Nógrád. 1981. április (37. évfolyam. 77-100. szám)

1981-04-09 / 83. szám

Palotás' hétköznapott ff Nincs könnyebb esztendő..." dögélni. Vetik a borsót, a napraforgót, a tavaszi árpát, a cukorrépát, hogy csak a fő tennivalókat említsem. A helyettesem meg innen két­száz kilométerre tárgyal egy épp ezzej^foglalatoskodnak, fontos ügyben —, mondja Vájná Tamás, aki szokásá­hoz híven most is lovagló- nadrágban és csizmában van. A zöld színű terepjáró már­is a pálteleki határban su­han velünk. Nem tévedés, va­lóban suhan. A palotási ter­Vajna Tamás, a palotási tapasztalata viszont kifogy- őszi betakarítási munkák —, Május 1. Termelőszövetkezet hatatlan kútfő. - törli meg homlokát. mert elnöke, amúgy sem tartozik A terepjáró zöldellő búza- ugyancsak meleg idővel kö- az egy helyben üldögélő ve- táblák között halad, de Vájná szöntött be a hirtelen jött ta- zetők közé, de a tavasz első Tamásnak nem nagyon tét- ' vasz. — Most több a dolgunk, napjaiban még közvetlen szik a sok üres folt a táblán, a vetésnél, talaj-előkészítés- munkatársai sem tudják, mer- — Ezt felül kell vetni ta- nél. Hiszen tavasszal több re található a megélénkült vaszi árpával, mert nagyon mint 2000 hektáron kell el- határban. Nekünk szeren- hiányosan kelt a víznyomás vetni a szemet. Szerencsére a csénk volt, mert megérkezé- miatt. Szerencsére nem túl kora tavaszi tennivalók nagy sünk után néhány perccel sok ily területünk van. részén —, például az 1500 már az elnök által vezetett A nem sok —, nemcsak eb- hektárnyi őszi búza fejtrá- UAZ terepjáróban ülhettünk, ben, más kérdésekben is —, gyázásán — túl vagyunk és egy kiadós határjárás céljá- palotási méretekben értendő, megtörtént a legelők fogaso- ból. Ez a gazdaság egyike a me- lása, műtrágyázása is. — Elnézést de most iga- legnagyobb üzemeinek, — Tavaly a növénytermesz- zán nincs idő’az irodában ül- s '£y az egyes növényfélesé- tés árbevétele 5 millió forint­geket több száz hektáros táb- tál maradt el a tervezettől. Iákba vetik. Cukorrépát pél- Mi volt ennek az oka? dául 250 hektáron termeszte- — Elsősorban a november nek a tavalyi 150 helyett, közepén beköszöntött fagy, Laukó Géza és Ajtler Imre aminek következtében a ve­tőmagnak termelt kukorica — Megéri odafigyelni a ve- elvesztette csírázóképességét... tésre —, mondja Laukó Géza. — Mennyit jelentett ez a — Hektáronként két - forint termelőszövetkezetnek? minőségi prémiumot kapunk, — Mintegy 6 millió forint ha szépen kikeltek a nővé- kiesést, mert csak takarmány- nyék. Ez napi 50 forint is le- ként tudtuk értékesíteni, hét. — Azt mondta az imént el­— Ez újdonság itt, Palotá- sősorban. Mi a második? melőszövetkezet útjai olyan son? “ A cukorrépa is keveseb­simára gyalultak, hogy itt-ott — Nem egészen, mert már ?et termett a tervezettnél, a KPM is megirigyelhetné, a tavaly is kaptunk, de nem J§az' a magasabb cukortarta- hatalmas táblák között húzó- minden növényféle vetésénél ^om ellensúlyozta. dó földutakat. volt kitűzve, mint most. — Ez az évünk jól indult, — Mekkorák ezek a táblák? — Me kerül majd a hib- a tavalyiból levontuk a ta- -—— kérdem mert a megyében ridkukorica —— pillant ki in— nulsagokat, a termelés min- szokatlan méretűeknek tűnnek, dulás után Vájná Tamás a den területén megteremtettük-» rs'trí üäs birssé ssenj,sr r„T'S: ri5he‘' *valna Ta“s- ~Tadiuk’ jesítményű erőgépek csak f P ' . ilyen méretek mellett hasz- — Sikerült bepótolni az ősz- - - ről elmaradt talajmunkát? — Igen, most már nem sok gondunk van a szántással. A földeken nyolc-tíz gép dolgozik, egyszerre, mert a vetés után mindjárt vegysze- vannak a mezőgazdasági mun- reznek is, hogy ne kelljen né- kának, a környék valameny- mentén, a vetőgépeik _mag- hány nap múiva ismét visz- nyi községében szorgalmas tartályát töltik fel éppen. $ átérni ugyanarra a terület- hozzáértő és lelkiismeretes Gyurik Pál traktoros annak re emberek élnek. S ez a kettő ellenére, hogy nem mai gye- A központi majorba érve —, a nagyüzemben felhalmo- rek már, úgy_ emelgeti a ve- az einök átad minket Zachar zódott szellemi, anyagi, tech- tőborsóval teli zsákokat, mint- jutván növénytermesztési fő- nikai javakkal együtt — több- ha nem is 50—60 kilósak len- ágazatvezetőnek, aki a határ re képes, mint amennyit ta- nének. másik féléről érkezett. valy mutatott. — Ha folyamatosan tudunk — Némileg módosítottunka Ezt mindenki jól tudja. És dolgozni, a tízórás műszak termelési szerkezeten, mert cselekszik is érte. alatt, 15 hektáron vetjük el a nagyon összetorlódtak az Zilahy Tamás magot —, mondja, majd hoz­záteszi —, igaz, ehhez meg' kell fogni a munka végét. — Jól elő van készítve a talaj, így semmi akadálya a gyors és jó vetésnek — kap­csolódik a beszélgetésbe a gépfaros is, a fiatal Zsiga Pál. A szécsényi szakközépiskola harmadikos tanulója, éppen gyakorlatát tölti a termelő- szövetkezetben. — Idejön dolgozni, ha vé­gez — mondja az elnök, majd a fiatalember vállára teszi a kezét. — Figyelj az öregek­re. Hallgass rájuk, én is tő­lük tanultam a szakmát. Az iskola sokat ad, 30—40 év A társadalmi vitákon felvetettéks Korszerűbb államigazgatást Törvénytervezet az országgyűlés elé nálhatók ki a legjobban. Talán ezért is van, hogy a 100 lóerőre jutó normálhek- tár-teíjesítmény a megyében itt a legmagasabb. Két MTZ piroslik az út hogy nehéz évnek nézünk elé­be, de ez eddig is így volt, mert úgy még soha nem kez­dődött esztendő a mezőgazda­ságban, hogy könnyebb lesz-, mint a tavalyi. Palotáson hagyományai Fizika a mezőgazdaság szolgálatában Mindössze néhány másod- munkatársai hoztak létre. A perc szükséges a növényi mag- magvakat elektromágneses, vak megvédéséhez az üszög és infravörös és ultraibolya su- más gombabetegségek ellen. E gárzás hatásának teszik ki; célból a vetőmagot egy hid- ezek a behatások kedvezően rogénplazmával működő be- alakítják ki biológiai struktú­rendezés kamrájába helyezik, melyet a Központi Mezőgazda- sági Gépesítési Kutató Intézet rájukat. Az eljárás megnöveli a gabonafélék terméshozamát és a szemek fehérjetartalmát a Szovjetunióban. HAMAROSAN AZ ORSZÁGGYŰLÉS ülés­szaka elé kerül az új "államigazgatási eljárá­si törvény tervezete, amelynek elfogadása — nem túlzás ezt állítani — jelentős mérföldkő lesz az államigazgatási ügyintézés további gyorsításában, egyszerűsítésében, a bürokrá­cia csökkentésében. . A jelenleg még hatályos, 1957-ben megal­kotott eljárási törvény rendelkezéseit túlha­ladta az idő. Köztudott, hogy — különösen a hetvenes években — az államelmélet fej­lesztésének egyik központi kérdésévé vált az adminisztráció, a papírmunka csökkentése, a tanácsi ügyintézés gyorsítása, egyszerűsítése. E törekvés jegyében már számos korábbi rendelkezést módosítottak, hatályon kívül helyeztek. A tanácsoknál országszerte ügy­félszolgálati irodákat hoztak létre, amelyek a lehetőségek szerint az állampolgárok küldöz­getése nélkül, gyorsan, egy helyen igyekez­nek felvilágosítást adni, rendezni az ügye­ket. A kétségtelenül kedvező. . valamennyiünk által örömmel fogadott változások azonban sok gondot nem oldhattak meg. Ehhez szük­séges az államigazgatási szervek eljárását szabályozó törvény átfogó módosítása, a kor követelményeihez való igazítása is. Hogy mennyire sokakat érintő, érdeklő té­máról van szó, azt bizonyítja: a törvényter­vezet országos társadalmi vitáján — amelyet a korábbiakhoz hasonlóan ezúttal is a Haza­fias Népfront szervezett — igen élénk volt a hangulat, számtalan észrevétel, hozzászólás hangzott el. S ezek többségére az volt jel­lemző, hogy — a témában hozott magas szin­tű párt- és állami határozatokkal összhang­ban — valamilyen smódon a tanácsi ügyinté­zés további egyszerűsítését, gyorsítását, a bü­rokrácia, az adminisztráció csökkentését szor­galmazták. A törvénytervezet társadalmi vitáin az el­sők között fogalmazódott meg az az igény, hogy az új jogszabály legyen egyszerű, át­tekinthető szerkezetű, minden állampolgár által könnyen érthető. Ez teljesen jogos kö­vetelés, aminek a törvénytervezet igyekszik is megfelelni. Természetesen figyelembe kell venni azt is, hogy az államigazgatási ügyek rendkívül sokfélék, s ennek bizony a jogi szabályozásban is elkerülhetetlenül tükrö­ződnie kell. A vitákon sokan helyeselték azt a terve­zett rendelkezést, hogy az államigazgatás „hallgatása” bizonyos esetekben beleegyezést jelenthet. Szakszerűbb fogalmazással: az ügyfél kérelmére indult eljárásban a kére­lemnek helyt adó határozatnak minősül az is, ha az államigazgatási szerv az előírt ha­táridőn belül a kérelem teljesítését nem ta­gadja meg. Többen felhívták a figyelmet a fellebbezé­si, jogorvoslati rendszer egyszerűsítésének szükségességére is. Élénk vitákat okozott az a kérdés, hogy milyen esetekben indokolt megengedni a bírósági jogorvoslás lehetősé­gét, vagyis azt, hogy az ügyfél a számára sérelmes államigazgatási határozatot akár a bíróság előtt is megtámadhassa. Voltak, akik az állampolgári jogok fontosságára hivatkozz va javasolták a-bírói út megnyitását vala­mennyi ügyben. Mások viszont azzal érvel­tek, hogy ez jelentősen elhúzná, lassítaná az ügyintézést, arról nem is beszélve, hogy az ügyfelek számára a fellebbezés, jogorvoslás lehetősége az államigazgatási eljáráson belül is biztosítva van. Végül a tervezetbe az az általános elv került, hogy azok az államigaz­gatási határozatok kerülhetnek bírósági fe­lülvizsgálatra, amelyek az ügyfeleknek az al­kotmányban biztosított, vagy más alapvető személyi, családi és vagyoni jogát vonják el vagy korlátozzák, illetőleg ilyen kötelezett­ségeket állapítanak meg. Ezeknek az ügyek­nek a pontos körét a Minisztertanács rende­lettel állapítaná meg. A társadalmi vitákon sokan felvetették: az államigazgatási hatóságok kezébe a jelenle­ginél hatékonyabb eszközöket kellene adni, hogy ténylegesen gondoskodhassanak hatá­rozataik következetes végrehajtásáról. Az új törvény tervezete ennek az igénynek is ele­get tesz: növeli a hatósági kényszereszközök súlyát a határozatokat önként teljesíteni nem hajlandó ügyfelekkel szemben. így például az akár ismételten is kiszabható végrehajtá­si bírság összegének maximuma 5 ezerről 10 ezer forintra emelkedik. Szinte mindenki örömmel fogadta azt az új elképzelést, ho£y a jövőben a hivatal job­ban megbízhat majd az ügyfelekben. Széle­sebb körben lesz lehetőség arra, hogy a ne­hezen beszerezhető bizonyítékokat az állam­polgár nyilatkozata pótolja. Egy másik ter­vezett rendelkezés szerint az ügyféltől nem szabad olyan adat igazolását kérni, amelyet az államigazgatási szervnél vezetett nyilván­tartásoknak is tartalmaznia kell. Az ügyin­tézés gyorsítását, egyszerűsítését szolgálja majd az is, hogy bizonyos esetekben lehető­ség lesz a telefonos ügyintézésre, a hatóság döntéseinek telefonon történő közlésére is. A tervezett űj rendelkezésnek csak egy töredékét soroltuk fel. De ezek is, meg a társadalmi vitákon elhangzott észre­vételek is egyértelműen bizonyítják;: fontos és korszerű új törvény tervezete kerül a képviselők elé az országgyűlés tavaszi ülés­szakán. Olyan törvényé, amely az államigaz­gatás, az ügyintézés további gyorsításának és egyszerűsítésének alapvető feltételeit teremti meg. Deák András lakatos. Kitartó „világcsavar­gó”. — Tíz éve dolgozom a szö- már pár országot, kontinenst. Nem megerőltetőbbek a külhoni Kényelmes és biztonságos feltételeket teremt a munkához a dán DISA-MATIC automa­ta öntödei berendezés a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban. A néhány hónapja működő gépmonstrum alapos szaktudást követel kezelőitől. Képünkön áttételes könnyítő szerkezettel billenti ki az üstből az öntőgépbe az olvadékot az öntőmunkás. A további műveleteket már a gép végzi Kis falat, de ízes Sok esetben lassan, fals fel- oroszibgn épülő csarnoknak, — Rámjár a rúd mostaná- hangokkal és kölöncöket von- valamint a külső szereléssel ban. Megrendült kissé anyagi szólva halad útján előre a foglalkozóknak. helyzetem. Amit itthon nem gyárakban és szövetkezetek- Az előnyökön és sikereken tudtam félrerakni, az a ki­ben a jóirányú termékszerke- felbuzdulva tavaly görögorszá- küldetéssel majd sikerül — ő zet-váltás. Drégelypal ónkon gi precíziós öntödéhez adtak így indokolja elhatározását. — járva ezt firtattuk legutóbb a komplett kemencét. A sző- Megvettem már 'a Kevés szó- Szondy Lakatos- és Szerelő- vetkezeti dolgozók kapták val angolul című nyelvköny- ipari Szövetkezetnél is. meg a helyszíni szerelést és a vet, bár néhány szó még — Slágertéma ez most, próbaüzem elvégzését is, ép- beatzenész koromban rámra- ugye? — kérdez vissza a sző- pen a napokban térnek haza." gadt. vetkezet főmérnöke, Gonda Kemencegondokkal küzd a A sokoldalú emberek közé Gábor. — Magam is írtam kerámiaipar is. Ez okból feb- tartozik Sági János is. Hajó- róla mostanában vagy hat je- ruár .végén egy nyugat-berlini építőként szabadult, vizsgát lentest. Csakhogy nálunk ceggel írtak ala kooperációs tgtt hegesztésből most éppen másként jelenik meg a gyárt- szerződést — hazai, NSZK- mányszerkezet alakulása, mint beli és harmadik piaci szállí- másütt, sorozatgyártásra be- tásokra, szerelésekre. Várha­rendezkedett üzemekben. Jó tóan hosszú távú együttműkö- „ ., llf, eve aoLSozom : tíz éve beigazolódott, hogy a dés kezdődött ezzel. vetkezetben. megjártam külső technológiai szerelések- De nem kell ahhoz a ható­kéi és az eszekhez kapcsolódó ron túlra tekintgetni, hogy a , gyártással helyes profil mel- szövetkezet kemencét építhes- szakmai, koöe.élmények, mint lett voksoltunk, természetes, sen. Itt van sóhajtásnyira ítthon’. ?™bar az is igaz, oda- hogy azóta is ezeket szorgal- Romhány, ahol a festéküzem ,nn l°bban összeszedi magat mázzuk. .szerelése kapcsán egyeztek az ember’ ne legyen Panasz Beszélgetünk a termékszer- nieg: az egyszeri kapcsolatot ' ........... k ezeiben utóbbi években be- a Jövőben tartóssá teszik. Wzian Attila a bécsi koz­következett változásokról, s ~ Romhany nekünk kis kórház építésen hatalmas eközben minduntalan ismét- “at, de ízes - így Gonda szakmai aranytartalékot gyuj- lődik a szó: kemence Gabor. — Közel van, jól szer- tQtt be. _ rw tűnik „kór át ic ke űzhető az ottani munka. — Olyan anyagokkal dol­resztelkedhetnének kernen- — E,éggé begyakorolták goztam, amit itthon látni is n k Kernen már magukat a „kemencébe”? ritkán szoktam. Példáulezüst­cesne ... ^ ^ — Van egypár Selas-köszö- tel hegesztettem. Több 24 Véletlenül ^ csöppentünk nőlevelünk, ha erre gondol, emeletes tömbből állt az épít- mi ebbe a históriába —_ vá- Ma az Industrial Exporttól kezés, de azért a 2,19-es csö- 1 aszol a főmérnök.^— Vácott kaptunk egyet: közli benne, vet milliméteres pontossággal egy kisebb ferritizzító kémén- hogy hat országba kiajáplot-‘kellett hegeszteni. És ami még ce építésére kértek fel ben- ták kemencéinket. szembetűnt:, aki ott a nyolc­nünket. Az volt a kezdet. Sok helyén dolgoznak a vi- órás munkaidőből 30 percet Aközben tapasztaltuk, milyen lógnak a palánkiak, . egyre el tud lógni, az művészi komoly honi igények élnek a szebben cseng a piacon a kemencék építésére, _ felújító- szövetkezet neve. Munkáshi- sára, szerelésére. Hát, bele- ánnyal itt nemigen küszköd- vágtunk. Kapcsolatba léptünk nek: nagyrészt a külföldi ki­a nyugatnémet Selas ^ kernen- küldetések reményében szép ki a tőkésexport, s csaknem cegyártó céggel, s azóta két számmal ajánlkoznak szövet- ugyanennyi a tervezett nye- ízben működtünk együtt: a kezeti dolgozónak. reség is. Ami csöppet sem kinti cégtáblával hozzánk jö- Nagy József elektrotech- változott, az egy van csupán; vő kemencéknek csaknem a nikus most utazik először felét mi csináltuk. Irakba. Több szakmája van, A kemenceügynek többféle nem probléma, akármit bíz- előnyét élvezi a szövetkezet, nak is rá odakinn. — szendi — Hasznosan köti le a női mun­kaerőt és a helyi lakatoska- j ~~T ~ ' ......... „ p acitást, munkát ad a *Nagy- | NOGRÁD — 1981. április 9., csütörtök » Jó évnek mutatkozik az idei a Szondy Szövetkezet számá­ra. A 147 millió forintos terv­ből húszmilliós értéket tesz a létszám. Marad, ami volt, a négyszázat alig meghaladó.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents