákat őszi üdülési ajánlatainkkal: A kőszegi hegyek lábánál, a szubalpesi levegőjű Velem az erdőktől övezett falvak nyugalmával fogadja a vendégeket. Innen nem messze van Bükfürdő is, melyet nem kell különösebben bemutatni, kiváló gyógyhatású vizének híre eljutott határainkon túlra is. Ugyancsak sokat hallani az őrségről, e Vas megyei táj szépsége különösen az őszi hónapokban bontakozik ki. A hatalmas erdőségek lombkoronái zöld, sárga, aranybarna színárnyalatokban pompáznak. Az őrségi falvak füzéresen helyezkednek el ma is, őrizve az ősi településépítkezés szokásait. Szívesen töltik szabadságukat a csendet és természetet kedvelők öriszentpéteren, az őrség fővárosában. Az említett három üdülőhelyen olcsó áron, félpanziós ellátással parasztházaknál szállásoljuk el a VOLÁNTOURIST-tal utazókat. Az utószezon külföldi programjából két utat választottunk ki, melyek eltérnek a megszokottól. Az egyik „Ke- let-Törökország csodái”-t tárja a turisták elé. Ez a 20 napos túra szeptember 6-án kezdődik, autóbusszal. A program tartalmazza Isztambul, Trabzon, Maiatya nevezetességeinek megtekintését, a társaság felkeresi az iráni határnál levő Ishak pasa kastélyát is. Kirándulnak a 2150 méter magas Nemrut-hegyre terepjáróval, s megtekintik a napfelkeltét I. Antiokhosz király síremlékénél. Felkeresik a Van-tavon levő Akdamar- szigetet és elmennek az Ur- fánál levő Szent-szigetre, a kaptár jellegű házairól nevezetes Harran faluba. A másik ajánlatunk: Hajóval hat ország tengerén. A tíznapos társasúton autóbusz- szal jutnak el Velencéig az utasok, s ott hajóra szállnak. A további útirány: Mestre— Dubrovnik—Korfu szigete— Málta szigete—Tunisz—Karthágó—Mallorka—Barcelona- Genova—Velence, innen ismét visszautazás autóbusszal Budapestre. A hajón teljes panzió, hideg-meleg folyóvizes kabinokban helyezik el a turistákat. Mindez a VOLÁNTOURIST valutakeretének terhér° —ha— ; Óceáni mítoszok Lassacskán megszokjuk, hogy az elektronika segítsége révén olykor fantasztikus Irodalmi mesék vagy mítoszok világába is eljuthatunk Rajnai András rendező tévéjátékaiban. A televízió 4-«s stúdiójában ezúttal is nagy vállalkozásba fogtak a stáb munkatársai. Juhász Jácint fantasztikus indiándísztoen áll a felvevőkamera előtt — miközben 6 maga díszletek és társak nélkül játszik, beszélget a kopár-kék háttér előtt a tenger ráktestű istenével. S mindez máris ott látható színes képben a tévémonitoron. Körös-körül e fantasztikus világot megjeleníteni hivatott makettsor fémből vagy más ismeretlen anyagokból. „Világkagyló és szivárvány” címmel forgatják az óceániai mesékből, mítoszokból megelevenedő fantasztikus tévéjátékot, amelynek főszerepét Juhász Jácint játsza. — Igen, ebben a stilizált a rendezvényeinket is megnézik, aztán — remélem — bekapcsolódnak egy-egy öntevékeny művészeti csoport vagy szakkör munkájába is. Sikerült megnyerni jó néhány fiatalt, akik szívesen segítenek. Nagyon elkeserít, hogv az ŐRI műsorai iránt milyen gyér az érdeklődés. — Eddigi tapasztalatai birtokában mit tervez az őszitéli kulturális évadra? — Ami sínen van: gyermekcsoport, felnőtt kórus, ezt tovább visszük. A felmérések alapján igény mutatkozik a kistermelők klubjának megalakítására. Fotófelszerelésünk van! így elképzelhető egy fotószakkör megalakítása. Februárban próbálkoztam a színjátszó csoport megszervezésével. Akkor nem sikerült. Remélem, hogy most megértőbbek lesznek az emberek. Az ifjúsági klubot is szeretném életre hívni. Művelődési nap megtartását tervezzük. A különböző programokat a megyei művelődési központ biztosítaná. Meg kell szervezni a művelődési ház társadalmi vezetőségét, hogy minél több aktíva segíts munkámat. Varsányban valaníi elkez dödött. Hogy milyen lesz folytatás? Az nemcsak a fia atal, kezdő népművelőn mú lik. Sz. F. óceáni-ízigetlakó öltözékben, Maumit keltem életre, a mitikus indián hőst, ahogy a forgatókönyvírók megálmodták. Mégis később úgy határoztunk, hogy csak Embernek nevezzük. Ember — az egyetlen ember ebben a különös világban. Mítoszhős! Ám olyan ember, hogy aki kapcsolatba kerül vele az valamilyen módon maga is emberi tulajdonságokat vesz fel. Ez talán legsajátosabb vonása ennek az óceániai történetnek. — Miről szól a Világkagyló meséje? — Röviden arról, hogy az Ember beleszeret a Napsugár- lányba, Kámába, aki azonban már jegyese az ősi törvényeket jelképező Nagy Főnöknek. A lány meghal... S innen Orfeusz históriája ismétlődik meg előttünk ebben a mítoszban, mert az Ember szerelme keresésére indul és leszáll érte a Halottak Birodalmába is, hogy visszahozza. — Honnan került elő ennek a tévéjátéknak az alapanyaga? — Az óceáni kultúra összegyűjtött mítoszaiból, meséiből állt össze. Közben magam is elolvastam egy mostanában kiadásra kerülő óceániai mítosz-mese gyűjteményt és rádöbbentem hogy mennyire egyetemlegesek a különböző kultúrák, s mily’ nagy mértékben hatottak egymásra. — Miben különbözik hát ez az óceániai alvilág, a halottak birodalma, az általunk már ismert görög vagy római „halotti világtól”? — Ebben az „alvilágban" elsősorban állati testű szörnyek nehezítik szüntelen hősünk továbbjutását. Az odakerülő halottak azonban tetszhalottak! Látszólag élnek ugyan, de érzékszerveik nem működnek, kómában vannak. Bőven akadnak istenek is lent a halottak világában, de ezek többnyire emberformájúak. — Milyen benyomást tett végül is ez az óceáni kultúra a maga fantasztikumaival a színészre? — Elsősorban az lepett meg, hogy ellentétben a más, általam ismert kultúrákkal, mítoszvilágokkal, ez itt humánus világ! Itt az istenek veszik fel az emberi tulajdonságokat. .. Más kultúrákban az emberek válnak istenekké vagy félistenekké. — Kik játszanak még a tévéjátékban? — Sáfár Anikó, Bencze Ferenc. Nagy Attila, Szilágyi Zsuzsa, Némethi Ferenc és mások. sz. b. Á férfiak hármas versenye A férfiak hármas versenye az egyik legősibb mongol nemzeti sport. A nagy tömegeket megmozgató, színpompás parádén lovaglásban, birkózásban és íjászatban mérik össze tudásukat a férfiak. A versenyt a régi időkben nagy ünnepek alkalmával, az ellenség felett aratott győzelem után, hercegi keresztelőn, születésnapon, esküvőn és a nagykorúság elérésekor tartották meg. A parádét a lámák egyházi szertartása vezette be. A győzteseket nagy tisztelet övezte, eredményeikről ódákat írtak, dicsőségükre emlékoszlopokat emeltek. Az Ónon folyó partján ma is megtekinthető az az emléktábla. amely az egykori kiváló íjász, Veszunki győzel- néről tudósít, aki a hármas versenyen több mint 600 mé- er távolságból talált célba lyíl vesszőjével. A régmúlt korokban a versenyek győzteseiből állította össze csapatát a mindenkori uralkodó. A versenyeket általában nyáron rendezték meg, hacsak nem akadt különleges alkalom más évszakban. Egy-egy küzdelemben több ezer lovas, több mint ezer birkózó és több száz íjász vett részt. A lovasversenyeken kamasz fiúk is mérkőzhettek. Az ősi sportnak ma is komoly hagyományai vannak. Az országban minden év július 11-én, a nemzeti ünnep alkalmából megrendezik a hármas versenyt, kiegészítve a modern sportágakkal, például a röplabdával, kosárlabdával, labdarúgással, atlétikával. Vidéken viszont híven őrzik a régi szokásokat. A versenyprogramban szerepel például a csontdobás (a diszkoszvetés mongol elődje), valamint az ökörgerinctörés. Ez utóbbi különleges . erőt és ügyességet követel. A letisztított ökörgerincet addig viszik faluról falura, amíg valakinek sikerül egy ökölcsapással kettéroppantania.
