Nógrád. 1981. március (37. évfolyam. 51-76. szám)

1981-03-25 / 71. szám

Fiatalok és lakások A salgótarjáni arány: 75 százalék „Legnagyobb, égető, súlyos, megoldásra váró” — és még efféle jelzők kerülnek szóba, ha valahol a lakáskérdés, vagy a fiatalok lakásgondja vetődik fel A statisztikák szerint még jó néhány évig „téma” lesz e kérdés, ámbár jelentős eredmények mutatkoztak az' elmúít években. Mi ezúttal a salgótarjáni helyzetről érdek­lődtünk a megyeszékhely ta­nácsának igazgatási osztályán. Mint megtudtuk, az’elmúlt Öt évben a tanácsi lakások kö­zel 75 százalékát fiatalok kap­ták, s ez jóval több az ötéves terv kezdetén megállapított 45 százalékos aránynál. A fiata­lok szemszögéből különösen kedvező ez az adat, ha szá­mításba vesszük, hogy az ösz- szes lakásigénylőknek mintegy 60—62 százaléka tartozik az ifjabb generációhoz. Persze, a várakozó lakás­igénylők szemszögéből nézve másképpen mutat a kép, hi­szen a családalapítóknak és a régebben együtt élőknek ter­mészetes igénye, hogy miha­marabb önálló otthonhoz jus­sanak. Azonban a megépülő lakások száma korlátozott, egyelőre nem tudják kielégí­teni az igényeket. Ezért sze­lektálásra, az esetek alapos elemzésére, figyelembevételé­re ri&n szükség. Segít az elbí­rálásban a lakásügyi társadal­mi bizottság, s a tanácsi vég­rehajtó bizottság csak azután dönthet, ha a társadalmi szerv véleményezte a lakáskiutalási jegyzéket. A fiatalokat támogató ked­vezményezések sokrétűek — ezekkel a későbbiekben kü- lön-kiüön is foglalkozunk la­punk hasábjain —, most csak néhányat említünk. Legismer­tebb az a szociálpolitikai ked­vezmény, amely a gyermekek számától függ, s nagycsaládo­soknál, bizonyos esetekben a teljes lakás-használatbavéteii díj elengedését is jelentheti. Előnyben részesülnek azok a KISZ-fiatalok, akik ifjúsági takarékbetétben gyűjtenek, a városi KISZ-bizottság javas­latára az átadandó OTP-laká- sok tíz százalékát kaphatják. A hatodik ötéves terv el­képzeléseiről megtudtuk, hogy várhatóan több mint ezer ál­lami lakást adnak át, megkö­zelítőleg ötszáz tanácsi bérja- kás. csaknem két és fél száz pedig tanácsi érjjékesítésö szö­vetkezeti lakás lesz. Ebből a fiatalok részesedési aránya ha­sonlóan magas, mint a koráb­bi években, azonban ezzel sem elégíthetők ki az igények. A városi tanács vezetői, mun­katársai rendszeresen részt vesznek különféle fórumokon, ahol válaszolnak a fiatalok la­káshoz jutással kapcsolatos kérdéseire, ezzel is segítve, hogy ki-ki a saját lehetősége­it. igényeit számba véve dönt­sön arról, milyen lakáskérelr met nyújtson be. Ezáltal is rövidítve a lakásra várakozás gyakorta nehezen elviselhető idejét. (tanka) Á folyamatos betegellátás érdekében Hogyan alakul megyénk egészségügyi és szociális el­látottsága a VI. ötéves terv­ben? A kérdés senkinek sem közömbös, hiszen a megelőző­gyógyító munka színvonalá­nak emelése, a progresszív betegellátás, a szakmai in­tegráció elvének gyakorlati megvalósítása mindannyiunk közös érdeke. Orvosoknak és betegeknek egyaránt. A megyei Madzsar József kórház-rendelőintézet VI. öt­éves tervi programja, s ezen belül az idei év munkaterve egy sor olyan fontos szakmai célkitűzést tartalmaz, amely a folyamatos betegellátás fel­tételeit, a lakosság körében legyakrabban előforduló be­tegségek megelőzését, illetve korszerű kezelését, gondozását biztosítja. A magasabb szintű beteg­ellátás egy sor szervezeti vál­toztatást kíván a megyei kórházban. Már készül az új betegbeutalási szabályzat, az idén betegfelvételi osztály le­hetőség szerinti kialakítását tervezik. A szív- és érrendszeri, a daganatos betegségek, az anya. és gyermekvédelem te­rületén — hogy csak néhá­nyat említsünk — átszerve­zéssel, szakmai továbbképzés­sel, a műszerezettség javítá­sával kívánnak előbbre lépni. NaSy figyelmet fordítanak a kardiológiai gondozás színvo­nalának emelésére, bővítik az onkológiai gondozó tárgyi és személyi feltételeit. A gyak­ran előforduló betegségek ko­rai felderítése érdekében egy szűrőállomás, feltételeinek ki­alakítását, megvalósítását ter­vezik. Űj helyet kap a gyer­mek-ideggondozó, új szerve­zeti és működési rend hatá­rozza meg a cukorgondozás gyakorlatát, a cukorbetegsé­gek gyógyítását. A közeljövőben oktató kór­ház rangjára emelkedik a megyei kórház. S ez a szak­mai munka szintjének emelé­se mellett, a tudományos ak­tivitásra is kötelez. ■ A járóbeteg-szakellátásban a különböző gondozások szín­vonalának javítása a fő fela­dat. Általánossá kell tenni a zsúfoltság elkerülése érdeké­ben a betegek visszarendelé­sének gyakorlatát, tartalma­sabbá kell tenni a szakmai integrációt. Kiemelt feladat az alapellátás, a körzeti or­vosi rendelők műszerezettségi és szakmai szintjének javí­tása. Az üzemegészségügyi szol­gálat továbbra is segíti az egészségügyi és munkahelyi rehabilitáció összhangját, együttműködik az üzemek gazdasági és társadalmi szer­veivel a dolgozók munka- körülményeinek javítása ér­cekében, a foglalkozási be­tegségek megelőzésében. Tábla-b!a Blabla mondjuk az értelmetlen szövegre. Hogy nemcsak szavakkal, de jelekkel is lehet blablázni, arra szép példa Salgótarjánban a Rismarty utca — a megyei művelődési központ, illetve a Balassi Bálint Könyvtár épületének végén levő — kis tere. Közlekedési táblák nagy száma teszi von­zóvá a KRESZ iránt érdeklődők számára. Sebességkorláto­zást, elsőbbségadást előíró, parkírozást engedélyező, pár lé­pésre pedig várakozást tiltó jelzések színesítik — szó sze­rint is! — a környéket. Szinte arra gondol az ember: autós iskolások tanpályáján van,-ahol a táblaismerelet gyakorol­ják, A táblák szerint igen bonyolult lehet a környék for­galmi helyzete, már amikor van forgalom, az amúgy csen­des környéken. Nem lehetne kevesebb táblával, kevésbé bonyolult módon megoldani?-kj­Versenytárgyalás Versenytárgyalás. Kalapács alatt a Nógrád megyei Ven­déglátó Vállalat három üzle­te: a salgótarjáni Rokkant- telep 23-as Hangulat presszó­ja, a Somlyó-bányatelep 12-es' italboltja és a zagyvarónai 32-es italbolt. Ez az első komoly ver­senytárgyalás a megyében azóta, mióta meghirdették a szerződéses üzemeltetési for­mát. Nem véletlen, hogy leg­alább százan szoroskodnak a vállalat klubtermében: üz­letvezetők, dolgozók, kíván­csiskodók. Licitálás csak a Hangulat presszóra várható, de, mint kiderült, a másik két pályázó visszalépett. Akik viszont komolyan pályáztak, azok a tárgyalás előtt nyo­matékül tízezer forint bánat­pénzt fizettek be a vállalati pénztárba. (Az összeget a szerződés megkötésekor visz- szakapiák.) Dr. Lóska László igazgatá­si és, jogi osztályvezető veze­ti a tárgyalást: — A somolyó-bányatelepi italboltot Szoták Pálné jelen­legi üzletvezető pályázta meg. Kérem, igazolja személyi ada­tait dr. Végh Katalin állami közjegyzőnél. A középkorú asszony nyújt­ja személyi igazolványát, majd helyet foglal egy külön kis asztal mellett. Dr. L. L.: Kívánja-e vala­ki a jelenlevők közül igényét bejelenteni az üzletre? Senki. Dr. L. L. (Szotáknéhoz): Kí­vánja-e az italboltot szerző­déses formában üzemeltetni, s vállalja-e, hogy a 436 ezer forint átalánydíjat három év alatt megfizeti? — Igen. Dr. L. L.: Megállapítom, hogy az italbpltot Szoták Pál­né szerződéses üzemeltetésre átvette. A szerződést három napon belül megkötjük. Hasonló formaságok, mel­lett kelt. el a Hangulat presz- szó és a zagyvarónai italbolt. A nézőközönség tapssal kö­szöntötte mindhármójukat. Kijárt nekik, ők az első fecs­kék. Érthető a kíváncsiság: va­jon mi vezette a három asz- szonyt a döntésben? A kocká­zatos elhatározásban, hiszen ódiumát, ha jó, ha rossz, há­rom esztendőn át viselniük kell. Sólyom . Lászlónéé lett a Hangulat presszó. — Most a zagyvarónai 103- as presszóban dolgozom. Is­merem a Hangulatot, kedves helynek tartom, úgy gondo­lom, képes vagyok a forga­lom fellendítésére. — Hogyan? — Bevezetem a fagylaltmé­rést. Az áruválasztékot süte­ményekkel, üdítőkkel, csoko­ládéval, desszerttel bővítem. Aztán..., hát, elválik. Telek Sándorné évekkel ez­előtt járt utoljára a zagyva­rónai italboltban, melynek szerződéses üzemeltetésére vállalkozott. Nem tudja, mennyi az üzlet havi forgal­ma, azt sem, hányán dolgoz­nak ott. Viszont nyolcéves szakmai gyakorlata van, s eb­ben nagyon bízik. — Ügy gondoltam, ha szük­ség lesz rá, magam mellé ve­szem az édesapámat. Ö segí­tett akkor is, amikor még az ÁFÉSZ-nél voltam fregoli­ember. — Nem tartja soknak a 439 ezer forintos átalánydí­jat? r- De, egy kicsit. Ha lesz rá igény, tartok az italbolt­ban kisbécsit, szendvicset, cukrászsüteményt, rántott halat. Ügy vélem, ezekkel együtt már hoz a forgalom annyit, amiből talán különö­sebb nehézségek nélkül fizet­ni tudom a havi 10—15 ezer forint átalánydíjat. Hármójuk közül a somlyó- bányatelepi italboltot elnyerő Szoták Pálné a legmagabizto- sabb. Okkal, hiszen 11. éve üzletvezető, telepi lakos is, is­meri a helyi viszonyokat. — Féltem, hogy ha valaki másé lesz a bolt, el kell jön­nöm onnan — mondja. — Méghozzá valószínűleg be­osztott dolgozónak, s ez 11 év után már nem lett volna könnyű. Havi átlagban 140 ezer forintos forgalmat csi­nálok, de nyári hónapokban olykor 170 ezer forint fölött is. Körülveszik az üzletet a hétvégi telkek, van már be­lőlük vagy 300. A telepi 160 család mellett 'rájuk, a „bir­tokosokra” számíthatok, ven­dégként. — Vannak-e már elgondo­lásai? — Hogyne! — bólint hatá­rozottan. — Szép, kárpitozott székeket állítok be, tetszetős teraszt alakítok ki. Már a pá­lyázatban is kértem, segítsen a vállalat, hogy csapolt sört is mérhessek. Most heti egyszer kapok üvegeset, s ez, különösen nyaranta nem elég. Azután hűtőládát . veszek, hogy jégkrémet is árulhas­sak. Tartok eztán is cukrász- süteményt, hidegkonyhai ké­szítményeket, később esetleg sült kolbászt, hurkát is, fő­leg hét végeken. Mindezekkel 30—40 ezer forint forgalmi többletet is elérhetek. — S győzi majd egyedül? — Még nem tudom. Ha nem, magamhoz veszem se­gítségül a lányomat, ő is ven­déglátós, most gyesen van. Persze csak akkor, ha leg­alább havi kétezer forintos fizetést ki tudok gazdálkod­ni neki. Remélem, segít a vál­lalat néhány olyan javítás elvégzésében, ami még az ő ideje alatt vált szükségessé. Három éve például betörtek a raktárba, ajtaját ki kell cseréltetni. Valamit a földes pincével is csinálni illene, időnként feltör benne a ta­lajvíz. Közben a vendégsereg szét­széled. Kicsit csalódottan bár, hiszen számítottak a licitálás felfűtött izgalmaira, ám eb­ben nem lehetett részük. A három újdonsült szerző­déses boltvezető ellenben elé­gedett. A pályázatot az ere­deti kikiáltási áron nyerték meg. Jó üzletet csináltak, vagy sem, ki tudja még? Hogy merre billen a mérleg nyel­ve, az már csak rajtuk, szak­mai ügyességükön, vendég­szeretetükön múlik. Szcndi Márta Társadalmi munkával Takarékosabban! — hirdet­te meg programját a Nagy­oroszi közös községi Tanács. Persze nem a minden áron való, hanem az ésszerű taka­rékosságra gondoltak. Azt szeretnék ugyanis elérni 1981- ben, hogy a települések lakói, a gazdálkodó egységek dolgo­zói és a vezetők fejében a „helyén legyen” a döntések megszületésekor ez a koránt­sem elhanyagolható szempont. Szűkebbre szabott lehetősé­geivel okosan kíván gazdál­kodni a tanács. Elsősorban is Nagyoroszi, Borsosberény, Horpács és Pusztaberki pol­gárainak segítő szándékát re­mélik. Azt tervezik, hogy a kevesebb 1 pénzt társadalmi munkával lehet és kell ellen­súlyozni. Nagyorosziban 1981-ben megközelítőleg tízmillió fo­rint áll rendelkezésre a fenn­VÉGRE SÜT a nap, tava- sziasra fordult az idő. Ennél békésebb már nem is lehetne egy vasárnap- délután. Túl va­gyunk az ünnepi ebéden, előt­tünk gőzölög a méregerős fe­kete, elégedetten karvargatjuk. Gondolom, csak úgy sugárzik rólunk, hogy „szép az élet, trallala”, innen, a meleg szo­bából nézvést nincs is gondunk' vele. Hanem az ablak alatt, épp a házunk előtt, melegítő­be öltözött, csapzott csapat sántikál. Egyikük tornacipője kibontva, bentről is látjuk, hogy az a boka bizony csúnyán bedagadt. A cipónyi boka tu­lajdonosa cimborájára támasz­kodva botladozik. De társa sem fest különbül, neki ugyan­is az orráról hiányzik a pla- zúr, nyílt sebe vörösük. A csa­patból még az a legény a leg­vidámabb, akinek csupán a karja, van fölkötve a nyaká­ba. Ök tudniillik egy focicsapat. Most jönnek a sportcsarnok­ból. A szomszéd vállalatot hív­ták ki barátságos mérkőzésre, afféle ebéd utáni kis mozgás­ra. A nyitott ablakon át hall­juk a vert sereg morgolódá- sát; — A jövő héten elkapjuk őket, a fene a gatyájukat — így az egyik sántikáló. — De akkor játszani fog a Bika is, majd ő rendet vág közöttük, az anyjuk... — fe­jezi be cifrán a mondatot a vöröslő orrú. Hétköznapi „gyilkosságok fi Nagy dolog a sportbarátság — mondanám cinikusan, ha vendégem, aki hivatásul az if­júság védelmét választotta, fél­re nem tolná a kávéscsészét. — Képtelen vagyok meg­szokni, pedig már évek alatt megedződhettem , volna — mondja rezignáltam — Minden új eset megdöbbent. Legutóbb például bejelentés érkezett a tanácshoz, hogy néhány hóna­pos apróságot, akit anyja egye­dül nevel, néha napokra be­zárja édes szüléje a lakásba. Érted te ezt? Talán ha három­hónapos az a gyerek. Föl le­het ezt ép ésszel fogni? — kérdezi még egyszer fájdalma­san, hogy beleborzongunk. Förtelmesen keserű lesz hir­telen a kávé. — ÁLLAMI gondozásba kgll vennünk a csecsemőt, ez nem vitás. Csak hát a dolog nem ilyen egyszerű. Először is bi­zonyítékokat sorakoztatunk föl, hogy állításunk megala­pozott. Ez hetekig, hónapokig eltart, hiszen a lakásba nem jutunk be, csak sejtjük, hogy ott sírhat a szoba mélyén ét­ien, szomjan a kicsi. A tanúk is gyakran föld alá bújnak, szóval nyíltan nem mindig vállalják bejelentésüket. Akkor * készíteni, kell környezettanul­mányt, majd megszületik a ta­nácsi határozat... és végre biztonságba kerül a gyerek. Mondom, hetek, hónapok múl­tán. Csöndben ülünk. Tudom, hogy nem is ez vendégem leg­rosszabb esete, mégis azon töprengünk a fotelokon kupo­rogva. vajon hogyan lehetne az ilyen embertelenség falát áttörni ? Aztán ültömben villan elém a kép, amint a zsúfolt buszok­ra próbál följutni a tömeg. Csörtetnek át egymás lábán, lökik félre a gyöngébbet, zú­dulnak föl a szűk ajtón. No és az utcai verekedés? A félie- fordított, lehajtott fejek, a semmit nqjn láttam szemek, a minél messzebbre vivő, lá­bak. ..? Hát a banánért sorban ál­lók türelmetlensége? A „ne­kem is,' nekem is” kiáltások, az éles könyökök puffanása? Ugyanott a szerényen félrehú­zódó öregek mindent elmondó, tehetetlen mosolya...? Mi törik össze a hétköznapi „gyilkosságok” áldozataiban? Nincs az a pszichológus, aki a lélek ilyen apró sebeit képes diagnosztizálni. Az a csecsemő — hiszem — előbb, vagy utóbb tisztességes körülmények közé kerül, egészséges, becsületes felnőtt lesz belőle. De soha nem de­ríthető már ki, hogy mitől is csattan föl olyan hirtelen, miért is nem tud úgy isten igazából beilleszkedni semmi­lyen közösségbe, miért olyan tartózkodó? És neki is lesz gyereke... Persze az a busz azért to­vábbindul, talán jut is hely rajta mindenkinek, még a gyöngébbeknek is. Talán. De ki törődik már az egésszel egy óra múlva? Pedig a nap ak­kor kezdődik. Nagy adag düh­vei, megalázottságal, a regge­li néhány perces kiszolgálta­tottság emlékével. És ezek az emlékek nem múlnak el nyom­talanul. A sor végére szorított öregek elnéző csöndje a tisz­tes véneken kívül üt-e vala­kit szíven ? A ma erős emberei nem látják a ráncos arcokon holnapi önmaguk tükörképét? SZINTE egyszerre kavarjuk meg a kávét, nyugtató illata már betölti az egész, naptól sárga szobát. Tudom, hogy ugyanaz jár a^Tejünkben: mi emberek sokra vagyunk képe­sek. Egyazon alakban is. Kortyolgatunk. Közben az utolsó sántikáló futballista is eltűnik a sarkon. — h — tartási költségek fedezésére. Első látásra talán soknak tű­nik az összeg, de ha hozzá­tesszük, hogy például az utak, hidak karbantartása 400 ezer forintot visz el a közösből, akkor már más szemmel néz­zük a .pénzt. Egyébként ebből a summából a községek köz­lekedési tábláinak felújítását, valamint a borsosberényi Rá­kóczi út rendbetételét is el­végeztetik. Sok gondot okozott az el­múlt időkben a belvíz. Erre 3 millió forintot irányzott elő a megyei tanács, amiből a patak medrének alakítását folytatják. Az idén megkezdik a tör­pe vízmű építését, a fejleszté­si forrásokból 4 millió 270 ezer forintot akarnak erre fordítani. A Géza fejedelem úton villanyhálózat készül 50 ezerért, házhely-kisajátításra 200 ezer forintot terveztek. A fejlesztési tervek meg­valósítása és a fenntartási költségek csökkentése elkép­zelhetetlen lenne a lakosság önzetlen támogatása nélkül. Számítanak a tanácsiak a gazdálkodó egységek „termé­szetbeni” juttatásaira is. Mit kell ezen érteni? Például az iskola nyári karbantartási munkálataihoz megtervezték a szocialista brigádok társa­dalmi munkáját. Ha ehhez szükséges szállítójármű, azt a FAVORIT, a Szondi vagy a termelőszövetkezet küldi. Az idén nagyobb figyelmet fordítanak a közművelődési célok megvalósítására, éppen ezért a klubkönyvtárak költ­ségvetésében többet terveztek a szakkörök működtetésére. Megfelelő támogatásban ré­szesítik a sportkört, is. Céljaik eléréséhez 1981-ben a négy község lakói 3 és fér millió forint értékű társadal­mi munkát ajánlottak föl. NOGRÁD - 1981. március 25., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents