Nógrád. 1981. március (37. évfolyam. 51-76. szám)
1981-03-27 / 73. szám
Mozgásban a munkaerő A munkaerő-gazdálkodást egy sor olyan módosulás jellemzi, amelyet a fejlődés mér sékel tebb üteme, a termékszerkezet-váltás, illetve az ezzel összefüggő munkaerőmozgás idézett elő. Ezek a változások már 1976—80 között megkezdődtek, s abban nyilvánultak meg, hogy a munkaerő-állomány több évtizedes gyarapodása után megkezdődött a keresők létszámának apadása. Az új jelenségek közé tartozik, hogy míg a korábban dinamikusan növekvő ipari, építőipari létszám mérséklődni kezdett, „fordult a kerék” a mezőgazdaságban is — az agrárdolgozók száma növekedésnek indult. Ugyancsak a változások listájára írandó, hogy a vállalatok munkaerő-kereslete csökkent. A számítások szerint az elkövetkező öt évben a munkaképes korú lakosság mintegy 50 ezer fővel csökken. Kisebb lesz a nyugdíjas munkavállalók tábora is. A keresők létszámának ilyen mértékű apadását nem ellensúlyozzák a gyesről visszatérő nők. Mindezek alapján az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak száma 5 év múlva a mostaninál 120—150 ezerrel lesz kevesebb; várható viszont, hogy a szállításban, a hírközlésben, az egészségügyben és a szolgáltatásokban nő a létszám A következő fél évtizedben a munkaerő kereslete és kínálata megközelíti az egyensúlyi állapotot. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ezután bárki bárhol elhelyezkedhet. A gazdaság új követelményei és a foglalkoztatáspolitika feltételeinek megváltozása időszerűvé tette a munkagazdaság újraértékelését — hangsúlyozták a februárban' tartott III. munkagazdasági konferencián. A VI. ötéves tervidőszak egyik központi feladata várhatóan a teljes és hatékony foglalkoztatás egyidejű megvalósítása. A gazdasági fejlődés jellegéből adódóan a korábbinál több társadalmi és egyéni konfliktus feloldására, enyhítésére lesz szükség. Az említett tanácskozáson a munkaügyi miniszter leszögezte: a két követelmény egyidejű teljesülése egyúttal kifejezi a munkához való jog és az ezzel, járó kötelezettség egységét is. A teljes foglalkoztatás emellett azt is jelenti, hogy maximálisan ki kell használni a termelés legfontosabb erőforrását: az ember fizikai és szellemi képességeit. A teljes foglalkoztatás megvalósításában változást hoz, hogy az irányító szervek — az állami vállalatok és a szövetkezetek mellett — jobban figyelembe veszik a második gazdaság lehetőségeit. A második gazdaság térnyerése egyebek közt azzal magyarázható, hogy ilyenképpen több mód nyílik a lakosság igényeinek kielégítésére, s a verseny kibontakozása feltehetően elősegíti az indokolatlan jövedelemkülönbségek felszámolását. A teljes foglalkoztatás természetesen nem valósítható meg ingyen. A munkaerőmozgást kikényszerítő struktúraváltással kapcsolatban nem elég a propaganda, nem elég a meggyőzés. Az átképzés, az utaztatás pénzbe kerül. Ami a másik fő kérdést, a hatékony foglalkoztatást illeti, ezzel kapcsolatban mindenkinek vannak rossz tapasztalatai. Ezek a következőkben foglalhatók össze: nem egyenletes a terhelés, különböző jogcímeken gyakran elvonják a dolgozókat az alaptevékenységtől. Továbbá: a munkahelyek átszervezésekor, az ösztönzők kialakításakor nem mindig és nem mindenütt veszik tekintetbe az emberek egyéniségét, a dolgozók érdekeit. A Magyar Villamos Művek Tröszt fogyasztásmérő, terhelési görbéi szerint a hét különböző napjain rendkívül eltérő a munka intenzitása és hatékonysága. Különösen hétfőn és a szabad szombat előtti pénteken kúsznak alacsonyan a görbék. Nem törésmentesek a műszakváltások sem. Az ötnapos munkahétre való áttérés is indokolttá teszi, hogy a vállalatok és szövetkezetek, illetve maguk az emberek — mindenki a maga kosztján — az eddiginél jobban gazdálkodjanak, a termelés legfontosabb erőforrásával. A heti munkaidő csökkentése néhány területen már az idén, július 1-én megkezdődik. Az ötnapos munkahét célja a pihenőidő növelése, az életkörülmények javítása. Ez azonban semmiképpen sem valósítható meg olyan áron, hogy a munkaidő-rövidítés miatt csökken a gazdálkodó szervezetek teljesítménye, romlik a termékek és a szolgáltatások minősége, és a termelési kooperáció, netán csökken a dolgozók keresete. Vagyis a rövidebb munkaidőnek termelékenységnövekedéssel kell együttjárnia, s ez — miután új beruházásokra csak gyéren lesz lehetőség — egyúttal a belső tartalékok feltárását, a szervezettség színvonalának javítását is igényli. m. p. Választékot bővít, hiányt pótol KisHatármenti árucsere A szocialista országok közötti személyforgalom fellendülése magával hozta a kis- határmenti árucsere „kicsiben” való gyakorlását. Az áru szervezett és tervszerű cseréjére az ország néhány határ menti vidékén vállalatokat jelöltek ki. Nálunk ilyen a Nógrád megyei Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek Beszerző és Értékesítő Közös Vállalata, röviden SZÖVKER. A közös vállalat évtizede működik azzal a céllal, hogy a kis szövetkezeteknek is lehetővé tegye a nagy vevőt megillető előnyök élvezését. Emellett erőteljesen bekapcsolódott az export-import forgalom lebonyolításába, három évvel ezelőtt már több mint 11 millió forint érték UFO-nak hitt lepkék Az UFO-észlelések közül néhányat vándorló rovartömegek okozhattak — vélik P. Callahan és R. W. Manhin rovarkutatók. Állításukat a fenyőaraszoló tömeges megjelenése és az adott területről érkező UFO-bejelentések feltűnő egybeesésével bizonyítják. A jelenség okát laboratóriumban vizsgálva kimutatták, hogy a lepkék erős elektromos térben feltöltődnek és a mikrokisülések miatt fényleni látszanak. A sötét laboratóriumban már egy lepke fényét is jól lehet látni több méter távolságból. Mivel a fenyőaraszoló igen nagy tömegekben vándorol — megfigyeltek már 100 km hosszú és 25 km széles rovarfelhőt is —, megfelelő meteorológiai körülmények .között az állatok úgy feltöltődhetnek, hogy a felhő éjjel' intenzíven fénylik. A diffúz gomolygó fénylést az okot nem ismerő megfigyelők „természetesen” UFO-nak vélik és bejelentik. A két kutató most a régpbbi bejelentéseket tanulmányozza (ezeket az USA légügyi hivatala jegyzi fel), és így kíván adatokat szerezni a lepkék vándorlásáról. erejéig. A következő években látványosan fejlődött a forgalom, s ebben nagy része volt annak, hogy a megyei állami kereskedelmi vállalatok is bekapcsolódtak a határmenti árucserébe. A tavalyi forgalom meghaladta a 43 millió forint értéket, érezhetően bővítve a választékot, s pótolva néhány hiányzó cikket. Éppen ezt a hivatást szolgálják az áruházi cserék: a szerződő felek saját készletükből azt kínálják fel, ami ott már igény feletti, a másik oldalon viszont nagy keresletre számíthat. Áruházanként az egymásnak felajánlott és értékesített cikkek köre eléri a száz tételt. Az árucsere fejlődésének ütemére jellemző, hogy 1979- ben az előző évitől 82 százalékkal több, 1980-ban a megelőző évi érték 213 százaléka cserélődött a partnerek között. A határmenti árucsere bővítésében még további lehetőségek kínálkoznak. Idén a csere újabb 25—30 százalékos gyarapodására számítanak megyénkben. Értéke várhatóan megközelíti a 60 rpillió forintot. Egyrészt közvetlen áruházi csere útján, másrészt a SZÖVKER közreműködésével bonyolódik le. Mint azt az ez ügyben minap megtartott salgótarjáni értekezletén is elmondták, az ipari vállalatok, szövetkezetek is nagyobb részt vállalhatnak belőle saját készleteik felajánlásával, sőt, a határon túli partner igényeinek megfelelő cikkek termelésével. Az idei csere keretében beérkező áruk közül legjobban a kordbársonyok, a frottírtörülközők, a szőnyegek, a gyermekanorákok, bébi kötött holmik, papucsok, csizmák számíthatnak a megye vásárlóinak érdeklődésére. Zömmel az év második felében vásárolhatunk belőlük. Igen előrehaladott tárgyalások folynak evégett a Prior két besztercebányai áruházával. Sokszínűség, életképesség Zavarba Jönne az igazgató elvtárs, ha..? Három, jól elkülöníthető termékcsalád jellemzi az ÉLGÉP 5. sz. pásztói gyára kollektívájának tevékenységét. Ennek kapcsán a kérdések kérdése a következő: mennyire korszerűek termékeik, illetve, okoz-e gondot értékesítésük? — Nem — állítja határozottan a közvetlen, jól megtermett, első benyomásra is szimpatikus Pataki Sándor igazgató. Nem várva meg az újabb kérdést, nyomban így folytatja: — Az első családba soroljuk a hagyományos gépeket és berendezéseket. Ide tartozik a megyében is jól ismert ferdefelhordó szerkezet és a hozzátartozó valamennyi pótalkatrész. Ezt a terméket még a MEZÖGÉP-től .örököltük, s 1974 óta gyártjuk. Az NDK- val kötött hosszú távú államközi egyezmény keretében ez évben 40 millió forint a bevételünk ebből a termékből. Komplett egységeket szállítunk a megrendelőnek. Három évvel ezelőtt megkongatták a vészharangot e termék felett. Ügy volt, hogy lassan elsorvasztjuk a gyártást, aztán egy gyors pálfordulás után újra megkétszereztük, a termelést. Jelenleg 3300—3500 darabot gyártunk és küldünk ki az NDK-ba. 1985-ig a biztos termékek közé soroljuk, s ma már két típusban: gabona- és rizsaratóban gyártjuk. Utóbbi a korábbi korszerűbb, ' mai változata. — És gazdaságos is? — Tavaly még az volt. Figyelembe véve az energia- és anyagáremeléseket, az idén nem hoz nyereséget, de nem is fizetünk rá. Hogy mégis miért gyártjuk? Ezt kívánja az ország mezőgazdaságának érdeke. Ugyancsak a mezőgazdasághoz kapcsolódik az első termékcsalád következő tagja. Ezek az állatélelmezési gépek. Ilyenek: a kalapácsos darálók, takarmánykeverő gépek, ürítők, stb. — Takarmánykeverőből 5 komplett egységet szállítunk Kínába. Egy-egy ilyen berendezés 35 kisebb-nagyobb egységből áll. E termék előállítását Mosonmagyaróvártól vettük át, 200 kilogrammnyi rajz, és egy fuvarra való szerszám kíséretében. A takarmánykeverők gyártását 1979-ben kezdtük el. Az említett mennyiséget év végéig szállítjuk —veszi vissza a szót a jó értelemben vett szakmai becsvággyal beszélő igazgató. Ezzel azonban még nem fejeződik be az első csoportba sorolt termékek listája. Itt kapott helyet a kenyérgyári ellenőrző szita is. A termelt mennyiség egyharmadát csehszlovák és lengyel exportra biztosítják. — Eddigi számításaink mutatják, hogy ennél a terméknél nem lesz nyereségünk. Mindenesetre nagyon jó tanulóA takarmányprésgépek matricáját korszerű gépeken készíti Bencsik József lakatos. iskola volt a gyár szakembereinek. Kis termékről, de annál bonyolultabbról van szó. Immáron több éves múlt jellemzi á második termékcsaládba tartozó- gyártmányokat; a forgácsolt alkatrészek gyártását, melyeket a megrendelők a takarmány- és présgépek javításakor, felújításakor használnak fel. A matricához tartozó görgők gyártását is modernizálták, mely során jelentősen növelték az utóbbiak élettartamát. Azonos időszakra vállalnak garanciát akár krómból, akár szénacélból állítják elő. Az említett forgácsolt alkatrészekből erre az évre húszmillió forint árbevételt terveztek. A harmadik termékcsaládban sem saját termésű gyártmányokról van szó. — Belső átcsoportosítás révén került hozzánk a 2. sz. gyárunkból az üvegszálas poliészter termékek termelése. Mégpedig azért, mert itt jobbak a gyártási körülmények. Repertoárunkba tartozik a vegyianyagoknak ellenálló permetlétartály, a sonkapác- kád, a sóadagoló stb. E korszerű termékekből 20 millió forint értékű bevételre számítunk — folytatja az telőbbi gondolatot az igazgató, majd szerényen hozzáfűzi: — 14,5 milliós nyereséget kívánunk elérni 100 milliós termelési érték után. Bár az elmondottak kellemes érzést váltanak ki az emberben, mégis ágaskodik benne az újabb kérdés: — Vajon a jelenlegi termék- struktúra nem okoz-e valamiféle szellemi ellanyhulást? — Nem — emeli fel határozottan és tiltakozóan a hangját az igazgató. — Ma sokszínűségünk jelenti életképességünket. Megrendelési, értékesítési gondjaink nincsenek, valószínű azért sem, mert rugalmasak és mozgékonyak vagyunk. !.........tt" r-— "»■mrnir ''wimnninnmpti'iiiHi ff .."'"‘"""f 1 , «lífiii!! .% í » * ■ £ W , l í Am 1 i.ulU Az ÉPGÉP komplett sajtgyárat készít a Szovjetuniónak, A pásztóiak a hűtőrész hatalmas méretű ajtóit készítik. (Bábel László felvételei) A termőtalaj védelmében Endrefalván lél gazdálkeducsk a földdel Az endreíalvai Aranykalász Termelőszövetkezetben még jóval az egyesülés előtti időkre — csaknem 15 évre — nyúlik vissza a meliorációs tevékenység. Igaz, akkor a melioráció még' csak a nád irtását és a vizenyős területek lecsapolását jelentette, de legalább elkezdődött. Nem úgy, mint sok más helyen. . . Az alagcsövezést az ötödik ötéves terv első évében kezdték meg és három év múlva, 1979-ben már búzát termett az első meliorált terület, amely korábban hasznavehetetlen volt a mezőgazdasági termelésre. Jelenleg már 167 hektárnyi ilyen terület van egy táblában, amelyen szépen zöldell a búza. Ez természetesen nem egyik napról a másikra következett be. Kétévi megfeszített munkába — saját kivitelezés, saját gépek igénybevételével — tellett, mire kitűnő kultúrtalaj lett a vizenyős területből. Az első évben általában valamilyen takarmány- növény — silókukorica, vagy hybar kerül a talajba, s csak az utána következő esztendőben szoktak gabonát vetni a meliorált területre. Endrefalván nem ért véget a melioráció, az idén újabb mélyebben fekvő területek víztelenítéséhez kezdenek, folytatják az üzemi földutak rendszerének kiépítését, az altalajlazítást és a kémiai talajjavítást is Ettől azt várják, hogy a növénytermesztés eredményei tovább javulnak. Az állattenyésztés szempontjából is jelentős az a 100 hektárnyi gyeptelepítés, amelyet az eddig vizenyős területen végeztek el, hiszen ez nemcsak olcsó takarmányozást tesz lehetővé, hanem egyúttal biztosítja a szarvas- marhák természetszerű tartását is A termelőszövetkezetben jól tudják, hogy a termőterület növelése fontos kérdés és azt is, hogy az ésszerűen végzett, komplex melioráció jó befektetés. Hogy milyen fontos kérdés ez Endrefalván, mutatja, hogy speciálisan képzett szakembert alkalmaznak a meliorációs munka irányítására, és ami igen lényeges, a már kész létesítmények folyamatos karbantartásának vezetésére. A VI. ötéves terv időszakában tovább folytatják a már megkezdett nagy munkát és a következő öt esztendőben több tízmillió forint értékű komplex meliorációs tevékenységet végeznek az end- refalvai határban. Csak az a kár, hogy hasonló példával kevés nagyüzem dicsekedhet. S azok a gazdaságok, amelyek későn eszméltek, olyan hátrányba kerültek, amely hosszú ideig behozhatatlan les2. Z. T. — Valóban e munka az esztergályosoknak bizonyos ideig egysíkú volt. Valószínű, hogy ha álmukból felköltötték volna őket, rögtön tudták volna, mit kell tenniük. Szakmai ismereteik bővítésére 1979-ben szerveztünk egy továbbképző tanfolyamot. Ezt az is indokolta, hogy régi gépparkunkat újakkal frissítettük föl. A tanfolyamon kiderült — amelyet 18-an elvégeztek —, hogy a jókezű, jó észjárású szakemberek esetenként igen egyszerű műszaki kérdésekről is elfeledkeztek. Az előbbi változással egyidejűleg az alkatrészeket is korszerűsítettük. A granulálóban használatos matricák iránt Csehszlovákia is érdeklődik. Ebből a nagy értékű termékből tavaly négyszázat állítottunk elő, az idei programban hatszáz gyártása szerepel. Tökéletesítésére közös kísérleteket folytatunk, így kell cselekednünk, nehogy nehéz helyzetbe kerüljünk — hangsúlyozza Pataki Sándor. — Ez azt jelenti, hogy nem jönnek zavarba, ha valamelyik vezető stratégiai termékük máról holnapra kiesik a termelésből? Mondjuk a ferdefelvonó. — Már holnapután hoznám az új, rövidesen gyártható terméket — válaszol az igazgató. Nejiéz lenne ennek a magabiztosságnak az összes forrását felkutatni. Kevesen dicsekedhetnek azzal, amivel ők. 1962-től dolgoznak nyereségesen. Minden két és fél évben átszervezték őket. Termelésük 70 százaléka exportra kerül, amit államközi egyezmény keretében bonyolítanak le. Távozóban is Pataki Sándor alábbi szavai kísérnek el: — Nem jönnék zavarba! Biztos, hogy e pozíciót manapság sokan és másutt szívesen elfogadnák ebben a kiélezett világversenyben. — venesz — Serfestenyésztési gondok Az NSZK-ban húsfeldolgozás céljára évente mintegy 30 millió sertést „állítanak elő”. .Nagyipari tenyésztéssel évi' 4—5 millió malac és süldő pusztul el szív- és érrendszeri zavarok, ill. lábsérülések következtében. Ha összeszámolják a fölnevelés és a szállítás közben előálló veszteségeket, kiderül, hogy kb. félmilliárd márka kárról van szó. így hát érdemes kutatásokat folytatni annak érdekében, hogy miként lehetne jelentős mértékben csökkenteni a „selejtet”. Fokozni lehetne pl. az izomképződési képességet, vagy ellenállóbbá lehetne őket tenni a stresszhatásokkal szemben. NOGRÁD - 1981. március 27., péntek
