Nógrád. 1981. május (37. évfolyam. 101-126. szám)

1981-05-12 / 109. szám

A munka becsületének.,. (V.) Három napig tartó csoda ,,A figyelmet a társadalom fejlődése szempontjából legfon­tosabb eszmei és erkölcsi kér­désekre kel! összpontosítani: . a munka becsületének nö­velésére. a köte ezettségek tel­jesítésére, a közösségi szellem erősítésére”. (A XII pártkongresszus hatá­rozatából.) A tíz évvel ezelőtti mód­szerek meghaltak. Jó vezető ma nem vállalhatja magára a bérfejlesztés teljes ódiumát — hangoztatták a balassa- gyarmati Ipoly Bútorgyárban többen is, utalván arra. hogy a demokratizmus a fizetés* emelés odaítélésekor sem árt. Sőt! — Jól teszi a bérfejleszté­sért felelős vezető, ha minél több beosztottja véleményét meghallgatja előtte — mond­Ebecz Lajos. — Ott emeltük A differenciált bérfejlesz- elsősorban a darabbéreket, tés manapság már nem ren- ahol a munkások döntően be- geti meg a munkások hangú- folyásolják a bútor minősé- latát, de még most is amo- gét. így elérjük remélhetően, lyan három napig tartó cso- hogy gondosabban ügyelnek da. Nehezen veszi be a gyom* a szép kivitelre. A figyelme­sebb, jobb munka honorálá­sára szolgáló mozgóbért is megháromszoroztuk- A szerelő- és felületkezelő üzemben Zólyomi Ferenc mű­vezető nem csak a szakszer­vezeti bizalmit, hanem brigádvezetőket, dolgozókat is meghallgatott, mielőtt a bérfejlesztésben döntött vol­na. Striho Csaba és Szvetlik ruk, hogy egyik többet kap, másik kevesebbet vagy ép­penséggel semmit. — Érthető és természetes következménye ez a különb­séget tevő béremelésnek — magyarázza Zólyomi Ferenc művezető. — Legalább egy éven át megszokta a csoport, a brigád a tagjai közt ér­vényesülő bérarányokat- A differenciált emelés felbo­István brigadérosok például rítja a kereseti arányokat, s a korpuszpréselők bőkezűbb ezt nem olyan könnyű elfo- dotálása mellett kardoskod- gadni, mintha érintetlenül tak: többet érdemelnek, hi- hagytuk volna. Világos, hogy szén amellett, hogy szakmun- ez beszédtéma az üzemben, ta a gyár munkaügyi ősz- kások, 30 mázsányi terhet is Legyen is! Az volna baj, ha tály vezető je, Ebecz Lajos — Ezzel persze még nem vet­te elejét a vitáknak, de nem Is kell. Magam is azt szere­tem, ha a béremelés változó mértéke vitát vált ki. Részint azért, mert egyfajta kontroll­ja ez az intézkedésnek, de azért is, mert elindítja a munkások újbóli önértékelé­sét. megmozgatnak. — Régóta művezetősködöm, annak idején magam is a pad mellett kezdtem, engem itt már megetetni nem lehet — mondja Zólyomi Ferenc. — a munkások közönnyel fogad­nák, ha nem indítaná őket egy kis gondolkodásra. A differenciált bérfejlesz­tést követő panaszok, sérel­mek nem jellemzőek a gyár­Tudom, melyek a fokozott ra- Aki megsértődött, legföl­igénybevételt követelő mun­kahelyek, azt is, kiken múlik alapvetően a jó minőség. Pél­dául a végszerelőkön, a felü- A vita persze nem egyenlő letfényezőkön. Ezek alapján a civakodással. Annak nincs sok föle, de a legutóbbi nor­mabérrendezést nem is kö­vette semmiféle marakodás- Nyilván az alapos előkészítés folytán. Február elsejétől az Ipoly Bútorgyárban átlag két szá­a legtöbbet, tíz százalékot a lakköntők kaptak. A csoma­golok ellenben nem, ők ugya­nis a munkaidő szorosabb ki­használásával kereshetnek többet, meg aztán szakértel­mük sem indokolja. Siket András, a csomogolók zalékkal felemelték a darab- csoportvezetője nem tapsolt béreket. A normabérrende­zés — különféle intézkedések hatásaként — általában ellen­kező előjellel szokott végbe­menni. — A bútorpiac telített, azon csak jó minőségű árúval lehet megmaradni — indokol különösebben ennek a dön­tésnek, de mint mondja: Any- nyira mégsem törtem le, mint mikor kikap a Vasas. Azért sem fájt túlságosan, hogy mi nem kaptunk, mert ott van még a mozgóbér. Ha többet dolgozunk, jobban iparko­ja a szokatlan intézkedést dunk, abból kifizetik. jebb kilép, de döntését nem meghatározza, inkább csak motiválja bérfejlesztéskor mások mögötti elmaradása. Inkább a könnyebb munka, a kellemesebb körülmények a csábítók- Meg aztán a kör­nyéken egyedül itt képeznek asztalosokat, ők akármelyik vállalati tmk-nál elhelyez­kedhetnek. Az idei normabérrendezés még a fluktuációra is jó ha­tással volt. A tavalyi 22 ki­lépővel szemben idén még csak nyolcán kérték ki mun- kökönyvüket. S ez is egyféle visszajelzé­se a döntés helyességének. Ha közvetett úton is, ezáltal is véleményt mondtak a bú­torgyáriak. Szendi Márta Ember és szervezés Nyomós érv a zöld dosszié molnom az okáról, amit ma­gam sem tudok. Pedig igyekeznek a szalag mellett ülők. Munkaidőn túl is bejönnek gyakorolni a soron következő, új művele­tet, nem háborognak ellene. ABC-szervezésben dolgozik Csömör Ignácné szalagja is, a Hámán Katóról elnevezett. — Csak a hosszú és vi­szonylag kevéssé igényes szé­riáknál vált be — mondja az energikus asszony. — Most nehezebben kezelhető, nyú­lós kelmével dolgozunk, munkásabb a fazon, lassúbb vele a haladás. De nem­csak ezzel maradunk a meg­kívánt szint alatt: idén 95 százaléknál többet még nem tudtunk elérni, s volt hónap, amit 87 százalékos teljesít­ménnyel fejeztünk be. Több száz forinttal fogyat­Az NSZK-beli BOHNE cég megrendelésére több mint hat- kozott a varrónők keresete, ezer női blúzt varrnak Jánosaknán, a PÁVA Ruhagyár 2. s mert a teljesítménnyei üzemében. Az elkészült termékeket még ebben a hónapban együtt tervezett bért, tavaly elszállítják nyugati partnerüknek. A képen Barta Gyuláné nem keresték meg, a marad- meós csomagolásra készíti elő a blúzokat. vényt — igaz, differenciáltan —báb— — szétosztották. De meny­nyivel jobb lett volna azt a telt, azóta szembetűnőé« ja­Csomorné sem tudja, kiben a hiba, azaz valamire azért mégis gondol: — Sok az a 15 százalék. Nemcsak épít — tervez is A gépiparban a gyártmány- rak zárt rendszernek mondha- és a gyártástervezés, majd a tők, ahol a típuslakás az alap­megvalósítás többnyire egy egység, tehát sok elemből, ke- kézben van: ugyanazon vál- vés variáns állítható össze.) lalaton belül működik a fej- Az új munkamegosztás: a lesztő- és a technológiai rész- kivitelezőé lesz a gyártmány- leg. Ha egy alapvetően új tér- tervezés (a rendszer megalko- méket terveznek, a technoló- tása, továbbfejlesztése) és a gusok menet közben foglal- gyártástervezés (az építőkom- kozhatnak az ehhez szükséges ponensek technológizálása) gyártási eljárás fejlesztésén, is. A tervezővállalat megren- Ha e kétfelé tevékenység delési tervet készít: „X kivi- nincs összhangban — tehát telező rendszerével, ilyen épü- későn és akadozva indul a letet kérek”. A kiviteli doku- termelés — akkor a vállalat mentáció és az építés folya- eJsősorban magát okolhatja. Nem ez a gyakorlat azépí­matát megszabó úgynevezett organizációs terv már a kivi­telezőnél készül. Ezek után nincs más hátra, minthogy a készelemekből összeszereljék az épületet Most már leírhatom azt is, hogy mit fed a munkamegosz­tás változásának említett két lépcsője: az első 1981. de­cember 31-ig az organizációs tervezést kell átvennie a kivi­telezőnek a tervezőtől, míg 1983 végéig a teljes megva­lósítási terv készítését. A szervezés mindenkor a* d”vaeréE tótel éan^y1rT?emé- vul* a műszak kihasználtsága szetes, hogy szinte nem is tar- — mutatja be a dosszié bel- tozik az elméletek szférájába, tartalmát Sípos Elemérné mű- Mégis — e magától értetődi? __ Mio 1Q77-hen l ogikát a gépek mellett dolgo- s a*V Annyit a szalag nem takarít zók, az „átszervezettek” nehe- meghaladta a 14 százalékot a meg úitői 'TTokoirá “fák aa veszttefgid5’ ™OStT alig több Ez tetszik ki a munkanap- mlgsVokásSS járő “ne 9 szazalek- Igaz. ez is felvétel tényeib61 is. A hézségeket. Szervezni tehát fölötte van meg a norma sze- dossziéba foglalt számok ri- egyáltalán nem könnyű. rinti hétnek, de ezzel az degen objektívak, mint aho­eredménnyel már lehet érvel- gyan nem vádoihatóak rész- v ni az asszonyok igaza mellett, rehajlással a vizsgálódók sem. Évekkel ezelőtt vezették be A Március 8. szalagon az Ök a központtól jöttek, tárgy- Páva Ruhagyár jánosaknaá átlagtól is jobb, csupán 8,7 szerűen és pontosan, minden­üzemének néhány szalagján százalékos veszteségidőt mér- féle érdek nélkül dolgoztak, az úgynevezett ABC-szerve- tek — a szalag teljesítménye Az is kitetszik abból a zést, melynek lényege a mun- mégsem érte el a 79 százaié- dossziéból, hogy a jánosaknai kásnők gyors kiszolgálása. Az kot. Ennek megfelelő az asz- üzem nem tart még a mű­új módszertől a termelékeny- szonyok keresete, jóllehet ipar- szakkihasználás optimumánál: ség 15 százalékos emelkedé- kodnak nagyon. a művezető nem áll mindig sét várták. A remény azon- Bohács Albinné, a Márci- f. helyzet magaslatán, ha rit- ban jó pár esztendeje rendsze- us 8. szalag vezetője millió- . de °|lykor munkára résén meghiúsul, illetve csak szór végiggondolta már ától , a .sza * nagyszériák gyártásakor tel- cettig: valóban bennük van a valtaskor is elsikkad ot—tíz jesül úgy-ahogy. hiba? Megnyugtató választ A munkásnők kérték az még magának sem tudott ad- üzem vezetőit: nézzék meg ni, nemhogy a keze alá tartozó még egyszer, miből kell jön- negyven asszonynak, nie a többletnek mert ők kép- _ ^ múlik a parti ^ felének, hozni. Az újraelemzés Wtel4n is _ meditál most perc. Hever tetnek hát tartalé­kot parlagon, de semmi eset­re sem annyit, amennyi in­dokolhatná a számított telje­sítménytöbblet elmaradását. héten ki tudja, hányadszor. — Ná­Most már nincs más hát­ra, mint pontot tenni az évek­re megszakadt mondat végé­re. A jánosaknaiak bizakod­végett két márciusi munkanapfelvétellel állapi- Junk alig vannak régi> be_ tot tak meg, mennyi a musza- gyakorlott munkások, a több­kon belüli vesztesegido, s s«íg fiatal, kik, mire bevál- okozhatják-e a veszendőbe nának, szülnek, mennek a menő percek az ABC-szerve- kismamaszalagra. A váltás­zés vártnál szerényebb mér- ban meg az idősebbje sok, nak: eléggé "nyömós" érv”mel- vű eredményessegét. ők: már a tempóval birkóz- lettük a zöld dosszié. S vár­Most már asztalon a zöld nak nehezen. Jómagam iák hosv a ráiuk méretett” dosszié benne a vizsgálódás a munkabeosztásban tudok szervezés fazonját földön járó osszegzesevel. Meglepetést segíteni, hogy adott művelet- pontossággal igazítsák legjobb nem okozott, ha igen, legfel- re jól válogassam meg az képességükhöz, mindennapi jebb kellemeset. embert. A teljesítménytöbb- szorgosságukhoz. — Utoljára négy esztende- let mégsem jön. Elkeserítő, je csináltunk munkanapiéivá- hiszen naponta be kell szá- Szendi Márta töiparban, ahol a termék két különböző vállalat, a tervező és a kivitelező produktuma, de a dolgok menetébe még az építtető és a beruházó is be­leszól. E több szereplős játék­ban mindig lehet kire muto­gatni — s a végeredmény: kellően elhúzódik az építési folyamat. A felesleges lánc­szemek kiiktatására született döntés módosítja a tervező- és a kivitelező vállalatok kö­zötti munkamegosztást. Esze­rint két lépcsőben, de legké­sőbb 1983 végéig a kivitele­zőknek maguknak kell elké­szíteniük épületeik megvaló­sítási terveit. A változás tar­talmának ismertetése előtt azonban kanyarodjunk visz- sza az eddigi gyakorlathoz. A tervező mindig épületben gondolkodott. A beruházó megbízásából előbb a prog­ramszintű előtervet, majd a műszaki tervet készítette el. Igaz, hogy ennek alapján meg lehetett építeni a házat, de magát az iparosított építést nem tervezte meg senki. Rá­adásul az elkészült dokumen­tációt nemegyszer kifogásolta a kivitelező, olyannyira, hogy úira lehetett kezdeni a terve­zést. A bővös szó: iparosított épí­tés. Ez egyben rendszerelvű­séget is jelent, vagyis olyan katalógusba foglalt kompo­nensek, alrendszerek összes­ségét, amelyek ipari módszer­rel sorozatban készülnek, be­lőlük mégis gazdag variáció­val állíthatók össze az épüle­tek. (Ezidáig hazánkban egy ilyen komplett rendszer van; iskolák," óvodák építésére — a neve: CLASP. A mai házgyá­...................inni iiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii min...............iiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimtitiiiiiniiiiiiiii......iiuuiii.............Illír — Nem tudom megmonda­ni, de érzem, hogy elismer­nek. Amit mondok megfogad­ják, annak szellemében cse­lekszenek — indítja a beszél­getést a derűs, nyílt tekintetű, ápolt külsejű Balya Istvánná, a salgótarjáni öblösüveggyár hét tagot számláló Tyeresko- va brigádvezetője, majd pár pillanat múlva szíves szóval magához szóllítja az arra ha­ladó Godó Lászlónét, vagy ahogy ő mondja: Piroskát. Bársonyos, kedves hangján kérdi tőle: — Miért fogadtok el bri­gádvezetőnek? — Mert szeretünk, mert be­csületes, tisztességes .munká­ra és emberségre nevelsz ben­nünket — válaszolja Piroska, aki egy éve tagja a brigád­nak. Korábban a festő II-ben dolgozott. Az előbbi gondo­latot így folytatja: — Itt job­ban érzem magam.-. Elhallgat, majd a brigád- vezetőre néz, s így kérdez: — Panni néni, lehetek őszinte? — Csakis az lehetsz — hangzik a válasz. Pár pillanattal később Pi­roska így folytatja: — Beteg­ség miatt könnyebb munkát kellett vállalnom, így kerül­tem a brigádba. Itt könnyen feltaláltam magam. Más a kollektíva. Ha valamelyi­künknek gondja van, nem molesztáljuk egymást, hanem még figyelmesebbek vagyunk- Panni néninek olyan a sze­me, hogy még a legkisebb gondunkat, bajunkat is ész­reveszi. Ilyenkor megkérdi: — Beteg vagy, ideges vagy? No akkor most menj ide dől­Mi adja a brigádvezető tekintélyét? gozni. Vagyis kivon bennün­ket a forgalomból. Hogy el­terelje a bántó, fájó gondról a figyelmet, a szokásosnál többet beszél, ha úgy adódik, belevisz bennünket az ének­lésbe. A derűt, a nyugalmat su­gárzó brigádvezető nagyszerű emberi tulajdonságai, meg az eltelt néhány évtized, amit a gyárban töltött, annyi tudást és tapasztalatot biztosított számára, amelynek önzetlen közreadásával meggyőzte a brigád minden tagját, hogy Panni néni mindig jót akar munkatársainak. — Egyszerűen nem tudom megmondani, miként alakult ki ilyen szerencsés összetétel­ben a brigád- Alakulásunk kezdetén szigorúbb voltam, mint most. Akkor nekem kel­lett megmondani, ki, mit dol­gozzon. Ma már maguk oszt­ják be, hogy például melyik nap ki savaz. Elég csak any- nyit mondani: — Gyerekek most erre van szükség, máris csinálják. Minden brigádve­zető társamnak azt kívánom, hogy ilyen munkatársai le­gyenek. — szól mély meg­győződéssel hangjában Balya Istvánná, majd az előbbi gon­dolat még erőteljesebb érzé­keltetése céljából a követke­zőket mondja: — Ott van a mi kis Katink — mutat a ve­le szemben serénykedő kar­csú, szép arcú kislányra — a múlt év elején jött közénk. Már az első percekben be­bizonyította, hogy tud velünk dolgozni- Kiváló a szorgalma és az igyekezete. Ma már bármelyikünkkel felveszi a versenyt... Az itt honos megértésre és egyetértésre még egy példát. Kéri Károlyné, a brigád tag­ja kétszer volt eddig szülési szabadságon. Annak eltelte után mindig ide kívánkozott vissza. A második gyermek után, visszajövetelekor a kö­vetkezőkkel fordult a brigád­hoz: — Járuljatok hozzá, hogy délelőttre járjak, mivel fér­jem három műszakban dolgo­zik- Csak így tudom megolda­ni a gyermekek felügyeletét, ellátását­A kéréshez ellenvetés nél­kül, egyhangúlag hozzájárul­tak. AHOL ILYEN A LÉGKÖR, ott az eredmények sem ma­radnak el. Ez év januárjában 108 százalékos termelés mel­lett 4,2 százalék volt a se­lejt. Februárban 101 százalé­kos teljesítés mellett 0,9 szá­zalékos selejtet jegyeztek fel. Márciusban teljesítésük elér­te a 114 százalékot, a selejtet még nem számolták ki. — Az export ütemezése szabja meg mikor, mit kell elvégeznünk. A mi brigádunk festésre készíti elő az üveg­árut; savázunk, elmossuk az üvegeket és megtöröljük- Ed­dig még mindig sikerült a kért időre elvégezni a felada­tokat — veszi vissza a szót a brigádvezető. A művezetőnek nincs velük gondja. A brigádvezető tá­vollétében is kifogástalanul dolgoznak. Bármilyen új fel­adatot képesek megoldani, mert olyan alapító tagok dol­goznak itt, mint Vincze Fe- rencné és Sulyok Gyuláné, akik ugyanúgy tevékenyked­nek mint brigádvezető. Rit­kán, ha nincs elég munká­juk, akkor más területen se­gítenek. Dolgoztak az export- csomagolóban, megtanulták a finom kezet kiváltó matri- cázást a festődében. A mintaszerűen és igen íz­lésesen vezetett brigádnapló arról tanúskodik, hogy büsz­kék lehetnek a kulturális té­ren és a közösségi életben el­ért eredményeikre. Szerző­désük van a gyár művelődési házával. Rendszeres látogatói a gyári könyvtárnak- Az ál­taluk létrehozott brigád­könyvtár pedig már 400 kö­tetet számlál. Legutóbb a Fáklya vetélkedőn második helyet értek el. Hangulatos programot állítottak össze a szentkúti szociális otthon dol­gozóinak. Eljárnak színházba, moziba. — Nem teszünk el semmi­lyen jegyet, mint korábban. Vagy elhiszik, amit beírunk a naplóba, vagy nem — szól ismét Balya Istvánné, majd így gombolyítja tovább a szót: — Igyekszünk a nagyobb erkölcsi címért, elismerésért minden évben valami újat, többet adni. Ebben az évben azt tervezzük, hogy az or­szágban a Tyereskova nevét viselő brigádok közül 10—12-t meghívunk hozzánk. A ta­lálkozót őszre tervezzük- Csak akkor hozzuk előbbre, ha a •világ első női űrhajósa, Tye­reskova, — (tudomásunk sze­rint az idén) — ellátogat hozzánk. Örülnénk, há elfo­gadná meghívásunkat. Igen, én szoktam megálmodni az új elképzeléseket. Amennyi­ben találkozik a brigád tag­jainak tetszésével, akkor megcsináljuk. Eddig sok szép dolog, kez­deményezés fűződik a kollek­tíva nevéhez. Ennek kapcsán a három Kiváló dolgozó cím­mel és az Építőipar kiváló dolgozója kitüntetéssel elis­mert, többszörös aranykoszo­rúval és a Vállalat kiváló brigádja kitüntetéssel bíró brigádvezető némi nosztalgi­ával a hangjában mondja: — Kár, hogy nem vagyok harmincéves. De sok szép dolgot csinálhatnánk még együtt.-. — venesz — 1 NÓGRAD - 1981. május 12., kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents