Nógrád. 1981. augusztus (37. évfolyam. 179-203. szám)

1981-08-16 / 192. szám

Á szovjet légierők napja Augusztus 16: a szovjet lé- nagy távolságokra történő át- gierők napja. A Szovjetunió csoportosítására adnak lehe- légiereje széles körű feladatok tőséget. Ma már a levegőben mt toldására. a szárazföldi aratott győzelem nemcsak a erők és a flotta fedezésére és szembenálló felek technikájá- támogatására egyaránt képes, tói függ, hanem e technikát Egyre nagyobb jelentőségre vezérlő emberektől is. A tesznek szert a harci helikop- szovjet légierő jól képzett terek is, amelyek a szárazföldi katonái a Varsói Szerződés csapatok támogatására hiva- tagállamainak harcosaival tottak, mind támadás, mind vállvetve készek megvédeni védekezés alatt. A nagy te- mindenféle támadási kísérlet- herbefogadású katonai szál- tői a szocializmus és a béke lító repülőgépek a haderők vívmányait­Beszállás az IL—76-ba Bzovjet katonai helikopter legénysége Mongol tiltakozás A Mongol Népköztársaság valamint a nemzeti felszaba­külügyminisztériuma nyilat- dító erőkkel való amerikai kozatban ítélte el az ameri- szembenállást, kai kormányzatnak a neut- Az a tény, hogy az ameri- ronfegyver gyártására vonat- kai lépést Pekingben elége- kozó döntését. detten fogadták, azt bizonyít­A nyilatkozat megállapítja, ja, hogy a neutronfegyver hogy az Egyesült Államoknak gyártását Kínában úgy te- ez a döntése az amerikai kül- kintik, mint az amerikai- politika .fokozódó militarizáló- kínai katonai-politikai - köze- dását jeizi, s veszélyesen ki- ledést elősegítő tényezőt, élezi a szocialista világgal, (MTI) Nyilatkozik az MNB elnöke (Folytatás az t. oldalról) Ezek alapján a Miniszter- tanács 1 milliárd forinttal megemelte azt a hitelkeretet, amelyből a minden piacon gazdaságosan értékesíthető exportárualapokat bővítő be­ruházásokat finanszírozzuk. A hitelkeret más források át­csoportosításával is emelhető. A megemelt hitellehetőség­ből az exportot növelő, gyor­san megtérülő és kedvező de­vizahozamot ígérő fejleszté­seket támogatjuk. A kormány felhatalmazást adott a Magyar - Nemzeti Banknak, hogy szeptember 1- ével 1 százalékkal növelje a beruházási és forgóeszköz- hitelek kamatlábát. Ennek értelmében növekszik a szep­tember 1. után folyósításra kerülő beruházási és forgóesz­közhitelek, valamint az ál­lami kölcsönök kamata. Álta­lában emelkedik továbbá az említett napon fennálló for­góeszközhitel-tartozások után felszámított kamat is. Nem nő viszont a forgóalappótló hite­lek, az exportcéghiteleket re­finanszírozó hitelek, valamint egyes speciális konstrukciók keretében folyósított hitelek kamata. Mivel a belső kama­tok elszakadtak a nemzetközi pénzpiac mavas költségeitől, s még ezzel az .emeléssel is ^ .'»rr»1 «3 7 *a •■» »T7pt'ri 'í| yj fir—-T-.ztV-"7' C" *7 ben íz «r.-iir • '-».-s-é T-á’íV a’ri­mátok változtatása Mind"’ alaposabb mérlegelésre kell. hogy késztesse a vállalatokat beruházási döntéseikben és takarékosabb készletgazdál­kodásra ösztönöz. Egyidejűleg emelkedik a vállalati betétek kamata is. Ezáltal növekszik a megtakarítási érdek és a felgyülemlő források koncent­ráltabb és hatékonyabb fel- használása. A forint árfolyama a többi valutákkal szemben átlagában nem változott, de az egyes valutákkal szemben — kö­vetve a nemzetközi pénzpia­con végbement arányváltozá­sokat — rendszeresen kiiga­zításra került. A világpiacon