Nógrád. 1981. augusztus (37. évfolyam. 179-203. szám)
1981-08-04 / 181. szám
Brezsnyev—Honecker találkozó a Krímben Á Krímben hétfőn megbeszélésre került sor Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elLeonyid Brezsnyev és Erich Honecker megállapította: az SZKP XXVI. és az NSZEP X. kongresszusa új távlatokat nyitott a két ország sokoldalú Leonyid Brezsnyev és Erich Honecker találkozója szívélyes, elvtársi légkörben zajlott, s a megbeszéléseket a kölcsönöké és Erich Honecker, a együttműködésében. Német Szocialista Egységpárt __________________ Kö zponti Bizottságának főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke között. nős megértés jellemezte. (MTIj Katonai lázadás Bolíviában A találkozó során a két vezető síkraszállt az enyhülés elmélyítése és a fegyverkezési hajsza megfékezése mellett. Leonyid Brezsnyev és Erich Honecker kifejezte reményét, hogy Washington felismeri az európai nukleáris fegyverkorlátozás kérdéseivel kapcsolatosan a Szovjetunióval folytatandó tárgyalások szükségességét A Szovjetunió és az NDK párt-, illetve állami vezetője teljes támogatásáról biztosította az indokínai országokat, Vietnamot, Laoszt és Kambodzsát Kína és az Egyesült Államok nyomásával szemben. Torniosra emlékeznek Omar Torrijos tábornok, a volt panamai elnöknek, a nemzeti gárda főparancsnokának halálával kapcsolatban a kubai rádió és televízió, valamint a sajtó terjedelmes megemlékezéseket közöl. Az országban háromnapos nemzeti gyászt rendeltek el. A Juventud Rebelde című lap első oldalán gyászkeretes írásokkal emlékezik meg az elhunyt panamai politikusról A lap több fényképet is közöl Omar Torrijos 1976-ban tett első hivatalos kubai látogatásáról. A havannai lap emlékeztet arra, hogy a tábornok hazája szuverenitásának védelmezője volt, s ellene többször kíséreltek meg merényleteket. A Kubai Államtanács háromnapos nemzeti gyásznak egyik külső jeleként a kubai középületeken és laktanyákban félárbocra engedték az állami lobogót. Managuában a nicaraguai kormány rendeletet tett közzé, amely szerint az országban 5 napos nemzeti gyászt tartanak Omar Torrijos halála miatt. Rövidesen hivatalos delegáció indul Panamába, hogy a nicaraguai nép részvétét nyilvánítsa Torrijos tragikus halálával kapcsolatban. (MTI) Katonai lázadás tört ki a bolíviai Santa Cruzban Luis Garda Meza tábornok, államfő ellen. Három hónapon belül ez a harmadik kísérlet Garda Meza eltávolítására. A lázadás két vezetője Alberto Natusch Busch tábornok, aki 1979-ben két hétig Bolívia elnöke volt, valamint Luis Anez Rivera tábornok, aki a legutóbbi, június 27-én kitört s általa is irányított katonai lázadásig a szárazföldi erők vezérkarának élén állt. A lázadók Luis Garcia Meza tábornok lemondását követelik. A két tábornok, akik a „nemzeti méltóság kormánya” vezetőinek nevezik magukat, élvezi a Santa Cruzban áliomásozó 8. és a Villa Montesben állomásozó 4. hadosztály támogatását. A lázadás vezetői több rádióadóban beolvasott ötpontos kiáltványukban általános Légi sztrájk William French Smith amerikai igazságügy-miniszter vasárnap közölte: „a kormány a törvény teljes szigorával fogja felelősségre vonni” a repülésirányítók sztrájkjának résztvevőit. A 15 ezer tagú szakmai szövetség vezetői hétfő reggeltől országos sztrájkot hirdettek. Az igazságügy-miniszter egy évig terjedő börtönnel és ezer dollár pénzbírsággal fenyegette meg a sztrájkolókat, mivel a kormány törvénytelennek ítélte meg a munkabeszüntetést. A repülésirányítók szakmai szövetségének képviselői szombaton félórás megbeszésztrájkra szólították fel az ország lakosságát. A két tábornok hatalomra jutásuk esetén a szabadságjogok, többek között a szakszervezeti