Nógrád. 1981. június (37. évfolyam. 127-151. szám)
1981-06-07 / 132. szám
/ Fent, a Tatárkán, a nógrádsápi „kincsvadászokkal”, a korai honfoglaláskori leletcsoport színhelyén, a kutatóárok mentén... Ä sápi harangtorony napórája S/tankó Ferenc harangozó, hazatérőben. Volt valaha Alsó és Felső Sáp, amelyet egyesítve és més megyékbeli „Sápoktól” megkülönböztetve Nógráds^pnak neveztek el. A „Sáp” feltehetően nérnet eredetű személynévből akkuit (Sáf: dézsa, sajtár). A rom- hányi erdőség déli nyúlványa, a községen átfolyó Sápi-patak és néhány feltűnően szép rajzolatú hirtelen görbülő domb, meg szelíden lánkás völgy adja a keretét ennek az érdekes, nagy múltú, sokat látott, sokat megért. még többet változott községnek. Történelmi nevezetességeink, műemlékeink Iránt érdeklődőknek eddig is valóságos ritkaságokkal szolgált Nógrádsáp, ahol a falu széli dombon körfallal kerített és az 1300-as években épült késői gótikus templom található. A török ezt a vidéket úgyszólván teljesen elpusztította, így az 1700-as években újra telepítették északról, szlovák anyanyelvű lakossággal. Falutól kissé távoleső temploma felbecsülhetetlen érték, hiszen a megyében ez az egyetlen különálló építmény, amelynek gótikus mennyezete épségben megmaradt a török után. xxxxxxxx Itt élnek a „kincsvadászok", ahogy „Vajek Robi bácsi” a gyermekrádió szerkesztő-riportere a Nógrádsápl Általános Iskola Radnóti Miklós rajának úttörőit a hét elején elhangzott. riportjában elnevezte. Az adás napján (hétfőn), de még a riport elhangzása előtt kerestük meg mi is azokat a szerencsés kezű gyerekeket, akik szó szerint játszva találták meg a legendákkal övezett Tatárkán, a falu melletti szelíd hajtató domb tetején a nagyon értékes (tudományos szempontból természetesen!) kora honfoglaláskor) leletek egy részét. Csemniczky Rózsa pedagógus, úttörővezető irányításával éppen a népgazdaság számára kincset jelentő vasgyűjtés legközepén tartottak a „kincsvadászok”, amikor ott járatunk. Tőle tudjuk, hogy nem csak ez a gyűjtés, hanem minden eddigi is nagyon szép eredményeket hozott és tulajdonképpen alig érthető —, honnan tudnák a gyerekek minden évben több teherautó rakományának elegendő vasat, fémet összegyflj- tenll De gyűjtik a papírt.és a rongyot ugyanolyan lelkesedéssel, mint a vasat, fémet.,,, vagy akár,.. De már erről szóljanak ők: — Régen foglalkoztatja a falu népéi az a legenda hogy a Tatárkán kincset rejt a föld — mondja az egyik szerencsés amatőr régész, Fábián József nyolcadikos, aki Hámori Csabával, Balogh Józseffel és Varga Zoltánnal együtt fedezte fel az első komoly leletet — Édesapám, de valamennyiünk apja, nagyapja, dédapja kipróbálta már a szerencséjét ezen a dombon. Egész nemzedékek gyerekkorához hbzzátartozott a kincskeresés. .. Mi agyaggolyókat „termeltünk’’ ki a domb legtetején, s ahogy egyre lejjebb és lejjebb markoltunk, úgy értük el a leletet... ' A / XXXXXXXX „Állkapocs mellett találtam egy lábszárcsontot. .. ” — így kezdődött a dolog, amely nagyon komolyra fordult, s amelyről éppen az említett rádióriportban egyebek között azt nyilatkozta a régészeti kutatássá, leletmentéssé, tudományos munkává szélesedett kincsvadászairól a munkát irányító szécsényi régész, Soós Virág: — Az egyik szemünk sírt a másik meg nevetett, nem örültünk annak, hogy egy' sírt megbolygattak, viszont nagyon örültünk, hogy hosszú idő után Nógrád megyében újra előkerült egy. hazai honfoglaláskor! lelet. ■, Ez egy lovasa Ír, a gyerekek pedig a deréköv aranyozott ezüst veretét találták meg.,. , . XXXXXXXX Csontvázak, körárok, eölöpsor és néhány fontos tárgyi lelet — a tárgyak jó helyen, a szécsényi Kublnyl Ferenc Múzeumban, s részben a Nemzeti Múzeumban a tudományos' munka rendelkezésére állnak. Fent a Tatárkán a komoly kutatás, ásatás befejez- tével még láthatók a sírhelyek, a kutatóárkok. .. Kora középkori. földvár sánca és sáncárka, újabb sírok, asszony- és gyermekcsontvázak a X. és Xl. századból.,. A Szécsényi múzeumban újabb fontos adatokkal egészülhet ki az a nagyméretű tabló, amelyen a IX. századi kora honfoglaláskori leletek megyei helyszíneit. jelölik, újabb leletekkel gazdagodott Nógrád megye és vele áz ország. XXXXXXXX Érdekes azonban az a vélemény, amely ugyancsak Soós Virágtól származik és arra utal, hogy a gyerekek segítsége a megtaláláson túl elsősorban azért volt nagyon, értékes, mert szemben az ilyenkor sajnos, gyakran előforduló elkésett bejelentéssel (amikor már „jóindulatú” kíváncsiak úgy- ’ szólván mindent tönkretesznek) Nógrádsáp- ról időben érkezett a lelet bejelentése! Talán ez sem egészen véletlen. — Az igazga,tó bácsi tanulmányt is írt Nógrádsáp történetéről, ezt rövidesen ki is nyomtatják és sokat beszélt nekünk mindarról, ami . körülvesz bennünket. A rajztanárunk pedig a templomunkról készítette a szakdolgozatát — mondják a gyerekek, akik jóval többét tudnak a máshol tapasztaltnál községük múltjáról, műemlékeinek történetéről, értékeiről, szülőföldjükről. Érdekes ez azért is, mert ugyanakkor Nógrádsápon „hivatalosan” nem létezik semmiféle honismereti szakkör. Ügy tűnik, -nem is ezen múlik gyakorta — sokkal inkább néhány lelkes, hozzáértő felnőttön — a legifjabbak sokoldalú nevelése, A Radnóti Miklós rajnak mindenesetre a költő szelleméhez híven többet jalent majd mindig is ez a táj, mint felkérhető, bejárható erdők, dombok, völgyek összességét.,. XXXXXXXX ' Nógrádsáp Nézsa társközsége, lakóinak' száma pontosan 1090 és amiként Lehotka Ferenc tanácselnök megjegyzi: „nem csökken, nem is növekszik — stabilan tartja magát”. Az egyik legnagyobb gond most az orvoshiány, az a körülmény, hogy kényszerűségből Nézsára körzetesítették az orvosi rendelést, a másik, hogy a lakott községmagtól távolabb jelöltek ki építésre alkalmas házhelyeket — mára megoldódott, hiszen az újabb kijelöléssel már mindenki elégedett. A nézsai termelőszövetkezet kiegészítő üzemeként itt működik az egyik legjelentősebb hazai könyvkötészeti üzem, amely — erről már Sinkó Mihályné, az üzem egyik irányítója szól — eddig elsősorban arról Volt nevezetes, hogy úgyszólván minden munka kézi erővel történt. Újabban korszerű hajtogatógéppel, más berendezéssel gazdagodtak. A több mint évtizedes Üzem költözött, bővült, jelenleg mintegy száz asszonynak, lánynak jélent jó munkahelyet, tisztes keresetet. Mellette jut idő és erő a háztájlzásra, a ház körüli munkára is. XXXXXXXX Hanggal Mihályné, Mária néni tizennyolcban épült • házában az útkanyarnál él, ő a magányra panaszkodik, meg az ellentétére, a hatalmas forgalomra,., Sztankó Ferenc, szövetkezeti nappali őr, hosszú idő után újra elvállalta a harangozást a napórával1 felszerelt községi harangtoronyban, de arról ő sem tud, hogy valaki megjavította volna az órát, pedig az pontosan mutatja az Időt... A templom körfala mentén nevezetes alsófelső sápiak, közöttük Siatecki Turibius dzsidáskapitány, a vaskorona lovagja, 71 évesen elszenderedett 1887. szeptember 26-án. A történelem jelet hagyott,' a falu minden pontján. T. P. L. Képek: Kulcsár József Nógrádsápi idill a falu szélén A körfallal kerített híres gótikus templom a falu elején köszönti a látogatót
