Nógrád. 1981. augusztus (37. évfolyam. 179-203. szám)

1981-08-25 / 198. szám

Múzeummá vált matyóműit Szobabelső ^ Kis Jankó Bori Emlékmúzeum­ban; Juhász Antalnéval, a múzeum gondno­kával. A matyómúltról mindent tudó Gari Margit néni, a két új matyó tájház kezelője. Múlt századi vályogfalú, szalmatetős matyó- ház, az újonnan átadott matyó tájházak egyike. Kokká és gyékényből font gyermekültető, a régi matyóélet jellegzetes darabjai a táj­házban. Aki napjainkban Mezőkö- um mellett a nem kevésbé sejét érzékelteti. A „házban vesden jár, talán kétkedéssel híres Kis Jankó Bori Emlék- azaz az utcai helyiségben szá- fogadja Bálint György 1936. múzeum, és ez év június 26- zad végi festett bútorok, „pi- május 7-én megjelent Var- tói két matyó tájház is őrzi ros pipi karton” ágynemű, az rottas és nyomor című cik- és ismerteti a múltat az utó- időszak divatjának megíele- két. így irt Bálint György: korral. löen, a falakon tányérok, „Mezőkövesd évek óta az or- Az ötvenes évek derekán szentképek, fotók, a pitvarban szág legszebb idegenforgalmi elhunyt matyó népművész, a és a konyhában egyszerűbb kirakata. A nagy idegenfor- nagy hírű hímzőasszony, Kis fazekasmunkák, a konyhaló- galmi szezon idején naponta Jankó Bori mezőkövesdi háza, cán kis almárium. A kamrá- robognak az autocarok e szép a róla elnevezett utcában im- ban a menyecske ágya, ládá- és színes matyófaluba, hogy már több mint két évtizede ja, háztartási eszközök, meg »z idegenek igazi magyar pa- emlékmúzeum. A matyó há- az éppen nem használt ruha- rasztokat láthassanak, igazi ziipari szöÄtkezethgz tartozó darabok. Ugyancsak a múlt nemzeti viseletben. Idegenve- emlékidéző ház berendezése, századból való a másik ház, a zetők több nyelven magya- s a ház külseje is igen markán- Kis Jankó Bori utca 2i: szám rázzák a turisták előtt a falu san idézi meg a matyó múl- alatti, amelyet 1899-ben ala- szépségeit. A matyók ott áll- tat és Kis Jankó Bori művé- kítottak át istállóból lakó­nak ünnepi viseletűkben, s az szelét. Természetesen megta- házzá, majd szabadkéményét idegenvezetők büszkén mu- lálhatók az emlékmúzeumban az ötvenes években lebontot­talak rájuk: íme, a matyók, a Kis Jankó Bori rajzolta ták. Berendezése már az 1920- voici les matyó, these are the hímzésminták, a hímzések, a as évek lakásbelsőjét, di- matyos. A matyók pedig hall- nagy hírű népművész életére, vatját és szegényparaszti gatagon álldogálnak gyönyö- munkásságára utaló relikvi- tárgyi környezetét tárja a rű varrottasaikban. Ennyit ák. A házat már a népmű- látogató elé. IA búboskemence lát az idegen. Ez van a kira- vész életében is látogatták a helyett itt már beépített ra­katban ... A festői matyó világ minden tájáról, erről ta- kott tűzhely van. a bútorzat hímzések elcsigázott, rósz- núskodnak a harmincas évek- már nem parasztosan festett, szül táplált, beteg testeket tői vezetett emlékkönyv be- a láda helyett komódot talá- takarnak. 13 820 nincstelen, jegyzései is. Feltétlenül érdé- lünk, az ágynemű is fehér, a filléres keresetek, 60 százaié- mes felkeresni, megtekinteni, cserépedények mellett már kos munkabércsökkenés, tü- A legősibb matyóutcák megjelentek a gyári termékek dővész, trachoma, életképte- egyikében áll ez az emlékmű- — vasfazekak, bádogvödrök len gyerekek — íme, a ma- zeatTlj s nem messze tőle, a —, általában a tárgyak már tyók, uraim és hölgyeim, íme, 21-es számú házban meg a a húszas éveknek felelnek a magyar falvak királynője! szomszédos Mogyoróköz 4. meg. Mindkét ház udvarán A matyó paraszt vasárnap vi- szam alatt nyílt meg a Bor- konyhakerti vetemények és lágraszóló látványosság, hét- socj megyei Múzeumi Igazga- kiskerti virágok idézik a ré- köznap nincstelen kínlódó tósághoz tartozó két tájház. gi matyókörnyezetet. /.seller. Meg kell menteni Me- Mindkettőben Gari Margit, az Alig pár lépés a városias zökövesdet, rendet és jólétét ízes-szíves, nagy néprajzi fel- főútvonaltól ez a múltat idé- kell teremteni sürgősen a tar- készültségű asszony a kalau- ző néhány ház. Mezőkövesden ka kirakat mögött, mert ku- zunk. Gari Margit néni a hú- múzeumi látvánnyá lett a ma- lönben az egész Mezőkövesd szas évektől áll kapcsolatban tyómúlt. De emlékezni kell nem lesz egyéb, mint borzai- a néprajzzal, már apjához rá, és nemcsak a néprajzku- mas, kegyetlen hazugság . jártak a magyar népélet ku- tatóknak. Ezt szolgálják a Ma mór szükségtelen bi- tatói, több mint tíz évig a Kis Matyó Múzeum mellett az új zonygatni, mennyire igaza volt Jankó Bori Emlékmúzeum tájházak is. Bálint Györgynek negyvenöt gondnoka volt, a matyó házi­évvel ezelőtt, és azt sem kell ipari szövetkezettől ment erősítgetni, hogy Mezőkövesd nyugdíjba, s most a tájházakat, élete mennyire megváltozott, kezeli nagy szakértelemmel és Ami Bálint Györgyöt felhábo- ügyszeretettel, rította, ma mór a múlté, de a Mogyoróköz 4. szám alat- mementóként, gondos múze- ti ház a múlt század második umi keretben és tálalásban felében épült. Vályogfalú, ott található még a matyóvá- nádtetős. A szegényparasztok rosban. Mezőkövesden a me- jellegzetes háromosztatú háza, gyei múzeumi szervezet kere- most látható berendezése a tében működő Matyó Múze- századunk elejének lakásbel­Hcrnóczy Péfer c s u k a ,Egy szép nyár eleji napon tára vetette magát. A sas vij- a folyó kicsapott a medréből, jogva felröppent, a vadmacs- és az erdőt elöntötte az ár. ka a szájába kapta a halat, a Mindenki a magasabban fék- földre huppant, és eltűnt a vő, száraz területekre igye- szikla tövében a páfrány kö- kezett zött. — Nyugalom, barátaim! a róka vigyorogva nézte a — rikoltotta a sas. — Őrizzük kitépett tollai között röpködő meg hidegvérünket! Az ese- sast. mények megfelelően követik a Terv előírásait!- Kifejtenéd ezt bővebben? kuncogott álmos képet vág­— A haladás — mondta —. az egy nemes eszme Nincs is annál előbbrevaló! — Hogy is állunk ezzel a va a vadmacska — Igazán halászati tervvel ? - recsegte nem szívesen fárasztalak, de talán akadnak még rajtam kí­vül mások is, akik nem ren­delkeznek olyan átfogó mű­veltséggel, mint te. A farkas, a róka és a vad­disznó hangos kontrázott a vadmacskának. Odább. külön csoportban, hallgatagon álltak a többiek: a szarvas, az őz, a nyúl. a farkas. — Elmondanád? Teltek a egyre nőtt. napok, és az ar Egy reggel a csu­ka kidugta a vízből a fejét, és kijelentette, hogy az erdőt helyesléssel ezentnel ^foIy°h°" CSa'Ä^ mint az Egyesített Terület Katonai Főparancsnoka, uta­sítja az egykori szárazföldie­ket, hogy nyugalmukat meg­sündisznó, aztán ismét külön ?l.'?.v.e' haladék nék'.ül *b§ laliak el kijelölt lakhelyüket a nádas iszapjában. Nem fog­ja őket háborgatni senki: a toll, a bunda Valamint a kitin- páncél-viselet jogát szabadon és zavartalanul gyakorolhat­az egerek és a bogarak. Akad­tak' teljesen közönyös részt­vevők is, mint a bagoly, aki abban a percben elaludt, amikor a vita kezdetét vette. Mindenki várakozóan né­zett a sasra, aki hirtelen fel­röppent a sziklájáról, és lecsa­pott a vízre, amely már a kö­zeli fák derekát nyaldosta. A sas jókora halat tartott a kar­mai között, és felröppent vele a sziklára. — A kicsinyes szűklátókö­rűség — kezdte a sas, és hor ják a víz alatt. A madarak nem sokat tö­rődtek a csuka ultimátumával. A bagoly aludt, a sas halá­szott, a többi reggeltől estig alta a bogarakat. Ami az emlősöket illeti: a szarvas és a vaddisznó szor­galmasan gyakorolta magát úszásban. A vadmacska gas csőrével gyorsan fejbe az vágta a fickándozó halat — álló nap a legmagasabb tölgy- a haladás rákfenéje. Ha az fa tetején kuporgott, man- eseményekkel kapcsolatos ál- csait egy vaskos. A reinkár- láspontómat akarjátok halla- náció és a lélekvándorlás cí- ni, nos: egyszerűen a halászati mű köteten nyugtatva, terület régen tervezett bőví- a róka és a farkas megpró­tése valósult meg. A haladás bált szót érteni a csukával, robogó szekerét nem lehet — Ma nekem... — hajított megállítani! a vízbe egy egeret a róka — — Micsoda bölcsesség! — holnap neked.. . dorombolta a vadmacska. - A csuka egyetlen falással Aranyat er minden szava. elnyelte az egeret, és vára- És míg a sas vérszemet kap- kozóan a farkasra nézett, va tovább szavalt, a vadmacs- _ Kéz kezet most _ mond- ka a bokrok közé sompolygott; ta a farkas, és ő is a vízbe megkerülte a sziklát, és két hajított egy egeret. Aztán ki­hatalmas ugrással a sas há- villantva a fogait, rámosoly­_______________ gott a csukára. . . , x Az új főparancsnok bekap­aij«*í“6ei?aPeaur*ur«,uíilí4r„ ta az egeret, és hangosan csuk- tragikusan fiatalon elhunyt, lőtt egyet. Reá emlékezve közöljük me- __ Ha mPöál1ítorl a vizet — s eelbeszéiését A ' fütő című megállítod a vizet kötetéből. köszörülte meg a torkát a róka —, életed végéig ellá­tunk egérrel. — Nem ígérhetek semmit — válaszolta a csuka, és kitátotta a száját. — Bőséges készleteink van­nak — bólogatott a farkas. — De fönntartásuk és szaporítá­suk kizárólag a szárazon old­ható meg. A csuka meg se mukkant, csak a száját tátotta. — Ha egy kicsit közelebb jönnél a parthoz — mondta a róka —. magad is láthatnád... — Miféle part? — kérdezte a csuka. — Talán a Szigetre gondoltál? — Ha a szavakon nyarga­lunk — rázta meg a fejét a farkas —, akkor soha nem ju­tunk előbbre. — Az előrejelzés szerint — mondta kissé bizonytalanul a róka — ez a mostani nyár igen száraz lesz: a folyóban még az iszap is megrepede­zik. .. * — Miért növekedne a Szi­get —1 mondta a csuka —, amikor parancsomra éppen egyre kisebb és kisebb lesz? — Egyezzünk meg — aján­lotta a farkas. — A kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad... .-A csuka válaszként feldob­ta magát a levegőbe, és egy kurta csobbanással eltűnt a vízben. Azonban a róka jóslata va­lóra vált: perzselő szárazság ■következett, és a folyó alig volt szélesebb és mélyebb, mint egy közönséges patak. A vaddisznó az iszapban turkál­va, mindennap csámcsogva teleette magát hallal, aztán kényelmesen elhelyezkedett a meleg pocsolyában és hor- tyogva elaludt. Ami a csukát illeti: egy szép napon belera­gadt az iszapba, úgyhogy moc­canni sem birt. A vadmacska óvatosan belekapaszkodott a kopoltyújába, és kirántotta a partra. — Teljesítetted a parancso­mat! — kiáltotta a csuka. — Leköltöztél az iszapba! Meg­jutalmazlak! A vadmacska a szájába kapta e csukát, és puha, nesz­telen léptekkel besurrant vele a páfrány közé. Tanítók bérezése kilencven évvel ezelőtt Benedek Miklós Lassan megszólal a szep­temberi csengőszó. benépe­sednek az iskolák. A pedagó­gusok közül többen most kez­dik pályafutásukat. Hogy ma, 1981-ben mennyit keresnek a pedagógusok, az többé kevés­bé ismert a közvélemény előtt. A munkájuk, a hivatá­suk gyakorlása *a nevelés, a tanítás. De mi volt a helyzet mondjuk száz évvel ezelőtt? A korabeli Néptanítók Lapjá­nak pályázatait böngészve né­mi választ kapunk a kérdésre. Az 1892-es júniusi számban találtam rá a következő pá­lyázatra: „Heves megye Kaál községben a r. kath. népisko­lánál egy tanítói állás betöl­tendő. Fizetés egy polgári év­re 400 forint és lakás. Köte­lessége: a haladó fiú osztály vezetésén kívül az ismétlő- iskolások tanítása, a népisko­lai könyvtár kezelése és a fa­iskola szabályszerű gondozá­sa. Végleges megerősítés a próbaév letéltével kérhető.” A rudabányaiak pályáza­tukban megkövetelték sze­gény leendő 'tanítójuktól, a német és tót nyelv ismeretét. Megfelelő zenei képességet és a sportoktatásban való jár­tasságot. (A kérvényt is két nyelven megírva kellett be­nyújtani.) A mongótai római katolikus fiúiskola a következő jövedel­met biztosította kántor taní­tójának: évi 260 forint, 6 kö­böl búza, 9 öl fa, melyből az iskola is fűtendő és 161 liter bor. {Az utóbbi valószínűleg a kántorhivatást segítette elő.) A visnvóiak elég bőkezűek voltak tanítójukhoz. Igaz, készpénzben 200 forint volt az évi járadék, de ezenkívül 7,5 hold első osztályú szántó­föld, 2,5 hold rét és szabad legeltetési jog egészítette ki jövedelmét. A sződiek kikötése között szerepelt, hogy nőtlen legyen a leendő tanítójuk. (Valószí­nű sok lány maradt pártában a faluban.) A havi bérezés a pedagógu­sok körében már száz évvel ezelőtt sem volt ismeretlen. A zamárdiak havonta 12 fo­rintot és élelmezést biztosí­tottak népoktatójuknak. Bármilyen furcsán is hang­zik, még istállótrágyával is bérezték a falu „lámpásait”. Szerepelt még az anyagi juttatások között: széna, ku­korica, mosás,, fűtés, világí­tás. — Sz. F. — bővítik a családi hazak terveinek választékát A magánlakás-építők jelen­leg 135-féle családi ház aján­lott tervéből választhatják .ki a számukra legmegfelelőbbet. A tervezésfejlesztési és típus­tervező intézet most újabb tíz családi ház alaptípusának megtervezésével bővíti a vá­lasztékot. A cél az, hogy job­ban alkalmazkodjanak a he­lyi körülményekhez, .a falusi­as életmódhoz, harmoniku- sabban illeszkedjenek a táj­ba. az utcasorba. Lesz közöt­tük csoportosan telepíthető és önálló családi ház is. Az alap­tervek némi módosításával ké­szülő változatokkal együtt az év végéig végeredményben 25^-30 újabb családi ház ter­vét készítik el. Ezenkívül ti­zenhat új tervdokumentáció­val gazdagítják a kis társas­házak ajánlott terveinek vá­lasztékát is. Ezeknek az épü­leteknek a zöme négylaká­sos és magastetős lesz. s en­nek következtében a tetőtér is lakásrészként hasznosítha­tó. , NÓGRÁD — 1981. augusztus 25., kedd Külföldi vendégszereplésen a kohász fúvósok Tavaly a Nógrádi Szénbá­nyák, idén a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemek fúvószeneka­ra kapott meghívást a német szövetségi köztársaságbeli Leonberg városába, az ottani, zenei egyesülettől. A Kohász Művelődési Központ 42 fúvó­sa és a három kísérő Kri- zsán Sándor, a Vas-, Fém-, és Villamosipari Dolgozók Szak- szervezete munkatársának vezetésével hétfőn reggel in­dult útnak a 2. számú Volán autóbuszával, Csehszlováki­án keresztül. A zenekar au­gusztus 31-ig négy hangver­senyt ad a német városban, hármat szabadtéren, egyet — díszkoncertként — a leonber- gi gimnázium aulájában. Boros Sándor karnagy és segítői kétszer hatvanperces műsort állítottak össze felké­szülve a koncertek különbö­zőségeire és a közönség vál­tozó igényeire. Az első blok­kot súlyosabb fajsúlyú mű­vekből állították össze, az­zal az igyekezettel, hogy a vendéglátók minél mélyebben megismerhessék a magyar ze­ne- és hangzásvilágot. A ma­gyar szerzők, — Bartók, Ko­dály, Hidas, Frigyes, Weiner Leó — mellett így kapott he­lyet a programban a cseh Dvorzsák, a francia Berlioz, a Piros, fehér, zöld, illetve a Rákófczi-induló című műveik­kel. Bartóktól az Este a szé­kelyeknél, Kodálytól a Há­ry ^intermezzo, Hidastól a Capriccio. Weinertől a Pere­gi verbunk című műveket hallhatja a leonbergi közönség. Elsősorban a szabadtéri be­mutatkozások alkalmaira szánják, a könnyedebb, vidá­mabb hangvételű összeállí­tást. Ebben szerepel Kálmán Imre Csárdáskirálynőjéből egyveleg, Schreiner Klari­nétfantáziája, Gershwin Há­rom dalja, Vackar Három jó- barát.ia, Willi Lange Melódia és ritmus című műve. Bizo­nyára sikert arat a külföldi hallgatóság körében Pécsi József magyar dalcsokor ösz- szeállítása. A salgótarjáni kohász fú­vósok szeptember elsején ér­keznek haza az NSZK-beli vendégszereplésről. HUMOR A tv-műsorigazgató dühösen mondja: — Már azért is méltatlankod­nak a nézők, mert egy filmet évente négyszer megismétlünk. Hiszen a moziban annak ide­jén tizenkét héten keresztül minden nap hatszor ment! — Képzeld, milyen hihe­tetlen eset történt ma ve­lem... — mondja a2 orvos otthon a feleségének. — Talán csak nem gyógyí­tottál meg valakit? ☆ Házasságunk teljes éve alatt csak egyszer mentünk el együtt otthonról — mondja Jaroslav úr barátjának. — És ez mikor történt? — Amikor gázrobbanás volt nálunk. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents