Nógrád. 1981. június (37. évfolyam. 127-151. szám)
1981-06-16 / 139. szám
Pályáz^fi (elhívás Beruh ázgatunk ? Fiatalok az energiagazdálkodás avitésáért A KISZ Központi Bizottsága akcióit hirdet az energia- ta sa rákossá g elősegí tésére, melyben részt vehet bármely olvan kollektíva, amely válla Rozik az ismertetett pályázat összeállítására. A dolgozatok szerzőinek képviselői (3 fős versenyző csapatok) pedig vetélkedőn mérhetik ösz- sze az energiagazdálkodásban megszerzett ismereteiket, illetve az ezek hasznosításában meglevő képességeiket. Kérjük, hogy a pályázat sikeréhez ötletekben gazdag. a gyakorlatban bevezethető, az energiafogyasztást gazdaságosan csökkentő javaslatokat tartalmazó pályamű beküldésével járuljatok hozzá! A pályázat célja, hogy az élelmiszer-termelésben és az ehhez közelálló területeken dolgozó fiatalok az energiamegtakarításra, illetve a -fel- használás ésszerűsítésére a napi feladatokon is túlmutató javaslatokat tegyenek. A pályázat témái: a) Az energiagazdálkodás javítását szolgáló új műszaki megoldások, eszközök, technológiák és szervezési eljárások. b) Az energiamegtakarítás lehetőségei az élelmiszer-ter- me'és különböző területein. A pályázaton bármely 35 éven aluli személyekből álló kollektíva részt vehet. A pályázat terjedelme a 10 gépelt oldalt nem haladhatja meg. Ehhez szükség szerint mellékletek csatolhatók. A pályázatban a legfontosabb megállapítások szerepeljenek, a mellékelt, a szöveges és számszerű indoklást és érvanyagot tartalmazza. A pályázat jeligés. A pályázatot tartalmazó borítékra rá kell írni: „Fiatalok az energiatakarékos élelmiszer- termelésért”. A pályázathoz zárt borítékban kell mellékelni a vetélkedőn részt vevő csoport tagjainak nevét, munkahelyének címét és életkorát. A borítékra a jeligét kívülről ra kell írni. A pályázatot és a mellékleteket 3 példányban kell megküldeni a következő címre: KISZ Sza- bolcs-Szatmár megyei bizottsága, Nyíregyháza. Elbírálás után az alkotók az eredményről levélben kapnak értesítést és meghívást a Mátészalkai Állami Gazdaság KISZ-bizottsága által szervezendő területi vetélkedőre A pályázaton elért eredmény a vetélkedőn elérhető pontszámba beszámít. A pályázat beküldési határideje: 1981. július 10. Az elbíráláskor előnyben részesülnek azok a pályázatok, amelyek konkrét, megvalósítható ötleteket tartalmaznak és azok műszaki háttere is kidolgozott. A pályázatokat önállóan nem jutalmazzuk. A vetélkedő győztes csapatai a következő díjazásban részesülnek: I díj: 2500. II. díj: 2000, III díi: 1500 forint. Az első. második és harmadik díjat elért kollektívák részt vehetnek az energiaracionalizálási vetélkedő országos döntőjén, melyet 1981 szeotemberében rendezünk a Baía Mezőgazdasági Kombinátban. KícZ Köznonti Bizottsága KISZ MÉM bizottsága Akinek négy veséje van Az egyik bécsi bank tisztviselőnője, a 33 éves Helene Weiglein kollégáival együtt orvosi vizsgálaton vett részt A röntgenfelvétel kimutatta, hogy Helene Weiglein szervezetének egyedülálló sajátossága van: négy vesével él. Az orvosok alaposan tanulmányozták ezt a jelenséget Kiderült, hogy ez a rendellenesség hasznos a szervezet számára. Helene egész életében leküzdhetetlen undort érzett a zsíros étellel, a cigarettafüsttel, az alkohollal és a klórozott vízzel szemben. Ugyanakkor pedig mindig tiszta, friss levegőre vágyott, igyekezett minél többet tornászni. Jó kis kemping Diósjenőn Az bizony, bárki láthatja. Tavaly adták át Diósjenőn, ha kicsit megkésve is, ami miatt aztán csupán fé] szezonban fogadhatta akkor a vendégeket. A gyönyörű környezet bárki szemét megfogja. A központi mosdó és a szabad konyha hagymakupolája mögött a Börzsöny zöldbe borult csúcsain kalandozhat a tekintet. Jobb is, ha ott kalandozik. Mert ha netán a lába elé néz a szórakozott vándor, hát... Nos, nem csupán a Börzsöny borult zöldbe, hanem a kemping is. De mennyire! A sátrak helyét föltöltötték ugyan földdel, de abból az idén sudáran fölütötte fejét a repce. Virít, mintha egy termelőszövetkezet jól művelt táblája lenne. Ám, ha közelebbről vesszük szemügyre a buján termő — és háborítatlan — növényzetet, akad más is. Nem lévén botanikus, és mert növényhatározót sem vittem magammal, a fölsorolástól most tekintsen el a kedves olvasó. Megnyugtatásul: van fű is. Nem sok, de van 1 Már amit nem mosott ki az utóbbi nanok bőséges égi áldása Ez ugyanis (mármint az eső) valahogy kimaradt a számításból. Következésképpen nincsenek vízelvezető árkok. Bocsánat a pontatlanságért. Vannak. Azokat azonban nem emberi kéz, hanem maga a természet ásta. A környező — szemnek kétségtelenül szép — lankákról háborítatlanul és hatalmas erővel zúdul le nyári záporok idején a zuhatag. Ami aztán alaoosan megtizedeli az amúgyis gyér gyepet. A sás viszont övig ér. Tény: a rence jól érzi magát, már virágzik. Hamarosan magját szórja és akkor ugye jövőre még több lesz. Az kell a kempingezőknek ... (Persze lehet, hogy ez csupán kísérlet. A megyei idegenforgalmi hivatal új utakat tor a honi turizmus göröngyös vidékén. Szomjazzuk sikerüket.) A helybeliek tudni vélik, hogy a házikók helyén egykoron fák állottak. Persze azokat az építkezés során tövestül kiirtották, nehogy bármi is árnyékot vessen a jól sikerült épületekre. A jó munkát dicséri: egyetlen fa sincs a kerítéseken belül. Minek is, hiszen ott az erdő karnyújtásnyira! Aki faügyben reményét vesztette volna, megnyugtatom. Találtam néhány ujjnyi vastag csemetét, meg is gyökeresedtek, azokból alig tíz év múlva komolyabb árnyék lehet. Türelem tehát. Igyunk erre az ijedtségre. De ne melegben! A kkor ugyanis a kemping kútjának vize olyannyira fölmelegszik, hogy hőmérséklete és íze vetekszik egyik négylábú barátunk sokat emlegetett testnedvével. Ezért inkább ballagjunk le a Börzsönyvidéki ÁFÉSZ példás gyorsasággal megépített bisztrójába. Itt van, falig néhány lépésre. Csakhogy nincs nyitva. Majd fél egytől. Ez a rend. Az imént példás gyorsaságot emlegettem. Némi kiegészítést engedjenek meg. A bisztróba csak az oldalajtón lehet bejutni. A főbejárat előtt sár, deszka és beton. Tudniillik, még nincs „egészen” kész az épület. Tavaly óta nem volt rá elég idő. Ha viszont bejutunk, mert történetesen fél egy után vet arra bennünket a sors, akkor inni ihatunk, de enni... enni ne kérjünk. Nincs mit. A drágán vett gyorssütők ugyanis nem üzemelnek. Ezért aztán a turista, amúgy sportosan lekocoghat a falu közepén levő „Vén diófa” vendéglőbe, ahol — ha nincs éppen ' csoport és elmentek már az előfizetéses étkezők — kaphat helyet, ha az idevalósi sörözgetők adnak. Étel persze már nem jut, hisz a csoport tagjai, meg az előfizetők, meg a többi vendég már rég megette. Mindehhez hadd tegyem hozzá, visszakanyarodván a kempinghez —, hogy a parkoló igencsak szűkre szabott, s ha a fogadható száz vendég fele gépkocsival érkezne, a portás feje főhetne. Hely nincs. Az úttest szűk. A tulaj csak elemlámpával ellenőrizhetné a kívül parkoló járművet, tekintve, hogy közvilágítás itt nincs. Márpedig ellenőrizni kell, mert egy ideje a környékből többen idegyűlnek össze vidám esti randaiírozás- ra. Vélné a kedves olvasó, hogy mi köze a későn nyitó bisztrónak, a szűköcske Vén diófának, a nem létező közvilágításnak a gyönyörű ■ kempinghez. Nagyon sok! Meg sem merem mondani, hány millió forintot fektettek bele ebbe a létesítménybe, amely a pihenést, a kényelmet hivatott szolgálni. Ám csupán ezen a módon szolgálja, amint az imént felsorolni bátorkodtam. Szavam sem lenne, ha dilettánsok, hozzá nem értők építtetik. De nem. Az idegen- forgalom szakemberei a „tettesek”. Minden igyekezetük ellenére a kempingnek nagy a sikere. Augusztus derekáig szilbe minden helye foglalt. Hortobágyi Zoltán A hónap jogszabályai Módosult a háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadózása A közérdekű jogszabályok rövid tartalmi ismertetését azzal a pénzügyminiszteri rendelettel kezdjük, amely némiképp módosította a háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadójára vonatkozó szabályokat. Az új rendelkezések szerint mezőgazdasági tevékenységből elért, az átlagosnál lényegesen magasabb árbevételnek az számít, amely az adóévet megelőző évben meghaladta a 150 ezer forintot. A jövedeiamadó alapját az adóévet megelőző évben növény- termelésből, állattartásból, valamint az egyéb mezőgazdasági tevékenységből származó árbevétel jelenti, kivéve a szarvasmarha és a tej értékesítéséből eredő árbevételt, amelyek adómentesek. Fontos tudnivaló, hogy az adó meghatározásánál árbevételként kell figyelembe venni a gazdálkodással, összefüggő, olyan bevételt is, amely saját termelésű, illetőleg előállítású termények, termékek ipari feldolgozásából keletkezett. A külön jövedelemadó alapját sertésenként 1500 forinttal csökkenteni kell, ha a sertést szocialista gazdálkodó szervezet részére értékesítik. A külön jövedelemadó kiszámításánál az árbevételnek az alábbi százalékokat kell figyelembe venni: — hibrid húscsirke és hibrid tojás, valamint bébipulyka értékesítésénél a 10 százalékát; — naposcsibe, vegyes hasznosítású tyúk és csirke, valamint gigant pulyka értékesítésénél a 15 százalékát; — húscsirke, májliba és pecsenyekacsa, valamint sertésértékesítésnél 20 százalékát. (Ha a sertést szocialista 'gazdálkodó szervezet részére értékesítette a kistermelő, a 20 százalékot természetesen a sertésenként már 1500 forinttal csökkentett összegből kell kiszámítani.) Nem kell árbevételként figyelembe venni a gazdálkodással össze nem függő (például önálló ipari, vagy kereskedelmi tevékenységből származó) bevételeket, valamint az egyéb, nem árueladásból származó bevételeket (például tiszteletdíj). Ha a kistermelő adóbejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy az általa beszolgáltatott adatok az adózás — alapjául nem fogadhatók el, az adóalapot becsléssel kell megállapítani. A sertés értékesítéséből származó árbevételről azonban csak akkor kell bejelentést tenni, ha annak összege az említett 1500 forintos kedvezmények levonásával is meghaladja az évi 150 ezer forintot, figyelembe véve természetesen az egyéb mezőgazdasági árutermelésből származó árbevételt is. A KÖZÜLETI SZEMÉLYGÉPKOCSIK BÉRLETÉRŐL Május 12-én jelent meg a közlekedés: és postaügyi miniszter rendelete a reprezentatív közületi személygépkocsik bérletéről szóló szabályok módosításáról. Az új rendelkezések szerint a közületi szervek a Közlekedési- és Műszaki Vállalattól tőkésviszony- latból származó személygépkocsit vagy szocialista országban gyártott nagy értékű, reprezentatív személygépkocsit a következő esetekben bérelhetnek : a) járandósági személy- gépkocsira jogosult személy külföldi vendégének, illetve b) személyi használatú személygépkocsira jogosult személy hivatalos külföldi vendégének belföldi, utazásához. ZÁRTKERTI UTAK, KÖZMÜVEK — SAJÄT ERŐBŐL A Minisztertanács május 28- án határozatot adott ki arról, hogy ettől az időponttól zárt- kertekben utak, illetve a zártkertek használatához szükséges közművek állami pénzforrásból nem létesíthetők. A zártkerti földrészletek tulajdonosai (tartós használói, haszonbérlői) utat és közműveket csak saját erőből — esetleg társulás útján — létesíthetnek, vagy vállalniuk kell a létesítés költségeinek rájuk eső részét. Közművek esetében a létesítésnek feltétele még, hogy a meglevő főművek (víztermelő, szennyvíz- tisztító létesítmények stb.) kapacitása — település belterületének teljes ellátását figyelembe véve — ezt lehetővé tegye és a telektulajdonosok ezeknek a főműveknek a fejlesztési költségeit is vállalják. MI ADHATÓ TARTÓS HASZNÁLATRA? Részben ehhez a témához kapcsolódik négy miniszter együttes rendele a nagyüzemi- lég nem hasznosítható földek tartós használatba adásáról. Eszerint mezőgazdasági termelés céljára nem adható tartós használatba az erdőterület, a belterületi föld, illetve a városok, községek külterületének az a része, amelyre a területrendezési tervek más célú hasznosítást irányoztak elő, valamint ahol belátható időn belül kisajátítás, • beruházás, nagyüzemi haszosítás várható. Fontos előírás, hogy a tartós használat céljára felparcellázott földrészletek a balatoni üdülőkörzethez tartozó településeken és a természetvédelmi területeken 1500, egyéb településeken pedig 800 négyzetméternél kisebbek nem lehetnek. A tartós használatba vett állami és termelőszövetkezeti földekért használatbavételi díjat kell fizetni. Ez általában a helyben kialakult forgalmi értéknek az 50 százalékát nem haladhatja meg. Kivételt képeznek ez alól az országos jelentőségű üdülőterületek, ahol a használatbavételi díj a helyben kialakult forgalmi érték, 50—75 százaléka lehet A díj fizetésére legfeljebb 10 évig terjedő részletfizetési kedvezményt lehet adni. D. A. Köpülőtől a tejüzemig A szécsényi tejüzembe naponta több mint 45 ezer liter tej érkezik a környék termelőszövetkezeteiből. Ebből pálpusz- tai sajtot és túrót készítenek, valamint kannaiVjként forgalmazzák. Képünkön Perce Lajcsné a beérkező tejmenyoyis'-vet pasztőrözi. Rigó Bertalanné és Veres Lajosné — törzsgárdatagok az üzemben — az elkészített túrót 5 kilogrammos csomagokba mérik. Kovács Ferencné naponta 2400 liter tejből készíti az ínyenc pálpusztai sajtot. Az ápolt pálpusztai csemegét Balázs Barnabásné és Kovács Barnabásné csomagolja. NÓGRÁD - 1981. június 16., kedd 5
