Nógrád. 1981. július (37. évfolyam. 152-178. szám)

1981-07-03 / 154. szám

Szófiában megnyílt a KGST XXXV. ülésszaka (Folytatás az 1 oldalról.) A tudományos-műszaki gazdasági hozamok és az Programunk feszes és szi- együttműködés fejlődését, az együttműködés tökéletesíté- élelmiszer-ipari termelés nö- gorú. Nem csak azért, mert többi között a fűtőanyag- séről előterjesztett beszámoló velése, az ezekhez szükséges energetikai, valamint a nyers- a többi között megjelöli a fű kutatások, fejlesztési felada- anyag-kitermelő ágazatokban, feladatokat Is. Ezek között tok továbbfejlesztése. a gépiparban. Értékeli a kül­kereskedelem fejlődését is, ki­emelve, hogy egyaránt növe­kedett a tagállamok egymás közötti áruforgalma és a más országokkal lebonyolított for­galma is. szerepel például a nyersanya- Ezután megkezdődött a na- gok és az energia ésszerű fel- plrenden szereplő kérdések használása, a gyártási techno- megtárgyalása, amelyben a lógiák korszerűsítése, az al- küldöttségek vezetői szólaltak katrészgyártás és az elektro- fel. Az első felszólaló Lázár nikai ipar fejlesztése, az autó- György, a Minisztertanács el- matizálás bővítése, a mező- nöke volt. Lázár György felszólalása Lázár György bevezetőjében lista országok népei békét tolmácsolta az MSZMP KB- akarnak, hogy a határozatok, nak és a Magyar Népköztár saság kormányának szak résztvevőihez üdvözletét, majd így ta: Tisztelt elvtársak! Tanácskozásunk olyan idő­szakban ült össze, amikor kommunista és munkáspárt­amelyeket pártjaink kongresz- az ülés- szusai elfogadtak, a béke és a intézett társadalmi haladás program­folytat- jai. Közös véleményünket és békeakaratunkat fejezi ki a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának a világ parlamentjei­hez és népeihez intézett leg­utóbbi felhívása is. Minden­nek tükrében még szembeöt­ményének mintegy kéthar­madát a következő években is a külgazdasági egyensúly javítására kell fordítanunk. Ez azt jelenti, hogy a bel­földi felhasználást 1985-ig mindössze 5 százalékkal nö­velhetjük. az intenzív fejlődési szakasz követelményei önmagukban véve is szigorúak, hanem azért is, mert miközben a dolgozóktól az élet minden területén jobb minőségű mun­kát és nagyobb teljesítményt kérünk, ennek ellenében nem ígérhetünk többet, mint hogy megőrizzük és megszilárdít­juk a már elért életszínvo­nalat és megteremtjük egy későbbi gyorsabb fejlődés le­hetőségét. Számolunk vele, hogy nehéz évek várnak ránk, mégis bizakodók va­gyunk, mert tervünk végre­hajtásához a legfőbb felté­tel adott: népünk cselekvő­én támogatja pártunk poli­tikáját, érti és vállalja a nehezebb feladatok teljesí­tését. Aktív részvétel fegyverkezési hajsza mérték­telen fokozásával, a Szovjet­unió és a szocialista országok fontos e"en* kirohanásokkal, a hala- megkü- űó mozgalmak megrágalmazá­már megtartották soros kong­resszusukat, s azok meghatá­rozták a szocialista építés kö' vetkező évekre szóló felada­tait. E nemzetközileg események közül is lönböztetett figyelembe része­sítette a világ az SZKP törté- nelml jelentőségű XXVI. éveiben elért kongresszusát. Ez teljesen érthető. Az SZKP kongresz- szusai mindig olyan sorsdön­tő kérdésekre adnak választ, amelyek nemcsak a szovjet népet, de az egész emberisé­get is foglalkoztatják. így volt ez most is. Leonyid II- jics Brezsnyev elvtárs előadói Tervünk végrehajtásának a nyolcvanas évek váljanak másik nélkülözhetetlen fel- a szocialista országok inten- tétele a KGST-országokkal, zív termelési és tudományos- ezen belül a Szovjetunióval műszaki együttműködésének folytatott tervszerű, a kölcsö- időszakává, nős előnyökre épített, toter- Napirendünkhöz kapcso- nacianalista egyuttmukodes lódva> külön * sZeretném ki­sával arra tesznek kísérletet, . , ... , ... . . hogy lerombolják az enyhülés ^SünS megfe”^ emelni 3 mint a múltban, a jövőben is, aktívan részt fogunk ven­ni a szocialista gazdasági in­eredményeket, visszaszerezzék elvesztett po­zícióikat. Igazságunk és erőnk tudatában meg va­gyunk győződve, hogy a vi­következőket: Először: stratégiai fontos­ságú feladatnak tartjuk, hogy hosszú távra és biztonságo­tegráció további kibontakoz- san megoldjuk a fűtőanyag-, tatásában, a hosszú távú cél- energia- és nyersanyagellá­eufinn' pófftVevetnfSZpf fp" programok megvalósítású- tas*> új energiafajták és íelötlen és veszélyespróbál- ban' Ugyanakkor helyzetünk nyersanyagforrások felkuta- veszélyes próbál megklvánja hogy fenntart- tásaval segítsük elő jovo fej­KozasoKnaK suk és bővítsük a fejlődő, va- lődésünk megalapozásai. A jelenlegi feszült nemzet- . • t tókésorszáeokkal Ugyanakkor a termelokapa­beszédében'ismertette a kong- Jjg vSSna™ Saabom ™glevő, “ egyenjogúságra és citások bővítésével egyen­rpss7iisnn azokat a nasíV hord- . ^ ® . a k-rVIrsnnös órripkpkrp alano- läTlÄU a kölcsönös érdekekre alapo- rangú feladatnak tarjuk, hogy zott gazdasági kapcsolatokat közös munkával mielőbb üreg­je teremtsük azokat a műszaki és közgazdasági feltételeket, szaporodtak azok a hideghá- Tisztelt elvtársak! amelyek lehetővé teszik a ború korszakára emlékezte- rendelkezésre álló energia­tő diszkriminációs és protek- Az eredmények a tények források racionálisabb ki­cionista intézkedések, amelyek erejével bizonyítják, hogy az használását, a fajlagos ener- lefékezik a különböző társa- 1971-ben elfogadott komplex gjafelhasználás csökkentését dalmi rendszerű államok program gyakorlati megva- elősegítő technológiák és be gazdasági kapcsolatainak azt a lósítása elmélyítette a tagál- rendezések kifejlesztésének Egyetlen tárgyilagosan gon- fejlődését, amely helsinki lamok egymás közötti gazda- meggyorsítását után ígéretesen kezdett ki- sági kapcsolatait, és fontos resszuson azokat a nagy hord- ...... . ... o takozott ki, kedvezőtlen be­ereju javaslatokat, amelyek a ,,, , ’ • Bazdflsáci nemzetközi légkör megjavító- , yas , Yan . a gazdasági sát, a fegyverkezési hajsza ^“°jlat°^ra„i5;. X_Sm*, megfékezését, a béke és a biztonság ügyét, a külön­böző társadalmi rendsze­rű országok együttműködé­sének fejlesztését hivatottak szolgálni. dolkozó ember előtt sem le­het kétséges, hogy a szocia- bontakozni. Nehezebb feltételek ' Ä végrehajtó bizottság be­számolója helyesen állapítja meg, hogy részben emiatt, részben más ismert okok mi­att, tagállamaink számára is megnehezültek a szocialista építőimül ka nemzetközi fel­tételed. Ilyen körülmények között különösen nagyra kell érté­kelni azokat az országaink­ban elért eredményeket, ame­lyekről a végrehajtó bizottság beszámolója hű képet ad. De éppen, mert nehezebb felté­telek között végezzük mun­kánkat, mélyebben kell ele­meznünk a tanulságokat is. Ügy vélem, igényelnünk kell, hogy a végrehajtó bizottság erre a jövőben még több fi­gyelmet fordítson. Tisztelt elvtársak! Hazánk gazdasági helyze­téről, • terveinkről szólva a következő tájékoztatást ad­hatom önöknek. Az elmúlt évben fejeztük be ötödik ötéves tervünket. Noha a tervben kitűzött fel­adatok egy részét nem sike­rült teljesíteni, a nemzeti jö­vedelem öt év alatt 17 szá­zalékkal emelkedett, s ezt megbecsülést érdemlő ered­ménynek tartjuk, mert azok a kedvezőtlen világpiaci ha­tások, amelyekről a végrehaj­tó bizottság jelentése szol — adottságainknál fogva — népgazdaságunkban fokozott mértékben jelentkeznek. El­sősorban a cserearányok nagyarányú, kb. 20 százalé­kot kitevő romlásának a kö­vetkezménye, de saját mun­kánk gyengeségeinek is ré­sze van abban, hogy bár a kivitel volumene lényegesen gyorsabban növekedett, mint a behozatalé, a külkereske­delmi mérlegben hiány kelet­kezett. Pártunk Központi Bizottsá­ga 1978-ban mélyreható elem­zés után, nagy fontosságú ha­tározatban jelölte ki az egyensúly helyreállításának feladatait. Ügy foglalt ál­lást, hogy a növekedés üte­mét és a belföldi felhaszná­lást az egyensúly követelmé­nyeinek alárendelve a reá­lisan fenntartható szintre kell mérsékelni, ugyanakkor meg kell gyorsítani a termelés szerkezetének korszerűsíté­sét, világpiaci versenyképes­ségének javítását, a gazdál­kodást befolyásoló közgazda- sági viszonyokat pedig — ideértve a termelői és a fo­gyasztói árakat is — fokoza­tosan hozzá kell igazítani a megváltozott feltételekhez. Intézkedéseink nyomán és nagy erőfeszítések árán 1978 Másodszor: a szakosítás és a kooperáció elmélyítésével az egyes országok adottságai­ra alapozva és közös mum- Szovjetuniónak *ával Ehetővé kell tennünk, internacionalista ho^ meggyorsuljon a feldol­gozó iparok termelésének korszerűsítése. Ebből a szem­pontból külön is meghatáro- _. , .. . zó jelentősége van a mikro­Ä fiLfLÄ ÍSS: .I«»«»«., w««*... szerepet tölt be nemzetközi terveinek megalapozásában. Nem mulaszthatom el, hogy ez alkalommal is köszönetét mondjak a azért az hozzájárulásért, amivel elő­segítette a komplex program mindannyiunk javát szolgáló hajtását, összhangban a be számolóvá1, jó érzéssel álla- „«^honosításának, a korsze- píthatjuk meg, hogy közös Jr „z.— élenjáró gyártástechnológiák erőfeszítéssel az elmúlt tíz év alatt nagy dolgokat alkottunk; rű részegységek, alkatré­szek, a magas minőségű fél­termékek, vegyi komponen­ben a nyolcvanas évtizedben ipari termelés nagyobb mér­s erre méltán büszkék lehe- 5ek nagy’obb mennyiségben tunk. való előállításának. Most, amikor választ kell Harmadszor: halasztha­adnunk arra, hogy együttmű- tatlannak tartjuk a mező- óta’a külkereskedelmi mér- ködésünk továbbfejlesztésé- gazdasági és az élelmiszer- leg hiánya lényegesen csök­kent, de az egyensúly tartós biztosításához még több év megfeszített munkájára van szükség. Pártunk 1980. márciusában megtartott XII. kongresszusa jóváhagyta és megerősítette az 1978-ban kialakított gaz­daságpolitika irányvonalát. Ebinek megfelelően az 1981 —1985. évekre szóló hatodik ötéves tervünk is —, amelyet országgyűlésünk a múlt év végén emelt törvényerőre — az intenzív fejlődési szakasz követeltoényeit állította elő­térbe. Ebből adódik tervünk­nek az a karaktere, hogy vi­szonylag mérsékelt — évi 2—3 százalék irányoz elő, de szigorú mi­nőségi követelményeket tá­maszt. Ezt másképpen úgy fogalmazhatom meg, hogy gyakorlati gazdaságpoliti­kánk legfőbb törekvése nem a növekedés korlátozása, hanem azoknak a társadalmi- gazdasági folyamatoknak az erőteljes kibontakoztatása, azoknak a közgazdasági és szervezeti intézkedéseknek a folytatása, amelyek jobb fel­milyen feladatokra összpon­tosítsuk erőinket, külön is nagy fontossága van a ta­pasztalatok elemzésének, mert a gazdasági építőmunka fel­tételei ma mérőben mások, mint voltak tíz évvel ezelőtt, amikor a komplex program kihasználhassuk, elfogadásra került. Azóta lényegesen megerő­södött a szocialista közösség gazdasági potenciálja, ugyan­akkor országaink többségében kimerültek, vagy legalábbis erősen megcsappantak az extenzív fejlődés forrásai és előtérbe kerültek az intenzív szakasz követelményei. Meg­szűnt a viszonylagos energia­tékű növelésének megalapo­zását. Ehhez, mint, ahogy az a korábbi ülésszakokon is szóba került, véleményünk szerint megfelelő természe­ti adottságokkal rendelke­zünk, de hogy ezeket jobban meg keil erősítenünk a mezőgazda­ság fejlesztését szolgáló tu­dományos — elsősorban a biológiai — kutatóbázist, kor­szerű ipari hátteret — na­gyobb termelékenységű me­zőgazdasági gépeket, több és jobb minőségű kémiai anya­got — kell biztosítanunk. Gondoskodnunk kell az élen­járó termelési rendszerek és eljárások meghonosításéról, — növekedést és nyersanyagbőség, megnőve- ''ÍÍ“L“i7" . a kitermelési költsé- elengedhetetlen továbbá, hogy kedtek gek; a világpiacon olyan ár­arányok alakultak ki, ame­lyek alapvetően megváltoztat­ták az energia és nyeranya- gok, illetve a késztermékek árainak egymáshoz való vi­szonyát; olyan új tudományos eredmények születtek, ame­lyek éretté váltak a gyakor­lati alkalmazásra. Az építőmunka külső és tételeket biztosítanak ahhoz, belső feltételeiben végbement növelik az érdekeltséget ab­ban, hogy meggyorsuljon a tudományos vívmányok, az új műszaki eredmények be­vezetése, korszerűbbé és jö­vedelmezőbbé váljon a ter­melés, javuljon a versenyké­pesség, csökkenjen a fajla­gos energia- és nyersanyag­felhasználás, termelékenyeb­bé váljon a munka. Az elosz­tásban csak szerény célokat tűzhetünk magunk elé, mert a nemzeti jövedelem növek­NÓGRAD — 1981. július 3., péntek változások olyan új kérdése­ket tettek és tesznek fel szá­munkra, amelyek egyikére- másikára még nem adtunk kielégítő választ. Az idő vi­szont sürget. Közös érdekünk, hogy mielőbb megtaláljuk azokat a megoldásokat, ame­lyek lehetővé teszik, hogy a megváltozott feltételekhez igazodva új lendületet adjunk együttműködésünknek. A magunk részéről messzeme­nően helyeseljük és támogat­juk, hogy — amint Brezsnyev elvtárs az SZKP XXVI. kong­resszusán megfogalmazta — a termelés tőke- és alapi gé- nyességében végbement vál­tozásokat figyelembe véve a jelenleginél ösztönzőbbé te­gyük a közgazdasági felté­teleket is. Tisztelt elvtársak! Most, amikor az intenzív fejlődési szakasz követelmé­nyei kerültek előtérbe, a ko­rábbinál is nagyobb fontos­sága van annak, hogy meg­újítsuk és a célokkal jól ösz- szehangoljuk a végrehajtás eszközeit. : Bejelentem, hogy az ülés­szakra beterjesztett határo­zattervezet a további munká­hoz, véleményünk szerint, jó alap, s azt a vita tanulságai­nak felhasználásával együtt készek vagyunk támogatni. Az ülésen felszólalt Nyiko- laj Tyihonov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és több tagállam küldöttség­vezetője. Az ülésszak ma folytatja munkáját. (MTI) Kádár János befejezte borsodi látogatását (Folytatás az 1. oldalról ) Kálóczi József, a leninvá­íermelés-szállítás minden nosi pártbizottság tagja, , a fázisát „figyelő” műszerek egyik kezelőjének, Kömőczi ■Istvánnak —, akinek 1982 óta, a TVK az első munka­helye — kézfogással kívánt Kádár János további sike­reket felelősségteljes mun­kájában. A gyáregység vezérlő „szí­vének” dolgozói közül Jezo- viczki György lakatos cso­portvezető és Mátó Sándor tmk-művezető tolmácsolta Kádár Jánosnak az itteni dolgozók örömét, hogy meg­tisztelte látogatásával mun­kahelyüket. Élve az alkalom­mal, átnyújtottak a kedves Vendégnek ajándékul egy TVK-emiblémával ékesített, művészien domborított réz­tálat, amelyet Bárnévi László lakatos készített. Nem ma­radt el a Központi Bizottság első titkárának ottjártát szin­te mindig kísérő mozzanat, néhány kedves emléksor be­jegyzése sem: most a Ma­dame Curie kiváló ifjúsági brigád és a Magyar—Szovjet Barátság Szocialista Brigád albumába. A műanyaggyár volt a sé­ta következő állomása, a szakmai kalauz pedig Kucs­ma János a gyáregység irá­nyítója. Itt évente körülbelül 70 ezer tonna műanyagter­mék készül. Alkalmi termék- bemutató is kapcsolódott eh­hez a gyári programhoz, amelynek végén Kádár János elismeréssel nyilatkozott a (kiállított termékekről. To­vábbhaladva elbeszélgetett iKapitány Béláné és Marek Jolán fiatal gépkezelő szak- Imunkásokkal is, majd amű- lanyagzsinór-gyártás techno­lógiájával ismerkedve, meg­állt az egyik gépnél, ahol iBoda József né 'érnázó dol- igozik. Afelől érdeklődött tő­le, nem túlságosan fárasztó-e munkája. — Nem nagyon, s tmegszoktam már — mondta á munkásasszony, s amikor Kádár János a gondjairól kérdezte, azt említette, hogy ínig zárva van nyáron az óvoda, családi „forgóban” kell felügyelniük az unokára.-Ezt Szerencsére könnyen meg­tehetik, mert a családból — Váltott műszakban — hár- Iman is itt, a TVK-ban dol­goznak. i Jóllehet a gyár még sok látnivalót tartogatott, Innen a központi irodaház tanácster­miébe indultaik, ahol Kádár Jánost beszélgetésre várták a gyár szocialista brigádveze­tői, pártalapszervezeti tit­károk, valamint a Tiszai Kő­olajipari Vállalat, és a Tiszai Erőimű Vállalat kollektíváit képviselő munkások. A kö­tetlen beszélgetés, eszmecse­re során Huszár András, a karbantartó gyáregység párt- alapszerveaetének titkára alig titkolt büszkeséggel mon- 'dotta el: a TVK igen mo­dern' nagyüzem, amit az is bizonyít, hogy a karban­tartók is számítógépekkel dolgoznak. Bíró Tivadar, a Tiszai Erőmű Alkotmány' Szocialista Brigádjának ve­zetője arról tájékoztatta a Központi Bizottság első tit­kárát, hogy a nyomasztó ener­giagondok természetesen őket is jobb gazdálkodásra ösztönzik. Felkészültek, hogy mind nagyobb mértékben hasznosítsák fűtőanyagként a hazai szeneket, s a másutt tmár hulladéknak minősített ipari gázokat. Witigné Bür­gert Márta, a II. Rákóczi Fe­renc Szocialista Brigád ve­zetője felszólalásában beszá­molt arról, hogy legutóbb egy zsugorfólia-gyártó berende­zés üzembe állítását — 13 má­sik brigáddal kötött szocia­lista szerződéssel — külföl­di szakember segítsége nél­kül oldották meg. A megta­karítás forintban meghaladja a háromnegyed milliót Bori Imre, a munkaügyi gyárgondnokság alapszerve- tzeti párttitkára személyes emlékként idézte: mindig hit­te, hogy megéri az időt, ami­kor az ember gondolkodva dolgozhat és munkája alap­ján ítélik meg. Most így élünk, s ebből már nem en­gedünk — mondotta. Méhes György, a Tiszai Kőolajipari Vállalat pártbizottságának 'titkára arról a gondjukról be­szélt, hogy kapacitásukat a megrendelések nem kötik le ■teljes egészében, ezért a mi­nőség javításával, a termék­szerkezet módosításával igye­keznek bevételeiket növelni. TVK nyugdíjasa az idősebb ■generáció nevében is mondot­ta : örülnek, hogy a városi pártbizottság számít rájuk. Csak egy példa: a különbö­ző munkabizottságokban hasznosíthatják hosszú mun­káséveik alatt megszerzett ta­pasztalataikat, tudásukat, Krrpcsó Józsefné, az Anali­tika Szocialista Brigád ve­zetője elmondotta: koráb­ban e kollektívának bárki tagja lehetett, de ma már bi­zonyítania kell, hogy méltó a szocialista brigádtag meg­tisztelő címre. Majoros Ist­ván, a műanyaggyári párt- alapszervezet titkára azokat a politikai teendőket sorol­ta, amelyeknek elvégzésé­ből nagy részt váJLalnak a kommunisták. Segítségükkel válnak például valóban ipari munkásokká a környező fal­vakból a gyárba került dol­gozók. Lükő András, az energia- főosztály II. Rákóczi Ferenc brigádjának vezetője el­mondta: csoportjának felada­ta száz megawatt villamos energia biztonságos elosztá­sa, a berendezések karban­tartása, s a felelős munká­ért nem is marad el az er­kölcsi, anyagi elismerés. Né­meth István, a Szőke Tisza Tsz pártalapszervezetének titkára elmondotta, hogy közös gazdaságuk hatszáz taggal indult, ma százhú- szan vannak, a többieket el­szívta az ipar, egyebek kö­zött éppen a TVK. Az ipa­rosítás, az építkezések miatt háromszáz hektárjuk is ala­posan megfogyott, de a he­lyi pártszervek segítségével megtalálták a megoldást: ki­fizetődő szarvasmarha- és juhtenyésztésbe kezdtek. Nemcsak az elhangzottak­ra válaszolandó, mintegy a látogatást is összegezve kért szót ezután Kádár János. A Központi Bizottság első titkára visszaemlékezett arra: már akkor is járt ezen a vi­déken, amikor még a hata­lomért folyt a harc, és még nyoma sem volt a mai hatal­mas ipari létesítménynek. Ami Leninvárosban felépült, az az itt élő emberek és az egész magyar nép nagy közös vállalkozásának szép ered­ménye. Örömmel állapíthat­juk meg — mondotta —, hogy népünknek nem kell sajnál­nia az ide befektetett forinto­kat. Az ilyen szocialista épít­kezés olyasmi, mint egy társa­dalmi kohó. Kihat a közösség­re, erősíti a szemléleti-cselek­vési egységet. A pártalapszer- vezetek ereje pedig olyaní mint a jó kovász: jó közössé­get erjeszt, t A magyar—szovjet kooperá­ció segíti a szocialista, kom­munista éjiítőmunkát, mind­két ország gyarapodását, népe­ik javára. A Központi Bizott­ság első titkára elmondotta, hogy a látottak-hallottak örömmel töltötték el, de meg­jegyezte : bizonyára több gondjuk van annál, mint amennyiről e baráti hangula­tú találkozón tájékoztatták őt. Biztosította a jelenlevőket, hogy a párt Központi Bizott­sága és a kormány figyelem­mel kíséri a leninvárosi kol­lektívákat foglalkoztató prob­lémákat, amelyeknek megol­dását nemcsak helyi feladat­nak tartják. Kádár elvtárs szólt a bel­politikai helyzetünkről, a XII. kongresszus határozataiból adódó tennivalókról. Befejezésül .gratulált az elért eredményekhez, to­vábbi sok sikert kívánt a Leninvárosban dolgozóknak. Kérte a szocialista brigád- vezetöket, pártmunkásokat, tolmácsolják kollektíváiknak a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának üdvözletét. A gyárlátogatás végezté­vel a Központi Bizottság el­ső titkára rövid sétát tett Leninvéros főterén. Érke­zésének híréne ös&zesereglett a város apraja, nagyja. Ked­ves jelenet volt, hogy itt, az átlagéletkort nézve legif­jabb városban Markovics Mihályné Gombos Katalin, 1919-es kommunista köszön­tötte virágcsokorral Kádár Jánost. A Központi Bizottság első titkára befejezte Borsod- Abaúj-Zemplén megyei lá­togatását és csütörtökön et­te visszaérkezett Budapesti*

Next

/
Thumbnails
Contents