Nógrád. 1981. július (37. évfolyam. 152-178. szám)

1981-07-01 / 152. szám

Visszapillantás és előretekintés Rajt Nógrádban Minőség meó megítélés Lehetne jobb is! Megkezdődött a vissza­számlálás a mezőgazdasági nagyüzemekben, hiszen az aratás kezdetéig a legtöbb helyen csak napok vannak hátra. Az idei tavaszra több találó megjegyzés hangzott el. A mértéktartóbbak szerint aszályos, volt, voltak akik azt állították, hogy sivatagi jel­legű, de egészséges humor­érzékről tett tanúbizonyságot az a termelőszövetkezeti ve­zető, aki kijelentette, hogy az ő területükön —, amely köz­tudottan elég vizenyős — még a békák szeme is kisült a mocsárban. A túlzott jókedv azonban egészen Medárdig nem volt jellemző sem a szakemberek­re, sem a növényzetre, amely virulás helyett sárgult, bok- rosodás helyett ritkult, vagy kelés helyett legszívesebben visszabújt volna a földbe. Nem mintha ott több lett volna a nedvesség... A pásztói Béke Termelő- szövetkezetben ott voltam, amikor dr. Bencze Barna át­vette a Kiváló termelőszövet­kezet oklevelet. De látszott az arcán, hogy azért egy kiadós esőért szívesen elcserélné. Tamási János a bercéli Vö­rös Csillag Termelőszövetke­zet elnöke néhány napra sza­badságot vett ki, hogy leg­alább „hivatalból” ne kell­jen néznie nap mint nap a sárguló határt. De azért ma­gánemberként minden nap megnézte... Tolmácsi Ferenc, a nagy- bárkányi termelőszövetkezet elnöke is azzal nyugtatta ma­gát, hogy semmi baj nem le­het, a gazdaság elég erős ah­hoz, hogy ne okozzon tragé­diát egy gyengébben sikerült év a növénytermesztésben. De azért kimondatlanul is ott bujkált benne: elvisel­hetetlen lenne, ha visszafelé kellene lépegetni az eddig virágzó gazdaságnak. A csapadékos június ered­ményeként megváltoztak a vélemények, javultak a ke­délyek és most már a leg­több nagyüzemben bizakod­nak, hogy legalább a terve­zett hozamok meglesznek, de az is lehet, sikerül egy keveset még „rátenni”. A felkészülés — A megye valamennyi termelőszövetkezetében idő­ben elkészültek a kampány­tervek az aratásra. Ezeket a vezetőségek már meg is tár­gyalták. Egyöntetű a véle­mény, az idén sem leszköny- nyebb az aratás, mint az el­múlt években — mondja Gor- dos Gyula, a TESZÖV osz­tályvezetője. — Nem segíti különösebben a felkészülést az alkatrészellátás helyzete sem. Most már évről évre visszatérő gond az NDK gyártmányú kombájnok, be­takarítógépek és IFA-teher- gépkocsik javítása, felkészí­tése. Az AGROKER-vállalatok vajmi keveset tehetnek ez ügyben. Ellátásuk a MEGÉV- től függ, a MEGÉV pedig csak annyit tud szétosztani a vállalatok között, amennyi beérkezik az országba. Talán valamit javít a helyzetein: több hazai vállalat, szöveke- zet felajánlotta, hogy segít megoldani a helyzetet és gyártani kezdik a hiánycik­keket. Ehhez azonban idő kell, s addig a műszakiak erőltethetik szürke agysejt­jeiket, miként tudnak két rossz masinából legalább egy télig jót összetákolni. Szirák térségében indultak meg elsőként a kombájnok az őszi árpában. A búza ara­tása csak július közepén kez­dődik a megye termelőszövet­kezeteiben. — Tavaly sikerült előbbre­lépni a kooperációban. Mi várható az idén? — Tovább szélesedik az üzemek közötti együttműkö­dés megyén helül és kívül egyaránt. A déli megyéknek — ha igényük — akár 30 kombájnt is kölcsön tudunk adni a megfelelő szállítójár­művekkel. Ennek eddig alig több mint felére tartanak igényt. Az üzemekben Hanzélik Ferenc, a ka- rancssági termelőszövetkezet elnöke ideje java részét a ha­tárban tölti: — A takarmánybetakarítás utolsó szakaszában vagyunk, s a héten várjuk a helikop­tert a repce permetezéséhez, hogy azután indulhassanak a kombájnok. — Eszerint a repcével kez­denek? — Igen. Utána búza, tava­szi árpa a sorrend. — Terméskilátások? — Pillanatnyilag úgy áll a helyzet, a növénytermesztés­ben nem lehet gond, nem szabad kiesésnek lenni. A nagybárkányi közös gaz­daságban Tuza István terme­lési elnökhelyettes némi meg­nyugvással közli, hogy túl­vannak a gépszemlén, s a szakemberek szerint sikerült megfelelően felkészíteni a kombájnokat és szállítójár­műveket. — Mikorra várható a kez­dés? — Nálunk csak július kö­zepe körül, de a Mátraaljai Állami Gazdasággal koope­rálunk a betakarításban. A sziróki kerületben kedden megkezdődött az őszi árpa aratása. Oda indítottuk a kombájnokat. — Milyen termésre számí­tanak búzából? — Sokat változott a határ az elmúlt hónapban. Bízunk abban, hogy a tervezett 3,9 tonna hektáronkénti átlag­termés a magtárba kerül. Az elmúlt hetek csapadékos, sze­les időjárása ellenére minde­nütt áll a gabona. Megdőlt kalászos nincs. Er.drefalván még javában készülnek a július 9-i gép­szemlére, bár a betakarítás­ban részt vevő gépek zöme már indulásra kész. — Három E—512-es, egy E—516-os kombájnunk mellé a tiszaroffiak is adnak két E—516-ost. így eléggé lerövi­díthetjük az aratást. — Itt még kissé távolabbi­nak tűnik a kezdés. — Valóban, nem is számo­lunk arra, hogy július végé­nél előbb kezdünk. A gabo­natáblák jól mutatnak, re­mélem kalászosokból a ter­vezett termést hozzuk. Tag­jai vagyunk a GBBR terme­lési rendszernek, és ez sokat segít az ágazatnak. ☆ A többi a földeken dől el, remélhetőleg az üzemek ja­vára. Ahogy megszoktuk! Zilahy Tamás VSIiamosenergia­termelés A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaságban 1970- ben az egy főre jutó villa­mos energia 1184 kilowattóra volt. öt évvel később, 1975- ben pedig az 1970. évinek az 1,7-szeresét termelték. 1977- ben 10 * százalékkal, 1979-ben pedig újabb 14 százalékkal nőtt az évi villamosenergia­termelés- A tervek szerint a 80-as évek végére az or­szág egy lakosára 5200 kilo­wattóra villamos energia jut. 1984-re — az addig megvaló­suló beruházások révén — az ország teljes vilamosener- gia-termelése eléri az 50— 60 millió kilowattórát, s ez­zel a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság az egy fő­re jutó mennyiség tekinteté­ben a világ vezető energia- termelő országainak sorába lép. Gazdaságunkban sok lehetőség marad kihasználatlanul amiatt, hogy bár szavakban elismerjük, sőt hirdetjük a mi­nőségjavítás szükségességét, a gyakorlatban kevés történik a termékek színvonalának emeléséért. Néhol az is tapasz­talható, hogy a meózás nem kapja meg az e munka fon­tosságának megfelelő rangot, elismerést. Ifjabb Magyar Jó­zsef, a salgótarjáni öblösüveggyár meó-vezetője naponta foglalkozik a minőség javítását gátló, illetve segítő ténye­zőkkel, így módja kínálkozik a témával kapcsolatos ta­nulságok levonására. — Okoz-e hátrányokat, nőségtől függő bérezés be­hogy a gyárban nincs tér- vezetésére is módot nyújtana, mékekre lebontott minőség-el- Egy másik gyárban igazgatói lenőrzési utasítás? utasítást adtak ki erre vomat­— Egy ilyen utasítás önma- kozólag. Az év eleje óta mi gában látszólag nemigen be- is dolgozunk ilyen dokumen- folyásolja a minőséget. Ná- turnon; amit itt lát, ez még lünk mégis megoldana egy csak a „tervezet vázlatának a fontos dolgot: a szubjektivi- piszkozata”. Főbb jellegzetes- tásból adódó tévedések, na- ségek alapján olyan öt ter- evohh véleményei térések mekcsoportot határoztunk meg csökkentését. Az üveggyártás- benne, amelyekre viszonylag ban a termékek jellegénél egységes ^követelmények ír­fogva nagy tere van a szub- hatók elő. jektivitásnak. Nem úgy, mint — Ezt a gyártók nem túl a 'vasiparban, ahol a mérete- nagy örömmel fogadják két, az anyagösszetételt ob- majd . . . jektív eszközökkel tudják — Huszonöt éves korom­mérni. Itt észre kell venni, ban kerültem a keverőházba, ha például az áru nem elég Ott elég rossz állapotok vol- fényes, vagy van benne va- tak akkor. Négy évbe telt, lahol mondjuk egy zöld el- míg sikerült rendet rakni a színeződés. Ezekre szabvány munkahelyen. Itt még csak nincs kidolgozva. Tehát, hogy egy éve vagyok, de azt már mi a selejt, egyéni megítélé- látom, hogy a megfelelő sen múlik. eredményekhez négy év ke­— Egyáltalán, lehet ezek- vés lesz. Az első és legfonto­re szabványt, vagy szabályt sabb feladatnak tartom: a kidolgozni? gyártókban tudatosítani, hogy — Lehet, sőt kell is előbb- a meó olyan szükséges rossz, utóbb. Gyakori hiba például ami a gyártó érdekeit is a hólyag. Ebből egy-kettő egy szolgálja. Hiszen, ha _ az ára- poháron még elfogadható. A inkban a jobb minőséget el másik gyakori hiba a „fonál” tudjuk fogadtatni, akkor töb- nevű tünemény. Ebből is egy bet fizethetünk az embere- még elviselhető. De hólyag inknek. és fonál együtt már sok. — Tehát a „kevesebbet, de Ezeknek az elveknek a rend- jobbat” elvet akarja megho­szerbe foglalásával különbö- nosítani a „sokat, de nem ző emberek véleményét le- túl jót” elv helyett? hetne közelebb hozni egy- _ inkább úgy mondanám, máshoz, ami nálunk nagyon hogy a mennyiség növekedé- lényeges! Addig is a hibákat sét állandóan haladja meg tartalmazó „mintadarabok” a minőség javulása. Itt van alapján végzik az ellenőrzést, például ez a sokak által jól — Milyen formában kép- ismert kocsmai pohár. A zelhető el az utasítás? mostani szemlélet szerint ez — Lehetne például égy akkor már jó, ha egy darab­szerződés melléklete. Ez egy- ban van, egy szája van neki. értelművé tenné a felhasználó Pedig nem iehet jó az a po- követelményeit. Vagy lehet- hár, aminek nézze, két pe- ne a technológiai utasítás reme van, mert beleragad a melléklete is. Ez már a mi- kosz; vagy amelyiknek be­hasadt a szája. De a belföldi igaz: a gyártó üzemek sze- megrendelők minden további mében nem elég nagy a nélkül megvennék, ha el- rangja. Ehhez többek közt hagyná ilyen termék a gyá- hozzájárul, hogy az ellen- rat. őrök egy részének hiányos a — Egy Zorán-szám jut felkészültsége. A selejt elbí­eszembe: „Langyos a sör, ha rálásakor mutatott bizonyta- nekünk így is jó”. A vevők lanság, vagy két meós ellen- így gondolkodnak? tétes megítélése ugyanarról — Igen, de ami ma jő így az áruról — nem növeli a is, nem biztos, hogy még hol- presztízst. nap is jó lesz nekik. Nem _ Hogyan lehetne helyre­szabad bennefelejtkeznünk állítani a tekintélyt? abban a kényelmes állapot- _ Nagyon fontos lenne jó ban, amiben a belföldi piac szakemberekkel erősíteni a egyelőre hagy minket. Nem gárdát. Néhányan azonban biztos, hogy minket dicsér: nem szívesen vállalják a egy év alatt esztétikai hibát népszerűtlen feladatot. En­nem reklamáltak belföldről. nek ellenére vannak biztató Csak mérethibákat. A külföl- jelek. Egyre csökken az el- di vevők sokkal igényeseb- lentét a gyártás és az ellen­bek. Bár ezt jól tudja az grzés között. És, ha a piac egész gyár, mégis előfordult, igényessége is fokozódik, a hogy egyik este nyolckor fel- me^ tekintélye nagyobb lesz. hívott odahaza telefonon egy Az egyik NSZK-beli cég nem- üzemvezető, hogy: „te, min- r^g magas követelményeket den stimmel a poharakkal, támasztott. A kézi csiszolású csak egy milliméterrel kés- kelyhek általuk kifogásolt hi- kenyebbek az előírt mini- bált a gyártásig vezettük mumnál; fogadjátok már el!” vissza) és ott kerestünk mó- Természetesen, szó se lehe- dot a javításra. Azon a tett róla: ^ a méretek azolp, munkahelyen már addig ju- amikről nincs helye alkudó- tottunk, hogy kérik a véle- zásnak ményünket. Sőt, büszkélked­— Ml az oka annak, hogy nek is, hogy: nézzétek meg, a gyári meósok és az átné- ilyenre csináltuk! zők nagy hányada nem elég- — A biztató jelek ellenére gé rátermett, nem eléggé fel- az embernek az az érzése, készült? a mostanitól lehetne lénye­— Szerintem ennek három gesen jobb is. fő oka van. Az első az, hogy — Ezen dolgozunk. Több, az utóbbi években „nincs” eddig elhanyagolt részterüle- munkaerő. A másik: az átné- tét is javítani szeretnénk, zők bére, bár jelentősen Hasznos lenne az üvegáruk emelkedett, nem veri a csil- minősítése mellett a beérke- lagos eget. Így aztán kevés ző áruk alaposabb vizsgálata pénzért gyakran olyan em- is. Most csak négy-öt fonto- bereket kapunk, akik kevés sabb anyag (a homok, a szó­pénzt érdemelnek. A har- da, a dolomit, a mészkő) madik ok, hogy a folyama- minőségét ellenőrzik. Nincs tos munkarendtől sokan ide- kellően ellenőrizve a pam'r, a genkednek. Pedig egyre több gáz, a kemenceanyag. Pedig lesz az ilyen munkahely; au- ez a két utóbbi nagyon be- gusztustól az osztály em- folyásolja az üvegminőséget.' hereinek kétharmada folya- Az is előfordult, hogy a matos műszakban dolgozik. krómötvözetből készült for-' — Nincs termékekre bon- mákkal volt baj. Ezeket és tott minőség-ellenőrzési utasí- egy sor más hiányosságot tás, viszonylag alacsony a minél előbb meg kell szün- meósok fizetése. Ezekből az telni. Mert a minőséggel látszik:' a gyárban nincs kapcsolatban a jövőbeli jó rangja a minőség-ellenőrzés- helyzetünket akkor alapoz­nék. Vagy legalábbis nem hatjuk meg, ha őszintén elég nagy a rangja. szembe merünk nézni a HolJ — Inkább ez az utóbbi gokkal. Molnár Pál Öt év tapasztalatai segítik Uj munkarend a szénbányáknál A Nógrádi Szénbányák a mi­nisztertanácsi határozat alapján mától ötnapos munkahétre, a ki­emelt, nagy fontosságú bányásza­ti munkahelyeken pedig július hatodikától növelt üzemidejű munkarendre tér át. Utóbbi sze­rint egyelőre nyolc — négy ká- nyási, egy-egy szorospataki és ti- ribesi és két ménkesi — feltárási és elővájási munkahely mintegy háromszázhúsz dolgozója végzi te­vékenységét, melyek számát szep­temberig még hárommal bővítik. Az átállás ettől az időponttól a magyar szénbányászati vállalatok közül csak a nógrádinál és a me­csekinél valósul meg. ☆ A Nógrádi Szénbányáknál — várhatóan — nem okoz külö­nösebb megrázkódtatást az új rendszer bevezetése, hiszen főképp a növelt üzemidejű munkarend tapasztalatai biztos támpontot adnak a kitűzött cé­lok megvalósításához. A ma­gyar szénbányászatban első­ként Nógrádban vezették be kísérleti jelleggel a folyama­tos munkarendet. Igaz, az 1976-ban a ménkesi akna­üzemben kipróbált módszer akkor csak igen rövid időt ért meg, ám a következő esz­tendőben szerzett külföldi ta­pasztalatok után 1978-ban Há­nyáson már siker koronázta ebbéli tevékenységüket. Sőt aztán a ménkesi és a szoros­pataki elővájási munkahelyek is egészen 1980 márciusáig e munkarend szerint dolgoztak. A mélyművelésű magyar szénbányászatban legelsőként folyamatosan alkalmazott új módszer tapasztalatai irány­adók voltak a többiek számá­ra. Ezt figyelembe véve fo­gadta el az Ipari Minisztéri­um, s megyei illetékes hatósá­gok is a július elsejétől élet­be lépő munkarendváltozás lehetőségét. A Nógrádi Szénbányáknál olyan részletes intézkedéseket dolgoztak ki, amelyek önerő­ből biztosítják a munkaidő- alap kiesésének ellensúlyozá­sát, a jobb gazdálkodást, a ha­tékonyság további növelését. Mindezek mellett vállalták, hogy az üzemidő-csökkenés nem akadályozza az erőművi és a lakossági szénellátást, az ötnapos munkahét nem hát­ráltatja más gazdasági szer­vekkel fennálló kapcsolataik folyamatosságát, s ami különö­sen fontos: nem csökken a dolgozók keresete. A valamennyi létező fóru­mon megvitatott intézkedések találkoztak a dolgozók egyet­értésével és a döntéselőkészí­téseket megelőző felmérések olyan kihasználatlan hatékony- sági tényezőket is feltártak, amelyek biztosítják az új munkarend sikerét. Ezek alap­ján pontos terveket dolgoztak ki a veszteségidők csökkenté­sére, a termelőberendezések üzembiztonságának növelésé­re. a termelést kiszolgáló és szállító alrendszerek összehan. golására, s egyéb fontos té­nyezőkre. Ami igen fontos, hiszen a növelt üzemidejű munkahelyek az átlagosnál jobban gépesítettek, s terme­lékenységük mintegy 15 száza­lékkal magasabb más munka­helyekétől. S bár az itt dol­gozók munkaidőalapja a fel­mérések szerint 9,1 százalékkal csökken, ennek ellenére, a fentebbi intézkedések megva­lósulásának hatására hatszá­zalékos termelékenységnöve­kedéssel számolnak a Nógrádi Szénbányáknál. Az ötnapos munkahét és a növelt üzemidejű munkahe­lyek tapasztalatait folyamato­san vizsgálják, s ha kell kor­rigálják. Az alapító helytállása Alapító tagnak számít a Váci Kötöttárugyár pásztói gyár­egységében Füzér Istvánná, aki 1973 óta becsülettel látja el feladatait. Társai előtt szerzett tekintélye révén az elmúlt év májusában megválasztották a második műszak B szalagján szakszervezeti bizalminak. Azóta 33 munkatársának érdek- képviseletét látja el NÓGRÁD - 1981. július 1., szerda ^

Next

/
Thumbnails
Contents