Nógrád. 1981. március (37. évfolyam. 51-76. szám)
1981-03-12 / 60. szám
Fö!szá!lott a páva Egy forradalmár orvosi Ami a fv-közvetítésből kimaradt.. Kőbánya, Pataky István Művelődési Központ: március 9., este 19 óra. A főváros egyik legkorszerűbb művelődési intézményében már hozzászoktak a hétfői ..csúcsforgalomhoz”. Az előcsarnokban népviseletbe öltözött lár.yok-asszonyok térül- nek-íordulnak. Sűrűn kattognak a fényképezőgépek, újságírók .hada ostromol egy- egy esélyesnek tartott versenyzőt. A szakemberek és a zsűri tagjai már a főpróbán nyújtott teljesítmény alapján mérlegelik a szólistákat és a csoportokat. Aztán fél nyolckor felhangzik az első — figyelmeztető — csengetés, és a közönség- lassan megindul a nézőtér emeleti bejárataihoz. Néhány „megkésett” vendég belépőt próbál szerezni, kevés sikerrel. A jegyek már napokkal ezelőtt elfogytak. A szólisták öltözőjében vidám a hangulat. Az izgalomnak, idegeskedésnek látszólag semmi nyoma. A rimóci Ho- lecz Istvánná és a nemti Si- .pos József né jókedvéből még a társak felvidítására is futja. Hollókői asszonykórus a kamerák előtt. „Röpülj páva” népdalverse- Útban a zsűri szobája felé A hollókői asszonykórus tagjai a balett-teremben igazgatják sokszoknyájukat. Minden kérdésünkre szívesen válaszolnak, csak arra nem, hogy „milyen helyezésre számítanak?”. Újabb csengetés, és bezárulnak a nézőtér bejárati ajtajai. A színpad még üres, de a kanyének döntője. 21 óra 30 perc. Amíg a zsűri visszavonul, a versenyzők — immár felszabadultan — a művelődési központ; előcsarnokában fakadnak dalra. Igazán „sportszerű” epizód, mintegy bizonyságául annak, amit állítottuk meg egy pillanatra Antal Imrét, a műsor egyik vezetőjét: „Nagyon szerettem ezt a versenyt. S noha nem először veszek részt »Röpülj pávában«, magam is mindig új élményeket kapok. Ez a verseny kicsit más, mint az előzők voltak, de — véleményem szerint — előnyére vált a műsornak, hogy kizárólag a népdalra koncentrált”. Az eredményhirdetés előtti percekben talán csak a csoportok kísérői idegesek kissé. De abban Kobela Andrásné, a rimóci asszonykórus vezetője is egyetért, hogy voltaképp mindazok, akik a televízió képernyője elé kerültek — már nyertesek. Éjfél felé jár az idő, de az eredményhirdetés után senki sem siet haza. Virágcsokrok,, gratulációk özöne zúdúl a díjazottakra. Holecz Istvánná, a Pataky István Művelődési Központ és Sipos Józsefné a „Röpülj páva” szerkesztőségének különdíjasa csillogó szemekkel fogadja az ismerősök és ismeretlenek gratulációit. Ha mosolydíjat is kiadtak volna,. bizonyára ők ketten osztoztak volna rajta . . . Petrovics Emil zeneszerző személyes sikernek könyvelte el a verseny eredményét: „Az a szándék, amelyet, évekkel ezelőtt megfogalmaztunk, most érett be igazán. A versenyzők felkészültsége rendkívül meggyőző volt, és úgy vélem, még Szokolay Sándor zeneszerző: „Valósággal megélték a népdalt ...” művi finomkodás nélkül, természetesen közvetítették a népdalokat. Akik a népdalt nem ragadták ki környezetéből. A hollókői asszonyok teljes egészében eleget tettek ennek a kívánalomnak. Űk a hagyományt valósággal „megélték”. Ök a népdalból nem vettek el, és nem tettek hozzá semmit. Természetes éneklésük magávalragadott. Sokan ostromolták kérdésekkel Czigány Györgyöt, a Magyar Televízió zenei főosztályának vezetőjét is: — Örülök, hogy ez a verseny a rádióval közösen valósulhatott meg. Remélem jó ügyet sikerült szolgálnunk. Legnehezebben talán Kovács Mártát, a hollókői asszonykó- rus vezetőjét sikerült megtalálnunk. De azon sincs mit Utolsó simítások Sípos Józsefné ruháján. meramannok már „lőállásba” helyezkedve, fejhallgatón veszik a rendező instrukcióit. Felgyulladnak a nagy erejű reflektorók, és Rajezcky Benjamin elnök vezetésével bevonul a' nemzetközi zsűri. 20 óra 0Ö perc Felhangzik a jól ismert szignál, elkezdődik a Magyar Rádió es Televízió néhány perccel később Ra- jeczky Benjamin értékelésében a kamerák előtt is hangsúlyoz: „Ebből a versenyből a népdal került ki győztesen!” A felszabadult éneklésbe, majd táncba a közönség is bekapcsolódik. Mintegy hatalmas táncház, olyan a művelődési központ előcsarnoka. Ilolecz Istvánné — aki kapja és Antal Imre — aki adja. 4 NÓGRÁD - 1981. március 12., csütörtök Kovács Márta, a hollókői asszonykórus vezetője és Petrovics Emil zeneszerző. soha nem született ilyen egyöntetű, sikeres döntés . . .” Szokolay Sándor zeneszerzőtől — a zsűri egyik tagjától — nem kérdeztük meg, elégedett- e a zsűri döntésével. Arra viszont kíváncsiak voltunk, mi a véleménye a nagydíias hollókői asszonykórus műsoráról. — Általában elmondhatom, hogy azok tették a legjobb benyomást a zsűrire, akik csodálkoznunk, hogy hosszabb interjúra nem vállalkozott. Kérdésünkre, hogy „szárni- tott-e a nagydíj elnyerésére”, diplomatikusan válaszolt: — Már az első fordulókon éreztük, hogy jók vagyunk. Arra törekedtünk, hogy mindvégig azok maradjunk. Kulcsár József (kép) rintér Károly (szöveg) Madzsar József 105 ÉVE SZÜLETETT MADZSAR JÖZSEF, A MEGYEI KÖRHÁZ NÉVADÓJA A magyar munkásmozgalom kiemelkedő alakja hosz- szú utat« járt be, amíg a polgári radikális eszméktől a szociáldemokrata nézeteken át eljutott a kommunista hitvallásig. 1876. március 12-én született Budapesten. A pályakezdő fogorvosok sokak szerint nem. mindennapi szaktehetségnek számított. Fiatalon be-- kapcsolódott a haladó értelmiségi mozgalmakba. A század elején sógora, Jászi Oszkár közreműködésével megismerkedett a reformokat sürgető polgári radikálisokkal, Szabó Ervin révén pedig a szocialistákkal: A Társadalomtudományi Társaság elnöki tisztét töltötte be és a Huszadik Század című folyóirat munkatársa volt. Az 1905 utáni években előadásokat tartott a Galilei-kör- ben. A magyarországi Alkoholellenes Munkásegylet szervezője volt, amikor egy maroknyi lelkes csoporttal a munkásokat pusztító alkoholizmus elleni küzdelem sziszifuszi munkájára vállalkozott. A darwinista tanok terjesztésével az egyházi tanítások hitelét rombolta, s a természettudományos gondolkodást erősítette. A szakorvosi gyakorlatot 1911-ben abbahagyta. Ezután a Fővárosi Könyvtár főkönyvtárosa, később igazgatója volt 1919-ig. Nagy' érdeme, hogy Budapest külső és munkáskerületeiben kiépült a fiók- konyvtár-hálózat. Szabó Ervin barátjaként részt vett Marx és Engels válogatott műveinek sajtó alá rendezésében. Az 1914-ben alakult Polgári Radikális Párt alelnöke lett. Közben fáradhatatlanul dolgozott a közegészségügy fejlesztésén is. Az I. világháború idején megszervezte az anya- és csecsemővédelmet. 1918-ban a Károlyi-kormány népjóléti minisztere. Egy 1920 júniusában készült vádirat szerint: „...magatartásával ... hozzájárult az 1918- as októberi forradalom bal- ratolódásához”. A Magyar Tanácsköztársaság idején a Népjóléti Népbiztosság egészségügyi főcsoportvezetője, népbiztoshelyettes, s egyidejűleg a Vörös Hadsereg egészségügyi felügyelője. Életműve összeomlásaként fogta fel a Tanácsköztársaság megdöntését, hiszen ez adott teret és lehetőséget egészségügy-politikai elgondolásai megvalósítására, 1919 után gyűjtötte az adatokat a terror gaztetteiről, előkészítette az üldözöttek külföldre szökését. A fehérterror elől 1921-ben Ausztriába emigrált, ahol szoros kapcsolatban állt Károlyi Mihállyal, s a Bécsi Magyar Újság kiadóhivatalát vezette. 1924-ben hazatért és az MSZDP egyik baloldali vezetője lett. Szerkesztője a Társadalmi Lexikonnak, amely az első marxista szemléletű kézikönyv volt. Részt, vett a Révai-, Tolnái-, Gé- nius-lexikonok szerkesztésében is. 1927-ben már az il- legáis KMP tagjaként az Alkoholellenes Munkásszövetségben tevékenykedett. Szervező munkája eredményeként több jelentős tudós, művész lépett be a pártba, ö szervezte be Fürst Sándort is. Az ő kezdeményezésére hívták össze 1932 júliusában azt a megbeszélést, amelynek hatására József Attila megfogalmazta a Sallai és Fürst halálbüntetése elleni tiltakozó röpiratot. 1931—33. között a KMP legális folyóiratát, a Társadalmi Szemlét szerkesztette, 1931-ben kizárták az MSZDP- ből, mert harcolt opportunista irányvonala ellen. Előadásokat tartott a budapesti lakásnyomorról, a nyomortelepek fotóit külföldre juttatta és ugyanakkor a fejlődő szovjet valóságot bemutató folyóiratokat csempészett be. Minden cselekedetével a, marxizmus igazságát igyekezett hirdetni, terjeszteni. Többször letartóztatták és bebörtönözték. Ezért 1935- ben Csehszlovákiába, 1936- b.an a Szovjetunióba emigrált és itt folytatta mupkáját. Könyvet szándékozott írni rokonnépeink életéről. Majd egy szanatórium vezetésével bízták meg. 1938-ban koholt vádak alapján letartóztatták, s a törvénysértések áldozata lett. Halálának pontos helye és ideje bizonytalan. Később sor került rehabilitására. Életműve kimagasló mozgalmi, kulturális és szociális tevékenység bizonvítéka. Telek Béla muzeológus A fv műsorából Március 12., csütörtök, 2. mű, or: 30.00: Ileltai Jenő: Inter jit
