Nógrád. 1981. május (37. évfolyam. 101-126. szám)
1981-05-17 / 114. szám
fi%rn termelési tervét rendszeresen túlteljesíti Ménkescn a Lenin Szocialista Frontbrigád Nagy Pál Máté vezetésével. Képünkön: Draveczki Jenő, Kotroczó Bóka Gyula és Sziics József Nővé vájár az önjáróegységeket kezéli. (Fotó: Krekács Miklós) A munka becsületének... (IX.) Kormány ki lent etési — kinek ? *,A figyelmet a társadalom fejlődése szempontjából legfontosabb eszmei és erkölcsi kérdésekre kell összpontosítani: . -. a munka becsületének növelésére, a kötelezettségek teljesítésére, a közösségi szellem erősítésére”. (A XII. pártkongresszus határozatából.) — Vállalati téma vagy valamilyen „logiai” felmérés? — kérdi Juhász János. — Inkább az utóbbi. — Hajáj, azok most nagyon mennek... Két tűz között Költői, de talán egyben tanulságos kérdés is lehet: kinek adna kormánykitüntetést az, aki erre nincs — s várhatólag nem is lesz — fölhatalmazva. — Én közvetlen termelésirányítóknak adnék ilyet — válaszolja némi gondolkodás után Pincze Sándor művezető, a Balassagyarmati Fémipari Vállalat szb-tltkára. — Olyan vezetőknek, akik közvetlenül foglalkoznak fizikai dolgozókkal, és ezeknek ügyes-bajos dolgaival óráról órára kerülnek szembe. — Mért pont ezeknek a vezetőknek?, — Szerintem ezeknek a legnehezebb a dolguk — válaszolja a zömök kék köpenyes fiatalember. — Egy magasabb beosztású vezető már csak olyan dolgozókkal érintkezik, akik maguk is irányítók; tehát akikben már él az üzemi érdek. De a’ fizikai dolgozók között nem mindenkiben él annyira a közérdek, hanem inkább az egyéni hasznot veszik előbbre. S ezzel sokszor meg kell birkózni. — Minden vezetőnek is... — Igen, de a művezetők vannak két tűz között. A felsőbb vezetés tőlük kéri számon a termelést. Az emberek meg a jövedelmükért perelnek, ha anyaghiány vagy más nehézség megkurtítja. — A művezetők közül milyen szempontok szerint választana? — Először is természetesen jól dolgozzon. Törzsgárdatag legyen. Töltsön be társadalmi funkciót is. És politikailag érett legyen... — Az mit jelent? — Például azt, hogy az áremeléseket meg tudja magyarázni. Ki nyüzsög, ki nem? — Tízéves tapasztalatomra alapozva azt mondom: bárkinek, aki a követelményeknek eleget tesz — mondja határozottan Ubrankovics József esztergályos. — Ezt kiegészítve: az újat elfogadónak, de csak akkor, ha az újat meg is tudja valósítani! Aki szakmai tudását és emberi jó tulajdonságait maximálisan adja a munkához, és ezekkel kimagaslik a többi közül. .. — Melyik a fontosabb? — Legfontosabb a szakmai tudás, vagy én úgy jobban szeretem mondani, hogy: szakmai intelligencia. — Szakmunkásnak is, mérnöknek is lehet ilyen a maga módján. — Nem lényeges sem beosztás, sem kor, sem a nem. Lényeg az, hogy egy ügyet mérhetően előbbre vigye. — Van, aki az előbbre vitel látszatát nyüzsgéssel akarja kelteni. — Kérdés: mit nevezzünk nyüzsgésnek? Nekem van egy társadalmi megbízatásom. Ahhoz az emberek dolgairól, bajairól - tájékozottnak kell lennem. Ez nem megy „nyüzsgés” nélkül. Van, akire szakmailag bíznak többet, mint a társaira. Nálunk dolgozik a Bedőcs Jóska, akinek hatalmas szakmai intelligenciája van, nincs olyan gép, amihez ne értene. ő sokat mozog, sok helyen ott van, de nincs üresjárata. Ez tehát nem nyüzsgés. Ezt Is figyelembe venném, ha kitüntetést kéne odaítélnem. Nagy szavak helyett 1 — Kitüntetést kétféle embernek adnak — véli Juhász János üzemvezető. — Egyiknek egy konkrét nagy produkció után ítélik oda; mondjuk azért, mert mindent megtett, hogy egy beruházás sikerüljön. A másik fajta: aki évekig ugyanott dolgozik, majdnem ugyanazt csinálja, és mindennap bizonyít. Ennél az utóbbinál az a lényeg, hogy az évek alatt elismerést vívjon ki, de ne csak a főnökei előtt, hanem az egész környezete előtt. — Az ilyen emberek közül hogy választaná ki a kormánykitüntetésre érdemeseket? — Lényeg, hogy ne a kitüntetésért dolgozzon jól. Hanem azért, mert ő ilyen. Mindenféle ígéret nélkül jól dolgozzon. Még ha sérelem éri is, csak ideig-óráig duzzogjon. Hiszen hányszor mondja az ember, hogy: nem érdekel, abbahagyom, nem' foglalkozom tovább vele. Két óra múlva mégis csinálja. — Milyen vezetőt tüntetne ki? — Egy jó vezető úgy gondolkozik, . mintha saját üzeméről lenne szó. Nem 'véletlen, hogy a legtöbb szívinfarktust a vezetők kapják. Mert otthon a tévé előtt is fejőben motoszkálnak az üzemi bajok. És nem csak a saját területe izgatja, hanem azzal is törődik, hogy az ő területe miként befolyásolja a gyár többi műhelyének, osztályának dolgát. — Tehát olyan vezetőt tüntetne ki, ^akiben kialakult a szocialista tulajdonosi tudat. — Ezt nagyon szépen mondta, legszívesebbén megtapsolnám. Én nem szeretem az ilyen nagy szavakat. Dolgozzunk hatékonyan, termelékenyen, intenzíven... Két jó magyar szót használok: öcsi, dolgozz szorgalmasan, becsületesen. Ebbe az égvilágon minden belefér... Szép gondolat. Vajha az élet is az ilyen szép gondolatokhoz igazodna! '(Vége) Molnár Pál Dinamikus fejlődés - jelentős tartalékok Beszélgetés kemerovéi vendégeinkkel A Kemerovo és Nógrád megyék közötti testvérkapcsolat keretében rendszeresen sor kerül előadók cseréjére, akik többek között a baráti megye fejlődéséről, az elkövetkező időszak terveiről is beszámolnak előadásaikban. Jelenleg Nógrád megyében tartózkodik Povarics Hja Prohorovics, a közgazdasági' tudományok kandidátusa, a Kemerovói Állami Egyetem tanszékvezetője és Elunin Jakov Nyikolajevics, a kemerovói területi pártbizottság előadói csoportjának munkatársa. Az alkalmat felhasználtuk a vendégekkel folytatott beszélgetésre. — Mozgalmas hónapokat tudhat maga mögött a szovjet nép. Az SZKP közelmúltban lezajlott XXVI. kongresszusa elvégezte a számvetést Szovjetunió elmúlt Ötéves fejlődéséről, s megszabta a soron kővetkező feladatokat. A kemero- vóiak miként értékelték az eltelt esztendőket? — A szovjet nép fejlődésének nagyon fontos és felelősségteljes szakaszába lépett. A pártkongresszus sokoldalúan elemezte a gazdasági, társadalmi élet területén elért eredményeket, s kidolgozta a kommunizmus további építésének átfogó programját. Miként az SZKP kongresszusán is elhangzott, az elmújt tíz év során a Szovjetunió gazdasági potenciálja csaknem duplájára nőtt, a szovjet emberek élet- színvonala másfélszeresére emelkedett. E feladatok valóra váltásából természetesen részt vállaltak a kuz- nyecki-medencében dolgozók is — válaszolt Povarics Ilja Pohorovics. — Hallhatnánk gazdasági sikereikről részletesebben? — A területen dolgozók méltán büszkék a munkában elért sikerekre, hiszen Kemerovóban az ipari termelés értéke elérte a ki- lencmilliárd rubelt, s a tíz évvel ezelőttinek a másfél- szeresére növekedett. Jelentős eredmények születtek a műszaki fejlesztés, rekonstrukciók területén, a gyárakban új technológiák honosodtak meg, javult a termékek minősége, jobbak az élet- és munkakörülmények. Persze nekünk la megvannak saját gondjaink, amelyek az SZKP XXVI. kongresszusán is szóba kerültek. Egyebek között nem sikerült az elképzeléseknek megfelelően növelni a munka termelékenységét, a népgazdaság különböző ágazatainak gyorsított ütemű fejlesztését, s előfordult, hogy nem gazdaságosan használtuk ki tartalékainkat. Mindez Kemerovo megyére is jellemző volt. — A következő öt esztendőre milyen tervek várnak a testvérmegye dolgozóira? — A következő időszakban, s a későbbiekben' is, területünk Nyugat-Szibéria hatalmas szénbányászati, kohászati és vegyipari központjaként fejlődik. A XI. és XII. ötéves tervben a széntermelést bányászainknak háromszorosára kell növelni, s a meglevő bányák tartalékainak kihasználása mellett sor kerül műszaki korszerűsítésre, új aknák nyitására is. A henge- reltáru-termelés fokozása megkívánja, hogy új elektro- acélgyártó üzemet építsünk, növeljük a meglevőek kapacitását: A vegyipar sem áll kisebb feladat előtt, hiszen termelése — főként a műtrágya — huszonöt százalékkal növekszik majd a tervcikiusban. A gépgyártás, energiatermelés szintén a legfontosabb teendőink között szerepel, Az a törekvés, hogy befektetéseink gyorsan megtérüljenek, a népgazdaság minden területe intenzíven fejlődjék, javuljon a munka hatékonysága, termékeink minősége. — Az SZKP XXVI. kongresszusán meghatározott életszínvonal-program fokozódó felelősséget ró a mezőgazdaságban dolgozókra. Mi jellemzi testvérmegyénk mezőgazdaságát? — kérdeztük Elunin Jakov Nyikolajevics tői. — Az életszínvonal további emelése fontos célkitűzése pártunknak. Ez magában foglalja a munka-és életfeltételek egészét, kezdve a lakástól a pihenésig. Ezen belül megkülönböztetett jelentőségű az élelmiszer-, és közszükségleti cikkekkel való jobb ellátás. Területünkön a munkaképes lakosság 95 százaléka az Iparban, építőiparban, közlekedésben, a szolgáltatásban dolgozik, de a mezőgazdaságunk sem lebecsülendő. Az elmúlt két tervciklusban például kétmilliárd rubelt fordítottunk fejlesztésére. Több a mezőgazdasági gép, hatalmas állattartó létesítmények épültek, sok jutott a falvak szociális fejlesztésére. A mezőgazdaság termelési értéke ez idő alatt tizennyolc százalékkal emelkedett. — Az ágazatban melyek a legfontosabb tennivalók? — A pártkongresszus határozata is megfogalmazta, hogy elsősorban a mezőgazdasági termékek mennyiségét kell növelni, főként a húst, húskészítményeket. E célt figyelembe véve területünkön a mezőgazdaság fejlesztésére rendelkezésre álló összeg hetven százaléka az állattenyésztést szolgálja majd, s az ezzel összefüggő takarmány termesztés ipari alapokon való megteremtését. E program megvalósítása lehetővé teszi, hogy 1985-re jelentősen növekedjék a hús- és tejtermelés: Kemerovóban nagy gondot fordítanak a burgonya és zöldségfélék termesztésére és eltarthatóságának növelésére. A mezőgazdaságban dolgozók körülményein is szeretnénk javítani. A gazdaságokban évente 20—25 lakást szándékozunk felépíteni, új óvodák, bölcsődék és szociális létesítmények mellett. Az ellátásban továbbra is fontos szerepet töltenek be az ipari üzemek háztáji gazdaságai, amelyek a számukra átadott földeken nem kevés húst, tejet, tojást és zöldséget ál- , Irtottak elő eddig is. — Önök előadásaikban is sokat szóltak a magyar- szovjet gazdasági kapcsolatok jelentőségéről... — Az új társadalom sikeres építésében hatalmas jelentőségű a szocialista közösség országainak baráti együttműködése, további erősítése — mondotta Povarics Ilja Pohorovics. — Kapcsolataink mind szélesebb területeket fognak át, jó példa erre az Inter.« kozmosz-program, s önmagában is kifejező, hogy a magyar—szovjet árucsereforgalom meghaladja az ötmilliárd rubelt. A Magyar Népköztársaság a Szovjetunióból gépeket, energetikai berendezéseket, olajat,’ villamos energiát és sok mást kap. A Szovjetunióba Irányuló szállítmányok zömmel berendezések, közlekedési eszközök. Kemerovóba például Magyarországról szállítanak élelmiszer-ipari,’ textilipari berendezéseket,1 gyógyászati cikkeket,’ Együttműködésünk dinamikusan fejlődött az elmúlt években. — Miként a testvérmegyei kapcsolatok is — vette visz- sza a szót Elunin Jakov Nyikolajevics. — Szeretnénk megragadni az alkalmat, hogy Kemerovo terület dolgozóinak baráti üdvözletét tolmácsoljuk, újabb sikereket kívánjunk Nógrád megye dolgozóinak a fejíett szocialista társadalom építéséhez! ( — Köszönjük a beszélgetést! M. SZ. Gy. K apott egy levelet, amelyben az állott, hogy őt Gyurkovics Lászlót, az ingatlan távfűtési üzemének villanyszerelőjét meghívják a májusi emelvényre. Ott állott megilletődötten, mert még soha sem volt ilyen helyen. Hömpölygőit előtte az ünnepi menet, fénylettek a szélben pattogó zászlók, zengett a zene, kavargott az öröm. Gyurkovics László szédült a nagy kavargástól. Élénken vert a szive, felmelegedett a vére, piroslott az arca, Eny- nyi szépet megosztani anyjával szeretett volna, de az kint maradt Rónán a kolónia csendjében. Ott él Gyurkovicsi is vele. Mostarjában sok öröm' járja a kolóniái kis házat. Ez is, hogy ide hívtak, meg korábban egy másik levél hozta a meglepetést. Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki. De nem emiatt invitálták meg az emelvényre, hanem, hogy képviselje a munkatársait. Varga Mihály, az alapszeirvezeti párttltkár mondta a minap: — Laci a legméltóbb arra, hogy ilyen helyen képviseljen bennünket... Aztán Tóth László a másik munkatársa, akivel valaha együtt is dolgoztak az erőműben megerősítette a párttitkárt. ö mondta, hogy Gyurkovics Laci olyan ember, akinek magatartása hatással van Pályafutás munkás módra... a brigád tagjaira. Nálunk a távfűtésnél ennek különös jelentősége volt. Mert amikor kezdték az életet, olyan emberek jelentkeztek dolgozni, akiknek a munkafegyelem, nem volt/ erős, oldaluk. Munkaidő alatt is v mentek a világnak, meg az Ivóba. — Ilyen már nincs nálunk — mondta Tóth Laci. Az az igazság, hogy Gyurkovics László fegyelmezett munkája láttán elszégyellték magukat a lezserkedők, de az is igaz, hogy akikre nem volt ez sem hatással, azoknak útilaput kötötték a talpuk alá. Szóval megszilárdult a távfűtésnél a fegyelem. Cserélgetjük a gondqlato- kat, elevenítettük az elmúltat Gyurkovics Lászlóval kint a távfűtési központban. Már a májusi naptól ragyogott minden, ablakot is kellett nyitni a friss levegőért, de a hőközpont gépei még sisteregve nyomják a meleg vizet a vezetékekbe. Nem lehet annak le- állnia sohasem. Nagyon halk szavú ember Gyurkovics László A tekintete is szinte bocsánatkérő. A hőközpontra terelődött a szó, amikor eszébe jutott, hogy ő is ott esett ót a tűzkeresztségen. — Itt eszméltem rá, hogy milyen felelősség a távfűtésnél dolgozni,.. Aztán mesélte, hogy egy alkalommal a gőz szétvágta a berendezést és akkor decern-» bér volt. Kihűltek a lakások. De nekifogtak és dolgoztak, hangtalanul, keményen, hogy mielőbb továbbíthassák a meleget, — Akkor ismertem meg igazán az embereket... — Megmozdult a széken, felélénkült a hangja és kipirosodott az arca. Valamikor úgy történt ez, hogy a távfűtési üzemnek a puszta létéért is keményen meg kellett dolgoznia. Emberek kellettek ehhez, akik értenek a szakmájukhoz, meg szívük is van a munkához. A nagyüzemekben növekednek fel az ilyen emberek. Gyurkovics László is a bánya villanyszerelője volt. Dolgozott Szilváskőn, Gyökeresen, Ki- ■rálytárón. Az idegrendszerében van, hogy neki a munkakezdéskor pontosan a helyén kell állnia. Az is, hogy feladatát jól kell elvégezni. Akkoriban Pál István volt a távfűtés főnöke, Gyurkovicsiiak iskolatársa — Ö csábított ide a bányától — mondta Gyurkovics. így kezdődött Gyurkovics László pályafutása a távfűtésnél. És azzal folytatódott, hogy lelkiismeretesen végezte a munkáját. Azt is Tóth Laci mesélte el, hogy Gyur- kovicsnak a természetében van, ha hasznavehető alkatrészt lát félredobva, felveszi és helyére teszi. A szerszámjait gondosan megőrzi. Amikor valaki segítségre szorul, azt kisegíti. Ezek a munkásemberhez méltó szép vonások váltak aztán fokozatosan az emberek tulajdonságává a távfűtésnél is. Megemelt hangon mondta: — Ez nem kizárólag egy ember hatása a másikra. Én hiszek abban, ahogyan változik körülöttünk az élet, úgy változnak az emberek is. Ez az igazság... Mintha tűzbe jönne, úgy mondta, hogy mostanában sokat vitázik azokkal, akik fanyalogva nézik az életet és nem akarják látni a változást, hanem felnagyítanak minden hibát. Szegényeknek nevezte őket. Azt mondta, hogy szeretné levinni őket a házak pincéjébe, és megmutatni nekik, hogyan lelkesednek az emberek, amikor sikerül kijavítaniuk valamilyen hibát és megy a meleg víz a lakásokba Pedig ott a fénytelen mélyben görnyedni kell, emelni nehéz csöveket, eligazodni a pókhálóhoz hasonló csőszövevények között. — Annak keserű a szája- íze, aki nem ismeri a munka okozta örömet, — kiíakadás volt ez már. Mert Gyurkovics Lászlónak joga van erre a kifaka- dásra. Ami eredmény született a környezetében annak részese ő. Amikor a munkahelyén letelik a szolgálata, akkor odaáll a társadalmi feladatát végezni. Ha szólítják, ott van a munkásőrségnél, akár gyakorlatra kell indulnia, akár őrségbe, Kint Rónán a népfrontban szorgal- maskodik, A kultúrban a belső rendet megteremteni, ott volt a többiekkel. A játszóteret elkészíteni készen állott.1 Szép díszbe öltöztetni a várost jeles ünnepeken, ezt is vállalta Gyurkovics László. — Az idén ezt kaptam párt- megbízatásként. .. A mikor véget ért a hivatalos munkája, akkor indultak ezt a feladatot elvégezni. S láttam őt a jól végzett munka tudatában, barátok között ülve, szolidan poharazgatni. Emberi módra, igazán jól érezve magukat. Bobál Gyula NÓGRÁD - 1981. május 17., vasárnap
