Nógrád. 1981. április (37. évfolyam. 77-100. szám)

1981-04-15 / 88. szám

Áz oktatásügy alappillére: az általános iskola DRECZIN JÓZSEF MŰVELŐDÉSI MINISZTERHELYETTES AZ 1981—85. ÉVI FEJESZTÉSEKROL A 6—13 éves tankötelesek tézmények bővítésével, korsze­jes körű (99 százalék). A be- tek, helyiségek igénybevételé- iratkozottaknak korábban vei valósul meg. — Nagyobb arányú fejlesz- iskoláztatása gyakorlatilag tel- rűsítésével, más célú épüle- tések várhatók 1981-ben Bé­kés, Borsod, Csongrád, Győr, Hajdú-Bihar, Pest megyékben — öt év alatt előrelátha- és a fővárosban. Néhány pél- tóan mennyi pénz áll rendel- da erre: Miskolc Avas III.- kezésre az általános iskolák lakótelepen 16 tanterem és a bővítésére, s hol szándé- Szinva-Népkertben 20 tante- koznak nagyobb arányú fej- rém, Pest megyében, Zsámbé­kon 16 tanterem. Aszódon 12 mintegy 80—82 százaléka fe­jezte be tanulmányait tanév­vesztés nélkül, jelenleg ará­nyuk eléri a 86 százalékot. Az általános iskolák osz­tálytermi célra 4600-zal, a napközis csoportok elhelyezé­lesztéseket eszközölni? — A tanácsi tervjavaslatok és Szigethalmon 8 tanterem, sére 500-zal ’ több helyiséget megközelítően 15 milliárd fo- Hódmezővásárhelyen 16 tan­használnak, mint öt évvel rint ráfordítással számolnak terem, Makón 8 tanterem, a korábban. A tervezettnél több az általános iskolai hálózat- debreceni Üj'kert-lakótelepen tanterem épült, ám elnéptele- fejlesztésben. Az összeg leg- 16 tanterem, Hajdúböször- nedés vagy az iskolák rossz nagyobb részét természetesen ményben 8 tanterem, Hajdú­az új iskolák építésére fordít- nánáson 8 tanterem, Püspök­műszaki állapota miatt több is szűnt meg. Végül is általános iskolák —, különö- tés és korszerűsítés jellegű sen a fejlődő településeken, fejlesztésekre. településrészeken zsúfól­Mi úgy gondoljuk, az tak. Az osztálytermek 17 szá- iskolák legnagyobb részét ott zalékát váltott rendszerben kell majd építeni, ahol a de- használják. A napközis cső- mográfiai hullám leginkább portok felét az iskolák nem e érezteti a hatását, vagyis a célra kialakított helyiségben, nagyobb városokban (illetve hanem osztálytermekben, azok lakótelepein), a gyorsan egyéb oktatási célú helyisé­gekben, lakásokban stb. kény­telenek elhelyezni. Az osz­tálytermek közel egytizede nem alkalmas oktatásra, és e szükséghelyiségek aránya az elmúlt tíz évben alig csök­kent. — Napjaink egyik ml- ' előbb megoldásra váró prob- í lámája tehát az általános ( iskolai hálózat korszerüsíté- f se, bővítése. Mit tesz a f Művelődési Minisztérium ennek érdekében? — erre az ják, kisebb hányadát a bőví- ladányban 8 tanterem, Győ­rött a Kun Béla-lakótelepen 24 tanterem épül. — Véleménye szerint a városok, községek művelő­dési házait, átmenetileg, fel lehet-e használni az álta­lános iskolák oktatására és miként? — Tekintettel arra, hogy a demográfiai hullám csak át­menetileg emeli meg erőseb­ben a tanulólétszámot, nem követhetjük ezt mindenütt új fejlesztésekkel. Ezért átmene­tileg igénybe kell venni osz- iskolán kívüli helyiségeket is. Eseten­ként ilyenek a művelődési há- térium, az ÉVM-mel együtt- * közművelődési intéz­működve, kidolgoztatta a la­fejlődő ipari településeken, munkáskörzetekben. Magá­tól értetődően ezeknek a fej­lesztéseknek összhangban kell lenniük a településhálózat fejlesztési tervével, és töre­kedni kell arra, hogy komplex, ... . ,, , , . többcélúan is hasznosítható *1** épületegyütteseket alakítsa­nak ki. A Művelődési Minisz­kóterületi alapfokú közintéz­mények összevont és több cél­ra hasznosítható épületeinek f kértünk választ Dreczin típusterveit. A meglevő isko- ( József művelődési minisz­terhelyettestől. — A VI. ötéves terv az ál­lák gyors és viszonylag olcsó bővítését szolgáló műszaki megoldások kimunkálása is talános iskolai hálózat fej- megtörtént. Az építési költsé lesztését kiemelt feladatnak tekinti. Ez érthető, ha meg­gondoljuk, hogy öt év alatt mintegy 130 ezer fővel növek­szik majd a tanulólétszám, és ehhez meg kell teremteni az alapvető oktatási feltételeket, mégpedig úgy, hogy az ellátás ne romoljon. Egyidejűleg je- nyék miatt, 198l/82-es tanév kapcsoljuk be a gyermekek tanórán kívüli foglalkoztatásá­ba is (pl. szakkörök, korrepe­tálások stb.). — Az óvodáskorúak elhe­lyezését milyen beruházások szolgálják 1981-ben és a későbbiekben? — A 70-es évek végén a születésszámok mérséklődtek, — 4Z tdén a tanácsokkal ezért már 1981-ben országo- karöltve milyen terveik van- san csökken az óvodáskorúak iskolai száma. 1985-re pedig több 100 ezer fővel lpsz ki­sebb a létszám, A tanácsok által tervezett közel 38 ezer óvodai hely létesítésével az el­látás lényegében megoldódik, gek elfogadhatónak nek. ígérkez­nek az általános fejlesztésekre? Hol épül új mint iskola? — A demográfiai kőrülmé­lentősen szélesíteni fogjuk a ben a növekvő számban je- napközis hálózatot, elsősorban lentkező első osztályosok fo- a nagyobb városok és néhány alsó tagozatos tanulók részére, gadása okoz nagy gondot a megye óvodáit kivéve meg- Fontos feladat egyes települé- tanácsoknak. A tanácsi terv- szűnik a zsúfoltság is. — Idén a tanácsok több mint 11 ezer új óvodai hellyel jóval seken az oktatási feltételek javaslatok 1981-ben 1000—1100 nagy elmaradásának mérsék- osztályterem-bővüléssel szá­lése. mólnak, ebből 6—7000 létesül számolnak, amelynek — A tervidőszakban együt- új iskolaépületben, a többi bő- több mint a fele új épületben tesen 5700—6000 általános is- vitás, korszerűsítés és egyéb .várja a gyerekeket. Ezzel már kolal tanterem létesítésével fejlesztés útján. Ez igen fe- lényegesen csökkenhet a hely­számolunk. Várhatóan ennek szített feladat és minden szó- hiány miatt elutasítottak szá­mintegy 60—65 százaléka új épületben, a többi meglevő in­ba jöhető segítségre szükség ma. van a megvalósításához. Fahldy József Bartók-ünnepségek, vándorló emlékek A Bartók-centenárium al" kaiméból —.sok más helység­hez hasonlóan — emlékezetes ünnepséget rendeztek Pásztón és Kisterenyén, megyénk két jelentős ipari településén. A megemlékezések érdekessége, hogy olyan részelemekkel ren­delkeznek, amelyek önállóan kola emlékünnepségét szintén zenei vetélkedővel és kiállí­tással kapcsolták össze. A fel­ső tagozatosok vetélkedésé­ben tizenkét négy + egy fős csapat vett részt, s a legjob­bak hanglemez- és könyv- jutalmat kaptak. A 3. és 4. osztályosok Bartók Gyerme­is felhasználhatóak, vagyis keknek című lemezét hallgat­különböző munkahelyeken és községekben vándoroltathar tök. A pásztói Bartók-összeóllí- tást a Lovász József Műve­lődési Központ két munkatár­ták meg a rajzórán, s élmé­zik bennük a maiság: a gye­rekek a Bartók-dalok képeit a mai élet eszközeivel ábrá­zolják. Például: a „Debrecen­be kéne menni...” pulykaka­kasát vontató szállítja, a „Süssünk, süssünk valamit...” sütnivalóit gáztűzhelyen sü­tötték. A rajzok jelenleg a gimnázium Druzsba klubjá­ban láthatók, Badics István 1 GYERMEKONK-rtl «olt szd Ankét öntevékenyen A mérleg súlya bizonyára a van a szülők akadémiájának, volna, ha jómagam és kollé- negatív oldalra, a pesszimiz- ha elmaradna, követelnék — gáim nem lennének meggyő­mus felé billenne, ha a csa- ám ahol sorra kudarcba fül- ződve arról, hogy tartalmas, lad, ott nem szabadna erői- hasznos, a szülők nevelési tetni, más formát kell vá- ismereteinek, látóhatárának Iád és iskola kapcsolatáról el­hangzó véleményeket ten­nénk bele. Különösen, ha a kapcsolatteremtés és -megtar­tás mikéntjét, módszereit, azok sikerét firtatnánk. Mert „amúgy” nincsenek különö­sebb problémák — hiszen lasztani a nevelési kultúra el­mélyítéséhez. Szerencsés az az iskola — és egyre több ilyen van — ahol ebben nem marad egye­dül, kezdeményezőkész szü­köztudott, hogy az iskolák lői munkaközösséggel dolgo­nyitottságra törekednek, és az is, a társadalom széles réte­gei vállalnak feladatokat az iskolák érdekében; család és iskola, mint a nevelés két alapvető színtere, sok szállal összefonódik. De... — szülőktől hallha­tunk ilyen vélekedéseket is: „A pedagógusok gyakran csu­pán akor szólnak, ha baj van, ha segíteni kell az SZMK-nak vagy X és Y szüleinek. A gye­rek sikereiről csak akkor, ha rákérdezünk...” „Szülői érte­kezleteken és egyéb találko­zásokkor sok pedagógus olyan légkört teremt, mintha mi is kisdiákok volnánk, tanítósan kellene magyarázni, szájba- rágni a dolgokat..." „A nagy plénum előtt nem szívesen mondom el a nevelési gond­jaimat, még ha tudom is, nem állok egyedül vele. így elő­zik együtt a tantestület. Jó példa erre a balassagyarmati bővítéséért sokat tevő lapról van szó. Schaffer Erzsébet és Mező Ferenc azok közé a szerzők közé tartoznak, akik­nek cikkei a legtöbb vitát ka­varják — problémaérzéke­nyek, őszinte hangúak, a tár­sadalmi valóság egy-egy sze­letét vizsgálják a nevelés Petőfi Általános Isko- szemszögéből. Annyi kérdés, la. Ebben mennyi része van annak, hogy a tantestület jó részét volt pedagógusukként ismerik, szeretik a szülők, hogy városi viszonylatban a kicsi iskolákhoz tartozik az intézmény 253 fős diákságá­val, hogy jól választották az felvetés volt, hogy képtelenség lett volna mindenre ott vá­laszolni, — de ígéretet kaptak a résztvevők arra, hogy a töb­bi benne lesz ilyen vagy olyan formában a lapban. Egy ilyen ankétnak bevallottan kettős célja van: információkat, té­SZMK-t, nem tudni. Tény, majavaslatokat várnak a kö­az, hogy nemrégiben kiemel kedő sikerű ankétot tartottak, melynek témája a család és iskola közös folyóirata, a GYERMEKÜNK és ennek kezdeményezői, elindítói, a zönségtől és kíváncsiak a meg­jelent írásokra való reagálá­sokra is. Mindegyikből bő­ségesen jutott az összejövete­len. És érződött a kérdések feltevésén az előzetes megbe­szervezésben és a sikerben szélés, átgondolás: kerülték a részesei a szülők maguk vol­tak. Gyenes Lajos igazgató így beszélt erről az ötletről: — Amikor összeállt az SZMK programja, a szülők közül többen javasolták, jó fordul, hogy sikeresnek mon- lenne egy találkozót szervez- dott összejövetelről a többség ni a népszerű képeslap írói- ügy jön el, hogy alig kapott val, szerkesztőivel; elmonda­valamit problémái megoldá­sához. Általános szinten mo­zog a beszélgetés.” A pedagógusok panasza leggyakrabban az, hogy a legproblémásabb gyerekek szülei nem járnak be, hogy kevés a kérdés, az aktivitás, ritkán válik kétoldalúvá a szülőkkel való találkozás. Summa summárum: a valós igényeken alapuló, eleven kapcsolatra van szükség — amit a közművelődésben dől­ni nekik, mit olvasnának, lát­nának szívesen a lapban. A folyóiratot nem postai úton, hanem a gyerekek révén ter­jesztjük, ők viszik haza, ha megkedvelték a szülők. Ügy látszik, sokan vannak így: meglepően sok elfogy. Most az ankét előtt összehívták a választmányt, megbeszélték a felkészülés feladatait. Teljes volt a kapcsolattartási lánc, a „mozgósítás” — a szülők mellett a nevelők, az osztály­közhelyeket, a mellébeszélést, Volt persze egy-két dolog, amiben a vendégekkel nem értettek egyet: péládul sokak­ban él az igény, hogy ne hagy­janak nyitva kérdéseket, ha­nem egyfajta receptet vár­nak a nevelési szituációk mindegyikénél. A szerkesztők félnek ettől, egyes esetek­ben ... A család és iskola lapjának ankétja csak egyetlen példa az együttműködés lehetőségei­re. Máshol „Családi kör”-klu- bok virágzanak, sikerrel foly­nak néhány helyütt a szülők­nek szervezett tanfolyamok az új tantervekről, helyileg más és más a gozók felismertek már, és he- főnöki és alsós munkaközös- nyeg: legyen hátországa a lyenként követnek is. Hiába ség is munkálkodtak a szer- mindennapokban az ilyen, vezés sikerén, hasznos, értel­mes ankét létrehozásán. — Nehéz volt-e vitavezető­kínálnak bármilyen korszerű módszerekkel „tálalt", fon­tos témát, ha emberileg nem sikerül közel hozni az érin- nek lenni ezen az összejöve- tett szülői közösséghez. Van, télén? ahol régi és jó hagyománya Igazán nehéz akkor lett esetenként élményszámba me­nő rendezvényeknek. Azaz ne legyen véletlen a siker — mint ahogy a Petőfiben sem volt az. G. Kiss Magdolna Nyugdíjas színészek otthona nyeiket képzőművészeti „alko- festőművész, rajztanár rende­tásokban” jelenítették meg. Tízet közülük már bemutat­tak a salgótarjáni József At­tila Művelődési Központban sa, Tóth Imréné művészeti és is. A művek érdekessége, hogy Adorján László felnőttneve­lési előadó ötlötte ki. s zenei anyaggal illusztrált előadást, játékos vetélkedőt és kiállí­tást tartalmaz. A március vé­gi premier, Balázs Ferenc zongora szakos tanár ismeret- terjesztő előadása a pásztói középiskolában kitűnően sike­rült, a hallgatóság nagy örö­mét lelte a szereplésben. A Lovász József Művelődési Központ munkatársai most azt tervezik, hogy a település nagy üzemeiben is megszerve­zik a nagybátonyi zeneiskola fiatal tanárának előadását, és elviszik a négy tablóból álló, a helyi nagyközségi­járási könyvtár által készí­tett Bartók-emlékkiállítást. Ezekben az üzemekben — a múlt évi műszaki Ki nyer ma?, és a rádió azonos című műsorának kedvező tapaszta­latai birtokában — zenei ve­télkedőt rendeznek. Szó van arról, hogy a komplett Bar- tók-összeállítást az év folya­mán több járási községben is bemutatják a művelődési köz­pont szolgáltatási programja keretében. A kisterenyei általános is* különös hangsúllyal jelentke­zésében. A kis „művészek” munkáit hamarosan megnéz­hetik a helyi üzemek dolgo­zói is, mivel vándoroltatásu­kat fontosnak tartják az isko­la és az üzemek vezetői, (ok) A Moszkva nyugati részén nemrégiben épült szép, mo­dern épület művészek és épí­tészek keze nyomát viseli. Nagy szeretettel alakították ki azok számára, akiknek a szovjet film megszületését kö­szönheti. Olyan emberek lak­nak, pihennek itt, akik sok évüket szentelték arra, hogy létrejöjjön és fejlődjék a szov­jet filmművészet. Az épület a nyugdíjas filmművészek ott­hona. Lakói ma is szoros kapcso­latot tartanak fenn forgató- könyvirókkal, rendezőkkel, színészekkel, akik idejárnak dolgozni. Ugyanebben a2 épületben kapott helyet ugyan­is a filmesek alkotóháza. Minden nyugdíjasnak egy­szobás lakása van, ha ket­ten vannak — férj és feleség — kétszobás lakás áll ren­Szécsény kulturális programjából Gazdag, tartalmas progra­mot kínálnak április és május hónapra a szécsényi közmű­velődési intézmények. Április 23-án Sas József hu* morista vendégszerepei a nagyközségben. A könnyű­zene rajongói bizonyosan szí­vesen fogadják a hónap köze­pén a Hobo Blues Band kon­certjét. Április 25-én vidám diszkón szórakozhatnak a fi­atalok. Ami a gyerekeket illeti, ők sem panaszkodhatnak. Ápri­lis 21-én délelőtt 11 órakor és délután 14 órakor Halász Ju­dit és a Bojtorján együttes szórakoztatja az ifjú nemze­déket. A május l*i ünnepi felvo­nulást és nagygyűlést kö­vető népzenei műsorban több ismert és kedvelt népdaléne­kes lép közönség elé. így Horváth István, Juhász Má­ria, Gárdos András, Hortobá- A múzeum állandó kiállítá- gyi Judit és sokan mások, sai: Vad és vadgazdálkodási Május 5-én a Bartók-évfordu- Nógrád megye régészete. Az lóhoz kapcsolódik az az ein- időszakos kiállításon Soós Ilo- lékműsor, amelyet az általá- na és Barxa László hagyaté­nos iskola aulájában tartanak. Május 16-án ,-Szécsény bemu­tatkozik Pásztón” címmel a nagyközség öntevékeny művé­szeti és képzőművészeti cso­portjai mutatkoznak be a pásztói közönség előtt. Ezt a pásztóiak május 23-án viszo­kaiból rendezett tárlatot és Fábián Gyöngyvér festőmű­vész képeit tekinthetik meg az érdeklődők. Április 14-én mutatkozott be a múzeum kreativitási szakköre. A művelődési központ kis­csoportjainak rendezvényei­nozzék Szécsnyben. Május 2Q- re a változatosság, az öntevé­NÓGRAD - 1981. április 15 . szerda án Schwajda György Csoda magyar módra és Verebes Ist­ván üzenet című két egyfel- vonásosát, többek között olyan ismert budapesti művé­szek mutatják be, mint Pécsi Ildikó, Dőry Virág, Szacsvai László, Fenyő Ervin, Bálint András, Gera Zoltán, Szabó Kálmán. A művelődési központ kis- galériájában április 27-én nyitják meg Kiss János, Ur- bán L. Valéria festőművész és Nagy Nándor grafikusmű­vész tárlatát. kenység a jellemző. Az ifjú­sági klub tagjai áprilisban budapesti színházi előadáson vesznek részt. Májusban a bé­ke napjához kapcsolódva a második világháborúról és an­nak előzményeiről beszélget­nek. A nyolcadik osztályosok klubjában Csak áprilisi tré­fa címmel rendeznek játékos vetélkedőt. Zenehallgatás, filmvetítés, kirándulások, elő­adások, vitaestek szerepelnek e két hónap programjában. — SZ. F. ­Nina Li, a szovjet filmművészet egyik első csillaga emlék­iratait rendezi sajtó alá. delkezésükre; továbbá saját gadják barátaikat; a vendég­konyhával felszerelt étterem, orvosi rendelő, könyvtár, fod­rász. A házat a Szovjetunió filmművészeti szövetsége tart­ja fenn. A légkör mindig jólesően nyugodt. Lakói gyakran fo­látás céljára kényelmes tár­salgók állnak rendelkezésre. A vetítőteremben hetenként kétszer játékfilmeket mu­tatnak be. Gyakran találkoz­nak az ország különböző ré­szében élő filmesek is. Új kórház, hagyományos gyógymód Hagyományos koreai gyógy- Az új egészségügyi létesít- módot alkalmazó új egész- ményt korszerű kutató- és ségügyi intézmény építését gyógynövény-kísérleti labora­kezdték meg a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fővárosában. A Phenjan keleti részének egyik festői pontján épülő, gyógyközpont teljes alapterü­lete 50 000 négyzetméter lesz Külsejében a régi hagyomá­nyokat, az ősi koreai stílust idézi majd tóriumokkal szerelik fel. A kórtereinkben egyidejűleg 800 beteg ellátásáról tudnak gondoskodni. A kórház egyben tovább­képző központ is lesz, ahol lehetőség nyílik különböző nemzetközi orvostanácsko- zások, szimpozioaok meg­rendezésére is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents