Nógrád. 1981. március (37. évfolyam. 51-76. szám)

1981-03-12 / 60. szám

Formálni a szemléletet — Még kevesen érzik Valóban, csak a pazarlás lékkai, az, energiafogyasztás árakban is a világgazdasági megszüntetését célozza a múlt pedig 2,1 százalékkal nőtt. ármozgásokat. Központi pénzt év végén elfogadott kormány- Az előbbi változással állít- biztosít a közép-alföldi föld­határozat, ami a VI. ötéves suk szembe azt a tényt, hogy 8az erőművi hasznosításához, terv energiagazdálkodási 1973 és 1980 között több’ mint 2e(* kilométer vasúti vonal­programjában ölt testet. Mi- tízszeresére növekedett a bossz villamosításához. A vei sokféleképpen értelmez- kőolaj világpiaci ára, négy- tervek szerint 100—120 ezer hetik, esetleg felhangok is ötszörösére pedig egyes ener- lakást kapcsolnak be a veze- keverednek a témát vitató getikai létesítmények fej- tékes gázszolgáltatásba. Pre- eszmecserékbe, éppen ezért lesztésének fajlagos költsége, furáit hitelt kap vállalati szükséges a határozatból idéz- az előbbiekből kitűnik, hogy beruházásként az á cég, amely ni azokat a magvas gondola- a világpiaci árak késleltető egymillió tonna termelési tokát, amelyek a világ ala- hatása hazánkban kedvezőt- kapacitású krakküzemet hoz kulását figyelemmel kísérő lenül befolyásolta az éssze- létre. Többirányú szervezési emberek számára igen sokat rűbb energiagazdálkodás intézkedéssel korszerűsítik mondanak, s amiből nem csak megvalósítását, azaz nem ve- az üzemanyag-elszámolást, a Az énergiapazarlás megszüntetéséért (I.) megfelelő következtetéseket, tett gátat a pazarlásnak. tanulságokat vonnak le, ha­,. •_ (,« v A múltba való visszapil­lantás csak azért kívánatos, “S sukat, formálják tűket is környeze­ALAPVETŐ ES KIEMELT FELADAT Idézet a kormányhatározat­ból: „..az energia és tüzelő­anyagok felhasználása ... nem bizonylati rendszert, javít­ják a távhőrendszerek gaz­üzemeltetésének . • ,, „ „„ műszaki, gazdasági feltétele­hogy meg jobban erezzük az követeiménvekhpz iga­előbbiből fakadó mai kelle- „A.® “°fi] frtlrí«4-nfií«1rrtt ZltjSK 3 f Gi h3S Zna 13 SÍ 11.017 metlensegeket, tekintetűnket mákat Az energaitermelő és és főleg tennivágyásunkat jövő feladatára fordítsuk. NEM HALADHATJA MEG-szolgáltató vállalatoknál In­tenzíven és hatásosan közre­működnek a felhasználási igé­nyek mérséklésében. Ezek­A reális megítélés céljából x? fej“ kellően takarékos, helyen- elsőnek arra kell válaszolni: ség^keltségüket Szemé­lyi jutalomban részesülnek amelyek beruházás nélkül, szervezési eredményekkel mérhető, el­lenőrizhető, bizony megtakarítást érnek el. A JÖVŐBEN IS Mivel olyan programról van szó, amelyet csak széles kö­rű társadalmi aktivitással lehet megvalósítani, a kor­mány különböző átfogó in­tézkedései csupán jó irány­ban befolyásolhatják a most bontakozó kedvező folyama­tot. A siker kikovácsolása, akár csak eddig, úgy a jövő­ben is a termelő, gazdálko­ként pazarló jellegű... A milyen célt tűzött maga elé népgazdaság valamennyi ága- a kormány. k vállalatok zatában kiemelt —, s ez a A mostani ötéves tervben „aiv.