Nógrád. 1981. március (37. évfolyam. 51-76. szám)
1981-03-12 / 60. szám
Lengyel helyzetkép Iráni jelentés Japán Széles viták, döntések szükségesek Kelemen István, az MTI tudósítója jelenti: Varsóban kedden fontos belpolitikai tanácskozásokra .került sor. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának ülésén a gazdasági reformbizottság munkája volt a fő téma. Megállapították, hogy a ref6rm tervezetének alapelveiről meglehetősen szűk szakértői körödben folyik a vita, márcsak azért is, mert a sajtóban hat héttel ezelőtt közzétett dokumentum szaknyelven íródott, s a szélesebb rétegek számára kevéssé érthető. A Politikai Bizottság célszerűnek mondotta, hogy a hónap végéig fejezzék be a vitát a gazdasági reform alapelveiről, és hogy április közepéig készüljön el a konkrét reformtervezet. Ugyancsak kedden Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, lengyel kormányfő külön-kü- lön fogadta az ágazati szak- szervezetek és a Szolidaritás szakszervezet országos vezetőjét. Mindkettőjük előtt ismertette, mit kíván tenni a kormány az ország továbbra is romló gazdasági helyzetének javítására. Az ágazati szak- szervezetek nevében az országos egyeztető bizottság elnöke, Albin Szyszka támogatásáról biztosította a kormányfő egy hónapja elhangzott felhívását a kilencven nyugodt, sztrájkmentes napra. Jaruzelski mindkét találkozón a szakszervezetek aktív együttműködését kérte a gondok megoldása érdekében. Azon a megbeszélésen, iame- lyet Lech Walesával, a Szolidaritás országos egyeztető bizottságának elnökével tartott, a miniszterelnök felhívást intézett a Szolidaritás tagjaihoz, hogy működjenek közre a munka normális ritmusának helyreállításában. Walesa ismertette azokat a kérdéseket, amelyek az országos egyeztető bizottság szerint megbeszélést igényednek, majd úgy foglalt állást, hogy a Szolidaritás „a nyugalom és a stabilizáció érdekében kíván tevéIrak—Irán Folytatják a közvetítést Az iraki és az iráni kormány hamarosan fogadja az el nem kötelezett országok közvetítő küldöttségét — jelentette be kedden a kubai külügyminisztérium. A dokumentum ismerteti annak a kétnapos tanácskozásnak az eredményét, amelyet Genfben, a kubai ENSZ-misszió épületében a konfliktus megoldásának lehetőségeiről tartottak Kuba, India, Tanzánia, valamint a PFSZ képviselői. A tanácskozás összehívását az el nem kötelezettek februárban ŰjDelhiben megtartott értekezletén határozták el. Az iraki—iráni határon zajló harci eseményekről szóló újabb jelentések szerint északon Khor Mussza térségében az iraki erők megsemmisítettek egy iráni haditengerészeti támaszpontot. Az iraki légierő bombázta az ellenfél egyik katonai gyülekezési pontját és több katonai járművet semmisített meg. Az iráni katonai parancsnokság keddi közleménye heves tűzharcokról számol be a front nyugati és déli szakaszán. (MTI) Egyiptomi fegyverszállítások Iraknak? ' Az izraeli rádió szerint egyre több jel utal arra, hogy Egyiptom katonai szállítmá-' nyokkal látja el az Iránnal hadban álló Irakot. A jeruzsálemi rádió katonai tudósítója szerda reggel megerősítette a bejrúti Al- Szafir című lapban a hónap elején megjelent értesülést, amely szerint Kairó és Amman között légihidat nyitottak az Iraknak szánt fegyveralkatrészek szállítására. Az utánpótlás a jordá- niai fővárosból állítólag szárazföldi úton jut tovább Bagdadba. Más, „magas szintű arab forrásokat” is idéz az izraeli hír; ezek szerint a szállítás Szaúd-Arábia érintésével bonyolódik. A tudósító tudni véli, hogy a közelmúltban „intenzív, magas szintű kapcsolatfelvétel történt Kairó és Amman, illetve Amman és Bagdad között” a fegyverszállítások ügyében. Az izraeli kommentár szerint az alkatrész-utánpótlásra rászoruló Irak megsegítése Kairó részéről azt a célt szolgálja, hogy enyhítsen Egyiptom arabközi elszigeteltségén. Emlékezetes, hogy Egyiptom az iraki—iráni háború kezdete óta teljes semlegességét hangoztatja a két mohamedán országot szembeállító konfliktus ügyében. (MTI) kenykedni, és tartózkodni akar a sztrájkakcióktól”. Kedden délelőtt a lodzi regionális Szolidaritás egyórás figyelmeztető sztrájkot szervezett annak a követelésnek az alátámasztására, hogy vegyék vissza a helyi belügyi kórházba a létszámcsökkentés miatt elbocsátott alkalmazottakat, akik közül öten a Szolidaritás tagjai. Jaruzelski februári felhívása óta ez volt az első sztrájkakció az országban. Mint a varsói rádió szerdán reggel jelentette, az éjszaka megállapodás jött létre. Eszerint az elbocsátott polgári alkalmazottakat visszaveszik a kórházba, ahol a Szolidaritás folytathatja — a saját alapszabályainak megfelelő — tevékenységét. A szakszervezet azonnali hatállyal visszavonja a sztrájkkészültséget és felhagy minden más tiltakozó akcióval is. A radomi vajdaságban kedden sztrájkkészültséget hirdetett a regionális Szolidaritás szervezete a többi között azzal a követeléssel, hogy „tisz- ázzák a felelősség kérdését az 1976-os radomi zavargások ügyében”. A Try buna Ludu terjedelmes cikkben ítélte el a Szolidaritás szczecini üzemközi munkásbizottságát amiatt, hogy február végén a bizottság röpiratban kétségbe vonta Stanislaw Kaniának azt a jogát, hogy az SZKP XXVI. kongresszusán a lengyej nép nevében beszéljen. A röpirat —, amelyet a Szolidaritás más szervezetei is átvettek — ezenkívül túlzottnak nevezte a Kania által Moszkvában ecsetelt ellenforradalmi veszélyeket. A LEMP központi lapja felháborítónak minősíti, hogy a röpirat szerzői saját céljaik érdekében próbálják felhasználni a Szolidaritás több milliós tagságát. A lap párhuzamot von a? szczecini röpirat és a Kanta-beszéd bizonyos nyugati visszhangjai között és állást foglal a felelőtlen megnyilatkozások elhárítása mellett. Egy másik központi lap, a Zycie Warszawy arról ír, hogy a LEMP-en belül erősödnek az egészséges tendenciák, a párt belső életének demokratikus alakításán fáradozik. Ugyanakkor van két, egyaránt negatív irányzat a pártban. Az egyikhez a megújulás szükségességét még nem értő, minden vitában veszélyt látó emberek tartoznak. A másik szélsőséget a „könnyed optimizmus” hívei jelentik, akik idealizálják a bonyolult valóságot, és hajlamosak „figyelmen kívül hagyni, hogy az éles politikai harc körülményei között egyesek megpróbálnak átültetni a pártba tőle i^ígen nézeteket és jelszavakat'. A Zycie Warszawy az egészséges, széles látókörű viták, döntések szükségességét hangsúlyozza. Az iszlám köztársasági pártban tömörült vallási erők szerdán részleges sikert érték el a Baniszadr vezette polgári irányzattal szemben: a parlament felhatalmazta Rad- zsai miniszterelnököt ügyvezető miniszterek kinevezésire, ha jelöltjét az elnök nem fogadja el. Ez annyit jelent, hogy a kormányfő gyakorlatilag megkerülheti az elnököt a kormányposztok betöltésében. Másik döntésével, a parlament ideiglenesen Radzsaira ruházta a betöltetlen külügyminiszteri tisztséget. A képviselők jóváhagyták Husszein Kazempur Ardebili kereskedelmi, illetve Husszein Nama- zi gazdasági és pénzügyminiszteri kinevezését. E két poszt betöltésében egyetértés alakult ki Baniszadr és Rad- zsai között. Baniszadr elnök a hozzá közel álló Engelab Iszlami (Iszlám Forradalom) című lap szerdai számában kilátásba helyezte: lemond, ha a bírói hatóságok nem büntetnek meg 45 rendbontással vádolt személyt. A szóban forgó személyeket a múlt csütörtöki tehe- ráni zavargások során Baniszadr utasítására tartóztatták le, amikor beszéde alatt hívei és ellenfelei összecsaptak egymással. A Pars iráni hírügynökség szerdán közölte, hogy jövő kedden kezdik meg Amir Ab- basz Entezamnak, a Khomeini győzelme utáni első iráni kormány miniszterelnök-helyettesének a perét. A politikust azzal vádolják, hogy együttműködött a CIA amerikai titkos- szolgálattal. A teheráni rádió közleménye szerint az iraki rakéta- és légi egységek szerdára virradóra támadást intéztek Ahwaz, Dizful és Ilam iráni városok ellen. Ahwazban a támadásnak II halálos és 25 sebesült áldozata van; ötven lakóház összedőlt A másik két városban elszenvedett veszteségekről még nem érkezett jelentés Szadun Hammadi iraki külügyminiszter szerdán Londonban leszögezte: Bagdad csak abban az esetben fogadja el a tűzszünetet és a nemzetközi közvetítést, ha elismerik szuverenitását a Shatt al-Arab folyó teljes szélessége (Irán, mint ismeretes, a folyó Közepén kívánja meghúzni a határvonalat) és mindazon határ menti területek fölött, amelyeket Irán — iraki álláspont szerint — törvénytelenül foglalt el. Ciklon 130 kilométeres óránkénti sebességgel forgó ciklon fenyegeti az észak-ausztráliai Darwin várost. Az ausztráliai ciklonmegfigyelő központ jelentése szerint a természeti csapás szerdán már csak 180 kilométerre járt a várostól és gyorsan forogva közeledett. A várost 'máris sok százan hagyták el, mert még emlékezetükben él az 1974-es Tracey nevű ciklon, amely szörnyű pusztítást végzett és 49 ember halálát okozta Darwinban. Pinochet — új cégérrel Reagan Kanadában Reagan amerikai elnök úgy véli, hogy a szövetségesek bizalmának visszaszerzéséhez — következésképp az Egyesült Államok befolyásának növeléséhez és a nyugati szövetségi rendszer ellenállóképességének erősítéséhez — mindenekelőtt az amerikai gazdaság helyreállításéra van szükség. A kanadai parlament két háza előtt szerdán elmondott beszédében Ronald Reagan kijelentette, hogy a kormány kedden nyilvánosságra hozott költségvetés-tervezete éppen ezt a célt szolgálja. Az amerikai elnök az Észak-atlanti Szövetség sorainak szorosabbra fűzését sürgette a Szovjetunió ellen. Végezetül az Egyesült Államok és Kanada nézeteltéréseit — Salvador ügyében és kétoldalú gazdasági kérdésekben — azzal a felkiáltással igyekezett feledtetni, hogy „az Egyesült Államoknak nincs jobb barátja Kanadánál”. „Rend és béke”. Űj jelszó Chilében, akárcsak egy másik, amely arra utal, hogy az ország a „jólét” irányában halad. Különös jelentőséget ad a falakra mázolt jelmondatoknak, a milliószámra szórt röpcéduláknak, az öles. plakátoknak, hogy Augusto Pinochet tábornokot- szerdán beiktatták az elnöki tisztségbe. Egyelőre nyolc évre. Am a múlt év szeptemberében rendezett népszavazási komédia az új alkotmányról azt is bizonyította, hogy a monoklis tábornok rendkívül előrelátó. Az 1925-ben elfogadott és szerdán érvényét vesztett alkotmányt ugyanis a junta új alaptörvénnyel helyettesítette. S ebben az áll, hogy 1989. után a junta jelöli ki az elnököt, ismét nyolc évre. S ugyan kire esnék a választásuk, ha nem az Allende Népi Egységkormányát megdöntő, a haladó erőkkel szemben véres megtorló hadjáratot indító Pinochet tábornokra?! így aztán gyakorlatilag élete végéig biztosította magának az elnöki tisztséget a tábornok, miután 1997-ben — a kilátásba helyezett első elnök- választások idején — már 82. évét is betölti. Persze, másra is volt gondja. Arra például, hogy rendszerét végre a sok fenntartással és ellenérzéssel szemben valamelyest szalonképessé tegye. Hogyan? Egyszerű trükkhöz folyamodott: a terror légkörében rendezett szeptemberi népszavazás által „jóváhagyott” alkotmány ugyanis kimondja, hogy Chile — demokratikus köztársaság. Mi tagadás, éz már jókora szemfényvesztés. Hogyan is lehetne demokratikusnak nevezni egy rendszert, amely máig sem tisztázta legalább 2500 hazafi sorsát, azokét, akiket a kilencven hónappal ezelőtt amerikai támogatással szervezett szélsőjobboldali puccsot követően elhurcoltak, megkínoztak, s azóta nyomuk veszett. Többségük bizonyára nincs már az élők sorában, mások a junta börtöneiben és koncentrációs táboraiban sínylődnek. Kétségtelen, hogy az utóbbi években átlag hatszázalékos gazdasági növekedést ért el az ország. Számottevő mértékben csökkent az infláció, s az üzletek ismét megteltek áruval. Igaz, jobbára importcikkekkel, aminek nem maradt el a következménye: 1980- ban kétezernél több chilei vállalat — elsősorban kisebb üzem — tönkrement az importárukkal folytatott egyenlőtlen konkurrenciaharcban. Pinochet tekintélyes támogatókra talált az USA új adminisztrációjában. A Reagan- kormány már több jelentős intézkedéssel sietett eloszlatni a korábbi esztendőkben Chile irányában támasztott bizalmatlanságot Föloldotta a hiteltilalmakat, s bizalmuk jeléül a latin-amerikai államok 1981. évi haditengerészeti gyakorlatára is meghívták a chilei flottát. Mindez persze mitsem szépít a juntáról alkotott képen. Az új santiagói cégér nem feledteti a régit: a junta véres terrorjáról, a hazafiak üldözéséről árulkodó valódit. Gyapay Dénes 2 NÓGRÁD - 1981. március 12., csütörtök Alkotmány és fegyverkezés Japán páncélosok egy díszszemlén Százalékokról, sőt tizedszázalékokról folyt a vita az elmúlt év utolsó napjaiban a japán kabinetben. Az ellentétek középpontjában az idei katonai költségvetés állt, az a kérdés, hogy eleget tegyen-e a szigetország a fokozott fegyverkezésre történő amerikai felszólításnak. Brown, az Egyesült Államok volt hadügyminisztere tokiói látogatásakor — példátlan módon — konkrétan közölte: az USA Japán hadikiadásainak legalább 9,7 százalékos növelését várja el. A nyomatékos felszólítás azzal a törekvéssel volt összhangban, amely Washington . szövetségeseinek „erőteljesebb szerepvállalására” irányul. „ÖNÁLLÓBB SZEREP?” Szuzuki Zenko kormánya végül jellemző módon kompromisszumos döntést hozott: a mostani pénzügyi évben 7,6 százalékkal növelik a katonai kiadásokat. Vállalták tehát az esetleges amerikai neheztelést, másrészt azonban szűkmarkúak sem „voltak, hiszen más költségvetési területek, így a szociális kiadások növelését jóval alaposabban megkurították. Ráadásul a hadicélokra előirányzott több mint 11 milliárd dollár mindenképp rekordmagasságú, s ha nem is lépi túl a nemzeti jövedelmen belül pszichológiai sorompónak tekintett egy százalékot, ez a nemzetközi összehasonlításban alacsony arány is hatalmas összeget jelent. (Japán hadiköltségvetése ma már a 7—8. helyen áll a világranglistán.) A politikai megfigyelők azonban tovább tekintenek a százalékoknál: arra az általános hangulatváltozásra figyelmeztetnek, amely a szigetország katonapolitikájában az elmúlt években lejátszódott. A nemzetközi feszültség növekedésére hivatkozva jobboldali politikai körökben egyre gyakoribb az igény az „ország védelmi képességeinek erősítésére” és a lét- fontosságú kereskedelmi útvonalak „biztosítására”. Már egyes hivatalos értékelésekben is utalnak a térségben „növekvő szovjet jelenlét veszélyére”, s több katonai vezető a két évtizede fennálló japán—amerikai védelmi szerződés mellett „önállóbb szerepvállalásra” is törekedne. Ezt szolgálja a haderők állandó modernizálása, a korszerű harci eszközök gyártása, illetve beszerzése. CÉLPONT: A 9. CIKKELY A katonapolitikai vitákat nyomon követve könnyű felismerni: a fő célpont tulajdonképpen az ország alkotmánya. Japán 1947-ben . hatályba lépett , alaptörvényének 9. cikkelye szerint ugyanis az ország örök időkre lemond a háborúról, az erő alkalmazásáról a nemzetközi kérdések rendezésében, illetve az ezt a célt szolgáló haderő fenntartásáról. Eltörölték a kötelező sorozást, s tilos a japán fegyveres erő alkalmazása az ország határain kívül. A békealkotmány előírásait a hidegháborúéveiben sajnos hamar mellőzték, s már 1950-ben 75 ezres „tartalékos rendőri hadtestet” állítottak fel. 1952 óta „önvédelmi erők” néven működik a ma már majd’ negyedmilliós japán hadsereg, amely korszerű légi- és tengeri erővel is rendelkezik. Néhány hónapja született döntés egy saját tengeralattjáróflotta szervezéséről is, s heves parlamenti • vihart kavarva nemrég maga az Igazságügyminiszter, alig egy hónapja pedig a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke követelte az alaptörvény revízióját, a fegyveres erők támadóképességének növelését és a sorozás újbóli bevezetését. ROBBANÁSVESZÉLYES KÉRDÉS A szakértők értékelése szerint félő, hogy előbb-utóbb érvényre is jut ez a szándék. A kérdés csak az: hogyan módosítják a fegyverkezésnek bizonyos fokig gátat vető előírásokat, lévén ez a hazai és nemzetközi közvélemény számára egyaránt „robbanásveszélyes” kérdés. Szuzuki Zenko kijelentései . szerint a kabinet hivatalosan nem törekszik az alaptörvény módosítására, igaz, a kormányfő nem is utasítja el határozottan a jobboldali szándékokat. „Japán folytatja békés politikai stratégiáját — mondotta a miniszter- elnök —, de a Tokió és Washington közötti biztonsági rendszer keretében folytatjuk önálló védelmi képességünk mérsékelt, ám a korszerű hadfelszerelésekre alapuló megerősítését is”. A kormányfő tehát óvatosan kezeli a problémát, annál is inkább, mert jó! tudja: a fegyverkezési és alkotmánymódosítási ügyekben az egyébként erősen megosztott japán baloldali ellenzéki erők is egységesebben lépnének fel. Szegő Gábor Schmidt Washingtonba u'az>k Helmut Schmidt, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja május 20-tól 23-ig hivatalos látogatást tesz Washingtonban — közölte szerdán a Fehér Ház. A bejelentést tartalmazó közlemény szerint e látogatás ,,a két ország közötti folyamatos politikai konzultáció és koordináció része”, s „almaimat fog adni arra, hogy véleményt cseréljenek számos közös érdekű kérdésről” A nyugatnémet kancellár legutóbb 1980. decemberben magánjelegű látogatást tett az Egyesült Államokban, s találkozott az akkor már megválasztott, de még be nem iktatott Ronald Reagan amerikai elnökkel is.
