Nógrád. 1981. június (37. évfolyam. 127-151. szám)

1981-06-07 / 132. szám

/ Fent, a Tatárkán, a nógrádsápi „kincsvadászokkal”, a korai honfoglaláskori leletcsoport színhelyén, a kutatóárok mentén... Ä sápi harangtorony napórája S/tankó Ferenc harangozó, hazatérőben. Volt valaha Alsó és Felső Sáp, amelyet egyesítve és més megyékbeli „Sápoktól” meg­különböztetve Nógráds^pnak neveztek el. A „Sáp” feltehetően nérnet eredetű személy­névből akkuit (Sáf: dézsa, sajtár). A rom- hányi erdőség déli nyúlványa, a községen átfolyó Sápi-patak és néhány feltűnően szép rajzolatú hirtelen görbülő domb, meg sze­líden lánkás völgy adja a keretét ennek az érdekes, nagy múltú, sokat látott, sokat meg­ért. még többet változott községnek. Törté­nelmi nevezetességeink, műemlékeink Iránt érdeklődőknek eddig is valóságos ritkasá­gokkal szolgált Nógrádsáp, ahol a falu széli dombon körfallal kerített és az 1300-as évek­ben épült késői gótikus templom található. A török ezt a vidéket úgyszólván teljesen elpusztította, így az 1700-as években újra te­lepítették északról, szlovák anyanyelvű la­kossággal. Falutól kissé távoleső temploma felbecsülhetetlen érték, hiszen a megyében ez az egyetlen különálló építmény, amelynek gótikus mennyezete épségben megmaradt a török után. xxxxxxxx Itt élnek a „kincsvadászok", ahogy „Vajek Robi bácsi” a gyermekrádió szerkesztő-ri­portere a Nógrádsápl Általános Iskola Rad­nóti Miklós rajának úttörőit a hét elején el­hangzott. riportjában elnevezte. Az adás napján (hétfőn), de még a riport elhangzása előtt kerestük meg mi is azokat a szerencsés kezű gyerekeket, akik szó szerint játszva találták meg a legendákkal övezett Tatár­kán, a falu melletti szelíd hajtató domb te­tején a nagyon értékes (tudományos szem­pontból természetesen!) kora honfoglaláskor) leletek egy részét. Csemniczky Rózsa pedagógus, úttörőveze­tő irányításával éppen a népgazdaság szá­mára kincset jelentő vasgyűjtés legközepén tartottak a „kincsvadászok”, amikor ott jár­atunk. Tőle tudjuk, hogy nem csak ez a gyűjtés, hanem minden eddigi is nagyon szép eredményeket hozott és tulajdonkép­pen alig érthető —, honnan tudnák a gye­rekek minden évben több teherautó rako­mányának elegendő vasat, fémet összegyflj- tenll De gyűjtik a papírt.és a rongyot ugyan­olyan lelkesedéssel, mint a vasat, fémet.,,, vagy akár,.. De már erről szóljanak ők: — Régen foglalkoztatja a falu népéi az a legenda hogy a Tatárkán kincset rejt a föld — mondja az egyik szerencsés amatőr ré­gész, Fábián József nyolcadikos, aki Hámo­ri Csabával, Balogh Józseffel és Varga Zol­tánnal együtt fedezte fel az első komoly le­letet — Édesapám, de valamennyiünk apja, nagyapja, dédapja kipróbálta már a szeren­cséjét ezen a dombon. Egész nemzedékek gyerekkorához hbzzátartozott a kincskere­sés. .. Mi agyaggolyókat „termeltünk’’ ki a domb legtetején, s ahogy egyre lejjebb és lejjebb markoltunk, úgy értük el a leletet... ' A / XXXXXXXX „Állkapocs mellett találtam egy lábszár­csontot. .. ” — így kezdődött a dolog, amely nagyon komolyra fordult, s amelyről ép­pen az említett rádióriportban egyebek kö­zött azt nyilatkozta a régészeti kutatássá, leletmentéssé, tudományos munkává széle­sedett kincsvadászairól a munkát irányító szécsényi régész, Soós Virág: — Az egyik szemünk sírt a másik meg nevetett, nem örültünk annak, hogy egy' sírt megbolygat­tak, viszont nagyon örültünk, hogy hosszú idő után Nógrád megyében újra előkerült egy. hazai honfoglaláskor! lelet. ■, Ez egy lovasa Ír, a gyerekek pedig a deréköv ara­nyozott ezüst veretét találták meg.,. , . XXXXXXXX Csontvázak, körárok, eölöpsor és néhány fontos tárgyi lelet — a tárgyak jó helyen, a szécsényi Kublnyl Ferenc Múzeumban, s részben a Nemzeti Múzeumban a tudomá­nyos' munka rendelkezésére állnak. Fent a Tatárkán a komoly kutatás, ásatás befejez- tével még láthatók a sírhelyek, a kutatóár­kok. .. Kora középkori. földvár sánca és sáncárka, újabb sírok, asszony- és gyermek­csontvázak a X. és Xl. századból.,. A Szé­csényi múzeumban újabb fontos adatokkal egészülhet ki az a nagyméretű tabló, ame­lyen a IX. századi kora honfoglaláskori le­letek megyei helyszíneit. jelölik, újabb lele­tekkel gazdagodott Nógrád megye és vele áz ország. XXXXXXXX Érdekes azonban az a vélemény, amely ugyancsak Soós Virágtól származik és arra utal, hogy a gyerekek segítsége a megta­láláson túl elsősorban azért volt nagyon, ér­tékes, mert szemben az ilyenkor sajnos, gyakran előforduló elkésett bejelentéssel (amikor már „jóindulatú” kíváncsiak úgy- ’ szólván mindent tönkretesznek) Nógrádsáp- ról időben érkezett a lelet bejelentése! Ta­lán ez sem egészen véletlen. — Az igazga,tó bácsi tanulmányt is írt Nógrádsáp történetéről, ezt rövidesen ki is nyomtatják és sokat beszélt nekünk mind­arról, ami . körülvesz bennünket. A rajzta­nárunk pedig a templomunkról készítette a szakdolgozatát — mondják a gyerekek, akik jóval többét tudnak a máshol tapasztaltnál községük múltjáról, műemlékeinek történe­téről, értékeiről, szülőföldjükről. Érdekes ez azért is, mert ugyanakkor Nógrádsápon „hivatalosan” nem létezik semmiféle honis­mereti szakkör. Ügy tűnik, -nem is ezen mú­lik gyakorta — sokkal inkább néhány lel­kes, hozzáértő felnőttön — a legifjabbak sokoldalú nevelése, A Radnóti Miklós raj­nak mindenesetre a költő szelleméhez hí­ven többet jalent majd mindig is ez a táj, mint felkérhető, bejárható erdők, dombok, völgyek összességét.,. XXXXXXXX ' ­Nógrádsáp Nézsa társközsége, lakóinak' száma pontosan 1090 és amiként Lehotka Ferenc tanácselnök megjegyzi: „nem csök­ken, nem is növekszik — stabilan tartja magát”. Az egyik legnagyobb gond most az orvoshiány, az a körülmény, hogy kénysze­rűségből Nézsára körzetesítették az orvosi rendelést, a másik, hogy a lakott község­magtól távolabb jelöltek ki építésre alkal­mas házhelyeket — mára megoldódott, hi­szen az újabb kijelöléssel már mindenki elégedett. A nézsai termelőszövetkezet ki­egészítő üzemeként itt működik az egyik legjelentősebb hazai könyvkötészeti üzem, amely — erről már Sinkó Mihályné, az üzem egyik irányítója szól — eddig elsősor­ban arról Volt nevezetes, hogy úgyszólván minden munka kézi erővel történt. Újab­ban korszerű hajtogatógéppel, más beren­dezéssel gazdagodtak. A több mint évtize­des Üzem költözött, bővült, jelenleg mint­egy száz asszonynak, lánynak jélent jó mun­kahelyet, tisztes keresetet. Mellette jut idő és erő a háztájlzásra, a ház körüli mun­kára is. XXXXXXXX Hanggal Mihályné, Mária néni tizennyolc­ban épült • házában az útkanyarnál él, ő a magányra panaszkodik, meg az ellentétére, a hatalmas forgalomra,., Sztankó Ferenc, szövetkezeti nappali őr, hosszú idő után új­ra elvállalta a harangozást a napórával1 fel­szerelt községi harangtoronyban, de arról ő sem tud, hogy valaki megjavította volna az órát, pedig az pontosan mutatja az Időt... A templom körfala mentén nevezetes alsó­felső sápiak, közöttük Siatecki Turibius dzsidáskapitány, a vaskorona lovagja, 71 évesen elszenderedett 1887. szeptember 26-án. A történelem jelet hagyott,' a falu minden pontján. T. P. L. Képek: Kulcsár József Nógrádsápi idill a falu szélén A körfallal kerített híres gótikus templom a falu elején köszönti a látogatót

Next

/
Thumbnails
Contents