jogok, a sajtó- szabadság és az egyetemi autonómia helyreállítását és tiszteletben tartását ígérik. A legfrissebb hírügynökségi jelentések szerint megszakadt a légi összeköttetés Santa Cruz repülőterével. Az „El Trom- pillo” repülőtér nem fogad. Az ország más légikikötői normálisan működnek. A fővárosában La Pazban nyugalom van, katonai mozgások nem észlelhetők. A hivatalos rádióadó nem tett említést a lázadásról. Az EFE spanyol hír- ügynökség értesülése szerint a lázadás hírére összehívták a minisztertanácsot. Ezt a kormány szóvivője is megerősítette. Garcia Meza elnök La Paz egyik külvárosában a hadsereg egyik katonai iskolájában tartózkodik. (MTI) az USA-ban lést folytattak az illetékes kormánymegbízottakkal: az inflációs bérkorrekció tekintetében követeléseik tizenhétszeresen haladják meg a légitársaságok ajánlatait. Nem fogadták el a munkáltatók a munkaidő csökkentésével kapcsolatos követelést sem. Vasárnap Smith mellett Caspar Weinberger hadügyminiszter is nyilatkozott a sztrájkról. „A repülőforgalom leállása zűrzavarral fenyegeti az amerikai gazdaságot” — mondta. Kilátásba helyezte, hogy ha a dorgálás ellenére a repülésirányítók mégis sztrájkba lépnek, á repülőterek irányítását a hadsereg veszi át. (MTI) Autós tüntetés Varsóban Hétfőn a kormány figyelmeztetése ellenére is megtartották a Szolidaritás varsói szervezetének autós tüntetését. A transzparensekkel ellátott, fellobogózott taxik, teherautók és autóbuszok dudálva vonultak át a városközponton és a legforgalmasabb pontokon hosz- szabb ideig meggátolták a normális forgalmat. A tüntetés ürügyéül, mint már jelentettük, a húsjegyekre kiadható adag kényszerű 20 százalékos csökkentése szolgált. (MTI) A * ■■ rr /OVO a kezünkben Sötét képet fest a világ mostani állapotáról, az emberi. , ség önpusztító cselekedeteii ről nemrég megjelent köny- l vében Aurelio Peccei, a Ró- i mai Klub magyar származáj sú „atyja”, egyben elnöke. A \ szerző apokaliptikus művében 1 talán szándékos túlzásokkal él, hogy felrázza olvasóit, tettekre ösztönözze őket. „A jövő a kezünkben van” címmel jelentette meg legutóbbi könyvét Aurelio Peccei, a Római Klub elnöke. (Ősei Magyarországról kerültek Horvátországba, májd É s zak - O laszor szág b a vándoroltak.) Peccei, aki hat tanulmány védnöksége után most maga vette a kezébe a tollat, rendkívül borúsnak látja a mai világot. „A homo sapiens a természettudományok és a technika segítségével az elmúlt két évszázadban óriási hatalomhoz jutott és most egyenes úton halad a hanyatlás felé” — írja. A hatvanas évek a nagy illúziók esztendei voltak. Elhatalmasodott az az érzés, hogy az energiaforrások kiapadha- tatlanók* az érdekelt körök olajmámorukban rózsaszínű szemüvegén át látták a világot. Ilyen körülmények között a fogyasztói társadalom könnyen elérhető célnak látszott, a gazdaság erőteljes fellendülés zakaszában volt, úgy tűnt, hogy a nagy ütemű növekedési lehetőségek évtizedekre biztosítottak. Az első hideg zuhany a hetvenes évek elején érte az emberiséget. 1973-ban kitört az olajválság, az olajárak sokszorosukra növekedtek. Ám e próbatétel még nem volt képes a beidegződéseket és a szokásokat gyökeresen megváltoztatni. Akkor még úgy tűnt, hogy mindössze egy miniválság borzolta fel a világ- gazdaság csendes vizeit. A hetvenes évek végére azonban a helyzet megváltozott. Az olaj az ipari civilizáció Achilles-sarka maradt. A Római Klub korábban pánik- , keltőnek bélyegzett, 1972-ben közzétett jelentését a „Növekedés határai”-t egymás után körözték le a borúlátóbbnál borúlátóbb jóslatok. Melyek is azok a veszélyek, amelyekről a Római Klub elnöke azt mondja, hogy ma. súlyosabbak, mint tegnap, holnapra