Nógrád. 1981. július (37. évfolyam. 152-178. szám)
1981-07-01 / 152. szám
A nyári vakáció Idején is hasznos időtöltés az olvasás. Ilyenkor lehet bepótolni mindazt az olvasnivalót, melyre év közben a kötelező tanulmányoktól nem jutott idő. Itomhányhan, az új községi körzeti könyvtárban is gyakorta kölcsönzik az érdekes könyveket a diákok, közöttük Torzsa Sarolta és Péter. Felvételi — diploma — pályakezdés A felsőoktatás komplex korszerűsítéséről Aligha akad ma már olyan település hazánkban, beleértve a legkisebb falvakat is, amelyiknek lakói el ne mondhatnák, hogy körükből, közösségükből eljutottak fiatalok az egyetemekre, főiskolákra, s diplomás értelmiségivé nevelkedtek. A középiskolába járó diákok többségének egyetemistává lenni — ma is az álmok netovábbja. Ám nagyon Is földi, göröngyös út vezet odáig. Nem elég a 12 évi tanulás, az érdeklődés, a szülői bíztatás — az alma materekbe bebocsátás záloga: a sikeres felvételi vizsga. A felsőoktatás korszerűsítését előkészítő vizsgálatok során, amelyek már két éve folynak, egyre határozottab- bá válik a megállapítás: a kelleténél nagyobb a szerepe a felvételinek. A felvételiztetés rövid Ideje alatt kell átfogó jellemzést adni a jelentkezőről, s aki e felelős döntés után beülhet az egyetemi padokba, már-már automatikusan diplomával távozhat onnan. Jól jellemzei ezt a helyzetet a diákok körében népszerű szólásmondás: ha el nem üt a villamos, diplomás leszek. NÖVEKEDNEK AZ ESÉLYEK A középiskolai tanulmányok színvonalának különbözősége, s a tényleges, népgazdasági igényedtől eltérő társadalmi törekvések egyaránt növelték a felvételik súlyát, s az idén is a felvételiken kell feloldani a társadalomtudományi szakok iránti öt-hatszoros túljelentkezés, a műszaki és a természettudományi képzés iránti csekély érdeklődés okozta-feszültséget. Részben a jövő évtől, .általánosan 1903-tól módosul a felvételiztetés gyakorlata, az elmúlt évek fogyatékosságain okulva, általános műveltségük és kommunikációs készségük növelésére igyekszik késztetni az egyetemekre pályázó középiskolásokat. A továbbjutáshoz szükséges két-három tantárgyra szűkült le eddig a középiskolások szorgalma, ezért a jövőben hat tantárgy középiskolai eredményét számolják be a felvételi eredménybe. Ezzel a szakközép- iskolások esélyeit is növelték, reálisabbá tették. A szeptemberben kezdődő fakultációs oktatás pedig abban segíti a diákokat, hogy kedvenc tárgyaikat ne a többi rovására részesítsék előnybe,. hanem párhuzarhosan, de a kedveiteket nagyobb óraszámban ta- tu'ltv ük. E differenciáltabb tudásmérés kezdeti lépése a fel4 NÓGRÁD - 1981. vételizés korszerűsítésének. A jelenleginél szélesebb körben kell majd alkalmazni a képességvizsgálatokat, s a pálya- alkalmasság, a rátermettség nagyobb súllyal kell, hogy latba essen. Ugyanígy, a későbbiekben kell megoldást találni arra, hogy ne a felvételi legyen a végső döntés a diplomaszerzésben, hanem a felsőoktatás a hallgatók kezdeti, első évekbeli beválását is vegye figyelembe. Néhány intézményben — főként műszaki, jogi területen — vannak már tapasztalatok az alkalmatlanság bizonyítására, attól függetlenül rendkívülien csekély a lemorzsolódás. A TÁRSADALMI IGÉNYEKHEZ IGAZODVA A tanulmányi idő alatti pályamódosítás, az átszakosodás a mai merev képzési keretek közt szinte lehetetlen. Már pedig az egyre erősödő feszültségek a pályakezdésben legalább olyannyira éreztetik szükségét, mint egyéni ambícióik nyomán a hallgatók azt remélik. A felsőoktatás komplex korszerűsítéséről 1983-ig elkészülő terv előkészítése során már felmerült az a gondolat, hogy az egytemeken és főiskolákon szélesebb alapképzést kövessen a speciali- záció, s a kétféle intézmény képzési szintjei közt jobb összhang legyen, Ez kedvezően hatna a munkaerő-gazdálkodáson belül a szakemberutánpótlás reális tervezésére Is. A felsőoktatás — tehát — a hazai értelmiségnevelés egyedüli bázisa, s mint ilyen a távolabbi társadalmi érdekek szolgálatában is áll, nemcsak a pillanatnyi népgazdasági cselekvés támasza. A szakmai feladatokat alkotó módon megoldani képes diplomások nevelése érdekében a felsőoktatás előtt álló legfontosabb feladat a minőségi szempontok érvényre juttatása, a képzésben, a nevelésben. Mindez elképzelhetetlen egyéniségek és személyiségek nélkül, a kiváló tanárok presztízsének növelése, eredményes oktatási munkájuk feltételeinek javítása nélkül. A kiváló eredmény megszerzésében. tanulási készségük élénkítésében, úgy tetszik, a hallgatók körében is elkel némi ösztönzés. TANULMÁNYI IDŐ - ÖSZTÖNDÍJ Az egyetemi és főiskolai hallgatókkal való törődés ki kell. hogy terjedjen a tanulási feltételeik javítására is. A .kötelező óraszámok fokozatos növelése oda vezet, hogy ma július 1., szerda sok egyetemista heti 37—40 órán vesz részt, s az egyéni tanulásra alig jut ideje. Az amúgy is előnytelen, tanórákkal és más elfoglaltsággal szétforgácsolt időbeosztásuk a rövid szorgalmi idő után hosszú, s túl iiitenzív tanulással eltöltött vizsgaidőszakban torkollik, s e szakaszos megterhelés nem teszi lehetővé a folyamatos, elmélyült munkát. A tanulmányi idő ésszerűbb beosztása, a folyamatosabb tanulmányi számonkérés módszereinek kidolgozása a képző Intézmények előtt álló rövid távú feladat, s már ősszel intézkedéseket kell kidolgozni erre az egyetemeken és főiskolákon. A következő tanév a diákok szociális támogatásában is változással jár, 1982 elejétől emelkedik az ösztöndíjak összege, s az elosztás elveinek megvitatására Is alkalmuk lesz az őszi hónapokban. Az intézmények demokratikus vonásainak erősítése a következő időszakban remélhetően azzal is együtt jár, hogy a hallgatók közéleti tevékenységre nevelésében szélesebb körű gyakorlat alakul ki. A diplomások egy része vezető beosztásban dolgozik tanulmányai befejezése után, s e felelősségben nem szűkölködő munkakörök ellátására is fel kell készülniük. ÜTRAVALÖUL A PÁLYAKEZDÉSHEZ Az egyetemisták és főiskolások, miközben legszebb, önállóságot próbáló éveiket élik, a maguk gyarapításával nem pusztán szakmai feladatok ellátására készülnek. A munkahelyi helyálláson túl szolgálat vár rájuk a társadalmi' élet más területein is, s akár pedagógusok, akár mérnökök vagy agronó- musok lösznek munkájuk szerint, közös felelősségük lesz környezetük alakításában, a műveltség terjesztésében Ezért a diplomáig tartó öthat évben az önálló tudás- gyarapítás készségét Is el kell sajátftaniok. A diploma rövid idő alatt puszta bizonyító irattá válik, ha birtokosai a mögé kívánkozó alkotó- készséget, ismeretgyarapltást elvesztik, ha a szakma törvényei szerinti alkotás képességét megúiltás nélkül Is öröknek tekintik. S nem kevés tapasztalat Igazolja, hogy az alkotókészség megőrzésére az egyetem és főiskola középszerű, lelkesedés nélküli elvégzése nem elég Törekvésben, minőségben több keli — s ez az igény épp elég teret ad a felsőoktatás korszerűsítésének mai, kezdeti és későbbi, nagyobb ívű lépéseihez. Soós Kálmán Bényei Tózsef: Magyar írók perei 1. Utravaló és mentség Kunszery Gyula nevét kell leírnom először e cikksorozat élére. A jeles iroda lom - történésznek 1842-ben jeleni meg hatvanoldalas füzete Magyar írók bünperei címen, s ez a könyvecske volt elindítója annak a munkának, amelyhez pár évvel ezelőtt hozzákezdtem. Kunszerynek 1912-ben politikai céljai voltak könyvével, azokról a „sajnálatos esetekről” (r, amikor a költő, író, tudós, általában a szellemi élet embere kerül összeütközésbe a társadalmi rend igazságszolgáltató szerveivel: a kormányzó hatalommal, felettes hatóságokkal, bírósággal”. A politikai cél érdekében csak azokra az esetekre terjed ki, ahol a megtorlás „az író szellemi állásfoglalásának (politikai, vallási, világnézeti. művészeti vagy tudományos meggyőződé«) következménye”. A GYERMEK NADRÁGJA E sorozat szerzőjének elsődleges célja az irodalmi ismeretterjesztés. Abban reménykedik, hogy jeles magyar írók pereinek tárgyszerű felidézésével segítheti az irodalom és olvasóközönség közeledését. A kor népszerű műfaja a krimi, s ha érdeklik az olvasót-nézőt a kitalált bűnesetek, reménykedhetünk abban, hogy az irodalomtörténet „bűnesetei” is érdeklődést keltenek. Egy- egy író életszakaszának egy- egy kritikus pontját szeretnénk feleleveníteni úgy, hogy egyúttal felkeltsük a figyelmet az író személye, művei Iránt is. S reménykedik a szerző abban is, hogy néhány néten át hasznos olvasnivalót adhat egy napilapolvasóinak kezébe. Az írók és a hatalom vit szonyának számomra legszemléletesebb példáját Ráth- Végh István, a jeles kultúr- histográtus írta le a Nyugatban. 1929-ben megjelent Cenzúra és erkölcs című tanulmányában. Egy breton népmesét idéz Jeanról és a balga asszonyokról. Megy. men- degél Jean az országúton, hát egyszerre egy házból rettentő nagy sikoltozást hall, mintha kisgyereket gyilkolnának. Bemegy Jean a házba, hát egy véres kezű asszonyt lát ott, amint eg.v hatesztendős kisfiú Ulőrészéről nagy szelet húsokat vagdos le „Mit csinálsz te, pokolszülte asz- szony?” „Ne avatkozz a dol- gombá, ostoba legény — válaszolt az asszony —, nem látod, hogy a szabó szűkre szabta hátul a gyerek nadrágját? Muszáj lemetélnem a gyerekről a húst, hogy beleférjen”, Ugye, világos a példa.? Nos, a legtöbb írói por hátterében ez áll: sehogysem akar beleférni a gyerek a szűkre szabott nadrágba, metélik hát a húst, a gondolatot, a szellemet, a műveket. Metélték hazánkban is évszázadok óta, jóval annak előtte is, hogy 1745-ben Mária Terézia hivatalosan is bevezette a cenzúrát, s e munkát a jezsuitákra bízta. Igaz, ettől kezdve csak szigorodott, s keményedett, s az írói perek fő kiindulópontja, alapja lett. Nem véletlenül jellemezte Petőfi emigyen a cenzúrát Az apostolban: kott máglyák minden tűznél messzebb világítanak, azóta, hogy i. sz. 123-ban Kínában az .első hivatalos könyvégetést elrendelték. S szellemi könyvégetésnek tekinthető az is, ha írót műve miatt perbe fognak, elítélnek. Mégis, talán épp a szfnesség kedvéért idekívánkoznak a mai szóval polgári pereknek tekinthető esetek is, ezért nem mondtam le rójuk. Kérem az olvasót, ne olyan igénnyel közeledjen e sorozathoz, mintha tudományos művet, irodalomtörténetet olvasna. A szerző nem tett egyebet, mint tudós irodalmárok könyveiből, cikkeiből összegyűjtötte az • adatokat, törekedvén a pontosságra, s ezeket az .ismeretterjesztő újságírás műfaji kereteibe kötötte Vállalja a népszerűsítést, sőt hisz annak becsületében Épp ezért a sorozatot nem elsősorban a szakma hivatásos művelőinek szánta, hanem a szélesebb közönségnek, akik barátai a könyvnek, az irodalomnak, de nem szakemberei. Ebből a szándékból is fakad, hogy sorozatunk nem törekedhet teljességre, nem foglalkozhat valamennyi magyar író pereivel. Kiválogattuk hát a legjelesebbeket, azzal a gondolattal azonban, hogy épp a legjelesebb alkotók sorsa tükrözi leginkább az általánost, azaz valamennyi pertipust be tudunk Így mutatni. A perek túlnyomó többsége természetesen politikai természetű, s azt igazolja, hogyan igyekezett a feudalist« és kapitalista magyarországi hatalom elnémítani a szólás szabadságát. Nem lehet kétséges, ki mellett állunk. Marx gondolata adja ehhez az elvi alapot: „A szabad sajtó a népszellem éber szeme, egy nép megtestesült bizalma önmagához... A szabad sajtó egy nép kíméletlen gyónása önmaga előtt... ” Kérjük hát az olvasót, üljön be velünk a történelmi tárgyalóterembe, legyen tanúja sorsoknak, vádaknak, védekezésnek, ítéleteknek. Legyen tanú, s vonja le saját maga a következtetést, s kapjon ösztönzést ahhoz, hogy a perek vádlottal, a magyar írók műveiből szerezzen végső érvet, meggyőző bizonyítékot a szó és a szellem szabadsága, a gondolat igazsága mellett. „Soh’sem hallotta ön hírét A cenzúrának?... hogyha nem, Hát megmondom, mi az? Az a pokol cséplője, mely alá Kévéinket kell tartanunk, s ez Az igazságot, a magot Kicsépeli belőle, aztán Az üres szalmát visszadobja, S ezen rágódik a közönség”.--------------------------------------- zat. Írót és kort egyaránt, AZ 1RÖK ÉRDEKÉBEN jellemző adaléknak tekinthetjük Balassi birtokpereit, ............... List! László gyilkossági perét, M égsem csak az irodalom Gárdonyi Géza vagy Kérés cenzúra összeütközését czeg Ferenc párbajpereit. Tu- próbálja feltárni ez a soro- dóm,, hogy a könyvekből raA Nógrádi Fórum első száma A TIT, az MTESZ, az MKT és a Jogászszövetség Nógrád megyei szervezetei -*• tagságuk igényeinek megfelelően — Nógrádi Fórum címmel kiadványt jelentetett meg. A tájékoztató első száma a napokban látott napvilágot Salgótarjánban. A Nógrádi Fórum felelős szerkesztője dr. Kecskeméti Sándor, a szerkesztő bizottság tagjai közé tartozik Horváth József, Huszák Artur, illés Miklós, dr. Körmendy József és Ürmössy László. A szerkesztőség tagja dr. Farkas Imre, Fekete László, dr. Gyöngyösi István, dr. Kutl István, dr. Lonsták László és Pádár András szerkesztő. Amint az az előszóban is áll, a Nógrádi Fórum a megye műszaki, agrár, közgazdász és jogász értelmiségének fóruma kíván lenni, segít elterjeszteni a műszaki, az agrár és a közgazdasági kultúra hazai és nemzetközi tapasztalatait, az egész társadalom további előrehaladása érdekében. Mint céljaikról írják: „A Nógrádi Fórumot útjára indító szervezetek. .. célkitűzése, hogy a tudományos szervezetekbe, egyesületekbe tömörült tagságot, a műszaki, a közgazdasági, a jogi eredmények és problémák Iránt érdeklődők jobb tájékoztatását elősegítse, hozzájáruljon a tudományos ismeretterjesztés hatásfokának növeléséhez A Nógrádi Fórum feladata tehát a szervezetek és egyesületek közötti együttműködés kiterjesztésének, komplex feladatok megoldásának elősegítése és tájékoztatás az ezzel összefüggő munkáról.” Egyébként, a tájékoztató tartalmával kapcsolatos észrevételekre, az igényekre. javaslatokra a továbbiakban a szerkesztőség, csakúgy, mint a tagság aktív támogatására A szerkesziőség címe: TIT Nóg- rád megyei szervezete, 3100 Salgótarján, Mérleg u. 2. A szerkesztőség számít arra is, hogy a fórum szerzőköre bővül. A természet titkaiból Sivatagi show A természetfilmek kedvelőinek új. amerikai produkcióval kedveskedik a '40- KÉP: a Sivatagi show-val, írója, rendezője és fényképésze, azaz mindenese, Jamle Uys, aki négy éven keresztül tanulmányozta a sivatag állatainak életét. Százezer mérföldet ulazott, s Díl-Af- rika sivatagjain, a Namlb-és a Kalahári-sivatagban félmillió méter filmet forgatott. Ebből állította össze a Walt Disney államtfilmjelnek stílusára emlékeztető „shovv”-ját, mely sokkal inkább szórakoztatni kívánja a nézőt, mintsem ismeretekkel traktálni, bár műve tudományos szempontból Is hiteles. A struc- cok, oroszlánok, majmok "és egyéb állatok életébe pillanthat be a néző: Balassagyarmaton július 2—4.. Salgótarjánban. a November 7. Filmszínházban július 5—8. között. A filmet kitűnő zene kiséri, Mozart, Wagner, Csajkovszkij és Leoncavallo műveiből válogatva.
