Nógrád. 1981. augusztus (37. évfolyam. 179-203. szám)

1981-08-20 / 195. szám

Agrártermelésünk

A

z élelmiszer világpiacon új tendenciák figyelhetők meg. Ahol megfelelő fizetőeszköz áll rendelkezésre, óriási konkurrenciaharc alakult ki az exportőrök között. Ahol viszont tömeges az élelmiszerhiány, ott nincs elegendő fizetőeszköz a szükséges termékek megvásárlására.

.A világban .kialakult globális élelmiszerhiány ellenére az agrártermék-exportőrök fokozódó és éles konkurrenciával, nagyobb kockázattal találkoz; nak. Az egyre élesedő versenyben csak fegyelmezett munkával, termékeink minőségének javításával, szállításaink ütemes megszervezésével, jó partneri hitelünk megtartásával biztosíthatjuk megszerzett pozícióinkat.

Hazánk mezőgazdasága és élelmiszeipará az elmúlt ötéves időszakban törés nélkül fejlődött. Elismerésre méltó eredmények születtek a gabonafélék, az olajosnövények és a takarmányok termelésében. Az állattenyésztés eredményei között kiemelésre érdemes a tejtermelés, a magas szinten stabilizálódott sertésállomány, és a jelentősen bővülő baromfitermelés. Erőfeszítéseink ellenére a zöldség- és gyümölcstermelés fejlődése azonban elmaradt a célkitűzéseinkben meghatározott ütemtől.

A termelés emelkedésével összhangban nőtt az élelmi- szeripari feldolgozó kapacitás, ezen belül a külpiac igényeit is kielégítő üzemek részaránya. Korszerű üzemek létesültek a húsiparban, a baromfifeldolgozásban, hűtő- és növényolajiparban- Konzervgyáraink, édesiparunk, sütödéink egy része azonban rekonstrukcióra szorul.

Az egy főre számított gabona- és hústermelésben a világ élvonalába kerültünk. A legfontosabb mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből a lakosság igényeit kielé-. gítő ellátást tudunk biztosítani. Ugyanakkor termelésünk egy negyedét exportáljuk.

Élelmiszer-termelésünk nemzetközi mércével mérve is, jelentős fejlődése hozzájárult, Hogy a hazai fogyasztói igények magasabb szinten történő kielégítése mellett, kivitelünk értéke az elmúlt 5 évben 25 százalékkal, ezen belül a nem rubelelszámolású export árbevétele 31 százalékkal nőtt. AZ ágazat által importált cikkek mennyisége ugyanazon időszak alatt több mint 50 százalékkal javult.

Az agrárszektor a népgazdaság devizaszerző ágazatai, között jelentős szerepet játszik, hiszen az ország külkereskedelméből származó devizabevételeink közel egynegyedét, konvertibilis deviza- bevételének egyharmadát adjaA megtermelt termékek értékesítésében a kivitel szerépe megnőtt. A termelés növekményének egyre nagyobb hányada határainkon kívül talál gazdára.- Az exportból származó bevételek nagysága és az export gazdaságossága jelentős mértékben befolyásolja a mezőgazdasági, élelmiszeripari és faipari vállalatok, szövetkezetek árbevételét és nyereségét, további fejlesztési lehetőségeit.

Országhatárainkon túl forgalmazott, több mint ezerféle agrártermékből a nagymennyiségben exportált termékek száma jóval kevesebb. Kivitelünkben döntő részarányt a hús, a baromfitermékek és a gabonafélék képviselnek. De jelentős értékben exportálunk növényi olajokat, bort, friss és feldolgozott zöldség-gyümölcs terméket.

A valutabevétel növelésének érdekében az utóbbi években nagy figyelmet fordítunk a hagyományos, kisebb volumenű termékekre is (mint a nyúl, a galamb, te- nyésztojás, a toll, a vetőmagvak, fűszerpaprika, nádtermékek stb.)

A kivitel szerkezetének tneghatárőzásánál döntő az elérhető árbevétel tömege és

és a v

az export gazdaságossága. Általában helyesnek bizonyult az a törekvés, hogy exportunkban a feldolgozott termékek aránya növekedjék. Ennek ellenére számos esetben előfordul, hogy a feldolgozás költségei az eladási árban nem térülnek meg, tehát a feldolgozott termékek exportja kevésbé gazdaságos. Ezért a gyorsan változó piacj helyzet a konjunkturális és spekulatív elemek térnyerése, az eddigiektől eltérő gyors, rugalmas alkalmazkodást kíván a termelőktől és külkereskedőktől annak megítélésében. hogy a termékeket feldolgozott vagy feldolgozatlan állapotban értékesítsék.

Termékeinket több mint

száz országba szállítjuk. Exportunkban meghatározó hats ország (Szovjetunió, NDK.

Csehszlovákia. NSZK, Olaszország), amely a forgalom 80 százalékát adja.

L

egbiztosabb felvevő piacaink a szocialista országok, ahol exportunk 50 százaléka értékesül. Ezen belül az almakivitel mintegy 95 százaléka, a bor- és a konzervexportunk 75 százaléka, a szocialista országokban talál gazdára- E partnereinkkel a kivitel nagyságát és szerkezetét öt évre szóló árucsere-forgalmi szerződések alapján határozzuk meg.

Fejlett tőkés országokba irányul a kivitel 41 százaléka, a hagyományosan fő partnereink a Közös Piac országai. Ezen a piacon egyre több nehézséggel találkozunk. A Közös Piac kibővülésével, annak önellátottsági foka növekszik, az agrárszektor jör védelmének biztosítása és a belső termelés védelme érdekében a protekcionizmus állandóan fokozódik. A Közös Piacon kívüli európai országok agrárimportja lényegesen kisebb. A tengerentúli országokba irányuló kivitel növelését a magas szállítási költségek nehezítik és megfontolandóvá teszik.

Fejlődő országokban exportforgalmunk 9 százalékát realizáljuk. Itt a fizetőképes piacokat eles verseny és viszonylag alacsony árak jellemzik. E piacokon nem a minőségi, hanem a tömegáru a keresett. Megfigyelhető, hogy az élelmiszer-Kereslet kielégítése érdekében a termelés felfuttatásával ezen országok is nagy erőfeszítéseket tesznek. Ide irányuló kivitelünk egyrészt marha- és juhhúsból, sajtfélékből, baromfiból, zöldség- és gyü- mölcskonaervekből, másrészt a kapacitásokat növelő termelési rendszerekből, berendezésekből tevődik össze.

Termékeink világszerte kedveltek. Ismertek specialitásaink, gyümölcsféléink íze, boraink zamata- Kedvező ter: mékeink fogadtatása. Ennek ellenére a világpiacon döntő és meghatározó jelentősége egyetlen cikkünknek sincs, ji piacot nem mi alakítjuk, céltudatosan nekünk kell alkalmazkodnunk.

Az eddigi eredményekre építve nagy feladatot kapott ágazatunk a VI. ötéves terv időszakára. A kivitel volumenét 1985-ig több mint egy- harmadával, dollárelszámolású exportunk mennyiségét több mint 40 százalékkal kell növelni úgy, hogy behozatalunk csak minimális mértékben emelkedhet, egyidejűleg külkereskedelmi egyenlegünk pedig 50 százalékkal javul.

Célkitűzéseink megvalósításét a vállalati érdekeltsé; további növelésével biztosítani tudjuk. A feladat teljesíthetőségét segíti, hogy a termeléshez és feldolgozáshoz szükséges eszközök és feltételek többségét a népgazdaság tervszerűen biztosítja- Ugyanakkor a nemzetközi munkamegosztásban résztvevő partnereinktől határozottabban megköveteljük, hogy vállalt szállításaikat teljesítsék.

ilágpiac

Az 1981—1985. közötti időszakban a nem rubelelszámolású export számottevő növelése során elsősorban a búza, a kukorica, a növényi olajok, a vágójuh, a sertéshús, a vágott baromfi, valamint a hűtőipari termékek mennyiségét kívánjuk növelni.

