Nógrád. 1981. augusztus (37. évfolyam. 179-203. szám)
1981-08-16 / 192. szám
I A MEPE Nőimaszk-alak dísszel Feketemedve-maszk Haida-fej Európai körútja után hazánkba- a Néprajzi Múzeumba érkezett a kanadai kulturális minisztérium kiállítása a Kanada csendes-óceáni partvidékének indián kultúrájáról. Havas hegycsúcsok, buja növényzet, ködös és csipkézett csendes-óceáni partvonal: immár 10 000 éve itt élnek Kanada északnyugati partvidékének indiánjai. Közülük a legismertebbek tlingitek, a haidák, tsimsiá- nok- bella coolák, nootkák és' szalisok, akik cédrusfából készítik a mindennapi élethez szükséges tárgyaikat. A francia és az angol nyelvben cédrus a neve az óriás tujafának. Ez nem a bibliai libanoni cédrus, hanem a ciprusfajták rokona, 60—70 méter magasra nő, átmérője 2 méternél szélesebb is lehet. A nyugati partvidéki népek mítosza szerint a fáknak lelkűk és hatalmuk van- akárcsak az állatoknak és az embereknek. Hitük szerint a cédrus az égig emelkedett és egyszerre volt a világ tengelye és út a mennybolt felé. A cédrus nagyon tartós, ellenáll a nedvességnek, de elég lágy ahhoz, hogy kezdetleges eszközökkel megmunkálhassák, egyenes erezete pedig lehetővé teszi, hogy nehézség nélkül hasíthassák hosz- szú, egyforma méretű deszkákra. A parvidéki törzsek cédrusból építették nagy, nyeregtetős házaikat és 20 méteres kenuikat, ebből faragták totemoszlopaikat és készítettek sokféle fatárgyat. Még ruhaneművel is ellátta őket ez a fa-mivel rostos háncsából ruhát, fejfedőt, takarókat és szőnyegeket szőttek. 200 évvel ezelőtt a fehér ember megérkezésével gyökeresen megváltozott a cédrus népeinek élete. Nemcsak úis-árű gazdasági, társadalmi. kereskedelmi. politikai viszonyokkal ismerkedtek meg, hanem a kereszténységKígyóevő gél és sok eddig ismeretlen, tárgyakat, totemoszlopokat, de annál inkább pusztító be- újjáélesztve gazdag művészeti hagyományaikat és megőrizve kulturális identitásukat. Ä negyvenhat tárgyat számláló kiállítás nem másolatokat. hanem mai modern termékeket, va- voszületnek, természetesen a nultat fel. mai életviszonyok kereté- A rendkívül érdekes kiéiben. Üjra felhasználják a Iítást Nógrádból is szeptem- nagy cédrusokat, újra farag- bér 7-ig látogathatiák a Nép- nak maszkokat, használati rajzi Múzeumban. tegséggel. A század elején minden jel arra vallott, hogy fokozatosan kihal a cédrus népeinek kultúrája. Napjainkban igen kedvező megújhodási folyamatnak lehetünk népművészeti szemtanúi, a régi életmódjuk- maszkokat, öltözeteket, ból bizonyos vonások újra- dász-halász szerszámokat Csalódás és nem várt siker Esték a szegedi Dóm téren Szeged nyáron továbbra is kulturális paradicsom. A legszebb pompájában fénylő dél-alföldi metropolis a közművelődési és szórakoztató programok tucatjait szór ja két kézzel elé. A város Széchenyi téren honvéd fúsemmi boszorkányság. Sze- adása nem éri el, de megköt ged választékos kulturális zelíti a Bánk bán színvonaprogramkavalkádját, a sza- lát, ami egyúttal azt is kifebadtéri játékok jó két év- jezi számomra, hogy érdetizeddel ezelőtti újjáélesztő- mes prózai darabokat is az se, fokozatos megizmosodá- óriási színpadra vinni. Igaz, a látogatók sa érdemelte ki, tette elke- a hatalmas méretek miatt szívében, a rülhetetlenül szükségessé, elvész a játék, a megjeleníHiszen ilyenkor a közel két- té- intimitása, de helyébe vószenekar ad térzenét, az százezer lakosú város lakói léphet — és, ha avatott műifjúsági házba country-est. a Dómba orgonamuzsika csalogat, s ezzel még közel sem átmenetileg újabb ezrekkel vészekről van szó, lép is —a gyarapodnak — magyarok- monumentalitás, a látványoskai, csehszlovákokkal, né- ság. Azaz: amit elvesztünk a merítettük ki a hangverse- metekkel, lengyelekkel, an- réven, visszanyerünk a ványek lehetőségeit. A kiállítások kínálata pedig még a koncerteknél is gazdagabb. Csak a helyszínek és a műgólokkal, hollandokkal és a mon világ még megannyi más A Teli Vilmos közel sem nációjának képviselőivel. S a dicsekedhet olyan vonzerővel, szegedi vendéglátás már mint A cigánybáró, ugyanvészek neveinek puszta fel- réges-régen nem csak a szál- akkor annál sokkal jobb elősorolása többet tenne ki egy oldalnál. Aztán az idei júli usban is megrendezték — értékek megmutatását is. Az határozott elképzelése i ______-C______ —1 „ál,-,« .,táuUő~,A,1 lÄtülrAlz r-zsfid.ovn q rnnrinl n ronrlrfavtacf n^rr i mmáron nyolcadszor — a •nemzetközi szakszervezeti néptáncfesztivált, gálaestjét két ízben a szabadtéri játékok közönsége élvezhette, a környék és az ország fiataljai pedig tizenötödik al- séggel lás és az étkezés biztosítását adás Az első percben érezjelenti, hanem a kulturális hető, hogy Ruszt Józsefnek ' .................................... ............. van u tóbbiról a játékok rendező a műről, a rendezést nem kö- irodája, a város állami szer- telező penzumként fogja fel; vei és intézményei, a népmű- hanem művészi tettként. A velők gondoskodnak, példás, népdráma iránt azonnal érmára már begyakorlott igye- deklődést igyekszik a nézőből keze ttel, lankadatlan ötletes- kicsikarni: dobhártyán zakatoló, sokkoló zenével, ■kálómmal randevúzhattak a A Dóm -téri színházban — fájdalmas, vad; fékezhetetlen győzedelmes fesztivál gálaestjét — négy tánccal. A zene és a tánc produkciót mutattak be — kiegészülve különféle hátban, bármennyire is tártai- ezen a nyáron. GLinka Ivan térvetítéssel — többszőr viszTisza-parton az ifjúsági na- nem számítva a néptánc- szenvedélyű, pok apropójaként. A fenti rendezvények azonmasak, színvonalasak, csupán kiegészítő szerepet játSzuszanyin című operáját szatér a darab folyamán, han- szovjet és szlovák vendég- gulati elemiként és tartalmi’ szanak, s bizonyos mérték- művészekkel, kórussal, Ha- kifejezőeszközként. Ruszt ri- ■ben elhomályosulnak a nagy csaturjan Spartacus című tuális színházeszménye mintbalettjét, ifj. Johann Strauss ha erre a színpadra termett A cigánybáró című daljáté- volna. Erénye a színészvezeattrakció”, a szabadtéri szín házi előadások országos hírverésű sorozatának árnyé- kát és Friedrich Schiller Teli tés, a világítási kában. Nincs ebben különös, Vilmos című népdrámáját. A cigánybáró effektusok célszerű használata, a dráma pontos tartalmi olvasása és formai megjelenítése. Ugyanakkor nem hibátlan Mint minden évnek — ta- nem tudott megbirkózni a rendezés. Göcögtető suta- valy előtt a János vitéz, ta- vállalt feladattal. Érdekes Ságnak itt is tanúi lehetünk, valy a Piros karaván —, az színészeit fantáziátlanul moz- A vihar például a kelleténél idei játékoknak is megvolt a gatja, gyakran nem hasz- „látványosabbra” sikerült, maga „slágere”. Közönség- nólja ki egészen a térség ad- az alma lelő Vese a fiú fejé- esalogiatónak szánják a ren- te kompozíciós lehetősége- ről pedig kissé naivvá. Per- dezők, számításaikban leg- két. Még szerencse, hogy Bar- sze elképzelhető, hogy ezek többször nem is csalódnak. A kóczy Sándor koreográfus és és a többi fogyatékosságok a cigánybáró is ezreket csábi- a táncosok a segítségére premier óta kiküszöbölődtek, ,tott Szegedre, olyannyira, vannak, mozgással, lendület- s ha ez így van, akkor az a ■hogy jegyet már egy hónap- tel, élettel töltik meg időn- közönségnek főnyeremény, pal a július 25-i bemutató ként a színpadot. Néhány je- Barkóczy Sándor gondosain előtt nem lehetett kapni, lenetet kínos feszengéssel megtervezett koreográfiáját Sokain tetemes felárral, fe- tud csak az ember elviselni, és a táncosokat ezúttal is ketén szereztek belépőt, mely- Ennek egyik tipikus példá- dicsérhetjük, s a díszletek ért egyébként sem kevés ősz- ja, amikor a címszereplő szegényességét ugyanúgy — szeget kell fizetnie a nézők- megtalálja az édesapja ál- ha nem jobban — hibaként nek. tel elrejtett kincset. Ilos- róhatjuk fel, mint A cigányfalvi Róbert sután csáká- báró esetében. A vierwald- Megérte a tülekedés, az nyozgatja a várfalat és tö- stätti tó körüli svájci őskan-' utazás, az anyagi áldozat? vét, miközben hirtelen — a tonok erdőségei nem lehet-’ Bizonyára lesznek jócskán karmester által beintett cin- nek . ilyen jellegtelenek. akik nem osztják véleménye- tónyérütésce — lezúdul egy színészek többsége Mr: met de kertelés nélkül he- .beépített ajtó összes koda- színészek többsége élemet, oe Kerteies nélkül be . . E , kincs és a bol- gánsan, magas színvonalon vallom: csalódást okozott rabja, azzei a Kincs es a ooi feladatat kő»»i ■nekem ez az előadás Nem a úog végkifejlet valósággal ieiaaaitat. Közel neaem ez az «« «ema bősünk ölébe hullt Persze a félszaz színész alakítja a sízefiatal Strauss (1825—1899), a f1.?®4nK. oieoe nuut. persze, a , , v-Welensé,, bécsi valcerkirálv zenéié- történet köztudottan roman- refe.Keí’ Kepteienseg leisoDecsi vaicerKiraiy zenéje ... hiszen Jókai MórSaffi rolni okét. Kiemeljük Farady vei van a bajom, az a ma- . u®’ nls:zen jorrai acor&am j . . a mold iát Oáhnr Miksa nemében csodálatéi evn című novellájából Schmitzer . ,van, Arnoiojat, íj a bor MiKga nemében csodalatos, gyo^ Ignác újságíró írta a lib_ los zászlósorát, _ Balazsovits myörű muzsika, még csak ‘“‘"TI nem° is várunk tőle Lajos Gesslerjét, Tóth Éva nem is interpretálásával - ^ahsta hiteJességet, ár- úrhölgyét. Trokán Péter a nyaltságot. Az énekes színé- Clr^szcrepben nem elég meg,bár a Pál Tamás vezényel te zenekar néhány ütem- és hangzásbeli pontatlanságot sze^től sem várunk Vlagyielkövetett —, hanem a tör ténet, az alakok meg test esi mir Viszockijhoz, Jean Ga- binhoz, Sarah Bernardhoz tésével, a díszletek“',“szegény W&SY Sulyok Máriához hagyőző. Almás! Éva pedig inkább egy kibírhatatlan hisz-' térika, mint családjáért aggódó anya. színházi” látványával. Horváth Zoltán rendező Színházi évad 1981-82 Elkészült a megyeszékhely műsorterve A hagyományoknak megfe- hatjuk november 17—18-án lelően az ősszel kezdődő szín- JMati Unt Főpróba című színházi évadban is tíz-tíz elő- művét, mely magyarországi ja számon a színháztörténet. A mű műfaji meghatározása: történelmietlen történelmi koadásból álló bérletsorozatokat ősbemutatónak számít. Sha- média — április 6—7-én látha- bocsát ki a salgótarjáni József kespeare Hamletjét december tó a megyeszékhelyen. A szol- Attila Megyei Művelődési 22—23-án mutatják be, mint noki színház utolsó fellépését Központ. Az „A”. „B” és if- hírlik Kovács Lajossal a cím- május elején tartja Molnár jusági-nyugdíjas bérlet között szerepben. Szintén magyaror- Ferenc Liliom-jával csak az utolsó előadást illetően szági bemutató a csehszlovák Puccini Bohéméletét már lesz eltér« Ami pedig az elő- Jin Menzel - filmrendező- láthattuk 3-4 évvel ezelőtt zo évadokhoz viszonyított ku- kent és színészként nálunk is Salsótariánban november lönbségeket illeti, örülünk, jól ismert - A három meg- ^o^tanban váüoTatáí hogy idén az intézménynek esett lány esete című vígjá- hozza el a Csoko i Sztahlz . ~~~ , Ä. Iebruär X Mn«ÄSSS eaen szerepel Salgótarján- június 29.—július elseje kőbán. Egy hónappal később az zött láthatja a közönség. angol Paul Foster — müve .. ,. . „ . , , .. , megjelent a Modern Könyv- , Madách Színház tarsula- tár sorozatban — I. Erzsébet :a lzí?en, Irogat Salgótar- című zenés történelmi komé* ian°an- Slade Jutalomjátékát sikerült a szokásos ..magán- vállalkozások” helyébe színházat megnyernie. Az évad végén a budapesti Madách Színház két produkcióval szerepel Salgótarjánba^. Az új évadban a megszokott két opera helyett egyet nyílik alkalmunk megnézni, a debreceni Csokonai Színház másik előadása Kacsóh Pongrác János vitéze lesz. A megyeszékhely 1981—82-es színházi évada október 13-án kezdődik a Koldusoperával. Bertolt Brecht és Kurt Weil zenés darabját a szolnoki diája szerepel a megyei művelődési központ színpadán. Az öreg hölgy látogatása után a svájci Friedrich Dürrenmatt újabb, az említettel művészi. gondolati szempontból szinte azonos éi 'kű műve, A nagy Romulus került a műsortervbe. Ezt a szerepet a sajnálatosan korán elhunyt június elsején az „A” bérletben. Moliere A fösvény című vígjátékát június 9-én a „B” és az ifjúsági-nyugdíjas bérletben mutatják be. A megyeszékhely következő színházi évadja a szerzők és a művek ismeretében tartalmasak, gondolatilag, művészileg érdekesnek ígérkezik. Persze sonlatos alakításokat, annyit azonban joggal követelünk, „S'schiŰeT hogy kifogástalanul mozogjanak a színpadon, gesztussal, mimikával hitelesen éljék át a helyzeteket, s mivel nem operáról van szó: a jellem- teremtéssel is megpróbálkozzanak. . Ahogyan Melis György, Miért választotta Ruszt Jó- Telljét bemutatásra? A válasz, az aktualitás felismerése kézenfekvő. Az elnyomás, az ember, a népek szabadsága ma legalább annyira foglalkoztatja a nemzeteket — főként a kisebbeket —, mint a XVIII. század végén, Schiller idejéa pókhas Zsupán alakítója A költő egyértelműen a tette. Ö is operaénekes, mint lécükért, függetlena többi — de vérbő színészi ségukert küzdő ^ kisnépek talentum is. Egy percig nem oldalára állt, a drámából kiunatkoztunk mellette. Mél- tűnik: felismerte kora társaié társának egyedül a sze- ualmi viszonyainak problé- gedi Kovács János bizonyul, ptatt, rátalált a megoldás lehetséges útjára is. Hogy mi A többiek jóval halványabb min<^€nre lett volna képes teljesítményt nyújtanak, még tudhatjuk. Jó egy a máskor kitűnő Ilosfalvi Ró- ey7e f Vilmos megírása bért, Mészöly Katalin, Kató- a'^ar*>.. 1805-ben meghalt, munna Lajos, Zempléni Mária is, ka közben, 46 éves korában, nem beszélve aztán a további A TelI Vilmos ereje hatá_ kénT^Ü^Csabáról^TerelSi rOZOtt eszmei.ségében, a nép terepesi középponti h5ssé emeléséÉvarol. , akik énekesi es ben rejlik. Szemléletével a színészi munkája egyaránt romantikus dráma előkészí. gyengécske. Az előadás fiaskójáért kizárólag a zene kárpótolhat. Teli Vilmos tője. Ruszt József ehhez illő előadást rendezett. Ezért már érdemes Szegedre utazni! volt Szigligeti Színház művészei nagyszerű Pécsi Sándor egyik minden a megvalósításon mú- adják elő. A szolnokiaktól lát- legkiválóbb alakításaként tart- lik. Azt, hogy jövőre mivel hívogatnak a szabadtéri játé- Dramai művek megszólal- kok, még nem tudni. Egy tatásával pár év óta kísérte- biztos: a koncepció — műfa- teznek a Szegedi ^Szabadtéri ji arányok megtartásával Játékokon. Egyelőre kevés művészi élményt, szórakozást sikerrel. Eddig a kőszínházi- nyújtani — változatlan. Nem hoz hasonlatos élményt ne- ártana azonban, ha a közön- kem csupán a Bánk bán elő- ségcsalogató művek bemutar adása jelentett, a többinek tását az eddigieknél kom-o- csak részletszépségei tudtak lyabban vennék. Kellemesebb megragadni. tenne akkor a játékok „alSchiller Teli Vilmosának majanak” ize- Ruszt József rendezte elő- Sulyok László
