Nógrád. 1981. április (37. évfolyam. 77-100. szám)
1981-04-26 / 97. szám
Tíz év alatt nyolcvan főszerep Különös ismertetőjele: Cserhalmi György Foglalkozása: színész. Munkahelye: Magyar Filmgyártó Vállalat és budapesti Nemzeti Színház. Kora: 33 év. Családi állapota: nős. ! Felesége: Cserhalmi Erzsé- i bet, színésznő. Gyermek: Sára, öt • és fél éves.Különös ismertető jele: Cserhalmi György. Amit még tudni kell róla: tíz évvel ezelőtt végezte el a színművészeti főiskolát, utána Debrecenben, Veszprémben, Szolnokon majd ismét Debrecenben játszott, 1976-ban a budapesti Nemzeti Színház szerződtette, 1979 óta pedig a MAFILM színészegyüttesének tagja, de továbbra is rendszeresen fellép a Nemzeti Színházban. A legtöbbet foglalkoztatott _ színészek egyike: filmjében játszom. S ami még — Ismét Jancsó Miklóssal tíz esztendő^ alatt 32 színházi ennéi js fontosabbá barátok dolgozom. „A zsarnok szíve, és 48 filmfőszerepet alakított, lettünk. Ahogy mondani szó- avagy Boccacció Magyaror- Ha azt mondom: Cser- ^ás: félszavakból is megértjük szágon” című új filmjében Koszta József képei Szécsényben Az ügyeskedők című tv-film ben László társaságában. Frajt Edit és Felföldi egymást. — Nyolcvan a színpadi és filmszerepe. Így hát sok tucatnyi rendezővel dolgozott. Melyikükkel találta meg a legegy török agát alakítok. — És színpadon? — A Nemzeti Színházban valószínűleg csak a jövő év elején mutatkozom be új szerepben. Előzőleg azonban még az ősszel lehetőséget kapok halmi György, nyomban két másik név is idekívánkozik: Latinovits Zoltán és Jancsó Miklós. — Ez természetes! — válaszolja. — Amit a színészmesterségről és a színéshivatás- könnyebben a közös hangot? rol tudok, azt — főiskolai tanárom: Nádasdy Kálmán né- _ Mindössze hárommal, hány elejtett mondatától el- x^tinovitson és Jancsón kívül arra- h°gy valóra váltsam retekintve — Latinovits Zoltán- újabban Bódy Gáborral. A 8' álmomat: ismét eljátszhattak köszönhetem. Barátom többiekkel már jóval nehe- 1x3111 a Hamletet. Debrecenben volt, mesterem és példáké- zekben. Bizonyára bennem rnar találkoztam a szereppel, pem. De sohasem akartam van a 'hjba! Lehet, hogy meg- de az akkori dán királyfi még Utánozni, a helyére állni, — j^pgen hangzik az ilyesmi egy >>ne:n volt az igazi ’.., Most se színpadon, se filmen, se az fenegyerektől”, de az igazság Győrött talán sikerül megol- életben... Sajnálatosan ke- az hogy roppant gátlásos dani- Már csak azért is, mert vésszer dolgoztunk együtt, lámpalázas vagyok. Emiatt ne-^ az előadás rendezője — ven- Gyorött rendezőként találkoz— béz a gyors kapcsolatterem— degkent Bódy Gabor tésztám vele, a „Kispolgárok - ^s rendezőkkel is partnerek - ban játszottam az o irányi- kej js tásával. Veszprémben a színpadon is partnere lehettem _ partnerek! Kikkel ját— Rengeteget dolgozik! Mikor van ideje a magánéletre? — Kell, hogy az ember időt „Az ügynök halálá -ban. Sze- szik együtt a legszívesebben , ,■ “v“’ .“ti60’.“'- j'"'1 rencsére gyakrabban találkoz- fnmenés színpadon? *ud3°n szakltal11 arra. anll.t — hattunk — magánemberként hivatasa mellett — a legjobDe sokat vitatkoztunk! A hí- _Hadd ne válaszollak erre' ,°an szeret- Nekem mostanáv atásról, a szakma szeretető- Nem akarok senkit sem meg- P3/1 a kgfontosabb magánról a masvar színiátszás sok- i T* aKar<3K. *™“lt ®em lefoglaltságom: Sara leányom lók dSííM M “a- ^••1nkább aztmonda- nyíladozó értelmének formáié- sok proDiemajaroi. z,ou ra nam el: kik azok, akikkel sze. eevéniséeének alakító« jongott a színpadért, én kévés- retnék már egyszer illetve új- " I* a bé. Félre ne értse: szeretem ra összekerülni- elsősorban lrany t sa' . Ef. a tevekenyseg • «y? . . eisosoroan szamomra is hasznos: rendben Almási Évával és „minden tartja idegzetemet, önfegyea színházat, a személyes találkozást a közönséggel, de mennyiségben” Garas Dezső- k^ftet Együtt jámnk idegesít, zavar időnként, elked- vei és a nálvakezdőkkel ienl. , Keszle,:,'. teyu„u járunk vetlenít színjátszásunk el- a fiatalokkal, hisz’ olyan sok nát^u'l én redial™ ri\>ió’ biztonságra^törekvő3 JSS ^«ük . valóban tehetséges. S'tÄÄ lés” taposómalma. Színpadi alakításai közül — Egyesek szerint nehezen * JffnnMntV venc- zeneszerzőim — talán kezelhető ember, sőt - fene- “bbnek’ le°J0bban me0°ldott- kissé íurcsa a párosftás _ Koszta József 1948-ban utol- képző- és Iparművészeti anya- ky, Tornyai. Koszta festésze- só kiállításának megnyitóján got mutatnak be budapesti és tét.” A szélesen összefogott készült fényképe fogadja a Iá- vidéki múzeumokkal együtt- formák a drámai vibrálásé. Kubinyi működve. Így láthattuk Szé- a komoran nyers, vagy éppen a buda- finom érzékenységet sugalló Múzeum színvilág a nehéz hazai valóherendi porcelánjait, a Ma- ságot fejezi ki. Ugyanakkor togatót a szécsényi Ferenc Múzeumban rendezett csényben korábban Koszta József-kiállításon. A pesti Iparművészeti képen a festő mögött Ortutay Zsuzsa áll. A fénykép előtt — gyár Nemzeti Galéria kincsei- érezni azt a mindent átható tisztelgő szép gesztus — cse- bői válogatott Magyar csend- szeretetet is, amely a festőt e répben örökzöld virít. Koszta életek. Magyar tájképek és tájhoz és népéhez fűzi elvá- József, Kossuth-díjas festő- Magyar életképek című kiál- laszthatatlanul. A tanyák. a művész, az úgynevezett alföl- lításokat. vagy A reformkor putrik világa, a faluvég, a kudi irányzat egyik legkiemelke- művészete című tárlatot, hogy koricás, a kazlak, a fák ritka dőbb képviselője 120 évvel ez- csak néhányat említsünk. Ezek csoportja, a mákvirágok izzó előtt született Brassóban. Az a kiállítások Nógrádban min- bokra jelenik meg a vászna- első világháború óta Szente- denkor eseményt jelentenek, s kon, a színek váratlanul falsén élt, neve elválaszthatatlan a megye határain túlra is el- izzanak, az égbolt fönt gyakettől a városétól. Maga mon- viszik Szécsény jó hírét. Min- ran sötéten komorlik S ebben dotta egy alkalommal: ..Hogy den bizonnyal így lesz ez a a tágas, időnként végtelenbe Koszta József-kiállítással is. táruló világban jelen van a piros fejkendős nő, vagy a A festő idézett szóbeli val- piros kötényes asszony, a ko- inkább és legegyetemesebben lomása elevendik meg a ké- sárfonó. a termést hordozó viseli magán a magyar táj pékén, Koszta József a ma- ember. Sajátos értéket jelen- jellemzetességeit. Csak itt gyár alföld) tanyavilágnak és fenek Koszta festészetében a érzem magam jó és csak itt népének megörökítője. Ez a virágcsendéletek, amelyekből tudok igazán dolgozni, összes világ drámai ellentétekkel js szintén többet látunk a kiállí- munkáim, amelyekkel feltű- terhes, nem hiányoznak belő- táson. E csendéletek mélysé- nést keltettem, mind-mind ta- a komor színek, a tragikus gét. egyéni báját is elsősorban nyai alkotásaim. A magyar mondandók sem. Mindez kö- egyszerűségük szabja meg a táj színei, hangulatai annyi- vetkezik a korabeli hazai va- művész gondosan kerül min- ra lenyűgöző hatással vannak lóságból, amelynek Koszta Jó- den mesterkélt elrendezést, rom és annyira idekötnek, zsef európai színvonalú ki- raffinált hatásvadászatot. miért lakom éppen 'Szentesen, arra csak azt mondhatom hogy ez az a táj, amely leghogy úgy érzem, másutt nem fejezője. Festői látásának jel- is igen tudnék dolgozni. Any- legzetessége. nagyvonalúsága nyira magáévá tett és áthaKoszta József festészete a __ _ ___ szintén predesztinálja erre, magyar piktúra becsült rés onított e föld varázsa, hogy csakúgy, mint e földhöz és sze, értékelését a művészettör- talán élni sem tudnék már népéhez való hűsége, amellyel ténet-írás elvégezte. E pár sor nélküle..." egyébként nem áll egyedül, csupán azzal az igénnyel íróAmint azt Bényi László Kosz- dott, hogy felkeltse az érdek- Ez a varázs fogja meg a Iá- ta Józsefről szóló monográfiá- lődést Koszta József életműve togatót Szécsényben is, A ki- jában találóan megjegyzi: „Te- és a szécsényi kiállítás iránt, állítás 29 képe a szentesi hetségük és mondanivalójuk Köszönet illeti a festő nevét Koszta József Múzeum tulaj- jellegében — hazai jellegében viselő szentesi múzeumot, dona. A szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban már évek óta hagyomány, hogy legalább évente egyszer jelentős sze tét és Munkácsy, Mednyánsz— rejlik ez a súlyosság, amely amiért lehetővé tette a kiállí- egyaránt jellemzi Kölcsey, Vö- tás megrendezését Szécsény- rösmarty. Arany, Ady, költé- ben. Tóth Elemér gyerek! Érzékenyebb ™k' Wágner és Grieg. A komoly_ , ...... . zene szeretet nálam családi-------------- vagyok az Igazan átütő sikert, ame- örökség; édesanyám operaéneátl agosnál. Ha rosszul köze- lyet magam is annak tartok, kesnő V’M ^ lítenek hozzám, nyomban meg- még nemiuÄT’J Cserhalmi Györgyöt színerzem es vedekezem. Lehet, „tv. Henrik ben teijesitme , szAmia az nevelő Ttrv hogy nem mindig „diplomat!- úgy tűnik meg le- g^zik°lltja az Ugyel5‘ Igy kusan”... Pedig nem szülét- hetek elégedve. Élmeny volt búcsúzik. tem gyönge idegzettel! Ifjú- együtt dolgozni a rendezővel: — Lám, mennyi mindenről koromban sokat sportoltam: Zsámbéki Gáborral. Ezúttal sikerült rövid idő alatt szót első osztályú tőrvívó voltam sikerült először tökéletesen ejtenünk. Ritkán van alkal- és ez kiegyensúlyozott embert uralkodni szélsőségeimen, mám rá, mert „sajtókörökben” kívánt Ebből az állapotomból Zsámbéki szigorú, de követke- elterjedt rólam, hogy nemsze- zökkentett ki mindaz a zűrza- zetes rendező, s ez engem is retek nyilatkozni. Emiatt ke- var amely a színészi pályán kötelezett. Szívesen emlékezek rülnek bizonyára az újságírók, zúdult a nyakamba. Rá kel- a ..Téli regé”-re és örömmel Pedig most tapasztalhatta: lett jönnöm- ennek a gyönyö- ülök öltözőtükröm elé, ha az- Cserhalmi György nem fene- rű hivatásnak az örömei tá- nap este „A konyha” van mű- gyerek. Senkinek sem harapja volról sem állnak arányban az soron. „ . le az orrat • ■ ezzel együttjáró kínokkal, — Film? Garai Tamás _ megalkuvásokkal. Minderről — szerencsére — nagyrészt már csak múlt időben beszélhetek: mostanára lehiggadtam, türelmesebb lettem, felmértem képességeimet. De nyomasztó érzés, hogy nekünk, magyar színészeknek — még azoknak is, akik évtizedek óta eredményesen működnek a pályán folytonosan bizonyítanunk kell. Hiába sok tucatnyi korábbi siker, ha egy új feladatot — a körülmények szerencsétlen összejátszása miatt — nem tudunk tökéletesen megoldani, sokan máris „leírnának” bennünket... — És Jancsó Miklós? — Véletlenül találkoztunk. Az „Égi bárány” kiszemelt főszereplőjét egyeztetési problémák miatt nem adta ki a színház. Bódy Gábor, aki korábbról ismert, „dobta be” nevemet Jancsónár Kihívott próbafelvételre, s rövid töprengés után elém tette a szerződést. Már az első forgatási napokon sikerült közös hullámhosszra állnunk. Azóta Bessenyei György örvendetes, hogy a Magyar va, végigjárta azt a járatlan, sokkal inkább színpadra ter- Televízió időről időre hozzá- de heroikus utat, amelynek a mett komédia. Elő is adták férhetővé teszi számunkra magyar irodalom fellendülésé- néhányszor az elmúlt és a nemzeti drámakincsünk egy- hez kellett volna elvezetnie, jelen században is. Ezt a já- egy nagy értekét, irodalmi Bessenyei a kor, a felvilá- tékot mindenekelőtt öngúny örökségét. Mint most is, ami- gosodás eszméin nevelkedett, jellemzi. Főhőse egy mindent kor Zsurzs Éva rendezésében Korának egyik legműveltebb agyon filozofálgató férfiú, aki Bessenyei György vígjátékát magyarjaként minden téren még a szerelemben is kö- ,,A filozófust” forgatják a feléleszteni kívánta a nem- nyörtelenül teóriázik. Holmi, Pasaréti úti filmgyár műtér- zeti öntudatot. így lett egy- divatos szerelmet félrelökő, mében. szerre író, filozófus, termé- megvető férfi Parmenió és, A színes, XVIII. századi szettudományokat tolmácsoló, akinek végül is igazi ellenfele hangulatot idéző műtermi ka- népszerűsítő irodalom- és tör- akad szépségben és észben vargásban — ahol Pontyi, a ténetíró. Még drámaíró is! S egyaránt, a kitűnő társ, Szi- parlagi vidéki nemes har- bar valójában a drámaírás dalisz. A két ellenfél végül is sány hangja kiválik a nagy- mestersége személyiségétől egymásra talál. Ennek a da- úri társaság felhangjai közül idegen volt, inkább filozofáló, rabnak legnagyobb érteke — a rendkívüli egyéniségű humorizáló alkat, mégis úgy mindmáig egy sajátos vígjá- filozófus íróra Bessenyei tartjuk őt számon, mint a téki figuratípus 'életre kelté- Györgyre kell emlékeznünk, magyar drámairodalom meg- se! Pontyi, a derék, bár kor- és az 6 küzdelmes életútjára. teremtőjét. látóit, pletykázni szerető kisA szerzőt, a hajdani testőrt Drámaírói tevékenysége nemes a deákos-jogászi műirodalomtörténetünk a magyar rendkívül tudatos vállalko- veltség képviselője, akinek felvilágosodás egyik legreme- zás volt. Kifejezetten igyeke- számos utóda akad majd a kebb, leglelkesítőbb alakjának zett megteremteni vagy in- magyar írók tollán, tartja mindmáig. A csiszolt kább előkészíteni valamiféle A filozófus televíziós for- bécsi udvarban élt, mint Má- nemzeti játékszín kialakítá- gatása mindenképpen tisztes- ria Terézia nyalka testőrtiszt- sát. Valójában az eljövendő séges, jelentős vállalkozásnak je. később „könyvtárőre” rá- kornak írta drámai műveit, ígérkezik, már csak azért is, döbben, hogy hazája „évszá- az akkori gyarmati sorban mert nemzeti, irodalmi hagyo- zadokkal maradt el az euró- tengődő hazában. Legismer- mányainkat tárja elénk a pai fejlődés mögött.” És ő tebb drámája az Ágis tragé- technika új eszközeivel és nem maga, egyszemélyben sokol- diája volt, verses dráma, feledteti el a hajdani testőr dalúan akar vállalkozni ennek amely egy társadalmi refor- író és gondolkodó alakját, a hiátusnak a felszámolására, mátor tragédiáját volt hiva- A főbb szerepeket Hernádi Nemes sarjból császári test- tott előadni. Nem volt igazi Judit, Vajda László, Benedek őrré, majd gondolkodóvá, író- dráma. Inkább csak elméiké- Miklós, Zsurzs Kati és Mikp vá, disputázóvá, végül magá- dés, cselekmények nélkül. A István játszák. nyos vidéki gazdálkodóvá vál- filozófus című vígjátéka már sz. B. Opera egy színházban Mindennap előadás — Új bemutatók Vendégszereplések 8 Az 1981—82-es évadot szép- a Quo vadis? című táncjáté- tember elsején kezdik — s kot, amely Henrik Sienkie- június 30-án zár csak a szín- wicz, a Nobel-díjas lengyel ház, 36 operát és 17 balettet regényíró könyvéből veszi tör- tart majd repertoárján. • ténetét. A balettekről szólva, Az első bemutató 1981 no- említsük meg, hogy a korábvemberében Offenbach Kék- bi operabeli Spartacus és a szakáll című dalműve, ame- Hattyúk tava című baletteket lyet Békés András rendez, a üj adaptációban láthatjuk. S karmester Nagy Ferenc lesz. új változatban ketül színre a Az Operát — amelyben eb- kel Színházba kényszerül. Az Decemberben Alberto Mendez Hon Carlos, a Rigoletto és a ben az évadban még tartottak időközben felépült üzemház a koreográfiájával a kubai ba- Lammermoori Lucia, hangversenyeket — ahol eb- Hajós utcában és az Erkel lettest ígér szenzációt, A fel- Az évenkénti 350 budapesti ben az évben még próbák Színház marad ezentúl próba- újított Carment francia ven- előadás mellett számos külföl- folytak, s szeptemberben vég- lehetőség számukra. De, hogy dég, René Terrasson, a strass- di fellépés' is vár az Opera leg az építők veszik birtokuk- a közönség mégis több operát, bourgi operaház igazgatója társulatára. Április végén ba. A tervek szerint ekkor balettet láthasson, a követke- rendezi, vezényel Lukács Er- Mexikóban, a cervantoi feszkezdődik meg az a nagysza- ző évadban mindennap — vin. Áprilisban kerül sor tiválon a három Bartók-műbású felújítás, amely 1984 el- az eddigi hétfői szünnapon is Ponchiellj Gioconda című ope- bői álló esttel szerepeltek, ső fél évében fejeződik be, s játszanak, s szombaton dél- rájának felújításéra, Mikó Ausztria, NSZK, Chicago, Pá- amelyben az NDK-beli Szász- előtt, vagy délután ifjúsági András beállításában, Giusep- rizs, Prága, a Milánói Scala országi Híd- és Magasacél- előadásokat tartanak majd. pe Patane vezényletével. Üj látja vendégül a magyar ba- szerkezet Építő Vállalat és az A győri színházzal is meg- betanulásban láthatja a kö- lett- és operaegyüttest. INTRANSMAS magyar—bol- állapodást kötött az Opera — zönség Gershwin Porgy és A magyar operaszínpad is gár vállalat mellett egész sor ezek szerint húsz alkalommal Bess, valamint Wagner Lo- fogad külföldi vendégéneke- hazai tervező és kivitelező is — havonta kétszer, vendéges- hengrin című művét. Az évad seket, olyan nevek színesítik részt vesz. kedik a győri Kisfaludy Szín- végén, júniusban újabb ba- majd a színlapot, mint Boris Az átépítés alatt az Opera házban egy-egy operaelőadás- lettbemutató színhelye lesz az Christoffé, Luigi Alvaé, Ingminden ! társulata egy helyre, az Er- sal a Magyar Állami Opera- Erkel Színház. Fodor Antal rid Bjoneré, Alexandra Miiház. S keresik az alkalmat koreográfiájával, a fiatal ma- cseváé. Többet énekel Buda-------------------- C más vidéki színházzal is ven- gyár zeneszerző Szunyogh Ba- pesten Uosfalvy Róbert és N ÖGRÁD - 1981. április 26., vasárnap j dégjátékra. lázs zenéjével állítják, színre Sass Szilvia is. SL M. Uj könyvek A mongol könyvkiadás számos érdekességgel jelentkezett a közelmúltban. Megjelent — többek között — C. Kasbátar, a neves mongol író esszéista és kritikus új könyve „Elemzések, szemlék, fordítások” címmel. A kötet a szerző több tanulmányát tartalmazza a modern mongol irodalomról,' részleteket közöl szovjet klasszikus költők műveiből, amelyeket ő fordított mongolra. N. Bancrag a mongol nép szabadságharcának epizódjait idézi fel, ihletett módon ábrázolva a Mongol Népi Forradalom győzelmét. Más népek irodalmi alkotásai is szerepelnek a legújabb könyvek sorában, így N. Popel „Forradalmi Mongólia” és A. I. Pokriskin „A háború ege” című alkotásának mongol fordítósa került most az olvasóhoz.
