Nógrád. 1981. június (37. évfolyam. 127-151. szám)
1981-06-24 / 146. szám
i Nócrrád Tudomány és gyakorlat Vállalati mankók nélkül testvérmegvéie .Tonna- milMáidok a Kuznyecki- medencéből A Kuznyecki-medence (Kemerovo megye) Nyugat- Szibéria déli részén terül el. Körös-körül hegyek, évszázados (ák és szénnel, vasérccel, ásványi kincsekkel megrakott vagonoszlopok. Ez az ország egyik legnagyobb vas- és acélgyártó központja. A Kuznyecki-medencében kitermelt kokszolható szén segítségével itt olvasztják a Szovjetunióban előállított acél minden harmadik tonnáját. A második világháború éveiben minden második szovjet harckocsi itt készült. A Kuznyecki-medencében előállított fémből építették a Varsói Kultúra és Tudomány Palotájának vázát, több új budapesti hidat. az asszuáni duzzasztó- gát armatúráját, a Buenos Aires-i villamossíneket. Az itt található szénbányák jelentősége az utóbbi években különösen megnőtt, mivel a Szovjetunió európai részén levő készletek kezdtek kimerülni. Külön előny, hogy itt nem kell mély bányákat építeni. A szénva- gyonhoz külszíni fejtéssel lehet hozzájutni. Még ilyen messziről. a Kuznveczki- medencéből is gazdaságos a szénnek az európai területekre szállítása. Megéri tehát, hogy jelentős eszközöket fordítsanak a Kuznyecki-medence fejlesztésére. Itt hatalmas, 725 milliárd tonnányi kokszolható szénkészlet rejtőzik. Hosszú évek kitermelése során mindeddig 3 milliárd tonnát hoztak felszínre. A Kuznyecki-medence adja a Szovjetunió egész széntermelésének egyötödét. Nemsokára pedig a felét! Ezért dolgoznak a szibériai tudósok is. A hidrodinamikai intézet nemrég kísérleti kipróbálásra adott át a Kuznyecki- medence bányászainak egy nagy teljesítményű hidro- kombájnt a szénfejtési munkához. Ennek a kombájnak nincs párja a világon. Két és félszer termelékenyebb, mint bármely hasonló gép, és ugyanilyen mértékben csökkenti a munka önköltségét. A bányászati kutató- intézet tudósai új gépesített támfákkal kísérleteznek és tovább dolgoznak a jővő automatizált bányáinak tervein. A Kuznyecki-medence Szibéria területének mindössze két százaléka. Ennek ellenére itt él a szibériai lakosság 14 százaléka. Az egész országhoz hasonlóan azonban itt is munkaerőhiány van. A vezetők egyik legfontosabb feladata, hogy megtartsák a szakembereket. A Szovjetunió legnagyobb bányájában, a Raszpadszka- jában több mint 4 ezren dolgoznak. Az emberekről való gondoskodás nemcsak abban nyilvánul meg, hogy a bányászokat különleges Diesel-vonat viszi munkahelyükre. A vonat végállomásától a dolgozók közvetlenül a bányába szállnak alá, ahol a legkorszerűbb gépekkel fejtik a szenet. A bányának külön kertésze van, és így az öltöző-, vetkőző- és váróhelyiségekben mindenütt télikertet rendeztek be. A Belovszkaja erőmű víztárolóját haltenyésztésre használják. A hallal a környékbelieket látják el. A Kuznyecki-medencében mindenütt új lakóházak, üdülők épülnek. Leninszk-Kuznyeck- ben országszerte ismert tornapalota működik, ahol többek között Marija Filatova a Világ Kupa védője, kétszeres olimpiai bajnoknő ■portpályafutása indult. J. T. Új gépek, eljárások a mezőgazdaságban Háromszor annyit dolgozom, mint korábban A tudomány hatása a mezőgazdaságban elsősorban az iparszerű termelésben jelentkezik. A növekvő árutermelés, az egyre magasabb fokú gépesítettség — sőt egyes területeken az automatizáltság — a hozamok, a termelési rendszerek számának növekedése, a komplex technológiák kialakulása, a termelés szervezettségének növekedése, mind a tudomány — és alkalmazásának — eredménye. Természetesen az egyes ágazatokban ja legújabb kutatások alapján történő eljárások, technológiák, módszerek bevezetése eltérő. És eltérő a termelés eredményességére gyakorolt hatásuk is. Jó példa erre több megyei termelőszövetkezet 10—15 évvel ezelőtt átadott — korszerű — tehenészeti telepe, amely már akkor sem tette lehetővé jól termelő tejelő tehenek tartását, ma pedig egészen egyszerűen gátja a fejlődésnek. Az új növényfajták nagyobb termőképessége, betegségekkel, időjárási szélsőségekkel szembeni ellenállóképessége szintén a tudomány eredménye. De több éves, vagy évtizedes nemesítői munka kellett az intenzíy állatfajták kitenyésztéséhez is, csakúgy mint az általuk felhasznált tápok, koncentrátumok kikísérletezéséhez, a takarmányozási-tartási technológiák korszerűsítéséhez. Gyakran találkozunk viszont olyan jelenségekkel is, amelyek látszólag ellentétesek a legújabb tudományos vívmányokkal, illetve azok gyakorlati megvalósításával. Az utóbbi években terjedőben van egyes állatfajok — például a szarvasmarha — természetszerű tartásához való visszatérés. De a természethez közeledést tapasztalhatjuk egyes élelmiszer-tartósítási folyamatok esetében is. Egyre gyakrabban kerül szóba a régi — de jól bevált — napon történő szárítás, a vermes tárolás, a füstölés vagy éppen az erjesztés. S amit készülnek felváltani, talán korunk egyik legnagyobb vívmánya, a mélyhűtés, amely napjainkban a legdrágább tartósítási módnak bizonyul. A tudomány átvitele — gyakorlatban történő aprópénzre váltása távolról sem mindig zökkenőmentes a mezőgazdaságban. Az elmúlt években például a termésátlagok gyorsabbban nőttek, mint az alkalmazott betakarítógépek kapacitása. Néhány esztendővel ezelőtt az állat- tenyésztőknek volt állandó témája, hogy a tejhasznú keresztezés következtében a tehenek gyorsabban adták a tejet, mint ahogy a fejőgép képes volt fejni. Ezeken az ellentmondásokon szerencsére jórészt túl vagyunk, bár egyes területeken újabbak jelentkeztek. így azt a véleményt kell leszűrni, hogy a mező- gazdaság gépesítése az utóbbi évek minden igyekezete ellenére sem — éri el azt a színvonalat, amelyet a termelés színvonala megkíván. Ha pedig eléri, mindennaposak a gondok az alkatrészellátással, a szervizeléssel, azaz a tudomány és a technika legújabb vívmányai gyakorlati hasznuk mellett meglehetősen sok fejfájást is okoznak alkalmazóiknak. A megyében is terjedőben van az energiatakarékos talajművelés, gabonatárolás, a hulladékenergia hasznosítása, amelyeknek bevezetése kivétel nélkül a termelés gazdaságosságára hat. Jó példával járnak elől a szécsényi termelőszövetkezetben, ahol lényegében új alapokra fektették az állattenyésztést, az egyik legkorszerűbb módszert alkalmazzák a burgonya mozgatásában — hiszen a konténerek alkalmazása ma még nem mondható általánosnak — említeni lehet a biogázos kísérleteket, vagy a silókukoricafajta-össze- hasonlító kísérleteket. A drégelypalánki és a nógrádi termelőszövetkezetekben a bogyósgyümölcs-termesztést és -feldolgozást emelték magas szintre, míg a pásztói közös gazdaságban a gabona nedves tárolása számít olyan új technológiának, amelynek haszna máris jelentkezik a gazdálkodás eredményességében. Sajnos még mindig egyedül álló a megyében a cere- diek által alkalmazott hulladékhő hasznosítása, amelynek során a tej hűtéséből származó energiát fordítják fűtésre és vízmelegítésre. A tudomány alkalmazásának másik példája a berceli termelőszövetkezet vezetésszervezeti rendszere, amelyet a Gödöllői Agrártudományi Egyetem munkaszervezeti intézete „szabott testre” a Nóg- rád megyei nagyüzemnek. Ugyancsak rendkívül hasznos eszköz a juhok vemhesség- vizsgálatához használt ultrahangos műszer, amelynek alkalmazásával a tenyésztési színvonal — és ezzel együtt az ágazat gazdaságossága — fokozható. A termelési rendszerek jelentősége is évről évre növekszik a megyében és ma már alig akad mezőgazdasági nagyüzem, amely ne volna tagja legalább egy rendszernek, amely számos előnyt tud biztosítani elsősorban az általa megkövetelt magasabb színvonalú termelés révén. A tudomány és technika felhasználásának számos formája, lehetősége van megyénk mezőgazdaságában, s alkalmazása elsősorban a vezetéstől, annak színvonalától, igényességétől is függ. Erre mind több gazdaságban jönnek rá, amit jól szemléltet többek között a MAE Nógrád megyei szervezet által rendezett csaknem tucatnyi bemutatón, tanácskozáson tapasztalt érdeklődés, aktivitás. Az igény megvan tehát, s bízni kell, hogy a mezőgazdasági üzemek megerősödésével, helyzetük stabilizálódásával mind több helyen a képesség is meg lesz a tudomány legújabb vívmányainak alkalmazására. Zilahy Tamás Ofszetfényképészek A Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat termékei cgyrészét ofszet eljárással gyártja Balassagyarmaton. A technológia első lépcsője a másolandó eredetiről a szerelt filmek elkészítése. melyeket ofszet lemezre másolva nyomtatnak. Képünkön Barna Alfréd és Huty- tyán Andrásné ofszetfényképészek a nyomóforma előkészítésén dolgoznak, s exponált, előhívott filmlemezek minőségét ellenőrzik. Már a versenytárgyaláson is határozott, energikus asz- szony benyomását keltette Szoták Pálné, aki a somlyó- bányatelepi 12-es italboltot oályázta és kapta meg szerződéses üzemeltetésre. Tele volt tervvel, bizakodással. Azóta csaknem három hónap telt el. Most ismét felkerestem, hogy megtudjam: bé- váltak-e reményei? Boldogul-e a saját lábán állva, a vállalati mankók nélkül? Otthon, a nyári konyhában találom. Míg gyorsan összeüti a családnak az ebédet, gyesen levő lánya áll helyette az italbolt pultja mögött. Hangulata meglehetősen lekonyult. Őszinte asszony lévén, nem is takargatja az okát: — Rengeteg bajom van az ■ áruszállítással. Hétfőn rendeltem a bort, az üdítőt, s tessék, ma péntek van, még mindig nem kaptam meg. Sörből is keveset küldenek. Egyszerűen nem veszik figyelembe, hogy nekem itt nem csak a négyszáz telepi családot kell ellátnom, hanem még kétszer ennyi telkes gazdát is. Havi 44—48 hektó sört mérek, de el kelne a duplája is. Azért egy nagy siker már a háta mögött van. Bevezette a csapolt sör árusítását, s ezzel egyenletesebbé vált az ellátás. — Egyelőre a raktárhelyiségben tartom a hordókat, de megoldom hamarosan, hogy a pincéből csapoljak. Szóltak ugyanis a vendégek, hogy nem eléggé hideg a sör. — A versenytárgyalás után azt mondta, hogy a fagylalt árusítását is bevezeti... — Röstellem, hogy még mindig nem sikerült. Főleg a gyerekek kérdeznek rá gyakran, mikor jöhetnek már fagyiért. Mostanában láttam egy remek kis hűtőládát, ami nekem megfelelne, megszereztem már a címet is, ahonnan beszerezhetem. Ha gombócos fagyit nem is, de Leó jégkrémet tarthatnék benne. Nem véletlenül gondolkodott annyit ezen a vállalkozáson Szotákné. Bizony, nincs köny- nyű dolga. — Háromszor annyi a teendőm, mint azelőtt — aztán sorolja is: — Eddig csak odaszóltam a vállalathoz, miből fogytam ki, több gondom az árura nem volt. Most meg mehetek utána magam. A nyitvatartási idő is duplája a réginek, most már reggel kilenckor nyitunk és este kilencig szolgáljuk ki a vendégeket. Az adminisztráció sem kevesebb, legfeljebb valamivel ritkábban kell csinálni. — És megéri legalább? — A forgalom szépen emelkedik. Eddig, pedig már 11 éve vezetem a boltot, a havi 170 ezer forintos forgalom volt a csúcs. Idén májusban 222 ezer forintosat csináltunk. — Saját maga is a várakozásnak megfelelően keres? Széttárja karját, felvonja vállát, az egész asszony egy nagy tanácstalanság: — Higgye el, fogalmam’ sincs. Eddig még a korábbi keresetemnek megfelelő ősz- szeget se vettem ki a kasszából, forgatom azt is. A férjem jövedelméből élünk, s ez így lesz még addig, amíg a vállalattól átvett készletet ki nem fizetem. S hogy tulajdonképpen mennyi az a pénz,' amit kivehetnék? Az most már hamarosan kiderül: megvárom, míg letelik a három hónap, aztán egy nyugodt napon leülök számolni. Majd akkor ugrik a majom a vízbe...’ — S ha az eredmény nem lesz jó? — Most már mindegy —i legyint rá Szotákné. — Három évig mindenképpen csi-i nálnom kell, még ha megüd- vözülök is a kíntól. A szerződés ennyi időre szól. Átballagunk az italboltba! Délidő van, odabenn jó pár vendég iszogat. Rövidet, sört. Az egyik asztaltársaság mun- kásruhát visel, s azon bizony lehetne egy sort meditálni,1 hogy itt van-e a helyük, vagy másütt. De ez nem az üzletvezető dolga. — Ezt a hűtővitrint már azóta építtettem be a pultba — mutatja Szoták Pálné. — így fölül több a hely, jobban fémek a korsók. Még a nyáron kimeszelek, s legalább a raktárhelyiség falát lambériával boríttatom be. Csúf ez a szürke mozaiklap, ha tiszta, akkor is piszkosnak tűnik; veszek rá valami mutatós műanyagpadlót. Persze mindent a család segítségével oldok meg, így gyorsabb, olcsóbb. Kimegyünk a hátsó ajtón.’ övig érő gazt lenget a széli — Jő volna végre elkeríttet- ni ezt a kis udvart, szeretnék egy kerthelyiséget berendezni. Felásnám, virággal beültetném, kellemes volna itt üldögélni. Csakhát egy házban vagyunk a kultúrral, neki fizetek lakbért, úgy gondolom, a kerítés az ő dolga volna. Meg a pince rendbehozatala is. Mert a legutóbbi esőzéskor is harmincöt vödör vizet mertünk ki belőle a lányommal, ötletben most sem szűkölködik az újdonsült szerződéses boltvezető. Az eladótérbe beállította saját kisképemyős tévéjét, esténként nézhetik a vendégek. Behozta otthonról a magnót is, szólhat a zene. A bejárati ajtó elé pedig hozatott már rönkfákat, hangulatos asztalt, padot alakít ki belőlük. — Hogy aztán jót csinálok-e magamnak, vagy sem, ki tudja? — minden jel szerint ebben az egyetlen kérdésben bizonytalan csupán. A vendégeknek mindenesetre kedvükre van az üzletvezető ügybuzgalma. Legalábbis ezt mutatja a szépen felfelé ívelő forgalom, ami a személyes boldogulásnak is forrása. Szendi Márta r O * r i • ft tr I) '1**1 rias vízi erőmű Brazíliában Brazíliában a Rio Grande lia, melynek kiterjedése folyamon, Agua Vermelha melletti vízi erőmű 10 milliárd kilowattot szolgáltat évente a brazil hálózatnak. A gigantikus vízi erőmű hat turbinája egyenként 240 000 kW teljesítményű. Az erőmű duzzasztógátjának hossza 2500 méter, magassága 63 méter. A gátrendszer 6 milliárd köbméter víztömeget tart vissza, ennek az óriási vízmennyiségnek az ereje hajtja a turbinákat. A brazíliai Sao Paulo szövetségi állam végezte a beruházásokat, brazil, valamint francia nagyipari vállalatok közreműködésével. Sao Paulo állam energiaszükséglete évente 10 százalékkal növekszik a mezőgazdaság és az ipar fejlődése miatt. A dél-amerikai kontinens legjelentősebb állama Brazíf NÓGRÁD - 1981. júi 8 513 844 km\ Nemzeti jövedelmének jelentősebb része az iparból, kisebb része pedig a mezőgazdaságból származik. Igen jelentős a bányászata, fejlett a vas- és a színesfém- kohászata, az acélgyártás, a vegyipar, a textilipar és a műszálgyártás. Az utóbbi évtizedben nagyot fejlődött autóipara, élelmiszeripara, gyógyszeripara. Ennek a fejlődő országnak energiaproblémáiról az európai sajtóban is egyre többet olvashatunk. Brazíliában megélénkültek azok a kísérletek, amelyek során növényi termékekből próbálnak alkoholt előállítani. Mindez a jövőben talán segít a gépkocsik energiaellátásában. Az országnak azonban jelentős a villamosenergia-igénye. Brazília kiaknázatlan vízi energiában is gazdag ország. 24., szerda %
