Nógrád. 1981. május (37. évfolyam. 101-126. szám)

1981-05-17 / 114. szám

fi%rn termelési tervét rendszeresen túlteljesíti Ménkescn a Lenin Szocialista Frontbrigád Nagy Pál Máté vezetésével. Képünkön: Draveczki Jenő, Kotroczó Bóka Gyula és Sziics József Nővé vájár az önjáróegységeket kezéli. (Fotó: Krekács Miklós) A munka becsületének... (IX.) Kormány ki lent etési — kinek ? *,A figyelmet a társadalom fejlődése szempontjából leg­fontosabb eszmei és erkölcsi kérdésekre kell összpontosíta­ni: . -. a munka becsületé­nek növelésére, a kötelezettsé­gek teljesítésére, a közösségi szellem erősítésére”. (A XII. pártkongresszus hatá­rozatából.) — Vállalati téma vagy vala­milyen „logiai” felmérés? — kérdi Juhász János. — Inkább az utóbbi. — Hajáj, azok most nagyon mennek... Két tűz között Költői, de talán egyben ta­nulságos kérdés is lehet: ki­nek adna kormánykitüntetést az, aki erre nincs — s várha­tólag nem is lesz — fölhatal­mazva. — Én közvetlen termelésirá­nyítóknak adnék ilyet — vá­laszolja némi gondolkodás után Pincze Sándor művezető, a Balassagyarmati Fémipari Vál­lalat szb-tltkára. — Olyan ve­zetőknek, akik közvetlenül foglalkoznak fizikai dolgozók­kal, és ezeknek ügyes-bajos dolgaival óráról órára kerül­nek szembe. — Mért pont ezeknek a ve­zetőknek?, — Szerintem ezeknek a leg­nehezebb a dolguk — vála­szolja a zömök kék köpenyes fiatalember. — Egy magasabb beosztású vezető már csak olyan dolgozókkal érintkezik, akik maguk is irányítók; te­hát akikben már él az üze­mi érdek. De a’ fizikai dolgo­zók között nem mindenkiben él annyira a közérdek, hanem inkább az egyéni hasznot ve­szik előbbre. S ezzel sokszor meg kell birkózni. — Minden vezetőnek is... — Igen, de a művezetők vannak két tűz között. A fel­sőbb vezetés tőlük kéri szá­mon a termelést. Az emberek meg a jövedelmükért perelnek, ha anyaghiány vagy más ne­hézség megkurtítja. — A művezetők közül mi­lyen szempontok szerint vá­lasztana? — Először is természetesen jól dolgozzon. Törzsgárdatag legyen. Töltsön be társadalmi funkciót is. És politikailag érett legyen... — Az mit jelent? — Például azt, hogy az ár­emeléseket meg tudja magya­rázni. Ki nyüzsög, ki nem? — Tízéves tapasztalatomra alapozva azt mondom: bárki­nek, aki a követelményeknek eleget tesz — mondja hatá­rozottan Ubrankovics József esztergályos. — Ezt kiegészít­ve: az újat elfogadónak, de csak akkor, ha az újat meg is tudja valósítani! Aki szak­mai tudását és emberi jó tu­lajdonságait maximálisan ad­ja a munkához, és ezekkel ki­magaslik a többi közül. .. — Melyik a fontosabb? — Legfontosabb a szakmai tudás, vagy én úgy jobban sze­retem mondani, hogy: szak­mai intelligencia. — Szakmunkásnak is, mér­nöknek is lehet ilyen a ma­ga módján. — Nem lényeges sem beosz­tás, sem kor, sem a nem. Lé­nyeg az, hogy egy ügyet mér­hetően előbbre vigye. — Van, aki az előbbre vi­tel látszatát nyüzsgéssel akar­ja kelteni. — Kérdés: mit nevezzünk nyüzsgésnek? Nekem van egy társadalmi megbízatásom. Ahhoz az emberek dolgairól, bajairól - tájékozottnak kell lennem. Ez nem megy „nyüzs­gés” nélkül. Van, akire szak­mailag bíznak többet, mint a társaira. Nálunk dolgozik a Bedőcs Jóska, akinek hatalmas szakmai intelligenciája van, nincs olyan gép, amihez ne értene. ő sokat mo­zog, sok helyen ott van, de nincs üresjárata. Ez tehát nem nyüzsgés. Ezt Is figyelembe venném, ha kitüntetést kéne odaítélnem. Nagy szavak helyett 1 — Kitüntetést kétféle em­bernek adnak — véli Juhász János üzemvezető. — Egyik­nek egy konkrét nagy produk­ció után ítélik oda; mondjuk azért, mert mindent megtett, hogy egy beruházás sikerül­jön. A másik fajta: aki éve­kig ugyanott dolgozik, majd­nem ugyanazt csinálja, és mindennap bizonyít. Ennél az utóbbinál az a lényeg, hogy az évek alatt elismerést vívjon ki, de ne csak a főnökei előtt, hanem az egész környezete előtt. — Az ilyen emberek közül hogy választaná ki a kor­mánykitüntetésre érdemese­ket? — Lényeg, hogy ne a ki­tüntetésért dolgozzon jól. Ha­nem azért, mert ő ilyen. Min­denféle ígéret nélkül jól dol­gozzon. Még ha sérelem éri is, csak ideig-óráig duzzog­jon. Hiszen hányszor mondja az ember, hogy: nem érdekel, abbahagyom, nem' foglalko­zom tovább vele. Két óra múlva mégis csinálja. — Milyen vezetőt tüntetne ki? — Egy jó vezető úgy gon­dolkozik, . mintha saját üze­méről lenne szó. Nem 'vélet­len, hogy a legtöbb szívin­farktust a vezetők kapják. Mert otthon a tévé előtt is fejőben motoszkálnak az üze­mi bajok. És nem csak a sa­ját területe izgatja, hanem azzal is törődik, hogy az ő területe miként befolyásolja a gyár többi műhelyének, osztályának dolgát. — Tehát olyan vezetőt tün­tetne ki, ^akiben kialakult a szocialista tulajdonosi tudat. — Ezt nagyon szépen mond­ta, legszívesebbén megtapsol­nám. Én nem szeretem az ilyen nagy szavakat. Dolgoz­zunk hatékonyan, termeléke­nyen, intenzíven... Két jó magyar szót használok: öcsi, dolgozz szorgalmasan, becsü­letesen. Ebbe az égvilágon minden belefér... Szép gondolat. Vajha az élet is az ilyen szép gondola­tokhoz igazodna! '(Vége) Molnár Pál Dinamikus fejlődés - jelentős tartalékok Beszélgetés kemerovéi vendégeinkkel A Kemerovo és Nógrád megyék közötti testvérkapcsolat keretében rendszeresen sor kerül előadók cseréjére, akik többek között a baráti megye fejlődéséről, az elkövetkező időszak terveiről is beszámolnak előadásaikban. Jelenleg Nógrád megyében tartózkodik Povarics Hja Prohorovics, a közgazdasági' tudományok kandidátusa, a Kemerovói Állami Egyetem tanszékvezetője és Elunin Jakov Nyikolajevics, a kemerovói területi pártbizottság előadói csoportjának mun­katársa. Az alkalmat felhasználtuk a vendégekkel folytatott beszélgetésre. — Mozgalmas hónapokat tudhat maga mögött a szov­jet nép. Az SZKP közel­múltban lezajlott XXVI. kongresszusa elvégezte a számvetést Szovjetunió el­múlt Ötéves fejlődéséről, s megszabta a soron kővetke­ző feladatokat. A kemero- vóiak miként értékelték az eltelt esztendőket? — A szovjet nép fejlődé­sének nagyon fontos és fe­lelősségteljes szakaszába lé­pett. A pártkongresszus sok­oldalúan elemezte a gazda­sági, társadalmi élet terü­letén elért eredményeket, s kidolgozta a kommunizmus további építésének átfogó programját. Miként az SZKP kongresszusán is elhangzott, az elmújt tíz év során a Szovjetunió gazdasági poten­ciálja csaknem duplájára nőtt, a szovjet emberek élet- színvonala másfélszeresére emelkedett. E feladatok va­lóra váltásából természete­sen részt vállaltak a kuz- nyecki-medencében dolgo­zók is — válaszolt Povarics Ilja Pohorovics. — Hallhatnánk gazdasági sikereikről részletesebben? — A területen dolgozók méltán büszkék a munká­ban elért sikerekre, hiszen Kemerovóban az ipari ter­melés értéke elérte a ki- lencmilliárd rubelt, s a tíz évvel ezelőttinek a másfél- szeresére növekedett. Je­lentős eredmények szület­tek a műszaki fejlesztés, re­konstrukciók területén, a gyárakban új technológiák honosodtak meg, javult a termékek minősége, jobbak az élet- és munkakörülmé­nyek. Persze nekünk la meg­vannak saját gondjaink, amelyek az SZKP XXVI. kongresszusán is szóba ke­rültek. Egyebek között nem sikerült az elképzeléseknek megfelelően növelni a mun­ka termelékenységét, a nép­gazdaság különböző ágaza­tainak gyorsított ütemű fej­lesztését, s előfordult, hogy nem gazdaságosan használ­tuk ki tartalékainkat. Mind­ez Kemerovo megyére is jellemző volt. — A következő öt eszten­dőre milyen tervek várnak a testvérmegye dolgozóira? — A következő időszak­ban, s a későbbiekben' is, te­rületünk Nyugat-Szibéria hatalmas szénbányászati, kohászati és vegyipari köz­pontjaként fejlődik. A XI. és XII. ötéves tervben a széntermelést bányászaink­nak háromszorosára kell növelni, s a meglevő bá­nyák tartalékainak kihasz­nálása mellett sor kerül mű­szaki korszerűsítésre, új ak­nák nyitására is. A henge- reltáru-termelés fokozása megkívánja, hogy új elektro- acélgyártó üzemet építsünk, növeljük a meglevőek ka­pacitását: A vegyipar sem áll kisebb feladat előtt, hi­szen termelése — főként a műtrágya — huszonöt szá­zalékkal növekszik majd a tervcikiusban. A gépgyártás, energiatermelés szintén a legfontosabb teendőink kö­zött szerepel, Az a törekvés, hogy befektetéseink gyor­san megtérüljenek, a nép­gazdaság minden területe intenzíven fejlődjék, javul­jon a munka hatékonysága, termékeink minősége. — Az SZKP XXVI. kong­resszusán meghatározott életszínvonal-program foko­zódó felelősséget ró a me­zőgazdaságban dolgozókra. Mi jellemzi testvérmegyénk mezőgazdaságát? — kérdez­tük Elunin Jakov Nyikolaje­vics tői. — Az életszínvonal to­vábbi emelése fontos célki­tűzése pártunknak. Ez ma­gában foglalja a munka-és életfeltételek egészét, kezdve a lakástól a pihenésig. Ezen belül megkülönböztetett je­lentőségű az élelmiszer-, és közszükségleti cikkekkel való jobb ellátás. Területün­kön a munkaképes lakosság 95 százaléka az Iparban, építőiparban, közlekedés­ben, a szolgáltatásban dol­gozik, de a mezőgazdasá­gunk sem lebecsülendő. Az elmúlt két tervciklusban például kétmilliárd rubelt fordítottunk fejlesztésére. Több a mezőgazdasági gép, hatalmas állattartó létesít­mények épültek, sok jutott a falvak szociális fejleszté­sére. A mezőgazdaság ter­melési értéke ez idő alatt tizennyolc százalékkal emel­kedett. — Az ágazatban melyek a legfontosabb tennivalók? — A pártkongresszus ha­tározata is megfogalmazta, hogy elsősorban a mezőgaz­dasági termékek mennyisé­gét kell növelni, főként a húst, húskészítményeket. E célt figyelembe véve terüle­tünkön a mezőgazdaság fej­lesztésére rendelkezésre álló összeg hetven százaléka az állattenyésztést szolgál­ja majd, s az ezzel össze­függő takarmány termesztés ipari alapokon való megte­remtését. E program meg­valósítása lehetővé teszi, hogy 1985-re jelentősen nö­vekedjék a hús- és tejter­melés: Kemerovóban nagy gondot fordítanak a burgo­nya és zöldségfélék termesz­tésére és eltarthatóságának növelésére. A mezőgazda­ságban dolgozók körülmé­nyein is szeretnénk javítani. A gazdaságokban évente 20—25 lakást szándékozunk felépíteni, új óvodák, böl­csődék és szociális létesít­mények mellett. Az ellátás­ban továbbra is fontos sze­repet töltenek be az ipari üzemek háztáji gazdaságai, amelyek a számukra átadott földeken nem kevés húst, tejet, tojást és zöldséget ál- , Irtottak elő eddig is. — Önök előadásaikban is sokat szóltak a magyar- szovjet gazdasági kapcsola­tok jelentőségéről... — Az új társadalom sike­res építésében hatalmas je­lentőségű a szocialista kö­zösség országainak baráti együttműködése, további erősítése — mondotta Pova­rics Ilja Pohorovics. — Kapcsolataink mind széle­sebb területeket fognak át, jó példa erre az Inter.« kozmosz-program, s önma­gában is kifejező, hogy a magyar—szovjet árucsere­forgalom meghaladja az ötmilliárd rubelt. A Magyar Népköztársaság a Szovjet­unióból gépeket, energeti­kai berendezéseket, olajat,’ villamos energiát és sok mást kap. A Szovjetunióba Irányuló szállítmányok zöm­mel berendezések, közleke­dési eszközök. Kemerovóba például Magyarországról szállítanak élelmiszer-ipari,’ textilipari berendezéseket,1 gyógyászati cikkeket,’ Együttműködésünk dinami­kusan fejlődött az elmúlt években. — Miként a testvérmegyei kapcsolatok is — vette visz- sza a szót Elunin Jakov Nyi­kolajevics. — Szeretnénk megragadni az alkalmat, hogy Kemerovo terület dol­gozóinak baráti üdvözletét tolmácsoljuk, újabb sikere­ket kívánjunk Nógrád me­gye dolgozóinak a fejíett szocialista társadalom építé­séhez! ( — Köszönjük a beszélge­tést! M. SZ. Gy. K apott egy levelet, amely­ben az állott, hogy őt Gyurkovics Lászlót, az ingatlan távfűtési üzemének villanyszerelőjét meghívják a májusi emelvényre. Ott állott megilletődötten, mert még so­ha sem volt ilyen helyen. Hömpölygőit előtte az ünne­pi menet, fénylettek a szél­ben pattogó zászlók, zengett a zene, kavargott az öröm. Gyurkovics László szédült a nagy kavargástól. Élénken vert a szive, felmelegedett a vére, piroslott az arca, Eny- nyi szépet megosztani anyjá­val szeretett volna, de az kint maradt Rónán a kolónia csendjében. Ott él Gyurkovicsi is vele. Mostarjában sok öröm' járja a kolóniái kis házat. Ez is, hogy ide hívtak, meg ko­rábban egy másik levél hoz­ta a meglepetést. Munka Ér­demrend ezüst fokozatával tüntették ki. De nem emiatt invitálták meg az emelvényre, hanem, hogy képviselje a munkatársait. Varga Mihály, az alapszeirvezeti párttltkár mondta a minap: — Laci a legméltóbb arra, hogy ilyen helyen képviseljen bennünket... Aztán Tóth László a má­sik munkatársa, akivel vala­ha együtt is dolgoztak az erő­műben megerősítette a párt­titkárt. ö mondta, hogy Gyur­kovics Laci olyan ember, aki­nek magatartása hatással van Pályafutás munkás módra... a brigád tagjaira. Nálunk a távfűtésnél ennek különös jelentősége volt. Mert ami­kor kezdték az életet, olyan emberek jelentkeztek dolgoz­ni, akiknek a munkafegyelem, nem volt/ erős, oldaluk. Mun­kaidő alatt is v mentek a vi­lágnak, meg az Ivóba. — Ilyen már nincs nálunk — mondta Tóth Laci. Az az igazság, hogy Gyur­kovics László fegyelmezett munkája láttán elszégyellték magukat a lezserkedők, de az is igaz, hogy akikre nem volt ez sem hatással, azoknak úti­laput kötötték a talpuk alá. Szóval megszilárdult a távfű­tésnél a fegyelem. Cserélgetjük a gondqlato- kat, elevenítettük az elmúltat Gyurkovics Lászlóval kint a távfűtési központban. Már a májusi naptól ragyogott min­den, ablakot is kellett nyitni a friss levegőért, de a hőköz­pont gépei még sisteregve nyomják a meleg vizet a veze­tékekbe. Nem lehet annak le- állnia sohasem. Nagyon halk szavú ember Gyurkovics László A tekintete is szinte bocsánatkérő. A hőközpontra terelődött a szó, amikor eszé­be jutott, hogy ő is ott esett ót a tűzkeresztségen. — Itt eszméltem rá, hogy milyen felelősség a távfűtés­nél dolgozni,.. Aztán mesélte, hogy egy al­kalommal a gőz szétvágta a berendezést és akkor decern-» bér volt. Kihűltek a lakások. De nekifogtak és dolgoztak, hangtalanul, keményen, hogy mielőbb továbbíthassák a me­leget, — Akkor ismertem meg igazán az embereket... — Megmozdult a széken, felélén­kült a hangja és kipirosodott az arca. Valamikor úgy történt ez, hogy a távfűtési üzemnek a puszta létéért is keményen meg kellett dolgoznia. Embe­rek kellettek ehhez, akik ér­tenek a szakmájukhoz, meg szívük is van a munkához. A nagyüzemekben növekednek fel az ilyen emberek. Gyur­kovics László is a bánya vil­lanyszerelője volt. Dolgozott Szilváskőn, Gyökeresen, Ki- ■rálytárón. Az idegrendszeré­ben van, hogy neki a munka­kezdéskor pontosan a helyén kell állnia. Az is, hogy fel­adatát jól kell elvégezni. Ak­koriban Pál István volt a táv­fűtés főnöke, Gyurkovicsiiak iskolatársa — Ö csábított ide a bányá­tól — mondta Gyurkovics. így kezdődött Gyurkovics László pályafutása a távfű­tésnél. És azzal folytatódott, hogy lelkiismeretesen vé­gezte a munkáját. Azt is Tóth Laci mesélte el, hogy Gyur- kovicsnak a természetében van, ha hasznavehető alkat­részt lát félredobva, felveszi és helyére teszi. A szerszám­jait gondosan megőrzi. Ami­kor valaki segítségre szorul, azt kisegíti. Ezek a munkás­emberhez méltó szép voná­sok váltak aztán fokozatosan az emberek tulajdonságává a távfűtésnél is. Megemelt han­gon mondta: — Ez nem kizárólag egy ember hatása a másikra. Én hiszek abban, ahogyan válto­zik körülöttünk az élet, úgy változnak az emberek is. Ez az igazság... Mintha tűzbe jönne, úgy mondta, hogy mostanában so­kat vitázik azokkal, akik fa­nyalogva nézik az életet és nem akarják látni a válto­zást, hanem felnagyítanak minden hibát. Szegényeknek nevezte őket. Azt mondta, hogy szeretné levinni őket a házak pincéjébe, és megmu­tatni nekik, hogyan lelkesed­nek az emberek, amikor si­kerül kijavítaniuk valami­lyen hibát és megy a meleg víz a lakásokba Pedig ott a fénytelen mélyben görnyedni kell, emelni nehéz csöveket, eligazodni a pókhálóhoz ha­sonló csőszövevények között. — Annak keserű a szája- íze, aki nem ismeri a munka okozta örömet, — kiíakadás volt ez már. Mert Gyurkovics László­nak joga van erre a kifaka- dásra. Ami eredmény szüle­tett a környezetében annak részese ő. Amikor a munka­helyén letelik a szolgálata, akkor odaáll a társadalmi feladatát végezni. Ha szólít­ják, ott van a munkásőrség­nél, akár gyakorlatra kell in­dulnia, akár őrségbe, Kint Rónán a népfrontban szorgal- maskodik, A kultúrban a bel­ső rendet megteremteni, ott volt a többiekkel. A játszóte­ret elkészíteni készen állott.1 Szép díszbe öltöztetni a vá­rost jeles ünnepeken, ezt is vállalta Gyurkovics László. — Az idén ezt kaptam párt- megbízatásként. .. A mikor véget ért a hiva­talos munkája, akkor indultak ezt a felada­tot elvégezni. S láttam őt a jól végzett munka tudatában, barátok között ülve, szoli­dan poharazgatni. Emberi módra, igazán jól érezve ma­gukat. Bobál Gyula NÓGRÁD - 1981. május 17., vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents