Nógrád. 1981. július (37. évfolyam. 152-178. szám)
1981-07-03 / 154. szám
yiUG PROfFTÄPIA! EGYESÜLjeteki NOGRÁD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA r ..^ X XXVII. ÉVF., 154. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1981. JÚLIUS 3., PÉNTEK Kádár János befejezte borsodi látogatását Csütörtökön Leninváros- ban folytatódott Kádár János Borsod megyei látogatása. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát délelőtt ünnepélyesen fogadták a Tiszai Vegyi Kombinát főépülete előtt, majd a tanácsteremben tartott találkozón —, ahol jelen voltak a megye, a város és a kombinát párt- és gazdasági vezetői, s a gyári társadalmi szervek vezető képviselői — Dóka Ferenc, a leninvárosi pártbizottság első titkára és Huszár Andor, a kombinát vezérigazgatója tájékoztatta a város életéről, a nagyüzem munkájáról, terveiről. A ma 22 ezer lakosú délborsodi város, a hajdani Ti- szaszederkény a magyar— szovjet barátság és a sokoldalú gazdasági együttműködés jelképeként 1970-ben a Lenánváros nevet vette fel. A városban, mint elmondták — kiegyensúlyozott a politikai légikör. Az emberek jó közérzetéhez az is hozzájárul, hogy stabilak a gazda- dasági alapok, kedvezőek a munka- és az életkörülmények és az itt élőknek jó perspektívát biztosít. Jelenleg hetven pártalapszervezet működik, a tagságnak az eredeti foglalkozást tekintve csaknem 80, a mostani szerint közel 66 százaléka munkás. A város szocialista jellegének erősítését segíti a TVK kommunista kollektívájának aktív részvétele a közéletben és a várospolitikai feladatok megoldásában végzett nagyarányú társadalmi munkája. A Tiszai Vegyi Kombinát hazánk legnagyobb és legtöbbféle vegyipari terméket előállító üzeme; festékeket, nitrogénműtrágyát, olefin- termékeket és különböző műanyagokat gyártanak. A TVK a petrolkémiai központi fejlesztési program bázisvállalata, a programmal összefüggő magyar—szovjet olefin- és petrolkémiai egyezmények megvalósításának letéteményese. Az V. ötéves tervidőszakban sikerrel oldotta •meg a reá háruló feladatokat: 47,7 milliárd forint értékű terméket állított elő, 9,4 Imdlliá'rddal többet a számítottnál. A tájékoztatók után Kádár János gyárlátogatásra indult. Az olefinműben, Nagy László gyárvezető köszöntötte a Központi Bizottság első titkárát, aki először a patikatisztaságú központi vezérlőtermet tekintette meg. A (Folytatás a 2 oldalon.) Megyénkben zajlik az őszi árpa betakarítása. Az E—516-os kombájn Ersekvadkert határában aratja a gabonát. Képünkön: Erdős János kombájnos, az első aratók egyike látható Megyei NEB-ülés Saigótariánban Vizsgálat az üzemi demokrácia helyzetéről A megye népi ellenőrei a közelmúltban arról szereztek tapasztalatokat, hogy a vállalatoknál, szövetkezeteknél és intézményeknél miként érvényesül az üzemi, szövetkezeti és munkahelyi demokrácia, mennyiben felel meg az előírt követelményeknek, miként segíti a társadalom- és gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítását. Az ösz- szegzésre tegnap került sor Salgótarjánban, a Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ülésén. A témához Gazsi Ferenc, a vizsgálat vezetője fűzött szóbeli kiegészítést. Kádár János Borsod megyei látogatása alkalmából felkereste a Tiszai Vegyi Kombinátot. A képen: az olefinüzemben. A népi ellenőri vizsgálat egyebek között megállapította, hogy az üzemi demokrácia, a gazdálkodás fontos és állandóan ható tényezője. Nógrád megyében a vállalatoknál időben elkészítették a szervezeti és működési szabályzatok módosítását. A fórumrendszer formáinak kialakítása során az időrendi ütemezésnél figyelembe vették a helyi sajátosságokat. Sokat adtak arra is, hogy a fórum- és jogosítványrendszerek működéséről, tartalmi munkájáról rendszeresen tájékoztassák a dolgozókat. A rétsági Globus Nyomdában például az üzemi újságot is felhasználták erre a célra. A vizsgálat rámutatott arra is, hogy a vállalatoknál a fórumokon, tanácskozásokon tárgyalt témáknál sok a párhuzamosság, az átfedés. Gondot okoz, hogy a nagyvállalati rendszerben működő gyárak, gyáregységek tanácskozásain gyakran a központban már eldöntött kérdést tűznek napirendre. A NEB-vizsgálat megállapította, hogy a helyi gazdaságok és társadalmi vezetők tájékozottak az üzemi demokrácia kérdéseiben, a dolgozók feltevéseire zömmel kielégítő választ nyújtanak, örvendetes, hogy az üzemi demokrácia fórum- és jogosítványrendszere működése során ma már a tartalmi kérdések kerülnek előSzófiában megnyílt a KGST ülésszaka Lázár György felszólalása a tanácskozáson Kis Csaba és Pék Miklós, az MTI tudósítói jelentik: Csütörtökön délelőtt Szófiában a nemzeti művelődési palotában ünnepélyesen megnyitották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXV. ülésszakát. A magyar küldöttséget Lázár György, a Minisztertanács elnöke vezeti. A szovjet küldöttség vezetője Nyikolaj Tyihonov miniszterelnök. A KGST és Jugoszlávia megállapodása alapján az ülésszakon jugoszláv küldöttség is részt vesz. A tanácskozáson megfigyelővel képviselteti magát az Afgán Demokiatikus Köztársaság, az Angolai Népi Köztársaság, a szocialista Etiópia, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, a Mozambiki Népi Köztársaság, és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság. Részt vesz az ülésszakon Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. Grisa Filipov, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsának elnöke mondott megnyitó beszédet a háromnaposra tervezett tanácskozáson. Filipov rámutatott, hogy a szocialista gazdasági integráció komplex programjának elfogadása óta eltelt évtized teljes mértékben igazolta a program helyességét és életerejét. A mostani ülésszak előtt az a felelősségteljes feladat áll, hogy mélyrehatóan elemezze az elmúlt évtizedet, választ adjon az együttműködés legfontosabb kérdéseire, kijelölje a nyolcvanas évekre a szocialista intgráció legfontosabb feladatait. Grisa Filipov hansúlyozta: a szocialista országok erejüket a békés alkotó munkára összpontosítják. Nem kétséges, hogy a tanács ülésszaka hozzájárul azoknak a feladatoknak a megoldásához, amelyek a további hatékony és szilárd társadalmi-gazdasági fejlődést szolgálják. A bolgár minisztertanács elnökének beszéde után a résztvevők elfogadták az ülésszak napirendjét. Ezen a következő főbb pontok szerepelnek: — a komplex program teljesítésének menete, valamint a KGST-tagállamok együttműködése további elmélyítésének és tökéletesítésének feladatai a 80-as évekre — a végrehajtó bizottság beszámolója a KGST tevékenységéről a tanács XXXIV. és XXXV. ülésszaka között — a KGST-tagállamok 1981 —1985. évi népgazdasági tervkoordinációja és a tagállamok sokoldalú integrációs intézkedéseire vonatkozó egyeztetett terv tervezete — a tudományos-műszaki együttműködés további tökéletesítése — a XXXVI. ülésszak előkészítése, előzetes napirendje. A napirend első és második pontjáról Andrej Lukanov, a bolgár minisztertanács elnök- helyettese, a KGST végrehajtó bizottság elnöke, a negyedig napirendi pontról Gurij Marcsuk, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a KGST tudományosműszaki együttműködési bizottságának elnöke, az ötpdik napirendi pontról Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára terjesztett elő beszámolót. A napirend harmadik pontját a tanács pénteki ülésén vitatják meg. A komplex program teljesítésének menetéről a tanács ülésszaka elé terjesztett beszámoló áttekintést adott a tagállamok 1971—1980. évi gazdasági fejlődéséről, értékelte a komplex program megvalósítását, következtetéseket ég ajánlásokat tartalmazott a további együttműködésre. A többi között megállapította, hogy a KGST-tagállamok együttes nemzeti jövedelmének és ipari termelésének növekedési üteme csaknem kétszerte magasabb volt, mint a fejlett tőkésországoké. Ehhez hozzájárult a tagállamok tervszerű együttműködése is. A KGST-országok 1980-ban egyes alapvető termékek importszükségletének jelentős hányadát az egymás közötti forgalomból tudták biztosítani. A komplex program eddigi teljesítése során szilárdult a tervfegyelem, a sokoldalú együttműködési intézkedések mindinkább összehangoltab- bakká váltak, intenzívebb lett a tagállamok egymás közötti gazdasági kapcsolata. Az elmúlt években azonban a belső és a világgazdasági viszonyok nehezebbé váltak, s ez egyes területeken megnehezítette a komplex program végrehajtását, a benne rejlő lehetőségek teljes kihasználását. A KGST-nek most e körülmények között szélesítenie kell együttműködését. A beszámoló számos konkrét ajánlást terjesztett vitára és elfogadásra. A végrehajtó bizottságnak az ülésszak elé terjesztett beszámolója összegezi a tagállamok múlt évi gazdasági fejlődésének eredményeit, az anyagi termelésben folytatott (Folytatás a 2. oldalon.) térbe, de elgondolkodtató, hogy az új vezetők ismeretei e területen hiányosak. A megye politikai, társadalmi szervei — a megyei pártbizottság, a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsa — folyamatos figyelemmel kísérik az üzemi demokrácia fejlődését. Több vállalatnál gyakorlat, hogy a munkahelyi demokrácia működését előre tervezett program alapján értékelik. Akad ellenpélda is: a salgótarjáni ötvözetgyárban erre 1978 óta nem került sor. A népi ellenőrök felhívták a figyelmet, hogy az üzemi demokrácia fórumrendszerének működtetése nagyban befolyásolja a munkahelyi légkör alakulását. A tapasztalatok szerint a termelési tanácskozásokon a döntésre jogosult munkahelyi vezetők nem mindig vesznek részt, s így azonnal megválaszolható kérdések is nyitottak maradinak. A NEB-vizsgálatból kiderül, hogy az írásos anyagok aránya nem kielégítő, ami hátráltatja a felkészülést az üzemi demokrácia fórumaira. Másütt nem veszik figyelembe a fórum résztvevőinek képzettségét, az anyagok túl általánosak, vagy éppen rendkívül sok számot tartalmaznak. A népi ellenőrök á vizsgálat során közvélemény-kutatást is végeztek. Csoportos elbeszélgetéseket tartottak. Ezek tapasztalataiból leszűrték, hogy az egy telephelyen működő gazdasági egységeknél, a fórumokon való részvétel kedvezőbb, mint például a kereskedelemben, ahol az aktivitás jóval mérsékeltebb. A vizsgálati jegyzőkönyvek ösz- szegezéséből megállapították, hogy a vélemények elsősorban a munkakörülményekre, a bérezésre és a szociális kérdésekre vonatkoznak. A dolgozók javaslatait, véleményét többnyire figyelembe veszik és megvalósítják. A népi ellenőrök tapasztalatai általában kedvezőek. Javasolták többek között a frissen választott tisztségviselők és kinevezett gazdaságvezetők üzemi demokráciával kapcsolatos továbbképzését. Felhívták a figyelmet a gyáregységek és a központi gyárak közötti fórumrendszer működésének meghatározására, a párhuzamosságok kiküszöbölésére. A megyei NEB ezt követően a vállalati munkaerő-gazdálkodás helyzetének utó- vizsgálatát és más témákat tárgyalt.
