Nógrád. 1981. június (37. évfolyam. 127-151. szám)
1981-06-21 / 144. szám
Mazsolákat szédítő szöveg REGGEL INDÍTANI akarom a Trabantomat, de a kutyafáját, nem indul. Hörög, kerreg, bágyadtan ugrálnak a dugattyúk, hiába. Kicserélem a gyertyákat, ez sem segít. Körüljárom, rágyújtok, tapogatom a karosszériát, nézem, szikra van, gyújtás rendben, ennek ellenére csak hörög, kerreg, nem indul a nyomorult. Ez kész, hívhatok egy szerelőt. — Hadd nézzük ezt a kis járgányt! — mondja Lancsák úr, aki civilben egy AFIT-te- lep szerelőbrigádjának oszlopos tagja, szabad idejében pedig messze földön híres fusizó. Most ez utóbbi minőségben tette tiszteletét nálam. — Nagy baj van? ,— kérdem mély alázattal a mestert, mert egy ilyen aranykezű varázslónak kijár a tisztelet. — Uram, nézzen csak be ezen a nyíláson! Látja ott azt a kopott részt? A kettős kó- nusszal kiképzett kúphenger amortizációs analizátora nem nivellál rendesen a szinusz- kerék numerus z kurrensével. Ki kell cserélni a kúphenger analizátorát, meg a numerusz kurrensei. Ez kérem, testvérek között is munkadíjjal együtt nyolc kiló, azaz nyolcszáz forint. De, ha rám hallgat, az olajszűrőt is kicserélteti, mert átereszt és egy ezresből megússza! — Lancsák úr! Én négy napig dolgozom ezer forintért. Sok. — Úgy kell magának. Ha meggondolta, szóljon, este otthon vagyok. Holnap egy- kettő megcsinálom. Oké? — Szomszéd, hallgasson rám, ne bízza ilyen gátlástalan fusizókra a kocsiját! — mondta Tarhonya Vendel a földszint kettőből, amikor látta, hogy Lancsák úr dol- gavégezetlenül távozott. — Miért nem szól nekem, hiszen szomszédok vagyunk, segíteni kell egymást. Uram, én harminc éve dolgozom az autósszakmában. Nekem gyerekjáték egy Trabanttal elbánni, elhiheti. Ha elhiszem, ez a gyerekjáték nekem ezerötszáz forintomba kerül. Ugyanis Tarhonya Vendel vizsgálódása alapján közben kiderült, hogy nem az amortizációs analizátorral meg a színuszkerékkel van baj, hanem anyagfáradás következtében az erőátemelő lendítőkerék kevés olajat kap és recesszíven perfektuál, ezért áz egészet magággyal együtt ki kell cserélni. — Én nem verem át magát, szomszéd. Hozok számlát mindenről és itt maga Kő Pál szobrai ■" í'1" iy a aBHsiSgfár; rv ,.\i : igS=i: MÍF*- ^ -Kossuth . Sze nt Margit (részlet) előtt megreperálom a masinát. Áll az alku? — Tudja, most pillanatnyilag nincs ezerötszáz... meg a feleségemmel is meg kell beszélnem... — Igaza van, aludjon rá egyet. Aztán majd szól. Itt lakom a földszint kettőben. Este a feleségemmel úgy döntöttünk, kisiparost ' keresünk. Az legalább garanciával dolgozik, s nem kitalált összegekkel szédíti az embert. — Ne nevettessen, jó uram, mert megszakad bennem valami! — mondta teli szájjal kacagva Gózon úr, véradó-oklevéllel is többszörösen kitüntetett kisiparos. — Méghogy kettős kónuszú kúphenger, meg színuszke- rék, hahaha! Jaj, istenem, már szúr az oldalam! És maga elhitte, hogy a lendítőkerék recesszíven mit csinál, hogy mondta a pasas? Perforál? Ezen a kocsin nincsenek ilyen kitalált marhaságok, ez csak naiv mazsolákat szédítő szöveg, kedves uram! Szerencsére hozzám fordult, én majd mindent rendbe teszek ezen a gépen. Persze egy dolgot máris tisztázzunk: számlával vagy számla nélkül csináljam. Mert nem mindegy. Irányárként két és fél ezer forintot .számolók, de ha számlát kér, akkor három és fél a nóta vége, mert ugye akkor forgalmi adót, SZTK-járulékot, műszakpótlékot, amortizációt, községfejlesztési hozzájárulást kell felszámolni. És ez egy nagy munka, mert le kell cserélni a fékolajat, új kuplungtárcsa kell meg levegőszűrő. — TESSEK VÁRNI, gondolkodnom kell az ajánlatán! Estefelé még mindig gondolkodtam, amikor mérnök barátom beállított hozzánk. A több napos kálvária hallatán jót kacagott, aztán körbejárta a kocsit, valamit matatott a műszerfal alatt 1 és így szólt: — Ülj be és próbáld Indítani! Beültem, indítottam. Egyet- kettőt hörgött, kerrégett a motor, aztán beindult. — Mi baja volt ennek a nyomorult dögnek, áruld el! — Neki semmi. A memóriáddal van baj. Elfelejtetted kinyitni a benzincsapot. tV MA REGGEL ISMfiT kocsival jöttem dolgozni. Azonnal rohantam a személyzeti osztályra: kértem, iskolázzanak be egy autós esti iskolába, átképzem magam. A személyzetis gratulált az ötlethez. Neki is most robbant le a Trabantja. Megígértem, hogy munka után megnézem. Kiss György Mihály Az értelmiség társadalmi szerepe Az értelmiségről, társadalmi ban az értelmiségiek gyerme- kivételként találunk olyaníj szerepéről,- .funkciórendszeré- kei válhattak, és amennyiben akiinek nincs meg az oklevél-: ről meglehetősen sok szó esett a számszerű növekedés sziik- lel is igazolt felsőfokú szakH az utóbbi évek társadalomtu- ségessé tette a más társadalmi tudása. De a középvezetői be-; dományi és politikai irodai- rétegekből történő „feltöltést” osztásokban is tipikusnak témában. Mégis, a társadalmi vi- is, ez főként a kispolgárságból kinthető az üzemmérnöki; szonyok változásai szükséges- történt. A társadalmi mobili- vagy főiskolai szintű politikai sé teszik, hogy időről időre új- tásnak az értelmiségbe vezető jellegű képzettség, ragondoljuk a. kérdéskört. útja a munkások-parasztok Ugyanakkor erősödik a két Először is fel kell villantani gyermekei számára gyakorta- típus egymás közötti mozgása. — sokak számára inkább csak tilag zárva volt. Ma ott tar- Diplomás értelmiségi, eseten- emlékezetbe idézni — az értei- tunk, hogy az értelmiségiek, ként kimondottan is csak meg- miség összetételében végbe- vezető állásúak háromnegye- határozott időre, vezető funk- ment legfontosabb változáso- de mnukás-paraszt származá- ciót vállal, és megfordítva,' kát. Nagyobb, korszerűbb, szervesebb sú, illetve jelentős hányaduk nem ritka már az sem, ha va- életpályáját még maga is laki — főleg politikai vezető munkásként vagy parasztként funkcióból — „visszamegy a kezdte el. Azt mondhatjuk te- szakmába”. Az átlépések egyik hát, hogy kialakult-kitermelő- típusból a másikba ma már dött a munkásosztály és a pa- nem jelentenek társadalmi rasztság saját — Antonio helyzetváltozást: legalábbis Gramsci kifejezésével: szerves- abban az értelemben nem,' értelmisége. Az az értelmiség, hogy az átlépés felemelkedést i Ezek egyike az értelmiség amely már nem kívülről köze- vagy süllyedést jelentsen: létszámának erőteljes növeke- lit a munkásosztályhoz (és a Sűrítve tehát az. utóbb elJ dése. A legszűkebb értelem- parasztsághoz), amely nem mondottak lényegét, az értei-; ben vett értelmiségiek, a fel- egyszerűen elfogadja és ma- miség belső viszonyai változá- sőfokú végzettséggel rendel- gáévá teszi a munkásosztály sának egyik legfontosabbja az, kezők száma a felszabadulás érdekeit, nem, mint korábban hogy' eltűnőben van a két előtthöz képest nagyjából négy- szükségszerűen, a „munkás- alaptípus, a vezető állásúak é* szeresére nőtt; napjainkban osztály álláspontjára helyez- a diplomás értelmiségiek tármeghaladja a négyszázezret, kedik”. hanem, legalábbis el- sadalmi különbsége, és így a Az aktív keresők között csak- méleti-történetfilozófiai érte- jövőben 'egyre inkább csak nem minden tizediknek van lemben, azonos azzal. Másként a funkcionális különbséggel diplomája! S ezek csak a dip- fogalmazva ez azt jelenti, hogy kell számolnunk, lomások, mellettük, termé- a mai magyar társadalomban szetesen a teljesebb értelem- — általános értelmezésben — ji ■» * í ben vett értelmiséghez tartóz- az értelmiség már nem elkülö- «■ JOVO igényéi nak az egyetemi-főiskolai ok- nült réteg, hanem a társada- # , . levéllel nem rendelkező vezető lom lényegi jellegzetességeit 41S,‘k el oda, hogy állásúak is. meghatározó munkásosztály (és általánosabban is szóljunk az A felszabadulás előtt, társa- parasztság) alkotórészének te- ,felodatamak fűnkdalmi viszonyaink és társa- Kintneto. dalomszerkezetünk általános Ez természetesen nem je- elmaradottsága következtében, lentheti azt, hogy összemos- a diplomás értelmiség szak- suk a határokat. A jelenidejű mai összetétele is meglehetős társadalmi mozgásokat diffe- egyoldalú volt. (Közel egyhar- renciált módon elemző, ciórendszerének változásairól. Az alapvető meghatározó tényező ebben a kérdésben a gazdasági és társadalmi viszonyaink jelentős mérvű bonyolultabbá válása. Beléptünk a gazdaságfejlődés intenzív maduk jogi végzettségű, egy- ciológiai típusú vizsgálódásnak szakaszáha A termeié» min ötödük pedagógus és csak számba kell vennie az értei- • fnluamatéh^n Sio novaiig több, mint egytized a miség, mint sajátos társadal- gy' műszakiak aránya.) Napjaink- mi réteg jellemzőit, viszonyát „szellemi hára, noha tényleges számuk más rétegekhez, a társadalmi ,, , „ egyetlen kategóriában sem tevékenységek rendszerében t'ndoMo? aS‘ csökkent, az arányok alapve- betöltött szerepét és feladata- „n„J-f, ® “fj tAm mom,áitn»iak a it lemi energiák célszerű mozgonyad” részaránya. Amikor tőén megváltoztak. A műszakiak az összes diplomásnak nagyjából egynegyedét teszik r'f-ti , , ki, a pedagógusok aránya kö- »Uj GS „Tégi zelíti az egyharmadot, ezzel szemben a jogvégzettek még értelmiség a 10 százalékot sem érik már Szepesi Attila: A PIPISKE Kontyos madár, pipiske, vasúti töltések lakója, sínek mentén futkosó sarkantyús bakter. Sétálsz a mezei csapáson, az ország útján, elvegyülsz a kelekótya verebek csapatában és ordas télidőn elözönlőd a város parkjait. Ha felriasztanak, láthatatlan kerekeken tovagördülsz. Szeplős tojásaid meglapulnak a töltésoldal kiégett füvében, a bókoló bogáncs és a lóhere árnyékán. Igénytelen vagy, de büszke és tartózkodó. Otthonra találsz a lakótelep sivatag telkein, a fátlan grundokon, hol ritka vendég a dolmányosvarju s még a balkáni gerle is. Péntek Imre: Varia-verssorok sorsom kicsike sorsom hordom bogozom folyton ülök korhadó hordón félig lilán félig bordón torzóm kicsike torzóm rádlesek vadorzón golyó üt át kilyuggat ki látott még hiúbbat lordom kicsike lordom hangja mint á gordonsításán múlik. Ugyanígy: a külső gazdasági viszonyaink számunkra kedvezőtlen megváltozásának negatív hatásait csökkenteni vagy ellensúlyozni csakis nagyon átgondolt, a el. Az értelmiségnek korsze- Ugyancsak jelentőé társadal- t. 5'edmf".yeket rűbb, a fejlettebb gazdasági- mi-politikai kihatásai az ártel- ^elh»®flá10 8az' társadalmi viszonyoknak meg- miség különböző típusai, ezen - A ,, felelő belső összetétele forrná- belül mindenekelőtt a vezető le? társadallódott tehát ki. állásúak és a diplomások egy- iSF” > V A most már tágabban értei- máshoz való viszonyának az / , válnak. Nem utolmezett értelmiség belső össze- alakulása., sósortan éppen a gazdasági tétele alakulásának továbbá A mai magyar statisztikai képp^gyanls a gfzdaÄell amely rmjsszem^nő társadalmf' “hatva- lődP£ egyik feltétele' Jete, püameiy messzemenő társadalmi- nas években kialakított társa- Tanaiban az érdek vezérelte politikai következményekkel dalml rétegződés! modellekben , , a, , az erű®, vezérelte iár A rétes származás sze- f VT rete0zodesi moaeueKDen cselekvések nagyobb mozgásjar. a rétég származás sze- js használatos a „vezető álla- terének kialakítás) Fz v!»zent rinti összetételének változásé- súak és értelmiségiek” meg- * Y ’aí,sa'í, vlsj?nt ra gondolunk itt. elmése firomabb elemz&ek- jeÄ hogy ff ozódófi A felszabadulás előtt, tud- ben a k« ítoSt kSto-Mlön t kifejezési iuk iól értelmiségivé eísősnr /, • tlpust ktiion Kuion formák mukodtetesere, az ér]UK jói, értelmiségivé elsősor- társadalmi csoportként is dekegyeztetési eljárásokra, és .szokták kezelni. A megkülön- olyan fajta szaktudásra, amely- böztetesnek megvan a jól meg- iyel az érdekek „szabad játé- határozható történeti-társa- kának” spontán folyamatai a dalmi oka. gazdasági-társadalmi rendszeA felszabadulás, különös- rünk megszabta és kívánatos képpen pedig a fordulat éve keretek között tarthatók. Ez után az új társadalmi rend pedig a társadalomirányítás, a kialakítása megkövetelte, hogy széles értelemben vett politi- a gazdasági és a politikai élet ka „szellemi hányadának” nö- vezető helyeire új, a társada- vekedését követeli meg. Azt, lomváltoztatás célkitűzéseivel hogy az e kérdésekkel talál- azonosuló emberek kerüljenek, kozó értelmiségiek, az eddigi- A dolog természetéből követ- nél nagyobb önállósággal, a kezően a kiválasztásban a po- konkrét (helyi) viszonyok pom- litikai megbízhatóság volt a tos elemzése alapján tudjanak fő .szempont, a magas szintű cselekedni és döhteni. szaktudás — az értelmiségi Mindez az értelmiség társa- mivolt eme belső jellemzője dalmi feladatait, funkciórend- — szükségszerűen csak másod- szerét két módon, két oldalról lagós lehetett. A kiválasztás módosítja, mechanizmusa a „kiemelés” Egyrészt megnöveli a szak- voit; így kerültek komoly gaz- tudás jelentőségét, ugyanis a dasági és politikai vezető he- végrehajtással — a központi lyekre a munkáskáderek. tervek és politikai direktívák Mármost egészen természe- megvalósításával —■ szemben tesnek kell tartanunk, hogy az egyre inkább előtérbe kerül az így kialakult „új” értelmiség önálló helyzetelemzés, döntés- és a szaktudásuk miatt tér- és cselekvés Másik oldalról mészetesen továbbra is nélkü- erősíti az értelmiség társadal- lözheíetlen, de többségük po- mi, mondhatjuk úgy is, a politikai „nemazonosulása” kö- litikai felelősségét. Egyre ke- vetkeztében többnyire nem vésbé lehet tisztán szakem- vezető beosztásban dolgozó „ré- bérként, egy szakma szűk ke- gi” diplomások között elkülö- rétéi közé visszahúzódva tevé- nülés és gyakran nem csekély kenykednd. társadalmi feszültség keletke- Hiszen a tágabb társadalmi 1 zett. Ezt a különbséget — fe- és gazdasági összefüggések fi- szültséget, szembenállást — gyelembevétele nélkül az érképezte le a statisztika és a telmiségi tevékenység nem szociológia a vezető állásúak csak emberi értelemben válik és az értelmiségiek kategóriái- egyoldalúvá, hanem társadal - ban. mi hatékonysága is csökken. Napjainkra ez a különbség A társadalmi-gazdasági fej- eltűnőben van. A vezető állá- lődésnek arra a fokára jutot- súak között határozdttan és tünk, ahol a közéleti-politi- gyorsan. növekszik a diplomá- kai felelősségvállalás a szak- sok (felsőfokú végzettségűek) tudás mellett az értelmiség! aránya. Magasabb vezető be- mivolt alapfeltételévé válik, osztásban ma már inkább csak Bánlaky Pál ka oly mélyen brúgó rekorder távolugró borzom kicsike borzom várad elegáns gardrób leveted drága bundád mintha régóta unnád gyorsom kicsike gyorsom pöfögtetsz a korzón rakományod a lomtár vezetőd vicces kontár