az árfolyam folyamatosan változik. Mivel ezek a válto­zások korábban kisebb mére­tűek voltak, a bank a deviza- árfolyamokat csak havonként módosította. A nemzetközi pénzpiacokon bekövetkező nagyarányú változások miatt most gyakoribb árfolyam-mó­dosítást vettünk tervbe. Erre a vállalatok piacérzékenysé­gének fokozása érdekében szükség van. A Magyar Nemzeti Bank elnöke végül rámutatott, hogy helyzetének további javítá­sa érdekében növelni kell az erőfeszítéseket. A külső kö­rülmények — a VI. ötéves terv által alapul vett helyzet­tel szemben — nem javul­tak. hanem inkább romlot­tak Ezért tovább kell foly­tatni a piacot fokozottan f’rve'eo'ba vevő gazdn^ágpo- ,;tikát és id?iéb°n olyan in­tézkedéseket kell tenni, ame­lyek a hatékonyság továb­bi növelésére ösztönöznek. 2 NÓGRÁD - 1981. augusztus 16., vasárnap Razoérkezfek a lengyel vezetők a Szovielumóbó* Stanisláw Kania, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Wojciech Jaruzels­ki, a LEM? KB Politikai Bi­zottságának tagja, miniszter- elnök és nemzetvédelmi mi­niszter, hadseregtábornok szombaton délután hazaérke­zett Varsóba. A két lengyei vezető a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának meghívására tett rövid baráti munkalátogatást a Szovjetunióban — jelentet­te a PAP lengyel távirati iro­da. Stanislaw Kaniát és Woj­ciech J,aruzelskit a varsói repülőtéren a LEMP KB Po­litikai Bizottságának, a Köz­ponti Bizottság titkárságának és a minisztertanácsnak a tagjai üdvözölték. Jelen volt Vaszilij Svirin, a Szovjet­unió varsói nagykövetségé­nek ügyvivője. (MTI) Szovjet szállítások Lengyel­országnak Július végéig a Szovjetunió 54,2 százalékra teljesítette Lengyelországba irányuló éves nyersanyag- és áruszállí­tási tervét. A legfontosabb nyersanyagok és fűtőanyagok szállításában túlteljesítették az év első hét hónapjára ter­vezett mennyiséget. Így a lengyel ipar eddig 8,2 millió ;onna vasércet, a megállapo­dásnál 40 ezer tonnával több nyersvasat, 3010 millió köb­méter földgázt, 7723,5 ezer tonna kőolajat, 480 ezer ton­na benzint, s a tervezettnél 3,5 ezer tonnával több kok­szolható szenet kapott a Szovjetuniótól. Hasonlókép­pen fokozódik a közszükség­leti cikkek és a mezőgazda- sági termékek szállítása. A PAP lengyel hírügynök­ség munkatársa szerint a szovjet szállítások szerkezete, ritmikussága megfelel a len­gyel ipar szükségleteinek, s a teljesítéseknél figyelembe veszik a rendkívüli igényeket is. Lengyelország számos olyan nyersanyagot és áru­cikket kap a Szovjetuniótól, amelyet más országokban nem tudna beszerezni. Ugyanakkor Lengyelország nem képes arra, hogy eleget tegyen a Szovjetunióval szem­beni exportkötelezettségei­nek. Késik sok olyan nyers­anyag és áru szállítása, ame­lyet a szovjet népgazdasági terv elkészítésénél számítás­ba vettek- (MTI) á hét $ kérdése Hogyan reagál a világ Reagan nentronfegyver- ' határozatára? Nem túlzás azt állítani, hogy a világ megdöbbenéssel fo­gadta a washingtoni hírt a neuronfegyver tömeges gyár­tásának elkezdéséről — ez az­tán nyugtalanságba, aggoda­lomba éppúgy átcsapott, mint tiltakozásba, elutasításba. Ter­mészetesen az USA atlanti szö­vetségesei, nem mind és nem kormányszinten mernek, tud­nak, akarnak szembeszállni Reagan döntésével. így pél­dául az angol kormány hall­gat, s nyilván tudja a régi igazságot: aki hallgat, bele­egyezni látszik. Párizsban is hivatalosan legfeljebb csak „kétértelműnek” mondják a washingtoni indokolást: ha egyelőre Amerika földjén is maradnak a neutronfegyverek, nyíltan az európai hadszín­térre szánják őket Tokióban vagy Bonnban a szóvivők amogé a megállapodás mögé bújtak, hogy „amerikai bet- ügy” á neutronfegyver gyár­tása. Viszont már a NATO-n be­lül is hallani dán és holland kormányvéleményeket, ame­lyek elítélik a neutronfegy­vert, ezenkívül pedig féltucat­nyi NATO-ország kormánykö­rei nyugtalankodnak amiatt, hogy a neutronfegyver kérdé­se megosztja az atlanti szö­vetséget, s főképp attól tarta­nak, hogy a gyűlöletes és bar­bár új fegyver elleni népi til­takozás végül az úgynevezett „eurornkéták” telepítését is meg fogja akadályozni. A sajtó — már a polgári SRj- tó is ,— még tovább megy. Katonai szakértők cikkeiben vagy publicisztikai írásokban kifejezésre jut az aggodalom: a neutronfegyver közelebb hozza az atomháború veszé­lyét, hiszen leszállítja az úgy­nevezett atomküszöböt, az atomfegyver bevetése köny- nyebbé válhat, kevesebb fele­lősséget igényelhet, alacso­nyabb döntési szinten történ­het. .. ’ Az amerikai döntés politikai súlya abban mutatkozik, hogy a nemzetközi életben, a kelet —nyugati viszonyban fokozza a feszültséget. Semleges tőkés­országok államférfiai is hang­súlyozták, mint például Pahr osztárák külügyminiszter, hogy ez az amerikai döntés csa­pást jelent azokra a törekvé­sekre. amelyeknek a célja az enyhülési folyamat megszilár­dítása. A népi reagálás Nyugat-Eu- rópa országaiban is igen élénk, egymást érik a tüntetések, az amerikai nagykövetségekre pedig petíciókat juttatnak el a neutronfegyver ellen állást foglaló tömegek képviselői. A mozgalom erősödik, nem kell jóstehetség hozzá, hogy előre lássuk: hevességben el fogja érni 1977—78 hasonló meg­mozdulásait, amelyek végül is Cartert, az akkori amerikai el­nököt a neutronfegyver dolgá­ban visszakozásra késztették. Ami a szocialista országo­kat illeti, a szovjet véleményt a TASZSZ nyilatkozata tük­rözte: a szovjet vezető körök változatlanul javasolják a ne­utronfegyver eltiltását asze­rint a tervezet szerint, amely ma is a leszerelési bizottság asztalán van, Genfben. Ugyan­akkor a TASZSZ figyelmez­tetett arra, hogy a Szovjet­unió megteszi a maga és a szövetségesei biztonságának megvédéséhez szükséges in­tézkedéseket. Köztudomású, hogy a Szovjetunió is képes lenne neutronfegyver előállí­tására. A magyar nép érzéseinek hi­telesen adott hangot Kállai Gyula, a Hazafias Népfront el­nöke az MTI-nek adott nyi­latkozatában: tiltakozunk a neutronfegyver ellen, a fegy­verkezési hajsza fokozása el­len, s viszont a reális hely­zetelemzésen alapuló tárgya­lásokat sürgetjük Helsinki szellemében, az egyenlő biz­tonság elve alapján/ Mik az okai és tanulságai az amerikai Icgiirányílók sztrájkjának? Az Egyesült Államokban 17 500 légiirányító ült a re­pülőterek tornyaiban a rada­rok előtt — átlagos fizetésük évi 33 000 dollár volt. Nem­csak ezt kevesellették, arra hivatkozva, hogy egy pilóta, akire 150 ember élete van rá­bízva, évente 115 000 dollárt keres, ők pedig legalább tíz gépet irányítanak, mind­egyik gépen 150 utassal... A munkakörülményeik váltak mind nehezebbé, az egészsé­güket fenyegette mind több munkahelyi ártalom. Követeléseikért sztrájkba léptek. Pedig — s erre most figyelt fel a világ — az USA úgynevezett szövetségi, te­hát állami alkalmazottainak tilos a sztrájk! Alkalmazta­tásukkor alá is kell írniok erről egy kötelezvényt. Reagan kormányzata, amely a kemény kéz, „a rend és a törvény” politikáját alkalmazza, kíméletlenül le­sújtott a sztrájkolókra. tíz­ezernél több felmondólevelet küldött ki a közlekedésügyi miniszter, Lewis. Katonai re­pülésirányítók léptek a sztráj- kolók és elbocsátottak he­lyére. Vállalták a kataszt­rófák kockázatát is, de egye­lőre — szerencsére — nem történt légi szerencsétlenség. Viszont a kanadai és nyugat­európai légitársaságok so­káig haboztak, merjenek-e ilyen körülmények között gé­peket járatni, számos járat így ki is maradt, s mintegy száz­ezer utas sínylette meg a lé­giforgalmi zűrzavart. A légiirányítók nemzetközi szervezete is elítélte az ame­rikai kormány magatartását és szolidaritást vállalt a sztrájkolökkal, de egyelőre újabb akciókat nem tervez. Mi a feladata az ENSZ energiakonferenciájának ? Nairobiban 154 ország 4000 küldötte tizenegy napon át vitatja meg a világ energia­problémáit. A kenyai fővá­rosba az ENSZ hívta össze ezt az első ilyen, világméretű energiakonferenciát, amely a föld országai többségének legsúlyosabb gondjaival kell, hogy foglalkozzék. A 133 fej­lődő (valójában fejletlen) or­szág közül 90-nek nincs ola­ja, s mert a „fekete arany” egyre drágább, mind több or­szágban használják energia- forrásnak is a fa égetését, így viszont rohamosan pusztul a faállomány, s például a föld időjárási viszonyait befolyá­solhatja, ha eltűnnek óriási erdők a felszínről... Manap­ság minden másodpercben három hektár erdővel lesz kevesebb! A fejlődő országok 1976- ban még egymilltárd 700 mil­lió tonna olajat használtak fel, 2000-ben mór több mint öt- milliárd tonnára lesz szük­ségük, de még úgy is csak az egyötödét veszik igénybe an­nak, amit a fejlett ipari or­szágok hasznosítanak. Nairobiban szó van a nap­energiáról, a szélenergiáról, a biomassza adta energiáról, a különböző technológiákról, a szükséges beruházások fi­nanszírozásáról és így tovább. Megállapíthatóan inkább technikai, mint politikai ol­dalról közelítik meg a kül­döttek az energiagondokat. De a politika sem mellőzhető: nyilvánvaló, hogy ha a fej­lett iparú tőkésországok több megértést tanúsítanának a harmadik világ súlyos hely­zete iránt, s egyfajta önmér­sékletre készek lennének, ak­kor csökkenteni lehetne a politikai, gazdasági robba­násveszélyt. Pálfy József Amnesztia Pakisztánban A függetlenség kivívásának I. évfordulója alkalmából a akisztáni kormány szabadon ocsátott több politikai fog- rot, köztük az 1979-ben ki- égzett Zulfikar Ali Bhutto akisztóni néppártjának ve- 2tő tagjait. A szabadon bocsátottak kö­zött van Faruk Leghari, Bhutto pártjának egyik ve­zetője, valamint Tikka Khan tábornok, Bhutto egykori had­ügyi és nemzetbiztonsági ál- lamminisztgre. (MTI) „Nem méltányos" Tollhegyen Októberben a mexikói Cancunban rehdezik meg azt az észak—dél konferenciát, amelyről már hónapok óta oly sok szó esik. „Észak” azaz a fejlett iparú tőkésorszógok és „dél”, vagyis a szegény fejlődő országok többsége állam­vagy kormányfőjével képviselteti ott magát. A rendező és vendéglátó Lopez Portillo elnök legna­gyobb gondja az volt, hogyan nyerheti meg Reagan ame­rikai elnököt a részvételre, mint a leggazdagabb északi ország vezetőjét, anélkül, hogy megsértse Fidel Castrót, a szocialista Kuba első emberét, aki egyben az el nem köte­lezettek mozgalmának vezetője is. Mert Reagan kerek perec értésre adta, hogy nem megy el Cancunba, ha Castro is ott van! A minap a mexikói Cozumelban találkozott Castro Lo­pez Portíllóval, s ennek során megállapodtak: közös köz­leményükben elismeri a vendéglátó, hogy a fejlődő orszá­gok támogatják ugyan Kuba jelenlétét, de emellett a vé­leményük mellett nem tudnak teljes erővel kiállni, hiszen akkor a konferenciára nem kerülhetne sor „az USA ismert álláspontja miatt”. A két ország igazságtalannak tartja, hogy Kubát ki­zárták erről a konferenciáról. S azzal, hogy a Castro— Lopez Portillo találkozó végén ennek egy jelentős dokumen­tumban is hangot adtak, igazságot szolgáltattak Kubának, ugyanakkor pedig elmarasztalták az Egyesült Államokat. Azon a bizonyos észak—dél konferencián az üresen, maradó szék látványosan vádolni fogja az amerikai impe­rializmust, amely „dél” akaratával szemben egymaga akar diktálni. P. J. ' „A SALT—II szerződés nem méltányos és nem ellenőriz­hető, ezért nem szolgálja biz­tonsági érdekeinket” — e szavak kíséretében, s a „ré­gi baráttal", Haig külügymi­niszterrel az oldalán tetté le a hivatali esküt pénteken Edward Rowny nyugalmazott tábornok, mint az Egyesült Államok jövőbeni fegyverzet- ellenőrzési és „leszerelési” tárgyalója. Ami Rowny múltját illeti: korábban hat éven keresztül az amerikai vezérkari főnö­kök egyesített bizottságának képviselője volt a Szovjet­unióval folytatott SALT-tár- gyalásokon. 1979 júniusában azonban nyugállományba vo­nult, mert ellenezte ,a SALT— II aláírását. Álláspontja sze­rint a Jimmy Carter és Leo­nyid Brezsnyev által aláírt — de az amerikai szenátus elé Carter meghátrálása miatt nem került — megállapodás „szovjet fölényt" biztosít a ha­dászati fegyverek terén, Rowny főnöke Eugene Ros­tow a fegyverzetellenőrzési és leszerelési hivatal igazga­tója lesz, aki több tekintet­ben azonos nézetet vall be­osztottjával­Rowny, aki Ronald Reagan egyik tanácsadója volt az elnökválasztási kampány so­rán hangoztatta, hogy az Egyesült Államok „méltá­nyos és ellenőrizhető megál­lapodásra” törekszik a Szov­jetunióval, állítása szerint olyanra, amely „jelentős kor­látozásokat eredményez a ha­dászati fegyverek terén”. (MTI) Az amerikai ’központi hír­szerző iroda (CIA) keze nyilvánvalóan benne volt az iráni őrnaszádok Gibraltár közelében történt elrablásá­ban — állapítja meg az irá­ni külügyminisztérium szom­bati nyilatkozata. Bizonyíték­ként említette, hogy a kalóz­akciót végrehajtó csoport, az emigráns monarchisták Aza- degan elnevezésű szervezete és ennek vezetője, Habibolla- hi admirális a néhai sah mi­nisztere, akinek Cyrus Vance, a Carter-kormány külügy­minisztere segített megszökni Iránból. Az iráni külügymi­nisztérium figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy a keze... hasonló akciók semmilyen hasznot sem hoznak, csak to­vább szítják a muzulmánok millióinak Amerika-ellenes érzelmeit. Az iráni haditengerészet két napja elrabolt őrnaszádja nemzetközi vizeken hajózik és katonai akcióra készül — hangoztatta a kalóztámadást végrehajtó iráni emigráns­szervezet szóvivője Párizsban. Az Azadegán nevű csoport képviselője azt mondta, hogy az őrnaszád kifutott a marok­kói Casablanca közelében le­vő eddigi állomásáról és el­indult következő akciójának végrehajtására — mondotta a szóvivő. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents