Nógrád. 1981. május (37. évfolyam. 101-126. szám)

1981-05-10 / 108. szám

A munka becsületének... (IV.) Közösségben, vagy egyénileg? „A figyelmet a társadalom fejlődése szempontjából leg­fontosabb eszmei és erkölcsi kérdésekre kell összpontosíta­ni: ... a munka becsületének növelésére, a kötelezettségek teljesítésére, a közösségi szel­lem erősítésére.” (A XII. párt- kongresszus határozatából.) — Kevésnek találtam a fi­zetésemet, s ez arra ösztön­zött, hogy más munkahelyet keressek magamnak — mond­ja a beszélgetésre kész Gácsi László, a VEGYÉPSZER sal­gótarjáni gyáregységének esz­tergályosa, aki a Salgótarjáni Kohászati Üzemeket cserélte fel jelenlegi munkahelyével. Néhány pillanatig rendezi újabb gondolatait, aztán így folytatja: — Nem bántam meg a cserét. Mert itt más a légkör, Bátran megmondjuk egymásnak a véleményünket, mindent megtanácskozunk. Brigádunk jól viszi a prímet a munkában. Ezért tavaly­előtt elnyertük a Vállalat ki­váló brigádja címet. Valószínű, a mostani jó közérzet kiala­kulásában az is segített, hogy itt vannak a? ismerőseim, tet­szik a feladat. Meghittebb kap­csolatom Magulya Sanyival és Gajdár Tibivel alakult ki. Hogy brigádban, vagy egyéni­leg jobb — ismétli a kérdést, majd ezt mondja: — Mind a kettőnek van előnye és hátrá­nya. Ahhoz, hogy egyénileg érvényesüljön az ember, leg­alább tíz év és jó ismeretség kell. Ebben az esetben mindig olyan munkát kap, amivel jól tud keresni. Ilyenkor más dol­ga sincs, csakhogy hajtson. A brigádban viszont többet ad az ember, s ezért talán ez ér­tékesebb Is. Nem dobunk ki senkit sem magunk közül, még ha gyengébb Is, jobban segítjük egymást. Azon igyek­szünk, hogy a gyengébbek is megtalálják számításukat... — Itt jobb a brigádélet, köz­vetlenebb a kapcsolat, termé­szetes a segítőkészség és bará­ti a viszony. Egymásnak min­denki szívesen átadja tudását — folytatja az előbbi gondo­latot Magulya Sándor. — A gyengébbeket 1» felka­rolja a brigád. Amikor a kö­zösség megalakul, az első idők­ben mindaddig nehezen megy a brigádélet, amíg meg nem Ismerjük egymást, meg nem szokjuk, meg nem barátko­zunk egymás jő és rossz tu­lajdonságaival, .amíg ki nem derül, ki mit tud, mire képes, miben gyenge, hol kell segí­teni, miként tudja a képessé­geit legjobban kifejteni. Aztán már sokkal könnyebb. A bri­gádban természetes dolog, hogy mindenki hívás nélkül segít a jobb munkamódszerek átadásában, saját maga és a közösség érdekében. Nekem például nem jelent időveszte­séget, ha valakinek segítek. A brigád viszont jobban jár, mert nem mindegy, hogy a kiadott munkát hetven óra alatt végezzük el, amikor jobb munkamódszerrel ötven óra is elég rá. Sikerünk alapvető meghatározója, hogy milyen módszerekkel indítjuk a munkát — állítja határozottan Baksa Róbert, az előbb emlí­tett brigád tagja, aki koráb­ban a kísérleti műhelyben is dolgozott. — Csak a munka szempont­jából nem lehet reálisan vá­laszolni arra a kérdésre, hogy a brigádban, vagy egyénileg jó. Én dolgoztam egyénileg is. A brigád azonban más. Itt több ember összefogásából születik a jó eredmény. Mind­annyian egymásra vagyunk utalva. Ezért mindegyikünk­nek egy irányba kell húzni. Annak is, aki gyengébb. A jobbak, a nagyobb szaktudá- súak, a gyakorlottabbak, ter­mészetesen pluszt is adnak a nagyobb teljesítéshez. Ezenkí­vül a brigád — ha megértö- ek tagjaik — olyan mint egy segítőkész család. A szocialis­ta brigádoktól kért plusz is csak a közösségeken belül képzelhető el. Most például mindannyian azon drukkolnak, hogy vállalati támogatással OTP-lakást kapjak. De nem­csak drukkolnak, hanem tesz­nek Is érte. A szakszervezeti bizalmi éppúgy, mint a bri­gádvezető — fejti ki vélemé­nyét Hondur Károly, aki Itt kezdte esztergályos-pályafutá­sát. — A társadalmi munkánk viszont nem annyira sok, hogy bárkinek Is terhére legyen — egészíti ki az előbbieket Bak­sa Róbert. ~ Alapító tagja vagyok a gyárnak. Voltam brigádvezetó is. Harmincegy évem van a szakmában. Azért léptem ki a brigádból, mert egy jelen­tős munka utón úgy éreztem hogy a teljesítményünket az indokoltnál alacsonyabbra ér­tékelték. Akkor velem együtt néhányan azt mondtuk: ha ké­résünket nem intézik el, ak­kor kilépünk a brigádból. Nem intézkedtek! Végül egye­dül maradtam. Azóta is állom a szavam. Most viszont egyé­nileg dolgozom. Ugyanakkor csoportelszámolás alapján ka­pom a pénzem. Sokszor mon­dom a mellettem dolgozó bri­gád tagjainak: többet meló- zok mint ti, és mégis ti kap­játok az elismerést. Nem ha­ragszanak meg érte, mert jó, baráti a kapcsolat köztünk. Olyat nem tudnak kérni, amit ne teljesítenéd. Ezenkívül ne­kem bármilyen melót adhat­nak. A legrosszabbtól — ami­ből jut bőven — a legna­gyobb tudást kívánóig, ugyan- . úgy elvégzem, pedig az esz­tergagépem nem a legjobb. A jutalmazottak listájáról is rég lekerültem. Azaz, — emeli fel a kezét — tavaly viszont kaptam hétszáz forintot csak azért, mert az egyik brigád­tag leszámolt. A neki járó pénzt kettőnk között osztot­ták szét. A feleségem már többször mondta: — Mit kín­lódsz annyit! Hagyd ott az egészet... Nemet mondtam, mert amikor épült ez az új gyár, kinéztem magamnak, úgy döntöttem, innen megyek nyugdíjba. Igaz, addig még sok van hátra. Hívtak nagyobb pénzért az előbbi munkahe­lyemre, de nekik is nemet mondtam. > A brigádtársak többször kértek, hogy álljak a soraikba. Azt válaszoltam ne­kik: — Majd, ha különváltak... (Együtt vannak a lakatosok és az esztergályosok.) Nem va­gyok haragtartó ember, de ke­ményfejű az biztos. Bárhová állítottak, eddig mindenütt, mint legelső esztergályos áll­tam a sarat. Olyan feladatot ol­dottam meg, amire itt, sokan képtelenek voltak. Ha nincs esztergályosmunka, akkor ér­tek a lakatossághoz Is — mondja Neuschel Béla eszter­gályos. Nem sokkal később a be­szélgetés lényeges gondolatait Ismertetem a gyáregység Igazgatójával, Gressal Sán­dorral, aki csak annyit fű­zött hozzá: Bárcsak sok lly«n esztergályosunk lenn«,. 2 A riport szereplői mindany- nyian az ötventagú Zalka Máté nevét viselő kiváló bri gád tagjai. Az egyénileg dől goző Neuschel Bélán kívül. Venesz Károly Hogyan élr dolgozik a munkásifjúság? Ipterjú Juhász Andrással, a KISZ KB titkárával Hidak, daruk és a minőség A jó minőség egy több mil­lió forint értékű darunál, vagy közúti, vasúti hídnál el­sőszámú kategória — a gyár­tó egyszerűen nem enged­heti meg magának, hogy ek­kora értéket hiányos minő­ségben engedjen ki a kezé­ből. A' Ganz-MÁVAG mátra- nováki, gyáregysége ezen a természetes igényen felül is sokat tesz a rendelők várako­zásainak teljesítéséért. A gyáregység megalakulá­sától dolgozik exportra is. Ez idő alatt nemcsak a vasszer­kezetek gyártását tanulták meg a novákiak, hanem azo­kat a módszereket is, ame­lyek alkalmazása a termék tartóssága, esztétikai megje­lenése javára válik. RÖNTGEN AZ ÜZEMBEN Hat év alatt például Cseh­szlovákiának 28 darab vasúti hidat állított elő a mátrano­váki gyáregység, s — jóllehet igen szigorúan vizsgálta át ezeket az átvevő — egyetlen minőségi hiba miatt meghiú­sult átvétel sem írható a gyáregység számlájára. Évek során berendezkedtek a futó­daruk gyártására is — kü­lön termelési sorokat alakí­tottak ki evégett. Idén már elektromosan is készre sze­relik a futódarukat, ezáltal nemcsak a gyors helyszíni sze­relés oldódik meg, hanem a szerkezet minőségi értékének további növelése is. Követ­kező lépésként a szakipari munkákat is a novákiak vég­zik el a darukon. Sőt, terve­zik az épületszerkezetek kész­re szerelését is. A vevők igen érzékenyek a hegesztési varratok minősé­gére. A mátranováki gyár­egység technológiai sort ala­kított ki a tompa varratok el­ső osztályú minőségére — nem véletlen hát, hogy sem­mi sem hibádzik a kifogásta­lan színvonalból. Jelenleg százméternyi varratból mind­össze kétméternyi az, >ami javításra szorul, s ilyesmivel nem sok helyen dicseked­hetnek. A minőség további ja­vítására megoldják, hogy munkaidő alatt is röntgen- vizsgálatnak vethessék alá a varratokat. Az előtervezésen már dolgoznak, jövőre üzem­be helyezik az első .röntgen*- kabint. A KÜLCSÍN SEM KÖZÖMBÖS Rendkívül Igényes a vasúti program keretében készített forgóvázak vasszerkezeti munkája. Ezeknél is arra tö­rekszik a mátranováki gyár­egység —, mert hisz ez az Igazi üzlet —, hogy komplett állapotban küldje el a rende­lőnek. Hidaknál, daruknál nem közömbös az esztétikai meg­jelenés sem, hiszen ezek a monstrumok szem előtt, van­nak. A külcsínt eleve megha­tározzák az UVATERV és a KGMTI tervezői a rajzokon, ám a terv nem szentírás —, ha kell, lehet rajta módosíta­ni. Ezt tette a mátranováki gyáregység, amikor javasolta a tervezőknek: módosítsák a futódaruk kerékszekrényé­nek és főtartójának kapcso­lását. Hegesztés helyett csa­varos kötést alkalmazzanak. Szebb így, nem beszélve ar ról, hogy gyorsabban is sze relhető. A termelési gyakor­latból adódó ötletek ezek, csakúgy, mint a darumacska új, áramvonalasabb formá­jának ajánlása. A közúti és vasúti hidak küllemére is büszke lehet a gyáregység — nemcsak tartósak, hanem szemre is tetszetősek az acél- szerkezetek. , 50 ÉVRE GARANTÁLJA A felület fokozott védel­mére új típusú revétlenítő és konzerváló gépsort állítottak üzembe. A gépsor révén re- vétlenítéssel, szemcseszórás­sal K nullás felületet képe­sek elérni. Az utórevétlenítés és gépi festés teljes megol­dása a mostani ötéves terv feladata. Az utóbbi időben egyre inkább áttérnek a fém- szórásos eljárásra, Mátra- novákon is mind gyakrab­ban alkalmazzák ezt a mód­szert, mely fél évszázadra ga rantálja a rozsdamentes fe lületet. , Rendkívül szigorú szem pontok alapján veszik át a rendelők a mátranováki tér mékeket — nemegyszer egye teml professzorok vizsgálják a gyártmány minőségét, minőségjavításra irányuló sokoldalú törekvésnek kö szönhető, hogy utólagos rek lamációkkal nem kell a no- vákiaknak bajlódniuk — a reklamációs könyv lapjai szinte teljesen üresek. Ifjúmunkások. Szerepük, je­lentőségük meghatározó jelle­gű, a vezető erőt jelentik if­júsági mozgalmunkban, s szerves alkotói munkásosztá­lyunknak. Életükről, gondja­ikról, eredményeikről beszél­getünk Juhász Andrással, a KISZ KB titkárával. — Munkásifjúságunk az ifjúproletárok méltó örökö­sének vallja magát. Vajon mennyire valós ez, s a KISZ mozgalmi munkájában mi­lyen szerepet játszik » je­lentős ifjúsági réteg? — Munkásifjúságunkra ugyanaz érvényes általános­ságban, mint egész munkás- osztályunkra. Vezető szerepük van, s ezt nem csak hangoz­tatjuk, hanem a mindennapi, valós politikában és gyakor­latban teszünk Is érte, hogy így legyen. Ez egy dinamikus folyamat, amit a KISZ sajátos eszközeivel, lehetőségéivel, ösztönzőivel próbál is serken­teni. Nem szívesen használóm a statisztika nyelvét, de Időn­ként elkerülhetetlen. Csak il­lusztrálásként mondom: 1980- ban például a gazdaságilag aktív ifjúság (30 év alatti fia­talokról van szó) hatvannégy százaléka tartozott munkás­osztályunkhoz. Dolgozó fiatal­jaink között 250 ezer ifjúkom­munistánk van, aki „fizikai­nak” számít. Jelentős arány ez a KISZ 875 ezres taglétszá­mához viszonyítva, de lehetne jobb is. Szervezettségünk a legutóbbi kongresszusunk óta szinte minden ifjúsági réteg­ben nőtt, így a munkásifjúság körében Is, de ez az emelke­dés huzamosabb Idő óta ala­csony. Okait javarészt ismer­jük, s ez egyben feladatain­kat is megszabja majd réteg- polítikánkban. örvendetes viszont, hogy a munkásifjúság közvetlen utánpótlását jelentő szakmunkástanulók szerve­zettsége, Ifjúsági mozgal­munkhoz való kötődése igen dinamikusan fejlődött, öt esz­tendő alatt: «7 százalékról 82,8 százalékra emelkedett, össae- gezve: munkásifjúságunk ve­zető szerepe valós, tettelvsl pedig méltó örököse forradal­mi, proletárelődeinek. — Beszéljünk akkor a tet­tekről, azokról az eredmé­nyekről, amelyek méltán fémjelzik mwnkásifjúságunk kiállását, cselekvőkészségét. — A KISZ IX. kongresszu­sa határozatának megfelelően ifjúsági szövetségünk fontos politikai feladatának tekintet­te és tekinti a népagazdasági feladatok megoldásában való aktív részvételt. Az érvényes ötéves tervektől kezdődően, a nemzetközi munkamegosztás­ból fakadó kötelezettségein­ken át egészen a konkrét, he-, lyi feladatok végrehajtásáig terjednek a KISZ tennivalói. Egyedi nagyberuházások és kiemelt kormányprogramok megvalósítását jelentették pél­dául ifjúsági szövetségünk védnökségvállalásai és a KISZ-építkezések. A Szovjet­unióban, a távoli Szibériában az uszty-ilimszki faipari kom­binát és város építésén pél­damutatóan dolgozott a Kun Béla Ifjúsági építőbrigád. Je­lenlegi KISZ-építkezésünkön, a paksi atomerőmű megvaló­sításán mintegy ötezer fiatal dolgozik; a Lékai JánosKISZ- építőbrigád 1977 óta eredmé­nyesen helytáll, s az építke­zés legfontosabb munkálatain eddig több mint egymillió munkaórát teljesített. Ifjúsági szövetségünk központi véd­nökségével valósult meg az elmúlt esztendőkben: a Duna- menti Hőerőmű, a Dunai Kő­olajipari Vállalat második üte­me, a szegedi kőolaj- és föld­gázipari létesítmények, a Ti­szai Hőerőmű és a Tiszai Kő­olajipari Vállalat. Dolgozó fiataljaink aktív megvalósítói a könnyűszerke­zetes építési mód, továbbá a számítástechnikai program és a húsprogram felett vállalt védnökségeinknek. Számtalan jó példa született ezekben az években az Ifjúmunkások, me­zőgazdasági dolgozók, fiatal értelmiségiek között szövődő j alkotó együttműködésre. Kü- | lön öröm is lehet ez számú nk- Ira: a „KISZ hozta őket ösz- Iszel” Személyes élményként engedtessék meg az orenburgl példa említése is, ahol a KISZ megtisztelő megbízásából dol­goztam, s naponta tapasztal­hattam fiataljaink helytállását becsületes munkáját. — A mindennapi munka zöme vállalatoknál, üzemek­ben, termelőszövetkezetek­ben teszi próbára a fiatalo­kat. A szocialista brigád­mozgalom itt virágzik, itt va\ósul meg. Mennyire cse­lekvő részese ennek a mun­kásifjúság? — Az elmúlt időszakban je­lentősen nőtt a szocialista brigádokban tevékenykedő fia­talok száma! Pillanatnyilag 673 ezer fiatal vesz részt a szocialista brigádmozgalom­ban. Nagyszerű közösségek kovácsolódnak országszerte, a legnemesebb dolog: a munka köti össze a fiatalokat és az idősebbeket egyaránt. Érdekes jelenség: a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekben az el­múlt öt esztendő alatt 36,9 százalékról 52,7 százalékra nö­vekedett a szocialista brigá­dokban részt vevő if júkommu- nisták aránya. Ezekben a kö­zösségekben a munka mellett a felnőtté válás, a munkahe­lyi demokrácia „iskoláját” is kijárják fiataljaink. A szocia­lista brigádok mozgatórugói a társadalmi munkaakcióknak is. Az elmúlt időszakban a KISZ-szel együtt a fiatalok évente például 60 millió fo­rinttal járultak hozzá gazda­sági és politikai céljaink megvalósításához a társadal­mi munkaakciók és kommu­nista műszakok keretében, — Néhány konkrét példa is bizonyítja, hogy nincs különösebb baj a munká­val, a tenniakarással. De milyen munkásifjúságunk közérzete, erkölcsi, anyagi megbecsülése, életkörülmé­nye? — A fiatalok életmódjá­nak, életkörülményeinek vizs­gálatánál is abból kell Elin­dulnunk, hogy az Ifjabb nem­zedékek életmódját ugyanazok a főbb tényezők határozzák meg, mint a társadalom egé­szét. S az ifjúság helyzetének javulását csak olyan Intézke­désektől várhatjuk, amelyek általános jellegűek, s az egész társadalmat áthatják. Köztudott dolog, hogy a fia­talok életformáját alapvető­en meghatározzák a család- alapítással járó gondok. Ide tartozik a gyereknevelés, a lakáskérdés, a kulturális, szó­rakozási szokások, a szabad idő eltöltése. Ha a fiatalok életét összehasonlítjuk az idő­sebbekével, akkor a következő lényeges különbségeket Lát­juk: Kevesebbnek van lakása, több idejük jut gyermekneve­lésre, s egész más módon használják ki szabad idejüket. Természetes* hogy várják igé­nyeik kielégítését. De ezt nemcsak várni, hanem tenni is kell érte. A fiatalok tennének is, a ebben kell nekünk az eddigi­eknél sokkal többet segíte­nünk. Itt van például a lakás­kérdés. A KISZ KB kongresz- szusi levelének megvitatása során a legtöbb véleményez­zél kapcsolatban hangzott el, S erre csak azt tudjuk felel­ni, hogy lehetőségeink vége­sek és adottak. A KISZ egye­dül nem vállalhatja magára ennek a társadalmi jellegű problémának a megoldását. Viszont keressük a magunk csatornáin is az intenzívebb segítés lehetőségeit. Annak el­lenére, hogy nyugodtan ki­mondhatjuk, a fiatalok életkö­rülményeit alapvetően befo­lyásoló lakáshelyzet kedvező­en alakult az elmúlt időszak­ban. 1975—78. között kiutalt lakások 56,3 százalékát kap­ták fiatalok. A magánerős la­kásépítésben résztvevők 40— 50 százaléka szintén fiatal. De ez még mindig kevés! A la­kásigénylők között most is csaknem kétszázezer a fiatal házas. Az átlagosnál jóval könnyebb helyzetben vannak azok a fiatalok, akik kisebb városban, vagy községben kí­vánnak letelepedni. S van még egy nem elhanyagolható tény: a munkásfiatalok egy része munkásszállásokon él, sokszor nem a legideálisabb körülmé­nyek között. — Hogyan művelődik ói munkásifjúság? — Különösein a KISZ IX: kongresszusa óta többet törőd­tünk közművelődési tenniva­lóinkkal. A „Művelt ifjúsá­gért” mozgalom keretében például alapszervezeteink mintegy 90 százaléka kapcso­lódott be egy, vagy több ak­cióba. As új akciók u ifjú­munkások és a falusi fiatalok kóréban váltak a Isgaépsss- rűbbé. A „Könyv éa ifjúság” akcióban 6100 alapszervezet­ből 30 ezer fiatal vett részt ismeretgazdagító országos já­tékban. Fejlődött az olvasó­tábor-mozgalom, jelentősen nőtt a szakmunkástanulókat, Ifjúmunkásokat tömörítő tá­borok száma. Az ifjúsági klu­bok változatlanul fontos sze­repet játszanak, a fiatalok sza­bad idejének eltöltésében. Jelenleg 4500 ifjúsági klub működik, taglétszámuk közel 180 ezer — fejezte be a be­szélgetést Juhász András, a KISZ K»B titkára. Varga László A Salgótarjáni Ruhagyár eredményes munkájához a nemré­gen yégzett ifjúmunkások is jelentősen hozzájárulnak. Az elmúlt évben kapta meg szakmunkás-bizonyítványát Tajti Ágnes — képünkön — aki gyakorlott, tapasztalt szakember­ként végzi feladatait az üzemben — kulcsár — NóGRÁD - 1981 május 10., vasárnap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents