Nógrád. 1981. július (37. évfolyam. 152-178. szám)

1981-07-26 / 174. szám

Faívaink holnapja Al AÍmilf* betekben a megye tucatnyi diniül] településén szokatlan idő­pontban hívták össze a falugyűlést. Általá­ban esztendőforduló táján gyűlik össze a köz­ség apraja-nagyja, most azonban a nyár de­rekán. s nem mindenütt. Héhalomtól Kétbo- d»nyjjg, Homokleren vétől Tolmácsig a falu holnapja tartotta, s tartja lázban ma is a 1 sJybe.’) élőket. Á lakosságnak arról kellett dönteni, hogy egyel ért-* a szomszédos, szépen penflülő településsel való egyesüléssel. Sal­gótarján környékén pedig a város vonzáskör, zene. asbzeiiansolt fejlesztése kívánt némi vál­tozást. A falvak egyesítése, összevonása nem új­donság, legfeljebb a közelmúltban ritkán akadt rá példa Nógrád megyében. Talán éppen emi­att jlt-ott kevésbé értették meg az érdekelt állampolgárok, hogy miről is van szó. S ami­kor a falugyűlésen felvetődött, hogy az össze­vonás. a kisebb település eredeti nevének megváltoztatásával is jár. parázs viták is ke­rekedtek. A közigazgatás korszerűsítésével, a telepü­lések fejlesztésével Nógrád megye számos pontján új helyzet állt elő. Tervszerű a fo­lyamat, hogy ahol a feltételek adottak hozzá, egy-egy település nagyközségi, más városi rangra emelkedjen, ami nem egyszerűen „ti­tulus”. hanem széles lehetőség a falvak hol­napi arculatának formálásához, a kisebb és nagyobb lélekszámú községek harmonikus fejlődéséhez. Hogy egyrészt: azok a különb­ségek, amelyek az ellátásban szomszédos te­lepülések között megmutatkoznak, mihama­rabb eltűnjenek, másrészt: a nagyközség, ha a fejlesztési feladatok kerülnek szóba, a ma­ga nemében némi megkülönböztetettséget él­vez. A néhány falu összevonása ellen aggályos- kodók többnyire nosztalgikus jelzőket és ér­velvet használtak a falugyűléseken s elenyé­szően kisebbségben voltak. Másutt a telepü­lés új neve okozott fejtörést, s előfordult, hogy éppen emiatt került le napirendről az összevonás. Hiszen végül Is a falvakban élők döntenek jövőjükről, hogy vállalják-e a fej­lődés által diktált korszerűbb kereteket avagy nem. Az említett példától eltekintve a falugyűlé­sek vállalták, a tanács testületet meghozták a szükséges döntést. Azzal a reménnyel, hogy az elkövetkező esztendők során új nagyközsé gek alakulnak, s a méreteiben megnövekedett település gyorsabban izmosodik. S bizonyára nem ok nélkül gondolnak arra, hogy több le­hetőség jut majd az utak burkolására, jár­dákra, óvoda építésére, vezetékes ivóvíz léte­sítésére és számtalan más dologra. A példákért nem kell messzire utazni. Nyu­godtan említhető Szécsény, amely nagyköz­ségként az elmúlt években mérföldes léptek­kel fejlődött, kialakult korszerű központja, s egyebek között olyan létesítménnyel gazdago­dott. mint a Skála Áruház. Pásztó, Rétság szintén példaként lebeghet azok szeme előtt, akik kíváncsiak arra, mit eredményez az egy­behangolt fejlesztés. Természetes, hogy a falvak holnapja első­sorban azokat foglalkoztatja, akik ott élnek. A települések összevonása egyik oldalról leg­feljebb a helységnévtábla cseréjével járhat, szemben a gyarapodás, a régóta vajúdó gon­dok talán sebesebb megoldásának lehetőségei­vel. A települések összevonása sok részletkér­dést is felvet. A legfőbb azonban, hogy le­gyen bármi a falu, a nagyközségnek kiszemelt település elején kiírva, a tanácstagok, a tö­megszervezetek, a falu közéletében résztve­vők biztosítékot jelentenek rá: a jogoknak és kötelességeknek egyformán kell érvényre jutniuk. Kezdődik ez az állami élet demok­ratizmusának szélesítésénél és folytatódik ab­ban a szemléletben, amely egyaránt magáé­nak vallja a település elejét, közepét, végét. nem várhatók máról holnapra. A terebé- lyesebb falvak csupán a lehetőséget jelentik. A többi a rendelkezésre álló javak okos fel- használásán, a faluban lakók összefogásán, közös munkáján múlik. Reménykedésre fel- jogosítóak az olyan vélemények, hogy légyen bármi neve a falunknak, a miénk! S ahol magukénak érzik a közvetlen környezetüket aligha vonható kétségbe, minden eszközt meg­ragadnak gyarapításához, a hétköznapok pezs­gővé tételéhez. Végső soron a falu holnapjáról a falusiak döntenek, zömmel rajtuk múlik milyenre for­málják képét. / M. Szabó Gyula A változások A feltételek alapvetően adottak Határozottabban a reális célok eléréséért Interjú a FIM vezérigazgató-helyettesével — Befejezésül arra kérem; szóljon azokról a konkrét ten­nivalókról, amelyek megváló- sításával a gyári kollektíva mielőbb elérheti a kívánt ter­A Romhányi Építési Kerámiagyár dolgozóit az elmúlt ötéves tervciklusban végzett eredményes munkájáért a Ki­váló gyár megtisztelő címmel tüntették ki az idén. Az er­ről szóló oklevelet az építők napján vették át, ahol dr. Ká­dár József építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes mondott beszédet. Az eredmények méltatása után nem hall- melési, gazdálkodási követel- gáttá el a gyár munkájában fellelhető gyengeségeket sem. Az ményeket. Ehhez milyen jel­űt elhangzott jeladás részletesebb kifejtésére kértem fel legü, tartalmú segítséget tud Kollár Józsefet, a Finomkerámiaipari Művek vezérigazató- és kíván adni? helyettesét, aki szívesen válaszolt a gyár r.api problémáját érintő kéidésekre. — ön volt az új gyár, az R—III. egyik ötletadója, létre­hozója, később pedig csaknem teljes egészében megvalósító­ja. Mostani beosztásában mi­ként látja a gyár eddigi mun­káját? Képes-e az alapdoku­mentumban vállalt feladatok teljesítésére? jellegű kérésüket is teljesítet­tük. — Egyetért-c az olyan jelle­gű aggályoskodással, misze­rint az új gyárban nem lehet elérni az évi 3 millió négyzet- méteres termelést? — Aggályoskodók voltak, vannak és addig lesz­-Figyeiembe véve az 1979. nek is>’ amig tényekkel be nem ”ak SE, os Rfl-as a.sztendo eredmenve- u, __________i. _n___i__* nek tartalékokkal is. Harmad — A következőkre hívom fel a gyár vezetőinek a figyelmét: Először: a technológiai előírá-i soknak megfelelően folyama­tosan biztosítsák a- megfelelő mennyiségű és minőségű agya­got. Ennek megvalósítása meg­kívánja a szervezet további erősítését, folyamatos ellenőr­zését. Másodszor: a termelé-í mimHio s* rendszer egész folyamatá- > I««,, ban, a technológiai fázisok­nak megfelelően rendelkezze­és 80-as esztendő eredménye it, azt mondhatom, hogy a gyár végső soron elfogadható­an teljesítette kötelezettségeit. Ezzel azt is bizonyította, hogy összességében benne van min­den olyan feltétel — tényező —, ami képessé teszi arra, hogy az alapdokumentumban vál­laltakat teljesítse. Gondot eb- embert. Tehát a gyár vezetői bizonyítjuk annak ellenkező- , ,,, , jét. Ez történt az idén április- S20f.: i?ivel a s’k«ek kiIová" ban, amikor a kollektíva csak- «olajában meghatározó nem teljes egészében elérte I*wk,_vaa a tervezett kapacitásszimtet. Májusi eredményeikkel dig az előbbieket jól meg is babban erősítették, ami újabb re- asa Dan ményekre jogosította fel az Gyorsfagyasztás és mélyhütés A mélyhűtéssel konzerválni kívánt élelmiszert különleges fagyasztási folyamatnak kell alávetni, ami a lehető legke­vesebb fizikai, biokémiai és mikrobiológiai változás mel­lett biztosítja épségének és minőségének megóvását, a fa­gyasztás és az ezt követő tá­rolás során. A „gyorsfagyasz­tott” kifejezés akkor alkal­mazható, ha a fagyasztást olyan módon hajtják végre, hogy a maximális kristályképződési sávot — ez általában —1 és —5 C-fok között van — a ter­mék gyorsan lépje át, és a hűtési folyamat egészen addig folytatódik, amíg a termék egyensúlyi hőmérséklete eléri a —18 C-fokot. Az is fontos, hogy az így tartósított áruk hőmérsékletét minimális vál­tozás mellett —18 C-fokon vagy az alatt tartsák a táro­lás és szállítás során. Az elmondottakból kitűnik, hogy minden gyorsfagyasztási módszernek az adott termék­hez vagy termékcsaládhoz al- kalmazkodónak kell lennie, és hogy a 'gyorsfagyasztó beren­dezés annál hatékonyabb, mi nél gyorsabb átmenetet tesz lehetővé a kristályosodási sá­von az adott terméknél. A gyorsfagyasztást a korszerű üzemekben akként valósítják meg, hogy a lehűteni kívánt árut — gyümölcsöket. zöld­ségféléket. darabos húsokat, hasábburgonyát, halszeleteket, rákokat stb. — állandó moz­gás és forgatás mellett a hű­tőegységhez tartozó ventilláto­rok által mozgatott igen hideg levegőáram hatásának teszik ki. Zajregisztráli készülék Földünk lakóinak száma jókat azonos zajszint esetén napról napra növekszik, az mintegy 5 dB-értékkel na- emberiség tevékenysége pe- gyobbnak érzékeli az ember, Őig sokféle módon terheli a mint az ismerős közlekedési környezetet. A munka, a köz- zajokat. így például a meg- lekedés sajnos zajokkal jár és szokott vasúti zajok kevésbé a környezetvédelem egyik fon- ártalmasak, tos feladata a nem kívánt za- A zajcsökkentési kutatások varó hangok csökkentése. igen fontos tématerületei a Az utóbbi évek kutatásai azt kis zajú gépek konstrukciója, tükrözik, hogy jelentős kü- valamint az építészeti térha- lönbség van az ipari és a köz- tároló elemek: falak, födémek, lekedési zajok között előtör- ajtók, ablakok hanggátlásának dulásuk gyakoriságában és az javítása, munkahelyek, gép­információtartalmában egya- csarnokok zajának és az ut- ránt. A legújabb vizsgálatok ca) közlekedési zajoknak a szerint az egyenlőtlen jpari za- csökkentése. , ben az esztendőben látok, ami elsősorban a nyereség igen kedvezőtlen alakulásában je­lentkezik. A gyár erre az esz­tendőre 109 millió forint nye-í reséget tervezett. Ebből az el­ső öt hónapban csupán 8 mil­lió forintot értek el. Ezt a na­gyon alacsony eredményt sem­mi sem indokolja, mert a fel­tételek összességében biztosít sze- ténye­zőknek, a dolgozóknak, ezért minden vezetési szinten az ed- diginél jóval többet és tartal- foglalkozzanak a termelésben résztvevőkkel. Ugyanis alapvetően tőlük függ a minőség kedvező alakulása, ami a nyereség egyik lénye­ges forrása. Negyedszer: a gyár rendjének, tisztaságának további javítása megkívánja, hogy a meglevő módszerek al- • kalmazása mellett a dolgozók aktivizálásával olyan helyze­tet teremtsenek, ami elvezet a nagyobb rendhez, fegyelem­hez, tisztasághoz. Ennek el­Bűvös kocka egész nap Autósok örömére Sokat tudó műszer Megkezdték az univerzális autódiagnosztikai műszer áru­sítását az AUTÓKER boltjai­ban. A műszert, amely kivá­lóan alkalmas a motor mű­szaki állapotának ellenőrzésé­re, a Fővárosi Finommecha­nikai Vállalat szakemberei fej­lesztették ki. Az új gyártmány megjelenésével nem lesz szük­ség Importra, ugyanis ez a ké­szülék legalább olyan jő és megbízható, mint az eddig küllőidről beszerzett. (MTIJ és dolgozói saját jó példájuk­kal, sikereikkel bizonyították be, hogy el lehet érni az évi 3 millió négyzetméteres ter­melést. — Mi az oka annak, hogy a? új gyár még nem éri el az olasz cég altat garantalt tel­jesítést? — Véleményem szerint a ve­va vannak. Ráadásul a gyár zetésnek, irányításnak, mind érése érdekében a középveze- már tavaly, a második fél • az irányításban, mind pedig a tők is támasszanak mind ön­évben bebizonyította, hogyké- feltételek megteremtésében, magukkal, mind pedig a reá- pes elérni a kívánt nyereséget, majd ezt követően az ellenőr- juk bízott dolgozókkal szem- Pótolta az első félévi 10 mii- zésben és számonkérésben az ben a jelenleginél jóval na- liós lemaradást, ugyanakkor a eddigieknél sokkal határozót- gyobb igényeket. ÖtödszörJ második fél évben, több mint tabbnak kell lennie. Saj- úgy látom, hogy a fejlesztői i 40 millió nyereséget ért el. Az többször visszatérnek azok munkában bizonyos fokú stag- előbbiek szerint 1981. első fél a gondok, amiknek megoldá- nálás következett be, ami ösz- évében csupán a múlt év má- sában már korábban többször szefügg azzal, hogy a fejlesz- sodik fél évének eredményeit megegyeztünk. Ilyen például tők Is jelentős részt vállaltató kellett volna megismételniük, a folyamatosan ismétlődő a termelés. felfuttatásában és változatlan közgazdasági kö- anyaghiány. Érthetetlen ez a a technológiai gondok megol- vetelmények mellett. Tehát, helyzet, mivel a szomszédos dásában. Elérkezett az az idő,’ még arra sem hivatkozhatnak, községben, Felsőpetényben de megvan hozzá a lehetőség hogy ebben az esztendőben, van az az agyagbánya, ahon- is, hogy saját területükön fel- újabb pluszfeladatot kaptak, nan a legnagyobb mennyisé- gyorsítsák a munka tempó- Nem tettünk mást, csupán a Set kapja a gyár. Ezt a tér- ját, növeljék annak eredmé- gyár vezetőinek tervét fogad- melést gátló, selejtet okozó és nyességét, a piaci igények ma-- tűk el. Ugyanakkor kérésükre minőséget rontó állapotot sem- gasabb szintű kielégítése ér- csökkentettük tőkésexport-kö- mi sem indokolja. Ebben az dekében, Jómagam tavaly no-’ telezettségüket, hogy ezzel is esetben a vezetés alapvető vember közepétől kezdve, egy hozzájáruljunk a belső fe- mulasztásáról van szó. A má- 4 fős brigáddal, szoros kap- szültségek mérsékléséhez. Az sík, a termékek minőségéhez csolatban dolgozom együtt a előbbin kívül számos, egyéb szükséges rend és tisztaság gyár vezetőivel. Ennek során biztosítása. E tekintetben a feltártuk azokat a problémá- lelfutás időszakában jelentős kát, összefüggéseket,- ame- fejlődés következett be, de lyek akadályozták az eredmé- még mindig nem felel meg nyesebb munkát. Ezt követően azoknak a követelményeknek, került sor a szervezeti és sze- amiket a technológia alapve- mélyi változásokra. A jövőben tőén megkíván. Az igazsághoz is biztosítjuk azokat a szűk-’ tartozik, hogy a jelenlegi hely- séges eszközöket, amelyek fel- zetnek nemcsak szubjektív, tétlenül kellenek a szintentar- hanem objektív okai is van- táshoz, illetve az előrelépés- nak. hez. Tovább fejlesztjük a hát­— Meaítélése szerint a kö- 'tériPari tevékenységet, a \pá­- Megjtétése szertnt a ko- lyázat alapján e!;nyert 47 mil­lió forint hitelből pedig kor­szerűsítjük a gyáregységek el­avult energiarendszerét. Ami pedig a személyes segítséget jelenti, ezzel kapcsolatban a következőket mondhatom: zelmúltban végrehajtott szer­vezeti és személyi változások mennyiben segítik elő, az ere­deti célok elérését? — A szervezeti, személyi intézkedések elsősorban ez év áprilisától éreztetik kedvező továbbra Is ugyanolyan rend­hatásukat, amiknek eredmé- szeres lesz, mint eddig volt. nyeként a termelés mennyi- Egyébként kötelességem is, ságe tulajdonképpen elérte a hogy a gyári kollektíva mi­kívánt szintet. Az eltelt rövid előbb elérje azokat a reális idő azonban nem ad módot célokat, amiket maga elé tfi- arra, hogy részletesebben ki- zött és elfogadott. Ez szabia fejtsem véleményemet. Egy meg az általam adható segít- azonban biztos: a tett intéz- séget a jövőben is — fejez- kedések, a termelés feltétel- te be gondolatát Kollár Jó­rendszerének biztosítását szol- zsef. gálták és szolgálják. Venesz Károly A Midzsit Bulgcm mezőgazdasági komb:nát Ettől gyorsabban aligha tudja valaki a hat különböző színt egy-egy oldalra összeválogat- ni, mint a balassagyarmati bűvös kockát gyártó üzemben, almi az őrhalmi termelőszövet­kezet kiegészítő tevekenyseget végző leányai, asszonyai naponta 2(i00 darab játékkoekát nlliianak össze. A keresett termékből havonta 40—511 ezer darabot exportra küldenek. Kisebb mennyiség kerül a hazai boltokba. A bűvös kockát gyártó üzemet tovább bővítik A mostani 48 helyett az itt munkalehetőséget találók száma is emelkedik. — kulcsár — Érdekes kísérletbe kezdtek a Mongol Népköztársaság Kovd megyéjében két évvel ezelőtt. Ekkor kezdte meg működését a Mindzsit Bulgan Kombinát, amelynek tevé­kenysége a terület valameny- nyi gazdaságára kiterjed. Fő célja az, hogy az öntözéssel, takarmánytermeléssel, a me­zőgazdasági techniká al és az építéssel foglalkozzék. Ez a központ ságit a munkaerő he­lyes elosztásában, a jó szer­vezeti formák kialakításában is. ____________, A terület mezőgazdasági üzemei nagy hasznát látják a segítségnek. Többek között az elmúlt évben egy olyan jelen­tős öntözési rendszert építet­tek, amely lehetővé teszi a ga­bona vetésterületének további növelését, a termésátlagok emelkedését. Jelentős ered­ménynek tartják, hogy ez a kutató- és szervező központ el­indította azt a folyamatot, amely a szocialista tulajdon két formájának, az állami és a szövetkezeti gazdaságoknak a jó együttműködését biztosít­ja. NOCRÁO - 1981. július 26., vasárnap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents