Nógrád. 1981. június (37. évfolyam. 127-151. szám)

1981-06-14 / 138. szám

Á hét 3 1. Milyen új tényezők jel­lemzik a lengyelországi helyzetet? A súlyos politikai, gazdasá­gi és társadalmi válsággal küzdő Lengyelország életé­ben fontos ■ fejleményeket ho­zott az elmúlt hét. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának 11. plénumá­ra megvitatták a párt Politi­kai Bizottságának jelentéséit, a vitában felszólalók állást fog­laltak a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának a LEMP KB-hez in­tézett levelével kapcsolatban, a levélben megfogalmazott elvtársi figyelmeztetés és marxista—leninista helyzet­elemzés ügyében. kegyelmezzen meg az 1971-ben egy iskolaépület ellen elköve­tett bombamerénylet miatt 25 évi börtönbüntetésre ítélt két Kowalczyk testvérnek. Mint ismeretes, egv héttel ez­előtt a lengyel legfelsőbb bú róság elrendelte az előzetes letartóztatásban levő, kémke­déssel és államellenes szer­vezkedéssel vádolt Leszek Moczulski és három társa szabadon bocsátását. 2. Lehet-e beszélni a lesze­relési tömegmozgalom megerősödéséről ? Igen! Mind több nyugat- európai politikus és publicis­ta, tudós és békeharcos, ifjú­Leonyíd Brezsnyev Ami a szovjet párt levelét illeti, hangsúlyosan szólt ar­ról, hogy a szocializmust Len­gyelországban fenyegető rend­kívül súlyos veszély egyút­tal a független lengyel ál­lam létét is fenyegeti. A len­gyelországi válság által oko­zott nehézségeket kihasznál­ták a szocializmus ellenségei — állapította meg az SZKP KB, majd rámutatott arra, hogy különös aggodalomra ad okot az a helyzet, amely ma­gán a LEMP-en belül ala­kult ki. A párt rendkívüli kongresszusáig alig egy hó­nap van hátra. Előkészítése során azonban mindinkább a szocializmussal szembenálló erők válnak hangadóvá. Nem lehet kizárni, hogy a kong­resszuson ezek az erők kísér­letet tesznek arra, hogy dön­tő vereséget mérjenek a párt marxista—leninista erőire. A. szocialistaellenes erők tá­madása Lengyelországban ve­szélyezteti az egész szocialis­ta közösséget — hangoztatta az SZKP KB a lengyel párt­hoz intézett levelében. Ugyan­akkor leszögezte: van még le­hetőség arra, hogy ne enged­jék a legrosszabb bekövetkez­tét és megakadályozzák Len­gyelországban a nemzeti ka­tasztrófát. Mi a megoldás? A társadalom valamennyi egész­séges erejét mozgósítani kell az osztályellenség visszaveré­sére. az ellenforradalommal szembeni harcra. Időközben a Szolidaritás varsói tagozata — a Reuter angol hírügynökség értesülé­se szerint — bejelentette: a lengyel parlament illetékes bizottsága hivatalosan az ál­lamtanácshoz fordult, hogy az sági és nőszervezet hallatja hangját a fegyverkezési haj­sza megfékezése érdekében. A héten egész sor esemény ta­núsította ezt. Elég talán Egon Bahr nyugatnémet szociálde­mokrata politikus moszkvai tárgyalásaira, a stockholmi békekonferencia határozata­ira vagy az úgynevezett Pal- me-bizottság moszkvai eszme­cseréjére utalni. Nyilvánvaló, hogy az új meg új kezdeményezéseknek nagyon is megvan az indo­koltságuk. Vagy két év áll rendelkezésre annak a veszé­lyes NATO-tervnek a meg­akadályozásához, amelynek értelmében Nyugat-európá- ban majdnem 600 atomraké­tát akarnak elhelyezni — a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország ellen. Világos, hogy ezek a rakéták, ha egy­szer angol, belga, holland, nyugatnémet és olasz terüle­ten elhelyezik őket, célpont­tá változtatják környékü­ket, Nyugat-Európa több tér­ségét. S az is mind jobban látható, hogy a tengeren túl egyesek „az első atomcsapás”, „a preventív atomháború” gondolatával kacérkodnak... Megfigyelhető, hogy a nyu­gat-európai szociáldemokrá­cia és annak több kimagasló alakja (Willy Brandt, Olof Palme, Egon Bahr) aktivizá­lódik.- Helyenként még sze­mélyes ambíció is közreját­szik, nemcsak a béke ügye melletti elkötelezettség. (A svéd Palméról például azt re­besgetik. hogy Kurt Waldheim utódja lehet az ENSZ fő­titkári posztján). Viszont épp az a tény, hogy egyéni törek­vések szolgálatában is hasz­nos lehet a leszerelés szorgal­mazása, azt mutatja, mennyi­re megfelel a fegyverkorláto­zás a népek igényeinek, vá­gyainak. Nem véletlen, hogy annyi leszerelési kezdeményezés in­dul el Moszkvából vagy talál a szovjet fővárosban megfe­lelő, kedvező színhelyre. A szovjet politika, amint ezt Leonyid Brezsnyevnek az al­gériai államfő látogatása al­kalmából tett kijelentései je­lezték, a tárgyalások és a megegyzés politikája. S a hét végén a szovjet fegyverkorlá- tozási, leszerelési, ' tárgyalási javaslatok levél formájában újra eljutottak számos nyuga­ti politikushoz. S. Van-e háborús veszély a Közel-Keleten az izraeli tá­madások nyomán? Anélkül, hogy a különböző izraeli akciók (légitámadás az iraki atomreaktor ellen, kom­mandóbevetések libanoni pa­lesztin állások ellen) veszé­lyességét lebecsülnénk, azt kell mondanunk, hogy hig­gadtabb a világvisszhang, mint gondolni lehetett volna. A tő­kés világ reagálását, például miniig a tőzsdéken mérheti le a politikai megfigyelő. Nos, az iraki atomreaktor szét- bombázásának a hírére az arany ára felszökött, de más­nap már a korábbi árfolyam alá süllyedt. Azt mutatta ez, hogy nem hisznek háború le­hetőségében, sokkal Ihkább iz­raeli belpolitikai indítékú erő­fitogtatásnak minősítik a légi­támadást. amely — különben, másutt és más korokban — „casus belli”, háborút kivál­tó ok lett volna. Június 30-án lesz az Izraeli parlamenti választás. Begin úgy akarja megnyerni, hogy magát tünteti fel az izraeli nép egyetlen megvédelmező- Jének. S a jelek szerint köny- nyű dolga van, amikor meg akarja lovagolni az izraeli na­cionalizmust, sovinizmust. Persze, még így sincs lefutva az izraeli választási verseny. A hihetetlen méretű infláció, a növekvő munkanélküliség, az elvándorlás és még sok, egyéb tényező szintén bele­szólhat a választási ered­ménybe. S akárki lesz az új kormányfő (akár még a régi is!), előbb-utóbb kénytelen lesz engedményeket tenni az USA olajérdekeinek figyelem­bevételével éppúgy, mint az arab (mindenekelőtt a palesz­tin) ellenállás hatására. Washingtont és Tál Avivot . ugyanis egyformán el kell, hogy gondolkoztassa: az izra­eli hajthatatlanság arra kész­tette egyik-másik Amerika- barát arab országot, hogy a Szovjetunióval létesítsen új kapcsolatokat. S az iraki atom­reaktorra ledobott, amerikai eredetű bombák robbanásá­nak szele újra egymás mellé sodort olyan arab országokat, amelyek mostanában szembe­kerültek egymással. Pálfy József Befejeződött a nigériai államfő magyarországi látogatása Losonczl Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke és a meghí­vására hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett Al- hadzsi Shehu Shagari, a Ni­gériai Szövetségi Köztársaság elnöke vezetésével szombat délelőtt az Országház nán­dorfehérvári termében tar­tott zárómegbeszéléssel befe­jeződtek a magyár—nigériai tárgyalások. Jelen voltak a két tárgyaló küldöttség tagjai: magyar részről Faluvégi La­jos, a Minisztertanács elnök- helyettese, Púja Frigyes kül­ügy-, Abrahám Kálmán épí­tésügyi és . városfejlesztési, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal el­nöke, Garai Róbert küitigy- miniszter-helyettes, Melega Tibor külkereskedelmi mi­niszterhelyettes és Vadász Frigyes, a Magyar Népköz- társaság nigériai nagykövete; nigériai részről Ishaya S. Audu külügyminiszter, A. Ebun Oyagbola asszony, ter­vezési miniszter, A. Ibrahim Gusau mezőgazdasági minisz­ter, Sylvester Ugoh, a tudo­mányos-műszaki ügyek mi­nisztere, Victor Masi pénzügy- miniszter és Lawrence Fa- birnnú, a Nigériai Szövetségi Köztársaság magyarországi nagykövete. A zárómegbeszélést követő­en Losonczi Pál és Alhadzsi Shehu Shagari a parlament delegációs termében közös közleményt írt glá a Nigériai Szövetségi Köztársaság elnö­kének június 10. és 13. között a Magyar Népköztársaságban tett hivatalos látogatásáról. Véget ért a szejm ülése Pénteken éjjel véget ért a lengyel parlament ülése. A miniszterelnöki expozét vita követte, amelyben a képvise­lők elemezték a válság kü­lönféle vetületeit és a megol­dással kapcsolatos elképzelé­seiket. Második napirendi pont­ként az új szakszervezeti tör­vénytervezetet ismertették el­ső olvasásban, majd több órás vita után, bizonyos kiegészí­tések végett visszautalták azt az illetékes bizottsághoz. A törvényhozás megszavaz­ta a minisztertanács összeté­telében javasolt személyi vál­toztatásokat. A napirenden szerepelt volna még két új érdemrend alapításáról szóló törvénytervezet, ezek megvi­tatását azonban a szejm egy későbbi, a hónap végén tar­tandó ülésére halasztotta. Hunkához látott a Palme-bizotfság Szombaton reggel Moszk­vában megkezdte tanácskozá­sait az úgynevezett Palme-bi- zottság a leszerelés és a biz­tonság kérdéseivel foglalkozó független nemzetközi bizott­ság. Olof Palme volt Svéd miniszterelnök, aki a múlt év szeptemberében megalakítot­ta a tekintélyes politikusokból álló nemzetközi testületet, el­mondotta, hogy a moszkvai kétnapos megbeszélés napi­rendjén elsősorban a rakéta­elhárító rakétarendszerek kér­dése és a fegyverzetkorlátozás és a leszerelés ellenőrzésének problémája áll. A bizottság szakértők bevonásával tanács­kozik és tapasztalatairól a tervek szerint az ENSZ-köz- gyűlés jövőre összeülő rend­kívüli leszerelési ülésszakának tesz jelentést. A moszkvai ülésen több más ismert nemzetközi személyi­séggel együtt részt vesz Cyrus Vance volt amerikai külügy­miniszter, aki ezúttal első íz­ben kapcsolódott be a bizott­ság munkájába, David Owen volt angol külügyminiszter, Egon Bahr, a Bundestag le­szerelési és fegyverzetellen­őrzési albizottságának elnöke, Alfonso Garcia-Robles, volt mexikói külügyminiszter, aki országa küldöttségét vezeti az ENSZ leszerelési bizottságá­ban, Robert Ford nagykövet, a kanadai kormány különle­ges tanácsadója, Olusegun Obasanjo, a nigériai államta­nács tagja, volt államfő. A Szovjetunió képviselője a bi­zottságban Georgij Arbatov akadémikus, az akadémia Egyesült Államokkal és Ka­nadával foglalkozó kutatóinté­zetének igazgatója. A bizottság zárt ülésen ta­nácskozik, megállapításait azonban a megbeszélések be­fejeztével nyilvánosságra hoz­za. A tanácskozás küszöbén a bizottság elnökét, Olof Palmét fogadta Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, aki meg­ismertette Palmét a Szovjet­unió álláspontjával a leszere­lés időszerű kérdéseiről. Vance és Owen Gromiko szovjet külügyminiszterrel találkozott. Baniszadr drámai felhívása Kiéleződött a hatalmi harc landó közölni Baniszadr fel- Iránban azóta, hogy Khome- hívását ini ajatollah, az ország val lási vezetője leváltotta a had- sereg-főparancsnoki tisztség­ről Abol Hasszán Baniszadr elnököt. Az államfő pénte­ken indulatokkal teli szóza­tot Intézett a lakossághoz, Az államfő a drámai hang­vételű felhívásban azt állítot­ta, hogy a szélsőséges iszlám csoportok az életére akarnak törni, és elmozdítását terve­zik az államfői tisztségről. hogy megpróbálja maga mögé Baniszadr gyakorlatilag „félil- állítani a tömegeket az egy- legalitásba” vonult. Ismeret­ház irányítása alatt álló len helyen tartózkodik, és erőkkel szemben. feltehetőleg ott várja ki, hogy Baniszadr az elnöki híva- kiderüljön, milyen erőkre tál útján írásos üzenetben számíthat maga mögött, támadta ellenfeleit, akiket Baniszadr azzal vádolta a ZI '££ , l>«y. tehetetlen politikájává! hátrányos hely­lásba viszik az országot helyzetre jellemző, hogy a hivatalos sajtó nem volt haj­NÓGRÁD - 1981. június 14., vasárnap Hazánkba tátogat dr. Bruno Kreisky Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghí­vására a közeljövőben hivatalos látogatásra hazánk­ba érkezik dr. Bruno Kreisky az Osztrák Köztársaság szö­vetségi kancellárja. zetbe hozza Iránt az Irak el­leni háborúban. Baniszadr ellenfelei sem tétlenek: Mohammed ali Rad- zsai kormányfő elnöklete mel­lett ^ pénteken összeült a Leg­felső Védelmi Tanges, amely az Irakkal szembeni háborús konfliktussal foglalkozik. Megfigyelők szerint Radzsai a testületben megkísérli hát­térbe szorítani Baniszadr hí­veit. Az elnök eddig hadse- reg-főparancsnoki minőségben maga irányította a tanács munkáját. Ülésezik a Biztonsági Tanács Szombat délutánra halaszt tották a Biztonsági Tanács) vi­tájának folytatását, miután péntek éjjel Irak képviselője, Szadun Hammadi külügymi­niszter kemény intézkedéseket sürgetett Izrael ellen. Az iraki „Tammuz” nukle­áris központ ellen vasárnap intézett izraeli bombatáma­dás ügyében összehívott ülé­sen elsőnek az iraki külügy­miniszter szólalt fel. Beszé­dében élesen elítélte az ag­ressziót, amelynek — mint mondta — az volt a célja, hogy elködösítse az izraeli atomkészülődést, visszavesse az arab országok műszaki­tudományos haladását, és előmozdítsa Izrael törekvését az egyeduralom megszerzésé­re a közel-keleti térségben. Hangsúlyozta, hogy országá­nak atomprogramja kizárólag békés célokat szolgál. Hammadi azt követelte a Biztonsági Tanácstól — s ez • ügyben már az ülés előtt köz­benjárt a testület el nem kö­telezett tagjainál —, hogy ez­úttal ne pusztán elítélje Iz­raelt, hanem szabjon ki bün­tetést is, mindenekelőtt ren­deljen el teljes fegyverszál­lítási tilalmat'Izrael ellen. Azt is javasolta, hogy Izrael atom- programját helyezzék az ENSZ megfelelő szakosított szerve, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség felügyelete alá. Válaszában Jehuda Blum iz­raeli ENSZ-nagykövet ismer­tette kormánya érveit amel­lett, hogy az Irak elleni tá­madás „önvédelem” volt, s kijelentette hogy a Közel-Ke­let „biztonságosabb hely” lett az iraki atomreaktor nél­kül.. Az ülésről tudósító hír- ügynökségek felfigyeltek arra, hogy Irak atomprogramjának ecsetelése közben Blum nagykövet egyszer sem ne­vezte nevén Franciaországot, az iraki atomreaktor építőjét. Washingtonban közölték, hogy az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete vétót fog emelni minden olyan javaslat ellen, amely a szóbeli „dor­gáláson” túl gyakorlati intéz­kedéseket is kötelezővé tenne Izrael ellen. A Biztonsági Tanács pén­teki ülésén. Irak és Izrael kép­viselője után felszólalt Tuné­zia, Algéria, Szudán és Jor­dánia küldötte is. Valameny- nyien , élesen elítélték, az Irak elleni izraeli terrortámadást és követelték, hogy a Bizton­sági Tanács alkalmazzon szankciókat Izrael ellen. Offenziva Salvadorból érkező hírek szerint a salvadori hazafiak nagyarányú ofíenzívát indí­tottak az ország északi ré­szén, a fővárostól 112 kilomé­terre fekvő kulcsfontosságú város, Arcatao ellen. A Farabundo Marti Nem­zeti Felszabadítási Front pén­teken San Jóséban, Costa Rica fővárosában nyilvános­ságra hozott közleményében bejelentette, hogy a front har­cosai hétfőn a junta hadsere­gével vívott heves összecsa­pásokban elfoglalták a várost. A közlemény szerint a har­cokban a hadsereg mintegy 140 katonáját tették ártal­matlanná és egy amerikai katonai tanácsadó is életét vesztette.

Next

/
Thumbnails
Contents