Nógrád. 1981. június (37. évfolyam. 127-151. szám)

1981-06-12 / 136. szám

Á Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata ülésezik a CSXPHB Személyi kérdésekben düntfittek A Magyar Távirati Irodát illetékes helyen felhatalmaz­ták az alábbiak közlésére: A Magyar Népköztársaság kormánya és népe mély meg­döbbenéssel és felháborodással értesült Izrael légierejének az Iraki Köztársaság fővárosa el. leni támadásáról. Ez a gátlás­talan terrorakció egy szuverén ország ellen a nemzetközi jog cinikus és durva megsértése. Különösen elgondolkoztató, hogy a terrortámadást az az Izrael követte el, amely nyil­vánvaló okokból nem csatla­kozott a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályo­zásáról szóló szerződéshez, s a támadás olyan állam békés cé­lokat szolgáló létesítménye el­len irányult, amely aláírta ezt az egyezményt. Az izraeli terrortámadás mindenki számára világossá teszi, milyen erők fenyegetik valójában a közel- és közép­keleti térség, valamint a világ biztonságát. A Magyar Népköztársaság és a magyar nép — együtt a világ békcszeretö erőivel — mélysé­gesen elítéli az izraeli kormány agresszióját és kihívását. Szo­lidaritását fejezi ki az Iraki Köztársasággal és népével, va­lamint az Izrael agresszív po­litikájával szembeszegülő arab népekkel. (MTI) Irak kérésére összeül a Biztonsági Tanács Péntek estére összehívták az ENSZ Biztonsági Taná­csát; hogy megvitassa az iraki atomreaktor ellen intézett iz­raeli légitámadás ügyét — közölték szerdán hivatalosan a világszervezet székhelyén, miután a Biztonsági Tanács tagjainak képviselői zárt ülé­sen foglalkoztak Irak erre irá­nyuló kérésével. Szaadun Hammadi iraki külügyminisz­tert ugyancsak péntekre vár­ják New Yorkba. Ronald Reagan amerikai elnök az izraeli akció miatt kirobbant világméretű felhá­borodás hatására egyelőre úgy határozott, hogy az Egyesült Államok felfüggeszti újabb négy F—16-os amerikai va­dászgép szállítását Izraelnek. Az elnök eme döntéséről Haig külügyminiszter levélben tá­Véget ért a LEMP KB plénuma Kania zárszava Csütörtökre virradóra, vala­mivel éjfél után, Stanislaw Kania első titkár zárszavával véget ért a LEMP Központi Bizottságának XI. plénuma. Stanislaw Kania, a Központi Bizottság XI. teljes ülésén el­mondott zárszavában hangsú­lyozta, hogy feltétlenül vissza kell verni a szocializmus el- itoi irányuló minden tevé­kenységet Lengyelországban és teljes következetességgel kell harcolni a szovjetellenesség minden megnyilvánulása ellen. Felszólított arra, hogy a tö­megtájékoztatási eszközök lép­jenek fel az ellenséges meg­nyilvánulásokkal szemben és reagáljanak az állam ellen irá­nyuló tevékenységre, amelyet elsősorban a Szolidaritás szél­sőséges szárnya ösztönöz, JBz A továbbiakban hangsúlyoz­ta, hogy sokkal hatékonyabban kell támogatni az ágazati szakszervezeteket és pontosan meg kell határozni a Szolida­ritás alapszabályában foglalt tevékenység határait. Rámuta­tott, hogy a Szolidaritást a munkások érdekeitől idegen erők manipulálják. Hozzátet­te, hogy a meghatározott ke­retek között működő Szolida­ritás számíthat a pártvezetés támogatására. Hangsúlyozta: a lengyel pártvezetés minden lehetőt megtesz, hogy helyreálljon a LEMP iránti bizalom az SZKP, a szocialista országok pártjai és a kommunista világmozga­lom részéről. Aláhúzta, hogy ez a LEMP Központi Bizott­ságának nem csak a szocialista közösség előtti, hanem saját népe előtti kötelessége is. Befejezésül megállapította, hogy a Politikai Bizottság irán­ti bizalom kérdésében — bár sokan bírálták a testületet — a Központi Bizottság ülésén végül célszerűnek találták, hogy a jelenlegi összetételében bízzák meg a Politikai Bizott­ságot a pártvezetés gyakorlásá­val. Hangsúlyozta, hogy a tel­jes ülés után a pártvezetés még inkább tisztában van felelős­ségével és azokkal a veszélyek­kel, amelyek Lengyelország­ban a szocializmust fenyegetik. (MTI) jékoztatta a szenátus külügyi bizottságát. A döntés indoko­lása: Izrael — azzal, hogy amerikai gyártmányú fegy­verekkel hajtotta végre a támadást — „valószínűleg sú­lyosan megsértette” az 1952-es amerikai—izraeli kölcsönös védelmi szerződést (amely az amerikai fegyvereknek csak „védelmi” célokra történő be­vetését engedi). Az Arab Liga szerdán kö- ' telező jellegű nemzetközi kereskedelmi szankciókat sürgetett Izrael ellen, és kö­vetelte az Izraelbe irányúié amerikai repülőgép-szállítá­sok leállítását. E követelés bi­zonyára ugyancsak hozzájá­rult Reagan döntéséhez. Az INA iraki hírügynökség szerdán azt is közölte: Bag­dad kérte az el nem kötelezett országok koordinációs irodája tagjainak összehívását is a jövő hét folyamán. Az ülésre az INA szerint ugyancsak New Yorkban kerülhetne sor. A nagyszabású iraki diplo­máciai ellenoffenzíva ré­szeként — mint iraki külügy- minisztériumi forrásokból is­meretessé vált — Bagdad az Iszlám Konferencia tagorszá­gainak mielőbbi konzultáció­ját is sürgette. Ez utóbbi két tanácskozásra az érintett or­szágok állandó ENSZ-képvise- lőinek szintjén kerülhetne sor. Ami Reagan elnök döntését illeti, az a jelek szerint csak halasztó hatályú, A négy re­pülőgépet ezen a héten szál­lították volna Izraelnek. A szállítás felfüggesztése — amíg a kormányzat megvizs­gálja, hogy Izrael valóban „önvédelmi” támadást haj­tott-e végre —, időt ad Wa­shingtonnak arra, hogy az arab külügyminiszteri érte­kezlet és a BT ülése eredmé­nyeinek ismeretében döntsön követendő taktikájáról. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsá­ga csütörtökön ülést tartott. A tanácskozáson Gusláv Husák, a CBKP KB főtitkára beszá­molót tartott a múlt héten le­zajlott képviselő- és tanácstag­választásokról, továbbá a pártépítésnek a CSKP XVI. kongresszusa utáni feladatai­ról. E kérdések megvitatása után a testület nyilatkozatot fogadott el, amely megállapít­ja, hogy a választásokon a csehszlovák nép teljes mér­tékben kinyilvánította a CSKP politikája iránti bizalmát és azt a készségét, hogy elfogad­ja, tevékenyen támogatja a párt kongresszusán a szocia­lista építés soron levő felada­taira kidolgozott programot. A választások erősítették a szo­cialista társadalmi rendszert és államot, a szocialista de­mokráciát. A CSKP Központi Bizottsá­ga határozatot fogadott el a párlépítes fejlesztéséről. Megtárgyaltak néhány sze­mélyi kérdést. Josef Kempuyt, a CSKP KB titkárát és tit­kárságának tagját más felelős feladatokkal való megbízatása miatt felmentették e tisztsé­gei alól. Egyúttal megválasz­tották a KB titkárává és tit­kársági tagjává Frantisek Pit- rát, aki eddig a dél-CvSe’norszá- gi megyei pártbizottság első titkára volt. Frantisek Fitra 1932-ben született parasztcsaládban. Mezőgazdasági főiskolát vég­zett, majd agronómusként dol­gozott, 1953. óta pedig a párt­apparátusban működik. 1977- ben választották meg a dél­csehországi megyei pártbi­zottság első titkárává, s egy­ben kooptálták a CSKP Köz­ponti Bizottságába. Csütörtöki tanácskozásán a KB jóváhagyta bizottságai­nak összetételét és ezek elnö­keinek személyét is. Azt- ide­ológiai bizottság elnöki tiszt­ségét Vasil Bilak, a népgazda­sági bizottságét Milos Jakes, a mezőgazdasági és élelmezé­si bizottságét Frantisek Pitra az ifjúsági munkával foglal­kozó bizottságét pedig Jindrich Polednik tölti be. (MTI) ■5* Az SZKP KB levele A Pravda pénteki száma közli azt a levelet, amelyet az SZKP Központi Bizottsága intézett a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottságához. Az SZKP KB hangsúlyozza: a levelet az diktálta, hogy a szovjet párt elvtársi módon érdekelt a lengyel kommunis­ták pártja, az egész testvéri lengyel nép, a szocialista Len­gyelország, a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának tagja ügyeiben. A szovjet és a lengyel kommunisták vállvetve harcoltak a fasiszták ellen, együtt dolgoztak a háború utáni években. „Pártunk, a szovjet em­berek segítettek a lengyel elvtársaknak az új élet építésében. A Szovjetunió most hatalmas arányú kiegészítő anyagi se­gítséget nyújt Lengyelországnak. És nem nézhetjük aggoda­lom nélkül, hogy a lengyel nép forradalmi vívmányait ha­lálos veszély fenyegeti” — írja az SZKP Központi Bizottsá­ga. Lengyelország kritikus ponthoz érkezett. A szocialista Lengyelország ellenségei nem titkolják különösebben szán­dékaikat. A hatalomért harcolnak és már meg is szerzik azt, egyik pozíció a másik után kerül ellenőrzésük alá. Az ellen, forradalom a Szolidaritás szélsőséges szárnyát használja fel rohamosztagául, a szakszervezeti egyesülésbe belépett mun­kásokat becsapja és néphatalom elleni bűnös összeesküvésbe vonja be. Az imperialista erők mind alávalóbb kísérleteket tesznek arra. hogy beavatkozzanak a lengyel ügyekbe. A szocializmust Lengyelországban fenyegető rendkívül sú. lyos veszély egyúttal a független lengyel állam létét is fenye­geti — hangsúlyozza a levél. Ha bekövetkeznék a legrosz- Szabb és a szocializmus ellenségei kerülnének hatalomra, ha Lengyelországot megfosztanák a szocialista közösség védel­métől, az imperialisták máris kinyújtanák felé kapzsi kezü­ket. És ki tudná, akkor garantálni Lengyelországnak, mint államnak a függetlenséget, szuverenitását, határait? Senki — hangoztatja az SZKP KB levele. A levél leszögezi: a lengyelországi válság által okozott ne­hézségeket kihasználták a szocializmus ellenségei, a LEMP azonban nem verte vissza őket határozottan. A szocialista­ellenes erőknek adott, véget nem érő engedmények ahhoz vezettek, hogy a LEMP lépésről lépésre meghátrált a belső ellenforradalom nyomása előtt, amely a külföldi imperialis­ta felforgató központok segítségére támaszkodott. Annak el­lenére, hogy a LEMP Központi Bizottságának legutóbbi ülé­sei anyagában elismerik az ellenforradalmi fenyegetés té­nyét, a gyakorlatban mindeddig nem tettek intézkedéseket 2 ■ NÓGRÁD - 1981. június 12., péntek a LE HP KB-hez (Kivonat) az ellene vívott harc érdekében, s még csak meg sem neve­zik nyíltan az ellenforradalom szervezőit. A legutóbbi időben különös aggodalomra ad okot az a helyzet, amely magán a LEMP-en belül alakult ki. A pórt kongresszusáig alig több, mint egy hónap van hátra. A választási kampányban azonban mindinkább a szocializmus­sal szemben ellenséges erők válnak hangadóvá. A helyi pártszervezetek vezetőségébe, a pártkonferenciák és a kong­resszus küldötteinek sorába gyakran olyan emberek ke­rülnek, akik nyíltan opportunista nézeteket hirdetnek. A LEMP ellenségei, a revizionisták és az opportunisták külön­böző mesterkedéseinek következtében, kiszorítják a tapasz­talt, odaadó pártmunkásokat.. Az SZKP levele megállapítja, hogy az elkövetkező kongresszus küldöttei között rendkívül alacsony a munkáskörnyezetből származó kommunisták szá­ma. A kongresszus előkészítésének menetét még inkább bo­nyolulttá teszi az úgynevezett horizontális struktúra mozgal- .ma, amely a párt megosztásának eszköze. Nem lehet kizárni hogy magán a kongresszuson kísérletet tesznek arra, hogy döntő vereséget mérjenek a párt marxista—leninista erőire, s ezzel elérjék a párt likvidálását. A szocialistaellenes erők támadása Lengyelországban veszélyezteti az egész szocialista közösséget, a közösség ösz- szeforrottságát, integritását, határainak biztonságát, közös biztonságunkat — hangoztatja a levél. — Az imperialista reakció, amely támogatja és bújtogatja a lengyel ellenforra­dalmat, nem titkolja el, hogy arra számít: ily módon nagy­mértékben megváltoztatja a saját javára az erőviszonyokat Európában és az egész világon. A lengyelországi válságot az imperializmus arra is kihasználja, hogy befeketítse a szocia­lizmus eszméit és elveit, hogy új támadást intézzen a nem­zetközi kommunista mozgalom ellen. Ily módon a Lengyel Egyesült Munkáspártra nemcsak saját hazája sorsa, a szocializmus lengyelországi ügye iránt hárul történelmi felelősség, hanem rendkívül nagy a felelős­sége a szocialista közösség ügye iránt is — írja az SZKP KB levele, amely ugyanakkor leszögezi: van még lehetőség arra, hogy ne engedjék meg a legrosszabb bekövetkeztét, meg­akadályozzák Lengyelországban a nemzeti katasztrófát. A megoldást az jelenti, ha a társadalom valamennyi egészséges erejét mozgósítják az osztályellenség viszaverésére, az ellen- forradalom elleni harcra. A levél kifejezésre juttatja a szovjet nép szolidaritását a szocialista Lengyelország iránt. „Álláspontunkat pontosan juttatja kifejezésre Leonyid Brezsnyev kijelentése az SZKP XXVI. kongresszusán: „a szocialista Lengyelországot, a test­véri Lengyelországot nem hagyjuk el a bajban, nem enged­jük bántani!”. — írja az SZKP KB levele. Megkezdődtek a magyar—nigériai tárgyalások Csütörtökön Budapesten megkezdődtek a magyar—ni­gériai hivatalos tárgyalások. Az Országhóz delegációs ter­mében tartott találkozón Lo­soncai Pál, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke és Alhadzsi Shehu Sha- gari, a Nigériai Szövetségi Köztársaság elnöke vezette a küldöttségeket. A magyar tár­gyaló csoport tagjai: Faluvégi Lajos, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter, Ábrahám Kálmán építésügyi és város- fejlesztést miniszter, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter, Kovács Antal államtitkár, az Orszá­gos Vízügyi Hivatal elnöke, Gavai Róbert külügyminisz­ter-helyettes, Melega Tibor külkereskedelmi miniszterhe­lyettes és Vadász Frigyes, ha­zánk nigériai nagykövete. A nigériai tárgyaló csoport tag­jai: Ishaya $■ Audu külösy- minlazter, A. Ebun Omnbola asszony, tervezési miniszter, A. Ibrahim Gusau mezőgaz­dasági miniszter, Sylvester Ugoh, a tudományos-műszaki ügyek minisztere, Victor Most pénzügyminiszter és Latvrance Fabunmi, a Nigériai Szövetsé­gi Köztársaság magyarországi nagykövete. A szívélyes légkörű tár­gyaláson — az MTI tudósító­jának értesülése szerint — behatóan foglalkoztak a ma­gyar—nigériai kétoldalú kap­csolatokkal, ezeken belül el­sősorban azokkal a lehetősé­gekkel és módokkal, hogy Ma­gyarország miként vehet részt a nigériai gazdaságfejlesztési elképzelések megvalósításá­ban, továbbá véleménycserét folytatta időszerő nemzetközi kérdésekről is. Alhadzsi Shehu Shagari a nap folyamán a Kőbányai Gyógyszerárugyárba látoga­tott. A magas rangú vendé­get, akit a látogatásra elkí­sért Faluvégi Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese is, Varga Edit igazgató tájékoz­tatta a gyár tevékenységéről; Elmondta egyebek között, hogy a Kőbányai Gyógyszeráru- gyár. amely az utóbbi tíz év­ben átlagosan 15—20 százalék­kal növelte esztendőnként a termelését, a MEDIMPEX Gyógyszer-külkereskedelmi Vállalaton keresztül termé­keinek több mint 75 százalé­kát exportálja. Készítményei a világ úgyszólván minden tá­jára, igy nigériába is eljut­nak. A tájékoztató után — amelyhez filmvetítés is kap­csolódott —a nigériai állam­fő megtekintette a nagy múltú nemzetközi hírű gyár gvógy- növényfeldolgozó és injekció- készítő üzemegységét, és el­ismeréssel szólt a látottakról. Kevesebb az üzemi baleset, de sok még a tennivaló , Tavaly 5,8 százalékkal kevesebb üzemi baleset történt,’ mint 1979-ben, a halálos kimenetelűek száma pedig 13,4 százalékkal csökkent, — állapította meg a Minisztertanács elé terjesztett tájékoztatójában a SZOT elnöksége. Megnyug­vásra azonban még távolról sincs ok, hiszen a javulás el­lenére is tavaly 102 ezren sérültek meg a munkahelyükön. 1981 első hónapjaiban pedig bizonyos romlás tapasztalható. A balesetek okainak elemzése egyértelműen igazolja, hogy a vezetők jobb irányító, nevelő és ellenőrző munká­jával, a fegyelem szilárdításával a sérülések elkerülhetők. A balesetek 31 százalékát a dolgozók szakképzetlensége, gya­korlatlansága, 22 százalékát a munkafolyamatok helytelen megszervezése, a felügyelet hiánya, a rendetlenség idézte elő, a balesetek 21 százaléka pedig azért következett be, mert nem tartottak be különféle eljárási utasításokat vagy nem használták az egyéni védőeszközt. Leggyakrabban a 30 éven aluli fiatalok sérülnek:' meg, a legelővigyázatosabbak pedig az 50 éven felüliek. A sérülteknek csaknem egyötöde azok közül kerül ki, akik még fél évet sem dolgoztak szakmájuk­ban, ami azzal magyarázható, hogy e gyakorlatlan embere­ket sok helyütt felületesen készítik fel balesetek elhárí­tására. Kedvező jelenség, hogy az 1979-ben tapasztalt kisebb romlás után tavaly 12 százalékkal csökkent a foglalkozási megbetegedések száma, jóllehet a javulás itt Is csak viszony­lagos. Erősen visszaszorultak az ólom által okozta megbe­tegedések, kisebb mértékben a növényvédőszer-ártalmak, továbbra is igen sok azonban az úgynevezett foglalkozási nagyothallás, különösen a bányászat, a gépipar és a textil­ipar egyes munkaköreiben. Gyakori a foglalkozási bőrmeg­betegedés is, amelynek zöme keresőképtelenséggel jár. A munkavédelmi felügyelők tavaly több mint 39 ezer esetben intézkedtek, 2335 gép. berendezés, üzem működését függesztették fel balesetveszély miatt Kilencvenhét bal­esetért felelős személy ellen tettek feljelentést, 1115 ellen fegyelmi eljárást kezdeményeztek, másokat pénzbírsággal sújtottak vagy figyelmeztettek. A SZOT elnöksége jelezte a Minisztertanácsnak, hogy nem mindig állnak megfelelő mennyiségben és_ minőség­ben rendelkezésre egyéni védőeszközök, védő- és munka­ruhák; gondot jelent a járműállomány több mint egyötö­dének elöregedése, a targoncák krónikus alkatrészhiánya, az ipari gázpalackok évek óta problémát okozó biztonsági helyzete, s a megoldásokhoz intézkedéseket igényelt. Irán: új szakasz a hatalmi harcban Az Iránból érkező — sokszor ellentmondó — hírek egyér­telműen bizonyítják: új sza­kasza kezdődött az országban a hatalmi harcnak. Ez, mint sokszor megírták, a törvény- hozásban elsöprő többség­gel rendelkező iszlám köztár­sasági párt és az államfői tisztet birtokló Abolhasszán Baniszadr között folyik. Az iszlám köztársasági párt vezetői és tagjai a síita klérus soraiból kerülnek ki. Parla­menti vezéralakjuk Behesti ajatollah, de közéjük tartozik Radzsai miniszterelnök is. A papi párt fő társadalmi bá­zisa a városi és falusi sze­génység, az iszlám bigott hí­vei. Baniszadr hívei elsősorban a városi módosabb rétegek közül kerülnek ki — Így pél­dául nyíltan mellé állt a te- heráni nagybazár. A két ve­télkedő fél egyaránt Amerika- ellenesnek és antikommunis- tának vallja magát. A való­ságban azonban az elnök erő­sen Nyugat-barát, a síita fő­papok pedig a legutóbbi idő­kig bizonyos mérsékletet tanú­sítottak a baloldallal és a Tu- deh-párttal szemben. (A leg­utóbbi időkig, mert az elmúlt héten az iszlám hatóságok olyan döntést hoztak, ami tör­vényen kívül helyezett egy sor lapot. így az elnök és az irá­ni kommunisták újságját is. Khomeini ajatoilah, aki az iszlám alkotmány előírásai alapján az államfőnél széle­sebb jogkörrel rendelkezik, mostanáig a két fél egyike mellett sem foglalt nyíltan ál­lást. Legutóbbi rendelete azonban, amivel az elnököt megfosztotta a hadsereg-fo- parancsnoki tisztétől, arra utal, hogy az imám az iszlám köztársasági párt vonalát érzi magához közelebb. A követ­kezményeket nehéz lenne megjósolni: Khomeini nem fo­gadta el Baniszadr lemondását az elnökségről, ám korábban hallgatólagosan jóváhagyta a parlamentnek azt az intézke­dését, amely ténylegesen kor­látozta az államfő hatalmát. Miklós Gátor

Next

/
Thumbnails
Contents