Nógrád. 1981. július (37. évfolyam. 152-178. szám)

1981-07-22 / 170. szám

Legyen végre igazi közügy Nem kampányokra van szükség a varos köztisztaságának javítására Nyári munkák az iskolákban Felújítások. korszerűsítések az őszi nyitásra Bel- és külföldről ideláto­gatók egyöntetű véleménye szerint az utóbbi két évtized­ben Salgótarján oly’ szép­gyönyörűre változott, hogy hozzá fogható építészeti csu- dálatosság szinte Közép-Eu- rópában sincs. Sok igazság rejlik e dicsérő szavakban. S még a lokálpatrióta elfogult­ság „levonásával” is jogos a megállapítás, hogy olyanná alakul a megyeszékhely, ami­lyenről három-négy évtized­del ezelőtt a fantáziával meg­áldottak és a jövőbe látók sem mertek volna ilyen ké­pet kialakítani. Szép lett, s mindinkább az­zá lesz a város, s az innen tá­vozó turisták véleménye ál­talában kedvező. Egyvalamit azonban majd’ mindenki meg­jegyez: a városépítés elismert­sége nem párosul a tisztaság­gal. S ez letagadhatatlan. Hi­szen odáig fajult már a do­log. hogy a hivatalos kinyi­latkoztatások is első helyen említik: a megyeszékhely köz- tisztasága kritikussá vált. El kell ismerni: gyáraink, üzemeink, közintézményeink közvetlen környéke is gondo­zatlan, szeméttel telített, épü­leteik elhanyagoltak. A város­ba bevezető fő közlekedési út­vonalaink és a vasút körzeté­ben is sok a hulladék, nagy­ra nő a gaz. Egyre több lesz az engedély nélküli szemét­lerakóhelyek száma, amelyek a város belterületén szinte mindenütt megtalálhatók, ipari szeméttel, háztartási hulladékkal, építési-bontási törmelékkel rontva a környe­zet szépségét — és levegőjét. De főképp és roppant sajná­latosan. az utóbbi időkben ép­pen a turisták által látogatott helyen, a város központjában nőtt meg az utcai szemét és hulladék mennyisége. Más kulturált városok szokásaival ellentétben szemrebbenés nélkül dobálunk el papírtól, ciparettavégtől, üres dobo­zoktól kezdve szinte minden feleslegest, ami kezünk ügyé­ből kikerül... De emellett az üzletek sem előírásszerűén tá­rolják a göngyölegeket és a hulladékot. tése teljesítéséről. Sokakat érint a lakásépítés helyzete, amely ugyancsak a testület elé kerül. A következő éveket szol- gálja az a jelentés, amely a végrehajtó bizottság elé tárja, hogy miként sikerült érvényt szerezni a környezeti és ter­mészetvédelmi törvénynek. A végrehajtó bizottság tagjai ugyanezen a napon ellátogat­nak oktatási intézményekbe, hogy személyesen győződjenek meg a tanév felkészüléséről. Szeptember 7-én szó esik az Edzett ifjúságért mozgalomról, a tömegsportversenyről, Salgó­tarján vendéglátásáról, vala­mint — immár sokadszor — a tömegközlekedés helyzetéről. Október 5-én a végrehajtó bizottság az építkezési mun­kákról, majd a fontosabb ta­nácsi beruházások helyzetéről tájékozódik. November 2-án az igazgatási osztály munkája ke­rül napirendre, amelyet a ta­nácsigazgatás korszerűsítésé­nek tennivalói követnek. Sal­gótarjánban sokakat érint a lakás- és garázsszövetkezetek munkája, ezért az eddigi ta­pasztalatokat, illetve a továb­bi feladatokat tárgyalja a tes­tület. December 7-én a város­gazdálkodási üzem tervéről, az ingatlankezelő vállalat lakó­ház-felújításairól, illetőleg a tanácsi beruházásokról esik szó. fejeződnek be. Nagyon várjuk már, mert akkor teljes egészében korszerű, a legkényesebb Ízlést Is kielégítő intézményünk lesz. Jel­lemző a változásokra, hogy a ré­gebbi gyerekek, akik iskolába jár­tak és ellátogatnak hozzánk — sokan szívesen teszik —, nem ta­lálják az „új” óvodát... Dr. Kun András, a városi ta­nács művelődésügyi osztályának vezetője elmondotta, hogy az új tanévre 836 kiscsoportos iratkozott be. Az igényeket