pedig még súlyosabbak lesznek? Peccei tíz pontban foglalja össze ezeket. Elsőnek a túlnépesedésről beszél. Négy ember-közül egy soha életében nem lakik jól. Elég az afrikai Szahel-övezet lakóira, az indiai, bangladesi árvizek áldozataira, a nyomornegyedek és menekülttáborok lakóira gondolni. Egy 1977-ben végzett FAO-vizsgá- lat szerint körülbelül 450 millió erősen alultáplált ember r él a földön (mindenekelőtt asszonyok és gyermekek), több mint 100 millióan pedig rosz- szul táplálkoznak. A nyomorban élők száma egyre nő. Az ILO, az ENSZ munkaügyi szervezetének becslése szerint — Kínát nem is számítva — 1,1 milliárd ember szenved szükséget földünkön, többségüknek nincs rendszeres munkája. A szervezet évente 40 millió új munkahely megteremtését szorgalmazza, körülbelül kétszer annyit, mint ahány 1970—1975. között ösz- szesen létrejött. Még a fejlett tőkésországokban is húsz- millióan kilincselnek jelenleg a munkaközvetítő irodákban, 1985-ig pedig előreláthatólag 25 millióra nő a számuk. Az emberiség — mondja Peccei — egyelőre nem fogja fel az előtte álló feladat horderejét. Arról van szó, hogy az évezred végéig újabb kétmilliárd embert kell lakással, a legszükségesebb javakkal, iskolázási lahetőség- gel ellátni, pedig a már élő népesség jelentős része is hiányt szenved mindezekben. E rendkívüli vállalkozás megvalósításához — emeli ki második problémaként a szerző — globális tervet kellene kidolgozni, amihez az elméletiség legjobbjainak fantáziájára és 2 NÓGRÁD — 1931. augusztus 4., kedd Közel-Ke’et A nyolcadik A belfasti Maze börtön lassan riasztó jelképpé válik: komor falai között meghalt az újabb, immár a nyolcadik éhségsztrájkoló. A legújabb áldozat, a huszonöt éves Kieran Doherty még május végén vette át az iszonyú stafétabotot az IRA sajátos kamikaze-akciójában. Szombaton egy másik fogoly, Kevin Lynch hunyt el és a börtönfalak között is akcióképes szervezet, az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) azonnal kinevezte cellatársát, az ugyancsak huszonöt esztendős Liam McCloskeyt „az akció folytatójául”. A világ részvéttel vegyes iszonyattal várja a nyolcadik fogoly „utódjának” kijelölését is. Nyolc életerős fiatalember szenvedésekkel teli halála nyilvánvalóan felkavarja a nemzetközi közvéleményt — és aligha lehet vitás, hogy ezzel a szomorú láncreakcióval éppen ez az IRA célja. Az ulsteri tragédia immár több évszázados, mégis nehéz elhinni, hogy a huszadik század vége felé ilyen tettsorozatokra legyen szükség Nyugat-Európa egyik fejlett országában. A jelek szerint azonban még ezek az elszántságukban és önfeláldozásukban is extrém kísérletek a londoni hatalom csaknem teljes közönyével találkoznak. A világ tisztában van azzal, hogy az észak-ír probléma gyökerei rendkívül mélyek és azzal is, hogy ez nem csak a múltra, hanem a jelenre is vonatkozik (nem utolsósorban arról van szó, hogy Ulsterben a lakosság többsége protestáns, tehát nem osztja az IRA célkitűzéseit). Van azonban egy döntő pont, amelynek értékelésében — szinte pártállásra és etnikai hovatartozásra való tekintet nélkül — az egész világ egyetért: ez pedig az, hogy a Thatcher-kabinet az ulsteri kérdést is éppoly’ érzéketlen és kegyetlen módon kezeli (illetve nem kezeli),' mint az „anyaország” szociális feszültségeinek minapi robbanásait. Mind az észak-ír, mind az angliai zavargások eredői ösz- szetettek, mindkét detonációsorozatnak vannak vitatható megnyilvánulásai. Ez azonban — és ezt ma már a brit sajtó is hangsúlyozza — nem menti fel a Downing Steet 10. lakóját attól, hogy e mozgalmakat annak fogja fel, ami: társadalmi problémának. Amíg a torypiramis csúcsain minden szociális természetű megmozdulást adminisztratív kérdésnek minősítenek, folytatódik az a tendencia, amit a moszkvai Pravda kommentátora így fogalmazott meg a lap vasárnapi számában: „a brit konzervatív kormány politikája a csőd felé sodorja az országot...” Harmat Endre Ismét öltek az olasz terroristák Izrael politikája nem változik Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottságának elnöke vasárnap Tripoli közelében megbeszélést folytatott Mao- mer el-Kadhafival, a líbiai forradalom vezetőjével — jelentette be Bejrútban a Wafa palesztin hírügynökség. Arafat szombat este érkezett Líbiába. A vasárnapi találkozón Arafat tájékoztatta a líbiai vezetőt Izrael múlt hónapban Dél-Libanon ellen indított háborújáról. A két politikus megvitatta az arab világban történt újab fejleményeket és a nemzetközi helyzetet. Az új izraeli kormány programja, amelyet kedden terjeszt be a knesszetben, előirányozza, az 1967-es háborúban megszállt Ciszjordánia és a Gaza-övezet bekebelezését a Camp David-i megállapodásban rögzített ötéves átmeneti — „palesztin önkormányzati” — időszak lejárta után — jelentette vasárnap az izraeli rádió. Az ugyancsak 1967-ben megszállt szíriai Go- lan-magaslatok nem szerepelnek a programban a bekebelezendő területek között. Begin vasárnap fejezte be az új kormány programját jelentő koalíciós megállapodás tervezetének kidolgozását, amelyet hétfőn nyújtott át leendő koalíciós partnereinek, a három vallási pártnak. A tervezet jelentős engedményeket tartalmaz, ezeknek a pártoknak, de a miniszteri tárcák elosztásában továbbra is nézeteltérések mutatkoznak. Különösen a hadügyminiszteri tárca birtoklása heves vita tárgya. A vallási pártok feltehetően még időben beleegyezésüket adják a tervezetre, hogy Begin betarthassa az önmagának szabott határidőt az új kormány megalakítására. Begin ugyanis szabad kezet akar kapni az ebben a hónapban sorra kerülő izraeli-egyiptomi csúcstalálkozóra és a szeptember 1-re Kitűzött találkozójára Reagan amerikai elnökkel. Az új kormány, politikája lényegében a régi marad: a Camp David-i egyezmények fenntartása és megegyezés Kairóval és Washingtonnal az úgynevezett palesztin autonómiáról. Az új kormány folytatja telepítési politikáját is. Az ötéves átmeneti időszak A Vörös Brigádok hóhérai hétfőre virradóra megölték Roberto Pecit. A 25 éves férfi golyók lyuggatta, gúzsba- kötött holttestét reggel 7 óra tájban találták meg Róma mellett a Capannelle lóversenypálya közelében. Nyakába egy táblát akasztottak „Halál az árulókra!” felirattal. A Vörös Brigádok bosszúból és megfélemlítésből követték el újabb gyilkosságukat — mutatnak rá római megfigyelők. Roberto Peci ugyanis annak a Patrizio Pecinek a testvére volt, akit a rendőrség terroristaként tavaly letartóztatott, és aki vallomásaival nagyon sokat segített a terrorszervezet felgöngyölítésében, egy-két esetben pedig még a politikai agytrösztről is tudott felvilágosítást adni — jóllehet csak kisebb fontosságú, periférikus információkat. Rómában úgy vélik, hogy az agytröszt Roberto Peci június 10-i elrablásával, meghurcolásával és meggyilkolásával példát akar statuálni azoknak a terroristáknak, akik börtönbe kerültek, elrettentve őket attól, hogy valljanak, különben az történhet családtagjaikkal, mint most Patrizio Peci testvérével. A francia kormányzat gondjai Baniszadrral után pedig napirendre tűzné a megszállt területek bekebelezését. (MTI) a szenvedők iránti erkölcsi elkötelezettségére lenne szükség. Ugyanilyen súlyos gond, hogy kimerülőben vannak a természeti tartalékok. Jelenleg á kontinens földterületének valamivel több mint egytizede van művelés alatt. A mező- gazdasági területek egyre csökkennek, s éppen azok semmisítik meg a termőföldeket — napi megélhetésük biztosítása végett —, akiknek ne rájuk. Az elsztyeppesedés Latin-Amerika egytizedét, Afrika és Ázsia egyötödét, Ausztrália egynegyedét fenyegeti. A föld egy lakosára 1950—1975. között 0,241 hektár gabonát termő terület jutott, 1975-ben már csak 0,184 és 2000-ig további rohamos csökkenés várható: e terület körülbelül 0,128 hektárra csökken. A terméshozamok nem nőnek olyan mértékben, hogy a csökkenésért kárpótolnának. A francia külügyminisztérium vasárnap intézkedéseket hozott Baniszadr volt iráni elnök és Radzsavi Modzsahe- din vezető további sajtónyilatkozatainak megakadályozására — jelentette be vasárnap a külügyminisztérium. A minisztérium szóvivője közölte, hogy az Iránban élő mintegy 140 francia sorsáért érzett aggodalom diktálta ezt az intézkedést, és kifejezte reményét, hogy az újságírók a jövőben nem készítenek interjúkat Baniszadrral. A külügyminisztérium ugyanakkor emlékeztette a két iráni politikust, hogy a politikai tevékenység beszüntetésére kötelezték magukat. Baniszadr gok elküldték a Baniszadr Auvers Sur Oise-i új otthona előtt várakozó újságírókat, pedig közülük többnek előre megbeszélt találkozója lett volna az elmozdított iráni elnökkel. A francia külügyminisztérium vasárnap nyilatkozatban fejezte ki sajnálkozását amiatt, hogy iráni ellenzéki diákok szombat este feldúlták a párizsi iráni kulturális központot. „A francia kormány minden szükséges intézkedést meg fog tenni annak érdekében, hogy a tetteseket mihamarabb felelősségre vonják a francia törvények szerint” — hangoztatja a nyilatkozat. Rendőrségi értesülések szerint 21 diákot tartóztattak le és közülük ötöt feltehetően bíróság elé állítanak. Franciaország szombaton elindította Iránba azt a három, még a sah uralma idején megrendelt járőrhajót, amelyeknek leszállítását 18 hónappal ezelőtt függesztették fel — közölte vasárnap a francia hadügyminisztérium. Az iráni sah 1974-ben rendelt 12 rakétákkal felszerelt járőrhajót, ebből hatot még az iráni forradalom előtt, további hármat 1979-ben szállítottak le Iránnak, három hajó azonban 1980 eleje óta a cherbourgi kikötőben vesztegelt. Mint ismeretes, Mitterrand francia elnök megválasztása után bejelentette, hogy tiszteletben tart minden aláírt fegyverszállítási egyezményt. (MTI) a legnagyobb szükségük len- < és Radzsavi szerdán érkezett Franciaországba, ahol politikai menedékjogot kaptak. Vasárnap a francia hatósáKiirtás fenyegeti a nagy erdőövezeteket is, köztük a biológiai egyensúly szempontjából legfontosabb trópusi erdőket. Ezekben él a legfontosabb növény- és állatfajtáknak mintegy fele. Norman Myers angol természetkutató szerint percenként ötven hektárt irtanak ki ezekből az erdőkből, évente körülbelül any- nyit, mint Belgium, Hollandia és Dánia területe együttvéve. Ez kiszámíthatatlan veszély- lyel járhat a föld élővilágára, és — ha még nem késő — cselekvést sürget a biológiai katasztrófa elhárítására. Leverték a gambiai lázadást A szenegáli rádió jelentése szerint Dawda Jawara gambiai elnök szenegáli támogatással vasárnap visszatért Ban- julba, Gambia fővárosába. Abdou Diouf szenegáli elnök vasárnapi televíziós beszédében kijelentette, hogy a beavatkozó szenegáli csapatok „a gambiai kormány kérésére, az 1965-ben megkötött kölcsönös segélynyújtási egyezmény alapján léptek fel.” A gambiai események az elnök szavai szerint „súlyosan veszélyeztették Szenegál biztonságát. .. ” A szenegáli intervenciós csapatok a korábbi, egymásnak ellentmondó hírek után a jelek szerint visszafoglalták a rádiót és a repülőteret. Közölték, hogy a szenegáliak kilenc katonát vesztettek, • 32 katona sebesült meg. (MTI)
