Nógrád. 1981. július (37. évfolyam. 152-178. szám)
1981-07-22 / 170. szám
Járdák, parkok, játszóterek Közösen a közért „Déryné" árnyékában Egy társadalmi munkás portréja Szabó János Mindennapi életünktől hosz- •zú esztendők óta immár elválaszthatatlan a fogalom, társadalmi munka. Közösen, ösz- szefogva dolgoznak szocialista brigádok, kisebb-nagyobb közösségek. A cél mindig egy, kevés pénzből, a két kezük munkájából — valamennyiünk hasznára — segíteni Salgótarján gyarapodását. Nem kell mindig nagy dologra, több milliós értékekre gondolni. Egy-egy sáros utcát járó, azt naponta szidó közösségek szívesen segítenek, ha kapnak járdalapot, építőanyagokat. A többi már az ő ügyességükön, rátermettségükön, lelkesedésükön múlik. A megyeszékhelyen sok millió forint évente a végzett társadalmi munka értéke. Mindez úgy jön össze, hogy a város sok-sok részén, utcájában kapát, lapátot, csákányt fognak az emberek és nekilátnak az elvégzendőknek... ☆ Szabó János, az Arany János utca 6. szám alatt lakik. Az AGROBER műszaki ellenőre. A meglepő, hogy a Károly- aknai városkörzeti népfront- bizottság tagja. — Tulajdonképpen nincs ebben semmi meglepő — válaszol kérdésünkre. — Igaz, hogy az Arany János utcában lakom, de még négy esztendővel ezelőtt Károly-aknán vettem egy telket. Ott szeretnék tsaládi házat építeni. Mindez tulajdonképpen „bel- sődleges” lokálpatriótává tette Szabó Jánost. Elsősorban salgótarjáni állampolgár, azután nyomban Károly-akna következik. — Miért? — Tagja vagyok a városkörzeti népfrontbizottságnak és szeretném ezt a megtiszteltetést nagyon komolyan venni. Ott nálunk a Virágos utcában sok-sok apró-cseprő, gyakran nagynak tűnő gond fordul elő. Tóth Pálné Ezeket segítek oldani. Most szeretnénk véglegesen rendbehozni az utat... Szabó Jánosnak igaza van. Főként fiatalok lakják ezt a lakótelepet, érthető, hogy fontos az út. Amikor ezelőtt négyöt esztendővel megkezdődött a telkek parcellázása, erdős, akácos, gazos terület várta a leendő háztulajdonosokat. Akkor gondoltak egy nagyot és kitűzték az út nyomvonalát. Kiásták, lesalakozták, minden család kivette a részét a munkából. Aztán rájöttek, hogy sokat tehetnek a végleges út megépítésében. Űjfennt összefogtak, részben géppel, részben a hagyományos csákánnyal, lapáttal, ásóval, megcsinálták a nyomvonalat. Mindez azt jelentette, hogy a salgótarjáni peremkerületi népfrontbizottságok versenyében ez év tavaszán 70 ezer forintot nyertek. Mindehhez közel 300 köbméter földet mozgattak meg. — Mire költik? — Ugyancsak az útra. Jövőre pedig szeretnénk megoldani a vízelvezetést, fásitani, szépíteni, parkosítani. Tóth Pálné, Ibolya asszony a béke-telepi népfrontbizottságnak több mint tizenkét esztendeje tagja. Egyébként a Bá- thori István út 3-ös számú ház felügyelője. Róluk az a hír járja, hogy nem a hirtelen feladatokat szeretik, távol áll tőlük a mindenféle kampány- munka Ök a rendszeres, tervszerű alapos társadalmi munka hívei. — Vagyis? — Minden évben virágokat öltetünk, bokrokat, fákat. Az itt lakók kérés nélkül is ösz- szehordták a palántákat, azokat gondozzuk. Mindannyiunk szíve örül, amikor sok-sok virág nyílik, mert olyan szép ez a mi telepünk itt a Napsugáron. Mindannyian egyformán felháborodtunk, amikor az ablakokból szemét, ételmaradék repült le. Talán ennek köszönhető. hogy ez megszűnt. A náz Viszontlátásra! Beszélgetés a CSŰRI vezetőiével Amikor Fazekas Gyulával, a családi és társadalmi ünnepeket rendező iroda — közismert népszerű nevén CSŰRI — vezetőivel leültünk beszélgetni, arról kezdtünk szót váltani- hányféle ember mennyifele örömmel, gonddal — de mindenkor a segítés kívánsá- vai — fordul meg a hivatalban, a városi tanács földszinti traktusában. Van, aki leánya esküvőjét szeretné az irodával lebonyolíttatni, akad, aki újszülött gyermekét szeretné ünnepélyes külsőségek között, hivatalosan elnevez.ni — és jönnek olyanok, akiket szomorúság, súlyos csapás ért, hozzátartozójukat veszítették el. Az érkezők lelkiállapota — érthetően — sokféle, s az csak természetes, hogy az iroda három munkatársának — a szervezési és módszertani, a gazdasági főelőadónak, valamint az irodavezetőnek — ezekhez az érzelmekhez, helyzetekhez mindenkor igazodni kell. — Bizony nem lehetünk meg pszichológiai ismeretek nélkül — mondja Fazekas Gyula. — Gyakran kell hirtelen hangulatot váltanunk, hol sírnunk, hol nevetnünk. Érzék, tapintat, hivatásszere- tet nélkül ez nem megy. Mert nem titkolom, az a célunk, hogy ha egyszer valaki már igénybe vette szolgáltatásainkat, az legközelebb is megkeressen bennünket. Pokrivács László — Fotó: Gyurkó — körül még bőven lesz tennivalónk, most nyár végén, ősz elején. Metszeni a fákat, mert hatalmas lombjukkal már-már árnyékolnak. Továbbra is gondozzuk a virágokat, bokrokat, tisztán tarjuk a lakótelepet. Tulajdonképpen nem nagy dolog, de a mindennapok feladatait hordozza. ☆ Az Eperjes-telepen. hivatalosan a Fazekas Mihály utcában öröm látni a szebnél-szebb családi házakat. Az egyik oldalon megépítették a járdát, mindössze az utca végén három ház előtt vár még tennivaló a családokra. Pokrivács László, a Stromfeld Aurél Gépészeti és Gépgyéríástechnoló- giai Szakközépiskola tanára, utcabizalmi-helyettes. — Hogy tizennégy esztendeje, mióta itt lakunk mi-minden változott, szinte elmesélni is nehéz. Képzelje el, olyan ká- tyús volt az utcánk, hogy őszszel, télen, tavasszal se mentő, se szállítókocsi, se postakocsi nem tudott bejönni. Aztán megépült az utunk, mi pedig melléje közösen járdát csináltunk. Sok földet mozgattunk meg, segítettek a gépiparisták, főként azoknak a családoknak, ahol az idősebbek nehezen mozdultak. Föntről lefelé haladtunk sorba, senki nem nézte, pontosan hol a határ az ő, vagy a .szomszédja háza között. A játszótér is a kis közösség munkáját dicséri, persze a gyerekek örülnek a legjobban. — Tervek? — Nekünk csak szólni kell és megyünk. Virágot szeretnénk ültetni, gyümölcsfákat, aztán következik a szennyvíz- levezető csatorna megoldása, Biztos vagyok benne, az is sikerül... — cse — Amint hirtelen fintoromat látja, gyorsan hozzáteszi: — No nem kell semmi rosszra gondolni. Mert volt már, aki viccelődött ezzel... De az élet, tudomásul kell venni, ilyen, örömöt, bánatot egyaránt tartogat az embereknek. s a mi irodánk mindkettővel foglalkozik. Fazekas Gyula negyedik évtizedének derekán járó fiatalember. Az emberekért végzett munkával még úttörő-. majd KISZ-es korában jegyezte el magát, nem véletlen hát, hogy helyét az irodánál találta meg. A szervezési és módszertani feladatok tartoztak hozzá kezdetben, 1974. januárjától, aztán 1978- ban a CSŰRI vezetője lett Azt szeretné, ha ügyfeleik minden tekintetben elégedettek lennének Ezért tehetsége szerint igyekszik a lehető legtöbbet megtenni Az államilag szervezett családi és tárTalán maga Kalocsay Gyula is sajnálja, hogy a címben szereplő Déryné szót idézőjelbe kell tenni, mivel régi barátja a kultúrának, szívesen, sokat olvasó ember, negyed- százada könyvtáros. S ha olyan környezetben él, bizonyára megpróbálkozott volna az amatőr színjátszással is. mert tevékeny, talpraesett, vállalkozókedvű. Perszo mindez csak ,.ha”. vagyis feltételes mód, Kalocsay Gyulát pedig sokkal inkább a valóság érdekli, foglalkoztatja, mintsem az elvonatkoztatott ábrándkép. Ám, hogy mégis köze van Dérynéhez, vitathatatlan. Háza alig száz méterre áll. régi könyvtárától a Déryné Művelődési Házban, melyet hajdanán a déli városrész egyik legkedveltebb művelődési, szórakozóhelyeként tartottak számon. Az épületben most vegyesipari javító működik, év végén jár le a szerződése. Mi lesz azután? Ki tudja, sokan csak sóhajtoznak, de jó lenne egyszer még ott táncolni, színházat. mozit nézni! Tudiák. erre ma. pénzszűkében, aligha van reális remény. És mégis... A bányagépgyár forgácsoló műhelyének művezetőjét szorgos munka közben találom. Szombaton lesz óvónő leánya lakodalma, s a rokonság néhány férfitagjával az alkalomra készülődnek. Fából szárazalját készítenek, hogv legyen — eső esetén is — hol főzni a vendégseregnek. Más, lehet, szóba sem állt volna velem, Kalocsay Gyula azonban szívesen tessékel beljebb a lebontásra ítélt kolóniái házba. A könyvtáros otthon sem tagadja meg magát: vitrinjei, szekrényei, polcai tele olvasnivalóval, regényekkel, lexikonokkal, helytörténeti kiadványokkal. Az utóbbiak között még 1929-es kiadású is található. — Lokálpatrióta érzelmeimet igyekeztem a család tagjaiba, a lányomba is beültetni — mondja. — Hogy milyen sikerrel? A lányom férjhez megy. költözik Hatvanba. Szavában nincs keserűség, tudja ez az élet rendje, a fiatalok életét a szülő erőszakkal nem irányíthatja. Kalocsay Gyula 1945. május 8-tól dolgozik a bányagépgyárban. Ez a második munkahelye, itt volt tanuló, itt szabadult fel az esztergályosszakmában. A családban egyébként szinte hagyomány a gyárhoz való kötődés. Itt élte dolgos éveit az édesapja, itt dolgozik felesége, az egyik húga, a sógora. Felnőtt fejjel végezte el a gépipari technikumot 1967- ben, s három év múlva művezetőnek nevezték ki. — Megbecsülik? Furcsán mosolyog. — Közismert — feleli —, hogy anyagilag országosan nincs megbecsülve a művezető. Mindenért felel, két felől noszogatják. A felelősséggel nlrtJ csen arányban a fizetés. Erköl. csileg azonban semmi panasz. Tavasszal én is megkaptam a Kiváló dolgozó kitüntetést. — Hallottam, kitüntették már társadalmi munkáért is. — Két éve. a Salgótarjánért végzett társadalmi tevékenységért. — Mit tett érte? — Ügy gondolom, eddigi munkámat Jutalmazták vele. Tizennyolc éve vagyok tanácstag. szervezem az embereket. Hajdan mi, lakók építettük a játszóteret, a járdát. Ma nehezebb a szervezés: megváltozott a környék, változnak az emberek. A munkahelyen könnyebb az ember helyzete. A „Vili. pártkongresszus” Szocialista Brigádot patronálom, forgácsolók. Minden játszóté* ri eszközt megcsinálunk; téeszeknek javításokat Is elvégzőnk. Az idősebbek még most is elég jól mozgósíthatók. — Említette, hogy a művezető mindenért felelős. Nyilván a környezet tisztaságáért, a rendért is? — Természetesen. Ezzel nincs is baj. Május elsejére megnyertük a műhelyek közötti versenyt. Persze, hogy rend és tisztaság legyen, ahhoz először magunknak és magunk körül kell rendet tenni, s csak utána követelni már soktól. (ok) , Mindennapi melegünk Nyáron a téli hónapokért... Életünk, kényelmünk láthatatlan résztvevői — mondhatnánk úgy is, szolgálói — a meleget szállító csőrendszerek. A föld alá bújva hozzák- viszlk az új és elhasználódott meleg vizet, a forró gőzt. Természetesnek vesszük, hogy amikor bejönnek a hidegek, kényelmes, meleg lakásban ébredünk, oda térünk haza. Egy mozdulattal elfordítjuk a fürdőszobában, vagy a konyhában a piros gombbal jelzett csapot és máris folyik a meleg víz. Ahhoz, hogy ez valóban így történjék majd a mínusz öthat, vagy akár tízfokos hidegben is, sokaknak kell dol- gozniok. Tervszerűen, alaposan, folyamatosan, hogy akkor se legyen gond, amikor hull a hó. Csőke Béla, a Salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalat főmérnöke adott tájékoztatót a tennivalókról, feladatokról. Mindarról az ezernyi átalakításról, cseréről, ellenőrzésről, amely már a nyár elején megkezdődött. Közel háromezer lakás A vállalat közel háromezer — pontosabban 2845 — lakás távhőellátását és melegaz elmúlt esztendőkben sokat fejlődött. A pezsgős koccintás, a virág, az ízléses élő versmondás általános szokássá lett, Az iroda szolgáltatásai egyre kulturáltabbak. — Bizonyára ennek is köszönhető — és természetesen a változó, fejlődő szemléletnek —. hogy esküvőink egy évtized alatt megduplázódtak, hasonlóképpen a névadóké. Tízéves az Iroda, s tavaly 236 esküvőt, 479 névadót és 370 társadalmi gyásszertar- tást rendezett Rendezvényeinken körülbelül 80—100 ezer ember fordul meg évente átlagosan. Nem csekély szám, különösen nem. ha elégedettek, hiszen az iroda hírét szétviszik környezetükben. Az egyik főelőadó esküvő •'ievében tárgyal, befeie'ődött a megbeszélés. Az ifjú hölgy .viszontlátással” köszön. Látom az arcokon, hogy itt ezt nagyon jólesik hallani. víz-szolgáltatását biztosítja. Mindehhez szorosan idetartozik, hogy hatvanhárom középület, és huszonöt ipari üzem melegvíz- és fűtési gondja is rájuk hárul. Mindez tervszerű munkát követel, ezért — az ötéves terv alapján — minden évben külön is meghatározzák a tennivalókat, méghozzá üzemekre, brigádokra, sőt nemegyszer egy-egy dolgozóra érvényesen. Amire forint kell... — A távfűtési telephely bővítése tulajdonképpen az elmúlt esztendőben befejeződött. Az idén megoldották a műhely korszerűsítését. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy az anyagszállítás, technológiai sort alkot. Az építőknek még annyi dolguk van, hogy év végéig elkészítik az útburkolatot, jövőre pedig a labor- és szivattyúraktárt, valamint a kerítést. Mindezekkel a munka alap- feltételeit tulajdonképpen megteremtik. Nem csekély pénzért, több mint hat és fél millióért. Hogy a szolgáltatás valóban üzembiztos legyen, hat osztrák gyártmányú gömbcsapot szereltek be a gerinchálózatba. Forintban több mint hétszázezret vitt el, de megéri, mert meghibásodás esetén módot nyújt a szerelőknek arra. hogy a gerinchálózatból mindig csak egy-egy szakaszt zárjanak el, ott, ahol javítani kell. A város többi részén továbbra is van fűtés. Talán a laikusnak keveset mond, de fontos, hogy megrendeltek két nagy teljesítményű hőcserélőbetétet két és fél millióért, ezek tartalékul szolgálnak bármi baj esetén. Az is a biztonságot szolgálja hogy a következő esztendőtől VEGY- ÉPSZER-termékeket használnak, amel/ mindkét vállalatnak kölcsönös előnyöket biztosít A gerincvezetékben négy helyen cserélték ki az elhasználódott csöveket. így a Malinovszkij úton, a csiltosítónál és a Rákóczi út 2—* 10. szám között. Mindezek költsége félmillió forint. Tervszerű megelőzés Július elején a szerelők módszeresen hozzáláttak a szokásos karbantartáshoz. Negyvenöt höközpontban cseréltek szelepeket, tolózárakat, hőcserélőket, nézték át a szivattyúkat. Ahol szükségesnek látszott, kicserélték az alkatrészeket, újakat tettek a helyükbe, ha forintban számoljuk, közel egymilliót költött a vállalat ezekre. Az üzembiztonság alapját tulajdonképpen a hőcserélők jelentik. Az öt hőcserélő üzemkész, megfelelő állapota követelmény. ezért negyedévenként tisztítják, mossák valamennyit. Célszerű takarékosság Fűteni kell, de nem mindegy, mennyiért és miként Nagyon rossz, ha a lakásban dideregnünk kell, de fölösleges pocsékolás, ha az ablakokon, ajtókon keresztül az utcát melegítjük. Ezt a célt szolgálja az a közös kísérlet, amelyet a budapesti műszaki főiskolával közösen folytattak, hogy miként lehet jobban megvédeni a melegvíz- hálózatot. Mert a csőben keringő víz nem egyszerű csapvíz. Ahhoz, hogy jól szolgálja a fűtést, automatikusan szabályozni, vegyszeresen kezelni, más módon is védeni kell. A tapasztalatokat természetesen felhasználják. Emellett megállapodtak a Nógrád megyei Szolgáltatóipari Vállalattal. elvégzik a távfűtött lakások hőszigetelését. Az Ingatlanosok folyamatosan dolgoznak a „hőtérképek” készítésén, amely az egyenletes fűtést teszi lehetővé. Éjjel csökkentik a meleget, mert még aludni is kellemesebb úgy. A hivatalokban, közintézményekben szabad szombaton, vasárnap fölösleges a nagy melee, az úgynevezett ..temperáló” fűtést alkalmazzák. Ez történt távfűtési „fronton”, reméljük, télen sem csalatkoztunk, amikor olyan jólesik a meleg . . . sadalmi ünnepek színvonala (k 1) lagházaknál, az Állami Bizcse — '
