Nógrád. 1981. június (37. évfolyam. 127-151. szám)
1981-06-21 / 144. szám
Forgatás Szécsényben és Kisterenyén Tévéfilm készül a szabadságharcról Mednyánszky Cézár életrekeltője: Kovács Titusz. Mednyánszky báróné «lakját Rnttksl Éva formálja meg. A honvéd hadsereg fogolytáborában. Helyszín: ■ szécsényi Kubinyl Ferenc Múzeum (egykori Forgácb-kastély) udvara. A filmrendezők az utóbbi egy-másfél évtizedben felfedezték maguknak a megyét, azaz szívesen forgatják készülő műveik egy-egy részletét Mikszáth „görbe országában”. A korábban készült filmek közül megemlíthetjük Várkonyi Zoltán Fekete gyé- mántokját, Gyöngyössy Imre Szarvassá vált fiúkját, Gyön- gyössy-Kabay Barna Két elhatározását, Gábor Pál Járványát, Révész György Pendra- gon legendáját. A neves filmrendező Révész György — Angyalok földje című nemzetközi fesztiváldíjas filmje világsiker volt — Ismételten Nógrád megyében forgat. Sárközi György Mint oldott kéve című regényéből készít hétrészes filmsorozatot a Magyar Televízió megbízásából. A történet az 1848—49-es forradalom és szabadságharc Idején játszódik, s a nemesi származású fiatalember Mednyánszky Cézár életét követi nyomon. Mednyánszky az, aki megszervezi a magyar hadsereg lelkész! karát, s életét nem kímélve, bátorsággal, de fegyvertelenül, a szó, a meggyőzés eszközével részt vesz a harcokban. A szabadságharc elbukása után — annyi társához hasonlóan — külföldi emigrációba kényszerül, s kalandos utazásai során szinte az egész világot bejárja. A nagyszabású televíziós vállalkozásban mintegy 360 színész kapott szerepet és több mint ötezer statiszta működik közre. Mednyánysz- ky Cézár alakját Kovács Titusz formálja meg. A főbb szerepekben olyan kiválóságokat láthatunk majd, mint Ruttkai Éva, Bessenyei Ferenc, Agárdi Gábor, Sinkovits Imre, Tordy Géza, valamint a fiatal Saároasy Kinga és Téri Sándor. A film operatőre Kocsis Sándor, gyártásvezetője Gerhardt Lajos, felvételvezetője Pellei Zsuzsanna. Révész György kosztümös filmjének egyes részleteit Szécsényben és Kisterenyén, a hajdani nemesi kúriákban és környékükön forgatták, illetve forgatják. A konstruktív fantázia Pier Luigi Nervi Eldönthető-e, hogy egy épület az építészeti elemek vagy a konstrukció eredményeképpen jó-e? Ez a kérdés merült fel a huszadik század nagy konstruktőrének — a kilencven éve — 1891-ben született Pier Luigi Nervine^ az életművével kapcsolatban. Nervi neve ugyanis egy lehetett volna azon a hosszú „stáblistán”, amelyben az építész-tervező segédcsapataként felsorolásra kerül a statikus és gépész, a klimatikus vagy az akusztikus. S hogy mégsem lett az, ha önálló és öntörvényű alkotóként tartják számon, az köszönhető annak a zseniális, a huszadik század építészetére meghatározóan jellemző vasbeton szerkezeti térformálásnak, amely Nervi tevékenységének sajátja. Igaz, ennek kibontakozásához olyan épületekre volt szükség, amelyeknél döntő a szerkezet, s elhanyagolható az építészeti többlet. Az épület alapvetően a következőkből áll: alapból, tetőből s valamilyen tartóelemből, amely a kettőt összekapcsolja, ez lehet oszlop, lehet fal is. (Gondoljunk csak az esernyőre, amely mindennapi használati tárgyaink közül mutatja a fedél és a tartószerkezet, azaz a nyél összefüggését. A szerkezet: fémből, a „héj” textilből van.) A konstrukció szabadon hagyásával készült egyik első jelentős műve, az 1930—31- ben épült firenzei stadion. Ugyancsak a konstrukció a meghatározója kiállítási csarnokainak. A második világháború is kizárólag a konstrukcióra épülő megbízásokat adott a tervezőnek; repülőgéphangárokat épített, amelyek hatalmas, 80—100x40 méteres teret öleltek körül, s amelyeknél semmiféle tartópillér nem állhatott a gépek útjába. Ezek a hat ponton — négy sarkon s a két oldalfalon — alátámasztott hangárok reprezentálták kiváló módon Nervi előregyártott hálózatának és zsaluzott betonelemeinek, héjelemeinek példáját. Ezek a háború előtt és alatt épített hangárok mind elpusztultak. A Gatti gyapjúfeldolgozó üzemcsarnoka (1953) szinte az mestere: esernyők szerkezetének látványát idéz: meg! A födém- szerkezet bordázatát oly nagy fantáziával alakítja, hogy esernyők erdejében vagy éppen katedrálisban érzi magát az ember. Ami a gótikának a kő, az Nervi számára a vasbeton. Acélhuzalt, cementhabarcsot alkalmaz a héjelemek gyártásánál, a tartópillérek pedig matematikai pontossággal tartják a vasbeton héjakat. Szerkezetei önállóan Is architektonikus térélményt nyújtanak, s bizonyítják az értelem szépségének győzelmét a huszadik század építészetében. Nervi volt a konstruktőre a párizsi UNESCO-palotának és a római olimpia jó néhány létesítményének, a kis és a nagy stadionnak. Az UNESCO-palota tanácstermének héjszerkezete nagyívű, monumentális alkotás. Nervi matematikai pontosságú szerkezetei, pálmafák lombját idéző sportcsarnokkupolái jelenlétükkel példázzák, milyen is a modern építészet. Tárlat a vár oldalon Mint hírül adtuk, a Somoskői nyári tárlatok sorában Somoskői Ödön festőművész kiállítását nyitották meg a minap Somoskőn, a Salgótarjáni városi Tanács művelődésügyi osztálya és Salgótarján északi városkörzete köz- művelődési intézményeinek közös szervezésében. A HELY — szó szerint Is — festői A Vároldal út 2. szám saroképületénél állva a tekintet az utcát szervesen lezáró somoskői vár falaira esik, előtte húzódik az országhatár. Többek között, Balassi Bálint járt századokkal ezelőtt ezen a tájon szerelméhez, s Petőfi Sándor emlékét őrzi a helyreállított kis ház, ahol — hagyomány szerint — megszállt. Az itt elmúlt évszázadok történelméről meghitt, egyszerű szavakkal a somos- kőiek is szívesen beszélnek. A hajdanvoltakat őrzi a kiállítóhely melletti falusi temető Az utcák sokfelé kanyarodnak, szomorúfüzek bólintanak Itt-ott az útra, a völgyek kékes' párában állnak. A tárlatsorozat hasznos és jó közművelődési kezdeményezésnek bizonyult, az idegenforgalom számára Is kedvező, hiszen Salgótarjánnak és környékének kulturális kínálata gazdagodott általa. A vendégkönyvet lapozgatva is bizonyított, hogy az itteni kiállítások látogatói köre legalábbis országos. Éppen ezért hiányoljuk, hogy egyetlen tájékoztató tábla sem segíti az ideérkezőket, amely a tárlatok helyét és a nyitvatartási időt feltüntetné. Ez gyakori bosszúság oka a látogatók körében, hiszen például ezek a tárlatok csak szombaton és vasárnap 10-től 18 óráig tekinthetők meg, más napokon csak előzetes bejelentés alapján Itt a hegyek között sem könnyű eligazodnia az idegennek. A FESTŐMŰVÉSZ Sómoskői Ödön, akinek kiállítása július 19-ig várja az érdeklődőket, a Képzőművészeti Alap tagja, hosszú idő óta szereplője a hazai kiállításoknak Számos egyéni tárlata is volt Neve nemcsak a szűkebb hazában. Nógrádban ismert, azt azonban inkább csak itt tartják számon, hogy tanárként is sokat tesz a képzőművészeti kultúra fejlesztéséért, a fiatalok esztétikai neveléséért. Mint írja, művészi hitvallása • Megfesteni a változó világot úgy. hogy az általam érzett emberi és társadalmi igazság munkáimban minél jobban kiteljesedjék.” E rokonszenves törekvés újabb meggyőző bizonyítéka ez A KIÁLLÍTÁS Is. összesen húsz művet mutat be, többnyire olajképeket, így a művész- tevékenységének átfogó méltatására nem nyújt lehetőséget, arra viszont igen. hogy fontosabb törekvéseit érzékeltesse. Nem mondunk újat/, amikor e tárlatra is érvényesen megjégyezzük, hogy munkásságában fontos szerepet tölt be a természet és ezzel szerves egységben a táj ábrázolása. Közvetlen környezete a változatos szépségekben, de szikár, kemény szerkezetekben is gazdag helyi táj, amely kimeríthetetlen motlvumanyagot kínál feldolgozásra, ugyanakkor lehetőséget ad a tájban munkával és társadalmi elkötelezettséggel küzdő ember sorsának felmutatására is Gyakran visszatérő egyik motívuma például a fennsík szigorú, köves tája, amely az ember munkájának nyomát, néha sebeit viseli magán. Vallomása szerint a föld, mint ősanyag, az élet keletkezésére és örök forrására emlékezteti, s ez színvilágában is megmutatkozik. Az évszakok változásával sajátságosán „mély” színvilága többféle lehetőséget nyújt a képi megfogalmazásra. A táj hangulatának érzékeltetésén túl, törekszik a szerkezeti elemek és a színek képi egyensúlyára, meghatározó szerepére. A látványból csak a legfontosabb elemeket használja fel mondandójának kifejtésére. A tájhoz való érzelmi kötődése, bensőséges és nélkülözhetetlen kapcsolata időszerű vizuális gondolatok megfogalmazásának lehetőségét kínálják mindenkor számára. Somoskői Ödön festői módszere nyitott s ez újabb és újabb megközelítési módot jelent festészetében mind az emberi sorsok, mind pedig a tájak egyedi jegyeinek felmutatásában. Tóth Elemér Könyvvadászok Virágot és könyvet lopni nem bűn — tartja a közmondás. Nos a boltok és könyvtárak munkatársainak persze lehet, hogy más erről a véleményük. Különösen a könyvesboltokat érinti érzékenyen a betűk beteges szeretete. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat 353. számú salgótarjáni boltjából például csak az elmúlt évben 40 ezer forint (!) értékű könyvet loptak eL A könyvtárakban ritkábban, öt—hat évenként van állomány-ellenőrzés, de pontos kimutatást itt bajos lenne végezni az eltulajdonított könyvekről, hiszen sok egyéb oka is lehet annak, hogy ki a lopások száma, mint a könyvesboltokban. Még egyébként becsületes emberekkel is megesik, hogy annyira beleszeretnek egy- egy kikölcsönzött műbe, hogy nem tudnak többé megválni tőlük. A salgótarjáni Balassi Bálint megyei Könyvtárnak az elmúlt évben 15 peres ügye volt olyan olvasókkal, akik „elfelejtették” visszavinni a kikölcsönzött könyveket. A könyvtári lopásoknak persze van egy finomabb válfaja is, amikor az olvasó „őszintén” bevallja, hogy „elvesztette” a kölcsönzött könyvet, és annak rendje és módja szerint kifizeti a büntetést vagyis a könyv árát. gadjam én Is őrzök egy régi könyvtári jegyet, mely tanúsítja, hogy a sátoraljaújhelyi könyvtár tagja vagyok. Ide — budapesti lakos létemre — azért iratkoztam be, hogy Kerouac „Ütőn” című könyvét „élveszíthessem”, mert akkortájt a fővárosi könyvtárakból már minden „Űton”-t „kikölcsönöztek”.., Egy miskolci könyvtárostól tudom, hogy egyes könyvtárak úgy védekeznek a megszállott könyvgyüjtők ellen, hogy a slágerkönyvekből csak egy-két példányt helyeznek el a polcokon, azaz az áldozati oltáron, míg a, további példányokat csak megbízható törzsvendégeknek kölcsönzik ki — pult alól. egyik-másik mű eltűnik a polcokról. De nem valószínű, Furcsa mód ilyesmi főként Nem tudom vezetnek-e ki- , , „ .. , , olyan müvekkel esik meg. mutatást arról, hogy milyen hogy a könyvtárak veszteség- melyek a boltokban már könyveket „veszítenek el” az listáján kisebb tételt tenne nem kaphatók. Mit ta- olvasók, de valószínűnek tar_____tóm, hogy országos összehaso nlításban meglepő azonosságok derülnének ki. Ez a kimutatás hasznos információt adhatna a kiadóknak keresletek alakulásáról. Mielőtt az olvasók könyvlopásra való buzdítással gyanúsítanának, szeretném tisztázni, hogy a hagyományos vásárlás és kölcsönzés híve vagyok, már csak azért is, mert időközben rájöttem, hogy a könyvek ilyesfajta „gyűjtése” csak a hiánycikkek hiányát növeli és megeshet, hogy egy szükséges könyv „minden áron való beszerzését” az elődök „hanyagsága” hiúsítja meg... Mert meglehet, hogy a könyvlopások — bizarr módon bár —, de fokmérői köz- művelődésünknek, mégis jobb volna, ha a szellemi nyereséget nem a gazdasági veszteségekkel kellene mérnünk A római olimpiai stadion. Nem titkolhatom azonban hogy némileg én is másként ítélem meg (el) a virágok és a könyvek tolvajait. Ha igaz az, hogy aki a virágot szereti rossz ember nem lehet, akkor mégipkább / igaz, hogy aki a könyvet szereti buta ember nem lehet. S, ha kis hazánkban —, sőt még kis megyénkben is — ilyen számban akadnak könyvvadászok, akkor könyvkiadásunknak és könyvtárhálózatunknak jobban oda kellene figyelnie, hogy melyek a keresett művek. Hogy a keresett művek legálisan beszerezhetők legyenek. —tér 8 NOGRAD - 1981. június 21., vasárnap T. A. Az UNESCO épülete.
