Nógrád. 1981. június (37. évfolyam. 127-151. szám)

1981-06-09 / 133. szám

-g&L. _ ák Bk _ 'BB i 4L. B M ' BE tar jmmm ma ym ■a nm El, BH UH l HB BHf m iMk WM I r mm PB fii ■M Ifitt BS . ^ 1 wm. v fi 1B ■a W vH BB •r,w> HUH be BB f m !■ ■a a wm BB fi BB RB fi1 E ’ mm m 119 1 E M fik. BB BB JH tik. ■ WF jbm 61 bp m IBI BH fififil W A1 EfiBOfi bon BR IBI flfi | íj® WKW' SHBBBBi ■ ■N B BW BB BBB Bi »ma ■B • v ír WBM m ■■r ■ •w m r B mm T T SS SS s \m mm Szerencsétlen (?) flótás Hogy ki szerencsétlen és ki nem, azt rendszerint nem sa- jáf maga dönti el az ember. A szerencsétlenség valahogyan csak úgy, kivédhetetlenül rá­szakad az emberre, keresztül­húzza számításait, megsemmi­síti vágyait. A szerencsétlen ember nem az, akinek lennie kellene, vagy aki lehetne. Ilyen szempontból szeren­csétlen válogatott labdarúgó­csapatunk, mely 1—1-es fél­idő után maradt alul — ne részletezzük, hogyan — az angol nemzeti tizeneggyel szemben. Az első félidő ugyan­is kifejezetten nekünk állt; no de a második félidő? Mintha nekünk nem kellett volna az a két pont, csak az ellenfélnek! Persze, nem sportkrónika- írás a feladatom, ezért abba is hagyom a futballtémát, s a múlt hét egyik eredeti té­vés produkciójáról Mesterhá­zi Lajos—Gaál Albert Sze­rencsétlen flótás című művé­ről szólok. A közelmúltban elhunyt író utolsó írása ez, melyet a televízió felkérésé­re írt, meglehetősen vázlato­san felrajzolva a helyzeteket, figurákat. S e vázlatosság el­lenére is kitűnő filmanyag Mesterházi Szerencsétlen fló- tása; azzá teszi bőséges élet­ismerete, a mindennapi törté­nések mögötti lényeglátása, megfigyelőképessége, keser­nyésen, ironikusan csúfondá- rozó hangja, igazságosságának, javító szándékának tisztelet­re méltó hevülete. Gaál Albert rendezése (ő a forgatókönyv szerzője is) ren­delkezik mindezekkel az eré­nyekkel, de a vázlatosság — bizonyára az író iránti tisz­teletből — fogyatékosságával is. Művészi módon megfor­mált filmesszét látunk a kép­ernyőn, másodsorban szoká­sos esztétikai értékeket fel­mutató művészeti produktu­mot. Más szóval: a rendező számára nem az lett a fon­tos, mennyire hitelesek a helyzetei, árnyaltak szerep­lői, változóak a jellemek, ha­nem elsődlegessé a gondolat lépett, olyan társadalmi ba­jok, problémák elgondolkod­tató jelzése, melyek megléte nem szükségszerű, mégis van, sőt virágzik, terebélyesedik. Miért szerencsétlen flótás Jankovszky Jenő fizikatanár? Egyáltalán: miért lehet sze­rencsétlen ma Magyarorszá­gon az, aki nem hajlandó a tisztességtelen haszonszer­zésre, anyagi alkudozásra, aki megértő és emberséges a rá­szorulókkal, akinek határozott morális és ideológiai tartása van? Mesterházi és Gaál Al­bert nem ad szájbarágó vá­laszt a többséget feszítő kér­désre, de a szitutációkkal és a jól megválasztott figurák­kal félreérthetetlenül tudomá­sunkra hozza véleményét. Mes­terházi az indítás, hasonlót hányszor átéltem, láttam, hal­lottam magam is. Szakszerve- zetibizalmi-választáson va­gyunk, s a kórházi osztályve­zetőség által kiszemelt fiatal­embert annak ellenére meg­választják, hogy nincs jelen a gyűlésen. Az aktus irányítója, mozgalmi tisztségüknél fogva, a nővérek, valójában azon­ban minden a főorvos úr aka­rata szerint történik. Ami­kor kiderül, hogy a szakszer­vezeti bizalmi, noha két éve a munkatársuk, nemcsak nem szakszervezeti tag, de állo­mányban sincs, ö az első, aki számon kéri, mindez, hogyan történhetett. Aztán kiderült, hogy az ő rutinszerűen „fi­gyelmes” közreműködésével. Mesterházi aggodalommal fi­gyelmeztet tovább — és újra­éledő szolgalelkűségünkre, lé­lektelen, mechanikus munka­végzésünkre, emberi kapcso­lataink haszonleső célzatossá­gára. felületességére, demok­ratikus fórumaink — így sa­ját magunk — eljelentéktele- nítésére, formalizmusára. A lét után kullog a tudat, ápolgatva magában a kispol­gári tartalmakat, mindig fel- oldozást és megerősítést nyer­ve önmagának. Szerencsétlen flótás-e Jan­kovszky Jenő? Végül is bille­gő, kortyolgató madarának találmányából saját maga csi­nált üzletet, tett szert mesés gazdaságra, mint a többszö­rös milliomos (sic!) mérnök „kisiparos”. S, hogyan lehet, szerencsétlen egy gazdag em­ber? — gondolhatják sokan, hiszen boldogsága anyagiak­kal van biztosan kitámasztva. Ám a boldogság aligha — csak — forintban mérhető. Ezért nem boldog a „masze- kolásnál” többre hivatott ta­nárember, s éppen azért sze­rencsétlen mert képessége, te­hetsége, igyekezete másféle alkotómunkára tenné érde­messé, e másra vágyik, lelke mélyén maga is. Csakhát a látszat, és a kö­rülmények lehetetlenné teszik. A szerencsétlen flótás gazdag­ságában is szerencsétlen ma­rad (Dunai Tamás kitűnő ala­kítása). „A vereség is fizet szépen / A győztes sokkal fá­radtabb. ..” — éneklik a tévé­film végén, s adott esetben találó és igaz. A győztes pirrhuszi győzelmet aratott... Sulyok László GONDOLATOK Az egoista olyan ember, aki nem tiszteli a mások egoiz­musát. (Ambrose Bierce) ☆ Azt nem állítom, hogy a nők jellemtelenek, de az két­ségtelen, hogy a jellemük mindenap más. (Heinrich Heine) ☆ A dicsőség olyan, mint a méreg, csak nagyon kicsi adagokban lehet használni. Jevgenyij Szazonov monológjai — Legfőbb ideje, hogy el­mélyítsük az álom problémá­jának sokrétő tanulmányozá­sát — hívta fel a tudósokat Jevgenyij Szazonov. — Hi­szen minden emberben még tehetség szunnyad. — Vajon mikor múlja fe­lül a cipők minősége a meny - nyiséget? — kérdezte szigo­rúan Szazonov, a neves em­berbarát, az egyik cipőipari dolgozótól. — Milyen szűk ez a világ! — kiáltott fel Jevgenyij Szazonov, amikor egyszer el­romlott az autója, és autó­busszal kellett a hivatalba járnia. — Figyelmesen hallgatni kell a divat szavára — ok­tatta Szazonov, a neves em­berbarát, a modellkészítőt —, hogy idejekorán betöm­hessük a száját! — Sokáig akarsz még ki­áltozni? — Kérdezte Jevge­nyij Szazonov, amikor kiáltó igazságtalansággal találkozott. Üveggyári gyermekhét A salgótarjáni öblösüveg­gyár Kossuth Lajos Művelő­dési Háza hétfőtől egész hetes szórakoztató kulturális prog­rammal várja a gyerekeket. A változatos, gazdag sorozat el­ső rendezvénye a gyermekek munkáiból készült rajzkiállí­tás volt, mely — kötődve Bar­tók Béla születésének 100. év­fordulójához — a nagy zene­szerző munkásságát, a gyer- meklélekre tett hatását mu­tatja be. A kiállítás megnyitó­ja után bábfilmet láthattak az érdeklődők Vadnyugati mackókaland címmel. Ma a képzőművészet és az alkotás műhelytitkaival is­merkedhetnek meg a gyere­kek. Radics István pedagógus, grafikusművész beszélget a jelenlevőkkel, sőt „rajzórát” vezet, igy a gyerekek rögtön gyakorlatban is meggyőződ­hetnek a szavak hiteléről. Igen érdekesnek ígérkezik a szer­dai nap is, mely az előzőhöz hasonlóan szintén számít a résztvevők teljes aktivitására. A művelődési ház állami díjas színjátszó csoportja, a Temp- ress Játékszín a több tucat­szor bemutatott Kiváncsi ki­rálykisasszony című mesejá­tékkal fogadja a gyerekeket, majd versírási és -mondási versenyt rendeznek. A legsi­kerültebb gyermekverseket a színjátszók a helyszínen meg­zenésítik és közösen megta­nulják, előadják. Másnap dél­után a Héterősek című mese­játék szolgál szórakozásul, szintén a Tempress előadásá­ban. Ezen a napon a mozgás- kultúrával ismerkedhetnek meg a gyerekek, s tánc fejezi be a programot. Mozgalmas lesz a pénteki nap: az MHSZ modellezői sa­ját készítményeiket mutatják be, s megtanítják a kíván­csiakat a modellkészítésre. Az elkészült modelleket a gyerekek természetesen haza- vihetik, s otthon megmutat­hatják. A lemezhallgatás és a Tempress műsora délután öt órakor kezdődik. Szombaton már nem kell is­kolába menni, ezért a műve­lődési ház eltérően az előző­ektől, egész napos programot tervezett a gyár és a vonzás- körzet, a város gyermekeinek. A Pécskő Áruház délelőtt tíz órától játék- és sportszerbe­mutatót tart, a helyszínen vá­sárlásra is lehetőség nyílik.' Délelőtt sportversenyeken is összemérhetik erejüket a résztvevők. Déltől a legkivá­lóbb megyei báb-, néptánc- és színjátszó csoportok produk­ciója látható. Délután két órá­tól budapesti fiatal népművé­szek tanítják meg a gyereke­ket a játékkészítésre. S ekkor nyit ki első ízben a Temp- ress-büfé, ahol nem csak hű­sítőkhöz juthatnak hozzá a gyerekek, hanem játékos, szó­rakoztató meglepetésekhez is. Az öblösüveggyári gyermek­hét június 14-én, vasárnap ér véget. A délelőtti játékbör­zén mindenki kicserélheti megunt játékait, sportszereit, mesekönyvét, kiárusíthatja saját készítésű munkáit, le­gyen az rajz, kézimunka, vagy bármi. A Móka Mikiként is­mert és népszerű Levente Pé­ter Ki kopog? című műsora, énekes és bűvész közreműkö­désével délután két órakor kezdődik. Az egyhetes prog­ramot táncház zárja, a me­gyei művelődési központ Ci- róka együttesének zenéjével. A Tempress-büfé záróráig áll a gyermekek rendelkezésére. Június 8-tól Diákcentrum a fővárosban A diákok nyári programjai­nak megszervezéséhez segít­séget nyújtó információs szol­gáltató központot nyitott hét­főn, június 8-án a KISZ Bu­dapesti Bizottsága, a Fővárosi Tanáccsal és a Szakszervezetek Budapesti Tanácsával közösen az Eötvös Klubban (Budapest V., Károlyi Mihály u. 9.) A Diákcentrumnak nevezett iro­da augusztus 31-ig minden hétköznap 13 órától 18 óráig tart nyitva. A Diákcentrum az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: 1. Munkaközvetítés diákok­nak. A Fővárosi Pályaválasztási Intézet kirendeltsége szak­munkásvizsgával és érettségi­vel rendelkező tanulóknak kí­nál elsősorban állásokat, a nyári szünidőre pedig minden diáknak alkalmi munkákat fő­városi üzemekben, intézmé­nyekben, továbbá balatoni üdülőkben. A pótvizsgára ké­szülőket pedig összehozza a korrepetálást vállalókkal. Te­lefonon is hívható: 177-585. 2. Jogsegélyszolgálat. A Szakszervezetek Budapes­ti Tanácsának jogtanácsosa a diákok nyári érdekvédelmi jogsegélyezési problémáihoz ad tanácsokat. Telefon: 178-004. 3. Szállás, utazás. Az Expressz Utazási Iroda kirendeltségén túraajánlatok, programkínálatok kaphatók, a szállás és utazás ügyintézé­se a helyszínen történik. Te­lefon: 178-891. 4. Kölcsönzés. Az Ezermester- és Üttörő- bolt Vállalat kölcsönzőt nyit a helyszínen, ahol főként a túrázáshoz, üdüléshez szüksé­ges eszközök vehetők igénybe. Ezzel kapcsolatos információk­kal is szolgálnak. Telefon: 179-335. 5. Kulturális információk. A főváros kulturális és köz­művelődési intézményeinek részletes programjairól ad­nak tájékoztatást. így a mú­zeumok, tárlatok, nyári sza­badtéri színpadok, tanácsi és szakszervezeti művelődési há­zak, ifjúsági szórakoztató in­tézmények — beleértve a sza­badtéri ifjúsági parkokat is — műsoráról. A helyszínen jegyeket is lehet vásárolni. Telefon: 173-530. 6. Táborok és tanfolyamok. A művelődési házak, intéz­mények, KISZ- és sportszer­vek által szervezett szaktábo­rokról és tanfolyamokról nemcsak bőséges és részletes információk 1 kaphatók itt, de jelentkezéseket is elfogadnak a helyszínen. A tervek szerint mintegy 30-féle nyelv-, sport- és közművelődési tanfolyam indul majd ezalatt a három hónap alatt elsősorban diá­koknak. Telefon: 174-967. A diákcentrumban műsoros délutánokat rendeznek, töb­bek között író-olvasó találko­zókat, polbeat-, folk- és nép­zenei bemutatókat, megszó­laltatnak híres sportolókat, ifjú pop- és rockénekesek mu­tatkoznak be, az Ifjúsági Ma­gazin szerkesztősége pedig minden kedden önálló műsort tart. Hasonló célt szolgál a di­ákcentrum-klub a II. kerület Bimbó u. 7. alatt. (Telefon: 155-275.) A pihenési, öntevé­keny kulturális lehetőségek mellett szervezett progra­mokkal áll ez a klub is a diá­kok rendelkezésére. Kedden játék és disco, szerdán pol­beat és filmvetítés, csütörtö­kön pedig egyéb műsor és discoprogram szerepel a kí­nálatban. Cz. Gy. (Balzac) ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> *1* ♦> ♦> *1* *1* *1* *1* *1* ♦!* ♦> ♦!* ♦!♦ *1* ♦!* SUMONYI ZOLTÁN Valika ugrik elé, szívélyesen tessékeli beljebb, közben magyarázkodik. — Jaj, hát a Kozma úr olyan aranyos, hogy segít a Karcsinak festeni meg tapétázni! De már majdnem készen is vannak! Tessék csak körülnézni, hogy milyen ügyes ez a két férfi! Ügy dolgoznak, mintha ez lenne a szakmájuk! — Hátha ilyen ügyesek, akkor nálunk is megcsinál­hatják — mondja Kozmáné, és még mindig nem egészen érti, hogyan került ide a férje, aki otthon még egy szöget se tud beverni a faiba. — Persze, hogy megcsinálják! — kiált fel Valika, az indokoltnál egy fokkal hangosabban és lelkesebben. — A jövő hét végén a maguk szobája következik! Majd meg tet­szik látni, egy napig se tart az egész! És nem kell kiadni annyi pénzt a maszekoknak! A filmrendezőt most már zavarta ez a sete-suta megszó­lítás és beszéd fordulat, ahogy Valika eufóriás zavarában a másik asszonnyal beszélt, s elhatározza, hogy véget vet az effajta társalgásnak. — Ugyan tegeződjetek már ti is össze! Illetve maguk... illetve már én sem tudom, hogy mit mondjak! Mi a Kar­csival már régen megittuk a pertut. _ Jaj, hát én nem is tudom — pirul el Valika —, m indjárt keresek poharakat... Karcsikám, te meg vedd elő a cseresznyepálinkát! — Hagyd csak, drágám, csak nem fogsz most itt poha­rakat előhalászni. Átmegyünk hozzánk, ugyanis valami jó alkalomra tartogattam azt a konyakot, amit Sanyi legutóbb Görögből hozott. Jöjjenek maguk is — fordul Kozmáné a férfiakhoz —, ma kivételesen a férjek is kaphatnak be­lőle egy kupicával.---- 4 -- ■ --------- ----------­4 NÓGRÁD - 1981. június 9., kedd Ezzel mindnyájan átvonulnak a filmrendezőék lakásá­ba, a küszöb előtt Szigetvölgyiék kibújnak a cipőikből, Koz­máné pedig a szekrénysorból elővesz egy felbontatlan Me- taxát. A nők szabályosan pertut úsznak, s miután arcukat összetéve kétoldalt a levegőben cuppantanak, és a férfiak is kihörpintik a fűszeres görög likőrt, várakozva állnak egy darabig. — Jaj, drágám, nem is mesélted, hogyan sikerült az utazás. Valika félreérti a kérdést, hiszen Kozmáné nyilvánva­lóan a moszkvai utazásra gondolt, de ő most csak a friss élményről, a bulgáriai nyaralásról tud mesélni. — Ó Bulgáriában nagyon jó volt, mindig egy helyre szoktunk menni. Van ott ismerősünk, és pont a kemping vezetője Várnában. Hát az mindent elintéz nekünk. Haj­nalban elmegy valahova a kis teherautójával, hoz húst, kenyeret, zöldséget, nekünk ott semmiért nem kell sorba állnunk! Jaj, hanem hát visszafelé! Hát az nem volt igaz! Azt nem tudjátok elképzelni, hogy mi volt a román határon! Pont előző napon vezették be a románok a dolláros ben­zinvásárlást. Mi meg ugye nem tudtunk semmiről. Csak az a rengeteg autó az úton, meg az utak mentén: csehek, lengyelek, endékások, magyarok! Hát képzeljétek el, hogy Nagyváradtól a határig állt a sor másfél napig! Gyerekek­kel víz nélkül! Az borzasztó volt. És Valika részletesen kezdi mesélni a viszontagságo­kat, amíg végül átértek a határon Magyarországra. Ezt a hazatérést Szi^etvölgyi is sokszor elmesélte már, s a fele­sége előadásában is hallhatta néhányszor, így hát odamegy az ablakhoz, és kinéz a parkra, meg a budai hegyekre. S hirtelen úgy érzi, hogy egy másik házba, sőt egy másik városrészbe került. Ebből az ablakból szinte az egész budai városrész be­látható, a Gellérthegy nyugati lankája, a Várhegy, a Sas­hegy, a Szabadsághegy, a János-hegy, és a Hármashatár- hegy felé fogja keretbe ezt a tájat. S a délutáni napsütés­ben, amely most éppen szembe tűz, de olyan szeptemberi szelídséggel, hogy jólesően hunyorgathat benne az ember — ebben a délutáni napsütésben szorosan egymásra raj­zolódnak a távoli és közt'l bbi hegv«erinc“k me", a kisebb- naayobb dombhatlatok. E tompa és párás díszlelsor előtt pedig aranyszegélyű sziluettek meredeznek az ellenfény­ben: balra a Palota és a Parlament kupolája, középütt a Mátyás-templom és a Magdolna-torony, s távolabb, a he­gyek gerincén csaknem egyvonalban látszik a tv-torony és a János-hegyi kilátó. / (Folytatjuk) „Versek, dalok — útközben" KOVÁCS ISTVÁN színművész önálló estje június 15-én, hétfőn du. 6 órától a MADÁCH, este 8 órától a NOVEMBER 7. filmszínházban. Közreműködik: DÉNES MARGIT (zongora) Az irodalmi est után Balassagyarmaton A POGÁNY MADONNA, Salgótarjánban AZ ERŐD című színes magyar film kerül bemutatásra. Jegyek 12,—, ill. 10,— Ft-os egységes helyáron elővételben is kaphatók.

Next

/
Thumbnails
Contents