Nógrád. 1981. augusztus (37. évfolyam. 179-203. szám)

1981-08-27 / 200. szám

NEB-vtesgála* a* üzemi demokráciáról (2.) Nézsa — egy lépés hóira Főbb témák: munkakörülmények, bérezés A vizsgálat alkalmával kér­dőíves felmérést is végeztünk, mely során a megkérdezett 20Ú dolgozó 70 százaléka úgy nyilatkozott, hogy ismeri a munkahelyi demokrácia fóru­mait és jogait. A megkérde­zettek 62 százaléka kielégítő­nek tartotta a munkahelyi de­mokrácia fórumaira kerülő anyagokat, 70—80 százalék­ban informáltnak érzik ma­gukat munkahelyük felada­taiban, eredményeiben, gond­jaiban, a dolgozók 87 száza­léka érdeklődik ezek iránt. A vállalatok többségénél azonban a fórumokon tapasz­talható dolgozói részvétel és aktivitás mutatja, hogy to­vábbi rendszeres nevelő, agi- tációs és propagandamunka szükséges, hogy mindenki kel­lő mélységben megismerje és éljen a fórumok adta lehető­séggel. Tapasztalataink szerint a megyei politikai és társadal­mi szervek folyamatosan fi­gyelemmel kísérték és érté­kelték az 1018'1977. Mt—SZOT határozat bevezetésének, mű­ködtetésének tapasztalatait; a felügyeleti szervek részéről a beszámoltatások rendszere­sek. Megállapítottuk, hogy az üzemek gazdasági, politikai és társadalmi szervei a munka­helyi demokrácia működését általában évente egy alka­lommal közös testületi ülésen értékelik. A fórumok elé ke­rülő helyzetértékelések azon­ban nem minden esetben a valós helyzetet mutatják. Nél­külözik a fogyatékosságok, hi­bák feltárását, problémamen­tesnek tartják az üzemi de­mokrácia fórumrendszerét. Tapasztalható volt, hogy az üzemi demokrácia fórum- rendszerének működtetése nagyban befolyásolja az üze­meknél a munkahelyi lég­kör alakulását. Azoknál a gazdasági egységeknél, ahol a fórumokon tartalmas munka folyik, a munkahelyi légkör is jó. A termelési tanácskozáso­kon a döntésre jogosult mun­kahelyi vezetők nem minden esetben vettek részt. Ennek következtében az azonnal megválaszolható kérdések is nyitottak maradtak. A to­vábbításra váró javaslatok jegyzőkönyvben kerülnek megfogalmazásra. Néhány egységnél viszont a tanácsko­zások dokumentálása hiányos. A fórumok elé kerülő elő­terjesztések a téma fontossá­gától függően egyre gyakrab­ban készülnek írásos formá­ban — a dolgozók igényeit is figyelembe véve. Azonban az írásos anyagok aránya ennek ellenére sem kielégítő. A ta­nácskozásokra való jobb fel­készülés, a munkahelyi kol­lektívák véleményének alapo­sabb megismerése indokolja ezek növelését. Az írásos anyagoknál törekednek a té­ma pontos és kellő feldolgo­zására, értékelésére. Ugyan­akkor az írásos anyagok sem mindig felelnek meg az elő­írásoknak: nem veszik figye­lembe a fórum résztvevőinek képzettségét; túl általánosnak vagy éppen túl sok számot tartalmaznak; kevés az opera­tív intézkedésre utalás. A vizsgálat során megálla­pítottuk, hogy a „zárt terü­leten”, egy telephelyen üze­melő gazdasági egységeknél a dolgozóknak a fórumokon va­ló részvételi aránya 85—90 százalék — ez jónak értékelhe­tő. A kereskedelemben azon­ban, ahol csak zárás után le­het tartani tanácskozást, vagy a területileg elszórtan sok településen üzemelő egysé­geknél a tanácskozásokon va­ló részvétel és aktivitás jó­val alcsonyabb. Ennek meg­oldására például a Nógrád megyei Élelmiszer-kiskeres­kedelmi Vállalatnál kialakí­tották akis termelési tanács­kozásokat, felhatalmazva azo­kat döntési, egyetértési és véleményezési jogokkal. A vizsgálati dokumentu­mok alapján megállapítható volt, hogy a fórumokon tett javaslatok, észrevételek — je­lentőségében egyenlően, de gazdasági egységtől függően differenciáltan — a követke­ző témakörökre koncentrá­lódnak: munkakörülmények, bérezés, szociális kérdések. Következésképpen megálla­pítható az is, hogy — a tu­Á régi Novgorod emlékei Aranyfüsttel borított mi­niatűr lakkszelencék gyártá­sát kezdte meg a „Novgorod- lesz” ipari egyesülés. A „Ta­vasz”, „Régi autó” és „Va­rázstükör” elnevezésű szelen­cék rajzolatai régi mondák, a novgorodi föld régi meséinek alakjait, történeteit ábrázol­ják. A helyi lakosság és a tu­risták hamar megkedvelték az újdonságot. Jelenleg már hat különféle lakkminiatür közül választhatnak az érdeklődők. lajdonosi létből eredően — a gazdálkodásért érzett felelős­ség a dolgozók körében még nem vált általánossá. A vizsgálat bizonyította, hogy a gazdasági vezetés a dolgozók javaslatait, észrevé­teleit, véleményeit figyelem­be veszi. A gazdálkodás ered­ményessége mind erőtelje­sebben függ a vállalati, szö­vetkezeti kollektíva munká­jának hatékonyságától — a kollektíva érdekeltsége egy­beolvad a gazdálkodó szerv munkájának eredményessé­gével. Az üzemi demokráciá­val tehát úgy kell számol­nunk, mint a gazdálkodás fontos és állandóan ható té­nyezőjével. Egyre növekszik a dolgozók részvétele a ter­vezés és termelés folyamatá­ban — ebben nagy szerepe van az agitációs és propagan­damunkának, a végrehajtási feladatok megfelelő előkészí­tésének. Néhány gazdálkodó szervnél gyakorlat, hogy a kü­lönböző szintű tervek kiala­kításakor előtervet készítenek és már erről kikérik a dól- gozókollektívák és tömeg­szervezetek véleményét — így a dolgozók az előkészítésben részt vehetnek a tervek ki­alakításában. Helytelen vi­szont az, hogy a vállalatok, szövetkezetek vezetése a je­lentősebb évközi változásokat általában nem közli a dolgo­zókkal. (csupán utólagosan a beszámolók tartalmazzák azo­kat). Az üzemi demokrácia kép­viseleti fórumain a dolgozók és a szakmai vezetés között jelentősebb kérdésekben vé­leményeltérés a legtöbb vizs­gált egységnél nem volt. A vizsgálat során kérdőíveket töltettünk ki a dolgozókkal, ezen túlmenően a népi ellen­őrök 'csoportos elbeszélgeté­seket folytattak velük. A meg­kérdezettek csaknem fele úgy nyilatkozott, hogy csak rész­ben van köze a munkahelye termelési és ellátási terveiről hozott döntésekhez (a dolgo­zók egyharmada igennel vá­laszolt e kérdésre). A vizsgálat szerint a dol­gozók kétharmada aktívnak tartja magát, elmondja véle­ményét, javaslatot tesz — a jelzések többségében terme­lési tanácskozásokon hangza­nak el, illetve a munkahelyi vezetőknek közvetlenül szól­nak. A megkérdezettek csak- > nem 70 százaléka úgy nyilat- S kozott, hogy javaslatainak csak részben van foganatja és csak részben kielégítőek azok az intézkedések, amelyeket a dolgozók észrevételei nyomán I hoznak. j Ezek a jelzések arra hívják j fel a figyelmet, hogy ha vala­melyik dolgozó javaslatát' nem, illetve később lehet megvalósítani, ezt meg kell magyarázni neki. A dolgozók többsége elégedett a vezető— beosztott viszony helyzetével. Kielégítőnek tartja a vezetők és beosztottak kapcsolatát a munkahelyi demokrácia fó­rumainak megtartása során. A megkérdezettek többsége munkahelyén a légkört ki­elégítőnek tartja. (Folytatjuk) Bartus Lajosné megyei NEB-főelőadó Hatodik éve foglalkoznak a tnagyarnándori termelőszövet­kezetben b'-'tikák szabadlartásos hizlalásával. Az állatte­nyésztő ágazat eredményességét növeli, hogy a hízóállatok zömét határainkon túli piacokon értékesítik Elhagyott A Szovjetunióban a főbb ásványkincsek 17 ezer lelő­helyét tárták fel eddig. A vi­lág bányakészleteinek mint­egy a negyede található az országban. Jelenleg a világ energia- készletének 53 százaléka szén, 4 százaléka kőolaj, és csak 2—3 százaléka földgáz. Az ezredfordulóra az olajnak a 80, a gáznak a 70 százalékát, a szénnek viszont csak 2—3- százalékát használják fel. Ezért a termonukleáris ener­gia elterjedéséig a jövő ener­getikusai is elsősorban a szénhez kötöttek. A Szovjet­unióban például 1985-ben 770—800 millió tonna szenet bányásznak majd. (1980-ban 716 millió tonna szenet hoz­tak a felszínre.) Ebből a kül­színi fejtés, részesedése 30— 40 százalék lesz. vet, keveset arat ? Ki sokat A nézsai Május 1. Termelő- szövetkezetben tavaly csaknem 4,4 tonna búzát takarítottak be hektáronként. Idén alig több mint 2,4 tonnát. Mi lehet ennek a nagymérvű vissza­esésnek az oka? Vajon elfe­lejtettek a nézsaiak egyik év­ről a másikra búzát termesz­teni? Kicsúszva az időből Uhlár József főagronőmus így emlékezik vissza a tavaly őszi időszakra: — Hétszázhúsz hektárnyi területen vetettünk a múlt év őszén búzát és a vége felé bizony alaposan kicsúsztunk abból az időből ami optimá­lisnak nevezhető. — Hol kellett volna meg­állniuk? — Érzésem szerint 500 hek­tárnál. .. A nézsai termelőszövetke­zetben több új eljárást is be­vetettek, látva a gyorsan fo­gyó időt, és a lassan fogyó vetésterületet. Az egyik ilyen módszer a szántás nélküli ta­lajművelés volt, amellyel energiát lehet megtakarítani, méghozzá nem is keveset. A másik eljárást — bár a szak- irodalomban ismert — inkább a kétségbeesés sugallta a szak­embereknek. Ez a műtrágya­szóróval történő vetése a bú­zának. — Nem is lett volna baj, ha van megfelelő gép a ma­gok betakarásához. De se kombinátor, se tárcsa nem állt rendelkezésre, hogy tö­kéletesen elvégezhessük ezt a munkát. Az már csak részkérdés, hogy a közös gazdaság három nagy teljesítményű, csaknem 300 lóerős K—700-as erőgépe is többet állt, mint ment ezen az őszön. Részben munka- szervezési, részben alkatrész­gondok miatt. így történt, hogy még november közepén is szórták a búzát a földeken, abban a hiú reményben, hogy megéri... Egyszer fent, másszor lent így esett, hogy az 1980. évi rekordtermés után hideg zu­hanyként könyvelhették el az idei teljesítményt. — Mikor jöttek rá, hogy eb­ből aligha lesz elfogadható ter­més? — Amikor vetettük. Ezt egyébként bevettük már a zár- számadási beszámolóba is. Csakúgy mint azt, hogy 1000 hektárnyi szántanivaló ma­radt ez évre, s köztudott, hogy a tavaszi szántás csak 50—60 százalékát tudja nyúj­tani az ősfei terméseredmé­nyeinek. — Nem sikerült jól a faj­ták megválasztása sem. Húsz hektáron vetettünk MV—4- es fajtát. Ez hozott 4.2 tonnát, míg a kétszáz hektáron vetett GK—Tiszafáj 1,2 tonnát ter­mett hektáronként. A ritkásan kelt tavaszi kul­túrában a vegyszerezés sem hozta meg a kívánt ered­ményt. A gyom vidáman bur­jánzott még tovább nehezítve az amúgy sem szívmelengető aratást... — Forintban mit jelent a búzából adódó kiesés a nézsai termelőszövetkezetnek ? — Számításaink szerint a tervezett 6 millió 800 ezer forintból négy és fél millió va­lósult meg. — Hogy tudják pótolni a hiányzó kétmillió 300 ezer forintot? — Szerencsére a növény- termesztési ágazaton belül kompenzálni tudjuk a kiesést. Idén rekordtermést takarí­tottunk be málnából, s az egymagában kétmillió körüli árbevételtöbbletet jelent. A hiányzó 300 ezer forint pedig a napraforgóból jön be. A legutóbbi termésbecslés alap­ján kiemelkedő termésre van kilátás. Salát kárukon tanultak A főagronőmus — húsz évet töltött a szakmában — most augusztus 20-ra kapta meg a MÉM Kiváló munkáért ki­tüntetését, nem titkolja, hogy jobb munkaszervezéssel, a gé­pek ■ jobb kihasználásával el lehetett volna kerülni ezt a csúfos eredményt. Mert. hogy annak minősül az idei búza- termesztés, ahhoz kétség sem fér. Az már más kérdés, hogy ebben nem dől össze a ter­melőszövetkezet. .. — 'Mik a legfontosabb ta­nulságok? — Sokkal, de sokkal na­gyobb figyelmet kell fordítani a gépeink műszaki állapotára — mondja Uhlár József főag- ronómus. — Jobban meg kell választani a vetésre szánt faj­tákat, melyek azok, amelyek a mi kedvezőtlen viszonyaink között is megállják a helyüket és megfelelő hozamot bizto­sítanak. A harmadik pedig, hogy lényegesen többet kell foglalkozni az emberekkel. Mert rajtuk múlik a legtöbb a termelésben. Az eddiginél sokkal óvatosabbnak kell len­nünk a különböző energiata­karékos eljárások alkalma­zásában, még akkor is, ha másutt jól bevált módszerek­ről van szó. Nézsán egyébként az idén minden eddiginél nagyobb te­rületen — mintegy 900 hek­táron vetnek búzát, bizonyít­va ezzel is, hogy nem félnek a kudarc megismétlődésétől. Időben elvégezték a talaj- munka zömét. Kitűnő elővete- mény után kerülhet a jövő évi kenyérnekvaló a földbe, s minden valószínűség sze­rint az ez évinél jóval na­gyobb terméssel örvendezteti meg jövőre azokat, akik elve­tették. A közös gazdaságot nem rendítette meg az idei kedve­zőtlen búzatermés, de min­denesetre figyelmeztette, hogy jó lesz felfigyelni néhány ve­zetői, munka- és üzemszerve­zési hibára. Addig, amíg kija­víthatok! Z. T. A Szécsényi Szolgáltató Szövetkezetben Végzett munkájuk alapján kapják az elismerést A Szécsényi Szolgáltató Szövetkezetben a nőpolitikái határozat végrehajtása ér­dekében több olyan intézke­dést tettek, amelyek hozzájá­rultak a dolgozó nők munka- és életkörülményeinek ja­vításához, előlépési feltételei­nek megteremtéséhez, köz­életi tevékenységük bővítésé­hez. A szövetkezetben tevé­kenykedő 177 dolgozó közül 73-an vannak a nők, akik kö­zül 39-en 30 év alattinak vall­hatják magukat. Jelenleg 13-an tartózkodnak gyesen. A nők döntő többsége fizikai munkásként dolgozik. Közü­lük 24-en szereztek szakmun­kás-bizonyítványt, 29-en pe­—. dig betanított munkásként látják el feladatukat. öten segédmunkásként dolgoznak. A termelésben elért ered­ményeik és társadalmi mun­kájuk arányában részesülnek az anyagi és erkölcsi elisme­résben. Az évenkénti bérfej­lesztések során növelik az alacsony keresetű és nagycsa- ládos női dolgozók bérét Ugyanakkor figyelembe ve­szik a munkaidő-beosztások­nál is a terhes nők és kis­gyermekes anyák igényeit, a lehetőségeken belül pedig rendszeresen anyagilag tá­mogatják a gyermeküket egyedül nevelő édesanyákat. A szociális körülmények ja­vításán, az anyagi gyarapo­dás elősegítésén kívül, a szö­vetkezet vezetősége a nők közéleti szerepelésének bőví­tése érdekében is sokat tesz. Például gondoskodik rendsze­res szakmai és politikai kép­zésükről, hatékonyabbá te­szi a körükben végzett po­litikai nevelő munkát. Az előbbiek hatására növekedett közéleti tevékenységük. A különböző választott testüle­tekben a nők aránya megha­ladja a 48 százalékot. Meg­határozó szerepük van a szö­vetkezeti vezetőségben és a szövetkezeti bizottságban, nem beszélve a nőbizottság­ról, ahol kizárólagos egyed­uralmat élveznek. A mun­kahelyi vezetők között kettő a nők száma. bányaterületek újrahasznosítása Mi ennek a hatása a kör­nyezetre? Az országban a bányászat fejlesztését — éppúgy, mint minden más ágazatét — elő­re megtervezik. Minden egyes külszíni lelőhely ipari hasz­nosítására prognózis készül, amelyben figyelembe veszik a létesítménynek a helyi kör­nyezetre gyakorolt hatását is. Ennek szellemében az egyes ércbányák építési költ­ségvetésében feltüntetik a rekultivációjukhoz szükséges összegeket és már a kiterme­lés kezdetétől gondoskodnak a talaj későbbi helyreállításá­ról. Az értékesebb felső ter­mőföldet és a kevésbé érté­kes alsóbb földrétegeket kü­lön tárolóhelyeken gyűjtik, majd a kitermelés befejezé­se után visszahordják eredeti helyére. A kitermelés és a rekultiváció összhangja jelentős gazdasá­gi előnnyel jár. Mindkét mun­kafolyamathoz ugyanaz a bá­nya- és szállítástechnika, ugyanazon bányászok mun­kája szükséges. Az ágazat tervszerű fej­lesztésének elve nagy nyere­séggel jár új körzetek birtok­bavételénél. De mi történik, a régóta elhagyott bányák le­tarolt felszínével? Ezek helyreállítása egyrészt igen sokba kerül, másrészt — a tapasztalatok szerint — eze­ket a területeket nem lehet újra művelésbe vonni. Ezért az ilyen földterületeken er­dőket telepítenek, a fejtőket vízzel töltik fel, pihenőkör­zeteket alakítanak ki. Ukraj­na déli részén, Ordzsonikid- zében például az egykori bá­nyászati és ércdúsító kombi­nát helyén megmaradt 100 méter széles és egy kilomé­ter hosszú mélyedést a helyi patak vizével töltötték fel. A partokat homokkal borították be, s kellemes strandot ala­kítottak ki. A környéket par­kosították, gyümölcsösöket ültettek, sportpályákat, sétá­nyokat, virágoskerteket te­lepítettek, sőt még egy állat­kertet is létrehoztak egzoti­kus állatokkal. Az ilyen rekultiváció ugyan kevésbé kifizetődő gazdasá­gilag, de szociális haszna megfizethetetlen. NÓGRAD - 1981. augusztus 27., csütörtök 3

Next

/
Thumbnails
Contents