Nógrád. 1981. április (37. évfolyam. 77-100. szám)

1981-04-22 / 93. szám

Két kézzel takarékoskodva Harmadízben legelöl Érsekvadkert Csapnak-e csinnadrattát? Olyan számokat sorolok fel, amelyek Érsekvadkertet jel­lemzik. Három évvel ezelőtt 340, két éve 579, tavaly már 961. Hogy mit jelentenek ezek ■ a számok? Forintokat, mégpedig ki nem fizetett fo­rintokat. Érsekvadkert min­den lakójára az utóbbi há­rom évben ennyi társadalmi munka értéket „számlázhat­tak”. A fejlődés töretlen. Az elmúlt három esztendőben itt tettek a legtöbbet községü­kért Balassagyarmat környé­kén a helybeliek. Hárommil­lió 653 ezer forint — ez a következő szám, amit érde­mes megjegyezni, ennyit „spóroltak” meg két kezük önzetlen munkájával 1981- ben Érsekvadkerten. Molnár Imre tanácselnök szerint egyszerű a dolog: az emberek szeretik azt a falut, ahol élnek és természetes do­lognak. tartják, hogy tesznek Is érte. Nem kell különöseb­ben nagy csinnadrattát csap­ni, ha elvégzendő munka akad. Gyorsan terjed a hfr a községben és az adott idő­ben és helyen ott vannak idősebbek, fiatalok egyaránt. Ferencsik József harminc­éves, a Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetke­zet munkavédelmise. Emel­lett annyi társadalmi funk­ciója van, hogy fölsorolni is hosszadalmas: tanácstag, a községi népfrontbizottság tagja, a sportkör vezetőségé­ben is tevékenykedik, az ön­kéntes tűzoltók műszaki ta­nácsadója. .. — Ha kevés a pénzed, gya- rapítsd társadalmi munká­val! — mondta nevetve. — Szebbnek, jobbnak akarjuk a falut. Most versenyt hir­dettünk. A pénzünkből utat akarunk építeni, ehhez vár­juk az ajánlatokat. Amelyik körzetből a legtöbb forint és társadalmi munka „kínálat” érkezik, ott épül az új út. Nagy tervünk már a megva­lósulás küszöbén, ugyanis a szövetkezet irodaháza mö­götti területen sportpályát szeretnénk. A terület már a' miénk, a fölmerülő anyag- költségeket a téesz vállalta.’ Ez persze nemcsak a terme­lőszövetkezet pályája lesz, hanem az egész községé. A munkából is jut mindenki­nek! Gréczi Istvánt az 1-es kör­zet orvosi rendelőjében ta­láltam. No, ' nem volt beteg, a munkáját végezte, felújít­ják a rendelőt, a hozzá tarto­zó lakással együtt. — Örülök, ha segíthetek a falumon. Hamarabb elju­tunk, a célig, ha magunk is teszünk érte valamit. Én nem vártam' és nem is várok a társadalmi munkáért sem­miféle ellenszolgáltatást, mint egy-két morgolódó. Szobafes­tő vagyok, hát nyaranta ott vagyok a bölcsődében, óvodá­ban, iskolában, amikor hív­nak. Mégiscsak más a gye­rekeknek a frissen festett ter­mekben tanulni, “ játszani. Nem? Ami pénz így megma­rad, azt másra lehet költeni, olyasmire, ami kell, ami fon­tos. Nekem jó érzés, hogy a kezem munkája nyomán szebb a gyerekek körül a környe­zet. Noha Ferencsik József és Gréczi István sem vártak semmiféle elismerést, azért — hét társukkal együtt — jólesett nekik, hogy felsza­badulásunk ünnepén, a falu- közösség előtt vehették át végzett munkájukért az Ér­demes társadalmi munkás kitüntetés bronz fokozatát. — Utcák sora kapott szi­lárd burkolatot társadalmi munkában — sorolta Valkó József, a Hazafias Népfront községi bizottságának elnö­ke. ,— Négy tanteremmel bő­vítettük az általános iskolát. Csak az anyagért adtunk pénzt. A társadalmi munká­sokat dicséri az óvoda bőví­tése éppúgy, mint a tiszta vízelvezető árkok és a virá­gok az utcán. Mindenki job­ban becsüli, aminek építésé­hez, megvalósításához maga is hozzájárult. Talán elegendő a példa és az érv annak bizonyításá­hoz, hogy Érsekvadkerten értik a dolgukat. Sorolhatnék még számtalan dolgot, hogy a tanácselnök maga tervezte a fogorvosi rendelőt, sőt az építést is felügyelte, hogy az önkéntes munkában mindig találkozni új arcokkal, hogy a fiatalokra lehet számítani... hanem én inkább egy titkos ólmát mondanám el az ér­sekvadkertieknek. Az pedig egy klubkőnyvtár, amit a termelőszövetkezet irodájá­hoz építenének hozzá, Az ugyanis eleve úgy készült, hogy a fűtésrendszerbe bele­kalkulálták a jövendő könyv­tárat is. Mi több, a helyi gaz­dasági egységek már másfél millió forintot felajánlottak a nemes célra, meg aztán a tanácsnak is van némi pén­ze. .. Ott végre helyet kap­hatnának a klubfoglalkozások, hogy ne a kocsmában töltsék az időt a fiatalok. Talán a hontalan "KISZ Is otthonhoz juthatna. Egy dolgot bizto­san állítottak Érsekvadker­ten fiatalok és idősebbek: két kezük munkáját nyugodtan odaszámíthatják a majdani klubkönyvtár költségeihez! Hortobágyi Zoltán Beteg, orvos érdekében Egészségügyi alapellátás a pásztói Járásban KIS MONGOL ENCIKLOPÉDIA Mongol tudósok munkakö­zössége a Kis Mongol En­ciklopédia első kötetének ki­adásán dolgozik. Az ötköte­tesre tervezett enciklopédia bemutatja majd a történelmi és jelenkori Mongóliát, va­lamint tényeket és adatokat közöl ‘a világ tudományának, technikájának és kultúrájá­nak fejlődéséről. Múzeumi ritkaságok Rendkívül gazdag és érdekes gyűjteménnyel rendelkezik Góbi- AltáJ megye körzeti múzeuma. A háromezer kiállítási tárgy között látható például egy — a Jura korszakból származó — dinoszau­rusz csontváza, a Góbl-AltáJ vi­dék faunáját bemutató állatok ki­tömött példányai, köztük a foltos antilop. Nagy értékűek a múzeum régé­szeti leletei Is. ötezer évesre be­csült zöld nefritből készült bárd, kö és bronz szerszámok találha­tók a tárolókban. Sok látogatót vonz az a kiállítási terem is, ahol egy 200 kilogramm súlyú,' fémből öntött hatalmas Buddha- szpbor látható. Sok szó esik napjainkban az egészségügyi alapellátás szakmai színvonalának eme­léséről, a körzeti orvosi rendelőkben végzett gyó­gyító munka személyi és tárgyi feltételeinek javításá­ról. Mit tettek és tesznek en­nek érdekében a pásztói já­rásban? — ezt vizsgálták a közelmúltban. A pásztói járás megköze­lítőleg 40 ezer lakosának alapellátását 17 körzeti, öt üzemi és négy termelőszövet­kezeti orvos Vjégzi. Az alap­ellátás személyi feltételei biz­tosítottak. Az egy körzeti or­vosra jutó 2292 lakos keve­sebb az országos és a megyei átlagnál. A körzeti orvosi ál­lások közül jelenleg kettő betöltetlen. A hetvenes években a ren­delők tárgyi feltételei sokat javullak. A községekben zöm­mel új, vagy felújított ren­delők, tanácsadók találhatók. Korszerűtlen viszont a szur­dokpüspöki, a sziráki, az ecsegi és a kállói. rendelő. A szakmai felszereltség fokoza­tosan javul. A körzetek min­őén olyan eszközt megkap­nak, ami a színvonalas alap­ellátáshoz szükséges. A 17 körzetből már tízet elláttak EKG-készülékkel. Az orvosi körzetek napi forgalma 40—50, havonta 25—35 beteget utalnak ’kór­házba, több mint nyolcvanat szakrendelésre. A gyógyító munka mellett egyik legfon­tosabb feladat a gondozás, amely azonban nem megfe­lelő. Egy orvos évente 145 személyt gondoz és négyszáz beteget látogat meg. Az alapellátásban a gyó­gyítás fontos része a táppén­zes orvosszakértői munka. A pásztói járásban a keresőké­pesek száma több mint 14 ezer. A keres őképteleneké hétről hétre hétszáz körül te­hető, ebből tartósan kereső- képtelen 300—350. Táppénzes­szempontból sorrendben a légzőszervi, mozgásszervi, baleseti, szív-érrendszeri ere­detű és emésztőszervi beteg­ségek következnek. A körzeti orvosok szakmai irányítása — a felügyeleti szerv értékelése szerint — a legjobb a megyében. A ha­vonta egy-egy napot kórházi osztályokon töltő körzeti. or­vosok jó lehetőséget kaptak a szakmai együttműködéshez, továbbképzéshez. Jó egészséget Gyula bácsi! SZINTE TELJESEN ki­halt a bányatelep. Etes-Amá- lián valóban „rácsodálnak” az idegenre. Mintha ezekben a napokban azért gyakrabban fordulnának meg idegenek a telepen. Különösen a ma 75. születésnapját, párttagságának 50. évfordulóját ünneplő Su- rányi Gyula otthona mozgal­mas. Régi harcostársak, szomszédok, rokonok nyitják gyakran az ajtót. Szinte min­denki azt mondja: további jó egészséget Gyula bácsi! Szives a vendéglátás. Már koccintottunk Is Gyula bácsi egészségére, amikor az emlé­kezés kerül előtérbe. Ha va­laki kezébe veszi azt a jegy­zetfüzetet, amit Surányi Gyu­la írt, s 68 versben foglalta össze élete jelentős állomásait, így is megismerheti a 75 éves ember kemény életét, — Éppen hetvenöt évvel ez­előtt itt születtem Etesen. öregapáim gazdasági cselédek, juhászok voltak. Az apám, meg én már bányászok. Egy darabig éltük mi a bányászok megszokott életét. Amikör azonban a testvérem Baglyas- aljára került varrni tanulni, jelentős állomása lett az éle­temnek. A véletlen adta, hogy Epoich Ede elvtársnál talált szállást. Többször jártam oda, Ep'ch elvtárs is Amáliára. Szót váltottunk erről is, arról is ötven éve ennek. Akkor leltem, a pártnak ia tagja. Ta­lálkozásunk mind gyakorib­bak voltak Bekapcsolódott a beszélgetésekbe Eppich Al­bert, Furák András, meg sok más elvtárs. Sok mindenre megtanítottak, ismertették ve­lem a célt . . . Ül a kissámlln, almát vesz elő, azt hámozza. Újra meg­tölti a decis poharat is: egész­ségére ! — Ügy érzem, hogy az elv­társaktól tanultakat jól hasz­nosítottam. Amikor péidául 1936-ban a párt etesi helyi csoportjának elnöke lettem, az volt a párt célja, hogy minél több kommunista ve­gyen részt • a szakszervezet, meg más szervezetek munká­jában, hogy érvényesüljön a párt Irányítása. Engem a szakszervezetbe küldtek. Volt is több mint száz tagunk. Ünnep- és szabadnapokon jöt­tünk össze, de csakis az esti órákban. Ott a. Szovjetunió szeretetére, a kapitalisták gyű­löletére neveltük az embere­ket. Megbeszéltük a sztrájko­kat és egyéb megmozdulása­inkat. így buktam le is. A rau-aknai szállitókötélrc kö­tött robbanóanyag elhelyezé­sével vádoltak. A csendőrök letartóztattak, s először Bag- lyasaljára vittek több tár­sammal együtt. Mindennap megvertek. Nyolc nap után aztán negyedmagammal elvit­tek Budapestre, a Markóba, onnét pedig a balassagyarmati fogházba szállítottak. De sok mindennel vádoltak . . . Ezután aztán végképp nem volt nyugta Surányi Gyulának. Kijárt néki minden, csak jó nem. Szabadulása után el­bocsátás a bányától. Több mint egyéves, munkanélküli­ség. Amikor pedig visszavet­ték a bányába, a legrosszabb munkahelyre, hogy ne tudjon keresni. Állandó csendőrségí zaklatás, hiszen mindig jelent­keznie kellett. Házkutatások, a lakás feltúrása elég gyakori volt Surányi Gyulánál. — A kapcsolatom azonban végig megvolt az elvtársak­kal Már a nyilasok vették át a hatalmat, mi akkor szer­veztük legjobban a sztrájko­kat, különösen a munkalassí­tást. Jött is egymás után a katonai behívó, de én egynek sem tettem eleget ... Az ágyúk már közel dörögtek, én fogtam magam, s két nappal Etes felszabadulása előtt át­mentem a szovjet elvtársak­hoz. Eljött hát a régen várt nap, életem legboldogabb nap­ja .. . Az idős ember hangja meg- csuklik. Érezni lehet, hogy élete egy korszaka ért véget ezzel a nappal. És így is tör­tént. Hiszen Karancskesziből még át lehetett hallani az ágyúdörgéseket, amikor Surá­nyi Gyulát párttitkárnak vá­lasztották meg Etesen. — A párt Sóshartyénba szó­lított, ahonnét elzavarták a reakciós főjegyzőt. Ez az idő sem volt sokkal könnyebb, de már tudtuk, mit miért te­szünk. Beadás, begyűjtés, tsz- szervezés ... Surányi Gyula nem fáradt bele a munkába. Harminc évig volt tanácstag, fegyvert fogott 1956-ban, a nép hatal­mának megvédéséért. Most is szervező titkár az alapszerve­zetben . . Munkásságát szá­mos kitüntetés fémjelzi. Mind­re büszke, de különösen a Szocialista Hazáért Érdem­rendre. — EGYEDÜL ÉLEK etesi otthonomban. Van időm bő­ven gondolkodni sok minden­ről. Most is vallom: érdemes volt tenni, dolgozni, harcolni Azt kérem a fiataloktól is: álljanak ki a párt politikája mellett, munkával bizonyítsák hovatartozásukat Ügy, mint egész életünkben mi tettük! Somogyvári László Szakmájuk alapja az elektrotechnika A salgótarjáni 211-es Ipari Szakmunkásképző Intézet tanműhelyeiben korszerű körülmények között sajátíthatják el a tanulók a különböző szakmák alapfogásait. Képeinken az elektrotechnikát feltételező két szakmába pillantunk béé Fábián István és Szobonya László első éves rtv műszeg résztanuló, Horváth Dezső szakoktató irányításával erősítőt épít. A megépített transzformátor adatait ellenőrzi Kanyó László és Varga Csaba. Telefonkészüléket javít Miklós Pál és Nagy Imre telefon­hálózat-szerelő tanuló. önhordó légkábel összekötését gyakorolja Gilice József és Szőlős Zoltán. (Rigó Tibor felvételei) NOGRAD - 1931. április 22, szerda 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents