Nógrád. 1981. július (37. évfolyam. 152-178. szám)
1981-07-12 / 162. szám
Á Magyar ENSZ Társaság nyilatkozata A hét 3 A Magyar ENSZ Társaság nyilatkozatot tett közzé a július 13-án kezdődő nemzetközi Kambodzsa-konferenciával kapcsolatban. A Magyar ENSZ Társaság Intéző bizottságának megítélése szerint az ENSZ égisze alatt szervezett * nemzetközi Kambodzsa-konferencia nem vezethet sikerre, és biztosítja a sokat szenvedett ország tartós békéjét — hangoztatja a nyilatkozat. A konferencia a kambodzsai népet képviselő törvényes kormány és a térség legközvetlenebbül érintett más kormányainak távollétében tesz kísérletet a rendezésre. A nyilatkozat a továbbiakban rámutat, hogy az ország belső rendje az utóbbi idp- ben jelentős mértékben megszilárdult. A korábbi, népír- tó rendszer által okozott súlyos társadalmi és gazdasági katasztrófa következményeinek megszüntetése elkezdődött. békés építőmunka folyik. A nemrég megtartott választások eredményei bizonyítják, hogy az országban alkotmányos rend van. Kambodzsa, Laosz és Vietnam külügyminisztereinek a múlt hónapban közzétett nyilatkozata reális javaslatokat tartalmaz az indokínai térség problémáinak rendezésére, az államközi kapcsolatok javítására, az együttműködés megterem tésére. A felsorolt tények figyelmen kívül hagyásával, a senkit nem képviselő pol potista küldöttek részvételével tartandó konferencia tovább rontja a térség helyzetét, beavatkozást jelent egy szuverén állam belügyeibe. Tovább terjednek a zavargások Angliában és Észak-írországban László Balázs, az MTI tudósítója jelenti: Az angol nagyvárosokban egy hete tartó zavargássorozat szombatra virradó éjjel tizenhárom városra terjedt ki, és visszatért kiinduló pontjára — Londonra. Egyedül London negyedeiben 400 embert tartóztattak le. William Whitelaw belügyminiszter azonnali hatállyal betiltott egy hónapra minden politikai gyűlést és tüntetést a főváros területén. Az egy hete tartó és futótűzként terjedő zavargások térképén szombatra virradó éjjel 13 angol város jelent meg: London, Birmingham, Nottingham, Liverpool, Manchester, Hull, Ellesmere, Port, Chester, Preston, Wolverhampton, Smethwick, Sheffield, Newcastle. A leghevesebb öszecsapások, a zömmel munka nélküli fiatalok és az új acélsisakos, gumibotos felszerelésű rendőrök között Brixtonban, a londoni feketegettóban voltak, ahol áprilisban kirobbant a színesbőrűek első nagyszabású lázadása, s ami a mai zavargáshullám előfutára lett. A feszültség kirobbanása ugyanolyan apró rendőri zaklatásból, egy gépkocsi leállításából és megmotozásából támadt, mint áprilisban. Rövidesen megjelent a színen a rendőrség különleges osztaga. Azután repültek a kövek és a benzines palackok. A munka nélküli fiatalok rendőrellenes kitörése másutt is szervezetlen, anarchikus lázadás jellegét öltötte, aminek nyomában huligán elemék bekapcsolódásával, rombolás, gyújtogatás, fosztogatás járt. Helyenkint huligánbandák egymással is összetűztek. A legsúlyosabb kilengések Nottinghamban és Birminghamban voltak, ahol a tűzoltókat is megtámadták. Margaret Thatcher miniszterelnök a parlamenti tudósítók vacsoráján merő huliganizmusnak igyekezett feltüntetni a munka nélküli fiatalok zavargásait. „A civilizáció vékony mázáról” beszélt, amit e zavargások fenyegetnek a polgári szabadságjogokkal együtt és „az esztelen huliganizmust, megszervezett uszítást” kárhoztatta a kitörésekért. Arra buzdította a sajtót, főleg a televíziót, hogy jelentéseivel, színes tálalásával ne járuljon hozzá maga is a zavargások terjedéséhez. A brit rendőrség különleges osztaga hajtóvadászatot indított négy álarcos felkutatására, mert őket gyanúsítják a legsúlyosabb északi és londoni zavargások „szinte katonai szakértelmű irányításával”. XXX A legsúlyosabb zavargások Észak-írország fővárosában, Belfastban dúltak, ahol a rendőrök és a katonák gumilövedékekkel tüzeltek a republikánus fiatalokra. Az ösz- szecsapások az ötödik elhunyt éhségsztrájkoló IRA- fogoly, Joseph McDonnell temetésén kezdődtek délután, amikor a brit hadsereg először kapott engedélyt, hogy lecsapjon a temetési menetre, és tüzet nyitott a katonai tiszteletadásként levegőbe lövő IRA-fegyveresekre. A katonák, állítólag, eltaláltak két álarcos IRA-gerillát, de a törpegben végül is nem tudták kézre keríteni őket. Bombarobbanások voltak Londonderryben és Dungan- nonban. (MTI) Lázár György hétfőn utazik Görögországba Georgiosz Rallisz görög mi- nács elnöke július 13-án, hét- Wszterelnök meghívására főn hivatalos látogatásra Gö- Lázár György, a Minis zterta- rögországba utazik. (MTI) Olasz partizánküldöttség érkezett Budapestre A Magyar Partizán Szövet- tassan a két szervezetet érin- ség meghívására szombaton tő kérdésekről. Budapestre érkezett a Szabad- A delegáció fogadásán a Fe- ság önkéntesei Olasz Szövet- rihegyi repülőtéren megjelent sége (FIVL) küldöttsége Pa- Úszta Gyula, a partizánszö- ulo Emilio Taviani elnök, az vétség főtitkára, jelen volt olasz szenátus külügyi bi- Giulio Bilancioni, az Olasz zottságának elnöke vezetésé- Köztársaság budapesti nagyvei, hogy tárgyalásokat foly- követe, (MTI) . 1. Milyen konferenciatervek vannak Nyugaton Afganisztánnal, ' illetve Kambodzsával kapcsolatban? Rövid. moszkvai látogatást tett a héten Lord Carrington brit külügyminiszter, de ezúttal hangsúlyozottan nem saját országa, hanem a közös piaci tizek nevében tárgyalt. Egy Afganisztán-értekezlet tervéről, amely a nyugati országokba már előzőleg nagy nyilvánosságot és nem kevés propagandisztikus mellékzön- gét kapott. Így azután, ameny- nyire kedvezőnek ítélhetjük meg általában a tárgyalásos rendezésre irányuló kelet— nyugati kapcsolatokat, annyira nem lehetett gyakorlati eredményt várni ettől a megbeszéléstől. Az Európai Gazdasági Közösség ugyanis kétszakaszos konferenciát 'javasol, amelynek első félidejében nem lehetnének jelen a törvényes kabuli kormány képviselői. Ez viszont eleve kizárná az érdemi tárgyalások és megállapodások lehetőségét. (Közben olyan hírek érkeztek, hogy az Egyesült Államok megduplázza az afgán ellenforradalmároknak nyújtott anyagi támogatást, amely megközelíti a százmillió döllárt, s nem hagy fel a beavatkozással a pakisztáni katonai kormányzat sem). Moszkvában a szovjet külügyminiszter kifejezte tárgyalási készségét — a Szovjetunió kezdettől fogva támogatja a politikai megoldás lehetőségét — ugyanakkor az is világossá válhatott: a tízek indítványa nem képezhet tárgyalási alapot. Mindez politikai elképzeléseik átgondolására kell, hogy késztesse a közös piaci terv szülőit. De van miről gondolkodni Kambodzsa kapcsán is. Az Egyesült Államok és Kína sugallatára — többek .között olyan országok részvételével, amelyek részt vettek az Indokína elleni agresszióban — holnapra nemzetközi Kambod- zsa-konferenciát hívtak össze New Yorkba. Miután a Kambodzsai Népköztársaság kor- 1 mánya még nem foglalhatta el jogos helyét az ENSZ-ben, az értekezleten a levitézlett, népirtó pol potista csoport szerepel majd Kambodzsa nevében. A cél, hogy zavarják a további konszolidációt, azt a munkát, amellyel Kambodzsa talpraáll a több éves iszonyat után s vádaskodjanak a kambodzsai népnek önzetlen segítséget nyújtó Vietnam ellen. A New Yorkban összeülő értekezleten nem lesznek ott a három indokínai ország, Vietnam, Laosz és Kambodzsa igazi képviselői. Sőt külügyminisztereik közös nyilatkozatban ítélték el a konferén- ciakomédiát. Távol maradnak a Kambodzsával tevékeny szolidaritást vállaló szocialista országok és mintegy nyolcvan százalékosan az el nem kötelezettek. A szervezők előzetesen 144 államot kerestek meg, de minden jel szerint ezeknek csupán egyharmada lesz az értekezlet résztvevője. (A kambodzsai diplomácia vezetője, Hun Sen ugyanakkor hat országot látogat meg ezekben a napokban, tárgyalt Budapesten is.) Amíg Kambodzsában és Afganisztánban lábbal tiporták az emberi jogokat és féktelen terrorlégkör uralkodott, Nyugaton senki sem szervezett konferenciákat. Sőt, különösképpen elégedettek voltak, mert a pol potisták, illetve Amin hívei közben vörös zászlót lengettek, és az igazi forradalmi eszméket próbálták lejáratni. Most, hogy ennek vége szakadt, Kambodzsa és Afganisztán a torzulások nélküli, helyes útra lépett, egyszerre tömegével akadnak fogadatlan prókátorok... 2. Miért lángolnak a brit városok utcái? A drámai képsorok szinte minden este jelentkeznek a képernyőn: magasra csap a pusztító tűz Liverpool, Manchester, London és más brit városok utcáin; házak, üzletek, gépkocsik semmisülnek meg; kézi tusa folyik a rendőrökkel; a hadsereg bevetését fontolgatják. A hivatalos londoni közlemények „huliganizmusról” szólnak, garázda fiatalokat vádolnak. Ne szépítsük a dolgot, bizonyára akadnak felelőtlen elemek, fosztogatók és öncélúan rombolók is. Mégsem ez a lényeg. Az igazi okot a gazdasági és társadalmi feszültség kitapintható fokozódása jelenti. A torykor- mány gazdaságpolitikája kizárólag az' infláció fékezésére irányult, s miközben azt nem sikerült lényegesen csökkenteni, bekövetkezett a visz- szaesés, páratlan mértékben nőtt a munkanélküliség. A két és fél milliós szint felé közeledő munka nélküli sereg tekintélyes i része fiatal, aki nem tud munkáséletet kezdeni, a szokásos segélyben sem részesülhet és kilátása sincs az elhelyezkedésre. összefonódik mindezzel a faji feszültség: Nagy-Britan- nia mintegy kétmillió színes . bőrű polgára (afrikaiak, ázsiaiak, a Karib-térségből betelepülők), akikét még a gyarmati időszakban, illetve később nemzetközösségi keretiben olcsó munkaerőként hívtak vagy engedtek Angliába, különösen reménytelen helyzetben van. Őket sújtják leginkább a gazdasági gondok (fiatalabb korosztályaik között sok helyütt 60 százalékos a munkanélküliség), a nagyvárosi gettók nehéz körülményeket kínálnak. A brit kormány az erőszak fokozásával válaszolt. Javítják a rendőrség felszerelését; katonaság bevetését mérlegelik; be akarják vezetni ismét a vesszőzést és a testi fenyítést; a szülőket teszik felelőssé gyermekeikért. Mindez azonban tüneti kezelés. Ha nem nyúlnak a válság gyökeréhez, bottal nem lehet lecsillapítani a háborgó tengert. Londonban talán arra is gondolhatnak, hogy a felületi megoldások keresése —, amint azt a hét eseményei, az újabb éhségsztrájkoló halála, valamint a temetésen kirobbant tüntetések bizonyítják — a szomszédos szigeten, Észak- Irországban sem vált be. 3. Melyek a közel-keleti krízis új fejleményei? A hosszú szavazatszámlálás és marídátumosztozkodás nyomán Izraelban újra Begin alakít kormányt. Négy kisebb, főként vallásos jellegű partnerrel, előreláthatólag 61 mandátummal rendelkeznek majd a 120 tagú knesszetben. Ehhez érdemes hozzáfűzni, hogy az előző törvényhozásban Begin sokkal meggyőzőbb többséggel kezdte, s amikor Horovitz pénzügyminiszter kiválása rtyomán tavaly 61-re csökkent a koalíciót támogató képviselők száma, felvetődött a rendkívüli választások kiírása. Nem véletlen, ha Izraelben ma újabb választás lehetőségét fontolgatják, s a helyzet bizonytalannak tűnik Ez viszont általában gyengíti a rendezés amúgy sem kedvező kilátásait, s nem sok jóval biztat, Habib washingtoni elnök különmegbízott újabb közvetítő körútját tekintve. (Ráádásul az izraeli kormányfő ismét a Szíriái légvédelmi rakétaütegek elleni támadással fenyegetőzik, s légiereje többízben bombázta Dél-Liba- nont.) Közben sűrűsödnek az arab-’ közi tárgyalások és felvetődött egy arab csúcstalálkozó összehívásának szükségessége is. Űj terv született a libanoni nemzeti megbékélésre vonatkozóan is: a haladó erők, valamint Szíria és más arab országok azonban a • jobboldal szakítását követelik .Izraellel. (Ebben az ügyben vélemény- különbségek vannak a különböző jobboldali színezetű libanoni csoportok között is.) A Közel-Keleten tehát új lehetőségek és új veszélyek: a következő hetek fejleményei döntik majd el, milyen tényezők jutnak túlsúlyra. 1 1 Réti Ervin Athéni beszélgetések i2.) Akropoiisz: Á haladás felképe A görögök bauxit-, mangán-, nikkel- és uránlelőhelyeik mellett 52 millió bruttó regisztertonnás kereskedelmi flottájukkal gyarapítják az EGK-t. Ugyanakkor a görög ipar, a számottevő előrelépés ellenére még mindig elmaradott, szétaprózott, főleg családi vállalkozásokból áll, amelyek aligha versenyezhetnek a nyugat-európai nagy cégekkel. A közös piaci mezőgazdasági rendtartás átvétele magasabb agrár- és élelmiszer- árakkal jár együtt, ami előnyös a termelőknek — a mezőgazdaság az aktív görög lakosság 20—30 százalékát foglalkoztatja —, de hátrányos a fogyasztóknak. A megélhetési költségek növekedése drágítja a munkaerőt, ami viszont a görög termékek versenyképességét rontja. — Én mindezek ellenére hosszú távon a közös piaci tagságot illetően optimista vagyok — mondta Konsztantin Kollmer. A neves görög gazdasági újságíróval napilapja, a TA NEA szerkesztőségében találkoztunk. — Tény, az infláció, a munkanélküliség azonban nyugateurópai összehasonlításban nem olyan nagy. Inkább a fiatalokat érinti, akiknek nincs szakképzettségük; amint lesz, szerintem, valamennyien találnak munkát. Nézzenek bele lapomba: egy hatalmas oldal az állást keresőké és egy ugyanakkora az állást kínálóké. Ami a közös piaci tagsággal járó problémákat illeti, rövid távon, ’ természetesen számolnunk kell velük. Fontos az iparfejlesztés vidéken, a farmok, az egész mezőgazdaság támogatása, a modem feldolgozó ipar megteremtése. Csak így védhetjük ki a kedvezőtlen hatásokat. A közös piaci tagsággal, reméljük, megélénkül a külföldi tőke érdeklődése Görögország iránt, felgyorsul a fejlett technológia áramlása is. De nem sorolom tovább, 1986 után úgyis kiderül, mit hozott a közös piaci tagság Görögország számára. Mondom, hosszú távon én optimista vagyok. Görögország kapcsolatai az Európai Gazdasági Közösséggel nem új keletűek: 1S61-ben 2 NÖGRÁD - 1981. július 12., vasárnap kötött ún. társulási szerződést a Közös Piaccál. Az együttműködést 1967-től beárnyékolta áz ezredesek uralma, A kapcsolatok újra 1974-ben melegedtek fel, Karamanlisz akkori miniszterelnök kabinetje küldte el a hivatalos belépési kérelmet Brüsszelbe. A tárgyalások 1976 nyarán kezdődték meg, s csatlakozási okmányokat 1979 májusában írták alá Athénban, A Közös Piac a teljes tagságig ötéves átmeneti időszakot jelölt ki Görögország számára. A teljes vámuniót 1936-tól vezetik be. Az „olcsó” görög vendégmunkások csak 1988- tól vállalhatnak minden korlátozás nélkül munkát a Közös 'Piac tagállamaiban. Az átmeneti időszak a kölcsönös alkalmazkodás mellett a kis- és középüzemek védelmét is célozza. Nikasz úrral belvárosi irodájában ültünk le bqpzélget- ni. A hazai minőségi húspiac szinte teljes egészében a kezében van — mondták róla kísérőink. A Nikasz-húsáru népszerű és garantáltan jó minőségű. Számunkra személye külön is érdekes, hiszen ő a TERIMPEX magyar Külkereskedelmi Vállalat képviselője Athénban. — Hogyan vélekedik Görögország közös ■piaci tagságáról? — Nehéz erre a kérdésre válaszolnom. Én a húsiparban vagyok érdekelt és járatos. Kérdésükre tehát nem tudok átfogó választ adni, csak a hústerületet érintem. Annak ellenére, hogy mezőgazdasági • ország a miénk, húsból nem képes a hazai igényeket kielégíteni. Marhahúsból importra szorul. Sertés- és csirkehús lenne elegendő. A baromfival nincs is gond, annál több a sertéshústermeléssel. A gazdák nem készültek fel a közös piaci tagságra, nem idomultak még hozzá azokhoz a módszerekhez, amelyek Hollandiában, Belgiumban és Dániában honosak. Tehát nem tudnak konkurrál- ni, húsuk drágább és rosz- Szabb minőségű, mint a többieké Hogyan alakulhatott ki ez a helyzet? Görögországban mindmáig nincs nagyüzemi hústermelés. Probléma az is, hogy nincs meghatározva a hús feldarabolási módja Pedig ma már a hazai kereskedők is azt a húsárut részesítik előnybe, amely á keresletnek megfelelően van feldarabolva. A belépéssel így kettős csapás érte a görög hústermelőket. Egyrészt nehezen tudják értékesíteni termékeiket, s ha igen, a nagy konkurrencia miatt akkor is csupán nyomott árakon. És van még egy dolog, amiről szólni kell: a görög fogyasz- , tók ahhoz vannak szokva, hogy a sertéshús csak télen ehető. Ezért történhetett meg, bogy most körülbelül 300 ezer, immár túlhizlali sertés van eladatlanul a tenyésztőknél. A Koordinációs Minisztériumban is sokat beszélgettünk a mezőgazdaság helyzetéről. Ott Papadakisz főosztályvezető fogadott bennünket. Konsztantin Karamanlisz (balra) még miniszterelnökként Roy Jenkins-szel, a Közös Piac bizottságának elnökével tárgyal Brüsszelben. — A mezőgazdaság problémáit a szövetkezetesítéssel kívánjuk megoldani. Termelői és értékesítési szövetkezeteket akarunk létrehozni. így megszűnik a szétaprózottság, a közös felszereléseket mindenki használhatja, a kultúrák, a tenyészállatok minősége garantált lesz. A Közös Piac tagállamaiban komoly kereslete van a primőr árunak, zöldségnek és gyümölcsnek egyaránt. Miért ne lehetne az egyik fő szállítójuk Görögország? Lehetne, és én hiszem, a szövetkezetek révén, lesz is. Amikor minden turista fő athéni zarándokhelyére, as Akropoliszra baktattunk fel, eszembe jutottak Nikasz úr szavai: — Nem rózsás a helyzetünk. De nézzenek az Akropoliszra! Ez a csodálatos építmény Görögországban mindig a haladás jelképe volt és a görögök szívében ma is az. Kocsi Margit (Következik: 3. Emberek ét istenek)