A keményedő külpiaci körülmények természetesen a vállalatoktól rugalmasabb termelési árpolitikát kívánnak. Versenyképességünket, jelenlétünket a piacon csak akko£ biztosíthatjuk, ha az elérhető értékesítési átlagárnál termelési költségeink lassabban, a hozamok gyorsabban növekednek.

Agrárexportunkban tudatos törekvésünk, hogy -r- a nagy mennyiségben eladásra szánt termékeink elhelyezésére megbízható partnereket szerezzünk, azokkal közép- és hosszútávú szerződéseket kössünk;

— a piac igényei alapján termeljünk, ennek érdekében a külkereskedelem integrálja az élelmiszeripart, az élelmiszeripar a mezőgazdasági termelést;

— növeljük a kivitel gazdaságosságát, emeljük a minőség. csomagolás, szállítás, egyszóval a versenyképesség színvonalát; '

— javítsuk külkereskedelmi tevékenységünket.

Az 1970-es évek végén minőségi változás kezdődött a külkereskedelmi és a termelő vállalatok közös érdekeltség gét jobban biztosító kapcsolati formák kialakulásában, többségbe kerültek az árnyereség, illetve a teljes tevékenység erdményének megosztását elősegítő társasági szerződések. 1979 óta folyamatosan alakultak a külker reskedelmi társaságok (bor, nyúl, forrólevegős szárítmá- nyok, zöldség-gyümölcs szá- rítmányok, hal, vetőmagvak, alma)Célunk ezen társaságok működési körének bővítése, te-" Vékenységük erősítése, továbbfejlesztése. Ennek érdekében többek között javítjuk a termelői és feldolgozói érdekek koordinálását, a minőr ségí különbségek árban történő elismerését, a közös kockázatvállalás és -viselés feltételeit az ár- és piaci munkában.

A

z export növelése és a valuárbevétel fokozása érdekében azokon a területeken, ahol a személyi és anyagi technikai feltételek megteremthetők, folytatjuk az önálló külkereskedelmi jog megadásának előkészítő munkáit.

Lakatos Tibor,'

mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes

VAKfTÖAN tűz az augusz- tusi nap a szécsényi határban. Asszonyok serénykednek a burgonyaföldön hajladozva, mert gépesítés ide, vagy oda, a kézi munkaerőnek még mindig nagy a becsülete.

A munkához nem kell nagy hozzáértés, annál nagyobb kitartás. A gép által elhagyott, elpotyogtatott gumókat kell zsákba gyűjteni. Látszatra könnyű feladat, de, hogy mennyire csalóka ez a látszat, azt csak az tudja, aki egész nap érzi is. Mint például Oláh Jánosné, aki a szeliős ruha helyett feketébe öltözve teszi a dolgát immár kilencedik hónapja, férje halála óta.

— Tizenegy éves koromtól földdel foglalkozom — mór- zsolgat egy kis darab fekete rögöt ujjai között. Egy félig telt burgonyászsákra pihent le, hogy néhány szót váltsunk.

— Mit csinált tizenegy éves korában7

— Mit? Arattunk, cséplőgép melleti dolgoztunk, sum- mások voltunk. Nekünk csak annyi saját földünk volt, ami a házunkat körülvette. Mélik- né birtokán verejtékeztünk.

Sokan voltak. Tán többen, mint most a termelőszövetkezetben. Világostól sötétedésig

Mesterségük a népművészet

Csomagolják a szőttes alátéteket

ben előrukkol újdonságokkal. Idén is több mint száz új termék tervét készítették el, ebből nyolcvanat el is küldtek a Népi Iparművészeti Tanács zsűrijének elbírálásra. Csaknem harminc tervet díjazott a zsűri, ezeket be is vezették a termelésbe.

A zsűrizésre beyújtott és a végül is elfogadott tervek száma közt elég nagy a különbség, ennek tulajdonképpen egyetlen oka van: a művészeti zsűri és a kereskedelem igényének ritka találkozása. A zsűri a gazdagon díszített, dúsan kivarrott holmikat díjazza, ezzel szemben a kereskedelem inkább szerényebben kézimunkázott, viszont olcsóbb darabokra vevő. így aztán főhet a fejük a tervezőknek, hol az az arany középút, melyet mindkét fél egyaránt értékel.

A kézi szövésű szádá mindenesetre olyan cikk, amire az üzletek is igényt tartanak. A függonynekvalót sokáig hiába keresték a vásárlók, pedig ezzel szép igazán az ízléssel berendezett palóc konyha. A szövetkezet most ismét elkezdte készítését.

A NAGYLÖCI SZÖVÖDINASZTIÁK. Nemcsak régen, ma is szépen csengő nevet mondhatnak magukénak a nagylóci szövődinasztiák. A szövőmesterség fogásait generációnként hagyományozzák egymásra. Szőtteseiken nem csak mesterségbeli tudásuk látnivaló, hanem az a kedv és a motívumok iránti fogékonyság is, melyet örökségül kaptak.

Ezek a szövéssel hagyományosan foglalkozó családok képezik ma is a szécsényi Palóc Népművészeti és Háziipari Szövetkezet erősségét Közülük kerülnek ki a legügyesebb tervezők, kiállításokon, bemutatókon, szőttespályázaton szívesen és sikerrel vesznek részt.

FORGATNI A NEVET,

Üzleti tárgyaláson nem mindegy, hogy az áruját kínáló

fél neve mennyire ismert a, piacon. A szécsényi szövetkezet nem csak belátta ezt, hanem egyre inkább ennek

szellemében cselekszik. Júliusban a pécsi ipari vásárról például hímzésükért, babáikért két bronz-, szőttesükért ezüstdíjat hoztak el.

Legközelebbi szereplésük színhelye Karcag. Az alföldi város ad otthont augusztusban a Palócföld bemutatkozik című kiállításnak, melyen a szécsényi kézimunkák képviselik majd a palóc viseletét, népművészeti hagyományokat.

A szekszárdi szőttespályázatra a szövetkezet nyolc szövőnője küldte el munkáját. Étkezési garnitúrát, szedett szőttest, párnát — hagyományos palóc minták feldolgozásával készült darabokat.

ÜJDONSÁQ ÉS HAGYOMÁNY. Űjat nyújtani a népművészetben is lehet. Jóllehet a minták, motívumok hiányosak, de méretben, alapanyagban lehet is, kell is a mai kór igényeihez igazodni.

Éppen ezért a szécsényi szövetkezet minden esztendőMENYECSKE, VŐLEGÉNY. A nyolcvanfős hím-; zörészleg mellett a babkészi- tők végzik a legaprólékosabb munkát. A baba testének elkészítésétől a felöltöztetéséig minden kézimunka. Több tucat nógrádi község népviseletét dolgozzák fel az évente piacra szállított harmincezer figurával. Zömmel külhoni boltokba kerülnek a cifra babák, de jut belőlük a hazai ajándék- és népművészeti üzletekbe is.

HELYÜK A VILÁGBAN.

Rohamosan emelkedik a szövetkezet exportra vitt termékeinek aránya — a gondos,’ szép munkát külföldön is honorálják. Idén termelési értékük egyötödét adja az export, s már az első fél évben kétmillió forint értéket ért el külföldi szállításuk. A szó-; eialista piacok mellett Svájcba, NSZK-ban, Japánba,' Ausztráliába indulnak a szécsényi szőttesek, hímzések, babák.

— szendl — |

Fiatalok a mezőgazdaságban

Á megye mezőgazdasági

nagyüzemeiben dolgozóknak több mint egyharmada 30 éven aluli. Még ennél is jelentősebb arányban vesznek részt az állami és szakmai képzésben, s ennek eredményeként egyre nagyobb szerepet kapnak a termelésben, tevékenységük mind hatékonyabb, elsősorban a gépesítésben és a melléküzemekben.’

Kevés fiatal található ugyanakkor az erdőgazdálkodás és az állattenyésztés területén, s ez a jelenség elsősorban a folyamatos munkaidőre és kellő fokú gépesítettség hiányára vezethető vissza. Ez mutatja, hogy a gazdaságok vezetői főként ezeken a területeken tehetnek sokat a

helyzet megváltoztatása érdekében. Az itt dolgozók munkáját még jobban meg kell becsülni, folyamatosan figyelemmel kísérni és megfelelő erkölcsi, anyagi elismerésben részesíteni. Hiszen tevékenységük nagyban hozzájárul a gazdálkodás eredményességéhez.

Á föld szerelmese

dolgoztak, ahogy mondták, látástól vakulásig. S miért?

— Fizetni azt nem nagyon

akart — folytatja Oláhné. — Kenyérre se nagyon telt ab’ ból, amit tőle kaptunk a munkánkért. Pedig apámmal ketten dolgoztunk. Én voltam a legidősebb a testvérek között, nekem kellett a legtöbbet segíteni.

így is gyakran előfordult, hogy kenyér nélkül maradtak.

— Szereti a földet?

— Nagyon.

— Pedig sok örömet nem szerzett magának.

— Nem. De mindig a munkát jelentette. Az meg ennivalót, ruhaneműt. Tudja, mi, öregek már így vagyunk, akkor is szeretjük, ha nem adott túl sok jót. De dolgozni azt szerettünk vele.

ölébe ejti két kezét, úgy nézi a földet maga előtt.

— Tizenhat esztendeje dolgozom a termelőszövetkezet- bent, mint szövetkezeti tag. ötvennyolc éves vagyok, de amint látja, még dolgozom. Csak egy valamit nem értek. Maga netán jobban tudja?

— Talán.

— Azt mondják az irodában, a magamfajta nyugdíjas nem dolgozhat évente csak 1250 órát. Hát nincs szükség a két kezünk munkájára?

— Biztos, hogy szükség van rá.

Megigazítja a fekete kendőjét, azután mintegy mentegetőzve hozzáteszi:

— Mindegy, hogy a málnában kell dolgozni vagy a krumpliföldön. Igaz? — pillant arrébb, az egyik munkatársa felé, akivel már évek óta együtt dolgoznak, lévén ő is falubeli.

Megérkezik az ebéd, szinte hajszálpontosan a déli harangszóra.

— Ez is milyen más, mint annak idején — réved el ismét a múltban. — Akkoriban ebédre savanyú lé volt, meg gubó — próbálja magyarázni, mi is volt az, de sehogyan sem értem. — Nagy lavórban hozták, körülültük és ki mennyit kért belőle, any- nyit evett. Most meg alig tíz forintért háromfélét lehet enni .. .

— Sazdálkodik odahaza?

— Amennyit bírok. Egy jó darab földet eladtam a szomszédoknak, mert nem bírtam

' megművelni. Egyedül maradtam, a lányom, meg a három fiam mind elköltöztek otthonról.

— Unokák?

— Már hét van — lelkese^ dik fel. — Majd, ha egyszer mind összejönnek, az lesz az igazi. Mi is nyolcán voltunk testvérek. Hanem, hogy ezek mennyivel különbül élnek mint mi annak idején ' . . — fészkelődik nyugtalanul az asszony az alkalmi ülőkén. Látszik rajta, hogy nem kenyere a sok beszéd, már szívesebben hajladozna a fekete föld felett, mint ahogy azt az évtizedek során tette. Afölött a föld fölött, amely kevesebbet adott neki, mint ameny- nyit jelentett számára. A föld, amely nélkül elképzelhetetlennek tartja életét.

— Meddig szeretne még dolgozni?

— Meddig? — kérdez visz- sza és először derül föl arca.

— Ameddig meg nem házasodnak az unokáim. Mindannyian! A hetedik a múlt héten született...

Z. T.

NÓGRÁD - 1981. augusztus 20., csütörtök 5