Nógrád. 1981. május (37. évfolyam. 101-126. szám)

1981-05-17 / 114. szám

Á hét 3 kérdése 1. Hogyan alakul a kelet— nyugati viszony a NATO- üléssorozata után? A NATO alkalmazottai a Cateteriában a beszélgetésük közben „tavaszi szendvicsnek” mondták az idén áprilisban, májusban megrendezett ülésso­rozatot, mert mint ahogyan a szendvicsben két szelet ke­nyér a húst, úgy fogta össze a hadügyminiszterek két ülé­se a külügyminiszterekét. Áp­rilisban már találkoztak egy­szer a hadügyminiszterek, az­tán május elején Rómában a 15 külügyminiszter tanácsko­zása következett, míg az el­múlt héten Brüsszelben is­mét a hadügyminiszterek „ka­tonai tervező csoport” néven jöttek össze újra. Nos, a hasonlat azért ' is helytálló, mert a NATO „ke­nyere’’ a fegyverkezés. Erről vitáztak kétszer Is a hadügy­miniszterek, mig a diplomácia felelősei római ülésükön fő­leg az amerikai—szovjet tár­gyalások újramegindulásának dolgát hányták-vetették meg. De amíg az „örök városban” Haig azzal próbálta leszerel­ni nyugat-európai szövetsége­seinek a rakétafegyverkezéssel szembeni ellenállását, hogy ki­látásba helyezte, már szep­temberben találkozni fog Gro- jniko szovjet külügyminiszter­rel, addig Brüsszelben megint csak a fegyverkezési erőfeszí­tések fokozása került előtérbe. Mi több, az amerikai küldött­ség úgy akarta befejezett tény- nyé változtatni az 1983-as ra­kétatelepítést, hogy már most el akarta fogadtatni a raké­ták elhelyezéséhez szükséges építkezések költségeit. E mel­lett pedig ismét a fegyverke­zés ‘ évi „tiszta 3 százalékos" emelésére akarta Weinberger rábírni a szövetségeseit. De például a dán hadügyminisz­ter hazatérve már nyomban cáfolta, hogy ő belement vol­na kormánya nevében az eme­lésbe. .. Az USA fokozza a maga ré­széről a fegyverkezést hajszát. A szenátus a héten fogadta el a rekordösszegű hadsereg-fej­lesztési és fegyverkezési prog­ramot, a 136 és fél milliárd dolláros terv minden eddigi­nél nagyobb. Látnivaló, hogy az USA új kormányzata folytatni kíván­ja az „erő politikáját”. Ilyen körülmények közt nem csoda, hogy a madridi „barométer” is baljós jeleket mutat: a spanyol fővárosban az európai biztonsági és együttműködési találkozó legutóbbi ülésein egyes nyugati küldöttek a han­gulat megrontására töreked­tek. A magyar nagykövet, Petrán János felhívta a kül­döttségeket a tárgyszerű lég­kör és a megegyezéshez szük­séges nyugalom megőrzésére. Bécsben, a haderő-csökken­tési tárgyalásokon a NATO- országok szintén a megegye­zés elől kitérő magatartást ta­núsítanak. A héten volt ennek a hosszú-hosszú tárgyalássoro­zatnak már a 270. ülése.., 2. Mik a közel-keleti fe­szültség megnövekedésének új jelel? Robbanásig feszült a hely­zet a Közel-Keleten; Libanon­ban előbb a polgárháború, most pedig az izraeli táma­dások folytán sokat szenve­dett kis országban, amely va­laha „a Közel-Kelet Svájcá­nak” számított, most tulajdon­képpen izraeli—Szíriái megüt­közés folyik. Az izraeliek so­káig háborítatlanul uralhatták' a libanoni légteret, legújab­ban azonban a szírial erők, amelyek az arabközi haderő zászlaja alatt tartózkodnak li­banoni területen, korszerű lég­védelmi rakétákat helyeztek el. Ezek a rakéták most pilóta nélküli izraeli felderítő repü­lőgépeket semmisítettek meg. A veszteség hírére felhábo­rodva nyilatkozott Begin iz­raeli minisztérelnök, aki már korábban sem riadt vissza a háborús fenyegetésektől. Si­mon Peresz, az ellenzéki mun­kapárt vezetője a június végi választásokon maga szeretné megszerezni a kormányfői posztot, Begint nyíltan há­borús uszítással vádolta. Az USA láthatóan nem venné szívesen egy közel-ke­leti konfliktus kirobbanását, mert az a camp david-i meg­állapodást is veszélyeztetné. Philip Habib amerikai ri n- lomata közvetítő megbízatás­sal egész héten „ingázott’ Bejrút, Damaszkusz és Jeru­zsálem között. Egyelőre ered­ménytelenül. Egyes hírek szerint a nagy­hatalmak Földközi-tengeri flottájának egységei a libano­ni partok felé tartanak. 3. Hogyan megy végbe az őrségváltás az Elyséc-pa- lotában? A franciaországi elnökvá­lasztás' eredménye jobbára meglepetésként érte a vilá­got, de még a francia közvé­leményt is A hivatalos vég­eredmény szerint a szocialis­ta párti Mitterrand a szava­zatok 51 és háromnegyed szá­zalékát kapta, az eddigi el­nök, Giscard d’Estaing csu­pán 48 és egynegyed száza­lékát. Az alkotmányjogi ta­nács a héten már hivatalosan ki is hirdette az eredményt. Mitterrand május 21-én bevo­nulhat az elnöki palotába, az Elysée-be. Egyik első dolga — az új miniszterelnök kinevezése és az új kormány megalakítása után — az lesz, hogy felosz­latja, a mai, jobboldali több­ségű parlamentet, hiszen ez­zel a nemzetgyűléssel nem kormányozhat. A 491 tagú nemzetgyűlésben még 290 giscardista és gaulleista hon­atya ül, velük szemben a szo­cialista és kommunista kép­viselők (utóbbiak száma 86) kisebbségben vannak. Üj tör­vényhozási választásokat kell kiírni, ezekre júniusban kerül sor. Kétfordulós rendszer szerint, többségi elv szerint bonyolítják le: az első fordu­lóban abszolút többség, a má­sodikban a szavazatok vi­szonylagos többsége kell a mandátum elnyeréséhez. Így aztán nagyban attól függ a választások kimenetele, hogy a jobboldali illetve a balolda­li pártok milyen választási megegyezéseket kötnek: ki, hol lépteti vissza jelöltjét a másik javára? Giscard d’Estaing vereségét a jobboldali pártok a nemzet- gyűlési választásokon szeret­nék ellensúlyozni. Chirac, a gaulleisták vezére már egy­ségre kíván lépni Lecanuet- val, a giscardista UDF veze­tőjével, a volt elnök viszont valószínűleg kimarad ebből az egyezségből. A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága hangsúlyozta, hogy kész az együttműködésre a szocialis­tákkal, kész bármikor tárgya­lásokat kezdeni a szocialista párttal, hogy megtalálják az eszközöket, „az együttes kor­mányzásra”. Szocialista rész­ről még nem jött hivatalos válasz, de a párt első titkára egy nyilatkozatában politikai feltételeket szabott. Pálfy József Kielégítő a papa állapota II. János Pál pápa műtét utáni harmadik éjszakáját is nyugodtan töltötte. Orvosai mindazonáltal továbbra is nagyon óvatosan nyilatkoznak állapotáról. „Folyamatos job- bulásról” beszélnek, de hoz­záfűzik, hogy egyelőre még nem tudják feloldani „fenn­tartásaikat” arról, hogy vajon egészségileg teljesen rendbe jön-e. A legnagyobb veszélyt továbbra is a belső fertőzés lehetőségében látják. Orvosai elmondták még, hogy körülbelül két hé{ múl­va újabb műtétet hajtanak végre rajta: ha betegük ál­lapota lehetővé teszi, helyre­állítják normális bélműködé­sét, összekötik a bélcsatornát a végbéllel. (A műtét során bélcsatornáját oldalán vezet­ték ki, mert a végbelet is át­ütötte a golyó.) Az olasz hatóságok folytat­ják a nyomozást a merénylő Mehmet Ali Agca kapcsola­tairól. Hivatalosan megerősí­tették, hogy fél éve birtoká­ban voltak annak a török jel­zésnek, amelyben Ankara kér­te az odahaza elítélt és bör­tönéből megszökött Agca el­fogását és kiadatását. Az olasz hatóságok arra hivatkoznak, hogy a kérésnek nem tudtak eleget tenni, hogy Agca ha­mis útlevéllel érkezett Itália területére és a határon nem ismerték fel. (Megfigyelők megjegyzik, hogy Agcá-t Mi­lánóban egy ízben honfitársai felismerték ■ és jelenlétéről jel­zést adtak az olasz rendőrség­nek. De mire a rendőrök a helyszínre érkeztek, a török férfi elillant a jelzett helyről.) A török rendőrségben szolgált cinkosai adták neki a hamis útlevelet, azok, akik közül kettőt pénteken letartóztattak. A rendőrség Perugián kívül Szicíliára, Palermóra is kiter­jesztette a nyomozást, ugyan­is kiderült, hogy a közelmúlt­ban Agca ott is megfordult. A 23 éves férfinál sok pénzt találtak, jobbára olasz lírát és nyugatnémet márkát. Az olasz rendőrségnek az a meggyőző­dése, hogy Agca más szemé­lyek segítségével minden rész­letre kiterjedően előkészítette a pápa, elleni merényletet. II. János Pál pápa klinikai állapota összességében kielégí­tő — közölték orvosai szom­bat délelőtti közleményükben, melyet a vatikáni sajtóiroda révén adtak ki. Elkezdték betegük végtag­jainak óvatos tornáztatását és légzési gyakorlatokat végez­tetnek vele. Testének hőmér­séklete ingadozik. Legutóbb 38 fokos lázat mértek. Éjjel a pápa több órán át pihent, anélkül, hogy nyugtátokat jut­tattak volna szervezetébe — áll a közleményben. Elbeszélgetnek Gierekkel Tanácskozások sorozata Lengyelországban Három tényezőtől függ, hogy a Lengyel Egyesült Munkás­párt két hónap múlva meg­erősödve tartja meg kilence­dik kongresszusát, avagy a kongresszus vitafórum lesz csupán nagy fejtegetésekkel, de csekély vállalkozásokkal, — jelentette ki Tadeusz Grabski a „Patnow” és a „Konin” elektromos erőmű­vek üzemei pártszervezetének beszámolási-választási gyűlé­sén. A Politikai Bizottság tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára szerint a három ténye­ző a következő: kétségkívül alapvető jelentősége van a vitának és a bírálatnak, ugyan­akkor nem szabad figyelmen kívül hagyni azokat a próbál­kozásokat, amelyek arra irá­nyulnak, hogy ideológiailag felhíguljon és állandó vita­klubbá váljon a párt”. A má­sodik : nagy jelentőségűek lesz­nek a most folyó választási kampány eredményei, és ezzel kApcsolatban , nyugtalanító, hogy továbbra is alacsony a munkások aránya a rendkívüli kongresszusra választott kül­döttek között. Ez már csak azért is kedvezőtlen, mert „a múltban elkövetett hibák egyik oka éppen az volt, hogy 2 NÓGRÁD - 1981 a párt vezető szerveiben ke­vés munkás dolgozott”. Har­madszor: nagy figyelmet kell fordítani a gazdasági szférá­ban kifejtett tevékenységre. „Sajnos, szükségessé vált, hogy az ez évre tervezett terme­lés értékét mintegy 3,0 milli­árd zlotyval csökkentsük, és további 50 milliárd zlotyval korlátozzuk a beruházásokat. Ez a nemzeti jövedelem 14 százalékos csökkenését jelen­ti” — mondotta Grabski, majd figyelmeztetett: az ország to­vábbra is lefelé halad, s még nem érte el a válság legmé­lyebb pontját. Ami a múltbeli hibákért fe­lelős személyek elszámoltatá­sát illeti, Grabski arról tájé­koztatta a gyűlés résztvevőit, hogy á Központi Bizottság leg­utóbbi ülésén létrehozott (és általa vezetett) bizottság a legközelebbi napokban beszél­getést folytat Edward Gierek­kel, a LEMP KB volt első titkárával. Mint Grabski el­mondta, „a beszélgetés célja az lesz, hogy meghallgassák Edward Gierek értékelését a válság okairól, és tanulmá­nyozzák, milyen mértékben érzi magát felelősnek az or­szág és az állam jelenlegi helyzetéért”. május 17., vasárnap Az opolei vasúti járműjaví­tó üzemek pártaktfvájának gyűlésén nagy hangsúlyt kap­tak a gazdasági kérdések is. A tanácskozáson, amelyen részt vett Andrej Zabinski.a Politikai Bizottság tagja, a katowicei vajdasági pártbi­zottság első titkára, az egyik felszólaló azt hangoztatta, hogy „az emberek szeretnének eredményesen dolgozni, de látni kívánják munkájuk ha­tását és a válság vége felé mutató perspektívákat”. Ezért van nagy szükség a gazdasá­gi változtatások meggyorsítá­sára, az erre irányuló tervek mielőbbi kidolgozására. A hét elején, mint jelentet­tük, több mint héthónapos munka után az illetékes szejmbizottság elé került az ország gazdasági helyzetéről és a stabilizációs programról szóló jelentés, illetve tervezet. A parlament gazdasági, költ­ségvetési és pénzügyi bizott­sága azonban egyik dokumen­tumot sem találta alaposan, konkrétan- kidolgozottnak, ezért mindkettőt módosítások végett visszaküldte a Minisz­tertanács mellett működő terv­bizottságnak. Wojciech Jaru­zelski hadseregtábornok, mi­niszterelnök ezek után úgy döntött, hogy a két tervezet­tel a továbbiakban a kor­mány apparátusától független, a Lengyel Közgazdász Társa­sághoz tartozó, magasan kva­lifikált szakemberek foglalkoz­zanak. Mint a Trybuna Ludu a napokban írta, egy ilyen szakértői csoport egy hónap alatt képes lesz az asztalra tenni a megfelelően, objekti­ven kidolgozott, a valós hely­zetet tükröző dokumentumo­kat. A hét végi tanácskozások sorába tartozott a kormány elnökségének újabb ülése, amelyen ezúttal az egészség- ügyi ellátás javításáról, köz­épületek egészségügyi célok­ra való átadásáról volt a többi között szó. Ami az ország romló köz- biztonságát illeti, a kérdéssel — egy nappal a kormány el­nökségének e témájú ülése után — a „Szolidaritás” is foglalkozott. A mazowszei re­gionális szervezet sajtóértekez­letén, amelyen részt vett Ja- nusz Onyszkiewicz, az orszá­gos egyeztető bizottság sajtó- szóvivője, azt hangoztatták, hogy „a szakszervezetet is mélyen aggasztja a helyzet”. Közölték: a szakszervezet kész tárgyalásokat kezdeni arról, hogyan működhetne együtt az arra 'hivatott hatóságokkal a közrend megszilárdításában. (MTI) Kockázatvállalás — hibákkal Felelősségre vonások a Marx téri felüljáró ügyében A közvélemény , kezdettől nagy érdeklődéssel követte a Metróhoz kapcsolódó egyik legnagyobb és leglátványosabb munka, a Marx téri felüljáró építését. Az érdeklődés — ért­hetően — méglnkabb fokozó­dott, amikor váratlanul le­állt az építés, majd a sajtó is nyilvánosságra hozta a hi­bákat. A vizsgálatok megállapítot­ták: a Hídépítő Vállalat kö­vetendő példát mutatott azzal, hogy az új. korszerű techno­lógiával épülő híd tervezésé­re és kivitelezésére vállalko­zott. ugyanakkor azonban je­lentős kockázatot is válialt, mivel ilyen jellegű híd Ma­gyarországon még nem épült, A szakértői vélemények sze­rint az építésnél történt hibá­kat tervezési ponlatlansáKok, szerelési és ellenőrzési hiá­nyosságok okozták. A Hídépítő Vállalat szakemberei ugyanis — bízva a korábbi, bár más jellegű hidak építésénél .szer­zett tapasztalataikban — nem fordítottak olyan figyelmet a munkájukra, mint amilyen szükséges lett volna. A kimu­tatható anyagi kár másfél mil­lió forint, amely teljes egészé­ben a vállalatot terheli. A Közlekedés- és Fostaügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a vállalat 12 vezető munkatársa ellen Indítottak vizsgálatot. A vállalat igazga­tója, műszaki igazgatója és nyolc középszintű vezető be­osztású dolgozója kapott kü­lönböző fegyelmi büntetést — szigorú megrovást, áthelyezés alacsonyabb munkakörbe, •bér- csökkentéssel — míg két dol­gozó vétlennek bizonyult. A felelősök, differenciáltan, egy —hat hónapi átlagkeresetük­nek megfelelő kártérítést kö­telesek fizetni. A büntetések a bizonyított felelősséghez és az okozol) kárhoz mérten példá­san szigorúak. A felüljáró . továbbépítését kellő ellenőrzés mellett idő­közben újra megindították, s a forgalomba helyezés idő­pontja is illeszkedik a Marx j téren folyó többi munkához. (MTI) , Kongresszusi vita Nyugat-Berlinben A kongresszus vitájában a nyugat-berl.ni dolgozó embe­rek legsúlyosabb gondjai áll­tak a középpontban: a mind nagyobb munkanélküliség, az Ifjúság szakmatanulásának mind szélesebb kört érintő akadályai az oktatás minden szintjén, a nők hátrányos helyzete, a kritikus lakáshely­zet, s az ezzel kapcsolatos, botrányos spekulációk, a lét­bizonytalanság általános erő­södése, a jobboldali újfasisz­ta jelenségek fokozódása, az állandó szélsőséges kommu­nistaellenes izgatás. Avguszt. E. Vossz, az SZKP KB tagja, a Lett Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának első titkára, a szovjet pártküldöttség veze­tője hangsúlyozta: az SZKP nagyra értékeli a Nyugat-ber­lini SZÉP felelős tevékenysé­gét Európának a béke és a biztonság szempontjából oly bonyolult és fontos pontján. Az SZKP XXVI. kongresz- szusán előterjesztett béke­program világvisszhangja is azt mutatja, hogy az emberi­ség szemében nincs ma fon­tosabb nemzetközi feladat, mint a béke védelme. Az eu­rópai biztonság erősítésének döntő előfeltétele a nukleáris veszély további fokozódásá­nak megakadályozása, a le­szerelés, s nem utolsósorban az olyan mér elért - pozitív eredmények megőrzése, mint a 70-es óvekben megkötött szerződések és egyezmények, köztük a szovjet—NSZK és NDK—NSZK megállapodá­sok. Az SZKP Központi Bi­zottságának a kongresszushoz intézett .üdvözlete kiemeli: a Szovjetunióban jól ismertek a Nyugat-berlini SZEP-nek ,jaz európai enyhülés megvédésé­re és megszilárdítására, az új közép-hatótávolságú ameri­kai rakéta- és nukleáris fegy­verek nyugat-európai elhelye­zését célzó vészterhes NATO- tervek megakadályozására irányuló következetes -ak­ciói”. A nyugat-berlini kom­munisták harca „bizonyos nyugati köröknek a Nyugat- Berlinre vonatkozó négyolda­lú egyezmény háttérbe szorí­tására irányuló kísérletei el­len nem kis mértékben hoz­zájárul a város békés fejlődé­séhez”. Alfred Neumann, a NSZEP Pülitikai Bizottságának tag­ja, az NDK kormányának el­ső elnökhelyettese nyugat­berlini beszédében újból meg­erősítette az NDK készségét a város szenátusával folytatandó tárgyalásokra. „Az NDK azt kívánja, hogy Nyugat-Berlin és annak lakossága nyuga­lomban és normálisan élhes­sen. Normális kapcsolatok ki­alakítása azonban megkövete­li a másik fél jóakaratát is” — mondotta. A Német Szoci­alista Egységpárt Központi Bizottságának a kongresszus­hoz intézett üdvözlete rámu­tat, hogy az NSZEP „különö­sen nagyra becsüli a Nyugat­berlini Szocialista Egységpárt állhatatosságát, ahogyan szembeszáll a kommunistael- lenes izgatással, terjeszti az igazságot a létező szocializ­musról és síkra száll a Nyu­gat-Berlin és szocialista kör­nyezete, az. NDK közötti nor­mális kapcsolatok érdekében”. Hermann Gautier, a Német Kommunista Párt (DKP) el­nökhelyettese felszólalásában hangsúlyozta a közös felelős­séget azért,. hogy soha többé nem indulhasson ki háború német földről. A pártkongresszus ma foly­tatja munkáját. (MTI) Flottabotrány Japánban A Japán-tengeren folyó amerikai—japán közös flotta­tüntetés közben az Egyesült Államok 7. flottájának egy­ségéi átszakították japán la­zachalászok hálóit, s mint­egy 150 ezer dolláros kár ke­letkezett. Az eset, amely nem sokkal a George Washington amerikai atombúvárnaszád áprilisi „cserben hagyásos gá­zolása” után történt, a tokiói sajtó szerint még inkább fel­szítja a Szuzuki kormányfő és Reagan elnök csúcstalálkozója nyomán a kétoldalú katonai szövetség elmélyítése körül kirobbant parlamenti vitát. Az ügy óhatatlanul politikai kö­vetkezményekkel is jár, mi­vel Japánban nem csillapo­dott még a Nizsso Maru tra­gédiája, a kapitány és az el­ső tiszt halála miatti felzúdu­lás sem. Mint a vezető napilapok címoldalas tudósításaiból ki­tűnik, az Aswex—81. fedőne­vű manőverre az amerikai hadihajók a Csendes-óceánról érkeztek. Az északi utat szov- jetellenes erőfitogtatás cél­jából választották, hogy az Ohotszki-tengeren a Hokkai­do és a szovjet. Szahalin-szí- get közötti La Pérouse-szoro- son haladhassanak át. A Bra- indbridge atomcirkáló, a Richard S. Edwers fregatt, valamint a Weddell, a Harry W. Hill és a Bradley raké­tanaszádok semmibe vették a japán partoktól 120 kilomé­ternyire tevékenykedő 350 szigetországi hálászhajő ko­rábbi figyelmeztető tiltakozá­sát, és cirkálni kezdtek köze­lükben. Így összesen 48 japán hajó egyenként 30 kilométer hosszúságú merítőháióját tet­ték tönkre^ i (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents