Nógrád. 1981. március (37. évfolyam. 51-76. szám)
1981-03-08 / 57. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! \ HÓGBÁD XXXVII ÉVF., 57. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1981. MÁRCIUS 8.. VASÁRNAP Á nemzeti egység az erő megsokszorozásának lehetősége Sarlós István nyilatkozata A Hazafias Népfront-mozgalom szerepéről, tevékenységéről szinte nem eshet sző anélkül, hogy az emberek ne elemeznék a szocialista nemzeti egység kovácsolásában, a tudati tényezők kialakításában elért eredményeket. Ez a téma különösen időszerű most, hiszen a HNF március 14-én kezdődő VII. kongresszusán a küldöttek a Magyarország életében, fejlődésében oly meghatározó nemzeti egységből kiindulva, s a teendőket megvitatva vetnek számot az elmúlt fél évtized ván, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, főtitkára adott nyilatkozatot. — A nemzeti egység az erő megsokszorozásának lehetősége, s ilyen minőségében nélkülözhetetlen minden gazdasági, településfejlesztési, kulturális^ program megszervezéséhez és végrehajtásához. Azt is világosan kell azonban látni, hogy olyan egységet, amelyben valamennyi állampolgár minden kérdésben azonos nézeteket vall, reálisan még elképzelni sem lehet, munkahelyen, lakóhelyen, baráti körben sokszor lehet találkozni olyan jelenségekkel, amelyek az emberek közötti ellentéteket, összeütközéseket, olykor a társadalmi rétegek és csoportok közötti érdekellentéteket tükrözik. Akadnak, akik ebből azt a következtetést vonják le, hogy a nemzeti egység, amiről a népfront beszél, nem is olyan szilárd, nem is olyan széles körű, mint amilyennek hirdetik. Nyilvánvaló, hogy lehetnek és vannak olyan emberek, akiknek az egyéni, a csoportos érdekük, látószögük nem esik egybe azzal, amit az élet egy-egy területén programként meghirdettünk, feltételeztünk. Mindebből az is következik, hogy a legésszerűbbnek tűnő döntések körül is kialakulhatnak viták. Az ellentétes vélemények összecsapása önmagában is jó lehet arra, hogy például gondolkodásra késztesse azt, aki valamit állít, mond. Mi a szükségszerűséget felismerő, szabadon gondolkodó emberek társadalmát valósítjuk meg. Az önálló gondolkodás, az egészséges kétkedés az ember, a társadalom életében fontos tényező. Értem ez alatt azt a gondolkodásmódot, amely kritikusan fogad mindent, ám amit magáévá tett, azt minden körülmények között támogatja és érvényesíti. — Amikor azt mondjuk, hogy nemzeti egységre törekszünk, mindig hozzátesszük: az alapvető politikai célok, a szocializmus céljainak elfogadását illetően ezt az egységet már létrehoztuk. Aki politikával, társadalmi kérdésekkel foglalkozik, az tudja, hogy teljes eredményeiről. E kérdéskörről Sarlós Ist* a Hazafias Népfront Országos Tanácsának egységnek tekinthető az is, ha az alapvetően ellenkező véleményt vallók száma elenyészően csekély. A legfőbb célok elfogadása mellett vannak más nagyon fontos kérdések is — például a ragaszkodás a hazához — amelyekben egységnek kell lennie. Ezzel kapcsolatban azt hiszem, mi még nem fordítottunk kellő figyelmet és gondot arra, hogy az emberekben jobban megszilárdítsuk annak tudatát: Magyarország állampolgárai. Azok magyarként, németként, románként, szerbként, szlovákként. És ha valaki egy országnak az állampolgára, s ezt az állampolgárságát megtartja, akkor ezzel már vállalja azt a kötelezettséget, hogy az ország törvényei szerint él. Akkor egyben vállalta azt is, hogy az ország felvirágoztatásáért cselekszik, hiszen ezen múlik az ő egyéni jóléte is. Feladatunk tehát, hogy ezt a Magyarországot konkrét házaként, a világ egy tényezőjeként fogadja el az állam polgára. Legyen erről a Magyar- országról pontos és hű képe, legyen benne kötődés, erő, hogy ezt a Magyarországot akarja erősíteni. Ehhez az kell, hogy ez az ország ne egyszerűen állampolgárságot adó köz- igazgatási egység, vagy államhatalmi tényező legyen, hanem — egymástól elválaszthatatlanul — történelmi múlt és történelmi jelen is. És ebbe a múltba nemcsak a históriakönyvekben megírt események tartoznak bele, hanem a helyi szokások, a viselkedésformák, az emlékek, a népdalok, a művészet, a népművészet alkotásai éppúgy, mint az ipar és technika fejlődése. — A mindezeket a területeket felölelő nemzeti és történelmi tudatot illetően elmaradunk néhány szocialista országtól, ahol a történelmi múlt nagyjairól sokkal többet beszélnek mint mi, s jóval többet is tudnak. Mi a kiemelkedő személyiségekre szinte mindig évfordulóhoz kötve emlékezünk, holott (Folytatás a 2. oldalon.) Fészekről<ók Több az igény, mint a telek Az utóbbi években érezhetően fellendült a falvakban élő emberek építkezési kedve, szinte gomba módra szaporodnak a korszerű családi házak, a megye községeiben. Tudvalévő, hogy az építkezés sok pénzzel és sok gonddal jár. Megfelelő telek, építési terv, kivitelező, építőanyag• szükséges a fészekrakáshoz. lyen ízlés szerint készülnek a családi fészkek. Ma még igen általános a helyi divathoz igazodó építkezés, a fiataloknál jelentkezik csak a célszerűségre, praktikumra törekvő térkialakítás. Március nyolcadika — nemzetközi nőnap, (összeállításunk a 7. oldalon). Mi kerül a tarisznyába? Mióta a családi életre nevelés témaköre bekerült az iskolai tantárgyak sorába, pedagógusok, iskolaigazgatók, segítségül híva az egészségügyben dolgozókat is, gyakorta elmélkednek arról, miképp kell okítani, tálalni az ifjúságnak ezt az igen fontos témát. Tudvalevő, hogy e tantárgynak nincs kialakult irodalma, metodikája, ezért óriási a témákat összeállító nevelő felelőssége. Mert nem mindegy, hogy milyen útravaló kerül a diákok tarisznyájába? A felnőtt életre való felkészítés persze nem egyedül az iskola leiadata, de meghatározó szerepe van az otthoni, családi környezetnek. Mert a gyerek a legtöbb esetben azt játssza el, amit otthon, a szüleitől lát. Középiskolás diákok felmérést irtok a közelmúltban, melynek célja az volt, hogy az osztályfőnök megismerje a gyerekek lelkivilágát, tájékozódjék a családhoz való viszonyukról, gondolkodásmódjukról. Kezdeményezését siker koronázta, mert a diákok őszintén kiöntötték a lelkűket, papírra vetett vallomásaik kritikusak, nyíltak. A felnőttek - szülők és pedagógusok - számára egyaránt megszívlelendők. Arra a kérdésre, hogy mi a véleményük a családról, a legtöbb gyerek azt válaszolta; a család azért van, hogy anyagi biztonságot nyújtson. A szülők gürcölnek, hajtanak, nem érnek rá az otthonnal törődni. Eközben nem veszik észre, hogy csemetéik MAI SZÁMUNKBAN: Nem kampány — gyümölcsöző kapcsolat Vita a kongresszusi levélről Becske Nógrádi nők Kötődések A pásztói járás településein az elmúlt ötéves terv során, több mint hatszáz családi házat építettek. Nagy részük három-, vagy két és fél szobás, fürdőszobás, igazodva a kor igényeihez, sok esetben a helyi divathoz. A telekellátás folyamatos a községekben, a legnagyobb gond Pásztón van, ahol kevés az építkezésre kijelölt szabad terület. A falvakban problémát jelent, hogy a telkek nincsenek összhangban a közművesítéssel, sok helyről hiányzik a víz, a villanyhálózat, kiépítetlenek az utak, járdák. Több az igény, mint a telek például Bujákon, ahol évente tíz építkezés is zajlik. Hasonló a helyzet Jobbágyiban, Palotáson és Taron is. Pásztón 50—60 építkezéssel számolnak évente. S ha már eldőlt, hogy hol épülhet a ház, következik a töprengés; milyen legyen? Típusterv alapján készüljön, vagy magántervező elképzelése alapján? A tapasztalatok szerint a típustervek nem túl népszerűek. Pedig ezek a kész tervek jóval olcsóbbak, mintha magántervező készítené. Csakhogy, a típustervek nem minden esetben igazodnak a terület természeti viszonyaihoz, a hegyvidéki jelleghez, és nem utolsósorban a lakosság ízléséhez, életviszonyaihoz. Vagyis a meglevő terveket a helyszínre kellene adaptálni. Az sem ártana, ha nagyobb, propagandát kapnának a tervek, megismerhetnék az építtetők a lehetőségeket, mert olyan ez mint a divat, minél többet mutogatják, minél többet beszélnek róla, annál jobban megtetszik a vásárlóknak. S ha alapul vesszük azt a tényt, mely szerint a jövő falujának képét a ma épülő házak, házsorok határozzák meg, akkor nem mindegy, hogy miAz építőanyagárak emelkedése eddig nem csökkentette az építési igények számát. Sokan hívják segítségül az OTP-t. A pásztói járásban a szállítás költségei magasak, mivel nincs a közelben megfelelő sóder, és egyéb építőanyag. A TÜZÉP munkáját is szervezettebbé kell tenni ahhoz, hogy a sok huzavona ne szegje kedvét az új otthont- rakóknak. Katerin Család, otthon, szabad idő Emlékülés Balassagyarmaton Ki volt Bérczy Károly? Ki volt Csa- lomjai Pajor István? A választ sokan tudják, ám talán mégsem árt, ha elmondjuk, hogy mindketten a reformkor és az utána következő évtizedek jeles Nógrád megyei képviselői voltak. Kétségtelen, nagyobb ismeretsége Bérczy Károlynak van. O 160 évvel ezelőtt született Balassagyarmaton, Puskin Anyeginjének első magyar fordítója. De neoßhez fűződik a magyar sportirodái om megalapítása is; e témakörben két nagyhírű, történeti értékű munkát jelentetett meg. Pajor István ugyanabban az évben született, mint *Bérczy, jogot tanult, majd 1860-tól Balassagyarmaton praktizált, először tiszti ügyészként, majd árvaszéki elnökként. A század végén. 1899-ben halt meg, s életében ünnepelt költőnek számított, írói álneve volt a Káldor, vagy a Csalomjai, melyet a leginkább használt. Rájuk, életükre és munkásságukra emlékeztek szombaton Balassagyarmaton a könyvtár, a honismereti kör és a Nagy Iván Müzeúm baráti kör szervezésében. Az emlékülést Madarász László, a városi tanács elnökhelyettese nyitotta meg, majd dr. Kerényi Ferenc kandidátus a Petőfi Irodalmi Múzeum osztályvezetője tartott előadást Bérczy Károly és Madách Imre kapcsolatáról. Dr. Nagy Miklós docens, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság elnökségének tagja, Bérczy elbeszélő művészetét méltatta, Péter Mihály docens, az Anyegin-fordítás- ról beszélt. Általános témát tárgyalt Kotta Magdolna irodalomtörténész a Lírai értékproblémák a XIX. század közepén címmel. Csalomjai Pajor Istvánról Leblancné Kelemen Mária, a megyei levéltár tudományos munkatársa tartott előadást. * eltávolodnak tőlük. Egy kislány így fogalmaz: „nem szeretem ai estére agyonfáradt, nyafogós anyukámat". A gyerekek szerepvállalása a családi munkamegosztáson belül óriási nevelő értékkel bir, a felmérésből mégis az tűnik ki, hogy kevés gyerek kap otthon feladatokat, délutánjaikat tengés- lengéssel, unalomban töltik. A családi konfliktusok leszűkülnek a tanulmányi előmenetelre. Részlet egy válaszból; „Apám néha belenéz az ellenőrzőmbe, s ha egyest lát egész délután veszekszik, hogy mi lesz belőled. A jó jegyeket észre sem veszi. De arra sem kiváncsi, vajon miért lett egyes az az egyes?" Vagyis sok szülő nem kutatja csemetéje teljesítménycsökkenésének okait, egyedül a produktumra kiváncsi. Mitől otthon a lakás? Szinte valamennyi diák szerint attól, hogy van egy külön szobája, amiben azt csinál, amit akar, s ahová a szülők csak nagy ritkán tévednek be. „Apámék külön tv-t vettek nekem, hogy este se zavarjuk egymás nyugalmát" — olvashatjuk egy válaszból. Mivel a szülők egész nap dolgoznak, sok fiatal tölti délutánjait, estéit teljesen egyedül az üres lakásban. Két vallomásban szerepelt csak az, hogy a lakás attól otthon, ha mindenki együtt van, s ha közösen játszik, szórakozik, apa, anya, gyerekek. A felmérés kitér az úgynevezett kényes kérdésekre is. A gyerekek szerelemről, szexualitásról alkotott véleménye az otthon látottakból, hallottakból táplálkozik. A mai fiatalok félnek szeretni, mert félnek a csalódástól, a lelki konfliktusoktól. Korszerűtlen, elavult formának tartják a házasságot, ami a feleket csak eltávolítja egymástól. „Az utálatnak pedig a születendő gyerek issza meg a levét.“ A „minta" tehát, - amit a felmérésben részt vevő harminc] gyerek hozott otthonról — nem éppen szívderítő. Az osztályfőnökJ nek sok támpontot, ötletet adhat a családi életre nevelés nehéz tantárgyának okításához. Jó lenne azonban, fia a szülők is eAJ olvashatnák gyermekeik vallomását - csupán az okulás kedvéért . ______ k- m. J
