Nógrád. 1981. március (37. évfolyam. 51-76. szám)

1981-03-12 / 60. szám

Fö!szá!lott a páva Egy forradalmár orvosi Ami a fv-közvetítésből kimaradt.. Kőbánya, Pataky István Mű­velődési Központ: március 9., este 19 óra. A főváros egyik legkorsze­rűbb művelődési intézményé­ben már hozzászoktak a hétfői ..csúcsforgalomhoz”. Az elő­csarnokban népviseletbe öltö­zött lár.yok-asszonyok térül- nek-íordulnak. Sűrűn kattog­nak a fényképezőgépek, új­ságírók .hada ostromol egy- egy esélyesnek tartott ver­senyzőt. A szakemberek és a zsűri tagjai már a főpróbán nyújtott teljesítmény alapján mérlegelik a szólistákat és a csoportokat. Aztán fél nyolc­kor felhangzik az első — fi­gyelmeztető — csengetés, és a közönség- lassan megindul a nézőtér emeleti bejárataihoz. Néhány „megkésett” vendég belépőt próbál szerezni, kevés sikerrel. A jegyek már na­pokkal ezelőtt elfogytak. A szólisták öltözőjében vi­dám a hangulat. Az izgalom­nak, idegeskedésnek látszólag semmi nyoma. A rimóci Ho- lecz Istvánná és a nemti Si- .pos József né jókedvéből még a társak felvidítására is futja. Hollókői asszonykórus a kamerák előtt. „Röpülj páva” népdalverse- Útban a zsűri szobája felé A hollókői asszonykórus tagjai a balett-teremben igaz­gatják sokszoknyájukat. Min­den kérdésünkre szívesen vá­laszolnak, csak arra nem, hogy „milyen helyezésre számíta­nak?”. Újabb csengetés, és bezárul­nak a nézőtér bejárati ajtajai. A színpad még üres, de a ka­nyének döntője. 21 óra 30 perc. Amíg a zsű­ri visszavonul, a versenyzők — immár felszabadultan — a művelődési központ; előcsar­nokában fakadnak dalra. Iga­zán „sportszerű” epizód, mint­egy bizonyságául annak, amit állítottuk meg egy pillanatra Antal Imrét, a műsor egyik vezetőjét: „Nagyon szerettem ezt a versenyt. S noha nem először veszek részt »Röpülj pávában«, magam is mindig új élményeket kapok. Ez a verseny kicsit más, mint az előzők voltak, de — vélemé­nyem szerint — előnyére vált a műsornak, hogy kizárólag a népdalra koncentrált”. Az eredményhirdetés előtti percekben talán csak a cso­portok kísérői idegesek kissé. De abban Kobela Andrásné, a rimóci asszonykórus vezetője is egyetért, hogy voltaképp mindazok, akik a televízió képernyője elé kerültek — már nyertesek. Éjfél felé jár az idő, de az eredményhirdetés után senki sem siet haza. Virágcsokrok,, gratulációk özöne zúdúl a dí­jazottakra. Holecz Istvánná, a Pataky István Művelődési Központ és Sipos Józsefné a „Röpülj páva” szerkesztősé­gének különdíjasa csillogó szemekkel fogadja az ismerő­sök és ismeretlenek gratuláci­óit. Ha mosolydíjat is kiadtak volna,. bizonyára ők ketten osztoztak volna rajta . . . Petrovics Emil zeneszerző személyes sikernek könyvelte el a verseny eredményét: „Az a szándék, amelyet, évekkel ezelőtt megfogalmaztunk, most érett be igazán. A versenyzők felkészültsége rendkívül meg­győző volt, és úgy vélem, még Szokolay Sándor zeneszerző: „Valósággal megélték a nép­dalt ...” művi finomkodás nélkül, ter­mészetesen közvetítették a népdalokat. Akik a népdalt nem ragadták ki környezeté­ből. A hollókői asszonyok tel­jes egészében eleget tettek en­nek a kívánalomnak. Űk a hagyományt valósággal „meg­élték”. Ök a népdalból nem vettek el, és nem tettek hoz­zá semmit. Természetes ének­lésük magávalragadott. Sokan ostromolták kérdé­sekkel Czigány Györgyöt, a Magyar Televízió zenei főosz­tályának vezetőjét is: — Örü­lök, hogy ez a verseny a rá­dióval közösen valósulhatott meg. Remélem jó ügyet sike­rült szolgálnunk. Legnehezebben talán Kovács Mártát, a hollókői asszonykó- rus vezetőjét sikerült megta­lálnunk. De azon sincs mit Utolsó simítások Sípos Józsefné ruháján. meramannok már „lőállásba” helyezkedve, fejhallgatón ve­szik a rendező instrukcióit. Felgyulladnak a nagy erejű reflektorók, és Rajezcky Ben­jamin elnök vezetésével bevo­nul a' nemzetközi zsűri. 20 óra 0Ö perc Felhangzik a jól ismert szignál, elkezdődik a Magyar Rádió es Televízió néhány perccel később Ra- jeczky Benjamin értékelésé­ben a kamerák előtt is hang­súlyoz: „Ebből a versenyből a népdal került ki győztesen!” A felszabadult éneklésbe, majd táncba a közönség is be­kapcsolódik. Mintegy hatalmas táncház, olyan a művelődési központ előcsarnoka. Ilolecz Istvánné — aki kapja és Antal Imre — aki adja. 4 NÓGRÁD - 1981. március 12., csütörtök Kovács Márta, a hollókői asszonykórus vezetője és Petro­vics Emil zeneszerző. soha nem született ilyen egy­öntetű, sikeres döntés . . .” Szokolay Sándor zeneszerző­től — a zsűri egyik tagjától — nem kérdeztük meg, elégedett- e a zsűri döntésével. Arra vi­szont kíváncsiak voltunk, mi a véleménye a nagydíias hol­lókői asszonykórus műsoráról. — Általában elmondhatom, hogy azok tették a legjobb benyomást a zsűrire, akik csodálkoznunk, hogy hosszabb interjúra nem vállalkozott. Kérdésünkre, hogy „szárni- tott-e a nagydíj elnyerésére”, diplomatikusan válaszolt: — Már az első fordulókon érez­tük, hogy jók vagyunk. Arra törekedtünk, hogy mindvégig azok maradjunk. Kulcsár József (kép) rintér Károly (szöveg) Madzsar József 105 ÉVE SZÜLETETT MADZSAR JÖZSEF, A MEGYEI KÖRHÁZ NÉVADÓJA A magyar munkásmozga­lom kiemelkedő alakja hosz- szú utat« járt be, amíg a pol­gári radikális eszméktől a szociáldemokrata nézeteken át eljutott a kommunista hit­vallásig. 1876. március 12-én szüle­tett Budapesten. A pályakez­dő fogorvosok sokak szerint nem. mindennapi szaktehet­ségnek számított. Fiatalon be-- kapcsolódott a haladó értel­miségi mozgalmakba. A szá­zad elején sógora, Jászi Osz­kár közreműködésével meg­ismerkedett a reformokat sür­gető polgári radikálisokkal, Szabó Ervin révén pedig a szocialistákkal: A Társada­lomtudományi Társaság el­nöki tisztét töltötte be és a Huszadik Század című folyó­irat munkatársa volt. Az 1905 utáni években előadá­sokat tartott a Galilei-kör- ben. A magyarországi Alko­holellenes Munkásegylet szervezője volt, amikor egy maroknyi lelkes csoporttal a munkásokat pusztító alko­holizmus elleni küzdelem szi­szifuszi munkájára vállal­kozott. A darwinista tanok terjesztésével az egyházi ta­nítások hitelét rombolta, s a természettudományos gon­dolkodást erősítette. A szakorvosi gyakorlatot 1911-ben abbahagyta. Ezután a Fővárosi Könyvtár főkönyv­tárosa, később igazgatója volt 1919-ig. Nagy' érdeme, hogy Budapest külső és munkás­kerületeiben kiépült a fiók- konyvtár-hálózat. Szabó Ervin barátjaként részt vett Marx és Engels válogatott műveinek sajtó alá rendezésében. Az 1914-ben alakult Polgári Radikális Párt alelnöke lett. Közben fáradhatatlanul dol­gozott a közegészségügy fej­lesztésén is. Az I. világhá­ború idején megszervezte az anya- és csecsemővédelmet. 1918-ban a Károlyi-kormány népjóléti minisztere. Egy 1920 júniusában készült vád­irat szerint: „...magatartá­sával ... hozzájárult az 1918- as októberi forradalom bal- ratolódásához”. A Magyar Tanácsköztársa­ság idején a Népjóléti Nép­biztosság egészségügyi fő­csoportvezetője, népbiztoshe­lyettes, s egyidejűleg a Vö­rös Hadsereg egészségügyi felügyelője. Életműve össze­omlásaként fogta fel a Ta­nácsköztársaság megdöntését, hiszen ez adott teret és le­hetőséget egészségügy-politi­kai elgondolásai megvalósí­tására, 1919 után gyűjtötte az adatokat a terror gaztettei­ről, előkészítette az üldözöt­tek külföldre szökését. A fe­hérterror elől 1921-ben Auszt­riába emigrált, ahol szoros kapcsolatban állt Károlyi Mi­hállyal, s a Bécsi Magyar Újság kiadóhivatalát vezette. 1924-ben hazatért és az MSZDP egyik baloldali ve­zetője lett. Szerkesztője a Társadalmi Lexikonnak, amely az első marxista szem­léletű kézikönyv volt. Részt, vett a Révai-, Tolnái-, Gé- nius-lexikonok szerkesztésé­ben is. 1927-ben már az il- legáis KMP tagjaként az Al­koholellenes Munkásszövet­ségben tevékenykedett. Szer­vező munkája eredménye­ként több jelentős tudós, mű­vész lépett be a pártba, ö szervezte be Fürst Sándort is. Az ő kezdeményezésére hívták össze 1932 júliusában azt a megbeszélést, amely­nek hatására József Attila megfogalmazta a Sallai és Fürst halálbüntetése elleni tiltakozó röpiratot. 1931—33. között a KMP le­gális folyóiratát, a Társadal­mi Szemlét szerkesztette, 1931-ben kizárták az MSZDP- ből, mert harcolt opportu­nista irányvonala ellen. Elő­adásokat tartott a budapesti lakásnyomorról, a nyomorte­lepek fotóit külföldre jut­tatta és ugyanakkor a fejlő­dő szovjet valóságot bemuta­tó folyóiratokat csempészett be. Minden cselekedetével a, marxizmus igazságát igye­kezett hirdetni, terjeszteni. Többször letartóztatták és bebörtönözték. Ezért 1935- ben Csehszlovákiába, 1936- b.an a Szovjetunióba emigrált és itt folytatta mupkáját. Könyvet szándékozott írni ro­konnépeink életéről. Majd egy szanatórium vezetésével bízták meg. 1938-ban koholt vádak alapján letartóztatták, s a törvénysértések áldozata lett. Halálának pontos helye és ideje bizonytalan. Később sor került rehabilitására. Életműve kimagasló moz­galmi, kulturális és szociális tevékenység bizonvítéka. Telek Béla muzeológus A fv műsorából Március 12., csütörtök, 2. mű, or: 30.00: Ileltai Jenő: Inter jit

Next

/
Thumbnails
Contents