átirányítással tudták kielégíteni. A szükséges tennivalókat mindenkor megbe­szélték a gyerekek szüleivel, s arra törekedtek, hogy egy-egy gyereknek lehetőleg ne kelljen so­kat autóbuszoznia. A közigazgatá­si területen húsz óvoda működik 3075 gyermek kényelmes, előírások szerinti elhelyezésére alkalmasan. A jogosultság nagy száma miatt azonban kénytelenek ennél jóval több gyereket elhelyezni; június 30-án 2710 beiratkozott óvodás volt a városban. Ez az intézmények igen maga«, 130,8 százalékos ki­használtságát Jeíenti. — Augusztusban, szeptemberben rendbe hozott óvodák várják a gyerekeket — mondja dr. Kun András. — A szokásos nagytaka­rításon kívül a Május 1. úti óvo­dában bővítést Is végeznek; itt nyár végétől két csoporttal lesz több. Somlyóbánya-telepen a szü­lők kérésére egész napos lesz az óvoda. Szeptembertől, jelenleg a részletekről folynak tárgyalások, gyógypedagógiai csoportot indí­tunk. S kísérleti jelleggel az Arany János és a Malinovszkij úti óvodában bevezetjük az ötna­pos munkahetet. — Nem lesz tehát óvodai gond Salgótarjánban': — Azt sajnos, nem mondhatom — feleli az osztályvezető. — A zsúfoltság mindaddig megmarad, amíg fel nem épül a beszterce- lakótelepi 150 személyes óvoda. Átadását az építőipar a Jövő év tavaszára ígéri. dk) Jelenleg évente nyolcmillió forintot költ a városi tanács a köztisztaság fenntartására Salgótarjánban. -Ám mivel köztudott, s a közkiadások mérséklésére irányuló álla­mi intézkedések is inkább ezen összeg csökkenését, sem­mint növekedését irányozzák elő, így több pénzzel nem le­het a megyeszékhely rendjét, tisztaságát csupán központi alapból megőrizni. Egyfajta szemléletváltozás­ra lenne szükség. Egy olyan, minden megyeszékhelyen la­kóban meghonosodó tudatra, amely kiváltaná a környeze­tével szemben érzett felelős­ségérzetet, amelynek ered­ményeként nemcsak idősza­kos társadalmi munkaakciók segítségével tehetnénk ideig- óráig tisztábbá, szebbé, kul­turáltabbá városunkat. Ez persze, a megrögzöttség, a rossz szokás, a nemtörődöm­ség. a hányavetiség, az ese­tenkénti barbarizmus, az ok­talan rongálások megszünte­tésének végét is jelentené. Bár jelenthetné rövid Időn belül. A megyei tanács elnökének 1980-ban közzétett utasítása alapján ugyan széles körű tár­sadalmi akció bontakozott ki a városrend javítására, de — miként említettük — a sike­rek csak időszakosak voltak. Ezt vette alapul a jövő ér­dekében a városi tanács ak­kor, amikor ez év májusában az élet változásaihoz rugal­masabban alkalmazkodó, a végrehajtást jobban ellen­őrizhető, az addigiaknál kö­vetkezetesebb tervet hagyott jóvá. Ebben most már foko­zottabban kerül előtérbe a lakosság személyes felelős­ségérzetének növelése kör­nyezetének tisztán tartása valamint a szemetelők hely­színi bírságolása is. Higgyük el: jogosan szorgalmazzák, hogy a szemetelőkkel, a köz- tisztaságot rontókkal szemben még szigorúbban kell féllépitt! A városi tanács határozata több intézkedést sürget a köz- tisztaság igazi megteremtésé­ért. Célul tűzték ki, hogy a vállalatok, intézmények veze­tői ezzel a kérdéssel is elsőd­legesen foglalkozzanak, s hogy e téma kiemelt helyet foglal­jon el a tanácstagok beszá­molójában. Az intézkedés részletes is­mertetésére következő króni­ka mellékletünkben visszaté­rünk. A gyvérzésből felépült a H néni, most járni tanul, lépteit orvosok, nővérek fi­gyelik. Két nővérke hóna alá veszi, s az idősebb pattogó ve­zényszavára elindulnak. Bot, jobb láb, ...bot, jobb láb.. így ismétlődik türelmes monotóni­ával, de a láb üggyel-bajja! engedelmeskedik a fejnek. Egyelőre az akarat még ke­vés. Dr. Fancsik János, a reuma­tológiai és rehabilitációs osz­tály főorvosa türelmet kér; a vizit kissé elhúzódott, foglal­jak helyet az előtérben. Le­ülök, nézelődöm. Az asztalo­kon vázában virágcsokrok, az ablak előtt televízió, kétoldalt polcokon könyvek, a faj be­mélyedéseiben csiszolt, míves üvegpoharak. Mindig szorong­tam, ha beléptem a kórház aj­taján. Ez az érzés velem van most is, de ezúttal valahogyan nem szorít, nem remegtet any- nyira. Sőt, lassan feloldódik bennem. — Sokat adunk a környeze­tünkre — magyarázza a ma­gas, vékony testalkatú, ősz ha­jú főorvos — Nálunk általá­ban krónikus betegek vannak, hetekig itt tartjuk őket, nem mindegy, hogyan érzik magu­kat. Valahogyan az otthon hangulatát szeretnénk nekik egy kicsit megteremteni Per­sze nekem ez vesszőparipám. Számomra az orvosegészség- ligy színvonalának legfőbb mutatója a beleg közérzete. Nyilván a fejlődést lehet szá­mokkal is kifejezni, például az egy főre eső műszerezett­séggel, de szerintem sokkal többet mond róla a beteg ér­zése, véleménye. Az, hogyan A demográfiai hullám — országos jelenség — Salgó­tarjánban is tetőzik, s ez legjobban a gyermekintézmé­nyek iránti igényben mutat­ható ki. Soha annyi gyerek nem iratkozott be az első osz­tályba, mint az ic’én. Össze­sen 933, azaz csaknem száz­zal több, mint egy esztendő­vel ezelőtt. Ez tehát a csúcs és arra lehet számítani, hogy egy-két évig még így lesz. A megyeszékhely iskolái —, de gond ez Balassagyarmaton is, másik városunkban — igen zsúfoltak. Szeptember elején 5930 általános iskolás kezdi meg a városban tanulmányait a nyolc osztályban, sez egy esztendő alatt 4,5 százalékos emelkedést jelez. A zsúfoltsá­got — az óvodákhoz hasonló­an — csak körzetmódosítással, a gyerekek átcsoportosításával, valamint szükségtantermek kialakításával lehet enyhíteni. A Kistarján úton új lakáso­kat adtak — adnak — át, megnövekedett a gyermeklét­szám, ezért a Gagarin Általá­nos Iskola nem tudott min­den jelentkezőt fogadni. A szülőkkel való megbeszélés alapján több gyerek tehát nem a Gagarin, hanem a II. Rá­kóczi Ferenc és a Petőfi Szán- dor Általános Iskolában végzi tanulmányait. A zsúfoltság azonban a legnagyobb gondot érzi, mennyire a vele való emberi, emberséges foglalko­zást. A főorvosi szoba ugyanolyan tiszta és rendezett, mint az az előtér, csak kisebben. A fa­lakon Czinke Ferenc grafiká­ja — ajándék — és a feleség, a beszterce-lakótelepi általá­nos iskola rajztanárának két festménye Az osztály folyosó­ján szintén festmények látha­tók: Farkas András akvarell- jei, melyeket várhatóan ősz elejéig nézhetnek itt a bete­gek. Hiába, fiatal kórház új típusú osztályán vagyunk, ahol felismerték, hogy a régiből csak a jót kell megőrizni. Ér­demes önmagukon végignézni a beteg szemével is, s ha kell és lehetséges, javítani a kör­nyezeten. — Salgótarjánban szület­tem, jártam iskolába, az egye­temet Pécsett végeztem 1956- ban, de a szigorlóévet már a szülővárosomban töltöttem. Sokáig — mert érdekelt — belgyógyász voltam, aztán amikor ez az új kórház meg­épült, felkértek a reumatoló­giai osztály vezetésére, mond­ván, úgyis közel áll a belgyó­gyászathoz. Érdekelt a dolog, örömmel csinálom Nagy hasz­nát veszem a szélesebb szak­mai profilú belgyógyászgya­korlatomnak. Dr. Fancsik János egy idő­ben volt a kórház igazgatója Zagyvapálfalván és a Besz- terce-lakótelepen jelenti. A Budapesti úti iskola szükség- tantermeket kénytelen be­rendezni. A Beszterce-lakóte­lepi iskolában pedig hét első osztály kezdi meg a tanulást, miközben — lévén az átadás februárban — egyetlen vég­zős osztály sem létezett. A szükségtantermek az ifjúsági és művelődési házban, vala­mint a zeneiskola szolfézs­termében lesznek