-u ’ lényeg — feladat... Az ener- az energiafelhasználás szer­giaellátás terheinek mérsék- kezeiében a jelenlegi 64 szá- len6rizhető bizonyítható lése gazdasági politikánk alap- zalékról 59 százalékra kell _ vető feladatává vált.” csökkenteni a szénhidrogének Az előbbiek kapcsán aka- részesedését, s ezen belül ratlanul is a salgótarjáni bá- legalább négy százalékkal az nyagépgyár energetikusának olajét. Ez egyúttal azt jelen- korábban közölt szavai jut- ti, hogy a szénhidrogén ener- nak eszembe, aki azt mond- giahordozók fogyasztása 1985­ta, hogy náluk még kevesen re lényegében nem haladhat- í “hpt ^me^lősítariT" a kor­aik az energiaárak ugrás- ja meg az 1980 évi színvo- g* SnWző átfogó tű­szerű emelkedéséből fakadó nalat. Ugyanakkor hosszabb tézkedései csupán jó irány- termelésikoltseg-novelő ha- tavon jelentősen növelni kell tást. Az előbbieket erősítik a hazai energiahordozók, el- másirányú tapasztalataim is, sősorban a szén és az atom- pedig a megyei pártbizottság energia felhasználását. 1980 júniusi határozatában Hogyan képzeli el a kor- ^ ^ ^ ^ megjelölte a különböző vál- mány a határozat végrehaj- «/nlváUatő^pavsévek in lalatok, szövetkezetek, párt-, tását, milyen intézkedéseket múnkáján múlik Kezdemé- állami és tömegszervezetek tesz a kitűzött célok elerese nv- * vállalkozó szellpmű vezetőinek ezzel kapcsolatos érdekében? vállalati, szövetkezeti kol­legfontosabb tennivalóit. így A termelőágazatok fejlesz- ipn-tfyAu. pikánzolpspik rrá- foglalt állást, amikor tudó- tésére, az állóeszközök álló- hosszabb távú célokat másul vette, hogy a tett in- mányának pótlására elő- ^olgáló ' terveik^ megvalósí- tézkedések eredmenyekép- irányzott több mint 500 mii- fsában számíthatnak a kor- pen az energiafelhasznalas hard formt beruházásra szánt má sokrétű segítségére, üteme 1975 és 1978 között összeg felhasználásánál csak megyénkben is mérséklő- az energiatakarékos megöl- (Folytatjuk) dött. Az említett időszakban dásokat engedélyezi. Érzé­az ipari termelés 4,8 száza- keltetni kívánja a termelői V. K. Bátonyi vállalkozás Kötési tervét tíz, konfek- elérésére. A behozatal további Részben ezáltal próbálják el- ciógyártási előirányzatát ki- csökkentése végett ugyanis a érni, hogy az első osztályú lene százalékkal teljesítette túl harisnya és a harisnyanadrág áruk aránya 92 százalék fölé a nagybátonyi harisnyagyár termelését az 1980-ban előál- emelkedjen. De e célt szol- az ötödik ötéves tervidőszak- lított mennyiséghez viszonyít- gálja az is, hogy a közvetlen ban. Ezzel a teljesítménnyel va nem kevesebb, mint nyole termelésirányítók körében jelentékeny szerepet játszót- és fél százalékkal kell növel- meghonosítják a minőségben tak abban, hogy vállalatuk, a niük. való érdekeltséget. Egyes dol­Budapesti Harisnyagyár 1976 E jelentékeny mennyiségi gozókkal — akik folyamatosan eleje és 1980 vége közt 17 és előrelépést a , szervezés to- jól termelnek — bevezetik az fél százalékkal tudta növelni vábbi javításával és a — köz- önminősítést is Nagybátony- termelését, azaz a tervnél két megegyezéssel — belső tar- ban. és fél percenttel nagyobb talékoknak nevezett, eddig ki- mértékben. Drőtsodratot dollárért Balassagyarmatiak kiviteli terve Pénzről szólván hatmilliót mennyiségű acéldrót eladásá- nyomó része Iránba kerül. Ki­emlegetni — tekintélyt párán- ra, illetve megvételére. Bizo- sebb mennyiségű szabadveze- csoló kijelentés. Még inkább nyos mértékben elrugaszkod- ték, valamint elenyésző hánya- az, ha a szóban forgó pénz: nánk a valóságtól, ha azt ál- dú kábel indul még útnak dollár. Ez a pénzmennyiség lítanánk, hogy a drótművek Svédországba, Jugoszláviába, pedig „csupán” különbözet a az eddig eltelt években min- Pakisztánba, Svájcba, Dániá tavalyi tényleges és az idei dig a lehető legnagyobb pon- tervezett kivitel értékbeli kü- tossággal teljesítette szerződé- lönbsége a balassagyarmati ká- ses kötelezettségeit. Előfordult belgyárban. A múlt esztendő- már, hogy ütemesebb szállí­ben harmincmillió dollárért tással jobban a kábelgyáriak tj VP7Pt(ikpk..p A be_ adtak el tőkéspiacon vezete- kedvében tudtak volna járni a két, ebben az évben pedig — hu,zalgyár illetékesei, az előirányzat szerint — har- Idén a növekvő exporthoz minchatmilliót akarnak föl- a szerződöttnél több vashuzal venni sodra tokért a tőkés- kellene a gyarmatiaknak. Ám megrendelőktől. a kellő mennyiség szállítását IGÉNY: bonyolítja, hogy a drótművek SZABADVEZETÉKRE is exportál szabadvezetéket, Egy valamiből a korábbinál tehát neki magának is kell a többet gyártani, vagy szerke- ' vasdrót. így lehet, hogy a ká- kol jak be. Ezzel a gyártmányt zetváltoztatással, vagy meny- belgyár bizonyos behozatalra is óvják, de a vevők tetszését nyiségnöveléssel lehet. A gyár- szorul. js e]nyerik —( s utóbbi nem matiak ez utóbbi lehetőséggel IRÁNBA IRÁNYUL mellékes gazdasági szempont! élnék: a legfontosabb, kapita- az első fél évre húszmillió lista vevőknek eladható tér- dolláros kivitel jut; ennek túl- (molnár) mékükből, a szabadvezetékből Hat hónapban húszmillió I ba. Ezekkel kapcsolatban örven­detes az a tény, hogy évek óta nem érkezett reklamáció vált gyártmányokat jelenté­kenyen nem módosítják. Bizo­nyos mértékig a csomagoláson javítanak: áz eddigi pakun- dekli helyett műanyag lapok­kal bélelik a kábeldobokat, s a fölcsévélt, szállításra kész kábelt polietilén fóliával bur­összesen ötvenhárommillió fo­rint értékű „volumennel” töb bet állítanak elő. Adva vannak-e ennek a föl­tételei? — vetődik föl a kér­dés. Hiszen a nagyobb meny- nyiséghez a lelkesültség édes­kevés; mindenekelőtt emberi és gépi teljesítőképesség — csúnyább szóval: „kapacitás” —, valamint több alapanyag szükségeltetik. Ami az emberi föltételt lile ti: várhatólag nem okoz gon­dot. Most három műszakban gyártják az exportterméket, túlórára tehát szombaton, va­sárnap nyílik mód. Jelenleg úgy ítélhető meg a helyzet, hogy egyes időszakokban igénybe kell venni ezt a le­hetőséget. A gyár* gépparkja is alkal mas a föladatok teljesítésére. Idén már második esztendeje, hogy a korszerű dán, svéd gé­pek rendelkezésre állnak ^ az egész éves terv végrehajtásá­hoz. Bár a sodrógépek vi­szonylag túl vannak terhelve, ez — előreláthatólag — nem jár műs'zaki nehézségekkel. ACÉLHUZALBÓL TÖBBET! A harmadik föltétel: az anyagellátás már nem éppen, gond Nélküli tényező. Ez adja a kivitel problémakörének legérzékenyebb gócát Kétféle anyagból sodorják össze a szabadvezetéket: alu­míniumhuzalból és acéldrót­ból. Az alumíniummal alkal­masint nem lesz baj. Am az acéldrót hiánya már eddig is okozott nehézséget, néven ne­vezve: termeléskiesést. Ezt a baljós portékát az jel­lemzi, hogy nagy — 120—140 kilopond/négyzetmilliméter — szakítószilárdságú; így ad a szabadvezetéknek megfelelő tartást. Balassagyarmatra a December 4. Drótművek szál­lítja huzamosabb idő óta. Szerződés is van a két egység között évi meghatározott NYOLC ÉS FÉL... Tavalyi munkájukkal használatlan lehetőségek föltá­rásával és a termelés szolgá­latába állításával próbálják valóra váltani a nagybáto­— nyiak. Súlyt helyeznek ezeken mint ismeretes — az Élüzem kívül a dolgozóknak igénye- címet érdemelték ki a báto- sebb és fegyelmezettebb mun- nyiak, ennek eredményeképp kára való serkentésére is. a dolgozók közt kis híján ke­rek egymillió forint nyereség- MAGUKAT MINŐSÍTHETIK részesedést oszthattak ki. A pénzt — mivel a gyáriak túl- A gyárban folytatják a pro­nyomó többsége nő, éppen a fiitisztítást: a finomkötödét nőnap előtt vehették át a Iá- fejlesztik. Mind mennyiségi, n.yok, r asszonyok. mind minőségi szempontból Idén a lehetőség adva van hatásosabbá alakítják a moz- & múlt évihez hasonló siker góbér kifizetési formáját. Mongol —magyar kapcsolatok 1965-ben írták alá a Mongol kombinát, a darhani húsipa- Néplíöztársaság és a Magyar ri kombinát, amelyek mind- Népköztársaság képviselői a egyike a hazai szükséglet ki­mongol—magyar barátsági és elégítése mellett jelentős együttműködési szerződést. A mennyiséget exportál is ter- sokoldalú kooperáció kiterjed mékeiből a baráti szocialista mind a gazdasági, mind a országokba, kulturális és tudományos te- A magyar partner jelentős szerepet vallal a mongol rületre. szakemberek kiképzésében. Mongóliában számos jelen- Mint eddig, a következő évek- tős ipari üzem működik, ben is magyar geológusok se­amely magyar segítségbe terrnészeti kincsek, az éltető épült és amelynek dolgozói’ is víz kutatásában. Az új fel- magyar barátaiktól tanulták el adatokat vállaló mongol me- i a mesterség csínját-bínját. zőgazdasági üzemeknek is j Ilyen például az ulánbátori új számos magyar szaktanácsadó i konfekcióipari üzem, a fővá- segít termelési céljaik eléré- j ros' közelében felépült bio- sében. I gítenek Mongólia-szerte a A kifogástalan, exportképes termékek gyártásának egyik alapfeltétele a minden szempontból megfelelő szerszámok készítése. Nem mellékes, hogy a szerszám, amelynek elké­szítése alapos felkészültséget igényel embertől, géptől egya­ránt, meddig használható a selejtmentes gyártásban. A Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek DEXION-szerszámkészítő mű­helyében Dohonyi Imre szerszámkészítő és Bibók László vés­nök alkotja a minden megpróbáltatásnak kitett célszerszá­mokat. — fodor — Hová megy a gyalogmunkás ? A MEZŐGAZDASÁGBAN az elmúlt évekbeli tovább csök­kent a foglalkoztatottak száma. A legfrissebb statisztika sze­rint a megye 37 termelőszövetkezetében az állományi lét­szám egy százalékkal kevesebb — 13 ezer 373 — mint öt évvel ezelőtt. Ugyanakkor az általuk előállított termelési érték több mint 60 százalékkal több mint 1975-ben, azaz megközelíti a kétmilliárd 900 ezer forintot. ' Ha ezt nézzük, akkor kétségtelenül emelkedett a munka hatékonysága, javult a munkaerő-gazdálkodás színvonala. De a mezőgazdaságban — csakúgy, mint a népgazdaság más ágazataiban — még mindig nem elég hatékony a mun­kaerővel történő gazdálkodás. Ennek oka a termelés egyes területein még mindig előforduló munkaerőhiány. A megye nem egy mezőgazdasági üzemében egyszerűen nem kapnak helybeli, vagy környékbeli dolgozót az állattenyésztés ellá­tására. Sok helyen dolgoznak Alföldről jött családok, akik az ottani, számukra már nem kívánatos tanyai életformát cserélték fel az ittenivel. Itt az állattartó telepek a falvak­ba, vagy azok közvetlen közelébe települtek, s a helyben dolgozás — különösen, ahol óvodás, vagy iskolás korú gye­rekek vannak — mérhetetlenül nagy előny. Ugyanakkor viszont százával járnak el dolgozni a me­gyéből Eger környékére, vagy az Alföld északi részére, el­sősorban nyugdíjasok és olyanok, akik valamilyen okból nem akarnak üzemekben, vagy egyáltalán egy helyben munkát vállalni. A termelőszövetkezetek között természetesen ezen a té­ren is nagyok a különbségek. Van olyan, például a kazári, amelyben kizárólag helybeliek dolgoznak. Ennek is megvan az előnye, mint Simon • István, a termelőszövetkezet elnöke mondta: — Nem használ a gazdálkodásnak, ha a napi 8—10 órás munkaidő után 3—4 órát utaznak az emberek. A má­sik szempont pedig a munkehelyhez való kötődés kérdése, ami szintén nem elhanyagolható tényező. Talán utóbbinak is köszönhető, hogy a tagság 80—90 szá­zaléka hosszú évek óta együtt dolgozik és itt a munkaerő­elvándorlás viszonylag ismeretlen fogalom. Van olyan közös gazdaság — például a homokterenyei —, ahol a termelési szerkezet miatt bizonyos munkát nem ké­pes a gazdaság kizárólag saját dolgozóival elvégeztetni. A málna érésének idején több száz munkáskézre van szük­ség, mintegy háromhetes időszakra, s ilyenkor alkalmi munkásokat kell toborozni. Őket viszont — a muhka jel­legéből és sürgősségéből adódóan — ugyancsak meg kell fizetni, ami gyakori vitára ad alkalmat a vezetőség és a tagság között. Szinte általánosnak mondható jelenség viszont a termer lőszövetkezetekben, hogy az utóbbi években lényegesen csökkent a növénytermesztésben foglalkoztatottak száma. Néhol pedig már egyszerűen ismeretlen fogalom a gyalog­munkás kifejezés. Ez elsősorban a nagyfokú gépesítettség­nek a következménye és természetes velejárója. Ezzel ellentétben, ugyanakkor nem sikerült — vagy csak elenyésző mértékben — csökkenteni az állattenyésztésben dolgozók számát. Bármilyen különös is, a tíz- és százmilli­ókba kerülő „korszerű” állattenyésztési telepek nem tud­tak jelentős munkaerőt megtakarítani, s ezáltal felszabadí­tani a termelés más ágazatai számára. Az állattenyésztésben — elsősorban a legkedvezőtlenebb munkakörülményeket biztosító szarvasmarha- és juhte­nyésztésben — ma is gyakori a (finoman kifejezve) nem megfelelő munkaerő, akit nem elsősorban emberbaráti sze- retetből nem küldenek el, hanem egész egyszerűen azért, mert nincs más, aki kifejje a tehenet. Hogy e jelenség mi­lyen hatással van a más területeken dolgozókra, azt nem szükséges bővebben ecsetelni. A legdinamikusabban fejlődő melléküzemági tevékenység egyre több embert foglalkoztat. Ők elsősorban a növényter­mesztés „munkanélkülijei”, de ahol a melléküzemág fej­lesztése még erőteljesebb az átlagosnál, ott nagyon sokan dolgoznak olyanok, akik csak a ház körül tevékenykedtek, vagyis egyáltalán nem voltak szervezett dolgozók. Jó példa erre a nagybárkányi termelőszövetkezet, ahol évről évre mind többen kapcsolódnak be a gazdaság munkájába. A mezőgazdasági nagyüzemek stabilizálódásával, az egy­re javuló. munkakörülményekkel együtt, egyes helyeken megkezdődött a munkaerő vissza szivárgása az iparból. Fő­ként olyan szakemberek — de képzettség nélküliek is —, akik korábban termelőszövetkezetben dolgoztak, térnek vissza isméb a mezőgazdasághoz. Természetesen nem az ál­lattenyésztésbe, hanem erőgépvezetőnek, Szerelőnek, kőmű­vesnek, vagy éppen rakodónak. Ilyen jelenség tapasztalható többek között a k^sterenyei, vagy a szécsényi termelőszö­vetkezetben. EBBEN MINDEN bizonnyal nagy szerepe van az iparban is végbemenő termékszerkezet-váltásnak, a célszerűbb mun- kaerő-tgazdálkodásnak. A körülményeket figyelembe véve elképzelhető, hogy a munkaerőmozgás az elkövetkező évek­ben az eddiginél nagyobb mértékű lesz, s erre érdemes fel­készülni. Annál is inkább, mivel a munkaerő hatékony foglalkoz­tatása nagyban hozzájárul gazdaságpolitikai céljaink meg­valósításához. ' Z. T. NÖGRAD - 1981. március 12., csütörtök 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents