Nógrád. 1981. augusztus (37. évfolyam. 179-203. szám)
1981-08-27 / 200. szám
NEB-vtesgála* a* üzemi demokráciáról (2.) Nézsa — egy lépés hóira Főbb témák: munkakörülmények, bérezés A vizsgálat alkalmával kérdőíves felmérést is végeztünk, mely során a megkérdezett 20Ú dolgozó 70 százaléka úgy nyilatkozott, hogy ismeri a munkahelyi demokrácia fórumait és jogait. A megkérdezettek 62 százaléka kielégítőnek tartotta a munkahelyi demokrácia fórumaira kerülő anyagokat, 70—80 százalékban informáltnak érzik magukat munkahelyük feladataiban, eredményeiben, gondjaiban, a dolgozók 87 százaléka érdeklődik ezek iránt. A vállalatok többségénél azonban a fórumokon tapasztalható dolgozói részvétel és aktivitás mutatja, hogy további rendszeres nevelő, agi- tációs és propagandamunka szükséges, hogy mindenki kellő mélységben megismerje és éljen a fórumok adta lehetőséggel. Tapasztalataink szerint a megyei politikai és társadalmi szervek folyamatosan figyelemmel kísérték és értékelték az 1018'1977. Mt—SZOT határozat bevezetésének, működtetésének tapasztalatait; a felügyeleti szervek részéről a beszámoltatások rendszeresek. Megállapítottuk, hogy az üzemek gazdasági, politikai és társadalmi szervei a munkahelyi demokrácia működését általában évente egy alkalommal közös testületi ülésen értékelik. A fórumok elé kerülő helyzetértékelések azonban nem minden esetben a valós helyzetet mutatják. Nélkülözik a fogyatékosságok, hibák feltárását, problémamentesnek tartják az üzemi demokrácia fórumrendszerét. Tapasztalható volt, hogy az üzemi demokrácia fórum- rendszerének működtetése nagyban befolyásolja az üzemeknél a munkahelyi légkör alakulását. Azoknál a gazdasági egységeknél, ahol a fórumokon tartalmas munka folyik, a munkahelyi légkör is jó. A termelési tanácskozásokon a döntésre jogosult munkahelyi vezetők nem minden esetben vettek részt. Ennek következtében az azonnal megválaszolható kérdések is nyitottak maradtak. A továbbításra váró javaslatok jegyzőkönyvben kerülnek megfogalmazásra. Néhány egységnél viszont a tanácskozások dokumentálása hiányos. A fórumok elé kerülő előterjesztések a téma fontosságától függően egyre gyakrabban készülnek írásos formában — a dolgozók igényeit is figyelembe véve. Azonban az írásos anyagok aránya ennek ellenére sem kielégítő. A tanácskozásokra való jobb felkészülés, a munkahelyi kollektívák véleményének alaposabb megismerése indokolja ezek növelését. Az írásos anyagoknál törekednek a téma pontos és kellő feldolgozására, értékelésére. Ugyanakkor az írásos anyagok sem mindig felelnek meg az előírásoknak: nem veszik figyelembe a fórum résztvevőinek képzettségét; túl általánosnak vagy éppen túl sok számot tartalmaznak; kevés az operatív intézkedésre utalás. A vizsgálat során megállapítottuk, hogy a „zárt területen”, egy telephelyen üzemelő gazdasági egységeknél a dolgozóknak a fórumokon való részvételi aránya 85—90 százalék — ez jónak értékelhető. A kereskedelemben azonban, ahol csak zárás után lehet tartani tanácskozást, vagy a területileg elszórtan sok településen üzemelő egységeknél a tanácskozásokon való részvétel és aktivitás jóval alcsonyabb. Ennek megoldására például a Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalatnál kialakították akis termelési tanácskozásokat, felhatalmazva azokat döntési, egyetértési és véleményezési jogokkal. A vizsgálati dokumentumok alapján megállapítható volt, hogy a fórumokon tett javaslatok, észrevételek — jelentőségében egyenlően, de gazdasági egységtől függően differenciáltan — a következő témakörökre koncentrálódnak: munkakörülmények, bérezés, szociális kérdések. Következésképpen megállapítható az is, hogy — a tuÁ régi Novgorod emlékei Aranyfüsttel borított miniatűr lakkszelencék gyártását kezdte meg a „Novgorod- lesz” ipari egyesülés. A „Tavasz”, „Régi autó” és „Varázstükör” elnevezésű szelencék rajzolatai régi mondák, a novgorodi föld régi meséinek alakjait, történeteit ábrázolják. A helyi lakosság és a turisták hamar megkedvelték az újdonságot. Jelenleg már hat különféle lakkminiatür közül választhatnak az érdeklődők. lajdonosi létből eredően — a gazdálkodásért érzett felelősség a dolgozók körében még nem vált általánossá. A vizsgálat bizonyította, hogy a gazdasági vezetés a dolgozók javaslatait, észrevételeit, véleményeit figyelembe veszi. A gazdálkodás eredményessége mind erőteljesebben függ a vállalati, szövetkezeti kollektíva munkájának hatékonyságától — a kollektíva érdekeltsége egybeolvad a gazdálkodó szerv munkájának eredményességével. Az üzemi demokráciával tehát úgy kell számolnunk, mint a gazdálkodás fontos és állandóan ható tényezőjével. Egyre növekszik a dolgozók részvétele a tervezés és termelés folyamatában — ebben nagy szerepe van az agitációs és propagandamunkának, a végrehajtási feladatok megfelelő előkészítésének. Néhány gazdálkodó szervnél gyakorlat, hogy a különböző szintű tervek kialakításakor előtervet készítenek és már erről kikérik a dól- gozókollektívák és tömegszervezetek véleményét — így a dolgozók az előkészítésben részt vehetnek a tervek kialakításában. Helytelen viszont az, hogy a vállalatok, szövetkezetek vezetése a jelentősebb évközi változásokat általában nem közli a dolgozókkal. (csupán utólagosan a beszámolók tartalmazzák azokat). Az üzemi demokrácia képviseleti fórumain a dolgozók és a szakmai vezetés között jelentősebb kérdésekben véleményeltérés a legtöbb vizsgált egységnél nem volt. A vizsgálat során kérdőíveket töltettünk ki a dolgozókkal, ezen túlmenően a népi ellenőrök 'csoportos elbeszélgetéseket folytattak velük. A megkérdezettek csaknem fele úgy nyilatkozott, hogy csak részben van köze a munkahelye termelési és ellátási terveiről hozott döntésekhez (a dolgozók egyharmada igennel válaszolt e kérdésre). A vizsgálat szerint a dolgozók kétharmada aktívnak tartja magát, elmondja véleményét, javaslatot tesz — a jelzések többségében termelési tanácskozásokon hangzanak el, illetve a munkahelyi vezetőknek közvetlenül szólnak. A megkérdezettek csak- > nem 70 százaléka úgy nyilat- S kozott, hogy javaslatainak csak részben van foganatja és csak részben kielégítőek azok az intézkedések, amelyeket a dolgozók észrevételei nyomán I hoznak. j Ezek a jelzések arra hívják j fel a figyelmet, hogy ha valamelyik dolgozó javaslatát' nem, illetve később lehet megvalósítani, ezt meg kell magyarázni neki. A dolgozók többsége elégedett a vezető— beosztott viszony helyzetével. Kielégítőnek tartja a vezetők és beosztottak kapcsolatát a munkahelyi demokrácia fórumainak megtartása során. A megkérdezettek többsége munkahelyén a légkört kielégítőnek tartja. (Folytatjuk) Bartus Lajosné megyei NEB-főelőadó Hatodik éve foglalkoznak a tnagyarnándori termelőszövetkezetben b'-'tikák szabadlartásos hizlalásával. Az állattenyésztő ágazat eredményességét növeli, hogy a hízóállatok zömét határainkon túli piacokon értékesítik Elhagyott A Szovjetunióban a főbb ásványkincsek 17 ezer lelőhelyét tárták fel eddig. A világ bányakészleteinek mintegy a negyede található az országban. Jelenleg a világ energia- készletének 53 százaléka szén, 4 százaléka kőolaj, és csak 2—3 százaléka földgáz. Az ezredfordulóra az olajnak a 80, a gáznak a 70 százalékát, a szénnek viszont csak 2—3- százalékát használják fel. Ezért a termonukleáris energia elterjedéséig a jövő energetikusai is elsősorban a szénhez kötöttek. A Szovjetunióban például 1985-ben 770—800 millió tonna szenet bányásznak majd. (1980-ban 716 millió tonna szenet hoztak a felszínre.) Ebből a külszíni fejtés, részesedése 30— 40 százalék lesz. vet, keveset arat ? Ki sokat A nézsai Május 1. Termelő- szövetkezetben tavaly csaknem 4,4 tonna búzát takarítottak be hektáronként. Idén alig több mint 2,4 tonnát. Mi lehet ennek a nagymérvű visszaesésnek az oka? Vajon elfelejtettek a nézsaiak egyik évről a másikra búzát termeszteni? Kicsúszva az időből Uhlár József főagronőmus így emlékezik vissza a tavaly őszi időszakra: — Hétszázhúsz hektárnyi területen vetettünk a múlt év őszén búzát és a vége felé bizony alaposan kicsúsztunk abból az időből ami optimálisnak nevezhető. — Hol kellett volna megállniuk? — Érzésem szerint 500 hektárnál. .. A nézsai termelőszövetkezetben több új eljárást is bevetettek, látva a gyorsan fogyó időt, és a lassan fogyó vetésterületet. Az egyik ilyen módszer a szántás nélküli talajművelés volt, amellyel energiát lehet megtakarítani, méghozzá nem is keveset. A másik eljárást — bár a szak- irodalomban ismert — inkább a kétségbeesés sugallta a szakembereknek. Ez a műtrágyaszóróval történő vetése a búzának. — Nem is lett volna baj, ha van megfelelő gép a magok betakarásához. De se kombinátor, se tárcsa nem állt rendelkezésre, hogy tökéletesen elvégezhessük ezt a munkát. Az már csak részkérdés, hogy a közös gazdaság három nagy teljesítményű, csaknem 300 lóerős K—700-as erőgépe is többet állt, mint ment ezen az őszön. Részben munka- szervezési, részben alkatrészgondok miatt. így történt, hogy még november közepén is szórták a búzát a földeken, abban a hiú reményben, hogy megéri... Egyszer fent, másszor lent így esett, hogy az 1980. évi rekordtermés után hideg zuhanyként könyvelhették el az idei teljesítményt. — Mikor jöttek rá, hogy ebből aligha lesz elfogadható termés? — Amikor vetettük. Ezt egyébként bevettük már a zár- számadási beszámolóba is. Csakúgy mint azt, hogy 1000 hektárnyi szántanivaló maradt ez évre, s köztudott, hogy a tavaszi szántás csak 50—60 százalékát tudja nyújtani az ősfei terméseredményeinek. — Nem sikerült jól a fajták megválasztása sem. Húsz hektáron vetettünk MV—4- es fajtát. Ez hozott 4.2 tonnát, míg a kétszáz hektáron vetett GK—Tiszafáj 1,2 tonnát termett hektáronként. A ritkásan kelt tavaszi kultúrában a vegyszerezés sem hozta meg a kívánt eredményt. A gyom vidáman burjánzott még tovább nehezítve az amúgy sem szívmelengető aratást... — Forintban mit jelent a búzából adódó kiesés a nézsai termelőszövetkezetnek ? — Számításaink szerint a tervezett 6 millió 800 ezer forintból négy és fél millió valósult meg. — Hogy tudják pótolni a hiányzó kétmillió 300 ezer forintot? — Szerencsére a növény- termesztési ágazaton belül kompenzálni tudjuk a kiesést. Idén rekordtermést takarítottunk be málnából, s az egymagában kétmillió körüli árbevételtöbbletet jelent. A hiányzó 300 ezer forint pedig a napraforgóból jön be. A legutóbbi termésbecslés alapján kiemelkedő termésre van kilátás. Salát kárukon tanultak A főagronőmus — húsz évet töltött a szakmában — most augusztus 20-ra kapta meg a MÉM Kiváló munkáért kitüntetését, nem titkolja, hogy jobb munkaszervezéssel, a gépek ■ jobb kihasználásával el lehetett volna kerülni ezt a csúfos eredményt. Mert. hogy annak minősül az idei búza- termesztés, ahhoz kétség sem fér. Az már más kérdés, hogy ebben nem dől össze a termelőszövetkezet. .. — 'Mik a legfontosabb tanulságok? — Sokkal, de sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a gépeink műszaki állapotára — mondja Uhlár József főag- ronómus. — Jobban meg kell választani a vetésre szánt fajtákat, melyek azok, amelyek a mi kedvezőtlen viszonyaink között is megállják a helyüket és megfelelő hozamot biztosítanak. A harmadik pedig, hogy lényegesen többet kell foglalkozni az emberekkel. Mert rajtuk múlik a legtöbb a termelésben. Az eddiginél sokkal óvatosabbnak kell lennünk a különböző energiatakarékos eljárások alkalmazásában, még akkor is, ha másutt jól bevált módszerekről van szó. Nézsán egyébként az idén minden eddiginél nagyobb területen — mintegy 900 hektáron vetnek búzát, bizonyítva ezzel is, hogy nem félnek a kudarc megismétlődésétől. Időben elvégezték a talaj- munka zömét. Kitűnő elővete- mény után kerülhet a jövő évi kenyérnekvaló a földbe, s minden valószínűség szerint az ez évinél jóval nagyobb terméssel örvendezteti meg jövőre azokat, akik elvetették. A közös gazdaságot nem rendítette meg az idei kedvezőtlen búzatermés, de mindenesetre figyelmeztette, hogy jó lesz felfigyelni néhány vezetői, munka- és üzemszervezési hibára. Addig, amíg kijavíthatok! Z. T. A Szécsényi Szolgáltató Szövetkezetben Végzett munkájuk alapján kapják az elismerést A Szécsényi Szolgáltató Szövetkezetben a nőpolitikái határozat végrehajtása érdekében több olyan intézkedést tettek, amelyek hozzájárultak a dolgozó nők munka- és életkörülményeinek javításához, előlépési feltételeinek megteremtéséhez, közéleti tevékenységük bővítéséhez. A szövetkezetben tevékenykedő 177 dolgozó közül 73-an vannak a nők, akik közül 39-en 30 év alattinak vallhatják magukat. Jelenleg 13-an tartózkodnak gyesen. A nők döntő többsége fizikai munkásként dolgozik. Közülük 24-en szereztek szakmunkás-bizonyítványt, 29-en pe—. dig betanított munkásként látják el feladatukat. öten segédmunkásként dolgoznak. A termelésben elért eredményeik és társadalmi munkájuk arányában részesülnek az anyagi és erkölcsi elismerésben. Az évenkénti bérfejlesztések során növelik az alacsony keresetű és nagycsa- ládos női dolgozók bérét Ugyanakkor figyelembe veszik a munkaidő-beosztásoknál is a terhes nők és kisgyermekes anyák igényeit, a lehetőségeken belül pedig rendszeresen anyagilag támogatják a gyermeküket egyedül nevelő édesanyákat. A szociális körülmények javításán, az anyagi gyarapodás elősegítésén kívül, a szövetkezet vezetősége a nők közéleti szerepelésének bővítése érdekében is sokat tesz. Például gondoskodik rendszeres szakmai és politikai képzésükről, hatékonyabbá teszi a körükben végzett politikai nevelő munkát. Az előbbiek hatására növekedett közéleti tevékenységük. A különböző választott testületekben a nők aránya meghaladja a 48 százalékot. Meghatározó szerepük van a szövetkezeti vezetőségben és a szövetkezeti bizottságban, nem beszélve a nőbizottságról, ahol kizárólagos egyeduralmat élveznek. A munkahelyi vezetők között kettő a nők száma. bányaterületek újrahasznosítása Mi ennek a hatása a környezetre? Az országban a bányászat fejlesztését — éppúgy, mint minden más ágazatét — előre megtervezik. Minden egyes külszíni lelőhely ipari hasznosítására prognózis készül, amelyben figyelembe veszik a létesítménynek a helyi környezetre gyakorolt hatását is. Ennek szellemében az egyes ércbányák építési költségvetésében feltüntetik a rekultivációjukhoz szükséges összegeket és már a kitermelés kezdetétől gondoskodnak a talaj későbbi helyreállításáról. Az értékesebb felső termőföldet és a kevésbé értékes alsóbb földrétegeket külön tárolóhelyeken gyűjtik, majd a kitermelés befejezése után visszahordják eredeti helyére. A kitermelés és a rekultiváció összhangja jelentős gazdasági előnnyel jár. Mindkét munkafolyamathoz ugyanaz a bánya- és szállítástechnika, ugyanazon bányászok munkája szükséges. Az ágazat tervszerű fejlesztésének elve nagy nyereséggel jár új körzetek birtokbavételénél. De mi történik, a régóta elhagyott bányák letarolt felszínével? Ezek helyreállítása egyrészt igen sokba kerül, másrészt — a tapasztalatok szerint — ezeket a területeket nem lehet újra művelésbe vonni. Ezért az ilyen földterületeken erdőket telepítenek, a fejtőket vízzel töltik fel, pihenőkörzeteket alakítanak ki. Ukrajna déli részén, Ordzsonikid- zében például az egykori bányászati és ércdúsító kombinát helyén megmaradt 100 méter széles és egy kilométer hosszú mélyedést a helyi patak vizével töltötték fel. A partokat homokkal borították be, s kellemes strandot alakítottak ki. A környéket parkosították, gyümölcsösöket ültettek, sportpályákat, sétányokat, virágoskerteket telepítettek, sőt még egy állatkertet is létrehoztak egzotikus állatokkal. Az ilyen rekultiváció ugyan kevésbé kifizetődő gazdaságilag, de szociális haszna megfizethetetlen. NÓGRAD - 1981. augusztus 27., csütörtök 3
