Nógrád. 1981. július (37. évfolyam. 152-178. szám)
1981-07-18 / 167. szám
Mire e sorok napvilágot látnak már javában áll a második úttörő-sajtótábor, amely az elmúlt évhez hasonlóan a Barátság nemzetközi tábor keretében kapott helyet. így kiváló úttörők, csehszlovák, finn pajtások körében tölthetnek a sarok tudósítói egy, bizonyára kellemes hetet. Gondoskodott erről a két rendező szerv is, a Nógrád megyei úttörőelnökség és lapunk KISZ-alapszervezete. Az összesen százhatvan fős tábor programjában kiemelkedik a július 17-e, ekkor ugyanis a pajtások salgótarjáni túrán, városnézésen vesznek részt, a tudósítók pedig könyvtárba, egy üzembe, valamint szerkesztőségünkbe és annak nyomdájába látogatnak el. Megismerkednek a műhelymunka néhány helyszínével, lapunk munkatársaival, s a NÖGRÁD készítésének folyamatával. Lesz a táborban olimpia, „Mit hoztam otthonról?” bemutatkozó, „Ki mit választ?” szabadidős-foglalatosság, filmvetítés, sportverseny, találkozás a Magyar Hírlap és a Pajtás szerkesztőivel, ének-, rajzverseny, karnevál, táncház és diszkó — hogy csak néhányat említsünk a program- ajánlatból. De ezenkívül az Űttörősarok tudósítói egy kis fölkészítést is kapnak az újságkészítés mikéntjéből: előadásokat, tájékoztatókat hallanak, valamint gyakorlati foglalkozásokon együtt „vesézzük” majd a táborban készült írásokat. Ennyi tehát, rövid ízelítőnek szánva, hiszen teljes beszámolót közlünk majd a tábor munkájáról, az élményekről, valamint tábori kiadványt állítunk össze, maradandó emlékként az együtt töltött nyolc napról. Ezek után nézzünk bele a legutóbbi három hét postájába. Magánlevél — közügyről Tovább erősítjük barátságunkat Beszélgetés V. Sz. Urajszkij elvtárssal, a Kemerovo területi tanács első elnökhelyettesével Mihalik Jutka mátravere- bélyi tudósítónk egyik magánleveléről számol be, amely kapcsolódva az Űttörősarok- hoz, némi közüggyel is szolgál, íme: „A Pajtás újságban egy lány arra a kérdésre kért és kapott is választ, hogyan lehetne újságíró? Természetesen azonnal tollat ragadtam. Eldicsekedtem — bocsánatos bűn! —, hogy bizony a mi megyénkben gyöngyélete van az újságíró-palántáknak, írtam neki az Üttörősarokról, a nyári sajtótáborról, a szerkesztőségi látogatásról... Néhány nap múlva mosolyogva olvastam válaszát, nagyon irigy!i a nógrádi úttörőket, s kéri, hogy mindent írjak le, amit csak tudok... Javasoltam, persze, a sajtófigyelőszolgálat megszervezését és a suliújság megalapítását... örvendetes dolognak tartom, hogy ilyeó szépen szaporodnak az úttörő-tudósítók, de még boldogabb a szívem, ha valakit sikerül rábeszélni az írásra.” Az Űttörősarok nevében is köszönjük Jutka „agitációját”, remélhetően a levelezőtárs is hamarosan hasonlókról írhat. Tutalomtáborban És aki kiérdemelte: Mocsári Nóra, rétsági pajtás, ö számolt be a nyírjesi úttörőgárdisták táborának személyes élményeiről. — Az első nap a munkásőrök tartottak bemutatót — írja — ezt követte egy ügyességi verseny, majd másnap a rendőrök munkájával ismerkedhettünk meg. Volt egy lövészverseny is, Rákos Zsuzsa és Bálint Sándor mögött a harmadik helyen végeztem. Volt még egészségőr-, határőr-, tűzoltónap, valamint kirándulás, diszkó, s filmvetítés. A 7. nap, sajnos a táborozás végéhez érkeztünk... — fejezi be levelét. Vakáció közben „Elcsitultak a buszmegállók. csöndes az iskolaudvar. Nagyon vártuk már ezeket a napokat, ki sem lehet mondani! — kezdi sorait az írásaival, mondandójával nem fukarkodó Kotroczó Róbert Nádújfaluról, aztán így folytatja: — Eltettük a könyveket, füzeteket, hadd pihenjenek. De én egy nagy füzetben mindig írok! Tudod, van egy nagy piszkozatfüzetem, melybe a cikkeimet írom, s innen másolom ki külön lapra. Már megszoktam, hogy írnom kell mindenről, ami körülöttem zajlik —, s Robi ír is szép sorjában mindenről, az őket körülvevő erdőről, a pombázásról, a pedagógusok munkájáról, az úttörőéletről, kifogyhatatlan ötletekkel. Tavaly lemaradt a táborból, noha hivatalos volt, most is kapott még egy tábori behívót, de ő —, mint írja — a sajtosokat választotta. Többekről... A vakáció ideje alatt havonként jelentkezik a rovat, s most főként a nyári élmények beszámolóit, élménymorzsáit várjuk. Még egy-egy mondat erejéig néhány levélből: a pásztói Gerhát Gábor az úttörő-évforduló ünnepségéről számolt be, míg Kádárkuti Enikő korábbi hiányosságait pótlandó az úttörőélet eseményeiről ad gazdag tájékoztatást. A bor- sosberényi úttörőcsapat két, egész napos programjára kaptunk meghívást a közelmúltban, de sajnos nem lehettünk jelen. Mátranovákról Cserhalmi Adél a cserkészkúti kirándulásról küldött krónikát, míg a ceredi Tajti Ervin egy izgalmas játéknap élményeit vetette papírra. Kovács Tibor megyei úttörőelnök az Üttörősarokról Egy év munkájának véleményezésére, a Barátunk az újság akció értékelésére kértük föl a megyei úttörőelnököt, Kovács Tibort. — Érthető kíváncsisággal várják a gyerekek hétről hétre, hogy miről ír az Űttörősarok, lesz-e szó róluk a rovatban, netán: jelenik- e meg néhány sor az általuk beküldött levelekből? Azt hiszem, a két év során igazán „benőtte” magát a rovat' az úttörőéletbe, a szélesedő tudósítói kör is bizonyítja, hogy egyre többen ragadják meg a lehetőséget, hogy szű- kebb közösségükről, az eseményekről tájékoztassák a közvéleményt. De nem csak egyszerű információkat küldenek be a gyerekek, hanem gyakran meg-megkérdezik osztálytársukat, pedagógusaikat egy-egy témakörről, mint azt például Tóth Szilvia és Mihalik Jutka is tette, s ezzel egy kicsit ki is bővítették a területet a közéleti- ség felé. Alkalmanként néhány helyszínre is ellátogattunk, ahol a pajtásokkal beszélgettünk az Űttörősarok munkájáról, lehetőségeiről. Szeretnénk ezt tovább gyarapítani, s erre remek alkalom kínálkozhat a táborban is, melynek a legrangosabb keretben adunk helyet, a nemzetközi táborunkban. Remélem, hogy a nyolc nap alatt sikerül újabb tudnivalókkal bővíteni a tudósítói muníciót, s az őszi Űttörősarok rovatokban kellemes élményekről adnak majd számot a krónikák, adatokat Beszámoltunk arról, hogy testvémegyénkből, a szibériai Kemerovóbó1 háromtagú delegáció tartózkodik Nógrád megyében. A megyénkben szerzett tapasztalatokról, az eddig elért együttműködésről és a további feladatokról váltott szót munkatársunk a delegáció vezetőjével, Viktor Szergejevics Urajszkij elvtárssal, a Kemerovo területi tanács első elnökhelyettesével. — Delegációnk valameny- nyi tagja először jár Magyarországon, illetve testvérmegyénkben, Nógrádban. Ismerem az immár tizenöt éves kapcsolat szinte valamennyi állomását, s tudom, hogy akár Kemerovóban, akár Nógrádban, azonos feladatokat kell megoldanunk Itt a XII., nálunk a XXVI. pártkongresszus határozatainak végrehajtásán dolgozunk. E feladatok nagyok. Végrehajtásuk mindkét országban a szocializmus, a kommunizmus magasabb szintű építését jelenti. Ezért mi a tapasztalatok átvételét kölcsönös segítségnek tekintjük. Ma már a kapcsolatok formái a legkülön- bözőek. Rendszeresen tájékoztatjuk egymást arról, hol tartunk feladataink teljesítésével, ma már tömeges méreteket öltöttek a tapasztalatcserék, amikor nemcsak a párt- és állami vezetők, de gazdasági egységek képviselői, dolgozók, alkalmazottak, és önök, újságírók is erősítik népeink barátságát. A tapasztalatcserék eredményei szinte az élet minden területén észlelhetők. Például a mi megyénkben, Kemerovo központjában a két nép és a két megye barátsága jegyében több utcát nevezetek el Nógrád megyéről, illetve Salgótarjánról. Egy másik példa: Kemerovóban 1970-ben egy új városrész alapkövét tették le. Az építkezés megkezdődött, ezt a lakónegyedet Salgótarjánról nevezzük majd el. A városrész tervezése során alkalmaztuk a magyar hagyományokat, sőt a tervezésbe bevontuk a Nógrád megyei építészeket is. Ez rendkívül nagy segítség ahhoz, hogy minél érdekesebb és szebb várost építsünk. Megyénk dinamikusan fejlődik. Nem rosszak azok az eredmények, amelyeket a tizedik ötéves terv során, a kommunizmus építésében elértünk, elsősorban népünk élet- színvonala emelése terén. Azért mégis el kell mondanom, hogy nem sikerült minden feladatot megoldani. A mi küldöttségünk éppen azért érkezett most Nógrád megyébe, hogy megismerje azokat a módszereket, amelyeket elsősorban a lakosság életkörülményeinek javításáért tesznek. Ezért tanulmányoztuk a kommunális ellátást, a szolgáltatást és az ehhez kapcsolódó más fel— Eddig milyen tapasztalatokat, benyomásokat szereztek a megyében? — Engedje meg, hogy először egy általános benyomásról szóljak. Nagyon megtetszett Magyarország, különösen Budapest. Voltunk a fel- szabadulási emlékműnél és rendkívül meglepett bennünket az a tisztelet, amelyet hősi halottaink iránt a magyar nép tanúsít. Mi is elhelyeztük a kegyelet és a hála virágait. De ott voltak azok a virágok is, amelyeket a magyar dolgozók tettek az emlékmű talapzatára. Rendkívül jó tapasztalatokat szereztünk Nógrád megyében. Jó érzés volt látni Salgótarjánt, Balassagyarmatot és több más települést, hallgatni azokat az információkat, amelyeket a pártnál, a különböző tanácsi szerveknél kaptunk. Meggyőződtünk arról, hogy a Nógrád megyei kommunisták, a pártonkívü- liek sikeresen végrehajtják pártjuk XII. kongresszusának határozatait. A megye mindkét városában jártunk. Láttuk a bőséges árukészlettel rendelkező üzleteket, a szolgáltatóegységek tevékenységét, de találkoztunk néhány közös gonddal is. Egyet azonban feltétlen kiemelnék. Az erpberek igyekezetét, szorgalmát, s érdeklődésüket országunk, Kemerovo ' iránt. Egyszóval, szépek és gazdagok voltak az itt eltöltött napok. — Hogyan ítéli meg a további együttműködést? — Arról már szóltam, hogy ez a kapcsolat számunkra rendkívül gyümölcsöző. Ügy ítélem meg, hogy éppen ezért az együttműködést tovább kell fejleszteni. Erről szombaton még sok szó esik majd a megyei pártbizottság első számú vezetőivel való találkozásunk során. E beszélgetés kapcsán módunk nyílik arra, hogy a most szerzett tapasztalatokat elmondjuk, kicseréljük gondolatainkat. Ügy gondolom, hogy az eddigi együttes tevékenység csak dinamikusabb lehet, mind a két nép, mind a két megye elvtársi. testvéri együttműködésében. És engedje meg, hogy a lapon keresztül még itt szűkebb hazájuk, Nógrád megye földjén tartózkodva őszinte és tiszta szívből jövő, meleg baráti üdvözletünket küldjük Nógrád megye dolgozóinak, párt- és állami vezetésének, az egész megye lakosságának.1 Hiszem, hogy együttműködésünk, a testvéri kapcsolat, a két nép örök és megbonthatatlan barátsága szilárd alapköve a béke fenntartásának, — mondotta a beszélgetés befejeztével V. Sz.' Urajszkij. a Kemerovo területi tanács első elnökhelyettese. Somogyvári László Lakáscímkereső szolgálat Hétfőtől lakáscímkereső szolgálat kezdi meg működését Budapesten. Amint az a Fővárosi Ingatlanközvetítő Vállalat pénteki sajtótájékoztatóján elhangzott, felmérések nélkül is bizonyosra vehető, hogy több tízezren elégedetlenek jelenlegi lakásukkal. Változtatni azonban megfelelő cserepartner hiányában nem tudnak. Az ő dolgukat kívánják megköny- nyíteni, amikor mostantól arra vállalkoznak, hogy számítógép segítségével „összepárosítják” az egymáshoz illő jelentkezőket. Hogy a cél megvalósulhasson, mindenekelőtt ismerni kell a pontos körülményeket. Ezért részletes kérdőívet kell kitölteni az igénylőknek, amelvben felsorolják a mostani és a keresett lakás adatait Majd az adatokat betáplálják a számítógépbe, amelv két hónapon belül választ ad, hol nyílik lehetőség cserére. A szolgáltatás díja 400 forint. Féléves mérleg Biztosítós biztonság Elkészült az Állami Biztosító megyei igazgatóságának féléves mérlege. A számok tanulsága szerint a lakossági károkra — ez valamennyi biztosítást tartalmazza — 27 millió 142 ezer forintot fizetett a biztosító. Ha összehasonlítjuk az elmúlt esztendő hat hónapjával, az idei kifizetés 3 millióval több mint a tavalyi. Kötelező gépjármű-felelősség biztosítási károkért 5 millió forintot vettek fel az autótulajdonosok. Érdekes, hogy tavaly ez is kevesebb volt néhány százezer forinttal. Oka, hogy gyarapodott a gépkocsiállomány. Egyébként az esztendő hat hónapjában 11 totálkáros gépjárműbaleset történt. Az Állami Biztosító 613 ezer forintot fizetett kártérítésként. A biztosító és a MERKUR közötti megállapodás értelmében négyen soron kívül új, a Sérülttel azonos típusú gépkocsit kaptak. Mindent összevetve, az első fél évben több mint 52 millió forintot vettek fel a biztosítottak. Ami pedig a legújabb hírt hirdeti, a szeszélyes időjárás Nógrád megyét sem kerülte el. Július 13—14 -15-én a megyében több helyen volt vihar, jégesővel kísérve. A balassagyarmati, a pásztói és a salgótarjáni járás mezőgazdasági nagyüzemei jelentkeztek, főként a kalászosokat ért jégverés miatt. A Magyarnándori Állami Gazdaság gyümölcsösében történt kárt jelentette be. Római emlékek Pécsett Pécs történelmi városköz- több teljesen ép, megbolygat- pontjában római kori temető- lan; valamennyi keleti re bukkantak. Ez ahhoz a ... nagy kiterjedésű ókeresztény asu' tájotemetőterülethez tartozik, amely a mai székesegyháztól délre fekszik és egyes részleteit ban feltárták a régészek. Most a megyei könyvtár új épületszárnyának földmunkálatai hozták felszínre a római emlékeket a Székesfehérvár Szinte minden sírban találtak tárgyi emlékeket a csont- amelynek vázak mellett, főképpen ék- már koráb- szereket: gyűrűt, karpere. et, gyöngysort, csatot. Szép kerámia- és üvegedények kerültek elő, amelyeknek esy részét helyre tudják állítani a restaurátorok. Az egyik sír utcában. Katona Győr Zsuzsa nyolc ■ üvegedényt tartalmaMindösszr nyolc gép dolgozik az országban abból az árokásó, padkatisztító gépből, mely a KPM Nógrád megyei Közúti Igazgatóságának útkarbantartási munkálataiban vesz részt. A három és fél millió forintért vásárolt önrakodó jármű vezetője egy személyen képes a markolófülkéből vezetni a gépkocsit és menet közben az útápolási feladatokat is ellátja. Képünkön Danyi Attila irányítja az árokásó berendezést. — kj — régész, a pécsi Janus Pannonius Múzeum munkatársa viszonylag kis területen és rövid idő alatt ‘izenkilenc sírt tárt fel A háztető alakban kiképzett, téglából épült, belül vakolt sírok jellegzetes római építmények, köztük zott: palackot, poharat, tálat. A legérdekesebb tárgy egy Krisztus-monogrammal díszített bronzfüggő. Ez is megerősíti, hogy keresztények nyugszanak a hajdani Sopianae most megismert temetőjében. | NÓGRÁD - 1981. július 18., szombat