berendezve. A megyeszékhely tizenegy általános iskolájában, a kö­zépiskolákban folynak a szo­kásos nyári nagytakarítások karbantartó munkák. Megkez­dődött a zagyvarónai álta­lános iskola épületének és a baglyasaljai hétközi diákott­honnak a korszerűsítése, első ütemben, még a nyáron a fű­tés modernizálásával. A fűtés vezetékeinek cseréjét hajtják végre a Gagarin Általános Is­kola alsó két szintjén. Itt befejezés előtt áll — a haza­fias, honvédelmi nevelés szol­gálatában — a húsz lőállá- sos lőtér kialakítása. Felújí­tották a Néphadsereg úti is­kolát. s tanterem-leválasztá­sokkal növelték a helyisége­ket. s a kisegítő iskola ren­dezkedett be. A nyári gyara­podáshoz tartozik, hogy két helyen — a Mártírok úti Ál­talános Iskolában és a köz- gazdasági szakközépiskolában — sportudvart építettek, s is, vezette a megyed egészség- ügyi osztályt, s elnöke a Vö­röskereszt megyei szervezeté­nek. Ezzel azonban még ko­rántsem mondtuk el minden korábbi és mai funkcióját, tár­sadalmi megbízatását. Felelő­sen gondolkodó orvosként, két­gyermekes családapaként, párt­tagként ezért is vállalta az országgyűlési képviselői meg­bízatást. — A közéletiség felé a dol­gok közötti összefüggések ku­tatása vitt — vallja elgondol­kodva. — Orvosként sem tud­tam megmaradni a szűk szak­mai területen belül, hiszen az életben minden összefügg. Aki ezt nem érzi, nem végezheti jól a feladatát. Nem látja az egészségügy tágabb összefüg­géseit, perspektíváját... Aztán a város ügyei is mindig fog­lalkoztatlak, s ha lehetett, tet­tem értük, kiálltam mellettük. Nem voltam sohasem zárkó­zott természetű. — Azaz jók a kapcsolatai? — Azt hiszem igen, de az elismerés nem mindig osztat­lan. Mint helybelinek sok az ismerősöm, itt vannak a roko­nok. Régebben, amikor a lá­nyommal jöttem a lakásunk­ról be a kórh ázba, a Iris lány az ötszáz méteres úton azon szórakozott, hogy számolta hány emberrel köszönünk egy­másnak. A kapcsolataimban ta­lán az az érdekes, sosem tö­150 személyes melegítőkonyJ hás éttermet adtak át az if­júsági • és úttörő-váltótábor­ban. A nyári felújítások, kor­szerűsítések között kiemelt hely illet meg több intéz­ményt, ahol a munkálatok nagysága meghaladja a ha­gyományos mértékeket. Ilyen például a hétközi diákotthon 543, a Gagarin iskola 570, a zagyvaróna! oktatási intéz­mény 730 ezer forintos kor­szerűsítése. Szót érdemelnek a zagyvapálfalvai 400 ezerfo­rintos átalakítások is. A Bolyai János Gimnázium­ban elkezdődik egy hosszabb távú rekonstrukciós munka, mely egyelőre a tetőfelújítást és az alsó szint fűtési rendJ szerének felújítását foglalja magában. Az ötnapos munkahét be­vezetésével az iskolákban is megpróbálkoznak. Kísérlet­képpen ősztől a Budapesti úti iskolában és a 211. számú Ipari Szakmunkásképző In­tézetben tanulnak heti öt al­kalommal a gyerekek. A nyári munkák befejezés sével szeptemberben jobb,’ kulturáltabb körülményeit között kezdődhet meg a tani-* tás iskoláinkban. rekszem tudatosan arra, hogy jók legyenek. Ez mint képvi­selőnek, talán nem is egészen előnyös... De én ilyen vagyok. — Ügy vélem, a kapcsolatok milyensége egyéniség kérdése elsősorban Jellemzik az em­bert. önről általában jókat hallani — kollégáktól, bete­gektől, ismerősöktől egyaránt.’ Egy év óta, amióta országgyű­lési képviselőnek választották,' még gyakrabban lép a nyíl- vánosság elé. Sikeres, népsze­rű embernek tűnik. Igaz ez? Hogyan viseli? A válasz előtt újabb Sopi- anae-ra gyújt, beszélgetésünk alatt a negyedikre. — Hazudnék és álszerény vol­nék, ha azt mondanám nem érzem az irántam megnyilvá­nuló figyelmet, népszerűséget.’ Ám ez elsősorban az orvos­nak szól, nem a képviselőnek, hiszen rövid ideje vagyok az. •Tó érzés, de tudom, hogy mú­landó. Nem száll a fejembe. Képes vagyok egy-egy ma­gatartásomat, viselkedésemet ért bírálatot tízszer megrág­ni, igaz volt-e. Konzekvenci­ám: rendszerint igaz, és vál­toztatok. A szavaimért azon­ban mindig kiállók. Azokkal lehet vitatkozni C mi más viheti előbbre közös dolgainkat, ha nem a vita, a vélemények megfontolt megalapozott üt­köztetése. A reUmatológus, a vöröskeresztes elnök, a párt­tag, az országgyűlési képvise­lő méltán népszerű ember. Iía majd lakása és a kórház kö­zött találkozunk, immáron fel­nőtt leánya egy köszönéssé többet számolhat meg (su) Városfejlesztésről tárgyalnak Közérdekű, Salgótarján vá­ros lakosságát közelről érintő kérdéseket, a jövőt formáló feladatokat, közelebbi és távo­labbi tennivalókat tárgyal az esztendő további részében is Salgótarján város Tanácsa és a végrehajtó bizottság. Október hónapban a tanács megvitatja a lakosság keres­kedelmi. ipari és áruszállítá­si igényeinek tapasztalatait, és természetesen a további fel­adatokat. Ki vonhatja kétség­be ennek fontosságát, vásárol­ni, üzletbe járni minden csa­lád szokott. Szó esik az egész­ségügyi alapellátásról, itt fő­ként a körzeti gyermekorvosi munka érdemel figyelmet. Decemberben hosszú évek előbbrelépését megszabó téma kerül a tanács elé, mégpedig Salgótarján város általános rendezési terve. A Salgótarjáni városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága augusztus 3-án — az új tanév jegyében — tanácskozik a tárgyi és személyi előkészítés­ről, vagyis mindarról, hogy milyen iskolák, körülmények, napközis ellátás várja a gye­rekeket Salgótarján tizenegy általános iskolájában. Ugyanezen az ülésen a tes­tület tárgyal az idei esztendő első féléves tanácsi fejlesztési terve és fenntartási költségve­Ingázó óvodások ftrlston Lászlóné, a bányagép- gyar gépírója, két gyermek édes­anyja. Nagy fia már hétéves, ősz­szel iskolába megy, kislánya pe- i középsőcsoportos lesz az óvo­dában. — Eddig a munkahelyem mel­lett levő, Hősök úti óvodába jár­tak a gyerekeim — meséli a fe­kete, vidám tekintetű fiatalasz- szony. — Buszozni kellett egy ki­csit a Budapesti útról, de örül­tem, hogy helyet kaptak a gye­rekek. Aztán elégedett is va­gyok az óvodai nevelő munkával, étkeztetéssel. Ősszel azonban sze­retném — remélem, sikerül —, ha új helyen kezdhetne a kislány. Közeleb a lakóhelyünkhöz, a sík­üveggyár! óvodában. Hiába, a gyerekek utazgatása nem kényelmes dolog: sem a gye­rekeknek, sem a szülőnek. Nyil­ván az lenne rendjén, a legjobb, ha minden gyerek a lakóhelyéhez legközelebb eső — tehát a körze­téhez tartozó — óvodában kapna elhelyezést, ez azonban a jelen­legi helyzetben lehetetlen. A gye- reklétszám ezekben az években megnövekedett, s a növekedés — természetes rlolog — nincs tekin­tettel az óvodák elhelyezkedésére, a körzethatárokra. A tanács úgy próbált a helyzeten javítani, hogy néhány gyereket átirányít más körzet szabad „kapacitással” ren­delkező óvodájába Vagyis a gye­rekeknek naponta ingázniuk kell. Különösen érinti ez a Beszterce- és a Kemerovo-lakótelepen élő­ket, aliol rendkívül nagy igény nyilvánult meg az óvodai elhe­lyezés lránt. A Besztercén 211, a Kemerovón 55 gyerek jelentkezett a kiscsoportba — ezt az igényt képtelenség kielégíteni. — Minden hozzánk jelentkező gyereket fel tudtunk venni — mondja Percre Lívia, az 1. szá­mú óvoda helyettes vezetője. — Sőt más óvodákat monte'íthe- tüok. Overmekekot várunk a ÍV*' t«»rce- és a Kemerovo-Iakóte- !eo”ől. E^'éhként a korábban el­kezdett felújítási munkálatok még folynak, várhatóan szeptemberre Orvos és közéleti ember

Next

/
Thumbnails
Contents