Nógrád. 1981. június (37. évfolyam. 127-151. szám)

1981-06-26 / 148. szám

Tanácskozik az országgyűlés (Folytatás az 1 oldalról.) gyásztól árképzésben rend legyen, és az árak — ha köz­gazdaságilag indokolt — ne csak emelkedjenek, hanem csökkenjenek is. Az 1980. ja­nuár 1-i termelői árrendezés kapcsán például a ruházati cikkek viszonylag széles kö­rében mérséklődtek az árak. Az idős kordákról gondosko­dás kapcsán szólt arról: 1981. közepétől 70 forintról 100 fo­rintra emeltük az úgynevezett nyugdíj-automatizmus mi­nimális összegét, ami a nyug­díjasok több mint felénél lega­lább 5 százalékos emelkedést jelent, s így nyugdíjuk lépést tart az árszínvonal növekedé­sével. Szólt arról Is, hogy megfe­lelő előkészületek után fo­lyamatosan bevezetik az öt­napos munkahetet, amely jú­lius 1-től már több mint 200.000 embert érint. Az új munkarend alkalmazásának a kapacitások jobb kihasználá­sát is eredményeznie kell. Vita az expozé fölött Az expozé után Szabó Kálmán, a terv-, és költ­ségvetési bizottság előadója ismertette a bizottságnak a kormány tavalyi pénzügyi te­vékenységével kapcsolatos ál­láspontját. Az adatok és az érzékelhető törekvések szerint, mind több állami és szövet­kezeti vállalat kezd felzárkóz­ni az új követelményekhez. Szólt arról: a tanácsok gaz­daságszervező és -fejlesztő te­vékenysége az ellenőrzésük és irányításuk alatt álló kommu­nális, kulturális, egészségügyi és más intézmények működé­se fontos része az életszínvo­nal alakulásának. A bizottság véleménye szerint célszerű lenne a területfejlesztési ter­veket és pénzügyi megalapo­zottságokat felülvizsgálni, egyebek között azért, hogy egyértelműen tisztázódjék, miként lehet és kell növelni a községek népességmegtartó képességét, jobban támogatni a jövőben az alsó szintű te­lepülésközpontokat. A törvényjavaslat vitájában ezután Nagy József (Baranya m.) az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának nyugalma­zott első titkára egyebek kö­zött arról szólt: 1980-as ered­ményeink — amelyek jóval kedvezőbbek a megelőző évi­eknél — elsősorban az idő­ben hozott központi intézke­déseknek köszönhetők, s csak kevésbé a munkánk javuló színvonalának. Dr. Novák Pálné (Heves m.) nyugdíjas orvos intézke­déseket szorgalmazott, ame­lyekkel csökkenteni lehetne a magánerőből épülő lakások költségeit. Fritz László (Zala m.) a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat lovászi üzemének mo­torszerelő csoportvezetője az energiatakarékosság jelentő­ségét több gyakorlati példá­val támasztotta alá. Legény Béláné (Szolnok m.) a Lehel Hűtőgépgyár jász­árokszállási hűtő- és klíma- technikai gyáregységének sze­relője hangsúlyozta: a taná­csok gazdagítsák, fűzzék szo­rosabbra együttműködésüket a hatósugarukban működő vál­lalatokkal, szövetkezetekkel. Méhes Lajost az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter felszólalásában a Központi Bizottság és a ma­ga egyetértését is tolmácsolta a tavalyi zárszámadásról és a tanácsok pénzügyi gazdálko­dásáról szóló beszámolóval, az idei terv végrehajtásáról és a tervezett intézkedésekről adott tájékoztatóval. Szólt ezután az iparirányítás új szervezetéről, funkcióiról, törekvéseiről. El­mondta: az Ipari Minisztéri­um — mint új szervezet — az év első hét hónapjában létrejött és megkezdte működését. Lét­száma éppen fele a korábbi három minisztériuménak. A párt és a kormány vezetésé­nek megítélése szerint az át­szervezést sikerült úgy végre­hajtani, hogy az nem okozott különösebb zavart a gazdasá­gi életben. A folyamatosság­hoz nagyban hozzájárult az a támogatás, amit a politikai és társadalmi szervezetektől, va­lamint a közvéleménytől és a sajtótól kaptak bizalomban, megértésben, biztatásban, s annak is, amit operatív segít­ségben a társszervek adtak. A minisztérium fő felada­taként említette a miniszter, hogy az ipar minél magasabb színvpnalon tudjon hozzájá­rulni a nemzeti jövedelem növeléséhez, kielégítse a bel­földi keresletet, és növekvő mértékben járuljon az ország külgazdasági egyensúlyi hely­zetének javításához. Taglalta ezután, hogy sokirányú mun­kát végez a minisztérium a kormány által jóváhagyott energiagazdálkodási program megvalósítása érdekében, részt vesz a komplex anyag­gazdálkodási program kidol­gozásában, azoknak a lehető­ségeknek a feltárásában, ame­lyek révén csökkenthető az anyagfelhasználás. A minisztérium — hangsú­lyozta a tárca vezetője — a vállalatok, intézmények előtt a kormányt képviseli, a kor­mányban pedig az ipart E gondolatban együttesen két szándék jut kifejezésre: a központi akarat egységes kép­viseletének az erősítése, és az ipar, a műszaki haladás foko­zott kormányzati támogatásá­nak az igénye. Ezután a vitában Péterfi Ferenc (Vas m.) a Szombat- helyi Lakástextil Vállalat kőszegi posztó- és nemezgyá­rának üzemrészvezetője ar­ról szólt, hogy a termékszer­kezet átalakításának, korsze­rűsítésének üteme még sok tekintetben javítható. IVeiszböcfc Rezsöné (Győr- Sopron m.) Soproni Szőnyeg­gyár igazgatója a készletek még sok tekintetben javítható alakulásával és a beruházá­sokkal foglalkozva megálla­pította: az előrelépés ellenére nyomasztóan magas a készlet­szint a népgazdaságban. Horváth Sándorné (Bp.), a Magyar Gyapjúfonó és Szö­vőgyár csoportvezetője kifej­tette: amit elértünk, nem kevés, az eredményeket büsz­kén vallhatjuk a magunké­nak. A párt, a kormány iránt szilárd a bizalom. A tovább­lépés is ezen a töretlen bi­zalmon alapszik. Mag Pál (Csongrád m.), a Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat igazgatója elmond­ta: az élelmiszeriparban a vállalatok számára az elmúlt év elejétől alkalmazott új gazdasági szabályozórendszer hasznosnak bizonyult. Karkus Sándor (Komárom m.), az Oroszlányi Szénbá­nyák Vállalat vájára az idei áprilisban, a tervezett határ­idő előtt átadott, ötmilliárd forint költséggel elkészült Márkus-hegyi bánya beruhá­zási tapasztalatait ismertette. Selyem Zsigmond (Bács- Kiskun m.), a Kunszentmiklósi Egyetértés Tsz elnöke az öntözéssel kapcsolatban — az idei gazdálkodás tapaszta­latairól szólva — felhívta a figyelmet a gazdaságok a kedvező öntözési lehetőségek ellenére is sok helyütt csök­kentették az öntözött terület nagyságát. Ez — tette hozzá — a magas vízdíjakra vezet­hető vissza, ezért kérte, hogy az illetékesek vizsgálják meg a vizdíjak csökkentésé­nek lehetőségét. Tóth József (Fejér m.), a Székesfehérvári Könnyűfém­mű hengerészcsoport-vezetője fontos döntésként említette, hogy a VI. ötéves tervidő­szakban Inotán egy évi száz­ezer tonna teljesítményű alu­míniumkohót építenek, amely a könnyűfémműhöz közelsége folytán feltétlenül a takaré­kosságot szolgálja majd. Héry László (Szabolcs m.), a Rakamazi Győzelem Tsz el­nöke fontos követelményként említette, hogy a világpiac értékítélete szerint is gazda­ságosan előállítható termé­kekkel rukkoljunk ki. Az ülésszak — amelynek első napján az elnöki tisztet Apró Antal, Péter János és Cservenka Ferencné felváltva töltötte be — pénteken a tör­vényjavaslat vitájával folyta­tódik. Tőzsér Gáspár felszólalása Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság 1980. évi költségvetésének és a tanácsok V. ötéves pénzügyi tervének teljesítéséről készült számvetést tárgyalja ma az országgyűlés. A számvetés ta­pasztalatai választ adnak ar­ra, hogy a Központi Bizott­ság határozatait és az ország- gyűlés által elfogadott tervja­vaslatot hogyan tudtuk meg­értetni a dolgozóinkkal, ho­gyan sikerült a megvalósítá­sukra mozgósítani és az en­nek kapcsán kibontakozó tár­sadalmi cselekvés mennyire felel meg az országunk és népünk előtt álló feladatok­nak. Mint Nógrád megye új or­szággyűlési képviselője és mint a Nógrádi Szénbányák bizton­sági megbízottja nagy figye­lemmel kísérem a népgazda­ságban, megyénkben és a vál­lalatunknál lezajló, gazdasági folyamatokat. Ügy érzem a Tisztelt Országgyűlés eddigi munkája is megerősítette, amit választókörzetemben és közvetlen munkahelyemen is tapasztalhattam: az elmúlt év­ben és 1981. eddig eltelt idő­szakában — tovább folytató­dott az 1979-ben elkezdődött egészséges tendencia, mely a népgazdaság előtt álló maga­sabb, minőségileg bonyolul­tabb feladatok megvalósításá­ra,, az egyensúlyi helyzetünk javítására irányul az intenzív fejlődés jegyeinek egyre szé­lesebb kibontakoztatásával. Hz egyensúlyén Fontos ösztönzője és egy­ben kényszerítő eszköze is volt a társadalmi, gazdasági cselekvés formálásában a sza­bályozó- és árrendszer 1980. évi módosítása, amely pozitív elmozdulást, a vállalati és szövetkezeti kezdeményező készség fokozott fellendítését eredményezte Nógrádban. A költségvetési egyensúly biztosításának nagyon fontos kérdése, hogy milyen az elő­állított termékek gazdaságos­sága, de az is, hogy miként alakul az állami támogatások mértéke, milyen hatékony azok felhasználása. Mint a költség- vetésből támogatott vállalat­nak nem kis lehetőségei és feladatai vannak e téren a 6000 dolgozót foglalkoztató Nógrádi Szénbányáknak is. Lehetőségeinket, s egyben a vállalat vezetésének és kollek­tívájának felelősségét növel­te a Magyar Szénbányászati Tröszt megszűnése, a vállalat önállóvá válása. Véleményem, hogy vállalatunk összességé­ben megfelelően tudott rea­gálni a szabályozó- és az ár­rendszer változására. Bár az eltelt idő még kevés, de fo­kozott felelősséggel igyekszik kihasználni az önállóvá vá­lásból adódó lehetőségeket. Jó bizonyíték erre maga a vál­Az országgyűlés nyári ülés­szakára izgatottabban aligha készült más, mint Tőzsér Gás­pár, Nógrád megye 4. számú választókerületének képvise- képviselője cigarettáját szív­lője. Élete első parlamenti be- ja az ülésszak kezdete előtt. Parlamenti [egysetek szédét mondotta a tavalyi ál­lami költségvetés feletti vitá­ban. — Hozzászoktam a szerep­léshez, de azért mégis van bennem némi lámpaláz — je­Kiváló alkalom gyorsmérleg készítésére, hiszen alig egy esztendeje, hogy képviselőnek választották. — Ügy érzem, többnyire si­került eleget tennem képvi­gyezte meg a parlament fo- se]gj feladataimnak. Ami az lyosóján, majd,, hogy a fi- egyéni ügyeket illeti, gyakran gyeimet a „szűzbeszedrol el- fordulnak hozzám. Ügy tűnik tereljük, az elmúlt hónapok néha az ügyek intézése a nem eseményeit vettük sorra. Nem jungen megalapozott állam- unatkozott Tőzsér Gáspár, igazgatási határozatok miatt Szorgalmasan járta választó- nyQiijj mint a rétes. Bízom kerületét, hiszen roppant ér- tenne, hogy ilyen esetek mind dekli a települések jelene, jö­vője. Közben feltűnik Tolnai Attila, a Magyar Rádió mis­kolci stúdiójának riportere. Hasonló a szándéka. Beszélge­tés a felszólalásra készülő kép­viselővel. Tőzsér Gáspár pe­dig válaszol. ritkábban fordulnak elő... — Mit hozott az egy év? — Elsősorban sok élményt, s persze sok elfoglaltságot, ami természetes velejárója a közéleti szereplésnek. Ked­venc témáim is kialakultak. Egyik ilyen a megyeszékhely Délután kapott szót. Arcán központjában levő Palócz tér nyoma sincs a korábbi izga- sorsa. Igazán ráférne már, lomnak. Véleményét ország- hogy rendbehozzák. Mert világ hallja. mindenki szeme előtt a kor­Megkönnyebbülten társalog szerű és emlegetett Salgótair. az országgyűlés első napi ülé- ián csúf foltja. Örülök, hogy sének bezártával. S fogadja a a döntés megszületett, s min- gratulációkat. den bizonnyal jövőre új kön­töst kap a tér — magyarázza- A közlekedés kulturáltsága Dr. Fancsik János, Salgó- is „vesszőparipái” közé tartó- tarján egyik országgyűlési zik dr. Fancsik Jánosnak. NÓGRÁD - 1981. június 26., péntek Mondja: a Volán 2. számú Vállalat az utóbbi időben so­kat tett a színvonal javítása érdekében. — S úgy tűnik sokszor és sokat emlegetett létesítmény, nyel gazdagodik a megyeszék­hely, az öregek gondját eny­hítő szociális intézménnyel, amelynek nagy lendületet adott a társadalmi összefogás — folytatja, majd némi elé­gedettséggel mondja: — Néha úgy érzem, kevés dolog került sínre a képviselőhöz érkező közérdekű javaslatok közül. De ez a három önmagáért be. szél... Aztán elnézést kér, mert feltűnik Brutyó János, Salgó­tarján másik országgyűlési képviselője. S kettejüknek bi­zonyára van mit összehangol­niuk. A teremben Czene Árpád szorgalmasan jegyzetel. Élénk figyelemmel kísérte dr. He- tényj István pénzügyminisz­ter expozéját. A szünetben kértük a képviselőt, engedjen bekukkantani sorai közé. — Az „ösztönzés” szócskát húztam alá, az érdekeltséget! Hogy életszínvonalunk vív­mányait képesek legyünk meg­őrizni, elsősorban azon múlik, mit és hogyan termelünk. A termelésben pedig kulcskér­dés az ösztönzés, az anyagi érdekeltség. Nálunk, a céredi termelőszövetkezetben is gya­korta kerül szóba a téma. S bár apró dolognak tűnhet, mégis lényeges: az aratásra váló felkészülés során az ága­zatok vezetői önállóságot kap­tak az ösztönzőrendszer kidol­gozására, s ezzel bizonyára ru­galmasabban tudnak alkal­mazkodni a körülményekhez. Bízunk benne, hogy a munka minőségében, a teljesítmé­nyekben is érezteti hatását — magyarázza. Aztán az országgyűlési kép­viselő hétköznapjai kerül­nek szóba. Czene Árpád két dolog miatt is fellélegzett. A marxizmus—leninizmus sza­kosító egyetemen a napokban eredményesen vizsgázott fi­lozófiából. A másik: úgy tartja, ettől fontosabb. A vá­lasztókerületben élők régi gondja oldódik meg. A Zabar- Utaspuszta közötti közút kor­szerűsítése napirenden szere­pel, nem kis örömére a kör­nyéken lakóknak. Kezdemé­nyezte az Ipoly ludányhalászi szakaszának rendezését is. — A népgazdaság jelenlegi helyzete nem ad rá lehetősé­get. Választ kaptam, hogy a következő ötéves terv végén kerülhet rá sor legközelebb — tájékoztat a friss hírről. A folyosó újra elcsendese­dik. Az országgyűlés folytat­ja munkáját. M. Szabó Gyula Tőzsér Gáspár országgyűlési képviselő. lalat. mert a korábbi évek gyengélkedései után gazdasá­gi stabilizálódása és szaporo­dó helyi kezdeményezések ta­pasztalhatók. Felülvizsgáltuk a vállalat szervezeti, irányítási és érde­keltségi rendszerét, hozzálát­tunk annak korszerűsítéséhez. Megvizsgáltuk és kezdeménye­zéseket teszünk a közismer­ten gyengébb minőségű nóg­rádi szén több irányú, komp­lex hasznosítására. A minőség javítása érdekében szénmosó telepítésének lehetőségét vizs­gáljuk. Kooperációban tervez­zük a brikettezés megvalósí­tását vagy például a Salgó­tarjáni Ötvözétgyár, a Vas­ipari Kutató Intézet és a Nóg­rádi Szénbányák biztató kí­sérleteket végeznek a magas hamutartalmú nógrádi szén acélötvöző anyagként törté­nő hasznosítására. Az elmúlt években nagyot lépett előre a vállalat a mun­kahelyi gépesítési lemaradás pótlásában, termelékenyebbé, s nem utolsósorban biztonsá­gosabbá és könnyebbé téve a bányászok munkáját. Nagyon fontos feladatunk a továbbiak­ban az elért technikai színvo­nal szinten tartására, a gépek és berendezések hatékonyabb kihasználására való törekvé­sünk. Gazdálkodásunk további sta­bilizálása érdekében nagy fi­gyelmet kívánunk fordítani a szénen kívüli tevékenység fej­lesztésére. Ebben gyorsítani kívánjuk a kialakult elkép­zelések realizálását. A kö­vetkező években elsősorban a szénbányászat részére pán- célkaparóteknő gyártás, ön­járó biztosító berendezéshez, alkatrészgyártás, vagonvonta- tó-berendezés, villamosipari tevékenység és az energetikai kormányprogramhoz kapcso­lódva széntüzelésű mezőgaz­dasági terményszárítók gyár­tása szerepel a programunk­ban. Az exportlehetőségek fo­kozott kihasználásával törek­szünk eleget tenni a népgaz­dasági követelményeknek, s egyben javítani a vállalat eredményét. Kedvezőbb kilátások A tapasztalatok bizonyítják, hogy a szabályozó- és árrend­szer módosítása, az önállóvá válás kikényszerített, elindí­tott egy kedvező irányú fo­lyamatot a gazdálkodás haté­konyságának javítása, s ezen keresztül a költségvetési egyensúly segítése irányában. Reálisan érzékeljük azt is, hogy a magasabb, normatív követelmények néhány kér­dést, feszültséget élesebben vetnek fel, melyek egy részé­nek megoldása csak hosszabb távon lehetséges, illetve ame­lyek rendezése meghaladja a vállalat kollektívájának erejét! Az elmúlt évtizedben csak kevés eszköz jutott a bizton­ságos széntermelés feltételét megteremtő kutató, feltáró te­vékenységre. A jövőre nézve ebből a szempontból kedve­zőbbek a kilátásaink, de a ko­rábbi évek lemaradása rövid távon aligha pótolható — ez csak tartósan, intenzív kuta­tással érhető el. A vállalat fejlesztési elkép­zeléseinek megvalósüásában saját eszközeinken túl első­sorban hitelekre kíván tá­maszkodni. Veszteséges tevé­kenysége azonban kedvezőtlen megítélés alá esik a hitelké­relmek elbírálásánál. Ebben a hitelpolitikai irányelvek to­vábbi korszerűsítése lenne szükséges, a hitelfelvétel kri­tériumát elsősorban a terve­zett fejlesztés jövedelmezősé­géhez kötve. Vállalatunk energiahordozót kitermelő gazdálkodó egység, s mint ilyen jól járul a nép­gazdaság energiaszükségiete- nek kielégítéséhez. Az egyen­súlyi követelményeknek, s ezen túlmenően elsősorban a kitermelés fajlagos költségei­nek csökkentésével, a minő­ség javításával, a szén komp­lex hasznosításával, s általá­ban a gazdálkodás hatékony­ságának emelésével tud és kí­ván eleget tenni. Tisztelt Országgyűlés! Tapasztalataink hasonló fo­lyamatokat és törekvéseket je­leznek a megye többi gaz­dálkodó egységénél is. A ter­mékszerkezet korszerűsítésé­vel, a termékek minőségének, versenyképességének javításá­val, színvonalasabb piaci mun­kával a megyei ipari üzemei az elmúlt évben is közel 10 százalékkal bővítették a nem rubelelszámolású exportjukat. Most a fél évhez közeledve reálisnak látjuk, hogy a tő- késexport-terveiket 1981-ben a vállalataink 8—9 százalékos teljesítéssel túlszárnyalják. Jelentős húzóerő volt a me­gye többi gazdálkodó szerve­zeteinél is az irányítási es az érdekeltségi rendszer to­vábbfejlesztésére tett intézke­déseknek a bevezetése. A ta­pasztalatok jelzik, hogy a vál­lalati gyáregységek és telep­helyek vonatkozásában továb­bi nagy tartalékaink vannak a megyében. ' Folyamatos munka A költségvetés vitájához kapcsolódva ezen gondolato­kat kívántam elmondani a Tisztelt Országgyűlésnek. Az elmúlt középtávú tervciklus, és a múlt év fejlődését tapasz­talják, kifejezésre juttatják választóink is. Nógrád megye előbbre lépése különösen a lakásépítés, az egészséges ivó­víz-ellátásban jelentős. Mégis, e területek bizonyítják leg­jobban, hogy e tevékenysé­günk folyamatos kell, hogy legyen. Választókörzetemben még mindig magas a múltból örö­költ elavult, egészségtelen bá­nyászkolóniákban levő lakások száma. Csökkentésükre az el­múlt tervciklusban jelentős erőfeszítések történtek. Meg­ítélésem, hogy a népgazdaság anyagi helyzetének függvényé­ben tovább kellene vizsgálni ezek felszámolásának lehető­ségét. Az V. ötéves tervben 13 törpe vízmüvet építettünk. A megvalósított ivóvízprogram ellenére 61 településre ma is palackozva hordjuk a gyer­mekeknek az ivóvizet. E prob­léma megoldása csak a térségi vízművek kiépítésével le­hetséges. Ezért a jelen terv­ciklusban már az előkészítő munkákat kellene indítani, és folytatása a VII. ötéves tervre jelentene programot. Világosan látjuk, hogy több reális igény kielégítése csak hosszabb távon oldható meg, melyhez kitartó, áldozatos, ha­tékony munka szükséges. Me­gyénk lakossága érzékeli és reálisan látja a gazdálkodá­sunkban levő feszültségeket. Tudják, hogy a további fej­lődésünk alapjait a gazdasági munkában, saját munkaterü­letükön tisztességes és becsü­letes munkával kell és lehet megteremteni. Ezt igazolták a múlt évi választások, a VI. ötéves területfejlesztési terv széles körű társadalmi vitái. Tisztelt Országgyűlés! Tudatában vagyunk annak, hogy a kollektív és az egy­személyi vezetés szoros össz­hangjában, az üzemi demok­rácia tartalmasabbá tételében van az az erő, mely alkalmas­sá tesz bennünket gondjaink megoldására, a VI. ötéves tervfeladataink megvalósításá­ra. A Magyar Népköztársaság 1980. évi költségvetéséről és a tanácsok 1976—1980. évi pénzügyi tervének végrehaj­tásáról szóló jelentést elfoga­dom és képviselőtársaimnak elfogadásra ajánlom.

Next

/
Thumbnails
Contents