Nógrád. 1981. március (37. évfolyam. 51-76. szám)

1981-03-25 / 71. szám

Érsek vadkerti látogatás Szaktantermen innen túl 15 légkörre van szükség, hogy legyen „levegője” a terem­nek. Kettős célt szolgálnak a falra kitett illusztrációk, port Bevallom, végig ott kísértett got előkészíteni; arra is kell „tudat alatt” a szó: irigység, gondolni, később is használha- Irigyelhetik... a zsúfolt, öreg tó legyen. A másik: az eszkö- épületben tanító pedagógusok zök használata miatt nincs az itteni korszerűen oerende- mód differenciálásra. De az rék. nyelvtani táblázatok: rá- zett tantermeket. Irigylem a egyik gyerek használhat dia- hangolnak az órára és segítik gyerekeket, akik ilyen jó kö- nézőt, a másik hiányos moa- rűlmények között tanulhatnak datokat egészít ki és a íöb- Szaktanteremben bizonyára biek kaphatnak egy harn.a- nem gond az új tanterv elsa- dik feladatot. Csak persze nem játíttatása. hiszen minden e3z- szabad mereven és nyakló is a műveltséganyag elsajátí­tását. Helyet kapott a terem­ben a legnagyobb költők egy- egy kötete, van egy könyv- fakk. ahol az ajánlott olvas­nélkül használni az eszköze- mónyokat tartják, mindig cse­köz rendelkezésre áll. Amikor végiggondolom, mit két — ez visszaüthet. És a rélődik az állomány. Ami fix tudtam meg az érsekvadkerti szaktanterem nem csak au- pont: a kézikönyvek. Olyan híres szaktantermekben folvó diovizuális eszközök tára. An- példányszámban, ahány diák munkáról, az irigység már tál Gusztáv biológus birodai­csak egv térre korlátozódik: a mában például nagy pedagógusok fáradhatatlansá- kapnak a túrák során ül a teremben. Ezt más tár­teret gyaknál is kialakították — , __ zsák- Pálinkásné nem csak a magyar g át, tudatos munkáját. hitét mányolt „természetes szemlél- szaktanterem gazdája, hanem az iskolai könyvtár vezetője is, tőle kapják az anyaghoz szük­irigylem. amivel immár kilenc tető eszközök, éve dolgoznak a kabinetek ki- — A lehetőség szerint igyek­alakításán, állandó fejlesztő- Szünk mindent a kezükbe ad- séges olvasnivalót tanárok és sén. Mindenki azt mondja, ez ni. bemutatni. Mondhatják, fa- diákok. A leválasztott folyosó­nem lezárható. lusj gyerekek, az élővilág És még valamit: mm csoda- megismerésével nincsenek gon- szerf Amit Tomcsik Pál orosz van! Csak egy példa: a kü­nyelvtanár elmond, jellemző lönböző fákat a törzséről, rü- lehet a többiekre is. gyeiről, kérgéről megismerni tése” évek munkája, az iskola­— Kezdetiben hangulatilag nem könnyű feladat, formáltuk szaktanteremmé: de- Ebben a teremben a diáko részben kialakított könyvtár­ban órát is lehet tartani — dók — ez egyáltalán nem így gyakran kihasználják ezt a le­hetőséget a tanárok. A közel hétezer kötetes könyvtár „épí­tése” évek munká vezetés tudatosan törekedett arra, mindent megtaláljanak a korációkkal, táblázatokkal. A kát sok tárgyhoz élmény fűzi, tanárok, tanulók, ami az el­ismeretszerzéshez mélyültebb kell. / Réti Lajos igazgató möndja: Voltak, vannak látogató­felszerelés nem ment egyik maguk gyűjtötték, a sátorozá- napról a másikra — az audio- sok idejére emlékeztet számos vizuális eszközöket (aszpekto- dolog. Ha éppen nem a ter­mát. írásvetítő, magnó, le- mészetben járnak, ide gyűl- mezjátszó) egy hagyományos nek össze az élővilág-szakkör ink, akik a szaktantermes ok­asztalba építettük be. A hasz- tagjai is. A tanórákon időn- tatással akarnak megismerked- nálatba állítás így sokkal ként csoportmunka folyik — ni, „fogásait” elsajátítani. Hogy egyszerűbbé vált: a vetítő- ezt lehetővé teszi, hogy moz- az új tantervek anyagának vásznat kell lehúzni és be- dítható asztalokkal, székekkel megtanításában sokat jelent, kapcsolni a gépet. A gyerekek rendezték be a termet. Jó is, az biztos: nagyobb teret ad a egy része vizuális típus, mások rossz is Antal Gusztáv szerint: munkáltatásra, a differenciá- hallás után tanulnak köny- délután sem üres a terem, lásra, szemléltetésre. Ha a nyebben, így mindenkinek tud napközisek foglalják el. Jó, hatékonyságát nézzük: közel segíteni a szaktanterem. És, mert inspiráló a környezet, 500 tanulón!; ból nyolc bukott hogy mennyit jelent mindez a használhatók a megfelelelő évismétlésre tavaly, ami véle- tantárgy megszerettetésében: a kézikönyvek, rossz, mert, ha a ményem szerint jó arány (en- szülők közül többen mondták, másnapi óráját szeretné el- nél jobb már nem lenne reá- hogv ha itt tanulhatták volna készíteni a tanár, estébe csú- lis...). Mindezek ellenére csak az oroszt! szik az idő. De szükség van eszköznek tarthatjuk — a lé­A beszélgetés eloszlat né- rá. sokan szeretik a biológiát, nyeg a pedagógus tárgyszere- hány téveszmét bennem. Az számos tehetséget is adott az tete. a gyermekek bevonása az egyik ilyen helyen sokkal iskola ebből a tárgyból a to- könnyebb lehet tanítani; ke- vábhtanulók között, vesebb pedagógiai munkát igé- Pálinkás Józsefné magyar ta- nyel. Pedig kiderül, igen csak nárisa kabinetrendszert több­munkaigényes megfelelő prog- nek tartja annál, hogy együtt ramot összeállítani, az anya- vannak az eszközök: megfele­ismeretszerzés izgalmas fo­lyamataiba. Enélkül a szak- tanterem rideg kirakat ma­rad. G. Kiss Magdolna Egy balassagyarmati felmérés tanulsága A lányoknak nehezebb to­ki­két (sulyok) A pályaválasztás mindig ko- Idén 36 leány felvételét tér- intézet például korlátlan moiy feladat elé állítja a vá- vezik. Az iskoja a városból es vábbtanulási lehetőséget lásztót és a szülőt, de a dön- közvetlen vonzáskörzetéből öt- nál a jelentkezőknek. A befolyásoló állami szer— ven tanulónál többet nem ve- megoldási eshetőség aligha vá— veket, oktatási intézményeket hét fel, hiszen tekintettel kell lasztható el egymástól. ^ A je- is. A Balassagyarmati városi lenni az arányokra, valamint lenlegi helyzetből kivezető Tanács művelődésügyi osztálya arra a tényre, hogy az intéz- utat a kettő figyelembevéte- folyamatosan figyelemmel ki- meny felvevőkörzete a gödöl- lével kell a városi tanácsnak séri a pályaválasztás és -irá- lói óvónőképző megismerésé- megtalálnia, nyitás helyzetét, számba veszi vei, illetve az egri óvónőkép- a mindenkor időszerű problé- ző egyosztályosra zsugo- mákat, tennivalókat, terveket rodásávai megnövekedett, dolgoz ki a feszültségek leve- A 217. számú Szondy György zetésére. Ipari Szakmunkásképző Inté­zet idén csak négy szakmában Balassagyarmaton jelenleg a iskoláz be lányokat. Ezek,: ,a legtöbb nehézséget az általa- bőrdíszműves, a kötőipari kon- nos iskolás lányok pályává- fekció, a betűszedő és könyv- lasztása okozza. A művelődési kötő szakmák. A kereskedelmi osztály felmérése szerint júni- iskola tanulóinak zöme lány. usban 133 leánytanuló végzi innen évente közel száz sze­mélyt. kilencven százalékuk­ban leányt, utasítanak el. Itt jegyezzük meg, hogy a ven­déglátó szakmában az utóbbi \áyos szűkebb vonzáskörzetét időben nem tapasztalható lé- — Szécsénytől Honiig mint- nyeges mértékű elvándorlás, egy két tucat települést — is mjnt korábban, ugyanakkor a tekintetbe vesszük, akkor 235- textilipari vállalatok, a fodrá- tel több leány végzésével kell sza^ — előzőleg ezek jó felve­FILMiEGYZET A svéd, akinek nyoma veszett ,T| Kezdjük az új Bacsó Péter- film méltatását a címmel. Di­cséret jár érte, mert izgal­mat sejtető és műfajszerű. Legyünk őszinték: lehetne krimit rendezni olyan valaki­ről. akivel semmi baj nincs? Ugye hogy nem? És az sem baj, ha a szóban forgó úri­ember előkelő idegen. Vagy ha nem is előkelő, csak ide­gen. Az ilyesmi jól jöhet egy bűnügyi filmben, mely amúgy sem erősségünk. Annyira nem az, hogy rutinos szövetsége­seket kell keresni hozzá. A svéd, akinek nyoma ve­szett. maevar—NSZK—svéd közös vállalkozásban készült, írói, zeneszerzője, szerep­lőinek jó része „m. v.’* azarf meghívott vendég, bár ezt a címkét érdekes módon filmekben nem szokás hasz­nálni. Mindenesetre örvende­tes dolog — s feltétlenül Ba­csó önkritikus szemléletét, növekvő igényességét bizo­nyítja —, hogy vérbeli pro­fik segítettek a forgatókönyv elkészítésében, a látvány meg­tervezésében s egyáltalán: a megszokottnál minden való­színűség szerint sokrétűbb csapatmunkában. A termé­keny magyar rendezőt gyak­ran megbírálták azért, mert nem érlelte meg eléggé té­máit és félkész termékekkel vonult stúdióba. Bacsó tanult a kritikából. Az alapanyag ezúttal — krimiszempontból — rangos: Máj Sjövall és Peer Wahlöö regényét Wolf­gang Mühlbauer alakította át mozgalmas filmsztorivá. A svéd, aki miatt és körül folyik a nyomozás, újságíró. Magyarországon riportúton tartózkodott, de nem tért vissza hazájába. Az eltűnt embert keresni kezdi a ren­dőrség: az üggyel a tapasz­talt Beck felügyelőt bízzák meg. Ez a detektívgentleman nem Kojak és nem is Angyal, de azért jellemében és viselke­désében felfedezhetjük mind­azokat a vonásokat, melyek a bűn hivatásos üldözőiben, ki­vált, ha egyéniségek, nagyjá­ból azonosak. Képzeletbeli káderlapján ilyen szavak áll­hatnának: leleményes, kíván­csi, kitartó, udvarias, meg­vesztegethetetlen. Beck úgy­szólván inkognitóban, egye­dül kezdi’ meg a munkát, csak később duzzad csapattá a rej­télyeket bogozok együttese Természetesen a mieink is se­gítenek. Hosszú lenne felsorolni, mi minden történik, míg a Mattson-dossziét becsukhat­ják. Kulcsszerepe van egy .olyan” hölgynek, német ide­genvezető kábítószerben uta­zik, a szállodában valaki fur­csán viselkedik, s meglepő adalékokat tár fel az elve­szett férfi családi viszonyla­tainak és személyes kapcso­latainak vizsgálata. A végén — ahogy ez már szokásos — valamennyi mozaikkocka a helyére kerül. Előzőleg még — elvégre kooprodukcióról m fi •A van szó — bekukkanthatunk Stockholmba és Beckkel együtt veszünk részt azokban a rutinvizsgálatokban. me­lyek többnyire eredménnyel szoktak járni. Milyen film A svéd, aki­nek nyoma veszett? Egészé­ben véve kulturált — ha ugyan jó a kifejezés egy kri­mire — helyenként azonban belterjes (csip-csup jelenték­telenségekkel bíbelődő). Ba­csó Péter tudja és érti a fe­szültségkeltés fortélyait, bár a tét lehetne nagyobb: mi ta­gadás, időnként a néző is kizökken az események rit­musából, s elveszti a fonalat, mert álmosító a cselekmény­szövés. A jellemek pszicholó­giája nem valami bonyolult, ezen azonban nem szabad csodálkoznunk. Az egyenlet, mely megoldódik, ezúttal nem többismeretlenes. Andor Ta­más hamisítatlan krimimiliőt varázsolt a vászonra; a sze­replők közül leginkább De­rek Jacobi és Bács Ferenc tetszett. Lehetséges, hogy közeledik, sőt egyszer el is jön az idő, amikor filmkrimiből önellá­tók leszünk? Várjuk ezt a kort — vagy féljünk tőle? — ko — el az általános iskola nyolca­dik osztályát, s ez a szám az elkövetkezendő években to­vábbi 30—40 fővel nő. Ha a vőterületek voltak — munka­erő szempontjából telítettek. A felsorolásból kitűnik, hogy a lányok elhelyezkedése való­ban feszítő gond Balassagyar­maton és környékén. Több le­ány végzi el az általános is­számolnunk. Itt azonban nö­vekedés nem várható. A gondot az jelenti: hogyan képes a város elegendő helyet biztosítani a továbbtanulni szándékozó lányoknak? A Ba­lassi Bálint Gimnáziumban viszonylag sok leány tanult kólát és kívánna továbbtanul- mindig, általában 80—00 fő ni, mint amennyinek lehetösé- egy-egy a fiúkkal együtt, 125 get tud kínálni a város. A tanulónál azonban több felvé- helyzeten kétféleképpen lehet telére az idén sem nyílik al- változtatni. Egyik: bővítik a kálóm. A Szántó Kovács Já- női munkahelyek számát; má- nos Szakközépiskolában évek sik: a pályaválasztók az eddi- óta több a jelentkező. Az ginéi körültekintőbben veszik egészségügyi tagozat 68 jelent- figyelembe a társadalmi szük- kezőt fogad. Az óvónői tago- ségleteket. Mert a felmérés azt zaton tapasztalat szerint há- is bizonyította, hogy a mező- romszoros a túljelentkezés, gazdasági szakmunkásképző NOGRÄD - 1981. március 25., szerda Kiállítások Bartókról Vasárnap a salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központban két — a Bartók-évfordulóhoz kapcsolódó — kiállítást is megnyitották. A gyermekrajz-kiállításra Nógrád iskoláiból több mint ötszáz gyerek küldte be munkáit, melyből a zsűri válogatta ki a hetven legjobbat. Bartók Béla életét emellett fotódokumentációs kiállítás is szem­lélteti. A kiállítást a megnyitó óta már sokan tekintették meg. Grafikusok Salgótarjánban Alkotótáborok Szabadtéri alkotótáborok nyitnak kaput ezen a nyáron Nyíregyházán, Dunaújváros­ban, Salgótarjánban, Győrött, Kecskeméten, Nagyatádon, Hajdúböszörményben, s csak­nem száz magyar és külföldi művésznek — szobrásznak, keramikusnak, érem- és festő­művésznek, grafikusnak — nyújtanak lehetőséget a kísér­letezéshez, az ötletek megvaló­sításához. A grafikusokat Sal­gótarján várja júliusban. A grafikai művészlelepen nem­csak magyarok, hanem bolgár, lengyel és finn művészek is részt vesznek. Lukács György hagyatéka A magyar könyvkiadás gyatékából című könyvsoro- idei, egyik nagyszabású vál- zatot. A forráskiadványok az lalkozásaként útjára indította egyes kéziratokat eredeti a Lukács-archívum és nyelven, többnyire németül -könyvtár Lukács György ha- közük. Ősbolgárok Itáliában a VII. században Bolgár történész kutatók újabb és újabb adalékokkal gazdagítják a bolgár történe­lemről tudottakat. Nyomára jutottak többek között annak, hogy Aszparuh kán testvére, Kubrat kán fia; Alzek kán vezetésével ősbolgár törzsek telepedtek le a VII. század­ban Itáliában. Kubrat kán halála (642) után ugyanis Nagy-Bulgária veszített ko­rábbi hatalmából és a keleti kazárok támadásai elől me­nekülni kényszerültek hazá­jukból a bolgárok ősei. Elő­ször az akkori Pannóniában — a Dunántúlon — akartak megtelepedni, de az avarok­nál nem találtak kedvező fo­gadtatásra, így tovább ván­doroltak. A bolgár csapatok egy része Kuber kán vezeté­sével Bitola—Szaloniki felé vette útját, más részük, Al­zek vezetésével nyugatra in­dult, hogy a Po vidékén üs­sön tanyát. A bolgárok Itá­liába érkezéséről érdekes adatokat tartalmaz Angelo Guzzo neves olasz történész egyik műve is. Hiteles adatok bizonyítják, hogy ősbolgár kolóniáit alakultak Olaszor­szágban azt megelőzően, hogy Aszparuh kán — 681-ben — megalapította a bolgár álla­mot. / Guzzo tudományos szem­pontból sok érdekes tényt vet fel tanulmányában. Szerinte az ősbolgárok nyelve szláv és mongol szógyökök keverékét tartalmazta. Még ma is él­nek Itália déli részén tőlük származó népcsoportok, ame­lyek arra engednek követ­keztetni, hogy Alzek kán a bolgárok mellett szlávokat is vitt magával. Más olasz szer- . zök kimutatták, hogy ezeknek az ősbolgároknak a nyelve a VIII. századig megtalálható ezen a tájon, sőf vannak, akik a X—XII. századig nyomon tudták követni. Antropológiai vizsgálatok is bizonyították az ősbolgárok ittlétét. Benevento tartományban jelenlétükre utal még a protobolgárnak nevezett ősi népviselet is, a gazdagon hímzett női ruhák; Ezek emlékeztetnek a bol­gár asszonyok ősi viseletére Szliven környékéről, de ugyanúgy a Bitola—Szaloniki környékire is, nem kevésbé a szovjetunióbeli csuvas asz- szonyokéra. Kézi talajmintavétel Nincs mindig lehetőség, hogy a próbafúrásokhoz és a talajminta- vételhez teherjárműre szerelt, mo­toros működtetésű fúróberendezé­seket vegyenek igénybe. Ilyen alkalmakra ausztrál szakemberek kézifűrót szerkesztettek. A kis ké- zifúró-szerkezet mindössze 18 kg súlyú. Különlegesen szívós acél­ból készült, nagy menetemelkedé­sű, 75 milliméter átmérőjű e~iga­fúróból és alumíniumcsövekból ki­alakított hosszabbító íözdara bók­ból áll. A fúró kb. öt fordulattal 30 centiméternyire hatol be a ho­mokos vagy agyagos talajba. Két személy két óra* alatt mintegy 18 méteres mélységig fúrhat le vele,' (9 méter mélységig egy ember is elvégezheti vele a munkát.) A talajminták kiürítése céljából a fúrót időnként ki kell emelni. Egy szintén könnyű és hordoz­ható gépi hajtású változatát is kidolgozták. Ehhez a változathoz egy kis benzinmotoros aggregát tartozik, amely olajszivattyűt for­gat. Gumicsővel csatlakoztatható hozzá a kézzel tartott és irányí­tott fúrószáron levő mötor, amely a fúrót forgatja. E berendezéssel — könnyű talajban — akár 50—€• méter mélyre is le lehet fúrni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents