Nógrád. 1981. június (37. évfolyam. 127-151. szám)
1981-06-28 / 150. szám
Pásztón fiéldát mutatnak. Ez a kijelentő mondat talán sok olvasóban kételyeket vált ki, de a tények makacs dolgok. Állításomat ezekkel igazolom. Pász- tón ugyanis lakásokat építettek és építenek —, de nem a megszokott módon. A Mátraaljai Állami Gazdaság az utóbbi időben több mint negyven fiatal szakembert juttatott lakáshoz, telepített le. Nem ment volna könnyen a dolog, ha nem „játszanak” össze a nagyközségi közös tanácscsal a jó ügy érdekében. — Számtalan cselédlakást örökölt a gazdaság — pillant a múltba Juscsák is megépül, már elégtelen megoldás — sumázza Nagy József, Pásztó nagyközség közös tanácsának elnöke. — Nem kellett kisajátítani a területet, ezzel sok pénzt megtakarítottunk. A lakóknak olcsóbb lett így a telek is, hiszen négyszögölenkénti ára ötödére csökkent. A csatorna megépítésével a közművesítési költségeket majd a felére redukáltuk. Tehát a telkek árát az együttműködés révén jelentősen mérsékelhettük, ami nem kis dolog. Mint ahogy az sem kis dolog, hogy az állami gazdaság —, ha úgy tetszik — levett némi terhet a tanács nünk a vállalt lakásmenynyiséget, akkor megoldódnak Pásztó lakásgondjai — mondja Nagy József tanácselnök, de mindjárt hozzáteszi: — Hanem közben újabb igények is keletkeznek. Ezért kell minden megoldást támogatnunk és főként keresnünk új és új lehetőségeket ! Ezért küldték szét azt a levelet, amelyben a nagyközség ipari üzemeitől információt kérnek. A tanács tudni szeretné, hány lakás építéséhez, milyen segítséget adnak a gazdasági egységek. Közben az állami gazdaságban ismét léptek egyet. Pásztói példa így épit(ett)ünk mi! György igazgató, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja. — Sok pályakezdő indult útjára nálunk. Itt álltak pénz és lakás nélkül. Már korábban is adtunk segítséget a magánépítkezésekhez, amikor dolgozóink az egészségtelen egykori cselédházakból kiköltözni kívántak. Akkoriban olcsón adtuk a fuvart, részt vállaltunk az anyag- beszerzésben. Legutóbb tizennyolc lakás építésénél segédkeztünk a magunk módján. A gazdaság földjéből biztosítottunk területet ezeknek a korszerű, többszintes családi házaknak. — Amikbe aztán a gazdaság dolgozói költöztek. — Érdekeink azonosak a tanácséval — így az igazgató. — Nem segítséget adtunk tehát, hanem partnerként tevékenykedtünk a probléma megoldásában. — Nem minden vezető gondolja így — jegyzem meg. Az igazgató két vállát felhúzza, jelezvén: arról igazán nem tehet. — Az állami gazdaság lemondott a területről, mi viszont megépíttettük a jövendő lakótelepig a szennyvízelvezető gerinccsatornát. Tudniillik a tizennyolc lakáshoz csupán derítőt terveztek, ami ha több otthon válláról, hiszen a tizennyolc lakás megépítését már ők tartották kézben. Sürgették a kivitelezőt, ellenőrizték az építőket, eljártak az OTP- nél és maguk a jövendő lakók is gyakran megfordultak az építkezés területén. Az új beköltözők egyébként másfél millió forint pénzbeli támogatást is kaptak az otthonteremtéshez az erkölcsi támogatás mellé. (Például az állami gazdaság tárgyalt a nagy TÜ- ZÉP-ekkel építőanyagok ügyében. Más ez, mintha az egyszál ember, vagy az érzelmileg kevésbé érdekelt kivitelező kér.) Hogy volt-e ennek foganatja? A negyven fiatal szakemberből, akinek az évek során lakást a gazdaság tárgyalt a nagy TÜ- egy vált meg munkahelyétől. A többiek keményen dolgoznak, igazolják a bizalmat. Az a tény, hogy legnagyobb gondjuk megoldásában segített a gazdaság, szorosabbra vonta a kötődés szálait. Márpedig a jó munkahelyi közérzet termelőerővé válik! Az sem titok, hogy a Mátraaljai Állami Gazdaságban nem restellnek azért fizetni egy embert, hogy a többiek lakásügyeit rendezze, intézze. — Ha a hatodik ötéves terv alatt sikerül megépíte— Kalákarendszer — molyosodik el Juscsák György. — A házat félig építjük fel mi, a gazdaság, az OTP pedig kölcsönt ad rá. Még nem teljesen tisztázott a dolog, nem is a szokványos módon halad majd, de hogy megoldjuk, az egészen biztos. Az épületeket csupán tető alá húzzuk, aztán ki-ki bütykölhet rajta kedve szerint. Természetesen abban sem hagyjuk magukra dolgozóinkat. Kaláka annyiban lesz, hogy egymásnak segítenek majd az építésben az emberbe. Még az idén nekifogunk. Jó volt hallani, hogy a tanács és a gazdaság között mindennapos munka- kapcsolat van. Hogy ez lenne a természetes mindenütt? Igaz, ám sok helyütt csak ábránd marad. Pász- tón nem az, hanem a közösség érdekeit szolgáló gyakorlat. Nem hágnak át semmiféle törvényt, csupán keresik a legjobb és a leggyorsabb megoldást. És meg is találják. Hamarosan újabb családok költözhetnek tágas, korszerű otthonokba — az állami gazdaság, a tanács és az OTP jóvaltából csekély anyagi erővel kell indulniuk. Pásztón tehát nem elérhetetlenek az álmok. Hortobágyi Zoltán IRODALOM Miért szükséges írni a múlt háborúról ? Grigorij Baklanov, az ismert szovjet író hű marad a háborús témához: ezt , bizonyítja legújabb. „Tizenkilenc évesek — örökre” című kötete is. Amikor megkezdődött a szovjet nép Nagy Honvédő Háborúja a fasiszta Németországgal, 1941-ben Baklanov tizenhét éves volt. Már a háború első napján jelentkezett a sorozóbizottságnál. Aztán katonai iskolára került, majd a frontra, megsebesült, kórházba került. Grigorij Baklanov sorsa tipikus volt az ő korosztályában. És az író ennek a korosztálynak, a második világháború poklát megjárt fiataloknak szentelte egész munkásságát: 41 júliusa — regény, A főcsapástól délre — elbeszélések, A holtak nem szégyenkeznek. Egy talpalatnyi föld — novellák, és most a Tizenkilenc évesek — örökre című elbeszélés. — Mivel magyarázható, hogy annyira ragaszkodik a háború témájához? — Ma már sokan nem élnek azok közül, akik megjárták ezt a háborút. Én a magam kötelességét abban látom, hogy elmondjak mindent, amit megéltem azokban a vészterhes és hősies esztendőkben. Elmondom, amíg élek még — és csak az igazat. Ügy gondolom, hogy különösen a fiatalságnak kell tudnia a múlt háborúról, tudnia és megtenni mindent, hogy soha meg ne ismétlődhessen. A fiatalok ma a történelem egyik legsúlyosabb „pillanatát” élik. Hiszen egy új világháború esetén nemcsak az egyik vagy a másik ember pusztul el, bár ez önmagában is szörnyű. Napjainkban egy háború elpusztíthat minden élőlényt, az egész civilizációt. És én a józan ész védelmében emelek szót. És még valami, ami arra késztet, hogy tollat fogjak — elpusztult bajtársaim hangja, amit szinte hallok itt belül, a kötelesség azokkal szemben, akik nem tértek vissza. — Nyugaton gyakran mondogatják, hogy a Szovjetunióban túl sokat írnak a múlt háborúról, és hogy ez a téma már régen lejárt, önnek mi a véleménye erről? — Egy nép hőstette soha nem lehet lejárt téma. A Nagy Honvédő Háborúról, általában a második világháborúról nem szűnnek meg írni az utánunk következők sem, mert méreteit tekintve a kornak olyan eseménye volt, amely sokban meghatározta a világ sorsát. De jellegüket tekintve ezek már más könyvek lesznek — történelmi regények. A mai írónak az a feladata, hogy ne találjon ki eseményeket, hanem már a mi korunk szemszögéből nézve magyarázza meg az akkor történtek értelmét. — önéletrajzi műnek tekinthetjük a „Tizenkilenc évesek — örökre” című elbeszélő kötetét? Hiszen a főhős, Tretyjakov hadnagy, mint ön is abban az időben, egészen fiatal volt és nagyjából a sorsa is úgy alakult a fronton, ahogy az öné... — Ebben a fiatal tisztről szóló elbeszélésben, életében és szerelmében vannak olyan momentumok, amelyeket magam is átéltem. De hát ő meghalt, s ezért tizenkilenc éves maradt — örökre... Az önéletrajzi vonatkozások inkább csak a részleteket érintik. Az elbeszélés hősei, többek között a főhős is, kigondolt személyek, bennük teste4 NÓGRÁD - 1981. június 28., vasárnap Idegenforgalmi kaleidoszkóp (6.) Hol, milyen időjárásra számíthatunk ? Meteorológiai tanácsadó A nyári hónapokban sokan utaznak a tengerpartra. Vannak, akik a hegyvidékeket, városokat keresik fel. Mindenkit egyformán érdekel azonban, hogy hol milyen időjárásra számíthat. Tájékoztatásunk egy-egy terület százéves havi átlagait tartalmazza, melyekből következtetni lehet a táj, az országrész éghajlatára, s ez segítséget ad a felkészülésben, abban is: hogyan állítsuk össze úticsomagunkat. Aki a Fekete-tenger északi partjára, a Krím-félszigetre utazik, a hazánkhoz hasonló hőmérsékleti viszonyokra számíthat. A maximumhőmérséklet havi átlaga júniusban 25 °C, júliusban és augusztusban 27 °C, szeptemberben 23 °C. A minimumhőmérsékletek általában 15—20 °C között ingadoznak. A tengervíz hőmérséklete júniusban 20 °C, júliusban 23 °C, augusztusban 22 °C, szeptemberben 21 °C. A miénknél kissé csapadékosabb az éghajlat. Havonként kb 10—11 esős napra lehet számítani. A Fekete-tenger nyugati partvidékén, a román, a bolgár tengerparton júniusban általában 24 fok, júliusban, augusztusban 29 fok, szeptemberben 25 fok körül ingadozik a maximumhőmérséklet. Éjszaka is csak 14—19 fokig csökken a hőmérséklet. A tengervíz átlagos hőmérséklete júniusban 19, júliusban 22, augusztusban 24, szeptemberben 22 fokos. Az itt üdülők a miénknél általában kevesebb csapadékra számíthatnak. Míg júniusban 8, augusztusban már csak 3 esős nap jellemző. Akik Görögországban a tengerparton töltik szabadságukat, lényegesen magasabb hőmérsékletekre készüljenek fel. A kora délutáni órákban a fel- melegedés júniusban 31, júliusban 33, augusztusban 32, szeptemberben 30 fok körül várható. A minimumhőmérséklet is 20 fok körül ingadozik. A tengervíz a nyár végére 22 fokról 25 fokra melegszik fel. Havonta csak 1—2 napon számíthatunk esőre. Törökország nyugati partvidékén a júniusi maximumhőmérsékletek havi átlaga 30 °C, júliusban, augusztusban 33 °C, szeptemberben 29 °C. 20 °C körüli hajnali hőmérsékletek jellemzik a nyarat. A tengervíz júniusban 22 °C-os, Grigorij Baklanov szovjet író sülnek meg azok a jellemvonások, amelyeket különböző embereknél figyelhettem meg. .. .Grigorij Baklanov újabb kötetén dolgozik. Ennek ismét a háború lesz a témája, a legnehezebb, az 1941-es esztendő, a Moszkváért vívott csaták időszaka. Ezt a művét azzal fejezi be, hogy hősének sikerül élve hazakerülnie a frontról. Ebben az elbeszélésben azt mondja el, hogy hőse hogyan élte tovább az életét, és cselekedeteit hogyan értékeli az a korosztály, amelyből minden harmadik nem térhetett vissza a háborúból. », Ny. N. júliusban 23 °C-os, augusztusban 25 °C-os, míg szeptemberben 22 °C-os. Havonta átlagosan 1 nap lehet esőre számítani. Törökország déli partjainál a nyári maximumhőmérsékletek 30 °C, 34 °C, 34 °C, 31 °C. A minimumhőmérsékletek 19—24 °C, között várhatók. A tengervíz általában itt a legmelegebb: júniusban 24 °C júliusban 26 °C, augusztusban 28 °C, szeptemberben 27 °C. A Dalmát-tengerparton a nyári hónapokban 26 °C. 29 C, 28 °C, 25 °C-os átlagos maximumhőmérséklet várható hajnalban 18—20 fokig hűl le a levegő. A tengervíz hőmérséklete júniusban 22 °C, júliusban 24 °C, augusztusban 25 C, szeptemberben 24 °C. Átlagosan havonta 5—6 esős napra lehet számítani. Az Adriai-tengerparton az Isztria-félszigetnél (júniustól szeptemberig) a felmelegedés csúcsértéke 25 °C, 29 oc, 28 °C és 24 °C. A minimumhőmérséklet 13—18 fok között várható. A tengervíz júniusban 21 °C, júliusban és augusztusban 24 °C, szeptemberben 22 °C. 5—6 csapadékos nap várható egy hónapban. Az Adriai-tengerparton Kö- zép-Olaszország területén 23 °C, 26 °C, 27 °C, 25 °C-os maximumhőmérsékletek, 18— 20 °C-os minimumhőmérsékletek jellemzik a nyári hónapokat. A víz hőmérséklete 21 °C, 23 °C, 24 °C és 23 0Q Havonta átlagosan 3—4 csapadékos nap várható. Olaszország déli részén magasabb a levegő és a víz hőmérséklete. Júniusban a hőmérséklet csúcsértéke átlagosan 27 °C, júliusban és augusztusban 29 °C, szeptemberben 27 °C. Hajnalban is 20 °C körüli értékek várhatók. A tengervíz a nyár folyamán 21 °C, 24 °C, 25 °C, 24 °C. Havonta 2—3 nap lehet esőre számítani. A francia Riviérára utazók ■s igen kellemes körülmények között tölthetik a nyarat. Júniusban a maximumhőmérsékletek havi átlaga 25 °C, júliusban és augusztusban 28 °C> szeptemberben 25 °C. A minimumhőmérséklet a nyár folyamán 15—20 fok között alakul. A tengervíz hőmérséklete 20 °C, 22 °C, 23 °C, 21 °C. 2—3 csapadékos nap várható havonta. Spanyolország földközi-tengeri partja mentén júniusban általában 28 fokig, júliusban, augusztusban 31 fokig, szeptemberben 29 fokig emelkedik a levegő hőmérséklete. 15—20 °C között várható a minimumhőmérséklet. A tengervíz a nyár folyamán 20 °C, 24 °C, 25 °C, 24 °C.-ra melegszik fel. A nyár elején és végén havonta 4, a nyár közepén csak 1 csapadékos nap várható. NÉHÁNY VAROS HŐMÉRSÉKLETI ADATAI Moszkvában júniusban 20 °C, júliusban 24 °C, augusztusban 20 °C, szeptemberben 18 °C a maximumok havi átlaga. A minimumhőmérséklet 9—14 fok között váltakozik. 11—12 csapadékos nap várható minden hónapban. Kijevben a négy nyári hónap alatt a maximumhőmérsékletek havi átlagai: 25 ffC. 27 °C, 25 °C, 20 °C. A legalacsonyabb hajnali hőmérséklet 11—16 °C. Havonként 10 esős nap várható. Leningrádban júniusban 19 °C, júliusban 22 °C, augusztusban 20 °C, szeptemberben 16 °C a maximumhőmérséklet. Hajnalra 7—12 fokig csökken a hőmérséklet. Általában havonta 10—12 nap csapadékos. Velencében a maximumhőmérsékletek a nyár folyamán 25 °C, 27 °C, 25 °C, 23 °C körül ingadozik. A minimumhőmérséklet 15—20 °C között várható. Átlagosan havonként 10 csapadékos nap a jellemző. Madridban igen meleg a nyár. Júniustól szeptemberig a maximumhőmérsékletek havi átlagai: 27 °C, 31 °C, 31 °C, 25 °C. A minimumhő’mér- sékletek a nyár elején és végén 12—15 °C között, a nyár közepén 15—20 °C között várhatók. Csak 2—3 esős napra kell számítani minden hónapban. Párizs: A kora délutáni fel- melegedés júniusban 21 °C, júliusban 25 °C, augusztusban 24 °C, szeptemberben 20 °C. Az éjszakai lehűlés 11—16 °C között várható. 8—9 csapadékos nap jellemző havonta. Zürich: A maximumhőmérsékletek havi átlagai: 22 °C, 24 °C, 23 °C, 20 °C. A minimumhőmérséklet 12—17 °C között alakul. 13 esős napra lehet havonta számítani. Frankfurtban: júniusban 23 °C, júliusban 25 °C, augusztusban 24 °C, szeptemberben 20 °C körül várható a maximumhőmérséklet. 12—17 °C közötti minimumhőmérsékletekre lehet számítani. Havonta 9—11 nap fordul elő csapadék. London: a nyár folyamán 20 °C. 22 °C, 22 °C, 19 °C körül ingadozik a legmagasabb hőmérséklet. Hajnalban általában 9—13 °C közötti hőmérsékletekre lehet számítani. Általában 10 csapadékos nap fordul elő havonta. Skandináviában a maximumhőmérsékletek havi átlaga 19 °C, 21 °C, 21 °C, 17 °C. A nyár elején 10—15 °C-ig, a nyár végén 7—12 °C-ig hűl le éjszaka a levegő. Átlagosan havonta 9—10 esős napra lehet számítani. (Vége)
